A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: A kormány a javaslatot támogatja, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány támogatja a javaslatot. (Szórványos taps.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A Gyurcsány-kormány tevékenységének, az elmúlt nyolc év jogalkotási anomáliáinak köszönhetően számos negatív folyamat indult el. Ezek megállítására tett első intézkedéseink egyike volt az úgynevezett három csapás törvényjavaslat benyújtása, amely szigoránál fogva hatékony eszköze lesz a bűnözés visszaszorításának. Magyarország nem lehet a bűnelkövetők paradicsoma. A közelmúltban kihirdetett Btk.-módosítás a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli abban az esetben, ha azok közül legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény.

Az utóbbi tíz évben a bűnelkövetők 9-10 százaléka volt fiatalkorú, a velük szemben kiszabható szabadságelvonással járó intézkedés a javítóintézeti nevelés, amelynek helyszíne a minisztérium által fenntartott négy javítóintézet. A Debreceni Javítóintézet egyik részében előzetes letartóztatásban lévő fiatalok, másik részében javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorúak vannak. El kell mondanom képviselő úrnak, hogy az intézet vezetése levonta az ön által említett és bemutatott eset tanulságait, és megtette a szükséges intézkedéseket. A 2008. szeptemberi rendkívüli esemény kapcsán az intézet igazgatója átmenetileg megerősített szolgálatot alakított ki a speciális és befogadó csoportban. Az esemény feldolgozása az intézet lakói és dolgozói körében folyamatosan, pszichológusok segítségével történik.

Felhívom figyelmét, hogy a történteknek lett következménye, hiszen Debrecen város rendőrkapitánysága nyomozást rendelt el az ügyben, és jelenleg bírósági szakaszban, a Debreceni Városi Bíróság hatáskörében van az ügy. Természetesen Debrecen város vezetői ismernek minden, a város belső életét érintő ügyet. Ellenben nem tudom, honnan származnak azon információi, miszerint az elkövetők mindegyike roma származású, ezt a nyomozati jegyzőkönyvek nem bizonyítják. Javaslom azonban, hogy az önhöz közeli padsorokban ülő, az előző ciklusban szociális miniszterként vagy államtitkárként tevékenykedő képviselőtársait kérdezze meg arról, hogy az intézet fenntartóiként miért hallgatták el ezt a szomorú eseményt.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek teljesen igaza van, a szocialista-szabad demokrata kormány családellenes politikája vezetett a családalapítás csökkenéséhez és a gyermekvállalási hajlandóság mérséklődéséhez, a családok létbizonytalanságának emelkedéséhez. 2009-ben 34 ezer fővel csökkent az ország lakossága.

Az új kormány arra törekszik, hogy a társadalom szociális biztonságát szavatoló, cselekvő és kiszámítható szociálpolitikát folytasson, hiszen enélkül nem várhatjuk el a gyermeklétszám növekedését. A kormány megteremti annak feltételeit, hogy a szülők részmunkaidőben vagy távmunkában tudjanak dolgozni, míg a munkáltatókat családbarát munkahelyek kialakítására ösztönözzük. A napközbeni gyermekellátás rendszerének fejlesztése érdekében fontosnak és támogatandónak tartjuk a meglévő férőhelyek bővítését, továbbá családi napközik létrehozását és szélesítését. Emellett 2012-től három évre állítjuk vissza a gyermekgondozási támogatások legrégebbi elemét, vagyis a gyest.

(16.50)

Ez az intézkedés amellett, hogy kedvező a családok számára, kedvezően hat a költségvetésre is, hiszen egy gyermek bölcsődei elhelyezése mintegy háromszorosa a gyes éves összegének. 2012-től tehát azok az édesanyák is, akiket most a szocialisták kétéves gyesre kényszerítettek, választhatnak, hogy otthon maradnak-e további egy évre a gyermekükkel vagy visszatérnek a munkaerőpiacra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagy örömömre szolgál, hogy ön végre gondol a szegény emberekre, azokra, akik az önök kormányának tevékenysége által lettek még szegényebbek, még kiszolgáltatottabbak. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

De, tisztelt képviselő asszony, akkor is ilyen felelősséget érzett ön a szegény emberek iránt, amikor sajtóhírek szerint a szocialista kormány miniszterei közül a legmagasabb, 3,8 millió forintos jubileumi jutalmát felvette? Vagy akkor, amikor a gazdasági válság közepette az úgynevezett "Út a munkához" program monitorozására korábbi minisztériumával egy több mint 9 millió forintos szerződést kötött?

Tisztelt Képviselő Asszony! Önök nem gondoltak és most sem gondolnak igazán azokra a szegény emberekre, akik nem tudják kifizetni a havi gázszámlájukat. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!) Mert ha gondoltak volna rájuk, legalább az év végéig gondoskodtak volna a kompenzációról.

Képviselő Asszony! Önök nem ezt tették, hanem folyamatosan és brutálisan emelték a gáz árát, pedig nem ezt ígérték. Emlékszünk - legendás már - Lendvai Ildikó mondására, amikor 2002-ben lassan, tagolva beszélt erről, hogy mindenki megértse. Ugye, ő azt mondta, hogy nem lesz gázáremelés. De nem így lett! Miközben emelték a gáz árát, aközben ráadásul folyamatosan csökkentették a gázár támogatására szánt keretet is önök. 112 milliárd forintról 20 milliárd forintra csökkentették, képviselő asszony. Ön is megszavazta ezt a költségvetési vitákban.

(17.00)

Ugyanakkor az ország mai helyzetében kötelességünk segíteni azoknak, akiknek immár elviselhetetlen terhet jelent a szocialisták nyolcéves kormányzása alatt kialakult helyzet: egyrészről az alacsony bérek és jövedelmek, másrészről a hatalmas és állandóan, irreálisan növekvő rezsiköltségek. Ezért az új kormány hivatalba lépését követően gyorsan korrigálta az önök rossz döntéseit, és a közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelt el.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: A kormány a javaslatot támogatja. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt nyolc évben a szocialista-szabad demokrata kormányok a reformretorika ellenére az egészségügyet mostoha ágazatként kezelték. 2006-ot követően a korábbi évek elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán feláldozták az ágazatot. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el. Ennek eredménye lett a betegek terheinek növekedése, hosszú várólisták kialakulása, orvosok és szakdolgozók elvándorlása, valamint a teljes infrastruktúra lepusztulása.

Az egészségügy megmentése nemzeti ügy, olyan feladat, amely elképzelhetetlen az egészségügyben dolgozók áldozatkész munkája nélkül, és ugyanígy elképzelhetetlen az ágazatban működő társadalmi és civil szervezetek nélkül.

(15.20)

Az egészségügy megmentése nemzeti ügy; olyan feladat, amely elképzelhetetlen az egészségügyben dolgozók áldozatkész munkája nélkül, és ugyanígy elképzelhetetlen az ágazatban működő társadalmi és civil szervezetek nélkül. Az egészségügy legfontosabb feladata az egészség megőrzése. Ezért egy betegségmegelőzésre összpontosító, egészségtudatos társadalmat építő, hatékony és hosszú távú programra van szükség.

Az előző kormány úgynevezett egészségügyi reformja részeként jelentősen meggyengítette az egészségügyben működő hivatásrendi köztestületeket, a kamarákat. A kötelező tagság eltörlése mellett a szervezetek hatásköreit nagymértékben csökkentették. E lépés mögött minden bizonnyal az a szándék húzódott meg, hogy az egészségügy átgondolatlan, káros átalakításánál a köztestületek ne hallathassák hangjukat.

A reformnak hívott kísérlet megbukott. A nemzeti együttműködés kormánya az egészségügy területén is más elveket, más magatartást fog követni, mint elődje. Az új kormányzat partnernek tekinti a kamarákat, kívánatosnak tartja megerősítésüket és szerepük újragondolását.

Képviselő úr kérdéseire válaszolva: igen, elkötelezettjei vagyunk az egységes és hatékony etikai ítélkezésnek. Képviselő úr kérdezte azt is, bízhat-e abban, hogy továbbra is szándékában áll az egészségpolitika alakítóinak a kötelező kamarai tagság visszaállítása. Igen, képviselő úr, bízhat benne, szándékaink közösek. Ugyanakkor a kötelező kamarai tagság tekintetében más ágazatokkal egyeztetett elvek alapján célszerű lépéseket tenni.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium létrejötte azért is fontos, mert lehetőséget jelent a különböző ágazatok közötti koordinációra, ennek keretében az ott működő kamarák, köztestületek helyzetének egységes kezelésére is. Ugyanakkor megragadva a lehetőséget, ezúton is szeretném kérni a tárcához tartozó kamarákat, hogy már most vállalják a partnerségből eredő együttműködés felelősségét. Ennek keretében tegyenek meg mindent tagságuk véleményének felmérésére, jelezzék számunkra az új kooperáció nyújtotta távlatokat, azt célozva, hogy ők ne a pályaelhagyásban vagy a külföldi anyagi boldogulásban, hanem elsősorban a magyar egészségügy fejlődésében lássák jövőjüket.

Kérem képviselő urat, fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Elnézést. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! A Vialto Consulting és az Oktatási Hivatal közötti kapcsolatot az elmúlt parlamenti ciklusban is több interpelláció firtatta. A kérdések célja annak kiderítése, hogy valóban szükség volt-e a Vialto Consulting bevonására az Oktatási Hivatal munkájába, s hogy a díjazás, amit az elvégzett munkáért az állami forrásból kaptak, arányban áll-e az elvégzett munka minőségével és mennyiségével.

Tájékoztatom képviselő urat arról, hogy az új oktatási ágazatvezető, dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony a hivatalba lépése első intézkedései között kívánt informálódni az Oktatási Hivatal működéséről. Kiderült, hogy már a korábbi ágazati vezető, dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter vizsgálatot rendelt el az ügy részleteinek feltárására. A minisztérium ellenőrzési főosztályának vizsgálata szabálytalan szerződéskötési gyakorlatot állapított meg - utalok itt a képviselő úr által említett közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok megsértésére -, amelyek mögött az elnök egyszemélyi felelőssége áll.

Összességében elmondhatom, hogy a dr. Hiller István korábbi miniszter úr által lefolytatott vizsgálat lezárult anélkül, hogy a képviselő úr által feltett kérdésekre megszülettek volna az egyértelmű válaszok, ezért úgy döntöttünk, hogy a vizsgálatokat ismételten le kell folytatni. Ez a munka jelenleg is tart, az eredményéről szívesen beszámolunk képviselő úrnak és adott esetben a tisztelt Háznak is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(16.50)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztérimi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! A vizsgálat folyik, befejezzük, és tájékoztatjuk önt az eredményről. Azt ígérhetem önnek, hogy a legnagyobb alapossággal és minden részletre kiterjedően kívánjuk ezt a megkezdett vizsgálatot lefolytatni, és célunk megegyezik mindannyiunk akaratával: az adófizetők bizalmával és pénzével visszaélő közintézmények vezetőit felelősségre fogjuk vonni. A jogszerűtlenül szerződőket megbüntetjük, az el nem végzett munkáért irreális bért felvevő cégekkel az állami pénzeket visszafizettetjük. Ez a célunk. Amennyiben a vizsgálat feltárja ezeket a visszaéléseket, a felelősségre vonás sem fog elmaradni.

Köszönöm szépen.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy mondta, ön elkötelezettje ennek az ügynek. Örülök, hogy egy társat találtam a Házban, én is elkötelezettje vagyok ennek az ügynek. Biztosan emlékszik, amikor az alternatív színházak szegedi találkozórendszere és fesztiválja Szegeden már nem tudott elhelyezést kapni, és nem működött, Debrecenben, az alpolgármesterségem idején átvettük, és évek óta működtetjük az alternatív szemlét Debreceni Alternatív Szemleként. Azokról a színházakról van szó, amelyek úgymond rendszeren kívüliek, önálló játszóhely nélküliek sokszor. De ennek a közegnek vannak befogadó színházai, sőt külön szövetségük van a befogadó színházaknak. Szóval, egyáltalán nem fontatlan szerepet töltenek be a magyar színházi életben.

Azt kérdezi képviselő úr, hogy miért akadályozza az alternatív színházak működését a kormány. Nyilván az előző kormányra gondol, képviselő úr, mert az előző kormány akadályozta, a mostani segíteni fogja. Miről van szó? Arról van szó, hogy az előadó-művészeti törvény értelmében, amely 2009 márciusától hatályos, működési támogatásokat kaphatnak ezek a műhelyek egy pályázat útján. 2009-ben már hatályos volt a törvény, de a szocialista kormány csak 2010. március 16-án írta ki a működési pályázatot, amely 2010. január 1-jétől érvényes egészen év végéig, illetve a következő év elejéig. Tudja, ha a szocialista kormány tette volna a dolgát, ahogy nem tette, akkor kiírhatta volna novemberben, akár 4-5 hónappal hamarabb a pályázatot, és akkor már 4-5 hónappal ezelőtt, az év elején, ahogy az kell, a működési támogatást megkaphatták volna ezek a műhelyek.

Ezek a műhelyek ebben az évben is kapnak működési támogatást. Eddig tervezhetetlen volt ez a dolog, és mindig későn jutottak hozzá, a következő évtől ez máshogy lesz. És most is, amint lehet, cselekszünk, és a működési támogatás, ami rendelkezésre állhat ebben az évben, el fog jutni ezekhez a műhelyekhez, legyen nyugodt, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy színháznézésre buzdít bennünket, mindnyájunkra ráfér ez, ilyenkor nyáron is, év közben is, amikor évad van, akár alternatívokról, akár nem alternatívokról van szó. De tudja, ránk fér az is, hogy valódi egyeztetés legyen a kormányzat és például az alternatív színházak képviselői között. És ezt az egyeztetést mi már meg is kezdtük. Korábban ilyen nem volt, nem működött. Ahogy hallotta, több hónapos késéssel írták ki a működési támogatást, ami miatt az még mindig késik, nem jutott el a szervezetekhez.

Mi fölvettük a kapcsolatot az érintettekkel. A múlt héten találkoztam Szögi Csabával, találkoztam Magács Lászlóval, holnap jön hozzám a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke. Éppen arról tárgyalunk, hogy hogyan lehet egy új előadó-művészeti törvényi finanszírozást kialakítani, hogy ne legyen ilyen bizonytalanság, mint ami a szocialista kormány hibája miatt van. Azt vállaltuk, hogy az előadó-művészeti törvény hibáit kijavítjuk. Ki fogjuk javítani, ősszel a Ház elé kerül az a törvény, ami rendezi a biztonságos működésüket és működési támogatásukat ezeknek a műhelyeknek is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztérimi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális biztonsági rendszerek koordinációját szabályozó európai uniós jogszabályok változására tekintettel a területre vonatkozó magyar jogszabályok jogharmonizációs célú vizsgálatának elvégzése indokolt volt. A munkát a kormány elvégezte. Mivel a területtel érintett magyar törvények a korábbi rendeleteket 2010. május 1-jétől felváltó rendeletekkel összhangban állnak, jogtechnikai jellegű szükségszerűségként jelentkezik azon törvények módosítása, amelyek merev hivatkozást tartalmaznak az e téren érvényesülő korábbi közösségi rendeletekre. Jelen törvényjavaslat ezt a jogalkalmazást megkönnyítő feladatot végzi el.

A rendeleti szintű belső szabályozással kapcsolatos jogharmonizációs feladatokat a kormány elvégezte. Tekintettel arra, hogy a jelen előterjesztéssel érintett törvények több miniszter feladatkörébe tartoznak, a törvényjavaslatot a szociális biztonsági koordináció hazai szintű összehangolásáért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium terjeszti elő

A törvénymódosítás több korábbi törvényt érint és módosít több ponton, egész pontosan 9 törvény módosításáról, jogtechnikai célú módosításáról van szó. Ilyen például a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény vagy a rehabilitációs járadékról szóló törvény. Ezek kerülnek most a tisztelt Ház elé.

Az elmondottak alapján ismételten kiemelve törvényjavaslat jogtechnikai jellegét, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni, majd pedig elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen a figyelüket. Köszönöm a szót, elnök úr.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak szeretném megköszönni az értő hozzászólásokat, és azt, hogy komoly felelősséggel állnak ehhez a módosításhoz; bár jogtechnikai célú, de fontos ügyeket tud kezelni, és nagyon sokaknak nagy segítség lesz.

Köszönöm a hozzászólásokat. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az előző parlamenti ciklusban az akkori kormánypárti frakció képviselőjeként ön is végigkövethette azt a folyamatot, amelynek következtében a magyar egészségügy a működőképesség szélére sodródott. Az elmúlt években a szocialista-szabad demokrata kormányok a reformretorika ellenére az egészségügyet mostoha ágazatként kezelték. 2006-ot követően, a korábbi évek elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán feláldozták az ágazatot. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez nem igaz.) Ennek eredménye lett a betegek terheinek növekedése, hosszú várólisták kialakulása, orvosok és szakdolgozók elvándorlása, valamint a teljes infrastruktúra lepusztulása.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön szocialista képviselő, tehát tudnia kell, hogy a szocialista kormány hibás politikájának következménye az a soha nem látott mértékű kórházi adósságállomány is, amiről most kérdez, amellyel most a nemzeti együttműködés kormányának kell szembenéznie. Úgy gondoltuk, csak a teljes körű és hiteles adatközlés lehet az alapja az intézmények konszolidációjának. Ezért első lépésként a fekvőbeteg-szolgáltatók vezetőihez és fenntartóihoz fordultunk, hallhatott ön is erről, az intézmények valós adósságállományának feltárása érdekében tettük ezt. A szakmai szervezetekkel együttműködésben sikerült a korábban ismeretlen mértékű adósságállományt feltérképezni. A beérkezett adatokat most munkacsoportok értékelik, ezután a gazdasági döntéshozók bevonásával, közösen folytatjuk tovább a tárgyalásokat a szükséges konszolidáció mértékének és módszertanának meghatározása érdekében.

Köszönöm szépen.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Önök továbbra is úgy tesznek, mintha az elmúlt nyolc év meg sem történt volna. A 98 százalékos különadó megfizetésére vonatkozó rendelkezést azért kellett a leggyorsabban elfogadtatni, mert az önök elvtársai és liberális barátai tíz- és százmilliókat vettek fel végkielégítéssel, miközben elvették a 13. havi bért, a 13. havi nyugdíjat. Hogy csak néhányat említsek: a hírek szerint az MNB Zrt.-nél Szűcs Júliának három jogcímen csaknem 20 milliót fizettek ki; a BKV-nál Szalainé dr. Szilágyi Eleonóra állítólag 96 milliót tett zsebre (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Dr. Kolber István: Nem ez a kérdés!), majd visszafoglalkoztatták, továbbra is dolgozott ott; és most is ott ül az önök padsoraiban a volt szociális miniszter, Szűcs Erika, aki 3,8 milliót vett fel a hírek szerint jutalomként.

Nem áll módunkban a törvényt visszavonni, képviselő úr. Ugyanakkor a nyugdíjba vonulók esetében a különadó alkalmazásának gyakorlati nehézségei a kormány előtt is ismertek, és e probléma megoldásán már dolgozunk. Találunk igazságos megoldást, önök nyugodjanak meg. Egyébként pedig önök voltak, akik szigorították a nyugdíj melletti munkavállalás szabályait is, így a nyugdíjak és a keresetek összevontan adóznak, és járulékot is vonnak az idősek keresetéből.

Képviselő úr, az ön kormánya volt az, amelyik 2008-tól legalább 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak összegét. Most pedig itt aggódik, képviselő úr? (Dr. Kolber István: Igen!) Több hitelességre lenne szükség!

Önök eladósították az országot, felelőtlen gazdaságpolitikájukkal elpazarolták a következő nemzedék jövőjét (Szűcs Erika: Ajjaj!), de a korábbi nemzedékek nyugodt időskorának egy részét is. (Gőgös Zoltán: Fordítsd meg a lemezt! - Szűcs Erika: Elég!) Ezzel együtt tájékoztatom arról, hogy a kormány szándéka a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése. A kormány az önök által teremtett nehéz gazdasági helyzet ellenére is megteremti a lehetőségét annak, hogy legalább az infláció mértékével emelkedjenek a nyugdíjak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt akadémiai Elnök Úr! Tisztelt Ház! Olyan téma került az Országgyűlés elé, amely kiszakít minket a rutinból, ráirányítja figyelmünket a kutatások fontosságára, a tudomány kérdéseire, a legfontosabb fejlesztési irányokra, feladatainkra.

A Magyar Tudományos Akadémia az önök előtt levő beszámolóban a magyar tudomány helyzetét mutatja be a 2007-2008-as években. Olyan évekről beszélünk, amelyekben az Akadémia legkiválóbbjainak részvételével elindult az akadémiai törvény módosításának kimunkálása, ami 2009-ben sikeresen lezárult. Az Akadémia közgyűlése új vezetőket választott, dr. Pálinkás József, az Akadémia új elnökének vezetésével pedig a testület új alapszabályt és ügyrendet alkotott.

A Magyar Tudományos Akadémia célul tűzte ki, hogy a megváltozott K+F környezethez igazodva rugalmas működést, gyors döntéshozatalt és szakszerű irányítást alakítson ki. Emellett az intézmény vagyoni státusa is módosult. 2007-ben az állami vagyonról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a rábízott vagyont az Akadémia tulajdonába adja. Ezen intézkedésekkel az akadémiai reform tulajdonképpen lezárult.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a 2007-2008 közötti időszak még a nemzetközi gazdasági és hitelválság kitörése előtti időre esik. Így az anyagban felvázolt gondok és nehézségek máig, a parlamenti vita időpontjáig aligha mérséklődtek. A beszámoló mélyrehatóan és számos aspektusból elemzi a magyar tudomány helyzetét, a dokumentum sokszor tudományos pontosságú következtetést von le a helyzetet leíró adatokból, rávilágítva arra, hogy a tudomány stabil értéket képvisel a mai, felbomló társadalmi értékrendben.

Ez természetesen növeli a jelentés értékét, többek között azért is, mert a következtetéseket éppen a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet tette meg.

A tudomány működésének feltétele a társadalom érdeklődése, támogatása, aktív részvétele az eredmények hasznosításában. A tudomány-társadalom kapcsolat nemcsak tudományos ismeretterjesztés, hanem elsősorban interaktív kommunikációs tevékenység. A Magyar Tudományos Akadémia a "Mindentudás Egyeteme" programmal és a 2007-ben elindított tudománykommunikációs képzéssel igyekezett elősegíteni a párbeszédet és a tudománynépszerűsítést. Az akadémiai kutatóintézetek, különösen a humán és társadalomtudományok területén széles körben teszik elérhetővé a kutatási eredményeiket.

A beszámolóból megállapítható, hogy a Magyar Tudományos Akadémia - hűen alapítói szelleméhez - a beszámolási időszakban is alaposan, nagy hozzáértéssel és elfogultságtól mentesen követte a hazai és nemzetközi tudományos kutatás-fejlesztés történéseit, és abból levonható következtetéseket, reális cselekvési javaslatokat fogalmazott meg. A rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel igyekezett a kedvezőtlen tendenciák korrigálására, új irányvonalak megszabására.

Fontos tény, hogy az oktatási, tudományos és kutatási bizottság egyhangú állásfoglalás mellett nyújtotta be a beszámoló elfogadását támogató országgyűlési határozati javaslatát.

Tekintve, hogy a beszámoló benyújtása óta eltelt csaknem két esztendő jelentős mértékben megváltoztatta a hazai kutatás-fejlesztés feltételeit, fontos és időszerű, hogy a kutatás-fejlesztés mai állapotáról és a továbblépéshez szükséges erőfeszítésekről is ejtsünk szót.

Az Európai Unió 2000-ben elfogadott, majd 2005-ben módosított lisszaboni irányelvei a kutatás-fejlesztés, illetve az innováció terén határozták meg a közösségi versenyképesség javításának legfontosabb eszközeit. Tudjuk, hogy az eredeti cél, nevezetesen, hogy az EU legyen 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági egysége, sajnos nem teljesült. A módosított célok a lemaradás fékezésére, egyes területeken a pozíció javítására irányulnak. Ennek tükrében különösen aggasztó mindaz, amit a jelentés már a 2007-2008-as években a magyar kutatás-fejlesztés relatív pozícióvesztéseként, azaz a gyenge-közepes teljesítménymutatójú tagországok mezőnyébe kerülésként jellemez.

Ez a tendencia akkor is aggasztó, ha egyes tudományterületeken, intézménytípusokban kiemelkedő sikerekről, előrelépésről tudunk beszámolni, és erről is ír a jelentés. Ezek többsége sajnos nem az akkori kormányprogramok eredményeként, hanem inkább azok ellenére tudott létrejönni, megvalósulni, nem tudatos tudományszervezés és tudományfinanszírozás által, többnyire egy-egy elhivatott kutató, kutatócsoport állhatatossága, szerencsés nemzetközi együttműködése révén.

2011. január 1-jétől fél éven át Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét trojkában, Spanyolországgal, Belgiummal. A hármas elnökségnek fontos szerep jut abban, hogy előkészítse az egységes európai belső piacot a kutatók számára, ahol nemcsak a tudás, hanem a technológiák is szabadon áramolhatnak. Másfelől az új kihívásokra - mint például az energiaválság, a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés vagy az öregedő európai társadalom - tudomány nélkül nem adható megfelelő válasz.

Akadémiai elnök úr beszélt a pályázati rendszerről. Egyetértünk. A beszámolási időszakban a kutatás-fejlesztés irányítása, a pályáztatási finanszírozási rendszer átláthatatlan, gyakran változó, kiszámíthatatlan volt. Jelentős bürokratikus többletterhet jelentett a kutatói közösség számára, vagy jelentős K+F forrásokat vont el a pályázatírói, pályázatmenedzselő vállalkozások javára.

A hazai alapkutatási pályázati források legnagyobb része az OTKA rendszerében hasznosult, amelynek bírálati, értékelési rendje, teljesítménymutatói színvonalban messze felette állnak a rendelkezésére álló keret nagyságának. Ez a színvonal egyben a hazai publikációs aktivitás magas költséghatékonyságának magyarázatául szolgál. Emögött természetesen a nemzetközi együttműködés keretében elérhető műszer- és anyagfelhasználás húzódik meg. A nemzetközi együttműködési mechanizmusok aszimmetrikus jellege a jövőben ugyanakkor egyre nagyobb gátját jelentheti a tudományos kapcsolatok kiegyensúlyozott erősítésének és az elért eredmények magyarországi gazdasági hasznosíthatóságának is.

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)

Tisztelt Ház! Ahogy elnök úr is mondta, a nagyobb összegű, részben európai uniós támogatással kiírt pályázatok a kutatás-fejlesztés terén elsősorban épületberuházásokat, ingatlanfejlesztéseket finanszíroztak. Ezek a pályázatok a mögöttes műszerpark jelentős megújítása és a kutatói állomány minőségi és mennyiségi javítása nélkül nagyrészt hatástalanok maradnak az ország teljesítménymutatóiban. Ezért ezeken változtatnunk kell.

Tisztelt Ház! Ahogy hallottuk már itt, fontos a kormány és az Akadémia együttműködése. Jelen beszámoló alkalmat ad hangsúlyoznunk, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a kutatás-fejlesztés, az innováció területét a gazdasági, társadalmi felemelkedés, a versenyképesség-javulás, a munkahelyteremtés kiemelt területeként kezeli. Az új Széchenyi-terv számos eleme ezen alapul majd. Megfordíthatónak tartjuk az elmúlt évek pozícióvesztését a nemzetközi tudományos kutatás-fejlesztés világában, éspedig az erkölcsileg és fizikailag amortizálódott kutatói, kutatási infrastruktúra megjavításával, ahol lehet, közös nemzetközi infrastruktúra kialakításával vagy hasznosításával, ezek tervezhető, biztonságos, nem, illetve nem csak pályázati alapú finanszírozásával, a szakember-utánpótlást jelentő egyetemi diákkörök, szakkollégiumok, doktori iskolák megerősítésével, valamint nem kevésbé az ezeket megalapozó közoktatás, pedagógusképzés torzulásainak korrekciójával.

Minderre a következő években reális lehetőséget látunk a jelen beszámolót készítő Magyar Tudományos Akadémia szakmai és szervezeti támogatása mellett, továbbá a hazai kutatási kapacitás 70 százalékát kitevő egyetemek és a gazdasági élet szereplőinek összefogása útján, ideértve a tőkeerős nagyvállalatok, valamint a fennmaradásukért küzdő kis- és középvállalkozások részvételét is.

(14.00)

Végül, de nem utolsósorban a támogatási rendszer átfogó megújítására és hatékonyságának javítására van szükség. Az ezt célzó kormányzati munka erősítésére kezdeményeztük a területen érdekelt tárcák állandó egyeztető munkabizottságának felállítását.

Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Ház! Korábban is több nagy horderejű intézkedés meghozatalában támaszkodtunk az Akadémia szaktudására, a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tudomány képviselői és a politikai döntéshozók közötti intenzívebb közös munkának. Erre készen állok.

A fentiek alapján a kormány képviseletében elfogadásra javaslom a Magyar Tudományos Akadémia 2007. és 2008. évi munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolót.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a Magyarországon átmeneti jelleggel mezőgazdasági idénymunkát végző, főként román állampolgárságú szülők gyermekeként jelenleg mintegy 30-35 kiskorú tartózkodik Soltvadkerten, illetve környékén.

A szüleikkel Magyarországon tartózkodó fiatalkorúak a mezőgazdasági idénymunkák végeztével várhatóan elhagyják hazánkat. A rendőrség tájékoztatása szerint fiatalkorúakkal szembeni hatósági fellépésre rendészeti szempontból nem volt szükség, és ez idáig a kiskorúakról történő intézményes gondoskodás szükségessége sem merült fel.

Tájékoztatom arról is, hogy az Európai Uniónak nincs a fenti probléma egységes kezelésére vonatkozó programja, ám a Tanács szülői felelősségre vonatkozó rendelete meghatározza a hatálya alá tartozó gyermekvédelmi intézkedéseket, amelynek során a gyermek gondozási helye és állampolgársága szerinti gyermekvédelmi hatóságok együttműködnek.

Bár az ENSZ gyermekjogi egyezménye rögzíti, hogy az állam joghatósága alá tartozik valamennyi gyermek, aki a területén tartózkodik, azonban konkrét szabályozás erre vonatkozóan sem létezik. Tudtommal az előző kormány az integráció hangsúlyozásán kívül semmit sem tett ezen probléma megoldása érdekében, egyszerűen magára hagyta az utcán csellengő gyermekeket.

Az említett kiskorúakat, tekintettel külföldi állampolgárságukra, valamint tartózkodásuk átmeneti jellegére, Magyarországon teljesítendő tankötelezettség nem terheli. A közoktatási szakterület ugyanakkor érzékeli e problémát, és az elmúlt hetekben már megkezdte a belső egyeztetéseket, hogy mind a külföldön tartózkodó magyar diákok, mind pedig a Magyarországon tartózkodó külföldi tanköteles gyermekek esetében egyértelműen rendezze azok jogi és ezen keresztül tényleges státusát.

Kérem, válaszomat fogadja el. Köszönöm.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy a parlamenti bizottságokban milyen munka folyik, kormányoldalról nem az én tisztem minősíteni. Arról viszont, hogy milyen munka folyt kormányoldalról az előző nyolc évben, és milyen munka folyik a kormány részéről most, ezekben a hónapokban és az elkövetkező időszakban, arról szívesen beszélek és válaszolok a képviselő úrnak.

Képviselő úr a kérdését úgy fogalmazta meg, hogy miért nem kívánja támogatni a kormány a legrászorultabbakat. Ezután parlamenti kérdésekről faggatott bennünket, nem a kormány szándékairól. Képviselő úr, a kormány szándéka az, hogy önökkel ellentétben támogatja a legrászorultabbakat. Kik is a legrászorultabbak? Talán ezt tisztázhatjuk. Három alapvető csoportot megnevezhetünk bizonyára: a nyugdíjasokat, a fogyatékkal élőket, a gyermekes családokat mint legrászorultabbakat. Az elmúlt időszakban, amikor a szocialisták kormányoztak, mi történt ezen a területen? A nyugellátások területén szigorították a nyugdíj melletti munkavállalást, eltörölték a 13. havi nyugdíjat a szocialisták, felemelték a nyugdíjkorhatárt, legalább 8 százalékkal csökkentették az induló nyugdíjak értékét, a fogyatékossággal élők esetén pedig az intézményi támogatásokat vonták el. De a családtámogatásban is szétverték a polgári kormány családtámogatási rendszerét, vagy 3 évről 2 évre csökkentették a gyed és a gyes igénybevételének lehetőségét.

Kormányzati oldalról ez volt a szocialista kormány, valóban nem támogatták a legrászorultabbakat a szocialisták. Most ébrednek, de már késő. Most változtatunk azon a kormányzati magatartáson, ami az önök kormányára volt jellemző, és a nemzeti ügyek kormánya támogatja, igenis támogatja a legrászorultabbakat. Legjobb példa a mostani adórendszer, az új adótörvények, amit beterjesztettünk, ön éppen utalt erre, és ha megengedi, a viszontválaszomban majd kitérek erre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Számíthatnak a kormány együttműködésére, amennyiben azokat a javaslatokat, amelyeket megfogalmazunk, hajlandók önök is komolyan venni. Remélem, így lesz. Egyébként a kérdését úgy fogalmazta meg, hogy a kormány miért nem hajlandó támogatni a legrászorultabbakat. Ezután ostoroz engem, hogy a parlamenti bizottságban mi történt. Akkor kérdezze meg, hogy a parlamenti bizottságban mi a helyzet, és akkor biztosan kap majd választ.

De most is kap választ, mert azt mondta, hogy észrevettük-e, hogy mi kormányzunk. Hát észrevettük; észrevettük, sőt az emberek is észrevették. Ezt az önkormányzati választáson az eredményen láthatták önök is. Észrevették azt is, hogy önök hogy kormányoztak, és hogy mi hogyan kormányoztunk, és hogy kormányzunk, és szerencsére nagy a különbség, szerencsére sok változás elindult. Például a mostani adórendszer, amiről ön beszélt, éppen ez lesz az, amely visszaépíti azt a családtámogatási rendszert, létrehozza azt a családi adózási rendszert, amire oly nagy szükség van ebben a hazában. A gyermekes családoknak az első gyermek megszületését is segítendő, a háromgyermekes családok esetén egy külön nagy segítséget adó olyan rendszer épül, amely a legrászorultabbakat is segíteni fogja.

Kérem, támogassák majd ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A Gyurcsány-Bajnai-kormány családpolitikai lépései megrendítették a családok anyagi biztonságát, ahogy ön is utalt erre. Ezen a helyzeten is változtatnunk kell. A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett abban, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen anyagi terhet a családok számára.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mint azt ön is tudja, a családtámogatási rendszer átalakításának első lépéseként a tanköteles korú gyermekek után a családi pótlékot immár a rendszeres iskolába járás feltételéhez kötött iskoláztatási támogatásként kell folyósítani. A kormány megvizsgálta a különböző családi ellátások, köztük a gyermekgondozási támogatások továbbfejlesztésének lehetséges irányait. A családok támogatása kapcsán idézném fel, hogy a szocialisták nyolcéves kormányzásának eredményeképpen milyen állapotba került a gazdaság, milyen brutális összegű adósságtörlesztést kell most megkezdenünk.

Ennek ellenére a kormány 2011. január 1-jétől soha nem látott mértékű adócsökkentést vezet be. A kormány már az első gyermek vállalását is támogatja a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításával. A támogatás igénybevétele ráadásul nem fog többé attól függni, mennyi is a szülők keresete. Családi kedvezményt fogunk biztosítani a gyermekes családok számára, méghozzá egy és két gyermek esetén gyermekenként havi 62 500 forint, míg három gyermek vállalásától gyermekenként havi 206 250 forint adóalap-csökkentést teszünk lehetővé. A kedvezmény igénybevétele tehát két gyermekig havonta és gyermekenként 10 ezer forint, a legalább három gyermeket nevelő szülőknél pedig 33 ezer forint adócsökkentést jelent majd. Eddig ilyen horderejű, a családokat támogató lépést Magyarországon nem tett egyik kormány sem.

Kérem képviselő asszonyt, hogy támogassa a kormány családpolitikáját. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a kérdését. Képviselő asszonnyal egyetértve, hazánkban a 95 éve működő védőnői szolgálatra valóban méltán büszkék lehetünk, hiszen az anya-gyermek védelem területén a védőnői szolgálat a hagyományait megtartva, napjainkban is egy példaértékű, jól működő rendszer. A védőnők jelenleg és a jövőben is fontos szerepet töltenek be a nő-, anya-, magzat-, csecsemő-, gyermek-, ifjúság- és családvédelemben, a közegészségügyi és járványügyi feladatok megvalósításában és az egészségnevelésben.

Biztosíthatom képviselő asszonyt, hogy a védőnői hálózat alapfeladatának ellátását tárcánk a jövőben is fontosnak tartja, a hatékonyabb ellátáshoz szükséges fejlesztési lehetőségeket megvizsgálja, és a védőnői szolgálatot érintő szakmai kérdéskörökkel a feladatok között kiemelten kíván foglalkozni. Természetesen a védőnői ellátás lényegén nem kívánunk változtatni, de az anya- és csecsemő-gyermek védelem területén dolgozó szakemberek szorosabb és hatékonyabb együttműködését prioritásnak tekintjük.

Motiváló és a minőséget értékelő, elismerő finanszírozási eszközökre van szükség, melyhez szorosan hozzátartozik a szolgáltatók, a szakemberek képzési és továbbképzési rendszerének átgondolása, a valós szükségletekhez igazítása és a nyújtott szolgáltatások értékelhetőségének, eredményességének mérése is. Első lépésben fontos kérdésnek tekintem, hogy a védőnői szolgáltatás szakmai alapfeladatainak ellátásához, személyi feltételeinek biztosítása érdekében a tartósan betöltetlen, üres állások vonatkozásában az önkormányzatokkal mint a védőnői körzetek működtetőivel szükséges egy összehangolt, konstruktív együttműködés kialakítása, mert ennek keretében lehetséges csak a fejlesztési koncepció kialakítása.

A rendelkezésre álló eszközökkel törekszünk a hazai egészségügyi pálya vonzóvá tételére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a szakemberek, így a védőnők megbecsülésére és pályán tartására is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ellátási területek kijelölése a fekvőbeteg-szakellátásban már korábban, míg a járóbeteg-szakellátás esetén a közelmúltban zárult le. Az ellátási terület meghatározását az ÁNTSZ illetékes regionális intézetei végezték a kistérségi kirendeltségek bevonásával. Az ellátási terület meghatározására, módosítására vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény tartalmazza. Az ellátási terület meghatározása során az ÁNTSZ-nek a törvény értelmében adott szakma esetén a régió területét átfedés- és hézagmentesen kellett meghatározni, azaz az nem lehetséges, hogy egy szakma tekintetében Nagyalásony Ajkához és Pápához is tartozzon egyszerre.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az ajkai kistérséghez tartozó Nagyalásony és Dabrony települések a törvény szerinti ellátási kötelezettség megállapítását megelőzően is Ajkához tartoztak beutalás tekintetében azokban a szakmákban, ahol az ajkai Magyar Imre Kórház szakellátási kapacitással rendelkezett. Az ÁNTSZ az ellátási terület megállapításánál figyelembe vette a korábbi betegutakat és a beutalási rendet is. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint az ellátási területről hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati kérés az ügyfelek részéről nem volt.

Kérem, engedje meg, hogy a törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltakról röviden tájékoztassam. Ezen szakasz értelmében a települési önkormányzat ellátási érdekből kezdeményezheti az önök esetében a pápai és az ajkai egészségügyi szolgáltató fenntartójánál az ellátási terület módosítását. Abban az esetben, ha a települési önkormányzat megkeresésétől számított 30 napon belül nem történik megállapodás, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv a települési önkormányzat kérelmére módosíthatja az ellátási területet.

Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom, hogy az új képviselő-testületek, ha egyetértenek a települések lakóinak kezdeményezésével, akkor tegyék meg a megfelelő lépéseket az ellátás ésszerűbbé tételére. Egy-egy jobbikos képviselő ül a testületekben, el lehet indítani az ügyet.

Köszönöm szépen.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek képviselő úrral abban, hogy a kistelepülésen élő, tanköteles korú gyerekek más településre történő mindennapos, sok kilométeres utaztatása megterheli a gyerekeket. Ugyanakkor úgy vélem, hogy nemcsak a kormányzatnak, hanem a feladatellátásra kötelezett helyi önkormányzatoknak is komoly felelősségük van a döntések meghozatalánál. A hatályos közoktatási törvény kötelezővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy az iskolák megszüntetésével kapcsolatos döntésük nyomán a gyerekeket érintő kényszerű bejárás ne járjon aránytalan teherrel, például nehezebb körülményekkel vagy jelentős költségnövekedéssel, mint korábban. Hiszen akkor a tervezett intézkedés nem szolgálja a gyermek mindenekfelett álló érdekét.

Aránytalan tehernek számíthat az ön által felvetett probléma esetén, ha az új nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással, lényegesen hosszabb időtartam alatt tudja megközelíteni a tanuló. Mindezen felül a hatályos közoktatási törvény értelmében a feladatellátásra kötelezett, a tanuló lakhelye szerint illetékes önkormányzatnak meg kell térítenie a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit. Azon kistelepülések, amelyek társulás keretében oldották meg kötelező feladatellátásukat, a másik településre bejáró tanulók után 2002 óta vehettek igénybe támogatást, 2004 óta volt iskolabusz-szolgáltatás, de az elkövetkező években a szocialista kormány ezeket a lehetőségeket nem erősítette, hanem csökkentette, szétverte. Ez átmenetileg orvosolta a problémákat, de később a kisiskolák bezárásával szinte menthetetlen károkat okoztak településeknek.

A kisiskolák gondjain segíteni és lehetőség szerint megőrizni a kisiskolákat csak a közoktatás egész rendszerének újragondolásával és átalakításával lehet, és ez a célunk. Ez a régóta húzódó probléma is az új közoktatási törvény szükségességét támasztja alá, amelynek koncepciója hamarosan a nyilvánosság elé kerül, és remélem, hogy képviselő úr is aktív részese lesz ennek a munkának, hiszen együtt kell segítenünk a magyar vidéket.

Köszönöm a kérdését. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt jelezni kívánom, hogy október 15-e a fehér bot nemzetközi napja, ön pedig 14-én volt egy rendezvényen. Egyébként ez a nap alkalom arra, hogy a vakok és gyengénlátók ráirányítsák a társadalom figyelmét a problémáikra, valamint a segítségnyújtás módjaira. Az a sajtótájékoztató is, amelyen ön részt vett, nyilván ezt szolgálta, ezt szolgálhatta.

Annak megítélése kapcsán, hogy a nemzeti együttműködés kormánya mennyire fontosnak tartja a fogyatékos emberek s ezen belül a látássérültek segítését, elegendő csupán arra utalnom, hogy október 15-én dr. Réthelyi Miklós miniszter úr a Vakok Állami Intézetének fehér bot napi rendezvényén részt vett, és ott beszédet mondott. Sajnálom, hogy ennek nem nézett utána, de semmi baj, most tájékoztatom önt.

Szeretném tájékoztatni arról is, hogy a miniszteri biztos asszony október 11-14-én - amikor az a rendezvény volt, amelyre ön utalt, hogy ott nem képviseltettük magunkat - éppen ott lehetett volna, csak Brüsszelben volt a fogyatékosüggyel kapcsolatosan egy magas szintű munkacsoportülés, amelyen részt kellett vennie. Épp a fogyatékosügyi stratégiát vitatták meg, s ez olyan ügy, amely a látássérültek tekintetében is hasznos lehet. De még egyszer mondom, miniszter úr ott volt a rendezvényen.

Ami a kérdésére adandó konkrét választ illeti: az ön által támogatni javasolt segédeszközök nem minősülnek gyógyászati segédeszköznek, hanem az életvitelt könnyítő segédeszközök körébe tartoznak, ezért a kormány fontosnak tartja, hogy a segédeszköz-ellátás támogatási rendszerének teljes felülvizsgálata megtörténjen, többek közt azért, hogy ne csupán a gyógyászati segédeszközökre, hanem a látássérültek számára rendkívül fontos, úgynevezett életvitelt könnyítő segédeszközökre is terjedjen ki a társadalombiztosítási támogatás. Ilyenek a beszélő mérlegek, a beszélő vérnyomásmérők, a beszélő lázmérők, amikre ön is utalt. Jelenleg ugyanis a látássérült embereknek háromszor-négyszer annyit kell fizetniük ezekért az eszközökért, mint azok normális kivitelű változatáért látó társaiknak.

Összegezve azt tudom válaszolni, hogy a kormány már dolgozik az ön által felvetett probléma mielőbbi megnyugtató megoldásán. Köszönöm a kérdését.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön itt a kérdése végén, amikor kérdést ugyan nem tett éppen föl, utalt arra, amit írt is, és egészen pontosan a következőt írja, azt a megállapítást tette a benyújtott kérdésében, hogy a nyugdíjas-társadalomnak volt két aranykora, először Horn Gyula miniszterelnök, másodszor pedig Gyurcsány Ferenc kormánya alatt.

Nyilván viccelhetett, vagy ha nem viccelt, akkor nagy a baj, mert ha jól látom, az ön számára, az önök számára ezek szerint a Horn-kormány időszakában elfogadott Bokros-csomag aranykort jelentett? Aranykor volt az, amikor a nők nyugdíjkorhatárát fölemelték 55 évről 62 évre? Vagy aranykort jelentett a csomag többi eleme, amelynek hatására családok tömegei szegényedtek el? Vagy önök aranykorként említik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének időszakát? A gyurcsányi aranykorban önök szigorították a nyugdíj melletti munkavállalás szabályait, bevezették a nyugdíjak és a keresetek összevont adózását, illetve még járulékot is vontak a nyugdíjasok keresetéből. Szintén ennek az aranykornak egyik ismert intézkedése a tizenharmadik havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár emelése, de idetartozik az induló nyugdíjak összegének mintegy 8 százalékos csökkentése is. Önök ezt nevezték aranykornak, és erre volt bátor a kérdése végén utalni.

Tisztelt Képviselő Úr! A szocialistáknak ez volt az aranykor. Nekünk az aranykort a gazdaság élénkítése, a családok, az idősek támogatása jelenti. A szocialista intézkedések nem a nyugdíjasoknak, hanem a magán-nyugdíjpénztári menedzsmentnek hozták el az aranykort. Tudja ön, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak a korábbi évek veszteségein túl 2010 második negyedévében ismét veszteségesek voltak?

Képviselő úr, a kormány szándéka, hogy megvédje a nyugdíjrendszert, megvédje a jelenlegi és leendő nyugdíjasok nyugdíját. Ha a kormány nem cselekszik időben, azt kockáztatja, hogy eltűnnek a nyugdíjak. Az állami nyugdíjrendszer az egyetlen, amely biztonságot és értékállóságot garantál a nyugdíjasok számára. Mi erre törekszünk.

Köszönöm a kérdését, és örülök, hogy ezt elmondhattam önnek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Megértve aggodalmát, a kérdésére a következő választ tudom adni.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának felügyelete alá tartozó Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a megelőző régészeti feltárás engedélyezésére irányuló hatósági eljárása kapcsán a következőkre szeretném felhívni a figyelmét.

Annak a kérdésnek a megítélése, hogy egy tervezett beruházás megfelel-e a hatályos építésügyi előírásoknak, az adott ügy vonatkozásában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságnak a döntési kompetenciájába tartozik, és nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékessége. A régészeti feltárási tevékenység örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött, így a tárgyügy kapcsán a KÖH első- és másodfokú szervei örökségvédelmi hatóságként járnak el a tárgyi engedélyezési eljárás során, és a feladatuk annak a szakmai és jogi kérdésnek az elbírálása volt, hogy az adott tényállás, illetve a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján engedélyezhető-e megelőző régészeti feltárás a kérelemmel érintett ingatlanokon, lelőhelyeken.

(16.10)

A kérdését megválaszolva tehát a megelőző régészeti feltárás engedélyezésére irányuló közigazgatási eljárásban az Örökségvédelmi Hatóságnak nemcsak hogy nincs kötelezettsége, hanem a hatáskörelvonás tilalmára vonatkozó szabályok értelmében neki lehetősége sincs azt vizsgálni, hogy a tervezett beruházás megfelel-e a hatályos építésügyi jogszabályoknak. Ez másnak a feladata, nem a Kulturális Örökségvédelmi Hatóságé.

Arra a kérdésére, hogy van-e hivatali korrupció Magyarországon, azt tudom válaszolni, hogy a nemzeti együttműködés kormánya azon dolgozik, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt bekövetkezett BKV-botrányok és különböző ingatlanügyeket behálózó hivatali korrupciók ne ismétlődhessenek meg, tehát a közigazgatási hatósági eljárások jogszerűen történjenek.

Kérem válaszom elfogadását.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Gyulán, Erkel Ferenc szülővárosában március 15-én ünnepi hangversennyel kezdődtek meg a bicentenárium programjai, amelyet a Duna Televízió közvetített. Az előző kormány ugyanakkor csak 2010. március 30-án hirdette meg pályázatait tudományos konferenciák, előadások és könyvek, elektronikus kiadványok megszervezésére és kiadására, valamint művészeti produkciók és közművelődési rendezvények szervezésére és megvalósítására 45 millió forint értékben. Későn írták ki a pályázatot, nem kezelték méltón az ügyet. Ezen változtatunk.

Rövid az időnk, a pénzt a szocialisták elköltötték (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne mondj ilyet! Ne hazudj!), de odafigyelünk. A nemzeti együttműködés kormánya, érezve a felelősséget, a lehető legméltóbb keretek között kívánja a megemlékezést ünnepélyessé tenni. Az évfordulós rendezvények kifejezetten Erkel Ferenc személyéhez fűződő programjai a születésnap, november 7-e köré rendeződnek. November 7-én a Fiumei úti temetőben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár úr mond ünnepi beszédet Erkel Ferenc sírjánál, valamint emléktáblát avat Erkel egykori lakóházánál, az Úri utca 24. szám előtt. A Hungarofest KLASSZ Zenei Irodája Erkel Ferencre mint zenepedagógusra emlékezik ezen a napon egy rendhagyó gyermekprogrammal a Millennárison. November 6-án és 7-én este az Operaházban bemutatják a Bánk bán opera ősváltozatát. A 7-ei előadáson ünnepi megemlékezést mond Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas művész, a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója. Az előadást a Magyar Televízió november 7-én bemutatja. A bicentenárium napján a Duna Televízió és a Bartók rádió is Erkel tematikus napot rendez.

Őszintén remélem, hogy válaszom meggyőzte arról, hogy önnel együtt mennyire fontosnak tartjuk Erkel Ferenc életművének méltó bemutatását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Felhívom a figyelmét arra, hogy a rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá az ön által mondottakat. Ha igaz lenne az, hogy a tartós ápolást igénylő személyek száma negyedmilliónál több, akkor a felelősség ezért nyilván önöket, szocialistákat terhelné, hiszen az önök kormánya idején nőtt volna ilyen nagyra a tartós ápolást igénylők száma. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

Az sem igaz, hogy a kormány ne lenne érzékeny ezekre a problémákra, képviselő úr. Az önök kormánya volt érzéketlen. Az ön által mondottakkal ellentétben a kormányzat, a jelenlegi kormányzat kiemelt figyelmet fordít az idős emberekre, és különösen figyel azokra (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) - önök is figyelhetnének, ha kérdeztek, tehát különös figyelmet fordítunk azokra -, akik gondoskodásra szorulnak.

Alapvető cél, hogy a gondozásra szoruló idős emberek minél tovább saját otthonukban kaphassák meg a szükséges ellátást, így e cél elérése érdekében fejlesztjük a házi segítségnyújtást mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Megnyugtathatom képviselő urat, hogy a jelen egészségügyi kormányzat - hasonlóképpen a szociális területhez - nem feledkezett el az idősekkel kapcsolatos gondoskodásról, így a szabályok jelenleg folyamatban lévő módosítása során figyelembe vesszük az ő érdekeiket is.

Az egészségügyért felelős államtitkárság szoros együttműködést tervez és végez is a szociális ágazattal a krónikus ellátással kapcsolatos problémák rendezése érdekében, amely alapvetően az időskorúakat segíti. Szeretném jelezni azt is, hogy a jelenlegi kormányzat a korábbi évek rossz gazdaságpolitikája, valamint az eladósodottság miatti költségvetési terhek ellenére is szinten tartja a szociális szolgáltatások tavalyi normatívaösszegeit.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik T/893. számú képviselői önálló indítványának története van, erről Novák Előd képviselő úr igyekezett is hozzászólásának első öt percében részletesen beszámolni. Lényeg a lényeg: napirendre tűztük ezt a javaslatot. Ezt a javaslatot napirendre tűztük, és ez jó alkalom arra, hogy elmondjuk álláspontunkat a témával kapcsolatosan, és a javaslattal kapcsolatos véleményünket is.

A Jobbik képviselőinek javaslata az - benne van az anyagban, hallhattuk itt is -, hogy a rendszerváltoztatás előtt bizonyos állami vagy párttisztséget viselő vagy magas rangú katonai vagy rendőri beosztású dolgozó, illetve más közreműködő személyek esetében az e tevékenységük során szerzett jövedelemnek csak 1 százalékát lehessen figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor. A javaslat szerint az érintettektől elvont összeget a sérelmet szenvedett személyek részére kellene kárpótlásként kifizetni. Ez a javaslat tartalmi lényege. Ezt hallhattuk itt az ismertetésben is, és a Jobbik által felvetett kérdés egy elemi szintű vizsgálati igényt is fölvet, és ez a vizsgálat folyik jelenleg is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy sajnos a megoldásra tett javaslat az elérendő célt nem szolgálja.

Mi az, amit ma tudunk? A tényleges nyugdíj-privilégiumok, az általános rendelkezésektől eltérően magasabb összegben megállapított nyugdíjak visszavonását az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény már elrendelte. E törvény előírta a mindenkor hatályos és kihirdetett társadalombiztosítási szabályoktól eltérően, egyedi kivételes eljárás során megállapított nyugdíjak és az MSZMP pártszervei által megállapított nyugdíjak folyósításának megszüntetését. Ez alapján a kedvezményekkel számított nyugdíjakat beszüntették, s az érintett nyugdíjakat az általános szabályok szerint újra megállapították. Szeretném elmondani önöknek, hogy úgy gondoljuk, hogy ahogyan láttuk az elmúlt évtizedek folyamatait és az akkor történteket, természetesen ebben az esetben is szükséges lehet az akkori megállapított nyugdíjak egyedi ellenőrzése.

Más a helyzet az egyes nyugdíjakkal együtt folyósított pótlékokkal kapcsolatban, mert nagyon sok ilyen eset is volt. A nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló, a korábbiakban már hivatkozott törvény lehetővé tette, hogy egyes korábbi nyugdíj-kiegészítéseket pótlékokká alakítsanak át. A kitüntetés korábbi adományozójától függően a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a köztársaság elnökének hivatala határozott annak idején az átalakításról, ha az érintettek a nyugdíj-kiegészítést tudományos, sport-, művészeti vagy más, a nemzet számára kiemelkedően hasznos munkásságuk elismeréseként kapták. Jelenleg viszont mindössze 67 olyan személyről tudunk, akinek a nyugdíj-kiegészítését nem alakították pótlékká. Ebből és egyéb adatokból úgy tűnik, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és a köztársaság elnökének hivatala annak idején feltehetőleg nem tekintette szigorú szempontnak a történelmi igazságtétel igényét, és olyanok esetében is megtörténhetett a pótlékká alakítás, akiknek tevékenysége a demokratikus értékrenddel nem egyeztethető össze, míg mások - például művészek özvegyei - valóban jogosan kapják a pótlékot.

A nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény tehát nem érte el teljesen a célját, ezért a jelen törvényjavaslatot indító gondolat sem tekinthető okafogyottnak. A Jobbik által benyújtott javaslat azonban nem a jogosultra nézve kedvezően eltérített szabályokat szüntetné meg, hanem az általános szabályoktól a jogosultra nézve hátrányosabb szabályokat kíván megalkotni. A törvényjavaslat felemásan kezeli azon időszakokat, amelyek alatt a szóban forgó személyek az elnyomó rendszer különböző hatalmi posztjait betöltötték. Nem mondja ki, hogy ezek az időszakok a nyugdíjjogszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe, vagyis nem számítanak szolgálati időnek, és az akkor elért keresetek is figyelmen kívül maradnak a nyugdíj összegének meghatározásánál. A törvényjavaslat ezen időszakok szolgálati időbe számítását nem korlátozná, csak az ezen időszakok alatt elért keresetek töredékét, 1 százalékát veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításánál. A javaslat ellentmondásos, inkább az önkényes vonásai, semmint elvi alapjai válnak így hangsúlyossá.

Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a nyugellátások - mint a vegyes biztosítási és szolidaritási elemeket egyaránt magában foglaló társadalombiztosítás szolgáltatásainak - védelmével. E határozatokra tekintettel valószínűleg egy ilyen megoldás alkotmányellenes lenne.

A javasolt átszámítás nem feltétlenül módosítaná az érintettek nyugdíjának összegét. Lehetséges ugyanis, hogy a javaslatban felsorolt tevékenységet nem abban az időszakban folytatta az érintett, mint amely béridőszak alatt elért kereseteit a nyugdíja alapjául figyelembe kellett venni. Ha ugyanis időben jelentősen eltér egymástól a szankcionálni kívánt cselekmény és a nyugdíjazás ideje, a sérelmet okozó ítéletek idején elért kereset nem számít be a nyugdíjalapba. Még inkább ez a helyzet a fegyveresek esetében, mert a szolgálati nyugdíjakat a nyugdíjazást megelőző egy évben elért átlagkereset alapján kell náluk megállapítani. A rendszerváltást követően nyugdíjazottak esetében például eleve kiesik a béridőszakból a javaslatban felsorolt testületekben teljesített szolgálatok ideje. A fentiek, a nyugdíjazáskor figyelembe vett időszak és a javaslatban felsorolt tisztségek betöltésének, tevékenységek folytatásának lehetséges ideje közti eltérés miatt a célcsoport egyes tagjait csak részben vagy egyáltalán nem érintené az intézkedés annak ellenére, hogy a személyi körbe beletartoznak.

Engedjenek meg néhány gondolatot a benyújtott törvénymódosítási javaslat végrehajtásának feltételeiről. A nyugdíjbiztosításnak jelenleg nincs olyan nyilvántartása, illetve adata, amelynek alapján a javasolt személyi körre vonatkozóan a felülvizsgálatot hivatalból el tudná végezni. Legalább ennyire problémás a törvényjavaslat szerinti kompenzációra jogosult személyi kör meghatározása. Az ilyen kompenzációk biztosítása egyébként sem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer feladata. Megfontolandó az is, hogy a többletforrást, amiről beszélt itt képviselőtársam, tudományos ismeretterjesztő és oktatási célra kelljen esetleg fordítani. A Jobbik által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban a végrehajtás feltételei, úgy gondoljuk, nem állnak fenn, és kétséges, hogy egyáltalán képes lenne-e elérni így a kitűzött célját.

A törvényjavaslatot a jelenlegi - a jelenlegi - formájában azért nem támogatjuk, mert a nyugdíjrendszeren keresztül nem tudja elérni a célját. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a javaslat céljaival egyetértünk.

A törvénymódosítási javaslat két célt tűz ki maga elé, amely egy feladatként fogalmazható meg. Az első cél: megfosztani azokat a pártpolitikai döntéshozókat az előjogaiktól, akik a diktatúra idején hosszú éveken keresztül egy eszme nevében különleges előjogokat birtokoltak, és ezeket az előjogokat a demokráciába is átmentették. A javaslat másik célja: kárpótolni vagy legalább részben kompenzálni azok hátrányait, akik a kommunista diktatúra eszméivel nem értettek egyet, és ezért hátrányos megkülönböztetéseket szenvedtek.

A céllal, ahogy mondtam, egyetértünk, a jelen javaslatban - a jelen javaslatban - hozzárendelt eszközzel nem, mert nem alkalmas a feladat megoldására. A legtöbb esetben, ahogy szó volt már itt róla, ugyanis a nyugdíj-megállapítás időszaka és a vezető pozícióban töltött időszak nem esik egybe. A cél eléréséhez szükséges a kötelezettek és a jogosultak körének pontos meghatározása, mert csak ebben az esetben érhető el, hogy a kötelezettség alól jogszabályi pontatlanság miatt ne lehessen mentesülni. Azt is fontos tisztázni, hogy a sérelmet szenvedett személyek milyen típusú és mértékű sérelmek orvoslására számíthatnak. A kompenzálásra nemcsak a személyek esetében kerülhet sor, hanem akár egy generáció számára az oktatás keretében megvalósuló, a fiatalokat felvilágosító programok is jelenthetik azt, hogy kapjanak arról a korról teljes képet, amelyben nem éltek, és nem értik az idősebbek e korhoz való viszonyát.

Mindezekkel kapcsolatban egyeztetést kívánunk lefolytatni az előterjesztés benyújtóival annak érdekében, hogy a törvényjavaslat célja a gyakorlatban is megvalósítható legyen. Egy valódi megoldás kidolgozásában támogatásunkról tudjuk biztosítani a törvényjavaslat benyújtóit.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr kérdésfelvetésével és érvelésével a Nemzeti Erőforrás Minisztérium maradéktalanul egyetért. Az elmúlt nyolc év kormányzásának súlyos bűne volt, hogy szakmai köntösbe bújtatva lehetetlenítették el a helyi kisiskolák működését. Valójában ez a szocialista kormányok vidékellenes politikájának köszönhető. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Ez a szocialista kormányzati törekvés rengeteg kisiskola bezárását eredményezte, ezt elsősorban az önkormányzatokon keresztül történő normatív finanszírozás irreális csökkentésével érték el.

A kisiskolák, a postahálózat és a vasútvonalak megszüntetésével egyértelmű támadást hajtottak végre a kistelepülésen élők ellen. Tették mindezt annak tudatában, hogy egy kistelepülésen a munkahelyek megszűnése és a fizikai elérhetőség után a gyermekek elhelyezésének lehetősége az utolsó megtartó erő. Ráadásul az iskoláztatás más megoldása sem lényegesen olcsóbb, mint a kisiskolák működtetése. Hozzátehetjük mindehhez, hogy az esetleges szakmai érvek, amelyek a kistelepülési iskolákban bevezethető oktatásszervezés elavult formáját vádolják, nem állják meg helyüket. Példaként elég, ha arra gondolunk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke is - ahogy a XX. századi értelmiségünk színe-java - osztatlan alsó tagozatos iskolába járt. (Gőgös Zoltán: Én is.) De hozhatunk más példát is. Magyarország egyik legkisebb önkormányzata a Füzérért Alapítvány segítségével működteti általános iskoláját. Észak-Magyarország alig megközelíthető szegletében 19 általános iskolás gyermeket nevelnek saját településükön, hagyományaikat őrizve, értő, a gyermeket személyesen ismerő, elhivatott pedagógusok munkájával. A kisgyermekek együtt nevelése óriási szakmai siker. Heti, mindenkinek kötelező zeneóra, idéntől heti egy néptáncóra vendégtanárral, a tanítók mellett fejlesztő pedagógus munkája dicséri gondoskodásukat. Meglepőnek tűnhet, mégis szakmailag megalapozott, hogy ennek a kisiskolának valamennyi, az elmúlt évtizedben végzett tanulója, aki betöltötte 18. életévét, valamely felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. Van tehát nagyon jó példa. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

A képviselő úréhoz hasonló szándékaink alapján az újonnan készülő közoktatási törvénykoncepció egyértelművé teszi, hogy ahol erre szükség és igény, valamint infrastrukturális és elvi személyi feltétel adott, az iskolákat újra lehet indítani. Rövid távon már a 2011. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkülönít erre a célra egy pályázati alapon igénybe vehető összeget, amelyet az önkormányzatok igényelhetnek. A javaslatban szereplő 300 millió forint ugyan költségvetési méretekben egyelőre szerény összeg, ám a 2011. költségvetési évben intézményenként csupán a négy utolsó hónap egy-két pedagógusra vetített bérköltségeiről van szó, ami lehetőséget ad az iskolák társfinanszírozására és újraindítására.

Kérem a képviselő urat válaszom elfogadására. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdése jó alkalom arra, hogy ha csak röviden is, de beszéljünk a kultúra egy fontos területéről, a magyar mozgóképről.

A mozgóképszakma állami támogatási rendszere és intézményi struktúrája ugyanis jelentős átalakítási feladatok elé állítja a nemzeti együttműködés kormányát a következő években. A most létező rendszer komoly diszfunkciókat mutat. A megújulást a terület valamennyi szereplője igényli és várja. Azon fiatal alkotók is nagyszámú, éles hangú kritikát fogalmaztak meg korábban a Magyar Mozgókép Közalapítvány működésével kapcsolatban, akikre mint a rendszer kedvezményezettjeire, a képviselő úr hivatkozik.

A kormány a magyar film kérdését kiemelten fontosnak tartja, és megoldást keres arra a helyzetre, hogy a korábbi támogatási rendszernek köszönhetően a hazai filmes cégek hatalmas bankhiteleket vettek a nyakukba, és mások hibás döntései miatt az ő bankszámlájukra kerül inkasszó; vagy a magyar és értékes európai filmalkotásokat játszó artmozik elsorvasztása folyt, és ezek a filmszínházak a túlélésért küzdenek. S további probléma, hogy a nagy múltú hazai animáció, dokumentumfilm sem kapta meg a neki méltán kijáró támogatást az elmúlt években, sem a figyelmet, sem a támogatást, és sorolhatnám még az ügyeket tovább.

A Magyar Mozgókép Közalapítványról is kérdezett. Ennek a szervezetnek az átvilágítása jelenleg is folyik a kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló kormányhatározatban előírt és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által végzett felülvizsgálati eljárás keretében. A vizsgálatot lezáró kormányhatározat megjelenése után lehet a szakmai szervezetek és az MMK alapítói bevonásával a jövőbeni szervezet kérdéseit tisztázni. De szeretném megnyugtatni a képviselő urat és a filmes alkotókat is: a nemzeti együttműködés kormánya készül arra, hogy a kényszerűen felvett bankhitelek miatt nehéz helyzetbe került alkotóknak segítséget nyújtson, és a hitelállományt felszámolja.

A probléma megoldása azonban nem pusztán szervezeti, hanem szemléleti és koncepcionális kérdés is. Olyan átlátható és kiszámítható filmtámogatási struktúra kialakítása a célunk, amely jó a filmeseknek, és ami - végre jó volna nem elfeledkezni róluk sem - jó a magyar nézőknek is. Nézzünk meg néhány adatot az elmúlt évekről!

Amikor a filmről beszélünk, azt mondjuk, hogy fontosak a filmesek, fontosak az elkészült alkotások, és fontosak a nézők. A filmesekről az előbb beszéltünk. Nézzük meg, hány alkotás készült az elmúlt időszakban! 2005-ben, öt évvel ezelőtt 17 darab új magyar filmet mutattak be. Akkor, képviselő úr, tudja, hány nézője volt ennek? Több mint 1 millió 300 ezer nézője volt ezeknek a filmeknek. Ebben az évben, 2010-ben eddig, most is 17 új magyar filmalkotást mutattak be. Tudja, hány nézője volt 2010. szeptember 30-áig ezeknek? 114 729. Jóval több mint 1 millió nézőt veszített a magyar film. Ez nem maradhat így. Változtatni kell tehát a rendszeren, és változtatunk is, mégpedig úgy, hogy a magyar adófizetők pénzéből készült filmeket lehetőleg minél több magyar adófizető nézze meg.

És végül, képviselő úr, kérdezett a jövő évi költségvetésről, a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban az NgM-nél található 2 milliárd forintos előirányzatról, aminek az a célja, hogy a magyar filmgyártást megerősítsük, és az előirányzat felhasználásának részletes szabályait majd a jövő év elején megalkotandó külön jogszabály fogja meghatározni. Bizonyára itt is és a kulturális bizottságban is tudunk majd erről eszmét cserélni.

És egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a magyar filmesek bizonyították, hogy a tehetségükből nincs hiány. A mi feladatunk most az, hogy ezek a tehetségek lehetőséget kapjanak a tehetségük megmutatására a jövőben is. Erre törekszünk.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt nyolc évben Magyar Bálint és Hiller István oktatáspolitikája súlyos társadalmi problémákat okozott. (Derültség az MSZP soraiban.) A Hiller-féle iskolai integrációs politikáról a PDSZ újonnan megválasztott elnöke is azt nyilatkozta, hogy ami hazánkban integrált oktatás címén folyt, nem tartható tovább. A szocialisták az iskolák, gyermekek, pedagógusok többségének égető hétköznapi gondjaira nem kívánt választ keresni. A pedagógusokat és az intézményvezetőket kihagyták a rájuk vonatkozó döntések előkészítéséből.

Az iskolák esetében a társadalom minden rétege érintett a stratégiai változásokban, így a párbeszéd nem merülhet ki néhány társadalmi és szakmai szervezet utólagosan megkért véleményének mérlegelésében. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők, pedagógusok, diákközösségek, az egyes emberek megfogalmazzák javaslataikat, kritikáikat a koncepcióról. Az anyagban nem a tárca eldöntött álláspontja szerepel, csupán összefoglalt javaslatai.

Az oktatási államtitkárság az elmúlt hónapokban többször hívta stratégiai megbeszélésre az érintett társadalmi szervezetek képviselőit fenntartók, szakmacsoportok, életkor szerint, hogy felelősségüknek érezzék a közös ügyet. A beérkező dokumentumok feldolgozása mellett konferenciákat és fórumokat szervezünk a leendő közoktatási törvénykoncepció elemeiről. A hivatalos közoktatási törvénykoncepció az egyeztetések lezárását követően kerülhet nyilvánosságra.

Folyik a felsőoktatási törvény, az új felsőoktatási törvény előkészítése is. E törvény koncepciójának társadalmi, szakmai vitája hivatalosan a november 3-ai sajtótájékoztatóval indult, és november 4-e óta mindenki számára elérhető a minisztérium honlapján. Ezzel egyidejűleg kapták meg a koncepciót a felsőoktatási intézmények, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége, továbbá a köz- és felsőoktatási szakszervezetek, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács. A testületek írásban fejtik ki véleményüket, javaslataikat, észrevételeiket december első hetéig. A tárca külön kért véleményt a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, az egyházi és az alapítványi intézmények fenntartóival és vezetőivel pedig a napokban fog konzultálni.

Az eddig beérkezett vélemények, bár korai még a teljes összegzés, nagy többségükben pozitív hozzászólások, illetve jobbítást célzó javaslatok. Nem jellemző a koncepció teljes egészét elutasító álláspont. Az, hogy ellenkező vélemények is vannak, természetes, és ha az olyan, azok elfogadhatóak is lesznek. A törvénytervezet elkészítésére - az írásos észrevételeket hasznosítva - december folyamán kerül sor, majd a szokásos többlépcsős egyeztető eljárás végén terjesztjük a kormány elé a koncepciót.

A koncepció kormányzati elfogadását követően a törvény tervezetének vitáját a koncepcióhoz hasonlóan tervezzük majd meg. Reményeink szerint mind a koncepció, mind az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat széles körű szakmai, társadalmi támogatottságot tudhat majd maga mögött. A közoktatási törvény kapcsán is így szeretnénk eljárni. Remélem, képviselő úr válaszomat el tudja fogadni, hisz valóban egy eddig nem látott, széles körű egyeztetés folyik, amelybe akár még politikusok, mindenki be tud kapcsolódni, és itt, a parlamentben is tárgyalunk majd erről a javaslatról, és bízunk benne, hogy egy új, jó, hasznos közoktatási és felsőoktatási törvényünk lesz majd.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Felidézett sok jelenetet a Nemzeti Színházban az elmúlt időszakban történtekről. Tudja, sok mindenben úgy érzek, ahogy ön. És tudja, azt is megnézhetjük, hogy hányan látták ezeket az előadásokat.

(15.10)

Ilyenkor van az ember problémában, mert ahogy beszélünk róla, hogy a magyar kultúrát milyen kevesen értik, nézik, mennyivel rosszabb most a helyzet, mint korábban, nos, ugyanez a helyzet a nézőszámban mindenütt másutt, a Nemzeti Színházban is. Nem akarom azt mondani, szerencse, hogy csökken a nézőszám, mert ilyen dolgokat lehet ott látni, de nyilván nem véletlen, hogy csökken a nézőszám.

A legutolsó esemény, amire ön is utalt, a december 1-jei, illetve november 30-ai úgynevezett ünnep. Alföldi Róbert ez ügyben nyilatkozott, megkérdeztük, és akár mondhatnám úgy is, hogy azt hozta fel mentségéül, hogy ő a két nemzet közötti megbékélést szerette volna előmozdítani. És teszem hozzá gyorsan én, hogy de mint oly sokszor, most is rossz eszközt választott. Ugyanis december 1-jén a Nemzeti Színházban nem lehet a román nemzeti ünnepet ünnepelni és ott ilyen programokat tartani. Nem is tartunk ilyet. Elolvasom azt a pár sort, amit Alföldi Róbert sajtóközleményként adott ki, amiben elmondja, hogy rosszul mérte fel a helyzetet, ez a döntése félreérthető, és ezzel sok magyar ember érzékenységét megsértette, és azt mondja, hogy természetesen visszavonja a korábbi bérbeadási nyilatkozatát. Ha akarom, nézhetem ezt a dolgot úgy is, hogy tulajdonképpen jobb belátásra tért, és az ő esetében ez is egy fontos dolog, és az ügy esetében fontos, hogy ott december 1-jén ilyen ügyet nem ünneplünk.

De majd folytatom a következő egy percben.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt képviselő úr, ön azt a címet adta a kérdésének, hogy "Meddig tűrik még az SZDSZ-es kinevezettek ámokfutását a magyar kultúrában?". A kérdés alapján utánagondoltam az ügyeknek. Én magam is ostoroztam például azt, amikor a magyar kulturális intézetek élére kinevezték Petőcz Györgyöt, Derdák Andrást, Keresztury Tibort. Petőcz György már nincs Brüsszelben, nem igazgató ott, Derdák András és Keresztury Tibor megbízása január 1-jén lejár. Bízom benne, ahogy a többi problémát is megoldottuk, ezt az ön által kérdezett problémát is meg fogjuk oldani, és higgye el, mindennek eljön az ideje. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy látszik, a sok válasz miatt a kártya nem bírta tovább, lehet, hogy azért, mert ugyanabban a témában ez a második kérdés volt. Ha megengedik, azért volt ebben a kérdésben több olyan momentum, új dolog, amire válaszolnék. Az előző kérdésre, a most megismételt kérdésekre az előbb adott válaszaim ugyanúgy érvényesek.

A képviselő úr beszélt arról, hogy a Magyar Nemzetben megjelent valami, amit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleményeként aposztrofáltak, amelyben arról volt szó, hogy most inkább a költségvetésre kell figyelni és nem a személyi kérdésekre. Nem idézem pontosan a cikket sem, elnézést érte, a képviselő úr utalt erre a momentumra. Képviselő Úr! Azt hiszem, ez egy szerencsétlen nyilatkozat lenne, ha adtunk volna ki ilyet, de a tárca nem nyilatkozott ilyet, nem adott ki ilyen közleményt. Ez kétségtelenül megjelent egy újságban, de ilyen nagyon sokszor van, sokféle újságban ez előfordul.

Szeretném elmondani önnek, hogy már csak azért sem igaz ez, mert ugyan a költségvetés az egyik legfontosabb feladat most, amely előttünk áll, de nagyon sok más dolog is van, és folyik a munka. Ha csak a személyi kérdésekről beszélünk, például most írja ki a tárca a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatói pályázatát; most van előkészület alatt, és írja ki a tárca a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatói pályázatát; a tárca most fogja véleményezni és kezdeményezni a Műcsarnok Nonprofit Kft. igazgatói pályázatának kiírását. Tehát pontosan olyan kérdések, témák is, amelyeket ön felvetett, zajlanak az államtitkárságon, illetve a minisztériumban. Szeretném megnyugtatni, hogy az a nyilatkozat vagy az a hír, amit ön olvasott, nem úgy igaz, egészen másról van szó, és remélem, e tekintetben érti azt, hogy folyik a munka a személyzeti kérdésekben.

Ahogyan az előbb is mondtam, mindennek eljön a maga ideje. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a kérdésének azt a címet adta, hogy "Nemzeti együttműködés kontra nemzeti érzékenység", mintegy szembeállította a nemzeti érzékenységet a nemzeti együttműködéssel. Én úgy gondolom, nem jó kérdés az, hogy mi előrébb való, a nemzeti érzékenység vagy a nemzeti együttműködés, sőt arról van szó, hogy a nemzeti érzékenység egy olyan alapérzés, amely együttműködésünk alapja is kell hogy legyen.

Azt is látom önön, hogy nagyon szenvedélyesen áll hozzá sok kérdéshez, ehhez a kérdéshez is, de higgye el, ez is egy fontos érzés, érzékenység is adott esetben, de amikor a szenvedélyesség ismeretek nélküli, ismerethiánnyal párosul, akkor az nem olyan egyszerű helyzet. Beszél valami jégpályáról, nem tudom miről. Legyen kedves, ne ragadtassa el magát, és összevissza ne beszéljünk!

A nemzeti kulturális intézményekről van szó, ez egy nemzeti alapintézmény, ott, ahogyan mondtam önnek, nem lehet december 1-jén (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) román nemzeti ünnepet ünnepelni, a személyi kérdésekben már elmondtam az imént, milyen pályázatok vannak, miket léptünk. Higgyék el, mindennek eljön a maga ideje.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzeti együttműködés kormányának van szakmai elképzelése a szociális ágazatban is, ez az elképzelés azonban merőben szakít az elmúlt nyolc év gyakorlatával. Az önök szakmai konzultációja a szociális ágazatban általában úgy nézett ki, hogy közpénzen megbíztak szervezeteket konferenciák szervezésére, lehetőleg valamilyen frekventált, élményfürdővel is rendelkező üdülőhelyen, hogy ott bemutassák a kormány szociálpolitikai elképzeléseit. Ezek a szervezetek azonban érdekes módon szinte csak olyan konferenciákat szerveztek, amelyen a civil és a szakmai szervezetek, valamint a fenntartók képviselői csak komoly részvételi díj ellenében vehettek részt. Az, aki kifizette ezt a díjat, olyan minisztériumi felsővezetőket hallgathatott, akik az előadásukért általában szintén komoly tiszteletdíjat vettek fel, ennek eredményét pedig mindannyian ismerjük.

Most más stílusú párbeszéd kezdődött. Ez a kormány már arra helyezi a hangsúlyt, hogy új és kiszámítható alapokra helyezze a család- és szociálpolitika rendszerét, ez önöknek nyilván furcsa lehet. Csak így, a tényleges konzultáció eredményeként jöhet létre egy ciklusokon átívelő szociálpolitikai és társadalmi megújulási program, amely megalapozza Magyarország fejlődését.

Képviselő Úr! A kérdéseire a következőket válaszolom: van a kormánynak szakmai elképzelése a szociális szektor tekintetében, és ezeket az elképzeléseket már a szakmai szervezetek is ismerik. Az "Új megegyezés" nevű konzultációsorozat elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy meghonosodjon a valódi párbeszéd és közös munka a szociális ágazatban, hogy az együttműködés a szociális ágazati irányítás és a szakma képviselői között valóban létrejöjjön. A minisztérium a rendezvénysorozatot civil partnerekkel, egyházi szervezetekkel és önkormányzati intézményekkel közösen valósította meg. A közvélemény részére teljesen nyitottak és - még egyszer mondom - ingyenesek voltak ezek a rendezvények, így garantálható, hogy valódi társadalmi közmegegyezés szülessen.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Három kérdést tett fel, kezdem a harmadikkal, a konferenciával. A "Magyar külpolitika az 1960-as, 1970-es években" címmel megtartott konferenciát a Politikatörténeti Intézet saját hatáskörben szervezte, mind a program összeállítása, mind a meghívott előadók kiválasztása az intézet részéről történt, a szervezési feladatokhoz és a konferenciához ilyen módon nem volt semmi közünk.

A szakszervezeti levéltár ügyében a következőt szeretném válaszolni. 1998-ban a SZOT levéltára megszűnésekor az MSZOSZ képviseletében dr. Sándor László elnök - továbbiakban letevő - határozatlan időre szóló letéti szerződést kötött a Földes György igazgató által képviselt Politikatörténeti Intézet Kht.-val - a továbbiakban letéteményes - az 1945-1989 között keletkezett, a letévő tulajdonát képező 2400 folyóméter mennyiségű maradandó értékű szakszervezeti iratanyag megőrzésére. A letéti szerződést bármely fél felmondással megszüntetheti. A felek a megállapodásban rögzítették azt is, hogy a letéttel az iratok tulajdonjoga nem változik, a letétbe kerülő iratok továbbra is a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége tulajdonát képezik.

A szerződő felek a letéti szerződésre tekintettel megállapodtak abban, hogy a letéteményes a szervezeti és működési szabályzatában a levéltári részleget Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár néven látja el. A letéteményes vállalta, hogy az átvett iratokat biztonságosan megőrzi és kezeli, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően a kutatók rendelkezésére bocsátja, amelyhez a letevő a hozzájárulását adta. A szakszervezeti iratok nem minősülnek állami levéltári anyagnak, így két szervezet megegyezéséről volt szó, de a kérdése alapján nyilván olyan ügyről, amire érdemes odafigyelnünk, hogy mi is történik ezzel.

Az épület kérdésében pedig a következőt válaszolom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): a Politikatörténeti Alapítvány az MNV Zrt.-vel kötött szerződést, ez magánalapítvány, a szerződés részletei egyelőre számunkra nem ismertek, de fölvesszük a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, és ennek eredményéről tájékoztatjuk a képviselő asszonyt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Önöknek mint kormánypárti képviselőknek nyolc éve volt arra, hogy foglalkozzanak e problémával, ám gyakorlatilag nem tettek semmit. Illetve amit tettek ezen a téren, ön és a párttársai, az nagyon súlyos problémát okozott az ápolási díjban részesülőknek. Hét évig eszük ágában sem volt, hogy rendezzék e problémát.

Sajtóhírek szerint 2009 decemberében a választási kampányban a szocialista kormány szociális és munkaügyi államtitkára, az ön párttársa, Korózs Lajos ígérte azt, hogy az otthoni ápolás munkaviszonnyá alakításának programja 2010 első negyedévében elindulhat. Nem indult el. Az önök ígérete köszönő viszonyban sem volt a tetteikkel. Ugyancsak 2009 decemberében az ön pártjának elnöke, az önök akkori miniszterelnök-jelöltje az MSZP honlapján található információ szerint egy - éppen XIII. kerületi - gondozóházban tett látogatás alkalmával azt ígérte: javasolja a kormánynak, hogy az otthoni ápolást végzők tevékenysége fokozatosan váljon munkaviszonnyá. Önnél tette, ahol ön polgármester. Mesterházy Attila akkor azt is mondta: azt várja a kormánytól, hogy a következő hónapban, azaz 2010 januárjában készítsen kormányrendeletet, és dolgozza ki a megoldás első lépéseit. A Bajnai-kormány megint nem tett semmit. Önök ismerték a problémát, és nem tettek semmit.

És azt is tudjuk, hogy milyen örökséget hagytak maguk után, azt is tudjuk, hogy talán a legsúlyosabb örökségünk az adósságtörlesztés, ami 2011-ben, nyilván tudja ön is, 2800 milliárd forint. Ugyanakkor emlékeztetem önt a miniszterelnök Országgyűlésben napirend előtt elmondott szavaira, amely szerint a kormány senkit nem fog magára hagyni, főként nem a szociálisan rászorulókat. E gondolat jegyében a következő évben már emeljük az ápolási díj összegét is. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tájékoztatom, hogy a nemzeti együttműködés kormánya számára pontosan ismertek azok a történések, amelyek a Nemzeti Színház közönségének érzékenységét próbára teszik. Jól ismertek azok a művészi megvalósítások, amelyek a színházba járók jogos felháborodását kiváltották. Kérem, higgye el, hogy a kormány törekszik a probléma legjobb megoldására.

Mint ön is tudja, több olyan ügy van a parlament előtt, amelyet önök is támogatnak, ám a kormányzati felelősség nem önöket terheli, hanem minket. És kérem önt, ne akarja azt sem, hogy úgy kormányozzunk, mint ahogy Gyurcsány Ferencék tették. Ugye, emlékszik még, mit mondott Gyurcsány a hírhedt őszödi beszédében, idézem: "Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes; hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik, nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom! Tudom az első kettőt. Dehogy tudom kiszámolni minden lépésünk következményét!" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, nem szeretnék önök sem, hogy mi is így kormányozzunk? Számunkra az a legfontosabb, hogy kiszámíthatóan dolgozzunk, gondosan, precízen, körültekintően és következetesen. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Többek között: Egy lépést előre...) Az emberek ugyanis az átalakítás során is stabil, jól működő rendszert várnak el, olyat, amely hosszú időn keresztül megbízhatóan tud majd működni.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem szeretnénk úgy meghozni fontos döntéseket, ahogy önök javasolták nekünk például a Biszku-ügyben, azaz úgy, hogy az eredmény köszönő viszonyban sincs a kívánt céllal. Talán emlékszik a Jobbik törvényjavaslatára a Biszku-ügy kapcsán. Itt ültünk együtt a tisztelt Házban, és vitatkoztunk a javaslatról. Erről a javaslatról a minisztériumunk összességében azt állapította meg, hogy a törvényjavaslatban szereplő szabályozási megoldás nem ad alkalmas eszközt a kívánt, általunk is támogatott cél elérésére. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Az önök által javasolt átszámítás nem feltétlenül módosítaná az érintettek nyugdíjának összegét, azaz a szocializmusban vezető tisztséget betöltőket csak részben vagy egyáltalán nem érintené az intézkedés. Önök sem ezt akarják, ahogy a kormány sem. Ezért kérem önt és párttársait, hogy bízzák ránk ezeknek a problémáknak a kezelését. Ahogy eddig is, ezután is megoldjuk a problémákat. (Zaj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Nem elég az indulat ahhoz, hogy jó döntések szülessenek, és ez igaz a Nemzeti Színház ügyére is.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta az interpellációjában, hogy Pörzse Sándor a múlt héten nem fogadta el a válaszomat. Önnek szíve joga, hogy eldöntse, válaszomat érdeminek vagy nem érdeminek minősíti, de kérem, Pörzse képviselőtársunktól ne vitassuk el a döntés jogát. Tudniillik a múlt héten Pörzse Sándor az azonnali kérdésére adott viszontválaszomat megtapsolta. Ezt nehéz lehet úgy értékelni, hogy azért tapsolt, mert nem kapott érdemi választ a kérdésére. Önök tapssal a nemtetszésüket szokták kifejezni? (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Ez nagyon félreérthető lehet egy olyan elszánt politikustól, mint ön; hogy mást ne mondjak, nehezen tudnám megmagyarázni, ha az ön által kifogásolt Magyar Ünnep című drámával való elégedetlenségét az előadás után ön tapssal fejezte volna ki.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértünk, egyetértünk azzal, hogy sok jóérzésű magyar ember önérzetét és hazafiságát megbántották az Alföldi vezette Nemzeti Színházban. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiból.) És valóban, sokszor méltatlannak érezhetik a nemzet színházához az ott bemutatott darabokat. Ezért azt kérem a képviselő úrtól, hogy bízzon bennünk. Ahogy eddig is, úgy a jövőben is a kellő időben meghozzuk a megfelelő döntéseket, gondos előkészítés után. Ettől még akkor sem fogunk elállni, ha a Jobbik hetente százszor is erre akar kényszeríteni bennünket. Nekünk vállalnunk kell a választóink által elvárt kormányzati felelősséget.

Fentiekre való tekintettel azt tudom önnek válaszolni, hogy meghozzuk a szükséges döntéseket, amelyeket a megfelelő időben a nagy nyilvánosság előtt is ismertetni fogunk, és higgye el, kérem, mindennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) eljön az ideje.

Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Márai-program hosszas viták, egyeztetések és pontosítások után napjainkra jutott abba a fázisba, hogy elindítása rövid időn belül valóban lehetővé váljék.

A Márai-program lényege, hogy az állam a nemzeti kultúrkincs körébe tartozó legfontosabb műveket a könyvtárak közvetítésével eljuttatja az olvasókhoz. Ezzel egyszerre támogatja a szerzőket, a kiadókat, a könyvtárakat és az olvasókat. Ez a Márai-program magja, ehhez kapcsolódik számos, a célkitűzés teljesítését szolgáló részprogram. Eddig azért nem indulhatott el a Márai-program, mert az előző kormány hevenyészett, több tekintetben végiggondolatlan, számos részérdeket és lehetőséget nagyvonalúan mellőző koncepciót dolgozott ki. Ezért kellett újragondolni. Újragondoltuk.

Miben különbözik az általunk elfogadott Márai-program az előző koncepciótól? Először is karakteres programmá változott, amely úgy elvi szinten, mint gyakorlati megoldásaiban pontosan körvonalazott célkitűzéseket követ.

Másodszor: az új koncepciónak vannak alapelvei, az alapelvek pedig világosan leszögezik, hogy a Márai-program műközpontú program, és kimondják, hogy fő célcsoportját az olvasók képezik.

(14.20)

Harmadszor: az előző koncepciótól eltérően a mostani javaslat gondot fordít arra is, hogy a szerzőket is fokozottan támogassa, illetve hogy megfelelő háttérprogramokkal olyan befogadói közeget teremtsen, amely alkalmas arra, hogy a könyvek iránti érdeklődést felkeltse.

Negyedszer: az új változat figyel arra is, hogy minél markánsabban jelen legyünk a kulturális értékek nemzetközi piacán, a nemzetközi körforgásban.

Végezetül pedig abban is különbözik az előző koncepciótól a miénk, hogy értékválságban szenvedő világunkban igyekszik támpontot adni az eligazodáshoz, meghatározni azon legfontosabb értékeket, amelyek nélkül emberhez méltó élet nehezen képzelhető el. Ezt a célt szolgálják azon egységcsomagok, amelyeket minden könyvtárba el kívánunk juttatni, és amelyek tartalmát a nemzeti kultúra minimumába tartozó könyvek alkotják. Ez az egységcsomag a programba évente bekerülő ezer cím 30 százalékából áll össze. A további 70 százalékból az olvasói preferenciákat közvetítő könyvtárak válogathatnak. A döntések szakmaiságának biztosítására kezdeményezzük két ideiglenes, döntési kompetenciával rendelkező szakmai kollégium felállítását, külön a szépirodalmi és külön a tény- és szakirodalmi művek kezelésére.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Örömmel jelentem be tehát, hogy a tárca, a tárcánk és a Nemzeti Kulturális Alap megállapodott a Márai-program 2011. januári indításában. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Értem az indulatát, de az indulat nem elég. A képviselő úr által az internetes sajtóból szerzett és sok esetben szó szerint átemelt információk megrendítőek, ezért sem értem, képviselő úr, hogy az interpellációja ismertetésekor miért nem volt figyelemmel arra, hogy a tisztelt Házat, a mai ülésünket is látogatók itt a helyszínen is figyelik, és fiatalkorúak is ülnek a karzaton. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az LMP soraiban.) A képviselő úrtól elvárható lett volna, hogy legalább erre figyelemmel van.

De visszatérve a témára, mert ön kérdezett, és erre válaszolnunk kell: jelen pillanatban a teljes tényállás ismerete nélkül a ténylegesen megvalósított bűncselekmények minősítése kérdésében pontos választ nem lehet adni. Információink szerint most, 2010. december elején fogja tárgyalni az ügyet az illetékes bíróság. Értjük az indulatát, és ahogy mondtam, úgy gondoljuk, az indulat nem elég. Szélesebb körű társadalmi odafigyelés, valamint a nevelés és az oktatás szerepének hangsúlyosabbá tétele az egyetlen lehetséges út, hogy ilyen vagy ehhez hasonló esetek ne következhessenek be.

Mind a rendőrség, mind pedig a gyermek- és családvédelmi intézmények csak a már elkövetett cselekmények alapján tudnak intézkedni. A gyermekek 2007-ben a családsegítő szolgálat családgondozójának jelzése alapján kerültek a gyermekvédelmi rendszer látókörébe, amelynek eredményeként a gyámhatóság 2006 őszén (sic!) a gyermekek családjukból történő kiemelése mellett döntött. Ezt a szülők italozó életmódja, valamint az édesapa gyermekeit veszélyeztető magatartása indokolta. Ebben az időpontban a visszaélésekről még nem voltak információk. Az ideiglenes hatályú elhelyezés gyámhivatali felülvizsgálata eredményeként a gyermekeket 2008 januárjában átmeneti nevelésbe vették, nevelőszülőkhöz kerültek, majd egyikük a gondoskodás folyamán észlelt szükségleteinek megfelelő speciális gyermekotthoni elhelyezésben részesült.

A gyermekvédelmi szakemberek a nevelőszülők folyamatos és erőteljes munkájának köszönhetően a gyermekek lassan feloldódtak, és mertek beszélni félelmeikről, az elszenvedett sérelmekről. A kiskorúak gyermekpszichiátriai gondozását ellátó szakorvos indítványozta a gyermekek pszichológiai vizsgálatát, amely vizsgálatok eredményeként a gyámhivatal a 2009 júniusában kiadott szakvéleményre alapozva nyomban feljelentést tett a szülők, valamint a nagyszülő ellen. Megállapítható, hogy a kiskorúak veszélyeztetésének észlelésétől kezdve, 2007 augusztusától folyamatos és azonnali intézkedéseket foganatosítottak mind az ügyben eljáró hatóságok, mind a gyermekvédelmi szolgáltatók. A gyermekvédelmi rendszer szereplői voltak azok, akik feltárták a gyermekeket ért súlyos sérelmeket, majd az észlelést követően léptek, és kezdeményezték a szülők, valamint a nagyszülő büntetőjogi felelősségre vonását a kiskorúak veszélyeztetése miatt.

Az interpellációban szereplő cselekmények büntetése lehetséges a Btk. alapján, a törvény kiskorú sérelmére elkövetett ilyen súlyú cselekmények esetén a legsúlyosabb büntetési nemet, a szabadságvesztést alkalmazza leginkább.

(14.30)

A képviselő úr interpellációjára összegzésként elmondható, hogy mind a gyermekvédelmi rendszer, mind a nyomozó hatóság szakszerűen intézkedett. A gyermekvédelmi rendszer szakmai feltáró munkája nélkül nem jutott volna sem a sajtó, sem az interpelláló képviselő úr tudomására ez a szörnyű eset.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értettem, önt zavarja az, hogy bizonyos rendezvényeken a Jobbikról mint pártról esetleg rosszat mondanak. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) A Jobbik identitásával kapcsolatos problémákat, úgy gondolom, nem önnek és nekem kell itt megvitatnunk, és különösen furcsa nekem, hogy ön feltesz nekem ilyen típusú kérdéseket.

(15.20)

Oldják meg ezt a problémát azokkal az emberekkel, akik önökről esetleg úgy gondolkodnak, ami önöknek nem tetszik. Nyugodtan oldják meg, beszéljék meg velük. Azért, mert a Magyar Tudományos Akadémián van egy rendezvénysorozat a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódóan, egy több száz rendezvényből álló rendezvénysorozat, és ezen rendezvények között van olyan, amellyel kapcsolatosan ön problémákat jelez, nem szabad ezt úgy beállítani, butaság ezt úgy beállítani, mintha a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontjáról lenne szó. Úgy éreztem, hogy ön a Magyar Tudományos Akadémiát is támadja. A kérdéséből a kérdés címe is ezt sugallja.

Ha nem haragszik, a Magyar Tudományos Akadémia, az Akadémia vezetősége, elnöke nem tudja itt a parlamentben visszautasítani ezt, de én megteszem a helyükben. És remélem, hogy nem így gondolta képviselő úr, de képviselő úr, hallgattam önt, minden úgy tetszett, mintha ön támadná a Magyar Tudományos Akadémiát. Ha nem így van, akkor semmi probléma. Viszont azokat a gondokat, amiket ön megfogalmaz - amelyek ön szerint gondok -, vitassa meg azokkal az előadókkal, akikkel problémája van, de ne az Akadémiával és ne velem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr engem kérdezett. Képviselő úr, a nemzeti ügyek kormánya nem az uszításról szól, hanem az együttműködésről, én ezt tudom mondani önnek. Egyébként tudtommal a Tudományos Akadémia egyik párt ellen sem uszít. Ha pedig arról beszélünk, hogy ki mit tesz, melyik intézmény mit tesz az összmagyarságért, akkor el kell mondanom önnek, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet igenis foglalkozik a határon túli tudományossággal is. Talán az első szervezet volt, amely összefogta a magyarokat, a Kárpát-medenceieket e tekintetben. A Magyar Tudományos Akadémia működtet határon túli tudományosság elnöki bizottságot, Görömbei professzor úr az elnöke ennek. Százmillió forintot költenek arra, hogy a határon túli tudományos eredmények is magyar tudományos eredményként a közös magyar tudománykincsbe bekerüljenek, ápolják, gondozzák ezt az ügyet. Tehát az, amit képviselő úr mondott, hogy támadja az Akadémiát, azt hiszem, e tekintetben sem állja meg a helyét, a Magyar Tudományos Akadémia ugyanis e tekintetben is helytáll. (Balczó Zoltán: Miért nem kéri számon, hogy mire adja a pénzt?) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön szerint nem rendezett a civilek által talált régészeti leletek helyzete. Nézzük, mire alapozza állításait!

Ön azt mondja, hogy a fémkeresők használatát nem tiltja jogszabály. Az ön állításával szemben az az igazság, hogy a hatályos jogszabályok szerint fémkereső műszer használatával folytatott műszeres lelet- és lelőhely-felderítést csak engedéllyel lehet végezni. Engedélyt csak a kulturális örökség védelméről szóló törvényben felsorolt intézmények kaphatnak, illetve régészeti feltárást a rendeletben rögzített feltételeknek megfelelő szakemberek végezhetnek.

Ön azt is állítja, hogy a talált leletekért az állam gyakorlatilag semmilyen pénzbeli jutalmat nem biztosít. Ezzel szemben az az igazság, hogy a nemesfémből készült vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt kérdezi, hogy kívánunk-e a horgászengedélyhez hasonló szabályozást bevezetni. Azt tudom önnek mondani, hogy nem kívánunk ehhez hasonlót bevezetni, mert már érvényben van.

Azt kérdezi, hogy kívánjuk-e hatékonyabbá tenni az illegális fémkeresőkkel szembeni visszaéléseket. 2006 óta a régészeti örökség ellenőrzési tevékenységébe bekapcsolódott a természetvédelmi őrszolgálat, így a rendvédelmi szervek mellett ők is jogosultak az illetékes fémkeresőket feltartóztatni, és a szükséges intézkedéseket meghozni.

A Btk. kimondja, hogy bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki kiviteli engedélyhez kötött tárgyat, így régészeti leletet engedély nélkül külföldre juttat.

Arra a kérdésére, hogy kívánjuk-e a tényleges beszolgáltatási díjakat értékarányosan meghatározni, azt tudom válaszolni, hogy a szakmai szervezetekkel tovább konzultálunk, hogy elősegítsük az illegális fémkereskedés ellenőrzését. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a megtalálói jutalom növelésével ösztönözzük a bejelentési hajlandóságot. Köszönöm szépen.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hatvan éve kezdődött minden idők legnépszerűbb magyar futballválogatottjának, az Aranycsapatnak a páratlan győzelmi sorozata.

A legendás csapat az 1954-es berni világbajnokság döntőjéig őrizte veretlenségét. Példaértékű sikereket ért el, amelynek köszönhetően a nemzeti összetartozás szimbólumává vált. Az '52-es helsinki olimpián győztes magyar válogatott, az Aranycsapat két élő legendája, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula sportolói pályafutásuk befejezését követően is aktív szerepet játszottak a sportban, a magyar futball felvirágoztatásában. Elért sikereikkel, példamutató életpályájukkal több százezer fiatal példaképeivé váltak.

A nemzet sportolója címet azok a hatvan éven felüli, kimagasló eredményeket elért magyar sportolók kaphatják, akik aktív sportpályafutásuk befejezése után is meghatározó szerepet játszanak a sportéletben. A cím odaítéléséhez szükséges feltételeknek Buzánszky Jenő és Grosics Gyula maradéktalanul megfelel.

A törvényjavaslatot a kormány támogatja. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés kormánya a most önök előtt lévő javaslatcsomag beterjesztésével folytatja a csaknem fél évvel ezelőtt megkezdett, az ország újjáépítését, a családok megerősítését szolgáló munkáját.

A megelőző nyolc év felgyülemlett reménytelensége, keserűsége után az emberek tavasszal rég nem látott egységet alkotva hoztak döntést a változásról, majd e döntésüket megerősítették az őszi önkormányzati választásokon. Az ismert, elsöprő erejű felhatalmazás alapján a kormány hivatalba lépését követően azonnal megkezdte választási programjának, a nemzeti együttműködés programjának megvalósítását.

A kormány már a nyár folyamán intézkedéseket hozott a családok védelme érdekében. Önök is emlékezhetnek arra, hogy a Bajnai-kormány úgy döntött, idén április 15-ével megszünteti a kilakoltatási moratóriumot, s emiatt az elmúlt hónapokban sok család otthona került volna veszélybe. A nemzeti együttműködés kormánya röviddel hivatalba lépését követően rendeletben hosszabbította meg ezt a moratóriumot, így családok tragédiáit tudtuk megelőzni.

A másik jelentős, a családok, a szerény jövedelmű emberek, az idősek védelmében meghozott gyors döntés volt a gáz- és távhő-támogatási rendszer működésének meghosszabbítása idén december 31-ig. Emlékezzenek, a szocialista kormány június 30-ával megszüntette ezt a kompenzációt, aminek következtében közel egymillió, nagyon nehéz körülmények között, nagy szegénységben élő család ment volna teljesen tönkre. Gyors intézkedés történt a földgáz árának befagyasztása érdekében is, hiszen ezzel is családokat, gyermekeket, szegény sorsú embereket védtünk meg attól, hogy tragikus irányba forduljon életük.

Az említett lépések a kormány 29 pontos gazdasági akciótervének részeként történtek. A most önök előtt lévő tervezet egy újabb lépés lesz választási programunk, a nemzeti együttműködés programjának megvalósításában. A kormány átfogó szociális intézkedési tervet vezet be, amelynek eredményeképpen jelentősen nő az emberek szociális biztonsága. E biztonságot szolgálja a mostani törvénycsomag azon eleme, amely javasolja, hogy az alsó két jövedelemkategóriába tartozó közel egymillió háztartás továbbra is zökkenőmentesen megkapja lakásfenntartási költsége egy részét gáz- és távhőtámogatás formájában.

Ígéretünknek megfelelően lépünk a családok megerősítése, a gyermekvállalás ösztönzése érdekében is. Mindannyian emlékszünk arra, hogy a szocialista kormány három évről két évre csökkentette a gyermekgondozási segély, a gyes időtartamát, és az édesanyáknak, ha akartak, ha nem, két év után vissza kellett menniük dolgozni. Most megteremtjük annak lehetőségét, hogy az az édesanya, aki akar, ismét három évig lehet otthon kisgyermekével, továbbá a 10. évét be nem töltött gyermek örökbefogadása esetén is legfeljebb fél évig az örökbe fogadó szülő egyike otthon maradhat gyesen.

Mindezeken túl a javaslatcsomag több foglalkoztatási tárgyú törvényt is módosít, amellyel célunk, hogy minél több munkára képes ember tudjon boldogulni a munkaerőpiacon. A kormány azt vallja, hogy a gazdaságpolitika középpontjába a verseny mellett a munkát kell állítani. Célunk, hogy minél több ember találja meg boldogulását munkája által, s ne segélyből próbáljon megélni.

Tisztelt Ház! Mint azt az elmúlt percekben hallhatták, a kormány hivatalba lépését követően több intézkedést is tett a nehéz sorsú emberek érdekében, és ez a folyamat nem áll meg. Így most nézzük az önök előtt lévő javaslatcsomag részleteit.

A törvényjavaslat szociális szolgáltatásokra vonatkozó része az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítására, az intézmények megerősítésére, továbbá a szociális szolgáltatásokat érintő adminisztratív terhek csökkentésére irányul. Ezzel összefüggésben célunk az egyszerűsítés, az életszerűbbé tétel, a szabályozásban fennálló párhuzamosságok és anomáliák kiküszöbölése volt. A törvényjavaslat tehát elsősorban a meglévő ellátási formák hatékonyabbá tételét szolgáló változásokat tartalmaz, amelyek széles körű szakmai egyeztetésen alapulnak.

Kiemelkedő intézkedés a nyilvántartási rendszer szabályainak módosítása, amely az adatkezelés és a nyilvántartás-vezetés átláthatóbbá tételét szolgálja. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egységesülnek a korábbi szabályok úgy, hogy a szolgáltatások célját és szükségességét veszik alapul. Az adatok számában nem történt lényeges változás, ugyanakkor azok nyilvántartásával kapcsolatban jelentős rendszerezés és egyszerűsítés valósul meg.

Az elmúlt években a szociális szolgáltatások fenntartói számára a megnövekedett adminisztrációs terhek magas humánerőforrás- és egyéb költségterhet jelentettek. A törvényjavaslat az adminisztrációs kötelezettségek nagymértékű csökkentésének alapjait teremti meg, ezáltal jelentősen enyhülnek a szolgáltatást nyújtók terhei, szabad humánerőforrás-kapacitás szabadul fel, amely az ellátás szakmai feladataira, a szolgáltatások színvonalának emelésére fordítható, növelve a fenntartó és az ellátottak elégedettségét.

Az ellátás igénylése során a korábbi bonyolult formanyomtatványok alkalmazása helyett lehetővé válik a szolgáltatások szóbeli, formai kötöttségektől mentes igénylése, amely segíti az állampolgárok könnyebb igényérvényesítését. Az eljárás egyszerűsödése kedvező mind az ellátottak, mind az ellátást nyújtók számára.

Jelentős változás a szociális szolgáltatások igénybevétele esetén fizetendő térítésidíj-szabályok átalakítása, amellyel az intézmények stabilabb működését kívánjuk elősegíteni. A módosítás lényege, hogy tartós bentlakást nyújtó intézmények esetében a személyi térítési díj megállapítása során figyelembe kell venni az ellátott pénz-, illetve ingatlanvagyonát. Az idősotthoni ellátás esetében az intézményvezető hatásköre lesz a jelenleg a jegyző által végzett jövedelem- és vagyonvizsgálat.

A törvényjavaslat az adminisztrációs terhek enyhítése mellett támogatni kívánja a szociális szolgáltatást nyújtók tevékenységét személyük fokozottabb büntetőjogi védelmével is.

(17.20)

Ennek érdekében bővítjük a közfeladatot ellátó személyek körét, előmozdítjuk a fokozottabb veszéllyel járó munkakörökben foglalkoztatott személyek újabb csoportjainak védelmét az erőszakos cselekményekkel szemben, így fejezve ki társadalmi megbecsülésüket. Ez a bővítés vonatkozik a falu- és tanyagondnokokra, valamint a szociális intézményekben dolgozó ápolókra, gondozókra, szociális és mentálhigiénés munkatársakra.

Az ellátotti jogok fokozottabb védelme érdekében megemeljük a szolgáltatások engedély nélküli nyújtása esetén kiszabható szociális igazgatási bírság összegének felső határát, amely elősegíti az illegális szolgáltatást nyújtók számának visszaszorítását és a megfelelő színvonalú ellátás biztosítását. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a jelenlegi maximum 200 ezer forintos bírság összegét a jogsértés súlyától függően 500 ezer forintra emeljük.

Fontos része a törvényjavaslatnak az egyházi fenntartó fogalmának szűkítése. Ezentúl kizárólag azokat az egyházakat soroljuk e körbe, amelyek a szociális feladatok ellátásra is kiterjedő megállapodást kötöttek a kormánnyal. A módosítás e pontja a javaslat szerint 2011. július 1-jétől lépne hatályba.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza az átmeneti gondozásban részesülő, sok esetben a bántalmazás elől a családok átmeneti otthonába menekülő, csak egyik szülőjével ellátott gyermek különélő szülőjével való kapcsolattartását. A saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek tekintetében. Ennek során lényeges kérdés a gyermek családból történő kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat ébren tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézmény, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban testvérrel, nagyszülővel történő kapcsolattartás szabályozását, továbbá az ezekkel összefüggő kiadásokat.

A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése érdekében a javaslat figyelemmel van arra, hogy sokszor adódik olyan helyzet, amikor a várandós anya férje vagy élettársa nem tud beköltözni társa mellé a családok átmeneti otthonába. A gyermeket váró anya helyzete ugyanakkor indokolja, hogy az ebben az időszakban számára támaszt jelentő személy legyen mellette. Az együttes elhelyezés további magyarázata, hogy ebben az esetben az apa nem idegenedik el gyermeke anyjától, illetve a közös lakhatási megoldások keresésére, a gyermek együttes felnevelésére is így nagyobb esély van.

Emellett szükségesnek tartjuk a gyermekvédelmi törvényben eddig nem szereplő, csak kormányrendeletben szabályozott, örökbefogadást elősegítő civil szervezetekre vonatkozó alapvető szabályok törvényi szintre emelését. A tervezet tartalmazza a szervezetek tevékenységi körének meghatározását, az általuk nyújtott szolgáltatás engedélyezésének szabályozását, valamint a szolgáltatást igénybe vevő vér szerinti és örökbe fogadó szülővel kötött megállapodás szabályait, illetve az általuk kezelt adatokra vonatkozó rendelkezéseket.

Mint már az expozém elején említettem, a kormány eddig is tett lépéseket a családok megerősítése érdekében, és e javaslatcsomag több eleme is e célt szolgálja. Így külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a már létrejött örökbefogadások sikerét szolgálja, hogy a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig az örökbe fogadó szülők valamelyike gyermekgondozási segélyt vehet igénybe, így a gyermekkel beilleszkedésének elősegítése céljából otthon maradhat, vagy akár részmunkaidőt vállalva, de minél több időt tölthet vele együtt. Ez tehát a gyes igénybevétele szempontjából a 3 évnél idősebb, több traumán átesett, különböző mértékben sérült kisgyermekek hazai örökbefogadását követően jelentene segítséget. Számításaink szerint az örökbefogadói gyes a hazai örökbefogadási statisztika alapján mintegy 100-120 gyermeket érintene évente.

A gyermekvédelmi intézkedéseket érintően kiemelném még: azért, hogy a gyermekmunka ténye nyilvánvalóvá váljon, és a gyermekvédelmi rendszer a megfelelő intézkedéseket meg tudja tenni, indokoltnak láttuk a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok körébe a munkaügyi ellenőrzési szervezetet is beemelni.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már röviden utaltam rá, újabb választási ígéretünket teljesítjük azzal, hogy a gyermekgondozási segély folyósítási idejét visszaállítjuk 2 évről 3 évre, így biztosítjuk a szülők számára azt a lehetőséget, hogy a gyermek 3 éves koráig megválaszthassák a munkaerőpiacra történő visszatérésük optimális időpontját, figyelembe véve a család érdekeit, szükségleteit és a gyermek fejlődésének ütemét. A módosítással összhangban a gyermeknevelési támogatást ismét a legkisebb gyermek 3 éves korától lehet igénybe venni, hiszen a gyes ekkor jár majd le.

A törvényjavaslat megszünteti a gyes melletti teljes munkaidős munkavállalás lehetőségét, és a gyes melletti heti 30 órás munkavégzési korlátot vezet be, amely megfelelően szolgálja a család és a munkavégzés összeegyeztetését. Az otthon végzett munkára a munkavégzési korlát továbbra sem vonatkozik. Emlékeztetem önöket arra, hogy a gyes melletti munkavégzés korlátozása nem új, hiszen 2006. január 1-jét megelőzően már volt hasonló szabály, ami azonban a most javasoltnál még szigorúbb volt. Ez pontosan azt jelenti, hogy 2006 előtt a gyesen lévő anyukák heti 20 órában dolgozhattak, s csak az ezt követő években volt lehetőség a gyes melletti 8 órás munkára. Most ez változik heti 30 órára.

A családi pótlékot érintően egyértelművé tesszük, hogy azok a nagykorú tanulók, akiknek egészségkárosodása nem éri el az 50 százalékos mértéket, de nagykorúvá válásukat megelőzően betegségük miatt magasabb összegű családi pótlékra voltak jogosultak, továbbra is ebben a magasabb összegű juttatásban részesülhetnek a családi pótlékra jogosító korhatár betöltéséig.

A javaslat az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően bővíti az anyasági támogatásra jogosultak körét is, hiszen lehetővé teszi, hogy az anyasági támogatást az anyák állampolgárságukra tekintet nélkül igénybe vegyék, amennyiben terhesgondozáson a Magyar Köztársaság területén vettek részt.

Mindezek mellett a törvényjavaslat a gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában felhívja az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a bölcsődés korú gyermekek ellátására vonatkozó kötelezettségüket családi napközi működtetése útján is teljesíthetik. Az intézkedés a kisgyermekek napközbeni ellátására szolgáló további férőhelyek kialakítását biztosítja úgy, hogy figyelembe veszi az önkormányzatok anyagi lehetőségét.

Tisztelt Ház! A nehéz anyagi viszonyok között élők jövedelmének jelentős részét felemészti a rezsiköltség kifizetése. A kiskeresetből élők számára a gáz- és távhőtámogatás megszüntetése katasztrofális következményekkel járna, ezért a lakásfenntartási támogatás kibővítésére teszünk javaslatot. Ennek keretében a korábbi energiatámogatási rendszer alsó két jövedelmi kategóriájába tartozók továbbra is jogosultak lesznek állami támogatásra. A javaslat közel egymillió háztartást érint, ugyanis a jogosultsági jövedelemhatárt az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határozzuk meg a korábbi 150 százalék helyett. Itt említem meg: annak érdekében, hogy a rászoruló fogyasztók a téli hónapokban ne kerülhessenek nehéz helyzetbe, az energiatámogatás jogosultsági időszakát meghosszabbítjuk 2011. április 30-áig, ezt külön kormány-előterjesztés tartalmazza majd.

A módosítás révén egyszerűsödik és egységesebbé válik a lakhatással összefüggő szociális ellátások rendszere, másrészt szélesebb körben részesülhetnek támogatásban azok a rászorulók is, akik egyéb fűtési nemeket, például fát, szenet, palackos gázt vagy fűtőolajat használnak. Annak érdekében, hogy csak a valóban rászoruló családok részesülhessenek a lakásfenntartási támogatásban, a törvény előírja a vagyonvizsgálat lefolytatását. Az ellátást ezentúl elsősorban természetben kapják a segítségre szorulók, például számlajóváírás formájában, növelve annak célzatosságát és hatékonyságát.

Tisztelt Ház! Fontos szólnom az ápolási díjban részesülőkről is. Tekintettel arra, hogy többségük élethelyzetéből adódóan az ellátást hosszabb ideig veszi igénybe, indokolt az ellátás összegének fokozatos emelése. Ennek első lépcsőfokaként 2011-ben az ápolási díj alapösszege 1000 forinttal megemelkedik, a legrászorultabbak esetében a mostani lépés 1300 forintos emelést jelent majd. Ennek fedezetét a költségvetési törvény is rögzíti.

A javaslat a fentieken túlmenően tartalmaz néhány, a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült probléma megoldását szolgáló pontosító rendelkezést. Így a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítása is csupán technikai jellegű, az alapítványokat és közalapítványokat érintő szervezeti változások miatt az ezekre való név szerinti utalást ugyanis indokolt elhagyni.

(17.30)

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény módosítására részben ugyancsak a közalapítványokat érintő átalakítás miatt van szükség, valamint a törvény kiegészül azokkal a rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik a tolmácsolás magas szakmai színvonalát biztosító szakmai gyakorlat és továbbképzés részletszabályainak megoldását.

Tisztelt Országgyűlés! A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011-től kezdődően a nemzeti közfoglalkoztatás programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás három jelenlegi formáját egy egységes közfoglalkoztatás váltja fel, a nemzeti közfoglalkoztatás programjával összhangban módosulnak a szociális törvény aktív korúak ellátására vonatkozó szabályai is. A munkaképes tartós munkanélküliek számára nyújtott rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltja fel. A juttatás 2012-től már csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, amely közfoglalkoztatásban való részvétellel vagy az elsődleges munkaerőpiacon végzett munkával is teljesíthető. A helyi önkormányzat a jogosultság feltételeként előírhatja, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét rendben tartsa.

Mint már említettem, 2011. január 1-jétől a közfoglalkoztatás új rendszerét vezetjük be. Ennek, ha foglalkoztatáspolitikai szempontból közelítjük meg, lényege, hogy a közhasznú munkavégzés, a közcélú munka, valamint a közmunkaprogramok támogatásának eddigi szétaprózott rendszere helyett egységes közfoglalkoztatási támogatási rendszer kialakítására kerül sor, amely a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékonyabb felhasználását is lehetővé teszi.

Megszűnik a foglalkoztatási törvényben szabályozott közhasznú munkavégzés támogatása, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása, valamint a szociális törvényben szabályozott közcélú munka, továbbá a közmunkaprogramok támogatása, amelyet jelenleg kormányrendelet szabályoz. A közfoglalkoztatás támogatásának új rendszerét a jövőben majd kormányrendelet szabályozza. A javaslat keresztülvezeti a foglalkoztatási törvényen az új rendszer bevezetéséhez szükséges módosításokat.

A gyakorlatban gyakran okoz problémát, hogy az álláskeresők elsősorban a lakó-, illetve a tartózkodási helyükön szeretnének munkát vállalni, ahol azonban nincs elegendő munkalehetőség. A javaslat ösztönzi az álláskeresőket arra, hogy fogadják el a lakóhelyüktől eltérő településen lévő munkahelyeket is, ezért az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát megelőző munkavállalás esetén lehetővé teszi a törvény alapján járó összeg azonnali kifizetését.

A módosítás érinti a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete kormányzati oldalának összetételét is. A kormányzati struktúra változásából adódóan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladat- és hatásköre, hogy a társadalmi felzárkózás érdekében kidolgozza és koordinálja azon szakpolitikákat, amelyek a foglalkoztatás bővítését célozzák. A Nemzetgazdasági Minisztérium feladat- és hatásköre, hogy kidolgozza a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját, és ellássa a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat, továbbá programokat dolgoz ki a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetből adódó kedvezőtlen munkaerő-piaci hatások csökkentésére. A feladatváltozás szükségessé teszi, hogy a Munkaerő-piaci Alap irányító testületében a kormányoldal összetétele is módosuljon. Ennek eredményeként a testületben egy tag jelölésére a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszternek lesz hatásköre.

A javaslat néhány pontosító szabályt is tartalmaz, így például bővíti a foglalkoztatási törvény szabályait arra vonatkozóan, hogy az álláskeresőként való nyilvántartás szünetelésére mely esetekben kerülhet sor, továbbá pontosítja az álláskeresési járadékösszegek kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket. A más foglalkoztatási tárgyú törvények közül a javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosulásával való összhang megteremtése érdekében módosítja a foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvényt. Ezen túlmenően átvezeti a pályakezdő fiatalok, az 50 év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényben a közfoglalkoztatás új rendszerének megfelelően szükséges módosításokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány figyel a családokra, figyel az idősekre, illetve intézkedései során fontosnak tartja a hátrányos helyzetű emberekről való gondoskodást. A kormány nemcsak megígérte, de az azóta megtett intézkedéseiben érvényesíti is azt az elvet, hogy senkit nem hagyunk magára. Figyelünk és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a nehéz sorsú emberek életének megkönnyítése érdekében.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Ház támogatását a törvényjavaslat elfogadásához. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdését. A kérdése rávilágít egy fontos problémára, amellyel már foglalkozunk is. Maradva a konkrét esetnél, ahogy ön is mondta, látjuk, hogy 1,8 milliárd forintnyi állami normatíva kifizetését kellett leállítani ennek a szervezetnek az ügye kapcsán. Egy olyan ügyről és helyzetről van szó, amikor ez a szervezet persze fellebbezett, és próbál bírósági úton eljárni, de mégis folyik ellene egy nyomozás a főügyészség által.

(15.30)

Ami itt nagyon biztos, pontos dolog még, és egy adat: 2009-ben ez a szervezet, a szervezet hibájából adódóan, egy 344 millió forintos problémát - ha nevezhetjük így - okozott, mert mi történt? Ennek a szeretetszolgálatnak a fizetésképtelensége miatt, mivel nem tudott fizetni senkinek, a dolgozóinak sem, az érvényes kormányrendelet értelmében az akkori minisztériumnak kellett jótállnia az ő kötelezettségeiért; a különböző elmaradt személyi juttatások, egyéb rovatok kifizetése 344 millió forintjába került az államnak, a szeretetszolgálat hibájából.

Mindenképpen érdemes megvizsgálni ezt a kérdést. A házi segítségnyújtás 1993 óta az önkormányzatok kötelezően biztosítandó szolgáltatásai közé tartozik, de még ma sem érhető el minden településen. Nagyon sok egyházi szolgáltató dolgozik, segít ebben az ügyben, nagyon példamutatóan, de körülbelül tíz olyan egyházi fenntartóról van tudomásunk, amelyek kistérségekben végeznek házi segítségnyújtást, és róluk a szakmában terjed az a közvélekedés, hogy elsődleges céljuk a normatíva és egyéb bevételek megszerzése. Lehetséges, hogy az előző példa is egy ilyen volt.

Hogy mit akarunk tenni, illetve mit teszünk, a következő egy percben elmondom a képviselő asszonynak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Jelenleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint szociális szolgáltatást bármely állami, egyházi és nem állami fenntartó biztosíthat, ha megfelel a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint jogerős működési engedéllyel rendelkezik. Jelenleg ezért elsősorban az ellenőrzésre kell figyelnünk és figyelhetünk, de egyúttal a jogszabály-módosítást is elkezdtük, mert úgy gondoljuk, hogy az egyház fogalmának tisztázása fontos ebben a körben.

A Ház előtt most tárgyalt, az egyes szociális törvények módosításáról szóló anyagban már szerepel is ez az ügy, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, az egyházügyekért felelős államtitkársággal való konzultáció után tudjuk azt, hogy 2011-ben a rájuk vonatkozó törvényi részeket ők is tisztázni szeretnék, és ez a javaslat vélhetően az egyházak fogalmának szűkítésére is ki fog térni. S ez bizonyára azt a társadalmi problémát, amire ön rávilágított, tudja majd kezelni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány egyeztet a fogyatékosszervezetekkel. Köszönöm szépen a kérdését, mert jó alkalom ez arra, hogy beszéljünk arról, hogy a kormányunk kiemelten fontos feladatának tartja a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek esélyegyenlőségét, foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát.

A törvényben foglalt kötelezettségeket is fontosnak tartjuk. Mondok egy példát, ami egyúttal egyeztetés is volt. A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt - a nemzetközi vetületet is említette a kérdésében - hazánk 2007-ben ratifikálta. Az egyezmény értelmében a részes államoknak a hatálybalépést követő két éven belül jelentést kell tenniük az egyezménybem meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedésekről.

A szocialista kormány ezt a kötelezettségét elmulasztotta. Ennek következtében ezt pótolnunk kellett. Kormányunk egyik első intézkedése volt, hogy most októberben, az idén benyújtottuk a jelentést a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága számára. Ezt a kormányjelentést a benyújtás előtt természetesen véleményeztettük a civil szervezetekkel, lefolytattuk a civil oldallal a társadalmi egyeztetést.

Mondok más egyeztetést még. A fogyatékosszervezetekkel különböző alkalmakkor egyeztettünk. A rehabilitációs foglalkoztatást érintő miniszteri rendeletmódosítások kapcsán nyár óta például a legnagyobb munkaadókat tömörítő Védett Szevezetek Országos Szövetségével, a Magyarországi Akkreditált Munkaadók Országos Érdekvédelmi Szövetségével is folyamatosan egyeztettünk a rendszer igazsságosabb, átláthatóbb átalakítása érdekében. Vagy mondok egy másik példát. Három héttel ezelőtt került sor a legnagyobb fogyatékos-érdekvédelmi szervezetekkel egy találkozóra, amelyen a költségvetéssel kapcsolatban adtunk tájékoztatást.

És ha megengedi, a következő egy percben is folytatom még, hogy milyen egyeztetéseket is folytattunk valóban a fogyatékossággal élők szervezeteivel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön egészen pontosan - az írásbeli kérdésének címe itt van előttem - azt kérdezte: "Miért nem hajtja végre a kormány a törvényben foglalt kötelezettségét és egyeztet a fogyatékos emberek szervezeteivel?"

Képviselő asszony, én elmondtam önnek egy példát egy törvényi kötelezettségre, ahol végrehajtottuk a kötelezettségünket, egyeztettünk a szervezetekkel. Emellett még mondtam önnek másik három példát is. Erre ön azt mondja, hogy nem a szocialista kormány munkájára kíváncsi. Ebben egyébként igaza van, és egyetértünk. De higgye el, ezek az egyeztetések nagyon fontos dolgok voltak, nagyon fontos volt, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás ügyében ezek az egyeztetések megtörténjenek.

Azt is értem, hallom, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanácsról is kérdezett. Azt meg bizonyára ön is tudja, és remélem, hogy egyetértünk benne, hogy látjuk: megváltozott a kormányzati struktúra, e tekintetben a szükséges jogszabályoknak, amelyek ehhez kapcsolódnak, változniuk kell, éppen ezért van az, hogy az ön által említett egyeztetési fórum összehívásra még nem került. De ez nem jelenti azt, hogy a jogszabályok kidolgozása, amely után majd ez a fórum működni tud, gátolna bennünket az egyeztetésekben, hiszen különböző alkalmakkor mindig egyeztetünk a szervezetekkel, és ezt ezután (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) is így kívánjuk tenni.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelettel tájékoztatom, hogy az adó- és járulékváltozások következtében fellépő nettó illetménycsökkenés kompenzációjáról szóló kormányrendelet előkészítés alatt áll, az egyeztetési folyamat még nem fejeződött be.

A tervezet szerint a kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed, azaz természetesen az egészségügyi költségvetési intézményekben foglalkoztatottakra is. Azokra a munkavállalókra, akik bár közfeladatot látnak el, de nem költségvetési szervnél állnak alkalmazásban, ez a kompenzáció a készülő javaslat szerint nem terjed ki, hiszen az ő keresetük alakulását, például az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született keresetnövelési ajánlás követésével, a munkáltatójuk feladata meghatározni. Ugyanakkor az ajánlásnak megfelelő béremelés esetén a munkavállalók nettó keresete nem csökken akkor sem, ha egyébként családi adókedvezményt nem tudnak igénybe venni.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás kiterjed az országos minimálbérnek és a középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumának 2011. január 1-jétől történő növelésére is. E két bérminimum emelése szintén biztosítja, hogy a kézhez kapott nettó összeg nem csökkenhet 2011-ben. Végrehajtásuk kötelező lesz minden munkáltató számára, miután még ez évben kormányrendelet jelenik meg az alkalmazásukról.

Végezetül pedig: a költségvetési szervekre kiterjedő kompenzáció forrásául a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében lévő céltartalék előirányzat szolgál, ez 22 milliárd forint összesen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialista kormányok az elmúlt években az artmozik fejlesztésére nem adtak központi támogatást az önkormányzatoknak. Egész pontosan: létrehozták azt a szégyenteljes helyzetet, hogy meghagyták a sort a költségvetésben, csak nulla forintot építettek be. (Dr. Varga László: Ez így nem igaz!) De ez, tudjuk, azt jelenti szocialistául, hogy lenézték az egész ügyet, nem adtak semmit. (Dr. Varga László: Ez így nem igaz! Ez hazugság!)

A nemzeti együttműködés kormánya 2011-től 100 millió forinttal támogatja az artmozik fejlesztését, mert a kormány számára fontos, hogy az értékes alkotások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Az értékes európai, illetve magyar filmeket terjesztő budapesti és vidéki filmszínházak fennmaradása és fenntartása hosszú távú célunk. A multinacionális filmes vállalatok, a bevásárlóközpontok multiplexeinek üzemeltetői hazánkban is rohamtempóban alakítják át hálózataikat, hogy alkalmasak legyenek a digitális vetítésre. A többségében önkormányzati fenntartású filmszínházak állami támogatás nélkül a digitalizáció jelentős költségeit önerőből nem tudják fedezni. A digitalizáció számukra a fennmaradás esélyét jelenti, jelentheti.

A nemzeti együttműködés kormánya fontosnak tartja, hogy az artmozik megmaradjanak ugyanolyan közösségi helyszínként, mint a színházak, akár a koncerttermek. Ezért a jövő évtől elindítjuk a digitalizációt elősegítő támogatási programunkat. 2011-ben 100 millió forint támogatást biztosít a központi kormányzat az artmozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő artmozit támogató helyi önkormányzatok részére, amennyiben vállalják, hogy a támogatással e filmszínházak digitális vetítésre történő átállásának műszaki-technikai feltételeit biztosítják.

Tehát lesz támogatás, 100 millió forint; jövőre elindulhat ez az ügy is. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a sportot mint stratégiai jelentőségű területet kezeli. Ez a törekvés jól nyomon követhető az önök előtt lévő törvényjavaslatban is, amely a szervezeti változások legfontosabb feltételeit a jövő év - mint a londoni olimpia előtti utolsó kvalifikációs év - szempontjából finanszírozási tekintetben is megalapozza. A törvényjavaslat visszaadja a Magyar Olimpiai Bizottság 2004-ben méltatlanul, az autonóm civil sportszervezetek összehangolt tiltakozása ellenére elvett azon megkérdőjelezhetetlen jogosítványát, hogy a sportra fordítható állami támogatások közül a MOB az olimpiai felkészüléssel összefüggő, továbbá a magyar sport további fejlődését megalapozó egyes stratégiai jelentőségű területek állami támogatásának felhasználásáról valódi köztestületi jogosítványként, saját hatáskörben, szakmai alapon, a kellő civil felhatalmazás birtokában dönthessen. A sikeres, tervezhető, kiszámítható és nyugodt felkészülés érdekében hasznos, hogy a törvény garanciális rendelkezésként kifejezetten rendelkezik a sportköztestületek által tett egyeztetett javaslat technikai jellegű részletkérdéseiről, a javaslatok sportigazgatási szervhez való eljuttatásának körülményeiről.

A minisztériumunk a MOB által koordináltan benyújtott sporttámogatási, elosztási javaslat alapján jövő év január végéig lehetőség szerint megteremti a feltételeit annak, hogy a törvényjavaslat által érintett sporttámogatási tételek a kedvezményezettekhez mielőbb eljussanak. Ennek érdekében a jövő évi költségvetési törvény véglegesítés alatt álló sporttárgyú fejezeti kezelésű előirányzataival párhuzamosan megkezdődik a jövő évi felhasználás és elosztás részletes feltételeit, támogatási céljait meghatározó sporttámogatási miniszteri rendelet előkészítése, amely a minisztériumunk tervei szerint a sportköztestületek által benyújtott egyeztetett elosztási javaslat áttekintését és elfogadását követően lehetőség szerint már január végére lehetővé teszi a sportcélú állami támogatások kedvezményezettek részére történő eljuttatását.

A fenti összehangolt intézkedésekkel a szakmai felkészülés és a szervezetrendszer tavaszi ülésszakon tervezett átalakításának előzetes monitoringja egyaránt elvégezhető, ezért a javaslatot a kormány támogatja. (Taps a Fidesz soraiból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Nem tudom - vagyis tudom, itt a parlamentben az a műfaj, amit ön most művel, az azonnali kérdések órájában van, és ön kérdez, én pedig válaszolok -, hogy a színházban, a színpadon ez milyen műfaj, nem tudom, hogy bohózat-e vagy valami más, amit önök művelnek. Sokkal fontosabb ügyről van itt szó, mint ahogy önök ezt kezelik. Köszönöm szépen az elnök úrnak azt, hogy helyreutasította a képviselő urat, ezért az ízetlenségeire nem kell kitérnem.

Maradok a kérdésénél. Azt kérdezte, mikor kap állami kitüntetést Alföldi Róbert - így szól az ön beadott kérdése. Amikor ezt elolvastam, először meglepődtem, és azt hittem, hogy Novák Előd már megint többet tud, mint a kormány, tud valamit, ezért utánanéztem a dolognak.

(16.30)

Nyilvánvaló, hogy állami kitüntetést csak a kitüntetésekkel kapcsolatos törvényi szabályozások mentén lehet adni. Szeretném jelezni önnek és a tisztelt Háznak, hogy a kormánynak nem áll szándékában Alföldi Róbertet kitüntetni állami kitüntetéssel. Ön ezt kérdezte, én erre most válaszoltam.

De ennél sokkal többről van szó a Nemzeti Színház ügyében. Az elmúlt hetekben önök elmondták, ha kell, minden héten interpellálnak, kérdeznek, és megtesznek mindent, hogy Alföldi Róbert ne legyen ott igazgató. Tudja, ahhoz, hogy ne legyen igazgató, nem ezt kell tenni, hanem mást, a kormány pedig felelősen, odafigyelve, precízen, átgondoltan lép ebben az ügyben is. Higgye el, eljön az az idő - ahogy már többször mondtam önöknek, mindennek eljön az ideje -, amikor ez az ügy is megváltozik. Csak tudja, ezt nem úgy kell csinálni, ahogy önök teszik. Nagyon nagy baj lenne, ha ezzel a szemlélettel vezetnék Magyarországot, mert az nem vezetne sehová, a kultúrának, a nemzetnek egyáltalán nem segítene.

Képviselő úr, kérem, hogy a következő egy percben egy kicsit érdemibben térjünk vissza erre a kérdésre. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A körülmények ellenére igyekszem értelmesen és előremutatóan válaszolni. Elmondtam már önöknek itt a Házban is korábban, egyetértünk azzal, hogy sok jóérzésű magyar ember önérzetét és hazafiságát megbántották az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban, és valóban sokszor méltatlannak érezhetik a Nemzeti Színházhoz az ott bemutatott darabokat. Kértem önöket ezért, hogy legyenek türelemmel és bízzanak bennünk, bízzanak abban, hogy a megfelelő időben hozzuk meg a megfelelő döntéseket.

Itt egy színházról van szó, a színháznak van egy évada, a színházi évadnak majd júniusban lesz vége. A darabok, a bemutatók előkészültek. Már zajlik ez az évad. A kulcskérdés az, hogy ki készíti elő a következő évadot. Azt hiszem, képviselő úr, azok a hírek, amiket ön is hallott, mind-mind olyan irányba vezetnek, amelyek megoldják ezt a kérdést oly módon, ami nem feltétlenül önöknek, hanem a nemzetnek és a Nemzeti Színház ügyének fog majd segíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A hajléktalanság problémájának megoldása a kormány, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium számára fontos célkitűzés. Mint ön is tudja, e szörnyű tragédia megelőzése érdekében a kormány hivatalba lépését követően szinte azonnal intézkedéseket hozott.

Emlékeztetem arra, hogy a Bajnai-kormány rossz döntését, amely szerint idén április 15-ével megszüntette a kilakoltatási moratóriumot, a nemzeti együttműködés kormánya korrigálta, és ennek eredményeképpen 2011. április 15-éig nem lehet senkit kilakoltatni.

A családok életének ellehetetlenülését kívántuk elkerülni a gáz- és távhő-támogatási rendszer működésének meghosszabbításával idén december 31-éig. Ezen túlmenően ezt a támogatási rendszert a legrászorultabbak részére a kormány fenn fogja tartani 2011. április 30-áig, a fűtési szezon végéig.

Mindez önök előtt is ismert, hiszen ezt a tisztelt Ház előtt lévő, 1813. számon jegyzett törvényjavaslat is tartalmazza. Felhívom figyelmét arra, hogy a szocialista kormány 2010. június 30-ával megszüntette ezt a kompenzációt, aminek következtében közel 1 millió, nagyon nehéz körülmények között, nagy szegénységben élő család mehetett volna teljesen tönkre.

A hajléktalanság kapcsán sokan azt gondolják, hogy egy ellátórendszer átalakítása, egy probléma megoldása csupán pénz és tettrekészség kérdése, ám ez önmagában nem elegendő. Szükség van a körültekintő tervezésre, a közös, minden érintett fél részvételével megvalósuló együttműködésre is.

Az elmúlt nyolc év öröksége, hogy számos területen - leginkább a lakáspolitikáén - hiányos, nem kellően alapos és széles körű a szakemberek együttműködése, és ennek következményeit jól látni az ellátórendszer diszfunkcionális működésében. E problémák megoldása a kormány feladata, szükség van az ellátórendszer átalakítására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezt meg is tesszük; a célok megvalósítását a középfokú intézkedési terv mentén fogjuk végrehajtani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű személyekről való gondoskodás évtizedek óta része a pénzbeli szociális ellátásoknak, melynek immár 1991 óta egyik eleme a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka. Az évtizedek alatt megváltozott munkaerő-piaci szabályozási környezethez igazodva 2008. január 1-jével jelentős mértékben átalakult a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere, és ez a változás érintette a szociális járadékokban részesülő mintegy 200 ezer embert is, köztük a körülbelül 2 ezer bányászt. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának szabályozásában, eltérően a többi ellátástól, csupán két lényegi változás történt, a munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálata helyett 2008-tól az egészségkárosodás mértékének megállapítására kerül sor, így a 36 százalékos munkaképesség-csökkenés 29 százalékos egészségkárosodást jelent.

Az ellátás folyósításának másik eleme, mint azt a képviselő asszony is említette, a keresőtevékenységre vonatkozik. Ezeket a bányászoknak hátrányos intézkedéseket a szocialista kormány hozta még a korábbi években, a szocialisták hagyták cserben a bányászokat. Az elmúlt időszakban négy baranyai, pécsi fideszes képviselőtársunk, ahogy jelzem, már korábban, a kormányhoz fordult, a minisztériumunkhoz fordult, és kezdeményezték e helyzet megváltoztatását.

Szeretném jelezni a képviselő asszonynak, a képviselő uraknak és a tisztelt Háznak is, hogy a kormány ezt a problémát meg fogja oldani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emeléséről az előző szocialista kormány beterjesztésében döntött az Országgyűlés, mégpedig a szocialista többség szavazta meg ezt a javaslatot. A jelenlegi szocialista frakció legalább 90 százaléka is megszavazta ezt.

Hol itt a hitelesség, kedves szocialisták? Az imént Szűcs Erika volt miniszter asszony felállt, és érvelt bizonyos dolgok mellett, de annak idején nem így szavazott. Hol itt a hitelesség? Ezt a javaslatot egy Varga László nevű szakszervezeti vezető jegyzi. Varga László úr fia itt ül a szocialista frakcióban (Zaj a kormánypártok soraiban.), annak idején megszavazta a nyugdíjemelést. Hol itt a hitelesség?

Tisztelt Ház! Ez a javaslat a szocialisták hiteltelenségének a lenyomata. A kormány nem támogatja a javaslatot. (Derültség az MSZP soraiban. - Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialisták 8 évig tartó felelőtlen kormányozása nagyon súlyos gazdasági válságot eredményezett hazánkban. (Zaj, derültség az MSZP soraiban.) Ezen csak önök nevetnek, de ez egyáltalán nem vicces, kedves szocialista képviselőtársaim!

Önök az elmúlt 8 évben eladósították az országot, így a következő években Magyarországnak vissza kell fizetnie a korábban felvett hitelösszegeket. Idén 2429 milliárd forintot kell visszafizetnünk; 2429 milliárd forintot! 2012-ben 2302 milliárd forintot, 2013-ban 3046, 2014-ben pedig 2404 milliárd forintot kell visszafizetnünk.

(16.40)

Ezt a pénzt a szocialisták előre kivonták a magyar gazdaságból, előre elvették a nyugdíjasoktól. Magyarországon egy évben több mint 2500 milliárd forintot fizetünk ki nyugdíjakra. Azaz, ha nem kellene visszafizetnünk idén 2429 milliárdot, jövőre 2302 milliárdot és 2013-ban 3046 milliárd forintot az önök által felvett és ki tudja, mire elköltött hitelekre, akár duplájára is emelhetnénk a nyugdíjakat. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ez az igazság. Ilyen előzmények után ön azt kérdezi, hogy milyen megszorításokat tervez a kormány a nyugdíjrendszerben. Igen, ilyen rövidlátó és felelőtlen politizálás jellemző önökre. Mi máshogyan dolgozunk. (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban.) A nemzeti együttműködés kormánya nem megszorításokat, hanem elsősorban felelősségteljes gazdálkodást és rendet tervez mind a gazdaság, mind a nyugdíjrendszer területén; nem megszorításokat, hiszen azokból önöktől már rengeteget kaptak a magyar nyugdíjasok.

Tisztelt Képviselő Úr! Emlékszik még arra, amikor a szocialista kormány szigorította a nyugdíj melletti munkavállalás szabályait? Engedje meg, hogy emlékeztessem néhány megszorításra, amelyekről minden magyar nyugdíjasnak a megbukott szocialista kormány jut az eszébe. Eltörölték a 13. havi nyugdíjat, felemelték a nyugdíjkorhatárt először 62, majd 65 évre, 2008-tól legalább 8 százalékkal csökkentették az induló nyugdíjak összegét. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) A magyar választók az önök felelőtlen, folytonos megszorításokat bevezető kormányzására nemet mondtak. A választók azzal bíztak meg bennünket, hogy végre kiszámítható módon kaphassanak nyugdíjat.

A nemzeti együttműködés kormánya nem megszorításokat tervez, hanem olyan nyugdíjrendszert, amiben mindenki tudhatja, hogy a munkában töltött évei alatt befizetett járulékai alapján tisztességes megélhetést biztosító nyugdíjat fog kapni. Ezen dolgozunk. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ehhez el kell érni, hogy megérje dolgozni, hogy a közgazdasági eszközök ne a járulékok fizetése ellen ösztönözzenek. Ám önök ahelyett, hogy munkahelyeket teremtettek volna, inkább kiszorították az embereket a munkaerőpiacról az előrehozott öregségi nyugdíj bevezetésével. (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban.) Tették ezt felelőtlenül, mert önök is tudták, hogy a kiadásokat nem tudják a járulékbevételekből finanszírozni. Tudták, de inkább hiteleket vettek fel, felelőtlenül eladósították az országot, ahelyett, hogy rendet teremtettek volna, és munkahelyeket hoztak volna létre.

Kérem válaszom elfogadását, képviselő úr, és bízom benne, hogy önök is támogatják a kormány rendteremtő munkáját akár a nyugdíjrendszer, akár más területen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A 2011. január 1-jén hatályba lépett személyi jövedelemadó- és a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék-változás következtében, a munkavállalók adott körét érintő hátrány megszüntetése érdekében a kormány megalkotta a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló rendeletet.

A jogszabály részletesen rögzíti a kompenzációra jogosultak körét, az ellentételezés mértékét. Ez alapján a kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett közalkalmazotti, köz- és kormány-tisztviselői, fegyveres vagy igazságügyi jogviszonyban foglalkoztatottakra kiterjed, azaz természetesen az egészségügyi költségvetési intézményekben foglalkoztatottakra is.

Kérdezte, hogy hol találjuk ennek a fedezetét. Az intézkedéshez a központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére biztosít fedezetet. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása, fenntartása alá tartozó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére kifizetésre kerülő kompenzáció pénzügyi fedezete a várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő összeg alapján kerül biztosításra.

Azokra a munkavállalókra azonban, akik bár közfeladatot látnak el, de nem költségvetési szervnél állnak alkalmazásban, ez a kompenzáció - legalábbis egyelőre - nem terjed ki, hiszen az ő keresetük alakulását például az Érdekegyeztető Tanácsban született keresetnövelési ajánlás követésével a munkáltatójuk feladata meghatározni. Az ajánlásnak megfelelő béremelés esetén a munkavállalók nettó keresete nem csökken akkor sem, ha egyébként családi adókedvezményt nem tudnak igénybe venni. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás kiterjed az országos minimálbér és a középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumának 2011. január 1-jétől történő növelésére is.

(16.50)

E két bérminimum emelése szintén biztosítja, hogy a kézhez kapott nettó bér összege nem csökkenhet 2011-ben. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás végrehajtása kötelező minden munkáltató számára. A támogatási igény megállapítása a kormányrendeletben előírtaknak megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium által február harmadik hetében elrendelt intézményi felmérés alapján történik. Az adatok beérkezését és feldolgozását követően várhatóan február hónap végén áll módunkban a képviselő urat tájékoztatni a nemzeti erőforrás fejezethez tartozó intézményekre vonatkozóan a kompenzációban részesülők létszámáról, a támogatás várható éves összegéről és reményeink szerint az ön által kérdezett egyéb részletekről is.

Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amint az képviselő úr előtt is ismert, a közoktatási törvény 90. §-a alapján a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat határozza meg az intézmény működési-felvételi körzetét. A kőszegi beszédjavító általános iskolában tanuló 189 gyermek közül 174 fő Vas megyei, és az összes tanuló közül 66 fő sajátos nevelési igényét alapozza meg a beszédfogyatékosság. Tehát a kőszegi intézményben az elkülönítetten oktatott beszédfogyatékos tanulók száma 6 százalék a nevelésben-oktatásban.

A közelmúltban munkatársaim személyesen megbeszélést folytattak a fenntartó, a város és az intézmény képviselőivel. Egyetértés született abban, hogy sem a helyi önkormányzatokról szóló törvény, sem a közoktatásról szóló törvény nem intézményfenntartásra, hanem szolgáltatás nyújtására kötelezi a helyi önkormányzatokat. Tájékoztatták az érintetteket arról is, hogy a finanszírozási problémák közvetlen megoldásában nincs módunk segíteni, mert önkormányzati fenntartású intézménnyel a minisztériumnak közoktatási megállapodás megkötésére változatlanul nincs sem jogszabályi felhatalmazása, sem egyéb lehetősége.

Megbeszélésünkön ugyanakkor megnyugtató választ kaptunk arra, hogy a Vas megyei közgyűlés eltökélt abban, hogy garantálja a beszédfogyatékos gyermekek ellátását, noha az elmúlt évek szocialista kormányai miatt jelentősen csökkentek az iskolák és az oktatási intézmények normatív támogatásai is.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Csodálkozom, hogy ön csak most aggódik az idősek, a rossz szociális helyzetű, betegséggel küszködő emberekért. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Önök, szocialisták miért nem aggódtak akkor, amikor a Gyurcsány-kormány 2006 után szétverte a szociális, az egészségügyi és az oktatási rendszert? Miért nem mert felállni a parlamentben az ön párttársai közül senki? (Közbeszólások az MSZP soraiban.)

Csak most hangoskodnak, az elmúlt nyolc évben nem tették, nem tiltakoztak például az ország eladósítása ellen. Miért nem aggódtak az idős betegek miatt az elmúlt nyolc évben? (Közbeszólás az MSZP soraiban: A kérdésre válaszolj!) Ön miért nem állt föl akkor, amikor a Gyurcsány-kormány idején a közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az egészségbiztosításból pedig majdnem 400 milliárdot vettek el? Akkor sem ön, sem más szocialista képviselő nem aggódott az idősek, a rossz szociális helyzetű, betegséggel küszködő emberekért.

Tisztelt Képviselő Úr! Az önök által kifosztott és káoszba taszított egészségügynek lett az áldozata a közgyógyellátás is, ahogy ennek eredményeként növekedtek a betegek terhei, hosszabbodtak a várólisták, elvándoroltak az orvosok és szakdolgozók, és lepusztult a teljes infrastruktúra. ezt hagyták önök maguk után. És most ön föláll, és jó példaként bemutatja a közgyógyellátás 2006-os átalakítását.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön szavai ugyanúgy nincsenek köszönő viszonyban a valósággal, ahogy ez elmúlt években sem voltak. Engedje meg, hogy felsoroljam azokat a megállapításokat, amiket az Állami Számvevőszék 2009-ben, tehát még az önök kormányzása idején tett az önök közgyógyellátási rendszerére. (Nyakó István: Akkor még tehetett.) Az ÁSZ-jelentés szerint 40 százalékkal, azaz több százezer fővel csökkent az ellátásban részesülők száma. Ez ráadásul jellemzően a hátrányos helyzetű településeken rontotta a szociális rászorultság elvének érvényesülését. Ez a közgyógyellátás példaértékű átalakítása ön szerint? Nem, tisztelt képviselő úr, nem. Ez megszorítás, az emberek megsarcolása. Ezt tették önök.

Az Állami Számvevőszék jelentése azt is tartalmazza, hogy az önök törvényi szabályozása átláthatatlan. Eltérőek a hozzájárulás feltételei, és a rászorultsági elv is eltérően érvényesül a településeken és a különböző jogcímenként. Ez a jó példa, tisztelt képviselő úr? Az a jó példa, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a közgyógyellátási rendszer bonyolultan drágán, hosszú átfutási idővel működik? Ilyen volt az önök rendszere az ÁSZ szerint.

Ilyen előzmények után kérdezi a jelenlegi kormánytól, hogy veszélyben van-e a közgyógyellátás? Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtatom, nincs veszélyben.

(14.40)

A nemzeti együttműködés kormánya elsősorban felelősségteljes gazdálkodást és rendet tervez, nem pedig megszorításokat, hiszen azokból önöktől már rengeteget kaptunk. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elfogadja a kérdést vagy nem? Ez a kérdés!) Mivel az egészség egy nemzet haladásának alapja, szükségesnek tartjuk a közgyógyellátási rendszer Semmelweis-tervben foglaltak szerinti megszilárdítását. A közgyógyellátási rendszerben szükséges a hozzáférés településenkénti különbségeinek megszüntetése, a jogosultsági eljárás egyszerűsítése, a közgyógyellátás keretén belül rendelhető gyógyszerek körének felülvizsgálata és a szociális rendszerrel való harmonizálása. Az önök által szétvert közgyógyellátási rendszer újjáépítése hosszabb folyamat, amelynek első lépései már 2011-ben elkezdődnek. Nagy előnye a kirajzolódni látszó új koncepciónak az egészségtudatos életmód hangsúlyozása. Szemléletváltás szükséges, a mozgásnak, a sportnak, az egészséges életmódnak a hangsúlyosabbá tételével sikerülhet elérni, hogy a gyógyszerek szedésére valóban betegségek kezelése, gyógyítás esetén kerüljön sor. Az Új Széchenyi-tervben megfogalmazottak alkalmazásával elérhető, hogy hazánk felzárkózzon az Európai Unió vezető országaihoz, és ebben jelentős segítséget jelent, hogy az új minisztériumi struktúrának köszönhetően (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban az egészségügyi és a szociális ágazat együttműködése biztosítható.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény a hazánk által 2007-ben ratifikált ENSZ-egyezménnyel összhangban a fogyatékos személy fogalmát nem felsorolás, hanem általános formában határozza meg, amelyben nincs konkrétan nevesítve egyetlen fogyatékossági ág sem. Vélhetően a magyar jogszabályokban alkalmazott "fogyatékosság" fogalom újragondolására lesz szükség a jövőben. Az ennek eredményeként létrejövő új "fogyatékosság" fogalomba beletartozhatnak majd olyan csoportok is, amelyek jelenleg nem sorolhatók ebbe a kategóriába.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi meghatározásba most is egyértelműen beleérthetők a siketvak személyek, hiszen a hatályos definíció mind a látás-, mind a hallássérültséget, mind pedig a kommunikációban való számottevő akadályozottságot tartalmazza.

A fogyatékossági támogatást illetően lényeges, hogy az nem a fogyatékosság puszta ténye alapján járó ellátás; azt olyan súlyosan, illetve halmozottan fogyatékos emberek vehetik igénybe, akik önálló életvitelre nem képesek, vagy mások állandó segítségére szorulnak. A siketvak személyek tehát nincsenek kizárva ebből a körből.

Végezetül szeretném megnyugtatni, hogy a beszéd- és más kommunikációs fogyatékossággal élő emberek helyzetét a tárca jelenleg is és a jövőben is kiemelt kérdésként kezeli. A legaktuálisabb és egyben talán a legfontosabb a speciális kommunikációt használók fejlesztési stratégiája, amelyet minisztériumunk közreműködésével a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány készít. Ehhez több száz millió forintos európai uniós forrás is társul, amely terveink szerint 2011 második félévében nyílhat meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A mi feladatunk egy olyan hatékony ifjúságpolitika megteremtése, amit már 1998-2002 között elkezdtünk, ám az elmúlt 8 évben a szocialista kormányok szétverték az egységes ifjúsági kormányzati intézményrendszert. Az általunk 1999-ben létrehozott Magyar Ifjúsági Konferenciát a szocialista kormányok évekig össze sem hívták, az általunk létrehozott Agora irodahálózat irodáit 2007-re megszüntették. Ami a táboroztatásukat illeti, arról elég csak annyit mondani, hogy Zuschlag János. (Zaj az MSZP soraiban.)

A zenés-táncos szórakozóhelyeken történő szabadidő-eltöltés a drogfogyasztás szempontjából megemelkedett kockázati szintet jelent. Az elmúlt 8 évben nem történt érdemi egyeztetés a biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtésére. A nemzeti együttműködés kormánya, ahogyan azt ön is tudja, felvette a kapcsolatot a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért Egyesület vezetőivel és számos más, a fiatalok kulturált szórakozásáért tenni akaró civil és szakmai szervezettel.

A nemzeti együttműködés keretében célunk, hogy a közigazgatási és a civil szakértőkkel megvitatott és minden érdeklődővel egyeztetett normarendszer a jövőben alkalmas legyen a "Biztonságos szórakozóhely" program megvalósításához. Partnereinkkel és a program kialakításába bevont szakértőkkel együtt azon dolgozunk, hogy alkohol-, füst- és drogmentes szórakozótereket biztosítsunk a 18 éven aluli fiataloknak.

Céljainkat a nemzeti ifjúsági stratégia alapján a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság 2011. évi költségvetésében ifjúsági célokra rendelkezésre álló források terhére valósítjuk meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha nem engem akart kérdezni, akkor is engem talált meg a kérdésével.

Hogy a közéletből ki mikor távozik, arról egyrészt a szavazók négyévente nagyon fontos és pontos véleményt mondanak. Ez meg is történt most legutóbb.

(15.40)

Ön a liberális értelmiséget kérdezte, hogy ők mikor távoznak a közéletből. Úgy tudom, hogy a magyar liberális értelmiség pártjának mondták nagyon sokan a sajtóban és mindenhol az SZDSZ-t, és ez egyfajta közmegegyezés-szerű dolog is volt ebben az országban. Hát, most legutóbb a választásokon a magyar választók véleményt mondtak arról, hogy körülbelül hol látják a helyüket, hol látják ennek a pártnak a helyét a magyar közéletben. Ez megtörtént.

Az ön kérdése persze ezen most túlmutat, ami nem feltétlenül a közéletről szól, hanem ha jól értem, olyan típusú állásokról, olyan közszolgálati megbízásokról, amelyek kapcsán ön azt gondolja, hogy az is a közélet része. Ezt tisztázhatjuk egymással, hogy éppen ezt hogyan gondoljuk. Nem akarom nem megérteni az ön kérdését, egy kicsit ön is most alföldiróbertezik is, hogy ha jól gondolom, és egy kicsit gondol másokra is, akiket legutóbb akár interpellációban is szerettek volna önök megkérdezni, csak a kormánynak ehhez nincs köze; ami például a független médiával kapcsolatos ügyekről szólt, talán épp ön adott be egy ilyen interpellációt.

De képviselő úr, engedje meg, hogy én a kormány felelős tagjaként azt mondjam önnek, hogy az elszámoltatási kormánybiztos, aki a kormány egy fontos, a választási kampányban is vállalt elképzeléseit hajtja végre, az elszámoltatást, nagyon jó, hogy dolgozik. Az, hogy a kormányon belül ez ügyben milyen vélemények jelennek meg akár államtitkár és államtitkár között, azt gondolom, úgy lesz szerencsés, ha egymás között ők is tisztázzák. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az nem baj, ha értjük egymást, de azért úgy látom és úgy vélem, hogy mindenben nem értünk egyet. Például ön említette Such György esetét is. Hát ő nem lett filmmogul! (Szávay István: Akkor mi lett?) Filmmogul nem lett, ilyen posztot nem ismerek az egész országban. Egészen pontosan ő azt a feladatot kapta, hogy tegye rendbe az állami filmstúdiók ügyét (Moraj a Jobbik soraiban.), szervezze újjá azoknak a filmstúdióknak a helyzetét, amelyeket a szocialisták vertek szét. Egyébként azon lehet vitatkozni - bizonyára önök ezt vitatják, ahogy látom -, hogy a Magyar Rádiónál történt jutalmazások mennyire voltak szabályosak, vagy nem. Ha önök úgy gondolják, hogy azok szabálytalanok voltak, akkor forduljanak az illetékes szervhez, ahová ilyenkor kell. Egyébként a Magyar Rádió - ellentétben a köztévékkel - nem volt veszteséges, és azt gondolom, mindnyájunknak az az érdeke, hogy Such György is, ahol most dolgozik, végezze ezt a munkáját jól, ha már ez a feladata.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen, hogy az első kérdését feloldotta és megválaszolta; engedje meg, hogy én is ilyen személyes példával kezdjem.

Néhány évvel ezelőtt én is sűrűn jártam bölcsődébe, nem egy hétig önkéntes munkával, hanem apukaként minden nap, ahogy nyilván sokan voltunk így. Közelről láttam, ez egy önkormányzati bölcsőde volt, ráadásul abban a városban, amely az én választókörzetem is, Debrecenben, az Angyalföld téri bölcsőde. Több gyermekem is járt ide, ugyanezeket a példákat akkor is láttam. Ráadásul akkor még, a 2000-es évek közepén kevés bölcsőde is volt Magyarországon; mert az egyik kérdés az, hogy a bölcsődék milyen állapotban vannak, és a másik kérdés az, hogy mennyi bölcsődét tudunk biztosítani azoknak, akiknek erre szüksége van. Látnunk kell azt, hogy nemcsak a hagyományos szülői szerepfelfogás a fontos, a gyest visszaállítottuk két évről három évre, hanem nagyon fontos az, hogy aki vissza akar menni a munkába, ezt megtehesse, hisz számtalan oka lehet erre. De a bölcsődék valóban olyan állapotban voltak, ahogy ön is mondta.

A bölcsődék száma ugyanakkor növekedett persze az elmúlt években, 2008-ban 594 bölcsőde volt, 2009-ben 624, 2010-ben 643, ugyanakkor a bölcsődék finanszírozása, a normatíva, amit lehívni sem tudnak pontosan - ennek a szabályait egyébként, amire ön utalt, érdemes átnéznünk, és köszönöm a felvetését -, csökkent évről évre. Ebben az évben történt meg az először, hogy a normatívát nem engedtük tovább csökkenteni. Azt gondolom, ez nagyon fontos dolog, és nagyon fontos az is, hogy a bölcsődék fejlesztése folytatódhasson, mert ez a munka is elkezdődött, de ez nem teljesült még ki, mert a bölcsődei férőhelyek mellett fontos lesz az, hogy a bölcsődében dolgozók, a gyermekeink, akik a bölcsődébe járnak, normális körülmények között lehessenek, hogy bízhassuk nyugodtan az intézményre őket. A különböző fejlesztések ezt szolgálják; majd erről a következő egy percben mondom még a terveinket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Említette a kistelepüléseket és az ellátási formákat. Ebben is, ahogy mondta, számítunk a gondolataikra, és talán a közös óvoda-bölcsőde intézmény és ez a feladatellátás, amire az országban több helyen van példa, egy jó megoldás lehet a kistelepüléseken az ilyen típusú ellátások biztosítása kapcsán.

Egyébként a fejlesztések kapcsán pedig azt tudom mondani önnek, hogy több mint 4 milliárd forint az még, ami az elkövetkező két évben új bölcsődei fejlesztésre rendelkezésre fog állni, és ezt erre a célra fogjuk fordítani.

Egyébként pedig a bérezést kérdezte a képviselő asszony; függetlenül az adórendszertől, mindenki, aki a bölcsődében dolgozik, tudjuk, hogy nagy áldozatot vállal ezzel a munkával, hiszen az a nehéz körülmény és az a helyzet, amely kialakult, mindennap csak így vihető tovább, ha szívvel-lélekkel, szinte mindenüket feláldozva, nagy empátiával tudnak dolgozni. Ezt mindenkinek köszönjük, akit ez illet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egyébként pedig véleményem szerint igazságos ez az adórendszer, és az a kompenzáció, amiről itt nagyon sokat beszélünk, és a Fidesz ez ügyben fel is állított egy munkacsoportot, az eredménnyel fog járni, ahol erre szükség van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A nemzeti együttműködés kormánya által ismert tény, hogy az országban az egyetlen 1956-os emlékmúzeum Kiskunmajsán található, és mély tisztelettel tekintünk az alapító szándékaira. Az 1956-os magyarok áldozata talán példaértékű a jövő nemzedéke számára. 1956 hősei olyan magyarok voltak, akiknek áldozatos küzdelme bebizonyította, hogy a kommunista világrendszerrel szemben is lehet harcolni, sőt érdemes harcolni.

A levert forradalmak hőseinek és áldozatainak tetteit sokszor csak évtizedek után értékeli nyíltan az utókor. Ma már tudjuk, hogy az akkor vérbe fojtott forradalom milyen komoly sebet ütött a kommunista világbirodalmon.

(16.20)

A nemzeti együttműködés kormánya támogatja az alapítók azon céljait, hogy a Kárpát-medencei fiatal magyar ifjúság interaktív módon, nyári táborokon keresztül ismerje meg 1956 szellemi örökségét, hiszen ez építi, fejleszti politikai kultúránkat, hitet ad a ma előttünk álló nehézségek leküzdésében.

A kiskunmajsai muzeális emlékgyűjtemény fenntartója az '56-os Történelmi Alapítvány. Szakmai munkájának kiegészítő támogatására szolgálnak a Nemzeti Kulturális Alap múzeumi kollégiumának, valamint az Európai Unió társadalmi megújulás operatív programnak a pályázatai.

A jelen költségvetési helyzetben a nemzeti együttműködés kormánya a lehetőségeihez képest segíteni szándékozik a múzeumot létének és fennmaradásának megőrzésében. Az alapítvány alapító okiratát a polgári törvénykönyv idevonatkozó paragrafusai értelmében ugyanakkor csak indokolt esetben és csak az alapító módosíthatja, így annak, valamint a kuratórium személyi összetételének megváltoztatására, módosítására a kormány nem jogosult.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon örülök, hogy rákérdezett erre a témára, erre a kérdésre, mert így van alkalmam a Széll Kálmán-tervben az üggyel kapcsolatos részleteket pontosan idézni, és tájékoztatni erről a tisztelt Házat.

Mi is szerepel a Széll Kálmán-tervben e tekintetben? Súlyos problémák mutatkoznak a közoktatás szintjén is, olyan tudással bocsátja el az általános iskola a tanulóit, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez, gyakran az alapvető írás-olvasási készségek is hiányoznak az általános iskolát végzettek körében. A középiskolai rendszer is komoly átgondolást kíván, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között. A tanulók 18 éves korig tartó tankötelezettsége is súlyosbítja ezt a problémát. Miközben a gazdaság egyes területei a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket; ez is az adósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka. Új közoktatási törvény lép életbe 2012. szeptember 1-jétől. Ebben az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítjuk le. Föl kell kínálni a fiatalok és szüleik számára azt a lehetőséget, hogy választhassanak, hogy a 15. évét betöltött fiatal folytatni kívánja-e tanulmányait, vagy inkább munkába áll.

Képviselő asszony, ez a gondolatmenet tehát az az irány, amely megmutatkozik, amely nagyon fontos, mert ennek a pontos kereteit tudjuk majd a közoktatási törvényben kiszabni. Ez nyilvánvalóan nem a 15 éves diákok iskoláztatásának tömeges megszűnését vizionálja, hiszen a tanulás útján fejlődni kívánó, a társadalmi integráció ezen alapvető módját megragadó csoportok - reméljük, tömegek - számára a magyar közoktatás továbbra is az érettségiig vagy az első szakképesítés megszerzéséig ingyenes marad. Ehhez azonban mindkét fél akarata és munkája, befektetése is szükséges.

De nem járhatunk becsukott szemmel. Ahogy a Széll Kálmán-tervben is hallhattuk, sokszor olyan tudással bocsátja el az általános iskola a tanulókat, gyermekeket, ami nem elégséges a megfelelő tudáshoz. Ezért a közoktatási törvényben megtesszük a szükséges változásokat. Tájékoztatjuk majd képviselő asszonyt is erről, és itt a parlamentben erről még vitát folytathatunk. Örömmel vettem az ön felvetését a bentlakásos iskola ötletéről. Ez is egy olyan téma, amely a közoktatási törvény tárgyalásakor nyilvánvalóan szóba kerül és szóba kerülhet. De egyúttal a szakképzést, a szakképzési rendszert is át kell alakítanunk, az is átalakításra szorul. A szakképzési rendszer átalakításának - a megfelelő időtényezőket tekintve - és a közoktatási törvény elfogadásának összhangja fogja majd segíteni a jó döntésben a szülőket és a gyermekeket. Ezzel el fogjuk érni, hogy a 15 éves korukat betöltő gyerekek, ha a munkát akarják választani, akkor tudják választani azt, mert az új oktatási rendszer miatt már rendelkeznek azokkal az alapkészségekkel, amelyek szükségesek a munka végzéséhez. Kérem a tisztelt Házat és képviselő asszonyt is, hogy itt a parlamentben segítsék ezt a munkát.

Egyébként nem változtatgattuk a 17 éves korhatárt - ami a koncepcióban és nem a törvényben szerepel -, hanem egyszer változtattuk meg azért, hogy még jobb legyen. Higgyék el, ha ezt önök is támogatják, ha ezt a törvényt együtt elfogadjuk, ez valóban a gyermekek, a családok és a nemzet érdekét fogja szolgálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány számára minden élet fontos, ezért törekszünk a hatékony megelőzés kialakítására. A kormány már 2010 őszén tett lépéseket e sajnálatos események megelőzése érdekében. Erre már nagy szükség volt, hiszen az elmúlt években a 200-at megközelítette vagy több esetben meg is haladta a fagyhalálok száma, sőt volt olyan év, legyünk pontosak, a 2003., amikor a KSH hivatalos adatai szerint 316 embertársunk halt meg ilyen módon. A mostani télen, 2010 szeptembere és 2011. január közepe között a rendőrségi adatok szerint 124-en haltak meg fagyhalálban, közülük 49-en közterületen.

Egyetértünk, képviselő úr, ez szörnyű, hiszen egy halál is sok. De szeretném elmondani önnek, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális államtitkársága dolgozik, tavaly ősszel igyekezett felhívni a figyelmet az ilyen esetek megelőzésére, hangsúlyozva az együttműködés és az odafigyelés fontosságát. Szerencsére, talán ennek hatására is, sok helyen készültek a hideg időjárás veszélyeire, gyakori az ingyenes vagy kedvezményes árú tüzelő osztása, a helyi szociális szolgáltatók, falu- vagy tanyagondnokok fokozott figyelme, a rendőrség, polgárőrség bevonása, a település lakosságának figyelmeztetése. További segítség lehet az önkéntesség évének keretében induló, téli szomszédolás című akció, amikor odafigyelünk az otthonukban egyedül élő idősekre, a kihűléses halálesetek kapcsán pedig ki kell emelni a hajléktalan emberek védelmét. Az ellátók egész éves működéséhez állami támogatás igényelhető, amelyet pályázati forrás egészít ki. A kormányzat által támogatott téli programok részeként, például a nappali melegedőkben, éjjeli menedékhelyeken élelmiszert, vitaminokat, az immunrendszert erősítő szereket, gyümölcsöt, zöldséget osztanak, a hajléktalan emberek pedig védőoltást kapnak.

Tisztelt Képviselő Úr! Már készül a középtávú hajléktalanstratégia, amelynek kidolgozásában egy, a szociális államtitkárságon tapasztalati szakértőként dolgozó, hajléktalanul élő személy is részt vesz, ám az együttműködés, a társadalmi szolidaritás erősítése is szükséges, amelyre a jövőben is nagy hangsúlyt helyez a kormány.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyben dolgozók megbecsülése, hivatásuk elismerése nemcsak az egészségügy szereplőinek, hanem az egész társadalomnak kötelessége. A nemzeti együttműködés programjában a kormányzat egészségüggyel kapcsolatos célkitűzései között önálló pontként szerepel az egészségügyi kamarák működésének helyreállítása.

Magyarországon 2007. január 1-jén a szocialista kormányzat eltörölte az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot, ezzel jelentősen meggyengítve a Magyar Orvosi Kamarát, a Magyar Gyógyszerészi Kamarát és Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát. A szocialista-szabad demokrata kormány célja a szakma tagjainak "oszd meg és uralkodj" elve alapján történő szembeállítása volt, annak érdekében, hogy a szervezetek ne tudják felemelni szavukat a reformnak nevezett átgondolatlan, kapkodó átalakítások során. Az előző kormányzat a kötelező kamarai tagság eltörlésével együtt az egészségügyi kamarák közfeladatainak körét is jelentősen leszűkítette.

A benyújtott törvényjavaslatunk ezen a helyzeten gyökeresen változtatni kíván. A nemzeti együttműködés rendszerében az Országgyűlés és a kormány elismeri a hivatásrend képviselőinek szakmai önkormányzathoz való jogát, és újra partnernek tekinti őket az egészségügy működtetésében. Sajnálom, hogy a szocialisták ezt még most sem értik.

Nagyon köszönjük azt, hogy konstruktív viták zajlottak a bizottságban és a Házban egyaránt. A jogszabályban voltak olyan pontok, amelyeket képviselői kezdeményezésre módosítottunk. Ezek között kormánypárti és ellenzéki javaslatok egyaránt voltak. Általánosságban elmondható, hogy minden harmadik módosítást, köztük ellenzéki javaslatokat is elfogadtunk és támogattunk.

Külön köszönöm Gyenes Géza képviselő úr segítő aktivitását. Szeretném jelezni neki, hogy a felvetett kérdései megnyugtatóan rendeződnek majd. Meggyőződésünk, hogy az új kamarai törvény az egészségügyben helyreállítja a korábban mások által meggyengített hivatásrendi köztestületek megbecsülését és erejét, és ez az ágazatban dolgozók és a betegek érdekének egyaránt segíteni fog.

Kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kulturális örökség védelme, így a régészeti örökség védelme is közérdek, éppen ezért a nemzeti együttműködés kormánya vállalta, hogy a régészeti feltárások területén helyreállítja a törvényes rendet, amelyet az előző szocialista kormányok 2007 óta folyamatosan megsértettek.

Kormányunk első intézkedései között ezt meg is tette. Magyarországon ugyanis a régészeti feltárási jog hagyományosan a megyei múzeumokhoz kapcsolódott, így volt ez már a két világháború közötti közgyűjteményi törvényben is.

(14.30)

2007-ben Hiller István akkori kulturális miniszter a több évtizedes bevált gyakorlatot megváltoztatva döntött úgy, hogy a nagyberuházásokat megelőző feltárások jogát egy újonnan létrehozandó intézménynek, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak adja. Tette mindezt a jogszabályok durva megsértésével, hiszen rendeletben változtatta meg a törvény előírásait. A Fidesz képviselői, köztük én magam is minden törvényes eszközzel igyekeztünk már akkor is korlátozni a KÖSZ által okozott károkat. Több alkalommal felhívtam a figyelmet az ön által is most jelzett visszásságokra, és mint ön előtt is ismeretes, a KÖSZ létrehozása valóban alapvetően politikai döntés volt 2007-ben; a Gyurcsány-kormány célja ezzel az intézkedéssel az volt, hogy a megyei múzeumoktól elvont jelentős összegekkel az ellenzéki megyéket sújtsa.

Hiller István politikai döntésének azonban nagyon súlyos szakmai következményei is voltak, hiszen a megyei múzeumok évtizedes szakmai tapasztalatait figyelmen kívül hagyó, gyakran tapasztalatlan KÖSZ-ásatásvezetők nem rendelkeztek helyismerettel, így súlyos szakmai hibákat követtek el. Hadd emlékeztessem a velencei aranypénzek sorsára, ami a KÖSZ szakmai munkájának színvonalára pontosan rávilágít, a KÖSZ szakmai ismereteinek hiánya miatt, annak köszönhetően a pénzérmék majdnem a sittlerakóban maradtak állagmegőrzésre ahelyett, hogy méltó helyen mutatták volna be őket.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ellenőrzésére hivatott parlamenti intézmények igénybevételével folyamatosan nyomon követtük a KÖSZ munkáját és a régészeti feltárások során adódott problémákat - az előző ciklus jegyzőkönyveit ön is ismeri, abból tájékozódhatunk erről. Ezen előzmények után a nemzeti együttműködés kormánya első intézkedéseinek egyikeként szüntette meg 2010. augusztus 1-jétől a KÖSZ-t, jogutód intézmény lett a Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a Nemzeti Múzeum keretein belül, ahogy ön is említette.

Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, hogy az elmondottak meggyőzik önt arról, hogy a kormány nem akarja akadályozni a kulturális és sajtóbizottságnak a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok kulturális kormányzatainak esetleges visszaéléseivel foglalkozó albizottsága munkáját. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem csinál semmit!) Éppen ellenkezője az igaz: minden lehetséges és törvényes eszközzel támogatjuk az albizottság tényfeltáró vizsgálatát, hogy kiderüljön minden törvénytelenség. Szükségesnek tartom leszögezni, hogy kiemelkedő jelentőségűnek ítélem az albizottság erőfeszítését, ezért levélben fordultunk a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójához, hogy a Nemzeti Örökségvédelmi Központ vezetői körében bekövetkezett változások semmilyen módon ne akadályozzák a testület további tevékenységét, és az intézmény minden tőle telhető eszközzel segítse az albizottsági tényfeltárás folytatását.

Ami a konkrét kérdését illeti, hangsúlyozni kívánom, hogy a Nemzeti Örökségvédelmi Központ vezetőinek felmentése nem áll ok-okozati összefüggésben az albizottság tevékenységével, szó sincs arról, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum vezetése bármilyen módon gátolná a vizsgálat lefolytatását, ezt nem is engednénk. Szó sincs arról, hogy itt valakinek az érdeke lenne a korábbi anomáliák felszámolásának a megakadályozása, éppen ellenkezőleg.

Kérem a tisztelt képviselő úr szíves türelmét és aktív közreműködését az albizottság tevékenységében. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Némi szomorúsággal tölt el, hogy önt hallgatva Magyar Bálint és Horn Gábor alakja rémlik fel előttem; ön kicsit már kezd úgy beszélni, mint az önök liberális elődei. Remélem, még vissza tudunk térni a kérdések szakszerű tárgyalásához.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az imént elhangzott számos nagy súlyú kérdésen kívül azok felvezetését sem hagyhatom válasz nélkül, mielőtt bárki a hallgatást beleegyezésnek gondolhatná. A "Minden gyerek" konferencia állítólagos ellehetetlenítésével kapcsolatosan: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium soha semmilyen kapcsolatba nem került ezzel a konferenciával, ez nem a mi rendezvényünk volt, pusztán szakmai értesüléseink voltak róla, támogatást tőlem nem kértek, ezért kérem önt, hogy mielőtt vádaskodna, tájékozódjon alaposabban.

Az Útravaló-ösztöndíjakat az államadósság átöröklése, az árvíz- és vörösiszap-katasztrófák utáni kényszerű költségvetési zárolások ellenére maradéktalanul kifizettük, csupán a támogatási szerződésben nem rögzített, úgynevezett sikerdíjat nem folyósítottunk a mentoroknak. Remélem, nem a sikerdíjak elvetése miatt van ennyire felzaklatva.

Az idei évben a kormányzati zárolások alól már a tervezéskor tiltó kivételként szerepelt az Útravaló-ösztöndíjprogram csökkentése. Az Útravaló-ösztöndíjprogram 2010. évi pályázati fordulójának számadatai egyébként ismertek, a következő négy alprogramról tudok beszélni önnek: "Út a középiskolába" alprogram, 4800 tanuló-mentor pár nyert támogatást; "Út az érettségihez" alprogram, 2440 tanuló-mentor pár nyert támogatást; az "Út a szakmához" alprogram pénzügyi fedezetét a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze biztosítja az érintett tárcavezetők megállapodása alapján. Az új pályázati felhívás 2011. január 31-én meghirdetésre került, az alprogramba pályázni szándékozó közoktatási intézmények 2011. február 28-ig nyújthatták be pályázataikat. A pályázati anyag postai úton történő megküldésének határideje pedig 2011. március 4. volt, a pályázatok feldolgozása éppen folyamatban van. A negyedik alprogram az "Út a tudományhoz" alprogram, itt 42 kutatócsoport pályázata nyert támogatást. A "Biztos kezdet" program támogatása, amelyről kérdezett, az ez év január 19-ei kormányhatározat szerint az 5.2.3. konstrukcióban jelenik meg; a konstrukció 12-13 milliárd forintos keretösszege egyéb programok indításával együtt értendő.

Tisztelt Képviselő Asszony! Bízom benne, hogy a jövőben sikerül visszatérni a kérdések nyugodt és szakszerű tárgyalásához. Az ön haragja valójában Hiller István és Magyar Bálint liberális oktatáspolitikájának kudarcait kéri számon rajtunk. Nézzünk egy ilyet! A PISA 2009 felhívja a figyelmet a magyar oktatási rendszer egyik igen súlyos problémájára: Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere erőteljesen befolyásolja az eredményeiket. Míg a gimnazistáknak matematikából csak 14 százaléka, szövegértésből pedig csak 8 százaléka található az első képességszinten vagy az első képességszint alatt, addig a szakiskoláknál ugyanez az arány mindkét területen mintegy 75 százalék, vagyis a szövegértési, matematikai kompetenciák hiányossága oly nagy mérvű, hogy komoly zavaraik mutatkoznak az elemi írott kommunikációban és a számolásban is. Őket nevezik funkcionális analfabétáknak, és ők további önálló ismeretszerzéshez nemigen tudják alkalmazni e képességeket. Nyilván ezek után ön is egyetért velem, hogy a szakképzés is gyökeres átalakításra szorul.

Egyébként pedig szellemeskedhet itt a képviselő asszony, a Széll Kálmán-terv nem oktatáspolitikai koncepció: Matolcsy miniszter úr - nagyon helyesen - szembesítette benne az országot hazánk jelenlegi gazdasági helyzetének követelményeivel, az egyes szakterületeknek javasolt, tőlük elvárható cselekvési tervvel a bennünket szorító adósság leküzdése érdekében. Kérem, hogy válaszomat ezen szempontokat is figyelembe véve fogadják el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialisták az elmúlt nyolc évben (Nagy derültség az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) számtalanszor bevallották, hogy nem bontották ki az igazság minden részletét. Ne mosolyogjanak ezen, mert önök állandóan hazudtak! A legemlékezetesebb ilyen vallomás Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének egyik mondata volt (Moraj és taps az MSZP padsoraiban.), amely így hangzott: hazudtunk reggel, éjjel meg este.

A választások után azt gondolták sokan, hogy talán jön a Szocialista Pártnak egy olyan új generációja, amelyik már őszintén is képes lesz beszélni. (Közbeszólás az MSZP-ből: Kormányozzatok!) Tisztelt Képviselő Úr! Önről is mindenki azt hitte, hogy ehhez a generációhoz tartozik (Simon Gábor: Ne személyeskedjél!), önről is mindenki azt gondolta, hogy őszintén beszél, és ért ahhoz, amiről beszél. De, képviselő úr, ehelyett ön itt feláll, és arról kezd beszélni, hogy a szocialistáknak eszükbe se jutna felülvizsgálni a rokkantnyugdíjak problémáját. Bármennyire is szomorú, de amit ön mond, az köszönő viszonyban sincs az igazsággal. (Nyakó István: Nem ezt mondta! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Figyelj, János, és megérted!) Ennek bizonyítására idéznék pár mondatot néhány jelenlegi képviselőtársától, ebből világosan kiderül, hogy mit tennének a szocialisták, ha rajtuk múlna sok százezer rokkantnyugdíjas sorsa. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Kérem önt, hogy kérdezze meg Veres Jánostól, miért mondta 2009. március 2-án napirend előtti hozzászólásában itt a Házban a következőket (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez a válasz? - Térjünk a tárgyra!): "Úgy gondolom, szembe kell néznie az országnak azzal, hogy ebben a helyzetben nem kerülhetők meg ezek a bizonyos strukturális átalakítások, azaz hozzá kell nyúlni mindazokhoz a területekhez, amit ön felsorolt a holland példa alapján a nyugdíjrendszert illetően, a rokkantnyugdíj-rendszert illetően, a munkanélküli-ellátást illetően és sok más területén az életnek." (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ezt csináljátok!)

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön frakciótársa, korábbi szociális és munkaügyi miniszter, Szűcs Erika itt az Országgyűlésben 2008. szeptember 29-én a következőket mondta: "Nem csupán a gazdaság igényei, hanem mindannyiunk napi tapasztalatai is visszaigazolnak, hogy mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjas esetén. (Simon Gábor: Ez a kormány programja?) Az elvárás világos: aki munkaképes, az dolgozhasson és dolgozzon is, legyen több adófizető, hogy kevesebb adóból is tisztes megélhetést lehessen azoknak a honfitársainknak is biztosítani, akiknek a rehabilitáció már nem segít." (Szűcs Erika közbeszólása.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ezek pedig már Gyurcsány Ferenc szavai, amelyek következnek, szintén a tisztelt Ház előtt 2007. február 12-én. (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő asszony, a párbeszéd nem folytatható, kérem, szíveskedjenek tartózkodni! Elnézést, államtitkár úr!

Tisztelt Országgyűlés! Nem párbeszéd folyik a parlamentben, kérem, szíveskedjenek meghallgatni a választ! (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Még egyszer szeretném jelezni, a mai nap folyamán egész idő alatt a szocialista frakció folyamatosan bekiabálással zavarta az ülést. Kérem, tartózkodjanak! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Folytassa, államtitkár úr! (Simon Gábor: Folytassa!)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Talán a Gyurcsány-idézetet meghallgatják a szocialisták is. 2007. február 12-én a következőket mondta: "Ha van botrány, akkor az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és az utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet életének."

Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt megírta az interpellációját, egyeztetett ön Gyurcsány Ferenccel, Szűcs Erikával vagy Veres Jánossal? Ők javasolták önnek, hogy ne az igazat mondja? (Simon Gábor: Ez volt a múlt! Kormányon vagytok, gyerekek! Egy éve kormányon vagytok!)

Az idézetekben megfogalmazottakhoz kapcsolható intézkedések az előző kormány idején is történtek. Kisebb-nagyobb lefaragásokkal, enyhén csökkenő ellátotti (Simon Gábor: Ez a kormányprogram?) és nem növekvő foglalkoztatotti létszám mellett növekvő elégedetlenséggel állunk szemben. Éppen ezért az inaktivitást ösztönző tendenciákat meg kell fordítani, és jelentős mértékű változásokat kell elérni. A kérdésfelvetésben megfogalmazottakkal ellentétben nem arról van szó, hogy meg kívánjuk vonni a rokkantnyugdíjat százezer embertől, hanem arról, hogy aki egészségi állapotánál fogva arra alkalmas, az munkát végezzen. Széles társadalmi elvárás, hogy a visszaéléseket megszüntessük, a pazarló rendszereket pedig átalakítsuk. A kormány legfontosabb céljai között szerepel, hogy minél több ember dolgozzon a saját életszínvonalának megtartása, növelése érdekében. A munka mint értelmes tevékenység a megélhetés mellett az önbecsülést is erősíti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A kormány azokat az embereket (Simon Gábor: Időn túli!) kívánja visszavezetni a munka világába, akik erre alkalmasak.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmények átalakítását, a lakókörnyezetbe integrált elhelyezés gyakorlati megvalósítását biztosító stratégiát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium elkészítette. A stratégia társadalmi egyeztetése jelenleg zajlik.

A stratégia célja a lakókörnyezetbe integrált elhelyezést nyújtó, széles szolgáltatási kínálattal rendelkező, az öngondoskodásra való képességre épülő és az azt fejlesztő szolgáltatási rendszer irányába történő elmozdulás. A stratégia előnye, hogy az eddigi, a bentlakásos intézmény által nyújtott komplex szolgáltatás önálló életvitelt segítő szolgáltatásokra, valamint szükségletfelmérésen alapuló lakhatási szolgáltatásokra bomlik szét.

Az átalakítás eredményeként az ellátottak a szükségleteikhez, képességeikhez, készségeikhez igazodó segítő szolgáltatások mellett önálló életvitelt folytathatnak. A lakhatási szolgáltatásnak három szintje van. Az érintetteket aszerint sorolják be, hogy az illető állapota milyen gondozást, illetve felügyeletet indokol. Támogatott lakhatás alatt a lakhatási szolgáltatást és az önálló életvitelt segítő szolgáltatást együttesen értjük. Az átalakítás célja, hogy a jelenlegi intézményi ellátás helyett lakhatás és önálló életvitel-támogatás jelenjen meg.

A fogyatékos személyek számára ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhelyeinek kiváltása történik meg európai uniós társfinanszírozással 7, hetes milliárd forint összegben. A további intézkedések ütemezése a kormány által meghatározott rendben történik, háromévenként elfogadásra kerülő cselekvési tervvel.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy fölhívta a figyelmünket a Veszprém megyei példára, odafigyelünk rá. Egyébként a nagy létszámú intézmények kiváltásának előkészítése az elkészült stratégia alapján az idei évben megkezdődik. A végrehajtással kapcsolatos intézkedések koordinálását az újonnan létrehozott intézményi férőhelykiváltást koordináló országos testület végzi, amelynek munkájában a fogyatékossággal élő emberek érdek-képviseleti szervezeti, háttérintézmények, szolgáltatásokat fenntartók vesznek részt. Az intézményfenntartók részére a kiváltással kapcsolatos kérdésekben szakmai segítségnyújtást az uniós forrásból létrehozni kívánt mentorhálózat nyújt majd.

A megváltozott struktúra igényli a jelenleg a területen dolgozó szakemberek kompetenciájának fejlesztését is. A stratégia végrehajtásának végső célja olyan társadalmi környezet kialakítása, amely elősegíti a fogyatékossággal élő személyek teljes társadalmi integrációját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem az elmúlt nyolc évvel kezdem (Dr. Józsa István: Pedig mindig azzal szoktad!), de nem fogom kihagyni. A nyugdíjakat nem fogjuk csökkenteni, képviselő úr, nyugodjon meg.

Egyébként az önök nyolc évig tartó felelőtlen kormányzása (Derültség az MSZP padsoraiból.) nagyon súlyos válságot okozott és gazdasági helyzetet hozott. Önök ezen vigyorognak. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Mást is tudsz mondani? - Próbálj meg mást is mondani!) Önök ezen vigyorognak. A választáson az emberek meg is mondták erről a véleményüket, kedves képviselőtársaim. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Majd ti is megkapjátok!) Megmondták, ne felejtsék ezt el! (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem hallgatjátok meg őket!)

És jó lenne, hogyha tisztában lennének azzal, hogy mit tettek. Tudják, mi a helyzet? Az idén vissza kell fizetnie az országnak 2429 milliárd forintot, a miatt a felelőtlen gazdaságpolitika miatt (Göndör István: Államtitkár úr, egyszer végig kellene már nézni... - Kovács Tibor: Hány százalékot csinált a Fidesz ebből? - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Tételesen adjuk már össze!), amelyik eladósította az országot. Ez az önök politikája volt! Ezt a pénzt önök előre kivonták a magyar gazdaságból, és előre elvették a nyugdíjasoktól. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Magyarázkodás!)

És ez csak egy része volt azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel önök csökkentették a nyugdíjakat, szigorították a munkavállalás szabályait (Göndör István közbeszól.), a nyugdíj melletti munkavállalás szabályait; eltörölték a 13. havi nyugdíjat; felemelték a nyugdíjkorhatárt, előbb 62 évre, aztán 65-re. Tudják, azért mondom el mindig, mert önök ezt elfelejtik. (Szűcs Erika közbeszól. - Dr. Józsa István: Semmit nem tudtok csinálni!) És most itt aggódnak, pedig önök miatt vagyunk abban a helyzetben, amiben.

De a nemzeti együttműködés kormánya ki fogja vezetni az országot ebből a helyzetből. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Lássuk!) Az adósságok terheit nyögjük, de megváltozik ez a helyzet. (Göndör István: 3000 milliárd, magánnyugdíjpénztár... - Az elnök csenget.)

És legyenek nyugodtak, ha önök nem is tudták a nyugdíjasokat megnyugtatni (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Kétségbeejtő!), és nem is tudtak olyan politikát folytatni, ami a nyugdíjasokat segítette volna, mi ezt tesszük: a nyugdíjak vásárlóértéke nem fog csökkenni.

Köszönöm szépen a kérdését, képviselő úr. Ezt a választ megkaphatja tőlem máskor is, ha megkérdezi. (Dr. Józsa István: Semmi választ nem tudtok adni! - Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója nemcsak Magyarországon, de az egész világon a klasszikus zene kiemelt ünnepe. Szerencsés egybeesés, hogy hazánk ugyanebben az évben, 2011 első felében tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, ezzel lehetőséget kínálva arra, hogy Európa-szerte bemutassuk Liszt Ferenc munkásságát és általa is vállalt magyarságát. Az UNESCO a Magyar UNESCO Bizottság javaslatára a 2011-es kettős Liszt-évfordulót beemelte a világ legjelentősebb személyiségei előtt tisztelgő kiemelt évfordulós programok sorába. A magyar kezdeményezést írásban támogatta Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovákia UNESCO nemzeti bizottsága.

A Liszt-emlékév kiváló lehetőség arra, hogy a magát magyarnak valló virtuóz, Liszt Ferenc zenéjén keresztül Magyarországot és a magyar kultúrát nemcsak hazánkban, de Európa- és világszerte láthatóvá, hallhatóvá tegyük. A nemzeti együttműködés kormánya az 1256/2010. számú kormányhatározatban nyilvánította a 2011-es Liszt-évet nemzeti emlékévvé. A kormány biztosítja a tervezett programok megvalósításához szükséges forrást, 500 millió forintot. A jubileumi emlékév programjainak előkészítése időben megkezdődött az arra kijelölt intézményekben. Az évfordulós rendezvények fő koordinátora a Hungarofest Nonprofit Kft. Klassz Zenei Irodája, együttműködve a Balassi Intézettel és a minisztériummal.

Az évfordulós megemlékezések a magyar kultúra napján, január 22-én kezdődtek a Nemzeti Filharmonikusok koncertjével. Az év során számtalan hangverseny, kiállítás, szimpózium, tudományos konferencia, nemzetközi zenei verseny során emlékeznek meg Liszt Ferenc életművéről. A Balassi Intézet megjelentette pályázati felhívásait, tudományos konferenciák, előadások és könyvek, elektronikus kiadványok megjelentetésére, illetve művészeti produkciók és közművelődési rendezvények szervezésére és megvalósítására. A programok kialakításában részt vett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, a Liszt Ferenc Társaság, a Művészetek Palotája és számos más szakmai szervezet és intézmény, ilyenek például: a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a miskolci nemzetközi operafesztivál vagy a Nemzeti Múzeum.

A Liszt-emlékév kommunikációja során itthon és külföldön egyaránt kiemelt szerepet szánunk Liszt Ferenc "Je suis hongrois" kijelentésének, hiszen ez a mondat és a Liszt-emlékévre tervezett minőségi programok bizonyítják, hogy hazánk méltán tartozik évszázadok óta a klasszikus zene élvonalához. A Liszt-év eddig kialakított programjait az alábbi, Lisztre jellemző jelzők, üzenetek köré csoportosítottuk: Liszt, a magyar világpolgár; Liszt, a méltán ünnepelt világsztár; Liszt, a zenepedagógus; Liszt, a virtuóz zongorista; és Liszt, a keresztény gondolkodó. Liszt Ferenc jelentősége, személye és művészete, magyarországi kötődése miatt hazánk számára hasonló, mint Ausztria számára Haydn vagy Lengyelország számára Chopin, ahogy erre utalt képviselő úr is.

Végül tisztelettel köszönöm képviselő úr hozzászólását, örülök, hogy így is alkalmunk volt a Ház falai között beszélni erről a fontos ügyről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr, ön elragadtatta magát. Kikérem magamnak, hogy ellenzéki bírálatnak álcázva ilyeneket mondjon, hogy bennünket, egyáltalán bárkit Mengeléhez, Gestapóhoz hasonlítson. Ne tegye ezt! (Taps a Fidesz soraiban.)

Egyébként is hazudik. A gyógyszerárak nem emelkednek, hanem átgondoljuk és ésszerűvé tesszük ezt a rendszert. (Derültség és zaj az MSZP soraiban.) Ne vigyorogjanak ezen, képviselő úr! Önök hazudtak éjjel-nappal, be is vallották, most meg vigyorognak, és próbálják bebizonyítani, hogy drágábbak lesznek a gyógyszerek. Nézzük meg, hogy mi a helyzet a több hatóanyag ügyében, amit ön mondott! Egyrészt nem sunnyogó dologról van szó, hiszen egy korábbi jogszabály alapján vizsgáljuk felül a rendszert, másrészt pedig a gyógyszerek legalább 5 milliárd forinttal drágábbak azért, mert egy rossz rendszer működött.

Miről van szó? Arról van szó, hogy a monokomponensű készítmények és az ugyanazon hatóanyagokat tartalmazó kombinációs készítmények ára és támogatása jelentős eltéréseket mutat. Vannak a támogatásba befogadott kombinációs készítmények, s ezek árainak követniük kell a monokomponensű gyógyszereknél bekövetkező árcsökkenéseket. Ezért van szükség arra, amit tettünk, mert így a betegek olcsóbban vásárolhatják majd meg a gyógyszereket. Jelentősen meghaladta a kombinációs készítmények ára a hatóanyagokat külön-külön tartalmazó készítmények együttes árát, ugyanakkor a terápiás előnyt ezek nem igazolták. Mindez, ahogy említettem, 5 milliárd forint többletkiadást jelentett az egészségbiztosító számára.

Most minden kombinációs készítmény esetében rendelkezésre állnak már az alacsonyabb térítési díjú, monokomponenseket tartalmazó készítmények, amelyek adott esetben megtakarítást is jelenthetnek a betegek számára, miközben - ahogy mondtam - a beállított terápia megváltoztatására nincs szükség. Tehát az említett esetekben a gyógyszerek nem drágábbak lettek, hanem olcsóbbak lehetnek, képviselő úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Matematikaórára beiratkoztam már, ugyanis elméleti matematikus az egyik diplomám. Önnek meg igazságmondó órára kellene beiratkoznia, mert én tudok számolni, ön viszont nem tud igazat mondani. Ez nagy probléma, képviselő úr.

A helyzet a következő a gyógyszeráraknál: azoknál a monokomponensű gyógyszereknél, amikre ön is hivatkozott, valamivel több mint száz terméket érint a mostani intézkedésünk. Ezek nagy része vérnyomáscsökkentő, vércukorcsökkentő gyógyszer. Tizennégy terméknek csökken a térítési díja, huszonkét terméké nem változik, a térítésidíj-változást pedig ötvenhárom esetben kompenzálta a forgalmazó cég árcsökkenése. Számolja ki, képviselő úr, ha olyan jól tud számolni, hogy akkor miről is van szó!

Jó lenne, ha nem erőlködne! Nem azt a valótlanságot kell bizonyítani, hogy a gyógyszerárak növekednek, hanem segíteni kell az embereknek. Mi ezt tesszük, önökkel ellentétben. (Taps a Fidesz soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialista kormányok (Derültség az MSZP soraiban.), ezen belül a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium egy 2007 decemberében érkezett bejelentés óta foglalkozott az interpelláció tárgyát képező üggyel, de megoldani a problémát nem tudta.

Felhívta a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat főjegyzőjét, hogy a közoktatási törvény 80. §-ában foglalt jogkörében eljárva végezzen törvényességi ellenőrzést, de megoldani a problémát ezzel nem tudta. Felhívta az Oktatási Hivatal elnökét, hogy a közoktatási törvény 95/A. § (4) bekezdése alapján folytasson le hatósági ellenőrzést a nevezett közoktatási intézményben, de nem tudták a problémát ezzel megoldani. Felhívta a Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatóját, hogy folytasson le ő is munkaügyi ellenőrzést a fent nevezett közoktatási intézményben, de nem oldódott meg a probléma. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási szakállamtitkára megkereste a minisztérium jogi főosztályát, hogy tegyen feljelentést, és a szükséges jogi lépéseket tegye meg, de ez sem vezetett megnyugtató eredményre.

Tekintettel arra, hogy jogerős végrehajtható ítélet született az elmaradt munkabérek és járandóságok kifizetésére, így az erre vonatkozó igényüket az érintettek a jogszabályokban rendezett eljárás keretében érvényesíthetik. De a jelenleg érvényes jogi szabályozás alapján a bérgarancia-támogatást a Bérgarancia Alapról szóló törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet veheti csak igénybe. A Bérgarancia Alappal kapcsolatos jogi szabályozás, mint tudjuk, nem a nemzeti erőforrás miniszter ágazati szabályozási jogkörébe tartozik, ezért megkeressük a foglalkoztatáspolitikáért felelős nemzetgazdasági minisztert egyeztetés céljából azért, hogy segítsük a probléma megoldását, és reményeink szerint egy későbbi jogalkotási aktusban meg tudjuk ezt tenni.

A közoktatási intézmények alapítása, a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények működésének engedélyezése oldaláról már megtörtént a szigorítás, ami a szóban forgó hasonló esetek kezelésére is alkalmas lehet. A közoktatásról szóló törvény 2011. július 1-jétől hatályos módosításával a szóban forgó intézmények működésének engedélyezése a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz kerül a jegyzőktől és a főjegyzőktől. Bár az új intézmények indulásakor továbbra is elégséges a tárgyi, személyi és egyéb feltételeket felmenő rendszerben megteremteni, a feltételek fokozatos megteremtését azonban a kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében ettől kezdve évente vizsgálni fogja. Amennyiben ennek keretében megállapítást nyer, hogy az engedélyezési eljárásban benyújtott ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedélyt visszavonják. Ezenkívül az érintett körbe tartozó intézmények törvényességi ellenőrzése kétévente rendszeressé válik. Tesszük ezt mindazért, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.

Az Oktatási Hivatal egyébként ma is folytat eljárást a nevezett ügyben, mai lehetőségei azonban az új közoktatási törvényt követő végrehajtási rendeletekkel érdemben bővülhetnek a mostani eset tanulságai nyomán. Tekintettel arra, hogy a közoktatási közfeladatok ellátása terén a helyi önkormányzatok kötelezettek a feladatellátásra, ezért alapvetően az önkormányzatok felelőssége a feladatellátás megszervezése és ennek során a körültekintő mérlegelés, különösen egy intézményfenntartói jogának nem állami, nem önkormányzati fenntartó számára történő átadásakor.

Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy olyan alapítványok működtessenek iskolákat, ahol a pedagógusok nem jutnak hozzá munkabérükhöz. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban ezért az összes érintett bevonásával az ügy megtárgyalását kezdeményezzük, tisztázandó a mai helyzetet, az annak kialakulását előidéző tényezőket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a megoldás lehetőségeit és a tanulságokat.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálattal értesültem azokról a történésekről, amelyeket az interpellációjában leírt. Ne felejtsük el, hogy a legtöbb iskolai konfliktusnak nem oka, nem kiváltója és nem is egyetlen helyszíne az oktatás, hanem általános társadalmi problémák jelennek meg benne, amelyekre ugyanolyan szabályok és retorziók érvényesek, mint az élet bármely más területén.

Az oktatás mint szakma és szakmai irányítás látszólag kevésbé hatékony, ám hitünk szerint a Btk.-nál fontosabb eszközökkel képes kezelni a kérdést. Az iskola rendjét alapvetően a törvényes iskolai rend, vagyis a tanulás-tanítás jogainak rehabilitálásában látjuk, a nevelés szükségességének deklarálásában. A felmerülő problémák megelőzésére, kezelésére új pedagógiai módszerek általánossá tételével olyan tanulói foglalkozásokat kell nyújtani, amelyek lekötik a tanulók figyelmét, és támogatják aktív részvételüket a tanulói foglalkozásokon.

A pedagógiai megoldásokat azért helyezzük előtérbe, mert a nevelési-oktatási intézményeknek ez az egyetlen hatékony és a többség által is elfogadott kizárólagos eszköze. Ennek érdekében biztosítjuk, hogy a pedagógusok tanácsot, segítséget kapjanak az iskolai erőszak szakszerű kezeléséhez a szakszolgálatok keretei között és a nevelési tanácsadókban dolgozó pszichológusoktól, továbbá a pedagógus-továbbképzés keretei között. Ezért is teremtettük meg a 2011. évi költségvetési törvényben a pedagógusok továbbképzését támogató jogcímet és az ahhoz kapcsolódó támogatási rendszert. Így mindennapos gyakorlattá válhatnak a konfliktust megelőző, erőszakot csökkentő eljárások. Amennyiben az iskolákban általában használt pedagógiai és iskolai dokumentumokban leírt módszerek nem vezetnek eredményre, a gyermekvédelmi intézkedések, a szabálysértési jog és végső esetben a büntetőjog nyújthat segítséget.

Amint az ön előtt is ismert, 2010 nyarán éppen a pedagógusok védelme érdekében történő erőteljesebb állami fellépés céljából került sor a büntető törvénykönyv módosítására. A törvénymódosítás a közoktatásban dolgozók fokozottabb büntetőjogi védelmét teremtette meg azzal, hogy a közfeladatot ellátó személyek köréből kiemelve külön, önállóan is nevesítette a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógust, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat. Ezen túlmenően a sérelmükre elkövetett bűncselekmények esetében az általános szabályokhoz képest megemelt mértékben, alapesetben 1-5 évig, minősített esetben 2-8 évig, illetve 5-10 évig terjedő szabadságvesztésben állapította meg a kiszabható büntetési tételek mértékét. A pedagógus fokozott büntetőjogi védelme tehát biztosított a jelenlegi jogszabályi keretek között is, persze arra is szükség van, hogy indokolt esetben az eljárás gyors és következetes legyen. Mindemellett a gyermeki jogok védelmére is épp olyan gondot fordítunk, mint a pedagógusok jogaira.

Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy ezt kérdezte. Igaza van, oda kell figyelni a PANKKK-programra. Amikor ez a program indult, akkor is odafigyeltünk rá. 2005-ben indította ezt Bozóki András akkori kulturális miniszter. Akkor 100 millió forinttal indult egy évben ez a támogatási rendszer. Megkérdeztük őt, hogy miért van ez így, mert amikor ezt a programot elindította, tizenötször ennyi pénzt, 15 milliárd forintot elvontak a kultúra más ágazataitól, a közgyűjteményektől, a színházak támogatásától, az örökségvédelmi támogatás gyakorlatilag megszűnt. Az ő kedvenc mondása az volt, hogy a punk nem halt meg; egy ismert punkzenekar után mondta ő ezt. Azt kérdeztük tőle, hogy rendben van, miniszter úr, de mi lesz a magyar kultúrával. Nem tudott rá válaszolni. Amikor azt kérdeztük, hogy a PANKKK-program miért érdekes, miért fontos, akkor nem tudta igazán megmondani, hogy mit gondol erről.

Azt hiszem, hogy oda kell figyelni a PANKKK-programra a tartalma miatt is, ez ugyanis - ahogy ön is utalt rá, de összességében is mondhatjuk - egyfajta vidéki kulturális fejlesztés, egy olyan fejlesztés, amely a vidéki klubéletet támogatja, és a budapesti, a fővárosi klubéletet is színesebbé teszi, egyúttal egy iparágépítés is, hisz új szakmai tudásanyagot is ad. Ezt is célozta ez a program, nagyon helyesen. De komplex tehetségkutatás és tehetséggondozás is volt ebben a programban, sőt a hazai zenék külföldi terjesztése is szerepelt benne. Azt gondolom, hogy ez is egy fontos, átgondolt dolog, de mindezt - beleértve a professzionális menedzsmentirodák, szervezőirodák létrejöttének elősegítését - úgy érdemes és úgy lehet megvalósítani, ahogy az a programban is szerepelt, hogy az állam évről évre ad hozzá támogatást, de az úgynevezett zeneiparnak is - főleg a jogvédő szervezeteken keresztül - hozzá kell járulnia és fokozatosan át kell vennie ezt az állami szerepet.

Sajnos, ebben a programban ez nem valósult meg. Ennek a részleteiről és az idei összegekről a következő egy percben válaszolok önnek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Ahogy ígértem, ebben az egy percben válaszolok erre. Szóba hozta az Artisjus Egyesületet. Több kérdést is megérne az, hogy hogyan fordítják ezt az 500 millió forintot a könnyűzenei szervezetekre, előadókra, szerzőkre. Nagyon sok panasz van erre az egyesületre. Azt gondolom, mivel egyesületről van szó, nem az államnak kell durván beleszólnia ebbe az ügybe, de hogy az államnak erre oda kell figyelnie és sokkal határozottabban, mint eddig, abban biztos vagyok. Nagyon örülök, hogy ön is bólogat. Ezt meg fogjuk tenni.

Egyébként az elmúlt években, 2005 óta a PANKKK-programra 1 milliárd 82 millió forintot fordított az állam, miközben az ön által is említett helyzetben más szervezetek nem léptek be úgy társfinanszírozónak, ahogy kellett volna. Az idén ez a 104 millió forintos támogatási lehetőség a minisztériumnál a költségvetési soron szerepel. A tartalékképzés után is maradt 21 millió forint, amely a PANKKK-program támogatására már most elindulhat - a tartalékképzés további részét meglátjuk év végén -, és ezt juttatjuk el a nyertes pályázókhoz, és ezzel a korábbi nyerteseknek is oda tudjuk adni azt a támogatást, amit megnyertek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amikor a szocialisták gázárról kérdeznek, és főleg, hogy Lendvai Ildikó is itt ül a teremben, a választ kezdhetném nagyon egyszerűen és nagyon igazan - nem ezt teszem. (Dr. Lamperth Mónika: Ezt helyesen teszi, mert már unják az emberek!)

De mivel említette a kompenzáció tavaly júniusi határidejét, ezért, ha nem haragszik, emlékeztetném arra, hogy a Bajnai-kormány döntése alapján a lakossági gáz- és távhő-támogatási rendszer 2010. június 30-án - és itt jön a különbség -, a kormányváltást követően azonnal megszűnt volna. A különbség a megközelítésben van. Mert, képviselő úr, ez egy örökség, amit önök ránk hagytak, és ezért a kormány a hivatalba lépését követően azonnal döntött arról, hogy hatályban maradjon a korábbi támogatási rendszer, nehogy az érintett mintegy 960 ezer, a legszegényebb körülmények közt élő honfitársunk még nyomorúságosabb helyzetbe kerüljön. Ez egy döntés volt, kérdezett erről.

Azon dolgozik a kormány, hogy az önök döntéseit, amelyek rosszak voltak, a hátrányos helyzetű rászoruló rétegek részére voltak rosszak, megváltoztassuk. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakosság és a kisvállalkozások mindennapos kiadásainak jelentős részét az energiaszámlák teszik ki, ezért a magyar családok érdekében 2010 nyarán megtiltotta a kormány az energiaárak emelését. A szolgáltatói egyeztetéseket követően új, méltányos, sávos gázárképzési rendszert léptetett hatályba 2011. január 1-jétől, és 2011. szeptember 1-jétől, a fűtési idény kezdetére kibővítjük a lakásfenntartási támogatás rendszerét, a jogosultsági határ a korábbi 42 750 forint havi egy főre eső jövedelemről havi 71 250 forintra emelkedik, körülbelül 900-910 ezer háztartás kaphat támogatást az új rendszerben. Igyekszünk megakadályozni, hogy az önök kormányzásának következtében közüzemi tartozással küzdők még rosszabb helyzetbe kerüljenek.

Kérem a válaszom elfogadását.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni, hogy a kérdésével egy olyan problémára hívta fel a figyelmet, amely több, külföldön érettségiző személyt érint hátrányosan a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárás során. Néhány hete én magam is jártam Lendván, március 15-ét ünnepeltük együtt az ottani magyarokkal. Ez a kérdés is szóba került, amikor az ottani közösség képviselőivel tárgyaltam.

A következőt tudom válaszolni önnek. A felsőoktatási felvételi eljárás időbeli ütemezésének szabályozása a magyarországi köz- és felsőoktatás működésének figyelembevételével került kialakításra. Egyes államok, így például Románia, Szlovénia és Ukrajna oktatási rendszere eltér a miénktől, így az érintett felvételizők a szükséges dokumentumokat nem tudják a felvételi eljárást lebonyolító Oktatási Hivatal felé bemutatni. Ezek a dokumentumok még nem állnak rendelkezésükre akkor. Tekintettel arra, hogy az érettségi vizsga a felsőoktatási felvétel alapkövetelménye, illetve ezen túl a felvételi pontszám kiszámításának alapjául is szolgál, ezért az azt határidőre be nem nyújtó jelentkezők a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem vehetők fel magyarországi felsőoktatási intézménybe, ahogy ön is mondta. Ezen a nemzeti együttműködés kormánya változtatni fog.

A készülő új felsőoktatási törvényhez kapcsolódó felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet módosítani fogjuk. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a határon túli, köztük a képviselő úr által említett muravidéki magyar fiatalok is időben jelentkezhessenek bármelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe, és a megfelelő pontszám elérése esetén megkezdhessék egyetemi tanulmányaikat.

Köszönöm kérdését. (Taps a Fidesz soraiból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A szociálpolitikára vonatkozó felvetései olyan valós problémák, amelyek megoldásán a kormány jelenleg dolgozik. A nemzeti szociálpolitikai koncepció a pénzbeli támogatások és a családokat segítő szolgáltatások egyaránt erősítő hatását kívánja kiaknázni azzal, hogy a segélyezési rendszer és a szolgáltatásokat biztosító rendszer elemeiből épít fel egy ellátási csomagot. Így biztosítható a rászorulóknak egyéni problémáiknak megfelelően a leghatékonyabb pénzbeli ellátásokból és szolgáltatásokból álló megoldás.

A koncepcióban foglaltak szerint a segélyezési rendszer átalakításával párhuzamosan 2013-tól bevezetjük a szociális számlát, amelynek segítségével egységes rendszerben nyomon követhető lesz, hogy az egyén, illetve családja milyen jogcímen és milyen összegű szociális támogatásokban részesül. Az egységes nyilvántartás kialakításával egyszerűsödik az ellátásokra való jogosultság ellenőrzése, ezáltal javul az ellátások célzottsága és hatékonysága.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszer problémáinak felszámolása szükségessé teszi a szolgáltatások megszervezésének és finanszírozásának új alapokra helyezését. Ennek hosszú távú irányvonalait vázolja fel a koncepció, amely az ellátórendszer átalakításával a jelenlegi merev struktúra helyett az egyéni szükségleteket helyezi a középpontba. Így szolgáltatásokra épülő rugalmas rendszer valósulhat meg, a szükségletek célzott kielégítésével.

Az intézményalapú szabályozást és finanszírozást felváltja a szolgáltatásalapú szabályozás és finanszírozás. A koncepcióban felvázolt célok megvalósításának első lépése egy új kerettörvény jellegű szolgáltatási törvény megalkotása, amelyben együtt jelennek meg a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatások.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdezte, hogy a társadalmi párbeszéd hívei vagyunk-e, és hogy a szakszervezeteket partnernek tekintjük-e. Engedje meg, hogy a tárcánk oldaláról is néhány példát mondjak önnek az első két percben, hogy ezt igazoljam - és ha két perc, akkor két terület: a szociális terület és az oktatási terület.

A szociális területen az elmúlt időszakban számtalan szervezettel egyeztettünk, nagy egyeztető fórumokat tartottunk a törvények módosítása előtt, kikértük a szervezetek véleményét minden fontos ügyben, az oktatás területén is egy fórumrendszert működtetünk, ahol a szakszervezetekkel, az ön által is említett Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével is rendszeres találkozásaink vannak; itt működik az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács. A Köznevelési Tanácsban 23 tag van, itt szakmai szervezetek vannak jelen, és tavaly június óta 10 ülést tartott ez a szervezet; a Közoktatás-politikai Tanácsnak 8 oldala van, itt található a Pedagógusok Szakszervezete, ahogy említette, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Szakképzési és Közoktatási Szakszervezet; ez a tanács 5 ülést tartott az elmúlt időszakban. A Közoktatási Érdekegyeztető Tanács pedig 2 ülést tartott; itt az önkormányzati szövetségek értelemszerűen a munkaadói oldalt, de a munkavállalói oldalt a területen érintett szakszervezetek képviselik.

Ezekkel a szakszervezetekkel együttműködve az elmúlt közel egy évben, azt gondolom, megmutattuk azt, hogy lehet más érdekegyeztető folyamatot is működtetni, mint amit az előző kormány működtetett, és ez mind a nemzeti konzultáció keretében történt. Ha itt felmerülnek olyan problémák, amelyeket ön is mondott, akkor nyilvánvalóan ezek között a keretek között erről is lehet majd beszélni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! A honlap hamarosan működni fog, a határidő meghosszabbításával kapcsolatos felvetését pedig megfontoljuk.

Szeretném még hozzátenni azt, hogy az elmúlt időszakban szerintem azt is bizonyítottuk, hogy nemcsak fontosnak tartjuk a társadalmi párbeszédet, hanem azt támogatjuk is. Hiszen több mint 700 millió forintot biztosítunk a költségvetésben az Érdekegyeztető Tanács különböző oldalainak; ez a tanács is tartott egyébként már 13 ülést az elmúlt időszakban. Ha összeszámoljuk, hogy összesen hány ülést tartottak ezek a szervezetek az elmúlt időszakban - 36-ot egyébként, az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, és így tovább -, mondhatjuk, hogy szinte hetente találkozunk. Higgye el, hogy ez a párbeszéd működik; és remélem, hogy a konkrét kérdésére pedig konkrét választ tudtam adni.

Köszönöm szépen.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az idegen nyelvi kultúra fejlesztését és ennek részeként a felsőoktatásban az idegen nyelvi felkészítést alapvető követelménynek tekintjük. Vissza ettől nem léphetünk, de a tudás megszerzésének körülményeit javíthatjuk. Ennek szükséges feltétele a nyelvtanárok alkalmazása, az idegen nyelven folyó kurzusok indítása és kiemelten a szaknyelvi programok szorgalmazása, támogatása.

Az idegen nyelvi vizsga hiányában diplomával nem rendelkezők magas aránya az előző kormányok oktatáspolitikájától örökölt állapot. Ennek megváltoztatása a cél. A felvételt nyert hallgatók között az idegen nyelvi vizsgával rendelkezők száma 2010-ben 60 százalék volt. Ennek növelése a feladatunk, amelyre a felvételi követelmények nyelvvizsga-többletpontjai is ösztönzőleg hatnak. Jelenleg a felsőoktatásban az alap- és mesterszakok idegen nyelvi követelményeit az adott szak képzési és kimeneti követelményei írják elő.

Az adott szak tantervei és oktatási programjai az intézmény hatáskörébe tartoznak, elfogadásuk kari vagy összintézményi feladat. Szakterületenként a képesítési és kimeneti követelmények kormányrendeletben az egy idegen nyelvi minimumkövetelménynél magasabb követelményt is előírhatnak. Ugyanakkor maga a törvény egyszerűen középfokú nyelvvizsgát ír elő a diploma megszerzése előfeltételeként. A jelenlegi szabályozás tehát bizonytalanságot okoz, ezért felülvizsgáljuk. A tapasztalatok nyomán az új felsőoktatási törvény és kapcsolódó jogszabályai egyértelmű és egységesen alkalmazandó rendelkezéseket írnak majd elő a felsőoktatás valamennyi szereplője számára.

A felsőoktatási intézmények nem a nyelvvizsgát előkészítő képzésre, hanem a szaknyelvi képzésre kötelezettek a ma hatályos felsőoktatási törvény értelmében.

Az oktatásért felelős államtitkárságon külön szervezeti egységet hoztunk létre az idegen nyelvi feladatok koordinálására, és már belső fórumok elé került a teljes oktatási rendszert átfogó idegennyelv-oktatási stratégiatervezet, amely kapcsolódik a két oktatási törvény előkészítő munkájához. Az oktatási törvények előkészítése során tekintettel leszünk mind a reális minőségi követelményekre, a jövő kihívásaira, mind ezek teljesítésének feltételeire, kiindulva az örökölt forráshiányos helyzetből.

Az általános és középiskola nyelvi képzési rendszerét úgy alakítjuk, hogy megelőzhető lesz mai viszonyaink képviselő úr által idézett anomáliája a lezáratlan felsőoktatási tanulmányokkal, miután 2016-tól már a középiskola elvégzése során teljesül az a nyelvvizsga-követelmény, amelyhez most a diplomák kiadása kötött. A felsőoktatás ennélfogva az ott igazán indokolt szaknyelvi képzésre összpontosíthat, és ehhez a költségvetés helyzetének javulása függvényében meglesznek az anyagi feltételek is.

A mai viszonyok között átmeneti intézkedésre is sor kerülhet. Az eredményes záróvizsgát tett 35-40 év körüliek esetében megoldás lehet a felsőoktatási intézmény által meghirdetett idegen nyelvi kurzus, amelynek eredményes elvégzését követően kiadható lenne az oklevél. Ennek - megfelelő előkészítés után - a fejezeti maradványösszegek képezhetik forrásait. Ettől eltérő vagy más megoldásokat is el tudok képzelni magam, intézményi és differenciált megoldásokat, de ehhez szükséges a felsőoktatás minőségéért felelős Magyar Akkreditációs Bizottság és a Rektori Konferencia véleménye is.

Végül tájékoztatom képviselő urat, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Diákhitel Központtal, hogy a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradók számára hitelezzék meg a nyelvi tanulmányaik kiegészítéséhez szükséges anyagiakat, hogy pótlólag megszerezve a nyelvvizsga-bizonyítványt, ők is hozzájussanak diplomájukhoz.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön három képviselőtársamat név szerint is említette; szeretném önt megnyugtatni, hogy Rétvári Bence, Ágh Péter, Stágel Bence nemcsak hangoztatják az ifjúság képviseletét, hanem tesznek is a fiatalokért.

Képviselő Úr! Egyetértek önnel abban, hogy aggódik az ifjúságért, a jövőnkért, ugyanis mint azt ön fiatal emberként is tapasztalhatta, az elmúlt években a szocialista kormányok számos olyan intézkedést hoztak, amellyel a fiatalok, a fiatal családok életét nagymértékben megnehezítették.

(13.40)

Egyetértünk abban, hogy az ifjúság valóban az egyik legfontosabb stratégiai kérdés az egész nemzet számára. Éppen ezért a nemzeti együttműködés kormánya már eddig is számos intézkedést tett, hogy az elmúlt évek szocialista politikájának kárait enyhítse, a folyamatokat a helyes irányba fordítsa.

Az ön által említett lehetőségek közül engedje meg, hogy elsőként a családalapítás témájára reagáljak azzal, hogy néhány eddig meghozott intézkedésünkre irányítsam a figyelmét. A gyermeknevelés támogatására bevezettük a családi adókedvezményt 2011. január 1-jétől. Visszaállítottuk a korábbi 2 évről a gyermek 3 éves koráig a gyest, ami a fiatal szülők számára igen jelentős lépés.

A felnövekvő nemzedék szempontjából fontos lépés, hogy leegyszerűsödött és felgyorsult az örökbefogadás folyamata annak érdekében, hogy azok a kisgyermekek is családba kerülhessenek, akiknek ez nem adatott meg. Igen jelentős lépésünk volt az a január 1-jétől hatályba lépett intézkedés, amellyel a tankötelezettség és a szülői felelősség erősítése volt a célunk.

Ön említi a fiatalok szórakozási lehetőségét is. Emlékeztetném arra, hogy a kormány a sporttörvényben biztosította a jellemzően fiatalok által látogatott sportrendezvények és stadionok biztonságát, de a kormány a szükséges jogszabály módosításával azonnali lépést tett a West Balkán-tragédiát követően annak érdekében, hogy a fiatalok a jövőben biztonságosan szórakozhassanak.

Említette ön a fiatalok lakásvásárlási lehetőségét is. Ezzel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy a szocialista kormány által ránk hagyott gazdasági helyzet, az eladósodás korlátozza lehetőségeinket. Ennek ellenére kedvező változás történt a lakás-előtakarékosság szabályaiban, hiszen már 10 évig is igénybe lehet venni az állami támogatást, kibővült a kedvezményezettek köre, és emelkedett a lakás-takarékpénztári szabad pénzeszközökből áthidaló kölcsönként adható hitelek aránya. Év elejétől életbe lépett az illetékekre vonatkozó új rendelkezés, amely szerint a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén lehetővé teszi a pótlékmentes részletfizetést.

Ön szólt a fiatalok munkanélküliségéről, elhelyezkedési lehetőségeiről is. Ezzel kapcsolatban arról tudom tájékoztatni, hogy folyamatban van a szakképzés rendszerének átalakítása annak érdekében, hogy a szakképzés egyre inkább összhangba kerüljön a vállalatok munkaerőigényével. A kormány nemzeti életpálya-tanácsadási, szolgáltatói rendszert alakít majd ki, hogy segítsen megalapozni a fiatalok szakmai életútját.

Végül pedig a nemzeti ifjúsági stratégiáról. Tisztelt Képviselő Úr! Ez a stratégia annak idején nem titkoltan azért született, hogy a korábbi kudarcokból tanulva olyan teljes körű előkészítő feladatokat is ellásson - és ez zajlik most a kétéves cselekvési terv keretében -, amelynek egyik eredménye lehet az ifjúsági közfeladatról szóló új jogszabály. És egyébként általában is mondom a képviselő úrnak, nyugodjon meg: törvény csak egyeztetés, alapos előkészítés után fog születni, ha születik ebben az esetben is.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Amint az ön előtt is valószínűleg ismeretes, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkársága az egészségügyi ellátórendszer teljes struktúráját érintő változások kialakításán dolgozik.

Nyilván arról is tudomással bír, hogy az egészségügyi ellátórendszerrel szembeni társadalmi elvárások és a kihívások szükségessé teszik, hogy olyan szervezetek működjenek ezen a területen, amelyek képesek szakmailag megalapozott módon segíteni a minisztérium egészségpolitikai döntéseinek meghozatalát. Ennek a szakmai munkának egyik meghatározó eleme, hogy áttekintettük a minisztérium egészségügyi háttérintézményeinek feladat- és hatáskörét.

Azt tapasztaltuk, hogy jelenleg egy helyenként átláthatatlan, nehezen követhető, egyes esetekben párhuzamosságokat is tartalmazó szervezeti struktúra működik. Ebben a rendszerben rendkívül nehéz hatékonyan és a minisztérium által meghatározott szakmai irányoknak megfelelően szervezni a feladatok végrehajtását. Emellett mindig is fontos cél volt, éppen az ön felvetésének szellemében, hogy az egészségügyi ellátórendszerben keletkező forrásokat az ágazatban használjuk fel. Az is célunk, hogy az új intézmény létrehozásával még további forrásbővítési lehetőségeket teremtsünk.

Mindezen körülmények figyelembevételével született meg a döntés a gyógyszerészeti és egészségügyi minőség- és szervezetfejlesztési intézet létrehozásáról, valamint a kapcsolódó feladatokat ellátó intézmények átszervezéséről. Fontos megemlíteni, hogy a GYEMSZI nem új intézmény, hanem az EMKI, vagyis az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet feladatköre változik, több intézmény beolvadásával folytatja tovább a tevékenységét, az új szakterületek integrálása miatt névváltozással.

Az sem véletlen, hogy az EMKI-be olvad be a többi intézmény, hiszen a fő cél az egészségügy átalakításában az ellátás jobb szervezése, a betegutak átláthatóbb és hatékonyabb kialakítása, az ellátás minőségének fejlesztése.

Célunk az intézet működésével kapcsolatosan, hogy egységes szakmai irányítás alatt, a párhuzamosságokat elkerülve, de mégis az egyes szakterületek önálló szakmai integritását megőrizve szervezzük a végrehajtás feladatait. Ennek megfelelően a GYEMSZI belső struktúrája differenciált lesz. Terveink szerint önálló igazgatóságként fog működni az Országos Gyógyszerészeti Igazgatóság. A feladatköre, figyelemmel az európai uniós és hazai jogszabályok által támasztott követelményekre, nem fog változni. Az OGYI által képviselt tartalom tehát megmarad. Megszüntetésről tehát nincs szó.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy emellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyógyszerészeti igazgatás ezen területén befolyó bevételek az ágazatban kerüljenek továbbra is felhasználásra. Éppen ezen cél megvalósítását segítheti az a körülmény is, hogy ebben a szervezetben összehangolhatóak lesznek a szakmapolitikai irányok. Ráadásul áttekinthetőbbé válik, hogy melyek azok a célok, amelyek leginkább támogatják az egész egészségügyi ellátórendszer átszervezésének folyamatát.

Szeretném a képviselő asszonyt tájékoztatni arról is, hogy nem felelnek meg a valóságnak az ön állításai. Az igazság az, hogy az EMKI jelenlegi főigazgatója korábban pályáztatás útján nyerte el állását. Tájékoztatom továbbá, hogy dr. Török Krisztina három diplomával is rendelkezik: fogorvosi, egészségügyi jogi, valamint egészségügyi szakmenedzseri végzettsége is van.

Az intézményi átszervezés előkészítése során kiemelt hangsúlyt kapott, hogy semmiféleképpen ne alakulhasson ki olyan helyzet, amely elvándorlást, az értékes szakemberek távozását eredményezné. A tömeges elbocsátásokkal kapcsolatos gondolatok pedig fel sem merültek, hiszen az eddig ellátott tevékenységeket folyamatosan továbbra is biztosítani kell.

Mindezek alapján összességében megállapítható, hogy semmilyen módon nem lehet cél a munkatársak elküldése, a feladatok megszüntetése vagy éppen a befolyó bevételek átcsatornázása.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz az ön helyzete, amikor felszólal itt a parlamentben, és megszorító csomagokról kell beszélnie, hiszen a szocialista kormányok számtalan alkalommal sarcolták meg az embereket. (Zaj az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselő Úr! Emlékszik még arra, melyik volt az a kormány, amelyik az elmúlt években óvatos számítások szerint is 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyi kasszából? (Dr. Garai István Levente: Rakjátok vissza!) És meg tudja mondani, melyik volt az a kormány, amelyik az egészségügyi közkiadásokat drasztikusan, nemzeti össztermékünk 5,5 százalékáról 4,3 százalékára csökkentette? (Zaj az MSZP soraiban.) Ugye, emlékszik rá ön is? Ön is tudja, hogy önök, szocialisták tették mindezt, ön pedig ezen intézkedések alatt végig az Országgyűlés tagja volt, és nemcsak hogy nem szólalt fel, de szavazatával is támogatta ezeket a brutális megszorító intézkedéseket! (Dr. Garai István Levente: Ez nem igaz! Hazugság! - Az elnök csenget.)

A kérdésére azt tudom válaszolni, hogy a költségvetésben tervezett 343 milliárd forintos gyógyszerkassza betartásához szükséges intézkedéseket hajtunk végre, mindezt úgy, hogy nem növeljük a lakossági terheket, ráadásul így kaphatják meg a kórházak a 15 milliárd forintos támogatást is. Itt kell megjegyeznem, hogy az önök által keltett indokolatlan gyógyszerkassza lakossági pánik hatására a betegek gyógyszerkiváltása az előző hónapokban megnőtt, ez még szükségszerűbbé teszi ezeket a lakossági terheket nem növelő beavatkozásokat. (Zaj az MSZP soraiban.)

Az egyedi méltányosság rendszerét épp az előző szocialista vezetés alakította át úgy, hogy az a gyógyszergyárak egyfajta lobbielőszobájává vált, éppen ezért szükséges, hogy a befogadási rendszer átláthatóságának megteremtésével együtt az egyedi méltányosság rendszere is átalakításra kerüljön. A közgyógyellátási rendszer még idén tervezett átalakítása azt a célt szolgálja, hogy az azonos terápiás eredményességű gyógyszerekből a legolcsóbbak legyenek a közgyógyellátásban elérhetőek, a betegek továbbra is hozzájuthatnak a gyógyszereikhez a közgyógyellátás keretében.

Mindezek alapján tisztelettel kérem, ne riogassák az embereket a gyógyszerhiány veszélyével! (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tavalyi év folyamán 360 milliárd forint volt a társadalombiztosítási gyógyszertámogatás mértéke. Ha a statisztikák mélyére nézünk, láthatjuk, hogy a jelentős gyógyszerkiadások mellett hazánkban a születéskor várható élettartam öt és fél évvel marad el az OECD-átlagtól, a rák-, szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozásokban pedig sokkal rosszabbak a mutatóink az OECD-átlagnál.

(16.40)

A gyógyszer-támogatási rendszerünk legfőbb problémája a túlfogyasztás és a pazarló felhasználás, miközben a betegek egy része a költségek miatt nem váltja ki gyógyszereit, ezért strukturális átalakítások kellenek, amelyben ötvözzük a társadalmi, egészségpolitikai és nemzetgazdasági szempontokat. Fokozott állami szerepvállalással az egyének tudatosságának erősítésére, a túlzott marketing visszaszorítására és a gyógyszercégek nagyobb felelősségvállalására van szükség.

Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy megjegyezzem, az elmúlt hónapokban részben az önök hisztériakeltő propagandája következtében indokolatlanul megnövekedtek a gyógyszerkiadások. Az intézkedéseket úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a lakossági terhek ne növekedjenek, és minden terápiás területen legyenek olyan térítési díjú gyógyszerek, amelyek minden beteg számára elérhetőek és megfizethetőek.

Ezért 2011. május 1-jétől ismét csökken több mint félszáz gyógyszerkészítmény térítési díja. Az árcsökkenés átlagos mértéke 14 százalékos, de több olyan termék is van, amelynél ennél jelentősebb. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a betegek gyógyszerköltségei az intézkedéseink következtében csökkennek.

A jövőben is a legfontosabb szempontunk a gyógyszerkassza átalakításánál, hogy a lakossági terhek ne növekedjenek. Ez így lesz, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások jelenlegi rendszere számos problémával terhelt, ez szükségessé teszi az ellátórendszer megszervezésének és finanszírozásának új alapokra helyezését. Ennek hosszú távú irányvonalait vázolja fel az ön által is említett nemzeti szociálpolitikai koncepció. A koncepció azonban még nem végleges, jelen formájában egy szakértői munkaanyag, jelenleg folyik az a munka, amelynek során országos konferenciasorozat keretében összehangoljuk a szakértői anyagot a szaktárca és a szakma képviselőinek álláspontjával, és ezt követően kerülhet társadalmi egyeztetésre, majd a kormány elé. Magam is több helyszínen jelen voltam ezen a vitán, és részt vettem abban.

A tervek pénzügyi hátterét illetően azt mondhatom önnek, e téren önök határozták meg a mostani kormány mozgásterét, amikor minden szinten eladósították az országot. A szociálpolitika jelenleg formáló új rendszerével kapcsolatban arra hívom fel a figyelmét, hogy a minisztérium egyik fontos feladata a családtámogatási rendszer megerősítése, különválasztása a szociális segélyezési rendszertől. Önök az elmúlt években összekeverték a szociális segélyezést a családtámogatási rendszerrel, ráadásul a szociális segélyből szerezhető jövedelem elérte a munkából szerezhető jövedelem szintjét sokszor, ez tarthatatlan.

A formálódó rendszer költségére vonatkozó kérdésére azt tudom mondani, hogy biztosan kevesebbe fog kerülni, mint az önök rendszere, ahonnan ellenőrizetlenül folytak a pénzek. A kormány célkitűzése, hogy csak a ténylegesen rászorultak kaphassanak szociális ellátást, ezen túl, ha a közösség támogat valakit, akkor a rászorulttól elvárható olyan feladat teljesítése, amit el tud végezni, ez fontos lesz. Ehhez létrehozunk egy olyan egységes nyilvántartást, a szociális számlát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy ki, milyen címen, mikor, mennyi támogatást kapott. A szociális számlával egyszerűbbé válik az ellátásokra való jogosultság ellenőrzése, megszüntethető lesz az egymást kizáró ellátások igénybevétele. Tavaly itt az Országgyűlésben ön is hallhatta a kormány szándékát e téren a miniszterelnöktől, hogy a politika újra emberszámba veszi (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) a nehéz helyzetben lévő honfitársainkat, senkit nem hagyunk az út szélén. E célt szolgálja a most formálódó koncepció.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt kérdezi, hogy mit kíván tenni a minisztériumunk a megyei közgyűjtemények és közművelődési intézmények önállóságának megőrzése érdekében. Képviselő úr, minden tőlünk telhetőt szeretnénk megtenni ezért. Miről van szó? Arról van szó, hogy olyan intézmények működési nehézségeiről beszélünk, amely intézmények a vidéki kultúra letéteményesei, bástyák ezek a vidéken, a megyei múzeumok, a megyei könyvtárak és azok az intézmények, mert ahol vannak, ott igazán ők elérhetők az emberek számára. Azt gondolom, hogy e tekintetben tehát mindent meg kell tennünk az ő működésükért.

Miről is van szó ezeknél az intézményeknél? Arról, hogy itt kettős felelősség a fenntartás: alapvetően a megyei önkormányzatok a fenntartói az intézményeknek, de az állam, a kormány nem mondhatja azt, hogy ez csak megyei feladat. Nem is mondja egyébként, mert bizonyos mértékben normatívákon keresztül mintegy fenntartói segítséget, fenntartási segítséget is nyújt az önkormányzatoknak. Ezért gondolom azt, hogy helyes, ha véleményt nyilvánítunk, a kormányzat is véleményt nyilvánít erről az ügyről.

Miről van szó? Arról, hogy szakpolitikai oldalról minden esetben kifejtjük álláspontunkat, amikor egy közművelődési vagy közgyűjteményi intézmény szakmai, gazdasági önállóságáról van szó, és azt mondjuk, hogy meg kell őrizni, meg kell teremteni ezt az önállóságot. Ez egy nagyon fontos minisztériumi álláspont, és ezt következetesen képviseljük. De hozzá kell tennem azt, amit nyilván a képviselő úr is tud, hiszen a Fejér megyei önkormányzatnál végzett kulturális bizottsági elnöksége idején meg is tapasztalta a gyakorlatban, hogy ilyen esetekben egy minisztérium véleményt mondhat csak. És ez egy véleménynyilvánítás, amivel mindig élünk, de a véleményezési jogkörünk, amit a törvény biztosít, az erre elég. Mi abban bízunk, hogy a véleményünket figyelembe is veszik.

A következő egy percben pedig a többi kérdésre is szeretnék válaszolni. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)