Készült: 2020.04.04.18:23:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 4. felszólalás
Felszólaló Varga Mihály (Fidesz)
Beosztás nemzetgazdasági miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 38:07


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Urak! Hölgyeim és Uraim! A 2018. évi költségvetés a munkából élők költségvetése, amely minden magyar ember számára megteremti annak a lehetőségét, hogy ismét tehessen egy lépést előre a saját életében. A polgári kormány ezért továbbra is elkötelezett a munkahelyteremtés ösztönzése, a családok európai viszonylatban is példaértékű támogatása, valamint Magyarország külső és belső biztonságának erősítése mellett.

A jövő évi büdzsé, követve a korábbi évek fiskális politikáját, a kiszámíthatóság, a biztonság, a fejlődés értékein alapszik. A mögöttünk álló időszak strukturális átalakításának pozitív hatásait jól tükrözik a kormány gazdaságpolitikájának következő eredményei. A 2018. évi esztendő is olyan lehet, amelyben az uniós átlagot meghaladóan továbbra is stabil és fenntartható pálya mentén növekszik hazánk gazdasága. Magyarország 2010 óta nyújtott teljesítményét, fegyelmezett költségvetési politikáját, az államadósság csökkenő pályára állítását a nagy nemzetközi szervezetek is elismerik, többek között a hitelminősítők. Tavaly ezért került hazánk a befektetésre ajánlott kategóriába. A piac szerint persze ez már régóta így volt, de örülünk annak, hogy most már a hitelminősítők is hasonlóképpen látják.

A magyar gazdaság dinamikus bővülésének megerősítése érdekében a 2018. évi költségvetés középpontjában a bérfelzárkózás és a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek párhuzamos ösztönzése áll. A kormány célja, hogy Magyarországon mindenkinek megérje dolgozni, és az emberek elsődlegesen munkajövedelemből biztosítsák a megélhetésüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat ismertetése előtt röviden visszatekintsek az előző évek azon főbb gazdaságpolitikai eredményeire, amelyek alapul szolgáltak ennek a 2018. évi költségvetésnek a tervezésekor egy modern, XXI. századi, versenyképes gazdaság és társadalom építéséhez.

A magyar gazdaság növekedési pályája a 2013-as fordulat óta stabil és kiegyensúlyozott. 2014-ben 4 százalékkal, 2015-ben 3,1 százalékkal, tavaly pedig 2 százalékkal bővült a bruttó hazai össztermék. Különösen kedvezőnek tartjuk, hogy 2016-ban az uniós források jelentős elmaradása ellenére is az európai uniós átlag feletti volt a magyar gazdaság teljesítménye, amihez a legtöbb ágazat pozitívan járult hozzá.

(8.10)

Ennek hátterében pedig nem hitelek és nem az eladósodás növekedése áll, amit egyértelműen bizonyít, hogy az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak: 2016-ban a külkereskedelem többlete megközelítette a 10 milliárd eurót, az államháztartás előzetes hiánya 1,68 százalékra teljesült, míg az államadósság mértéke 74,1 százalékra mérséklődött. Tehát ellentétben a 2000-es évek közepével, amikor a hitelfelvétel vagy a privatizációs bevételek szolgáltak a gazdaság növekedéséhez alapul, a magyar gazdaság ma egy olyan pályán van, amely nem a kockázatokat növeli, hanem ezeket éppen ellenkezőleg, csökkenti, és közben növekszik jobban, mint az Európai Unió átlaga. A mögöttünk hagyott időszak nagy eredménye tehát, hogy növekedő pályára állítottuk a gazdaságot, miközben végleg megszabadultunk az IMF-től és az Európai Bizottságtól felvett hitelek terheitől. Éppen ezért közös érdekünk, hogy a közszolgáltatások költségét az állam hitelfelvétel nélkül, a működési bevételeiből finanszírozza, azaz csak annyit fordítsunk az állam működtetésére, amennyi az állam bevételeiből fedezhető.

Így tehát, tisztelt képviselőtársaim, a 2018-as költségvetés is abban a szerkezetben készült, ahogy azt a korábbi években megtettük, az állam működése tekintetében megvalósul a nullás költségvetés, hiszen csak annyit fordítunk a kiadásainkra, ami a bevételből van, az összes többi beruházás és fejlesztés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kizárólag a hazai és az uniós fejlesztési forrásoknál tervezett hiányt a kormány, ami az egészségesen fejlődő gazdasági környezet megteremtéséhez járul hozzá. (Tállai András tüsszent.) És ez igaz is, egészségére, képviselő úr! A polgári kormány szakpolitikai intézkedéseinek középpontjában a családok megerősítése, a munkából élők helyzetének javítása, a munkaalapú társadalom megteremtése, valamint a magyar emberek biztonságának megőrzése áll.

A családpolitika alapja a gyermekvállalás ösztönzése és a gyermeknevelés támogatása. Ennek jegyében az Európában is kedvező, 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsnak és az egyedülálló családi adórendszernek köszönhetően, mára közel egymillió családnál marad több pénz. A családalapítás és a házasságkötés támogatása érdekében az első házasok adókedvezményre jogosultak, ami 2017-től a családi kedvezménytől függetlenül vehető igénybe. Mindemellett az otthonteremtési programmal 10 millió forinttal járul hozzá a kormány, hegy a magyar családok saját otthonhoz juthassanak, ha három vagy több gyermeket nevelnek, illetve vállalnak, miközben a lakásépítésre vonatkozó áfa mértékét a korábbi 27 százalékról 5 százalékra mérsékeltük.

Nemcsak a családok, hanem mindenki pénztárcáját érinti a legfontosabb élelmiszerek ‑ 2016-tól a ser­téshús, 2017-ben a tej, baromfi és tojás ‑ áfa­csök­ken­tése 5 százalékra. Ezenfelül az éttermi étkezés és az internet áfáját is csökkentette a kormány, első körben 2017-re 18 százalékos mértékűre.

Kiemelt célunk, hogy a segélyalapú gazdaságot munkaalapú gazdaság váltsa fel, azaz mindenkinek megérje dolgozni. Az eddig elért foglalkoztatáspolitikai eredményeink önmagukért beszélnek: 4,5 százalékos a munkanélküliségi ráta, és már 4 millió 350 ezer felett van a foglalkoztatottak száma, ami azt is jelenti, hogy a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. 2010-hez képest 700 ezerrel több embernek van munkája. A magyar gazdaságnak egyúttal olyan pályára kell átállnia, amelyen nem az olcsó munkaerő a versenyképesség alapja, hanem a hatékonyság. A kormány gazdaságpolitikája ezt a célt tükrözi, intézkedéseivel pedig ennek megvalósítását kívánja elősegíteni. Ennek érdekében született meg a tavaly novemberi hatéves adócsökkentési és bérnövelési megállapodás, amely egyszerre jelenti a bérfelzárkózást, illetve a vállalkozások adóterheinek és járulékterheinek a mérséklését.

A bérmegállapodás alapján idén Európában az egyik legalacsonyabb szintre, 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa, miközben a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás-minimálbér, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó pedig 27-ről 22 százalékra csökkent. Eközben már 50 hónapja tart a reálbérek növekedése, és 2017 első két hónapjában 10,3 százalékkal emelkedtek a keresetek. A magasabb keresetek kedvezően hatnak az országon belüli mobilitásra, csökkentik a külföldi munkavállalás vonzerejét. Ez a közfoglalkoztatásból a nyílt mun­kaerőpiacra való visszatérésre is ösztönzőleg hat, ami a hazai gazdaság munkaerő-tartalékának áramlását segíti elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nyugdíjpolitikájának lényege, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok alakulásának. 2010-ben a kormány azt ígérte, és azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét, vagyis megőrizzük azok vásárlóerejét. Ennek köszönhetően 2011 és 2016 között a nyugdíjak átlagos vásárlóereje átlagosan több mint 23 százalékkal nőtt a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően, és a vásárlóerejük pedig 10 százalékkal javult. Amennyiben a várható infláció az emelés mértékét meghaladja, a nyugdíjasok kompenzációra számíthatnak. Évről évre ezt a gyakorlatot követtük, és ennek köszönhető az, hogy veszteség soha nem érheti a nyugdíjasokat, kompenzálni kell az infláció alakulása miatt őket.

Ha a magyar emberek biztonságának megteremtéséről és fenntartásáról van szó, a kormány számára nincs kompromisszum. Tehát eddig és ezt követően is minden szükséges intézkedést megtettünk, és megteszünk az ország külső fenyegetéseivel szemben. A magyar emberek biztonságát a megerősített jogi és fizikai határzárral, illetve a rendőrség és a honvédség folyamatos fejlesztésével biztosítjuk.

Az előbbiekben kiemelt intézkedések ‑ amelyek minden magyar ember, család, vállalkozás számára biz­tonságot, kiszámíthatóságot, valamint érdemi elő­re­lépést jelentenek ‑ iránytűként szolgáltak a jövő évi költségvetés tervezésekor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy e rövid visszatekintés után áttérjek a 2018. évi költ­ség­ve­tésitörvény-javaslat bemutatására. A jövő évi büdzsé a célkitűzéseket és a legfontosabb intézkedéseket tekintve nem tér el a korábbi évek céljaitól, továbbra is a stabilitás megőrzésére, az államadósság csökkentésére, az államháztartási hiány alacsonyan tartására, valamint a bővülő foglalkoztatásra és a nö­vekvő gazdasági teljesítményre épít. Immár harmadik esztendeje gyakorlat a tisztelt Ház számára, hogy fél évvel korábban ismerheti meg minden érintett, a családok, a vállalkozások, az állami intézmények a következő évre tervezett intézkedéseket, azok hatásait, illetve a saját mozgásterüket. A tavaszi költségvetési tervezés egyértelműen bizonyított, és szakpolitikai tekintetben is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A nyár elejére pedig ismét elfogadott költségvetéssel rendelkezhet az ország, ami a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősíti. Mivel a költségvetés tervezése párhuzamosan zajlott Magyarország kon­ver­genciaprogramjának készítésével, így most is megvalósult a két dokumentum időbeli és tartalmi összhangja.

A kedvező fiskális és reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően a költségvetés 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági bővüléssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol, 3 százalékos infláció mellett.

A 2018. évi költségvetés tervezésekor figyelembe vett makrogazdasági prognózisban a kormány a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével számol, ami a jegybank céljainak is megfelelő inflációs környezettel párosul. Itt szeretném megemlíteni, hogy ezt a tervezést alátámasztja az idei évre tervezett és megvalósuló folyamatok alakulása is. A Központi Statisztikai Hivatal éppen tegnap publikálta a gazdasági növekedés legfrissebb számait. A magyar gazdaság az első negyedévben 4,1 százalékkal növekedett, ami mindenképpen megalapozza azt, hogy akár az idei évre, akár a jövő évre is ilyen mértékű növekedéssel számoljunk.

(8.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindemellett közös terhünk, az államadósság bruttóhazaitermék-arányos mérséklődése is folytatódik. Az uniós módszertan szerinti adósságmutató 70,5 százalékra csökken, ez másfél százalékponttal lesz alacsonyabb a 2017. évinél. Tehát itt sem történik meglepetés. Az elmúlt hat esztendőben folyamatosan csökkentettük az államadósság mértékét, a gazdasági növekedés tehát nem hitelből valósul meg, mint a korábbi években, 2010 előtt, hanem épp ellenkezőleg, az adósság csökkenésével jár együtt, és ezen a jövő évben sem kívánunk változtatni.

Jövőre számos szakpolitikai területnek jut többletforrás az előző évekhez képest. Engedjék meg, hogy ezekből is néhányat kiemeljek.

Oktatásra az idei évhez képest 81 milliárd forinttal fogunk jövőre többet fordítani. Az egészségügyre az idei évhez képest 102 milliárd forinttal költünk majd többet. Nyugdíjakra, családtámogatásra, szociális területre 287 milliárd forinttal költünk többet 2018-ban, mint az idei évben. Gazdaságfejlesztésre 205 milliárd forinttal fordítunk többet, míg a rendvédelemre és a közbiztonság megerősítésére 83 milliárd forinttal többet fog biztosítani a költségvetés 2018-ban. Ez utóbbinál persze hadd tegyem azt is hozzá, hogy amennyiben szükséges és a helyzet indokolja, akkor még ennél is többet fogunk rá fordítani; ahogy hangsúlyoztam is, a családok támogatása, a foglalkoztatás, a munkahelyek teremtése mellett a biztonság az első számú célja ennek a költ­ség­vetésitörvény-javaslatnak, ezért ebben a kérdésben, ha kell, akkor rendvédelemre és közbiztonságra további összegeket tudunk fordítani.

Kiemelném itt, hogy a migrációs nyomás kezelése továbbra is többletfeladatot jelent Magyarország számára, ezért a határaink védelmére az előző évekhez hasonlóan megfelelő pénzügyi hátteret biztosít a 2018-as költségvetés. Az illegális bevándorlás elleni fellépés érdekében a közbiztonságra 2017-hez képest 19 százalékkal több, összesen 514 milliárd forint forrás fog jutni.

Tisztelt Ház! Az előre nem várt kockázatok kivédése, az évközi kormányzati döntések fedezetének biztosítása érdekében a 2018. évi költség­vetési­tör­vény-javaslat az elmúlt évekhez hasonlóan konzervatív módon készült. Ennek megfelelően a jövő évre is azzal a szintű tartalékkal terveztünk, mint az idén. 60 milliárd forint áll rendelkezésre az Országvédelmi Alapban, 110 milliárd forint az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatán. Újra megterveztük és javasoljuk a parlamentnek elfogadásra, hogy költségvetési fejezetenként további 35 milliárd forint összegű stabilitási tartalék erősítse a tartalékok rendszerét. Tehát aki jól figyelte a számokat, annak azt mondhatom, hogy több mint 200 milliárd forint tartalékkal lehet számolni a következő évre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy önök előtt is ismert, a 2010-ben hivatalba lépő polgári kormány a munkaalapú gazdaság megteremtését tűzte ki célul, a jövő évi költségvetés pedig a munkából élőkről szól, mivel a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a megfelelően képzett, minőségi munkaerő. A tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás alapján a 2017-től végrehajtott jelentős minimálbér- és garantált­bér­mi­ni­mum-emelés, valamint a munkáltatót terhelő adók és járulékok csökkentése után 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum újabb 12 százalékkal nő majd. Az intézkedéseknek köszönhetően a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat.

Mindeközben továbbvisszük az életpálya- és bérrendezési programokat is. A közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését a kormány már számos intézkedéssel erősítette az elmúlt években, jövőre ezek ismét kiemelt hangsúlyt kapnak. Ezek mintegy 556 ezer embert érintenek. Folytatódik a 2015-ben indított fegyveres- és rendvédelmi­élet­pá­lya-modell, amelynek keretében 2018-ban további, átlagosan 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése. További emelésben részesülnek az egészségügyi ágazat szakdolgozói, így ezek között az Országos Mentőszolgálat alkalmazottai is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjai pedig 2018-ban további 15 százalékos illetményemelésben részesülnek, elérve ezáltal az átlagosan 50 százalékos növekedést. 2018-ban további 5 százalékos emeléssel zárul a 2016-ban indított bírói és ügyészi illetményalap-emelés, illetve a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés. Emellett, a korábbi döntéseknek megfelelően, emelkedik a pedagógusok bére is a minősítés keretében.

A költségvetés fedezetet nyújt valamennyi, már végrehajtott intézkedés továbbviteléhez is, így a pedagógusok életpályájára és kapcsolódó bérintézkedéseire, a járási és megyei kormányhivatalok munkatársainak állami tisztviselői életpályájára, továbbá az egészségügyi, szociális és kulturális bérintézkedésekre. Az oktatási ágazatban a pedagógus-életpálya­modell és előmeneteli rendszer kiteljesítése mellett a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári munkakörökben dolgozók bérrendezéséhez, valamint a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás színvonalát javító beruházásokhoz is biztosítani fogjuk a szükséges forrásokat.

A „segély helyett munka” elvével összhangban folytatódnak a közmunkaprogramok, amelyek a leghátrányosabb helyzetben élőknek nyújtanak lehetőséget a visszatérésre a munka világába. Emellett a kormány továbbra is különös figyelmet fordít a munkahelyteremtésre, és támogatja az egyes hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. Ennek is köszönhetően 2018-ban a gazdaságilag aktívak és a munkában állók száma egyaránt emelkedni fog, így a munkanélküliségi ráta 4 százalékra mérséklődhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövőre is folytatódó célzott áfacsökkentések jelentős támogatást jelentenek minden magyar családnak, javítják a hazai termelők versenyképességét, és hozzájárulnak a kereskedelmi forgalom további bővüléséhez. Miután idén 5 százalékra csökkent a friss tej, a baromfi és a tojás áfája, 2018. január 1-jétől a halhús áfakulcsa is 5 százalék lesz, amennyiben ezt majd támogatják. Tovább csökken az internet-hozzáférés és az éttermi szolgáltatás áfája, a 2017. évi 18-ról 2018-tól 5 százalékra. Az Európa-szerte továbbra is egyik legalacsonyabb, 15 százalék marad a személyi jövedelemadó kulcsa, így 2018-ra egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező kétgyermekes családnál éves szinten mintegy 240 ezer forint marad 2015-höz képest.

Milyen vállalkozókat érintő tehercsökkentések vannak? Az idei évhez képest további 1 százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó, rövidebb nevén a kiva. Marad egységesen 9 százalékos a társasági adó kulcsa; ezzel, nyugodtan mondhatom, hogy Európában a legkisebb társaságiadó-kulcsot tudjuk felmutatni, az Európai Unióban mindenképpen, de az Európai Unión kívül is csak egy ország van, amelyikben ilyen mértékű alacsony kulcs van. Az egészségügyi hozzájárulás, az eho kulcsa 2 százalékponttal, 20 százalékra fog csökkenni a vállalkozókat érintően. A tavaly még 27 százalékos, az idén pedig már csak 22 százalékos szociális hozzájárulási adó jövőre 20 százalékra csökken. S végül, de nem utolsósorban a kisüzemi sörfőzdék esetében 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz az a határ, ami alatt csak a jövedéki adó 50 százalékát kell megfizetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány eddig is számos intézkedéssel segítette a családok élethelyzetének javítását és ösztönözte a gyermekvállalást. Ezt a bevált rendszert erősíti tovább a jövő évi költségvetés is. 2018 januárjától összességében havi 35 ezer forintra nőhet a kétgyermekes családok adókedvezménye, így ők összesen már évi 420 ezer forint kedvezményt kaphatnak. A családalapítás és a házasságkötés támogatása érdekében 2018-ban is számíthatnak adókedvezményre az első házasok, függetlenül a családi kedvezmény igénybevételétől.

(8.30)

Folytatódik az otthonteremtési program, amelyre 2018-ban még több forrás, egészen pontosan 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A nemzeti otthonteremtési közösségek szintén a lakáshoz jutást és a lakáskörülmények javítását tűzték ki célul, ezek az idei évben elindulhatnak.

A kormány az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztésével még inkább támogatja a rászoruló családokat. 2018-tól az állam biztosítja az első sikeres nyelvvizsga, valamint az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi ingyenes megszerzését. Mindezeken túl az ifjúsági kedvezmények kiterjesztésének keretében a fiatalok első vezetői engedélyének ingyenes megszerzését is támogatni fogjuk. Ezen intézkedéseink mind-mind hozzájárulnak a családpolitikai és demográfiai célkitűzések megvalósulásához, ösztönzik a gyermekvállalást, növelik a munkaerő mobilitását, versenyképességét és javítják a lakosság életminőségét.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2014-2020-as ciklusra a hazánkat jogosan megillető európai uniós források célzottabb és még hatékonyabb felhasználását tűzte ki célul. Ennek jegyében döntöttünk arról, hogy a rendelkezésre álló összegek 60 százalékát fogjuk gazdaságfejlesztésre fordítani, ami érdemben segítheti elő a gazdaság növekedését, a beruházásokon keresztül a foglalkoztatottság bővülését és a versenyképesség javítását. Emellett természetesen jelentős források jutnak az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkózást elősegítő programokra, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására.

Mivel 2017-re már miden uniós programot meghirdet a kormány, így jövőre és az elkövetkezendő években ezek már konkrét eredményekkel járulnak hozzá Magyarország erősödéséhez. Elsődleges cél, hogy 2018 végére a támogatások teljes összegét leszerződjük, nagyobb részét pedig már a kedvezményezettek részére ki is fizessük. A vissza nem térítendő támogatások mellett, a korábbi pénzügyi időszakhoz képest, megnő azon pénzügyi eszközök szerepe, amelyek többször kihelyezhetők, ezáltal hosszú távon tudnak biztos finanszírozást nyújtani a vállalkozások különféle fejlesztéseihez. A strukturális, a vidékfejlesztési és halászati, valamint az egyéb uniós, például a közlekedési infrastruktúra-fejlesztést támogató európai hálózatfinanszírozási eszköz forrásait felhasználó támogatásokon keresztül összesen 2417 milliárd forintot tervezünk kifizetni a következő évben.

Mindezek mellett említést érdemelnek azok az uniós támogatások is, amelyek ugyan nem jelennek meg a hazai költségvetésben, azonban az Európai Bizottság agrárpiaci és közvetlen termelői támogatások formájában 425 milliárd forint összegben 2018-ban fogja átutalni. Emlékeznünk kell arra, hogy ezek a transzferek nem segélyek, hanem a kohéziós politika alapján Magyarországnak jogosan járó, a gazdasági és társadalmi felzárkózást elősegítő összegek, ahol a projektek minden 100 forintjából 15 forintot a hazai költségvetés áll. Egyébként ez is benne van a jövő évi tervezetben. A költségvetésben megjelenő közel 1912 milliárd forint uniós bevétel a bruttó hazai termék közel 5 százalékát teszi ki. Magyarország mindazonáltal az Európai Unió közös kasszájához is hozzájárul, egészen pontosan 310 milliárd forintot fizetünk be ebbe a közös kasszába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem maradhatnak ki azok a területek sem a hazai költségvetési támogatásokból, ahol az uniós források nem vagy csak korlátozott mértékben érhetők el. A ha­zai gazdaság versenyképességének növelése kulcskérdéssé vált a gazdasági bővülés érdekében, amelyet az uniós források mellett hazai forrás biztosításával is kívánunk ösztönözni. Így például az „Egészséges Budapest” program keretében 2018-ra 30 milliárd forint jut a fővárosi és Pest megyei egészségügyi szakellátások fejlesztésére, míg az érintett intézmények infrastrukturális megújítására további 9,5 milliárd forint. 5,1 milliárd forintot fogunk fordítani a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztésére, valamint az ipar területét célzó intézkedésekre, úgymint az Irinyi-terv végrehajtása keretében az Ipar 4.0 programra, illetve az idén elindítottuk és jövőre folytatni fogjuk a beszállítói fejlesztési programot, amely a magyar kis- és kö­zép­vállalkozások számára fog támogatást jelenteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány jövőre is biztosítja az önkormányzatok finanszírozásához szük­­séges központi költségvetési forrásokat, ahol me­gjelennek azok az általános alapelvek, amelyek többek között a családok támogatását, egyúttal az életszínvonal emelkedését szolgálják. A kormány 2013-ban megteremtette a hatékony feladatszervezés lehetőségét, újragondoltuk az állami és az önkormányzati feladatmegosztást. Ezzel párhuzamosan az állam maradéktalanul átvállalta a helyi önkormányzatok elmúlt évtizedekben felhalmozott adósságállományát is. Mivel a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás az önkormányzatokat is érinti, a kormány a megnövekedett bérterhek kifizetéséhez segítséget, költségvetési támogatást nyújt. Tehát az önkormányzatok most sem maradnak magukra, a kiszámíthatóság és a stabilitás itt is változatlanul fontos szempont marad a feladatokhoz kötött támogatási rendszer fenntartásával, valamint a működési hiány nélküli gazdálkodás elősegítésével.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és a társadalmi felzárkóztatáshoz elengedhetetlen a vidéki települések támogatása. Így az uniós források mellett egyre több hazai forrást bocsátunk rendelkezésre fejlesztési célokra, főként ott, ahol az előbbiek nem vagy csak korlátozottan érhetők el. Ennek jegyében a kormány 2018-ban is támogatja a gyermekétkeztetést biztosító konyhák és étkezők, valamint a kisgyermekellátó rendszerben új intézményként megjelenő minibölcsődék fejlesztését és egyéb kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását. Itt kell megjegyeznem, hogy a költségvetés jövőre 5,4 milliárd forinttal, 2010-hez képest pedig 47,2 milliárd forinttal több forrásból támogatja a gyermekétkeztetést, hogy Magyarországon a bölcsődétől az iskoláig minden gyermek hozzájuthasson a színvonalas gyermekétkeztetéshez, továbbá minden rászoruló gyermek intézményes keretek között legalább napi egyszer meleg ételhez jusson már az összes iskolai szünidőben is.

Ahhoz, hogy a következő évek, évtizedek eredményesek legyenek, továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal generáció megfelelő nevelésére, gondozására, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza majd meg. A 2018. évben jelentős többletforrás jut az átalakuló bölcsődei rendszer működésére. 2017-től ugyanis a kisebb településeken is kötelezővé vált a gyermekek napközbeni ellátása, amennyiben arra igény van. Ez az intézkedés maximálisan összhangban van a munka mellett gyermeket vállalók támogatásával, így a nők munkaerőpiaci részvételének növelésével.

Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül közel 2940 milliárd forinttal gazdálkodhatnak majd. Ehhez a központi költségvetés több mint 695 milliárd forint támogatást biztosít.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy az alrendszerek közül a két legfontosabbról, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodásáról szóljak.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad. A gazdasági növekedés és a bővülő foglalkoztatás eredményeképpen a Nyugdíjbiztosítási Alap adó- és járulékbevételeinek együttesen befolyó összege 141,5 milliárd forinttal haladja meg az idei évre tervezett mértéket. A kormány jövőre is megvédi a nyugdíjak vásárlóerejét, így az ellátások, a hatályos jogszabálynak megfelelően 2018-ra a tervezett infláció mértékével megegyezően, 3 százalékkal emelkednek majd. Miután az elmúlt években a nyugdíjemelés mértéke rendre meghaladta az inflációt, a nyugdíjak reálértéke 2010 óta több mint 10 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a polgári kormány a nyugellátások összegébe beépítve gyakorlatilag a nyugdíjasoknak visszaadta a szocialista kormányok által elvett 13. havi nyugdíj összegét.

(8.40)

A 2018. évi nyugdíjkiadások összege a bruttó hazai termék 8,3 százalékát teszi ki. A bruttó hazai termék növekedésének tervezett mértékét figyelembe véve 2018-ban az államháztartás egyenlegcéljának teljesülése esetén nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet. Erre a Nyugdíjbiztosítási Alapban céltartalékként 32 milliárd forintot különített el a kormány.

A korhatár felettiek öregségi nyugdíja mellett a nők családban betöltött szerepére is megkülönböztetett figyelmet fordít a kormány, és változatlanul biztosítani kívánjuk a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár alatti nyugellátás igénybevételének lehetőségét, illetve ennek fedezetét. Amennyiben a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladnák a tervezett bevételeit, akkor a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében ezek fedezetét központi költségvetési támogatás kompenzálja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a 2018-as költségvetés, hasonlóan az előző évekhez. Az alap bevételeinek nagyobb részét, több mint 69 százalékát a járulékbevételek és hozzájárulások, a fennmaradó részét pedig a költségvetési hozzájárulások és egyéb bevételek teszik ki.

Az alapnak két meghatározó kiadása van: a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások. Az összes kiadáson belül az előbbi mintegy 28, az utóbbi 70 százalékos arányt jelent. A pénzbeli ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások jelentik. Ezen túl meghatározó nagyságrendet képviselnek a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjak, valamint a táppénzkiadások.

A természetbeni ellátások közül a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátás adja. A 2017. évi, a béremelés fedezetének átcsoportosításával módosított előirányzathoz viszonyítva és a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése figyelembevételével az erre a célra felhasználható többletforrás összege 80 milliárd forint lesz. Ennek jelentős része az egészségügyi dolgozók, szakdolgozók és orvosok elkezdett béremelésének további fedezetéül szolgál. A 2018. évi többletforrás biztosítja továbbá az Országos Mentőszolgálat állományában lévő alkalmazottak folytatódó béremelését az életpályaprogram első lépéseként, valamint a védőnők bérhelyzetének javítását. Ezek mellett az előirányzat lehetővé teszi az alapellátás és a népegészségügy fejlesztését, a nagy értékű, tételes elszámolású gyógyszerek, eszközök pótlását, beszerzését és többletkapacitások befogadását is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Urak! A jogszabályi garanciák betartása mellett a kormány megküldte véleményezésre a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék részére a törvényjavaslatot. A Költségvetési Tanács a dokumentumot hitelesnek minősítette, végrehajthatónak és megalapozottnak tartotta. A tervezés alaposságát bizonyítja, hogy nem volt olyan alapvető ellenvetés, amely miatt a tanács kifogásolta volna a törvényjavaslat benyújtását.

A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleménye hozzájárul egy minden tekintetben magas színvonalú törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadásához. Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki a törvényjavaslat ellenőrzése során végzett munkájukért elnök uraknak és munkatársaiknak is.

Tisztelt Országgyűlés! A 2018-as költségvetés méltán nevezhető a munkából élők költségvetésének. A folytatódó adócsökkentések, a szélesedő családpolitikai intézkedések, a béremelési programok és a beruházások ösztönzése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy jövőre is mindenki léphessen egyet előre a saját életében. Jövőre ismét többet fordítunk a családok és a gyermekvállalás támogatására, munkahelyteremtésre, illetve a munkaerő megtartására, az életpályaprogramok folytatására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, és nem utolsósorban a gazdaság fejlesztésére, valamint hazánk határainak védelmére. Mindezt önerőből, hitelek felvétele nélkül tesszük, ehhez a forrást a 2013 óta tartó, európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremtjük meg. Még számos teendő áll előttünk a polgári Magyarország hosszú távú megszilárdítása érdekében, de eredményeink önmagukért beszélnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem önöket, hogy a 2018. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai