Készült: 2021.04.10.16:21:57 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 18 2002.07.03. 3:28  13-18

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy nagyon fontos kérdést tett fel. Kérdése egy régebbi másik párt kampányjelszavából származik: "Mi lesz itt?" A válaszom az: jólét és demokrácia. Nem úgy, mint az elmúlt négy évben. Jólét és demokrácia, mert a mai kormánypártokra közel 3 millió ember szavazott, és felhatalmazást adott demokratikus kormányzásra.

Az a kérdés azonban, hogy mi van ott. Mi van most önöknél? Miért ez a nagyon feszült, nagyon ideges, majdhogynem zavaros hangnem? Ön, azt gondolom, hogy fél (Közbeszólás az MSZP soraiból: Van mitől!), és önön kívül sokan mások is. Remélem, hogy ez a félelem nem jogos, mert nem követtek el olyat, amiért félni kellene, és remélem, hogy ez a félelem nem jogos, mert semmi olyat nem tapasztalnak meg, ami miatt oktalanul félni kellene. (Dr. Áder János közbeszólása.)

Azonban, képviselő úr, amikor ön felsorolta azokat az ismérveket, amelyek az 1947 utáni diktatórikus rendszer ismérvei voltak, előttem egy ijesztő kép pörgött le: mind az öt ismérve pontosan megfelel a Fidesz elmúlt négyévi kormányzásának! (Taps és közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van!) Mind az öt ismérve tételesen és konkrétan az önök hatalomgyakorlásának a módja volt. És még valami: azt gondolom, hogy ezzel az izgatottsággal és félelemmel, amit ön most itt kifejtett, valami más céljuk is van. (Tóth István: Kis Marosán!) Valami olyan céljuk van, képviselő úr, hogy azt a kedvező folyamatot, ami ebben az országban a kormányváltás után elindult, zavarba hozzák, megakadályozzák, lefékezzék.

Az a kérdés tehát, hogy önök tételesen és konkrétan akarják-e, megszavazzák-e, hogy több mint 2,7 millió nyugdíjas visszakapja a tőlük elvett 19 ezer forintot. Az a kérdés, hogy önök konkrétan akarják-e és megszavazzák-e, hogy plusz egy hónap családi pótlék legyen, és 20 százalékkal megemeljük a családi pótlékot. (Dr. Áder János: Az a kérdés, hogy amit '94 és '98 között elvettek, mikor adják vissza!) Az a kérdés, képviselő úr - most nálam a szó - (Az elnök csenget.), az a kérdés, képviselő úr, hogy akarják-e és megszavazzák-e, hogy 2,7 millió munkavállaló több fizetést vigyen haza, mert kevesebb lesz a személyi jövedelemadója. Az a kérdés, hogy önök akarják-e és megszavazzák-e, hogy 170 ezer egyetemi, főiskolai hallgató ösztöndíját szeptember 1-jén 30 százalékkal megemeljék. Ha ezt önök akarják, akkor önök ezt július 16-án megszavazhatják, és megszavazhatnak minden olyan dolgot, ami a demokrácia és a jólét növelését jelenti Magyarországon. (Tóth István közbeszólása.)

Képviselő úr, szeretném, ha ön nem félne, nem lenne ideges, nem lenne nyugtalan. (Dr. Áder János: Nem vagyok ideges.) Szeretném, képviselő úr, ha ön elfelejtené az elmúlt négy év kormányzásában önök által kialakított gyakorlatot, amire remélem, soha többet Magyarországon nem fog sor kerülni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Áder János: Erre ne vegyél... - Tóth István: Ne vegyél tartós tejet! - Közbeszólás az MSZP soraiból: De okos vagy!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 273 2002.07.16. 1:59  266-369

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat figyelemreméltó, ugyanis azt a szándékot tükrözi az ellenzék oldaláról is, hogy Nagy Imre emlékét különösen magasan és nagyon nagy tisztelettel kezeljük, ezért én ezt a javaslatot megfontolandónak tartom.

Mégis most Hegyi Gyula képviselőtársammal értek egyet, hiszen adósságot törlesztünk, de szeretném ugyanazt az álláspontot megerősíteni, amelyet Hegyi képviselő úr is mondott: a későbbiek során, amikor már a történelem és a kor kötelezettségei alól felszabadulunk, csökkentsük ennek a számát.

Varga képviselő úr felszólalására két mondatban szeretnék válaszolni. Sajnálom, hogy a képviselő úr nem emlékszik arra, hogy alig négy-öt évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés törvényt alkotott Nagy Imre emlékéről. Nem először foglalkozik tehát az Országgyűlés az ő emlékével, hanem immár másodszor. Azt rendkívül sajnálom, hogy akkor egyébként kezdeményezésünk ellenére a parlament összes frakciója nem támogatta a javaslatot, csak néhány olyan képviselő volt a másik oldalon, aki csatlakozott hozzá. Mert egyébként az a törvény is adósságot törlesztett, azt a kurta-furcsa és szörnyű adósságot, amire Mécs Imre képviselőtársam utalt az általános vita során, hogy 1990-ben szó volt arról, hogy Nagy Imre neve is belekerül az '56-ról szóló megemlékezésbe és törvénybe, és az utolsó éjszaka ismeretlen okokból kihagyták a nevét az akkori kormánypárti politikusok.

Sokszoros adósságot törlesztünk tehát, és örülök minden olyan kezdeményezésnek, amely ennek az adósságnak a törlesztését támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 285 2002.07.16. 1:03  266-369

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor amellett érveltem, hogy ne csökkentsük a tervezetben szereplő 15-ös számot, tulajdonképpen azzal indokoltam, amivel most Varga képviselő úr, hogy nemcsak Nagy Imréről van szó, hanem a társairól is. És a kötelező, a kor iránti kötelező tisztelet mellett hadd jelezzem a képviselő úrnak, hogy rosszul tetszik emlékezni, ugyanis a törvény, amelyre utaltam, a következőképp szól: Nagy Imre mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai emlékének törvénybe iktatásáról. 1. § Az Országgyűlés Nagy Imre, '58-ban mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai emlékét törvényben örökíti meg.

Elfogadtuk ugyanis az ön javaslatát. Így szól a törvény.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 315 2002.07.16. 2:00  266-369

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat, amely a kuratórium kiegészítéséről szól, beemelne néhány olyan szervezetet, amely köztudottan az '56-os forradalom és szabadságharc emlékével foglalkozik; illetve nagy részük olyan, aki személyében is részt vett akkor a felkelésben, a harcokban, vagy valamilyen módon utána megtorlás áldozata volt. Minden tiszteletünk az övék.

Amiért a javaslatot a kormány ilyen formában terjesztette elő, az éppen az, hogy van Magyarországon két olyan intézmény, amely hosszú évek óta, vállaltan a nyilvánosság előtt ápolja Nagy Imre emlékét; méghozzá szakmailag megalapozottan, hiszen a Nagy Imre Alapítvány tudományos és oktatási tevékenységét, gondolom, önök is ismerik, illetve pontosan tudják, hogy a Nagy Imre Társaság nagyon széles társadalmi hátteret hozott létre Nagy Imre emlékének ápolására, beleértve egyébként a mai fiatal korosztályt is.

 

(16.30)

 

Úgy gondoltuk tehát, és úgy gondolta a kormány mint előterjesztő, hogy helyes, ha maradunk abban a körben, aki az elmúlt évtizedek során ápolta Nagy Imre emlékét, és nem kezdünk bele egy olyan végeláthatatlan vitába, hogy az egyébként mégoly joggal erre a feladatra jelentkező '56-os szervezetek közül melyik legyen a tagja ennek a kuratóriumnak.

De nagyon fontos kérdés, ami ehhez kapcsolódik, és amelyet Varga képviselő úr említett. Természetesen, aki olvasta a kitüntetéstervezetet, tudja, hogy külföldi állampolgár is meg fogja kapni ezt az érdemrendet, amennyiben erre javaslat készül. Tehát ettől még nincs kizárva ebből a lehetőségből, sőt a javaslat erről külön is rendelkezik.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 319 2002.07.16. 1:56  266-369

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen. A képviselő úr felszólalása késztet arra, hogy ehhez a módosító indítványhoz kapcsolódóan valamit tisztázzak - úgy látom ugyanis, félreértés van a Házban a vita körül.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kitüntetés nem kizárólag az '56-ban a forradalomban és szabadságharcban részt vettekre vonatkozik. Ez a kitüntetés a hazafias helytállásukkal példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása és a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére szolgál. Tehát nem egy történelmi szakaszra, nem egy történelmi eseményre vonatkozik. Ebből kifolyólag lehet önmagában '56 bármily dicső és méltó megemlítése is, amit itt a képviselő úr megtett - ami az én generációm számára már nyilván történelem volt, hiszen, szemben az önök néhai állításaival, maximum óvodások vagy még azok sem voltunk -, a kitüntetés maga nem csak '56-ról szól. A kitüntetés jóval szélesebb körről szól, időben is és természetesen tevékenységben is.

És amiért csak két olyan alapítvány, illetve egy alapítvány és egy társaság neve került bele, az pontosan ebből fakad, hogy mivel a kitüntetésnek a neve "Nagy Imre" és az ő emlékét ápoló lenne, ezért tartjuk indokoltnak a Nagy Imre Társaság és az alapítvány bevonását. De még egyszer hangsúlyozom: ha valaki elolvassa a törvénytervezetet, az világossá teszi, hogy ez a kitüntetés nem csupán '56-ról szól. Bízom benne, hogy sokan meg fogják közülük is kapni, de nem csupán ők. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 333 2002.07.16. 2:09  266-369

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Egészen addig, amíg Salamon képviselő úr nem szólalt meg, hajlottam a javaslat megfontolására. Azonban amit ő most mondott és itt művelt, az teljes mértékben eltántorít tőle, mert valami olyan félreértése az egész javaslatnak, amit egy képzett jogásztól nem várok el.

Először is, a megnevezés Nagy Imréhez kötődik. A kitüntetettek személye azonban - még egyszer felolvasom az 1. §-t, amennyiben önnek nem volt módja ezt az elmúlt három hétben áttanulmányozni -: "A Magyar Köztársaság a hazafias helytállásukkal példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére Nagy Imre-érdemrendet alapít." Ehhez a paragrafushoz önök semmiféle módosító javaslatot nem adtak be, tehát feltéve, de meg nem engedve, ezzel a ponttal egyetértenek. Ez pontosan meghatározza, hogy minek hívják a kitüntetést, hogy Nagy Imre szimbolizálja, és azt is pontosan meghatározza, hogy mifajta hazafias cselekedetért kívánják majd - és remélem, meg is valósul az Országgyűlésben - többen ezt a kitüntetést megalapítani. Ennek az összekeverése azzal, hogy milyen szervezetek képviselik legitimen vagy nem legitimen 1956 örökségét, teljesen értelmetlen és szükségtelen.

A mi részünkről senki semmilyen formában egyetlenegy '56-os szervezet legitimitását nem kérdőjelezi meg. Remélem, önök sem kérdőjelezik meg a Nagy Imre emlékét ápoló Nagy Imre Társaság és Alapítvány ilyenfajta legitimitását sem. Tehát még egyszer hangsúlyozom, semmi olyan szándék nincs, amit ön itt feltételez, és közünk sincs semmifajta ilyen kezdeményezéshez, a törvényjavaslat ugyanis másról szól. Ha lesz ideje, olvassa el!

Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László: Személyes érintettség címén kérem a hozzászólási lehetőséget.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 341 2002.07.16. 0:55  266-369

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen. A Házszabálynak megfelelően a tárgynál maradva, szeretném a képviselő urat arra emlékeztetni, hogy az idézett módosító javaslat, amelyet tárgyalunk, semmiféle kifogást nem emelt sem a miniszterelnök, sem a külügyminiszter, sem az Országgyűlés elnöke, sem a Tudományos Akadémia elnöke, sem a Nagy Imre Társaság és Alapítvány részvétele mellett a kuratóriumban.

Az írásos módosító javaslatban ugyanis csak annyi szerepel, hogy ezt valamilyen formában bővítsük ki. Erre utaltam, amikor Salamon képviselő úr személyes megtámadtatásnak érezte, hogy jó lenne, ha tárgyszerűen annál maradnánk, ami le van írva, ami be van terjesztve a Házban, és amihez módosító javaslat született, mert különben követhetetlen a Fidesz álláspontja, és ebből azt a gyenge következtetést vonom le, hogy nem én vagyok ideges, hanem önök.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 345 2002.07.16. 1:26  266-369

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Én változatlanul a Házszabálynak megfelelően a módosító javaslatról szeretnék szólni, és egy félreértést tisztázni. Kosztolányi képviselő úr ugyanis szó szerint azt mondta, hogy én azt állítottam, hogy a Fidesz ért egyet ezekkel a javaslatokkal, és hogy az általános vitában más hangzott el. Ezt mondta, képviselő úr? (Dr. Kosztolányi Dénes: Így van!) Kérem szépen, semmi ilyet nem mondtam. Én azt mondtam, hogy a beterjesztett törvényjavaslat mit tartalmaz.

Ebből tehát világos, hogy a beterjesztett törvényjavaslat, amely a kormány szándéka szerint van - és az önök álláspontja ettől eltérő. Nem vindikáltam a jogot, hogy az önök álláspontját interpretáljam, ez nem az én dolgom, mindenesetre az ön által elmondottakból nagyjából megállapítható, hogy lényeges különbség van a két álláspont között, mert a törvényjavaslat és a mi álláspontunk fontosnak tartja a békés rendszerváltozást, fontosnak tartja a társadalmi békét, ön - nem merek általánosítani - azonban nem. Ebből vezette le a kuratórium összetételeire vonatkozó álláspontját is, hogy vajon ki van a kuratóriumban olyan, aki ezeket a fogalmakat értelmezni tudja. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki ebbe a kuratóriumba kerül, tisztségénél fogva és személyénél fogva is erre alkalmas.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 373 2002.07.16. 3:34  370-373

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Amit ön most itt elmondott, és amit Dunántúl-szerte szülők, gyerekek, jó érzésű emberek vitatnak - hiszen megjelent a sajtóban is -, az felháborító; nem csupán sunyi, nem csupán tisztességtelen, hanem aljas. Egy város ilyenfajta terrorizálása megengedhetetlen! Ezt gyakorolták egyébként az országgal is - sikertelenül.

És remélem, Pápán is meg fog ez a városvezetés és ez a polgármester bukni. Annál is inkább, mert akiről szó van - szeretném kimondani a nevét -, dr. Karaszi Mihály a magyar pedagógustársadalom egyik elismert és nagy becsben álló alakja. Az az iskola, amelyet vezet, az országos sorrendben a harmadik a megfelelő középiskolák között. Kiváló diákok, nagyszerű emberek kerülnek ki ebből az iskolából. Egyetlen pályázóként, a tantestület teljes támogatásával - 41 tanárból 39-en szavaztak rá, egy tartózkodott, és egy nem szavazat volt -, a szülők támogatásával, a város és az egész Dunántúl által elismert pedagógusként került ebbe a megalázó helyzetbe.

Világosan rá is mutatnak egyébként az önkormányzati testületben történtek a kétfajta magatartásra, a polgári oldal és a baloldal magatartására. Hiszen, mint ahogy ön is említette, egy másik jelölt esetében, aki elkötelezetten jobboldali, konzervatív személyiség, a szakmai teljesítményt nézve a szocialista párt és az SZDSZ képviselői szavazatukkal támogatták az újabb kinevezését, amíg az úgynevezett polgári oldal képviselői egy hasonló vagy legalábbis összemérhető tehetségű, jó képességű intézményvezető újrakinevezését pedig egy sunyi tartózkodással honorálták. Ez a különbség a polgári oldal és a szocialista oldal között Pápán. A dolog annál fájóbb, mert egyébként Pápa polgármestere országgyűlési képviselő, és ez a fajta magatartás nyilván össze is kapcsolja a korábbi kormányzat és a mai pápai vezetés magatartását.

Egy dologban nem értek egyet a képviselő úrral, hogy sajnos a döntés megmásíthatatlan - ez a döntés igen. De egy valamit magára adó önkormányzat ilyen esetben egy új pályázatot ír ki, felkéri a most személyében, munkájában megsértett dr. Karaszi Mihályt, hogy induljon, és remélem, hogy az önkormányzati választások után egy tisztességes pápai polgármester és önkormányzat őt fogja majd kinevezni az iskola élére (Tiltakozó hangok a Fidesz soraiban.), azért, hogy továbbra is több száz, több ezer gyereket neveljen ez az intézmény, azért, hogy a tisztességes szakmai munkának politikai okokból gátja soha ne legyen; és azért, hogy az még egyszer soha ne történhessen meg az országban, ami az önök képviselőtársa vezényletével megtörtént Pápán. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból.)

Azt gondolom, hogy a pápai polgármester, a pápai fideszes országgyűlési képviselő és az egész önkormányzatnak az a része, amelyik ezt tette, szégyellheti magát! Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 214-216 2002.09.10. 4:53  213-217

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Szili Katalin felé fordulva:) Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány erkölcsi kötelességének tekinti, hogy Nagy Imre miniszterelnök emlékét a nevével fémjelzett érdemrend alapításával is megörökítse. (Általános zaj.) A Nagy Imre-érdemrend a kormány szándéka szerint a legmagasabb állami kitüntetések egyikévé válik, amelyet a köztársasági elnök adományoz október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából. (Moraj a Fidesz soraiból.)

Az Országgyűlés a nemzet régi adósságát törleszti, amikor Nagy Imre miniszterelnökről nevez el kitüntetést… (Általános zaj.)

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! (Általános zaj.)

 

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: …mert Nagy Imre a nemzeti egység jelképe. Nagy Imre testesítette meg a nemzeti összefogást az 1956-os forradalomban és szabadságharcban. (Általános zaj. - Az elnök csenget.). A különböző politikai irányzatokhoz, politikai eszmékhez tartozók az ő személyében látták annak garanciáját, hogy létrejöhet egy szabad, független és boldog Magyarország, olyan Magyarország, amelyben az emberek jobb körülmények között élhetnek. (Moraj a Fidesz soraiból.) A mártír miniszterelnök demokratikus elkötelezettségének példája tehát az egész magyar nemzeté, mert Nagy Imre képes volt arra, hogy a forradalom céljaiért, az ország szabadságáért és emellett kitartó politikai meggyőződéséért feláldozza életét. Személye egyszerre szimbolizálja a politikusi felelősséget és az emberi nagyságot. Olyan államférfi volt, amilyen évszázadonként csak kevés születik. (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból.)

 

 

(15.10)

 

Az Országgyűlés felelőssége tehát, hogy a róla elnevezett érdemrend alapításával ápolja Nagy Imre emlékét és a nemzeti hagyomány beemelését (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiban.) - valahogy úgy, ahogy az ő neve a csöndet és a figyelmet megérdemli. (Felzúdulás és moraj a Fidesz soraiból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló vitában elhangzottakra három pontban reagálok. Először: Halász János képviselő úr módosító javaslatát a kormány támogatandónak tartja. Ennek értelmében a Nagy Imre Érdemrendből évente legfeljebb öt adományozható. Ez egyrészt biztosítja az értékőrzést, másrészt kiemelkedő helyre rangsorolja a megalapítandó érdemrendet. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között: Ki végezte ki?)

Másodszor: a kormány változatlanul azon az állásponton van, hogy a közjogi szereplőkön kívül a javaslattevő kuratórium tagja a Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány legyen, ugyanis ez a két szervezet az, amely hosszú évek óta a nyilvánosság előtt vállaltan ápolja Nagy Imre emlékét.

Harmadszor: a kormány javaslata szerint a Nagy Imre nevével szimbolizált kitüntetés a hazafias helytállásukkal példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a békés rendszerváltozás és a társadalmi párbeszéd megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére szolgál, vagyis az érdemérem nem kizárólag az 1956-os forradalom résztvevőinek, hanem sokkal szélesebb körnek lesz adományozható. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hajrá!)

Tisztelt Országgyűlés! Egyes ellenzéki képviselőtársaim hozzászólásai, illetve most a parlament üléstermében zajló bekiabálások kifejezően testesítik meg az ellenzéki és a kormánypártok Nagy Imrével kapcsolatos politikai álláspontjában rejlő különbségeket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Egy hang a Fidesz padsoraiból: Pfuj!) Mert a vitából és a mostani bekiabálások során is kiderült, hogy a jobboldali pártok képviselői nem tudnak szembenézni Nagy Imre baloldaliságával, és azzal a ténnyel sem, hogy a jobboldal nem sajátíthatja ki sem az 1956-os forradalmat, sem Nagy Imre emlékét, sem pedig a nemzeti egység gondolatát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van! - Folyamatos közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között: Szégyen!)

A kormány meggyőződése tehát, hogy a benyújtott törvényjavaslat jól szolgálja a társadalmi megbékélés és párbeszéd, a nemzeti összefogás eszméjét, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokat fogadja el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 14 2002.10.02. 5:22  11-14

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Asszony! Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ön szavaiból is kiderült, hogy egyetértünk abban, közös nemzeti kérdés a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása és megfordítása. Sajnálatos módon azonban már nagyon sokszor megtapasztaltuk azt, hogy a népesedési folyamatokba való közvetlen beavatkozás nemcsak hogy nem jár eredménnyel, de nagyon sok esetben pontosan ellenkező hatást vált ki. Ha mérlegre tesszük az elmúlt négy év kormányzati erőfeszítéseit, amikor a politika minden lehetséges módon be kívánt avatkozni a családok életébe, igen, ez alatt az időszak alatt is azt tapasztalhattuk meg, hogy pontosan a szándékolt hatással ellentétes demográfiai folyamatok folytatódtak Magyarországon.

A tények nemcsak azt mutatják, hogy az elmúlt négy évben, az önök kormányzása alatt a házasságkötések és a születések száma is csökkent, hanem azt is, hogy 1994 és 1998 között 48 ezerrel több gyerek született, mint 1998 és a 2001. év vége között - 2002 közepéig szólnak a pontos statisztikai adatok. Sőt, a statisztikai adatok azt is mutatják, hogy 20 ezerrel több pár kötött házasságot 1994 és 1998 között, mint az önök kormányzása alatt - itt vannak a KSH megfelelő adatai. A tények tehát azt bizonyítják, hogy azok a beavatkozások, amelyeket a politika közvetlenül a magánszférában tett a népesedési folyamatok megfordítása érdekében, ezek nemcsak hogy nem jártak eredménnyel, hanem ellentétes hatást váltottak ki, és a helyzet még rosszabb lett, mint a korábbi kedvezőtlen folyamatok esetében.

Ezért gondolom tehát, hogy másra van szükség. Ezért gondolom, hogy a nemzeti közép kormányának az az elképzelése, hogy esélyt és feltételeket teremt a gyermekek születéséhez és ahhoz, hogy minél jobb körülmények között lehessen gyerekként felnevelkedni, és nem beavatkozik az emberek és a családok magánéletébe, a szexuális életébe, legszemélyesebb döntéseik meghozatalába, ezért a helyes magatartás az esélyteremtő állam megvalósítása és így a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása.

Melyek ezek a célok? Négy pontban szeretném összefoglalni az eddigi munkánk alapján kialakult célokat. Az első: igen, a gyerekeket és a gyerekeket felnevelő szülőket, elsősorban az anyákat támogassa az állam, minden megszorítás és különbségtétel nélkül. Ezért fogjuk a gyest a nyugdíjminimummal egyidejűleg emelni, ezért emelkedik a megállapítható gyed legnagyobb összege is, és bár az anyákról beszéltem, de a papák is fontosak, ezért van az az intézkedés, hogy most egy hétig fizetett szabadságon otthon lehetnek az édesapák, amikor a picit hazahozza az édesanya a kórházból.

A második cél: szerintünk az állam feladata, hogy olyan feltételeket és körülményeket teremtsen, amelyek között többen érezhetik úgy, hogy képesek több gyereket felnevelni, mert a magyar társadalom gyerekszerető, minden közvélemény-kutatás és minden tapasztalat ezt mutatja. A fiatal párok több gyermeket szeretnének, mint amennyit vállalni mernek, mert félnek az élet- és a lakáskörülmények kedvezőtlen alakulásától. Ezért előlegezzük meg most a lakástámogatást még a megszületés előtt két gyermekre, hogy amikor a pici megszületik, akkor már lehetőség szerint a szülők a saját lakásukba tudják őket vinni, ezzel is segítve azt, hogy minél több gyerek szülessen.

A harmadik cél: a gyerekek neveléséből adódó társadalmi hátrányokat csökkentse az állam - ebben is egyetértünk -, tehát hogy ne legyen hátrány az, hogy valaki egy vagy több gyermeket vállal. Ezért emeltük fel a családi pótlékot, ezért van 13. havi családi pótlék és a többi intézkedés.

 

 

(9.30)

 

Végül a negyedik, hogy a nők egyszerre lehessenek egyenlő esélyű, tehetségük és tudásuk szerint karriert befutó személyiségek, és egyben anyák; ezért van az, hogy ha az édesanyának el kell menni dolgozni, akkor a nagyszülő most már megkapja a nyugdíj mellett a gyest, és át tudja vállalni a kezdeti időszakban a gyermek nevelését.

Tehát azt valljuk, hogy az esélyt teremtő állam feladata az esélyek és a feltételek meghatározása, és ezért dolgozunk ki programot 2003. december 31-ig. Miért addig? Azért, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, mert önök nem dolgozták ki! Önök hoztak egy határozatot, hogy 2001. december 31-éig elkészítik a népesedéspolitikai programot. Ezt a határozatot, amelyet önök hoztak, nem teljesítették! A korábbi miniszterelnök összesen egy alkalommal, 15 perc erejéig jelent meg az általa vezetett népesedési kormánybizottság ülésén. (Dr. Deutsch Tamás: Nem igaz, én ott voltam!) Kutatásokat végeztettek (Az elnök csenget.), ezek a kutatások jók voltak, és ezeket a kutatásokat használjuk most fel arra, hogy megalapozott programot készítsünk el (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Az elnök csenget.), és ehhez kérem az önök támogatását. (Dr. Deutsch Tamás: Ez nem igaz, államtitkár úr, én ott voltam!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 200 2002.11.12. 0:29  199-201

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezzel befejeződik egy átalakulási folyamat, amely a kormány munkáját döntően meghatározza. Az Országgyűlés túlnyomó többségének a támogatását bírta a javaslat, összesen három módosító indítvány érkezett, amelyből kettőt a kormány támogat.

Kérem a Házat, hogy a javaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 214 2003.02.18. 4:52  167-215

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtt fogjuk majd a kormány nevében elmondani a részletes válaszokat, mind a vitában elhangzottakkal, mind a módosító javaslatokkal kapcsolatban. Hiszen több mint száz módosító javaslat érkezett eddig az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslathoz képest.

Mégis, a vitában elhangzott néhány olyan alapvető kérdés, amelyről, úgy gondolom, a kormány nevében most is kell szólni, hiszen fontos és lényeges szempontokat érintettek.

Először is köszönetet szeretnék mondani mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselőknek, mert ki-ki a maga módján és a saját választói érdekeit képviselve fogalmazott meg hol kritikus, de mindenképpen jobbító szándékokat. Márpedig a dolog nagyon bonyolult, ez a vitából is kiderült.

Nagyon különböző szándékok és igények fogalmazódnak meg egy ilyen nagy léptékű tervvel kapcsolatban, amelynek a kimunkálása már 1999-ben megkezdődött, s azt megelőzően, több mint 15 éven keresztül az Akadémia különböző intézetei, különböző szaktudományos intézetek és egyetemek, tanszékek már korábban is foglalkoztak vele. Annál is inkább jogosak voltak azok az igények, amelyek most elhangzottak, mert tényleg hosszú távon fogja meghatározni az ország sorsát, ha nem is minden részletében.

Folyókról esett a legtöbb szó; nem véletlen ez a Kárpát-medencében. Én négy évvel ezelőtt itt a Házban, még ellenzéki képviselőként, az első tiszai árvíz után azzal kezdtem felszólalásomat, hogy a Tisza nem kormánypárti folyó. Ez most is igaz. Függetlenül attól, hogy ki van kormányon, a Tisza újraszabályozása, a XIX. századhoz hasonló mérvű és léptékű szabályozása nem csupán vízgazdálkodási és árvízvédelmi kérdés, hanem egy komplex területfejlesztési, mezőgazdasági, foglalkoztatási és életmódot meghatározó kérdés, és közvetlen formában 1 millió 600 ezer embert érint.

 

 

(19.10)

 

 

Szeretném tájékoztatni a Házat arról, hogy a Harmadik Magyar Köztársaság kormánya a jövő héten szerdán fogja a megfogalmazott Vásárhelyi-tervet véglegesen jóváhagyni, vélhetőleg Szolnokon, a Közép-Tisza vidékén, hiszen ez a Tiszának egy szimbolikus helye is.

A másik nagy folyóról, a Dunáról is szó esett, most annak egy képviselője van tulajdonképpen jelen a korábbi felszólalók mellett, és az a koncepció, amelyik elhangzott itt a Dunával kapcsolatban, azt gondolom, hasonló ívű rendezést jelez, mint amit a Tiszával kapcsolatban már az előző kormány és a mai kormány előkészített.

A harmadik kérdés természetesen azokhoz a környezeti kockázatokhoz kapcsolódik, amit sokan jeleztek. Szeretném tájékoztatni a Házat, mint ahogy Gulyás képviselő úr is elmondta, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitáját természetesen a környezetvédelmi szakemberek és a tanács is megvizsgálta, megvitatta, és az ő támogatásuk után került ide a Ház elé. Mégis jogosnak tartom azokat a felvetéseket, amelyek a környezeti szempontok még fokozottabb és hatékonyabb érvényesítésére hívják fel a figyelmet.

Bízom benne, hogy a fenntartható fejlődés nemcsak bevezető jelmondat lesz, hanem egy komoly és egy áttekintő nemzeti program, amelyet mind a mai, mind a következő kormány a magáénak vallhat.

Végül szeretnék visszautalni Ékes képviselőtársam hozzászólására, aki egy nagyon fontos kaput nyitott ki a mai vitában. Ez a kapu vélhetően 2004 májusában fog véglegesen kinyílni, Magyarország európai uniós csatlakozásával, illetve néhány szomszédos ország csatlakozásával az Európai Unióhoz, mert onnantól kezdve minden más lesz. Onnantól kezdve értelemszerűen a mai országhatárokon átnyúló komplex területfejlesztéssel számolhatunk, mint ahogy Puszta Béla képviselőtársam, Salgótarján polgármestere mondta nemrég egy vitában: neki az lesz a kérdés, hogy Salgótarjánban, Losoncon vagy Füleken lesz az oktatás centruma, és neki az lesz a kérdés, hogy Salgótarjánban, Losoncon vagy Füleken lesz az egészségügyi ellátás centruma. Akkor, vélhetőleg majd néhány év múlva, újra kell gondolnunk ezt a tervet, reményeink szerint ugyanilyen alapossággal.

Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 18 2003.03.03. 4:36  15-19

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Önnek igazán akkor lenne hitele ilyen kérdések feltételében (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ne minősíts!), ha ugyanilyen típusú kérdéseket tett volna fel Orbán Viktor kormányzása alatt. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van! - Taps az MSZP soraiban.) Önnek igazán - nem a mi szemünkben, hanem a közvélemény szemében - akkor lenne hitele, ha az önök kormánya alatt (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) lemondott volna minden olyan miniszter, akire akár csak a gyanú árnyéka vetődött volna. (Taps az MSZP soraiban.) Egyébként nézzük tárgyszerűen az ön megjegyzéseit. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Kiss Elemér volt miniszter úr ügye kapcsán a miniszterelnök nyilvánosságra hozta, hogy elindít egy vizsgálatot minden ilyen szerződés feltárására és bemutatására, a vizsgálat lefolyik, és önök meg fogják ismerni ennek eredményét. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.)

A második: ön szóba hozta többek között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ilyen fajta tevékenységét is, mondván, hogy nem kaptak kellő és megfelelő mértékű információt.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nem tudom, hogy ismeri-e Glattfelder Béla fideszes képviselőt, mert ha igen, kérem, kérdezze meg, hogy múlt hét csütörtökön a négypárti egyeztetésen a minisztériumban megkapta-e ezeket az információkat. Akkor én tájékoztatom önt arról, hogy megkapta ezeket az információkat, teljeskörűen - jó lenne, ha legalább egymással is beszélnének néha. (Derültség, taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Ami pedig ezt a bizonyos döntés-előkészítő tanulmányt illeti: igen, frakcióvezető úr, pontosan idézte azt a törvényt, amelyről tájékoztattam önt. Ez az adatvédelmi törvény, amely előírja mindenki számára - így volt ez az önök kormánya alatt is és korábban is -, hogy a döntés-előkészítő tanácsadást és tanulmányokat nem hozzák nyilvánosságra, kivéve azt az esetet, ha a betekintésnek indoka van, és ezt kérik.

Szeretném önnek elmondani, frakcióvezető úr, hogy azért változtattam az álláspontomon, és azért kértem ma mind a négy frakció képviselőjét az irodámba, hogy ezt a tanulmányt elolvassák, mert a közbizalmat szeretném helyreállítani, ami önök alatt teljes mértékig összeomlott. (Derültség a Fidesz és az MDF soraiban. - Taps az MSZP soraiban.) Az Orbán-kormány ideje alatt titokzatosság vette körül a kormányt, bizonytalanság vette körül a kormányt, és a legegyszerűbb dolgokról is az embereknek, az állampolgároknak az volt a véleménye, hogy biztos valami suskus van mögötte - sok mögött volt is, én ezt elismerem. (Taps az MSZP soraiban.) De azzal, hogy most mindenki elolvashatta az ominózus tanulmányt (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.), teljes mértékig elolvashatta a tanulmányt, ahogy kérték, eredeti angol nyelven - bár Répássy képviselő úr kérte a magyar változatot is, hogy el tudja olvasni (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) -, de elolvashatták a tanulmányt, teljes mértékig tanulmányozhatták. (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Frakcióvezető Úr! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyellje magát!) Azt pedig nagyon furcsa eljárásnak tartom (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.), hogy azon a napon, amikor közismert volt a magyar közvélemény előtt, hogy a Magyar Köztársaság kormánya Szolnokon tartja az ülését, azon a napon jelent meg a képviselő úr az irodámban találkozni velem, és már mielőtt hozzám jött volna, beadta azt az interpellációt, ami majd el fog hangozni, tudván azt, hogy úgyse vagyok a szobámban. Ez az egész eljárás önökre jellemző.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 59 2003.03.03. 4:22  56-62

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm kérdését. (Derültség a Fidesz soraiban.) Néhány órán belül immár másodszor van módunk diskurálni ugyanarról a kérdésről; gondolom, amikor tizedszer kerül a sor rá, azt majd mint jubileumot meg fogjuk ünnepelni. (Moraj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.)

Tisztelt Képviselő Úr! Értem én az önök indulatát, teljes mértékig értem, Ron Werbernek ugyanis mint kampánytanácsadónak, szerepe volt a Fidesz választási vereségében. Nem akkora szerepe persze, mint önöknek, hiszen a vereséghez elsősorban négy év hibás és felelőtlen kormányzása vezetett. (Gyürk András: Témára!)

 

 

(15.10)

 

 

De önökről tudjuk, hogy nem szívesen néznek szembe saját hibáikkal, ezért a választási csalás nevetséges vádja után most indulataikat a korábbi ellenfél felé fordítják. (Moraj a Fidesz soraiban. - Gyürk András: Tárgyra!) Megnyugtatom önt: tíz Wermert nem adnék egy Werberért. (Sic!) (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Közpénzből!)

Ron Werber megbízása kapcsán idézhetném az ön jövendő pártelnökét, Orbán Viktort is, aki korábban olyasmit nyilatkozott, hogy egy tanácsadó esetében előny és nem hátrány, ha korábban a kampányban dolgozott. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csak külföldi!) Werber úr esetében azonban nem ez volt a döntő. Immár másodszor tájékoztatom a Házat, hogy ma délben megmutattam Répássy úrnak és a három másik frakció képviselőinek az ominózus tanulmányt. Tettem ezt - mint ahogy a meghívómban is jeleztem - a politikai közbizalom helyreállítása érdekében. (Moraj a Fidesz soraiban.) Mert amit a Fidesz-kormány elrontott, azt mi kijavítjuk, és ez igaz a gazdaságra, a külpolitikára és a politikai erkölcsre is. (Derültség és közbeszólások az ellenzék padsoraiból. - Taps a kormánypártok soraiból.)

Miről szól ez a tanulmány? Egy tanácsadásról, hogy hogyan működjön jobban a miniszterelnöki kabinetiroda, hogyan dolgozzanak a munkatársak, milyen költséghatékony módszereket és eljárásokat alkalmazzunk. (Közbekiabálások a Fidesz soraiból.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön, ha jól tudom, jogász, így nyilvánvalóan tudja, hogy az adatvédelmi törvény mit nevez nem nyilvános dokumentumnak - ami egyébként nem jelenti azt, hogy titkos, hiszen ön is megismerhette ezt a tanulmányt, és immár ön is része az ön által említett úgynevezett belső nyilvánosságnak.

És, képviselő úr, egy ilyen tanulmány elkészítéséhez, amely egy munkaszervezetet vizsgál, minden szervezet vezetőjének joga van. Nem tudom, hogy ön dolgozott-e valaha képviselősége előtt. Én mérnökként dolgoztam, és volt egy olyan feladatom (Derültség és taps a Fidesz soraiban.) a Tiszai Vegyi Kombinátban, hogy egy üzem hatékonyságát kellett megvizsgálni, és arra javaslatokat tenni, hogy jobban tevékenykedjen. Ennek a munkának épp úgy, mint bármely más szakember, eleget tettem.

Nézzük tehát, hogy mi volt ez a munka: három hónap alatt 37 munkatárssal készített interjú, 54 órában, ennek leírt formája, mintegy 600 oldal, és a tanulmány, amit ön megismerhetett. Viszont azt nem értem, hogy mi ez a kóros vonzódás a titkossághoz, miért akarnak önök mindig titkosszolgálatokat alkalmazni, miért akarnak minden egyes munkát ilyen módon megközelíteni. Valószínű, hogy ez egy Kövér-hagyaték. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

Akkor nézzük az önök hagyatékát! Tízmilliárdokat fizettek ki olyan munkákra, amelyek teljesítéséről semmiféle dokumentumot nem talált az új kormány. (Dr. Simicskó István: Nem ez volt a kérdés!) Folyt a pénz baráti újságíróknak és cégeknek: 70 milliárd - itt vannak a papírok! (Közbekiabálás a Fidesz soraiból.) - forintnyi tevékenységük már megalapozott büntető feljelentést, és az erre hivatott ellenőrzés még nem is ért véget. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Végül kérem önt, képviselő úr, hogy kérjen bocsánatot. Kérjen bocsánatot, mert azt mondta, hogy nem létezik a tanulmány (Zaj, közbekiabálás a Fidesz soraiból: Vedd ki a kezed a zsebedből!), és kérjen bocsánatot azért (Az elnök ismét csenget.), mert titkosnak nevezte a tanulmányt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Géczi József Alajos: Robi, fogadd el!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 151 2003.03.11. 1:27  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az előkészítő munka során minden olyan módosító javaslatot támogatott és támogatni is fog, akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselőktől érkezik, amelyik négy feltételnek megfelel.

Az egyik feltétel úgy szól, hogy olyan országos jelentőségű létesítményre irányuljon, amit indokolt ebbe a törvénybe beiktatni. A másik feltétel úgy szól, hogy döntően az ökológiai feltételeknek megfelelő legyen az a módosító javaslat. A harmadik pedig úgy szól, hogy esetleg a törvény vélt vagy valós hiányosságait érdemben korrigáló javaslat legyen.

Egy olyan kizáró feltétel van, amit a módosító javaslatoknál törvényes okokból nem tartunk támogathatónak; nevezetesen, ha a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési törvényt, tehát a Balaton-törvényt érinti, mert az egy másik törvény hatáskörébe tartozik. Tehát nem kívánunk ebben a törvényben ilyenfajta korrekciókat végrehajtani.

Azt gondolom, hogy e négy szempont alapján a módosító javaslatok, amelyek igen tekintélyes számúak már eddig is, jó irányba mozdították el a törvényt, és remélem, hogy a beérkező kapcsolódó módosító javaslatok is tovább fogják javítani.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 179 2003.03.11. 0:57  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azért szólok, mert ön azt állította, hogy nem volt megfelelő előzetes és széles körű vitája a területrendezési terv előkészítésének. Ezt a munkát az előző kormány kezdte meg évekkel ezelőtt, és azt tapasztaltam, hogy az előző kormány az egyeztetéseket elvégezte. Magában a területrendezési tervben is szerepel számos olyan javaslat, amelyet egyes megyei önkormányzatok vagy területfejlesztési tanácsok, illetve más regionális szervek tettek. Ennek ellenére maradhat fenn vita, ez egy másik kérdés. De azt visszautasítom - nem a magunk védelmében -, hogy a megfelelő egyeztetéseket korábban nem végezték el azok a szakemberek, akiknek ez a feladatuk volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

(17.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 199 2003.03.11. 2:08  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Elnök Úr! Két különböző álláspont volt, amit itt hallottunk Vincze és Farkas képviselő úrtól. Farkas képviselő úr teljesen logikusan azt vetette fel, hogy amíg nem történik meg a vésztározók pontosítása az új Vásárhelyi-tervben, nem szükséges az egyáltalán szóba jöhető területek kijelölése, mert bizonytalanságot kelthet az emberekben.

Amiről Vincze képviselő úr beszélt, teljesen más. Ő megkérdőjelezte ennek az eljárásnak az értelmét és célját. Ezért szeretném elmondani a képviselő úrnak, hogy a kormány szolnoki ülésén úgy döntött - bár az újságokban minden le van írva, és semmi titok nincs, még háromezres határozat sem -, hogy ebben az évben 2 milliárd forintot arra a célra fordít, hogy induljon el az új Vásárhelyi-terv, s ennek során kerüljön pontos meghatározásra, hogy hol lehetségesek és hol szükségesek például vésztározók. Tehát a munka elindul.

Amit azonban fontosnak tartok hangsúlyozni - és szeretném, ha nem ez a vésztározó-megoldás maradna meg csak a képviselő úrban -: a kérdés az, hogy magasítjuk-e a gátakat, előbb-utóbb áttör a Tisza, és elmossa 2 millió ember otthonát. Ez az egyik lehetőség. Ugye, nem jó? A másik lehetőség: egyidejűleg három dolgot csinálunk, erősítünk a gáton ott, ahol kell; kikotorjuk a folyó főmedrét, hogy egységnyi idő alatt több víz menjen át rajta; és ahol szükséges és indokolt, vésztározókat bocsátunk rendelkezésre, hogy a vizet ki lehessen engedni, és utána vissza lehessen engedni. Ez a három együtt 100 centiméterrel tudja apasztani a lehetséges maximális árszintet, és akkor a Tisza völgyében lakók biztonságban élhetnek. Választani kell a két megoldás között. Én az utóbbira szavazok.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 205 2003.03.11. 0:24  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Végighallgatva az eddigi felszólalásokat, egy dolgot kétségkívül örömmel állapíthatok meg: minden ellenzéki képviselő szólt arról, hogy ismerem azt a tájat és vidéket, amelyiket éppen ő képvisel. Szeretném töredelmesen beismerni, hogy ez így van, és ennek megfelelően fogok eljárni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 209 2003.03.11. 0:45  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel hallgattam a szavait és azt is, hogy ezek szerint egyetértünk a Tisza kérdésében. A Tisza nem kormánypárti folyó és nem ellenzéki folyó, hanem megy ott magától. Nekem is vannak hasonló élményeim, mint a képviselő úrnak a Közép-Tisza vidékéről, Tiszaroffról, Tiszasülyről és azokról a részekről.

Azt fel kell fognia az egész országnak, hogy ha egyszer a Tiszán átszakad a gát, mondjuk, a Közép-Tiszán, akkor nagyjából Mezőtúrtól Karcagig minden víz alatt lesz, alatta is meg fölötte is. Ekkora kockázatot nem vállalhat az ország. Örülök, hogy a képviselő úrral ebben egyetérthetek.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 239 2003.03.11. 0:18  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek a képviselő úrtól azért, mert nem voltam bent a teremben. Negyvenfokos lázam van, influenzás vagyok, kimentem egy teát meginni. Sajnos nem sikerült. Majd az ülés végén el fogom fogyasztani. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 254 2003.03.11. 0:50  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is a teát szeretném megköszönni, nem tudom, ki gondoskodott rólam, de ez nagyon kedves gesztus volt, jól is esett. (Taps az ellenzék padsoraiban.) Köszönöm szépen.

Másodszor: szeretném javasolni a képviselő úrnak, hogy akkor találkozzunk. Tehát amikor már az összes kapcsolódó módosító indítvány a kormány kezében van, kezdeményezni fogom mindazoknál, akik érintettek az előkészítésben, üljünk le, és tekintsük át azokat a módosító indítványokat, amelyeket országos szempontból fontosnak tartanak a képviselő urak. Természetesen én erre egyaránt szívesen várom az ellenzéki és a kormánypárti képviselőket. Azt hiszem, ez közös ügyünk.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 260 2003.03.11. 1:00  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném Balsay képviselő úr javaslatát megerősíteni, és egyben tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy holnap a házbizottsági ülésen kezdeményezni fogom a módosító javaslatokról szóló szavazás egy héttel való elcsúsztatását, hogy legyen időnk arra, hogy ezt az egyeztetést érdemben lefolytassuk, és utána a kormány elé tudjam terjeszteni a módosító javaslatokkal kapcsolatos álláspontot. Hiszen ha ezt az egy hetet nem tennénk be, akkor nem maradna idő erre az egyeztetésre, mert jövő hét szerdán már a kormánynak egyébként állást kellene foglalnia a módosító javaslatokról.

Azt kérem önöktől, hogy ha lehetséges, akkor a frakcióikkal is egyeztessék ezt, hogy holnap ez a javaslatom a házbizottságban egyetértésre találjon, és akkor jövő héten lefolytatjuk az egyeztetést; az önöknek megfelelő időpontban fogom várni önöket szeretettel. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 276 2003.03.11. 0:13  144-283

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Házszabályszerűen egy módunk van: bizottsági módosító indítványként. Nekem nincs módom már a részletes vita lezárása után javaslatot tenni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 106 2003.03.24. 1:45  101-110

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kezdjük az első mondattal, amit a képviselő úr feltett, nevezetesen a mondat úgy szólt, hogy 150 milliárd forint veszteség volt a Postabanknál. A mondattal két probléma van. Az egyik probléma, hogy nem veszteség, hanem rossz követelés. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Nem mindegy, uraim, mert az Orbán-kormány úgy döntött, hogy ezeket a rossz követeléseket megpróbálja eladni, és ebből pénzt vett be a költségvetésnek!

A második, hogy miért 150 milliárd, és miért nem 172 milliárd, amiről az Orbán-kormány határozata szólt. Hol van a kettő között levő 22 milliárd? Na ez volt az, amit Keller államtitkár úr a nyilatkozatában szóvá tett, megkérdezett és ki kívánt vizsgáltatni.

Keller államtitkár úr soha nem mondott olyat, képviselő úr, hogy nem volt iktatva a jelentés. Nem mondott olyat Keller államtitkár úr, hogy ezt a jelentést bárki is eltitkolta volna; elmondta, hogy ez egy jelentéstervezet volt, amit a rendőrség ki kívánt kérni, a jelentéstervezetet nem kapta meg, és ezért a vizsgálatot ebbe az irányba nem tudta lefolytatni.

Keller államtitkár úr tehát a valóságnak és az igazságnak megfelelően nyilatkozott, megfelelően járt el, és remélem, hogy az egész ügy kivizsgálásában szerepe pozitív lesz, már olyan értelemben, hogy végre megtudjuk, hogy hova lett az a pénz, amit a Postabank konszolidációjára fordítottak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 110 2003.03.24. 1:30  101-110

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A leghatározottabban visszautasítom a képviselő úrnak azt a mondatát, amely Keller államtitkár úrra hivatkozva vagy rá célozva azt mondta, hogy tudatosan akarja lerontani a Postabank privatizációja előtt annak az értékét. Ez egy olyan hazugság, amelyet a leghatározottabban vissza szeretnék utasítani, nemcsak Keller államtitkár úr, hanem minden jó szándékú képviselő nevében.

A második: azért az nem mindegy, hogy több mint 150 milliárd vagy 170 milliárd. Azért az nem mindegy, hogy veszteség vagy rossz kintlévőség. Azért az nem mindegy, hogy a KEHI jelentéstervezetét miért nem fejezték be önök. Azért az nem mindegy, hogy miért állt meg a KEHI a jelentéstervezet elkészítésénél, és ezt miért nem vitték a kormány elé. Azért az nem mindegy, mert ekkor ugyanis fel lehetett volna tárni, hogy a konszolidáció során valóban rosszak voltak a kintlévőségek, valóban megfelelő áron adták azt el, és valóban szükség volt-e ennyi költségvetési pénz átcsoportosítására a Postabanknak. És akkor talán választ kaptunk volna arra is, hogy miért nem a Reorg Rt. végezte ezt a munkát, amelyre az Orbán-kormány határozata kijelölte, miért egy Postabank által működtetett cég.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 133 2003.04.07. 2:20  130-137

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr négy nagyon fontos kérdést vetett fel, és külön örülök annak, hogy ellenzéki képviselőként ilyen alaposan tanulmányozta a Medgyessy-kormány programját, mert ebben az fejeződik ki, hogy ez egy fontos dokumentum, és képviselőként, az Országgyűlés tagjaként ennek a megvalósulását is segíteni és ellenőrizni kívánja.

Igen, azt mondtuk, hogy nem szervilis klientúra lesz. Igen, azt mondtuk, hogy a közigazgatásban folytonosság lesz. Igen, azt mondtuk, hogy az állam erős lesz és hatékony, és decentralizáció lesz. Amit viszont ön kérdezett, az az azonnali kérdés összesen két percére vonatkozóan természetesen számszerűen, minden minisztériumra tekintve nem biztosítható, egyedül az, ami az egész kormányzatra jellemző szám, ez a főtisztviselői kar. Szeretném önnek elmondani, hogy csak azoknak a helyeknek a betöltésére került sor, amelyek üresek voltak, méghozzá olyan új követelmények alapján, amelyek jóval szigorúbbak, jóval komolyabbak és jóval több teljesítményt kívánnak meg, mint amit korábban, az előző kormány alatt a főtisztviselői kinevezéseknél alkalmaztak.

Azt a pályázati rendszert, amelyben ezeket a helyeket betöltötték, azt a nyilvános pályázati rendszert, amelyre sokan jelentkeztek, ahol a munkahelyeknek döntő szava volt, egyetlenegy kritika sem érte, sem az Országgyűlésben, sem a napilapokban, sem más sajtótermékekben. Ebből feltételezhető, hogy a döntések a főtisztviselői kar esetében indokoltak voltak.

Természetesen minisztériumonként, új minisztériumok létrejöttekor vagy régiek megszüntetésekor, feladatok átcsoportosításakor változik a felépítése egy szervezetnek, változhatnak a személyek is. Én azt tapasztaltam, nagyon sok minisztérium munkáját is ismerve, hogy az a szakemberállomány, amely már évek óta dolgozik, és megfelelő módon, köztisztviselőként eleget téve a szakmai követelményeknek tevékenykedik, természetesen a helyén maradt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és továbbra is megfelelően tevékenykedik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 137 2003.04.07. 0:31  130-137

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Hát, képviselő úr, ez nem volt egy erős érv. (Derültség az MSZP soraiban.) Azt szeretném erre mondani, hogy azok a politikusok, akik korábban a Magyar Szocialista Pártban ellenzékként itt az Országgyűlésben tevékenykedtek költségvetési vagy egészségügyi területen, foglalkoztatáspolitikai vagy honvédelem-politikai területen, igen, kiváló szakemberek, igen, kormányzati megbízást kaptak, és jól látják el a feladatukat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 16 2003.04.08. 4:44  13-16

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Frakcióvezető Úr! Képviselőtársaim! Az a probléma és az a megoldás, amelyről Kuncze Gábor beszélt, nagyon sok százezer embert érint. Bár túl vagyunk a bocsánatkérésen is - mármint a TV2 részéről -, nem tanulság nélkül való maga a történés sem. Hiszen mindenféle rossz szándék nélkül ugyan, de egy nagyon nagy hatású tévéműsorban több százezer embert sikerült úgy megbántani, több százezer embert sikerült nagyon rossz helyzetbe hozni, és ezen a bocsánatkérés csak enyhíthet, hiszen nem ugyanakkor, nem ugyanannyian látták és nézték ezt a bocsánatkérést.

Annál is inkább fontos az a felelősség, amelyet mindnyájan viselünk - kormány, az Országgyűlés, a magyar közélet szereplői -, mert látható módon nagyon gyorsan, nagyon rövid idő alatt kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyeket utána nagyon nehéz helyrehoznunk. Most szerencsére egy olyan esetről van szó, amelyből, úgy tűnik, a magyar társadalom felelős tényezői tanultak. Hiszen annak a hatása, hogy akár faji, vallási, nemi vagy bármilyen más szempontból kisebbséghez sorolandó magyar állampolgárok esetében egy klisé, egy előítélet révén emberek bántódjanak meg, ennek a hatása ebben a felfokozott és nagyon gyorsan pörgő világban igen nagy.

Hiszen arra is kell gondolnunk ilyen esetben, hogy vajon mit érezhet az a cigányember, aki, mondjuk, éppen munkát keres, és ezzel a sztereotípiával találkozik a műsorban. Vagy mit érezhet az a kisgyerek, mondjuk, a jászladányi általános iskolában, aki a hátsó sorban ülve még nagyobb gyanakvással néz társaira és azok is őrá viszont? Éppen ezért azt gondolom, hogy közös felelősségünk van, és erre a közös felelősségre mutatott rá a frakcióvezető úr.

De közös felelősségünk magunk miatt van; nem csupán azért, mert az Európai Unió tagjává válunk, magunk miatt van, a magyar nemzet, az itt élő kisebbségek közös érdeke miatt van, hiszen ebben a hazában élünk, és együtt fogunk élni a továbbiakban is. Éppen ezért minden olyan lépés, amelyet a kormány tervez, és amit az Országgyűlés elé fog terjeszteni, legyen az az antidiszkriminációs törvény, legyenek azok a közoktatási vagy egészségügyi, vagy szociális, vagy munkahelyteremtő programok, amelyek a magyar cigányság sorsát vannak hivatottak egy nagyon komoly és egy megalapozott társadalmi fejlődésen keresztül rendezni, azt gondolom, ez olyan közös felelősség, amelyben a Magyar Országgyűlés reményeim szerint osztozni is fog.

Mert az előítéletesség, a klisék, az indulatok nagyon mélyen, de meghúzódnak, és egy-egy ilyen pillanatban, amikor felszínre törnek, még egyszer mondom, akár szándékolatlanul is, azért figyelmeztető jelként jelennek meg.

 

(9.40)

 

S azt gondolom, a megoldás keresésében és megtalálásában is nagyon nagy az Országgyűlés felelőssége. A humornak tényleg helye van; a humornak helye van, mert old, és feszültségeket képes rendezni. Abban bízom, hogy legközelebb a humor valami olyan pozitív dolog eszköze és bemutatása lesz, amiben akár a magyar televíziózás, rádiózás vagy újságírás kiválóságai segíteni fognak bennünket ezeknek az előítéleteknek a feloldásában - mert ez nemcsak a kisebbség érdeke, hanem a többségé is, mert ebben a hazában élünk, és mert egymásra vagyunk utalva.

Még egyszer köszönöm a frakcióvezető úr felszólalását, köszönöm hogy felhívta a figyelmet erre a kérdésre, és biztosíthatom róla, hogy a kormány nemcsak általában és nyilatkozatok szintjén, mint a múlt héten, hanem a konkrét cselekvésekben is ezeknek az előítéleteknek a feloldásáért fog cselekedni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 161 2003.04.14. 2:33  158-165

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Az a rendelet, amely a Balatonról is szól, természetesen szól Magyarország más élővizeiről, a Tisza-tóról, a folyókról, és egy célja van, a természeti környezet megóvása. Gondolom, frakcióvezető úr ezzel a céllal egyetért. Ráadásul ez a kormányrendelet az Orbán-kormány ideje alatt került előkészítésre mintegy két évvel ezelőtt, akkor került leegyeztetésre azokkal a hatóságokkal és civil szervezetekkel, amelyeknek közük van az élővizek használatához, azok környezeti állapotához.

A jelenlegi kormány nem tett mást, mint érvényesített egy két évvel ezelőtti döntést, amire egyébként törvény is kötelezte, mármint arra, hogy ilyen módon szabályozza az élővizek felhasználását. A Balatonnál egyébként a szél általában északról fúj. Ebben az esetben a Balatonnál csupán arról van szó, hogy a vitorlás hajók által használt kis segédmotorok lesznek engedélykötelesek. A Balatonon másfajta szabályozási változás nincs.

 

 

(16.10)

 

Én persze pontosan tudom, hogy szélcsend esetén kihajózni és visszahajózni a kikötőbe - általában kívánatos egy ilyen kismotor használata, és enélkül azért elég veszélyes helyzetek is adódhatnának, de úgy gondolom, hogy nem egy, a teljes és az egész turizmust nagymértékben befolyásoló döntésről van szó.

Ám amit a frakcióvezető úr mondott itt a Házban, ezt képviselte Pál Béla idegenforgalmi államtitkár úr is és több szocialista országgyűlési képviselő az elmúlt hetek során, látható módon az ellenzék és a kormánypártok között ebben a kérdésben nagy véleményegyezőség van. Továbbá az ésszerűség és a racionalitás is arra szólítja a kormányt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - és ilyen javaslatot fogunk majd készíteni -, hogy vizsgálja meg, és gondolja át ennek a rendelkezésnek az érvényességi idejét, módját és tartalmát, és egy olyan megfelelő kompromisszum alakuljon ki, ahol mind a természetvédelem (Az elnök ismét csenget.) céljait, mind a turizmus céljait együtt tudjuk érvényesíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 165 2003.04.14. 0:43  158-165

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Frakcióvezető Úr! Még egy pontosítás talán szükséges: akinek eddig volt engedélye, természetesen az továbbra is tudja használni a többi kategóriában, hiszen csak a vitorlásoknál lép be plusz engedélykérési lehetőségként.

Van egy másik megoldási lehetőség is, nevezetesen: az öt szakhatóság külön engedélyezési eljárását egybevonni, és egy helyen lebonyolítani, ami lényegesen meggyorsítaná; a másik lehetőség pedig a hatálybalépés csúsztatása lenne. Meg kell vizsgálni, hogy e két lehetőség közül melyik az, amelyik hatékonyabb lehet, illetve melyik jelent gyorsabb megoldást, mert azért a Balatonra vigyáznunk kell. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 140 2003.04.28. 1:54  137-144

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Minden egyes ilyen felvetés gondos vizsgálatot és mérlegelést kíván, hiszen egy kormány, egy államigazgatás és természetesen maga az Országgyűlés tisztasága és tisztessége is függ attól, hogy a legapróbb részletekbe menően is, ha bárhol, bármilyen probléma felmerül, a vizsgálat induljon el.

Nézzük tehát, hogy mi volt a téma! A nemzeti fejlesztési terv és az operatív programok anyagainak magyarról angol, francia, illetve német nyelvre, valamint a visszajövő dokumentumok angol, francia és német nyelvről magyarra fordítása, lektorálása maximális terjedelemben 15 millió karakter. Tehát nem a miniszterelnök tolmácsáról volt szó, hanem egy állami feladat elvégzéséről.

A lefolytatott eljárást követően a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem külső, sem a felkért ajánlattevők közül vagy azok részéről senki javaslattal, vizsgálati kérelemmel nem kereste meg, ebből az következik, hogy számukra áttekinthető és elfogadható volt az eljárás.

 

(16.00)

 

Még egyszer hangsúlyozom, sem a pályázatra meghívott, sem azon kívüli fordítóirodák nem fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, miközben erre módjuk és lehetőségük lett volna. Megállapította a vizsgálat, amely a minisztériumban folyt, azt is, hogy a közbeszerzési törvény előírásainak, szellemének, betűjének, alapelveinek teljes mértékben való betartásával folyt le a döntéshozatal, ezért nem indokolt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatának elrendelése.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 144 2003.04.28. 1:17  137-144

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Továbbá nem kezdeményezte egyetlenegy fordítóiroda sem, sem olyan, aki pályázott, sem olyan, aki nem pályázott, tehát elfogadható volt számukra a döntés.

2. Nem volt feltétel az adott szervezethez tartozás, a kiírásban szerepelt, de nem kötelező feltétel volt.

3. Ugye, a képviselő úr részleteiben ismeri már az ügyet, egy kérdésre válaszoljon - de szívesen segítek -: melyik ajánlat volt, amelyik a legolcsóbb volt? Az, amelyiket egyébként... (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Nem. Az összes beadott ajánlat közül, az árak ismertek, mikor felbontják, a legolcsóbb ajánlatot fogadta el a döntéshozó szerv. Túl azon tehát, hogy kettő olyan cég volt, amely formai okokból nem felelt meg, kettő olyan volt, amelynél az egyesületi tagság hiánya miatt vetődhetett fel ilyen probléma, az ötödik cég az ötből a legolcsóbb ajánlatot tette.

De még egyszer hangsúlyozom, képviselő úr… (Dr. Répássy Róbert: Három cég volt!) Öt céget hívtak meg, képviselő úr. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Öt céget hívtak meg, képviselő úr. Természetesen utána lehet nézni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Glattfelder Béla: Nagyon büdös ügy ez!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 172 2003.04.28. 2:13  169-172

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az a kérdés, amelyet ön felvetett, két szempontból is kulcsfontosságú: egyrészt az ország gazdasági teljesítménye szempontjából, másrészt az életkörülmények tekintetében a több millió ember pihenését, szabadidejét meghatározó turizmus szempontjából.

Szerencsére azok a negatív következmények vagy körülmények, amelyekről ön beszélt, pontosan a jó fellépés, a határozott döntések és a jól megválasztott eszközök miatt, kevésbé voltak negatív hatással Magyarországra, hiszen a beutazó turizmus forgalma is mindösszesen 3 százalékkal csökkent, miközben a magyarok belső vándorlása, belső turizmusa, sőt kifelé irányuló turizmusa is dinamikusan növekedett.

Két olyan tényező van, amely ennek a sikernek az alapja. Az egyik az a marketingakció, amelyet az új kormány a Turizmus Részvénytársaság és a szakmai szervezetek összefogásával elindított, amely egyrészt felhívta a figyelmet a lehetőségekre, másrészt konkrét ajánlatokat is tett. A másik pedig az ön által említett üdülési csekk, amely, azt gondolom, lényeges változást jelent a körülményekben.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat és a képviselő urat is arról, hogy az idén már több mint 1 milliárd forint értékben - ez friss adat - került ilyen üdülési csekk kiadásra, sőt azoknak a szolgáltató szervezeteknek, szálláshelyeknek a száma is több mint kétszázzal nőtt, amelyek már lehetővé is teszik ennek a felhasználását, s az üdülésicsekk-akció keretében biztosítanak megfelelő körülményeket a turistáknak a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez.

Ez a forma tehát, amely ma új és korszerű forma, hiszen adó- és járulékmentesen mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára nagyon komoly támogatást jelent, és amelynek nincs felső határa és korlátja, szemben a korábbi évekkel, vélhetőleg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy az idén is, ha itthon is, de jól tudjunk nyaralni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 184 2003.04.28. 2:18  181-184

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által megfogalmazott vélemény: tény. Tehát a KEHI-vizsgálat konkrétan és egyértelműen megállapította, hogy a 2000. március 30-án a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe került ingatlant az előző kormány idején, 2000. augusztus 1-jén bérleti szerződésben átadták a Váltó-4 Libra Részvénytársaságnak; ezt a hatalmas értékű villát mindösszesen havi 120 ezer forint bérleti díjért. Nagyjából annyi egy nagyobb budapesti lakás bérleti díja.

Tény az is, hogy az ingóságok egy részét, amelyet 23 millió forint értékben átadtak a bérlőnek, magánszemélyek részére eladták, döntően és nagyrészt nulla forintért. A megmaradt ingóságokat pedig egy betörés során elvitték és ellopták. Tény az is, és a vizsgálat megállapította, hogy mindenféle engedély nélkül elkezdték bontani az épületet egy majdani rekonstrukció érdekében, majd otthagyták az egészet, és teljesen tönkrement, leromlott az állapota.

 

(16.40)

 

Mindezt kénytelen volt megállapítani az új kormány és a Miniszterelnöki Hivatal a kormányváltás után, és elrendelni azt a vizsgálatot, amelynek az eredményéről ön is szólt, és amelyet megerősítettem.

Izgalmas azonban, hogy mi fog történni, és az ön kérdése erre vonatkozott. A kormány úgy döntött az ellenőrzési hivatal javaslata alapján, hogy a pénzügyminiszter egyrészt indítson eljárást, és a bérlőt a kár megtérítésére kényszerítse, másrészt utasította a kormány a pénzügyminisztert, hogy a ma az ÁPV Rt. tulajdonában lévő épületet, ingatlant hozzák rendbe, és megfelelő hasznosításáról gondoskodjanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tehát egyrészt a múlt teljes feltárását, a felelősségre vonást, másrészt az ingatlan megóvását rendelte el a kormány. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 192 2003.04.28. 2:09  189-193

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon fontos kérdést vetett fel a képviselő úr, és a valóságos folyamatot, a tényeket írta le.

Kezdjük azzal, hogy a tények közé tartozik természetesen az is, hogy az idén 24,5 milliárd forint, tehát a tavalyi összeg duplája áll rendelkezésre. A tények közé tartozik az is, hogy mint ahogy a korábbi kormány idején, a mai kormány idején is véleménykülönbség volt abban a minisztériumok és a megyék között, hogy vajon ez a pénz hogyan, milyen formában és milyen feladatokon keresztül kerül le és kerül felhasználásra. S mint ahogy korábban, az idén is emiatt nagyon komoly időbeli csúszás van, ami valóban fölveti azokat a problémákat, amelyekről a képviselő úr beszélt.

 

 

(16.50)

 

Arról tájékoztatom a képviselő urat, hogy ma délután fél háromkor a Miniszterelnöki Hivatalban a hét megye és a Miniszterelnöki Hivatal aláírta azt a megállapodást, amely ebben az együttműködésben a Miniszterelnöki Hivatal feladata, és azon leszünk, hogy a többi minisztériumban is minél hamarabb fejeződjenek be a tárgyalások, és még május hónapban a pályázatok kiírására sor kerülhessen.

Önmagában azonban ez nem elég. És egyetértek azzal, ami a képviselő úr felszólalásában megfogalmazódott, hogy mind a korábbi évek tapasztalatai, mind az idei tapasztalat azt mutatja, hogy ez a döntéshozatali és támogatási rendszer ebben a formájában nem elég hatékony, változtatásra van szükség, s nem csupán a határidők betartása érdekében, hanem annak érdekében is, hogy valójában érdemi pluszsegítséget jelentsen a hátrányosabb helyzetű megyék számára ez a támogatási forma. Ezért erre vonatkozóan a Ház elé fogunk hozni egy teljesen új javaslatot, és szeretnénk ebben konzultációt is elindítani a Ház parlamenti frakciói között.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 284 2003.05.05. 1:40  281-293

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében támogatásról szeretném biztosítani az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a parlament illetékes bizottsága beterjesztett, és amelynek a vitája most folyik. Mint ahogy a képviselő úr is jelezte, ez az országgyűlési határozati javaslat a négy parlamenti frakció és a kormány közös kezdeményezésére készült el, hiszen azon módosító javaslatok egyeztetése során, amelyek végül is a Ház elé kerültek bizottsági indítványként, merült fel az az igény a frakciók részéről, hogy az országos területrendezési tervbe műfajilag nem illeszkedő, de fontos kérdéseket az Országgyűlés külön határozatban rögzítse.

Mivel a teremben többen ülnek olyanok, akik ezen a négypárti egyeztetésen részt vettek, nyilvánvalóan szintén fontosnak tartották, hogy ez a határozati javaslat megszülessen. A kormány nevében szeretném ennek a vitáját és a majdani elfogadását is támogatni. Bízom benne, hogy a határozati javaslatban szereplő négy tartalmi pont, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedések elő fogják segíteni, hogy az ország térszerkezetét nagymértékben meghatározó országos területrendezési terv mellett ezekben a speciális ügyekben külön végrehajtható határozat is szülessen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 123 2003.05.27. 12:22  122-178

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos nemzetközi kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés, amikor napirendre tűzi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló, még 1995-ben született törvény módosítását, valamint ezzel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a mostani kezdeményezés és beterjesztett törvényjavaslat nem egy mindent átfogó, de egy lényeges előrelépés ennek a kérdéskörnek a törvényi szabályozásában.

Az Európai Unió minősített információinak védelmét az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Atomenergia Közösség biztonsági szabályzatainak megfelelően kell biztosítani. Az említett biztonsági szabályzatok előírásainak Magyarországnak mint az Európai Unió leendő tagállamának, maradéktalanul meg kell felelnie, továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az együttműködés során kapott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és őrzi.

A csatlakozási szerződés aláírását követően a Magyar Köztársaság részt vehet az Unió döntéshozatali eljárásában, ami már most megköveteli az Európai Unió minősített információinak megismerését is. Következésképpen az Európai Unió minősített adatainak védelme, valamint az interim megállapodás alapján a minősített adatforgalom feltételeinek megteremtése szükségessé tette a magyar titokvédelmi rendszer átalakítását, méghozzá harmonizációs céllal, ezen belül a négyszintű, kár alapú minősítési rendszer bevezetését, a minősítési automatizmusok kiiktatását és a fent említett uniós intézményekben használatos minősítési jelöléseknek a magyar minősítési jelöléseknek való megfeleltetését, továbbá a NATO-hoz hasonlóan ki kell jelölni az Európai Unió minősített adatainak komplex védelméért felelős nemzeti hatóságot is.

Első lépésben az úgynevezett minősítési automatizmusok hatályon kívül helyezéséről kívánok szólni. A magyar titokvédelmi jogszabályok európai szintű végrehajtását hátrányosan befolyásolják egyes, ma még meglévő jogszabályi ellentmondások, valamint az államszervezetben tapasztalható végrehajtási hiányosságok, elsősorban a minősítőknek az adatok valós védelmi igényét figyelmen kívül hagyó, automatizmusokra épülő minősítési gyakorlata. A cél, tehát a jogszabályi harmonizáció célja az, hogy a minősítéssel védett adatok mennyiségét a valós védelmi igényekhez igazítsuk. Tekintettel arra, hogy nagy mennyiségű, magas szinten minősített adat befogadását az Európai Unió nem tartja elfogadhatónak, hatályon kívül kell helyezni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek minősítési automatizmust sugallnak.

Fontos és az előbbiekkel összefüggő intézkedés a négyszintű, kár alapú minősítési rendszer bevezetése. Ebben az új szisztémában a jelenlegihez képest több védelmi szint áll majd rendelkezésre, mármint a minősített információk besorolására. Az Európában leggyakrabban alkalmazott, négyfokozatú minősítési jelölési szisztéma átvétele úgy oldható meg, hogy az államtitkokhoz egy minősítési jelölés, a - és most idézem - „ szigorúan titkosö társul. A szolgálati titok esetében javaslatunk szerint három védelmi fokozat áll majd rendelkezésre: a titkos, a bizalmas és a korlátozott terjesztésű.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a minősítési jelölések számának kettőről négyre történő emelése a minősítések alkotmányosságának kérdését nem érinti, ugyanakkor a védelmi intézkedések differenciálását teszi lehetővé. A titokvédelmi törvény új melléklettel is kiegészül, amely a kár megállapításához irányadó szempontokat határozza meg. A minősítés során a minősítőnek fel kell mérnie, hogy a minősített adat illetéktelen részére történő hozzáférhetővé tétele esetén milyen mértékű káros esemény bekövetkezésével lehet számolni, vagyis azt, hogy az adott minősített adat védelmére mennyit érdemes és szükséges költeni.

Az Európai Unió Tanácsában, az Európai Bizottságban és az Európai Atomenergia Közösségben használatos minősítési jelöléseknek – nevezetesen: szigorúan titkos, titkos, bizalmas és korlátozott terjesztésű - a magyar minősítési jelöléseknek való megfeleltetését, hasonlóan, ahogy azt a NATO, illetve a Nyugat-Európai Unió minősített információk megfeleltetésénél már alkalmazta a Magyar Országgyűlés, ekvivalenciatáblázat tartalmazza. Az egyeztetést megkönnyíti, hogy az eddigi kétszintű minősítés helyett immár négyfokozatú rendszer áll rendelkezésre.

Az Európai Unió biztonsági szabályzatai előírásainak mint leendő tagállamnak, a Magyar Köztársaságnak is maradéktalanul meg kell felelnie, következésképp a NATO által támasztott igényekhez hasonlóan az EU-nál is elvárás egy nemzeti biztonsági hatóság kijelölése. A nemzeti biztonsági hatóság felállítására és működésére, valamint a minősített információk személyi, fizikai, dokumentum- és elektronikus információ biztonságára vonatkozó alapelveket és szabályokat az Európai Unió biztonsági szabályzatai tartalmazzák. Ezen biztonsági követelmények betartását az Unió felé a tagországok nemzeti biztonsági hatóságai szavatolják.

Az Európai Unió biztonsági szabályzatai a NATO biztonsági szabályzatrendszerét követik, így azonos intézményi struktúra létrehozását teszik kötelezővé. Megvizsgálva a NATO és az európai uniós tagállamok gyakorlatát, az figyelhető meg, hogy az egységesség jegyében minden tagországban a nemzeti biztonsági hatóságok látják el mind a NATO, mind az Európai Unió minősített információk védelmének felügyeletét. Tehát a NATO és az Európai Unió biztonsági szabályzatai közötti hasonlóságból következik, hogy az Európai Unió minősített információk védelmének területén azonos típusú és hasonló volumenű feladatokra lehet számítani.

A törvényjavaslat ezért az Európai Unió minősített információk védelmére a NATO, illetve a NYEU minősített információinak védelmét már hatékonyan ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyeletet jelöli ki. A Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek ugyanis 1999 óta feladata, hogy nemzeti szinten érvényesítse a NATO, illetve a Nyugat-Európai Unió biztonsági szabályzataiban meghatározott azon biztonsági alapelveket és minimális szabályokat, amelyeket minden tagállamnak alkalmaznia és érvényesítenie kell, hogy a minősített információk megfelelő védelmet kapjanak kémtevékenység, egyéb veszélyeztetés, engedély nélküli nyilvánosságra hozatal ellen, valamint védelmet nyújtsanak az őrizendő objektumok számára szabotázs és szándékos károkozás vagy más veszélyeztetés ellen.

 

 

(15.10)

 

A NATO-csatlakozást követő időszakban több mint 160 ezer NATO, illetve Nyugat-Európai Unió minősített információ érkezett hazánkba, melynek védelmét a már említett Nemzeti Biztonsági Felügyelet szavatolja. Ennek érdekében hatósági jogkört gyakorol, tehát van tapasztalata. Kiadja a szükséges biztonsági ellenőrzések lefolytatása után az erről szóló igazolást, gondoskodik a minősített információt kezelő szervezeteknél a személyi, fizikai, dokumentum- és elektronikus információbiztonsági szabályok betartásáról.

Ennek során először is a minősített adatok megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott személyekről biztonsági tanúsítványt ad ki. Eddig egyébként 6700 ilyen tanúsítvány kiadására került sor.

Másodszor: egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak kinevezésével kapcsolatban.

Harmadszor: engedélyt ad helyi nyilvántartók megalakítására, adott esetben felszámolására, erről tájékoztatja a szövetség illetékes szervezetét. Egyébként jelenleg Magyarországon 114 darab, NATO minősített információk kezelésére felhatalmazott, úgynevezett NATO nyilvántartó helyiség található.

Negyedszer: gondoskodik a minősített adatok védelmi követelményeinek oktatásáról, a szükséges továbbképzések és vizsgáztatások lebonyolításáról.

Ötödször: biztosítja, hogy a minősített adatok szükségállapotban történő védelmére a megfelelő tervek kidolgozásra kerüljenek, azok tartalma alapján biztosítva legyen, hogy a minősített adatok illetéktelen személyekhez ne kerülhessenek.

S végül: kivizsgáltatja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával kapcsolatos eseményeket, arról jelentést tesz az illetékes magyar és külföldi szervezeteknek.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatrendszerét érintően külön kívánok szólni az iparbiztonsági feladatokról is, amelyeket a NATO biztonsági szabályzata határoz meg. Az iparbiztonsági feladatok körébe tartozik a szerződések alapján a gazdálkodó szervezetek részére átadásra kerülő minősített információk védelme. Ennek keretében előzetesen meg kell vizsgálni az adott gazdálkodó szervezetet, hogy a minősített információk védelmének feltételei fennállnak-e, s azt a NATO felé úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítványban kell igazolni. Jelenleg 123 magyar gazdálkodó szervezet rendelkezik az említett tanúsítvánnyal.

A későbbiek során hasonló feladatok várhatók az Európai Unió minősített információk vonatkozásában is, azonban a vonatkozó szabályozás egyelőre magában az Európai Unióban is kidolgozás alatt áll.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet az előzőekben felsorolt feladatok végrehajtása során - mint ahogy említettem - jelentős tapasztalatra tett szert, amit többek között alátámasztanak a NATO Biztonsági Hivatala által készített jó eredményű országjelentések is.

Tisztelt Ház! Összefoglalásul megállapítható, hogy jelen törvényjavaslat megteremti a kiinduló feltételeket annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaságban létrehozzuk az Európai Unió minősített információk fogadásának személyi, fizikai, dokumentum- és elektronikus információbiztonsági feltételeit. Ezzel legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek törvényi szinten maradéktalanul eleget teszünk, a titokvédelmi rendszer teljes felülvizsgálatára ezt követően kerülhet sor.

Tisztelt Ház! Kérem a beterjesztett törvényjavaslat támogatását és a vita után annak elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 177 2003.05.27. 1:04  122-178

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm azokat az észrevételeket, amelyek a benyújtott törvénytervezet tárgyához és tartalmához fűztek javaslatokat. Ebben a tekintetben meg tudom állapítani, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők egyetértettek, és ennek a törvénynek az ilyenfajta tartalmát helyesnek és jónak tartották és támogatták is.

Amiben vita bontakozott ki, az egy másik törvénytervezetnek a témája, amiről itt szó is volt, hogy a következő félévben a Ház elé fog kerülni. Azt gondolom, hogy a Háznak akkor módja és lehetősége lesz majd azt a törvényt is megvitatni, és akkor teljesítünk egy olyan igényt, amely jogosan merül fel, és amelyről meg kell állapítanom a legnagyobb sajnálatomra, hogy az előző négyéves kormányzati ciklusban nem sikerült teljesíteni. Nyilván az akkori Belügyminisztérium erősebb volt, mint a Nemzetbiztonsági Hivatalt felügyelő tárca nélküli miniszter. Én azt gondolom, hogy egy csapatjellegűen működő kormány ezt majd teljesíteni tudja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 91 2003.09.08. 1:54  84-95

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön fontos kérdéseket tett fel, amikre illendő pontosan és precízen válaszolni, hiszen az ország nemzetbiztonságát érintő kérdésekről van szó.

1. Megállapítható tehát az ön felvetéséből is, hogy azok a szolgálatok, amelyek az ország nemzetbiztonságát hivatottak biztosítani, működtek, függetlenül attól, hogy milyen politikai kormányzás van Magyarországon, mint ahogy működtek az elmúlt évtized során is.

2. Tóth András politikai államtitkár úr, aki a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli, a jogszabályoknak megfelelően járt el, minden ilyen találkozójáról, mint ahogy erről is, megfelelő szolgálati úton információt adott mind a szolgálatok felé, mind a kormányzati tényezők felé.

3. Mint ahogy ön is említette, Kulcsár Attilával kapcsolatban a megalapozott gyanút a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője fogalmazta meg, és tett ellene feljelentést a rendőrségen, tehát a szolgálatok a törvénynek és a jogszabályoknak megfelelően jártak el, mint ahogy a felügyelő államtitkár is.

4. Holnap a nemzetbiztonsági bizottsági ülésen Tóth András államtitkár úr egy részletes tájékoztatást fog adni a testületnek, mint ahogy azt a törvények és a jogszabályok előírják.

5. Az ügy közönséges bűncselekmény, amelynek vizsgálatát a rendőrség és az ügyészség látja el, a magyar törvényeknek megfelelően, és ezt a vizsgálatot a kormány minden eszközzel elő fogja segíteni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 95 2003.09.08. 0:36  84-95

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Szeretném megerősíteni ismét, képviselő úr, azt, hogy minden egyes lépés mind a szakszolgálatoknál, mind más hivatalos szerveknél a magyar törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően történt. Természetesen holnap a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a megfelelő szabályoknak megfelelően részletes tájékoztatást fognak kapni a bizottság tagjai, és ők döntenek arról, hogy ezeknek mi lesz a további sorsa.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 163 2003.09.08. 1:50  160-163

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Asszony! Képviselő Úr! Hát mint cseppben a tenger - ebben a kérdésben látszik az az érzéketlenség, sőt mondhatnám, az a szívtelenség, amivel a gyerekekhez önök viszonyulnak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van! - Taps az MSZP soraiban.) Már csak azért is, mert lehetnek politikai viták, lehetnek attrakciók, lehetnek támadások, de ezekbe a gyerekek sorsát belekeverni igen szomorú és kevésbé politikushoz méltó. Nézzük tehát inkább a tényeket, mert mint cseppben a tenger, néhány dologban azért a Medgyessy-kormánynak sikerült pozitív változásokat elérni.

17 500 olyan gyermek üdülhetett az idén nyáron a Balatonnál, akinek a családja révén, anyagi helyzete révén erre soha nem lehetett volna lehetősége. Ilyenre korábban, az önök kormányzása alatt nem volt példa. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Önökkel szemben mintegy 400 millió forintot biztosított a kormány külön táboroztatási támogatásra azoknak az ifjúsági és gyermekközösségeknek, akik erre közösen vállalkoztak, és így 13 ezer gyerek tudott eljutni távolabbi tájakra, megismerni az országot, együtt lenni társaival. Azt gondolom, hogy mint cseppben a tenger, ez csak a kezdet lehet, hiszen sok százezer olyan gyerek van, aki valójában rászorul arra, hogy egyszer valamilyen segítséggel legalább nyáron egy hétre vagy két hétre eljusson a Balatonhoz, Budapestre, a Mátrába vagy bármelyik más magyarországi szép tájra.

Ami egyébként az állami üdülőket illeti: az államháztartási törvény tiltja ezek elidegenítését, úgyhogy ebben sajnos nem áll módomban önnek segíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 142 2003.09.15. 1:56  139-146

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Amikor a Riportban megjelent ez az információ, nagyon sokan, akik az újságot olvassák itt, Magyarországon, megdöbbenve láttuk ezt az egész történetet, mindkét részét, már hogy ennyi pénzt ítéltek oda a korábbi kormányzat kinevezett tisztségviselői, másrészt azt, hogy nem történt semmi, merthogy a dolognak két oldala van. Éppen ezért szeptember 9-én felkértük az Illyés Alapítvány kuratóriumának felügyelőbizottságát, hogy a vizsgálatot minél hamarabb végezze el. Azért a kuratórium felügyelőbizottságát, mert a magyar törvények szerint ezekben az esetekben magának a kuratóriumnak, illetve a felügyelőbizottságnak kell eljárni, és nem a kormánynak közvetlenül. Természetesen felkértük arra is a kuratóriumot, hogy a vizsgálat eredményét hozza nyilvánosságra, sőt én fontosnak tartanám, hogy a vizsgálat eredményét a parlament, tehát az országgyűlési képviselők külön írásos jelentésben is ismerjék meg.

Azért tartom ilyen fontosnak ezt az ügyet, mert egy olyan össznemzeti kérdésről van szó, amelyben pártállástól függetlenül a Ház egyetérthet, hogy támogatást adjunk azoknak a magyaroknak, akik a határon kívül élnek, de ezt a támogatást átláthatóan, tisztességesen és velük egyetértésben szavazza meg a mindenkori Magyar Országgyűlés vagy az arra hivatott alapítványok és kuratóriumok.

A dolog azért fájdalmas és azért szomorú, mert minden olyan hír, amely mondjuk, az erdélyi magyarságon belüli megosztottságról szól, vagy azoknak a pénzeknek a nem helyes felhasználásáról, amelyet az anyaország ad, ez rontja az ott élő emberek hangulatát, rontja az ő érdekérvényesítő képességüket, vagyis rontja az egész magyarság érdekérvényesítő képességét.

Köszönöm a kérdését. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 146 2003.09.15. 0:45  139-146

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Önnek igaza van, és éppen ezért az Illyés Alapítvány kuratóriuma egy teljes körű vizsgálatot rendelt el, nem csupán az érintett város, hanem az összes olyan korábbi kifizetés esetében, amely a korábbi időszakban történt, éppen azért, hogy ezek a támogatások, amelyeket az anyaország ad, vitathatatlanul a közösség javára fordítódjanak, minden egyes belső feszültségtől, mármint az ott élő magyarság belső feszültségétől mentesen. Ehhez a tiszta képre szükségünk van. Természetesen ezt a képet is az országgyűlési képviselők és a nyilvánosság meg fogják ismerni.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 91 2003.11.04. 6:10  90-156

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új szövetkezetekről szóló törvény módosítása a szövetkezeti érdek-képviseleti szervek közös kezdeményezése alapján született. Ez a törvénymódosítás jó példa arra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a társadalmi párbeszéd keretében konkrét és átfogó javaslatokat tesz az Országgyűlésnek olyan ügyek és problémák megoldására, amelyek a társadalom széles rétegeit érintik. Ez a törvényjavaslat a szövetkezetek számára legfontosabb három probléma megoldására tesz javaslatot.

Az első javaslatban arról van szó, hogy a szövetkezeti érdekképviseletek kapjanak széles körű véleményalkotási jogot, tehát kifejezetten szövetkezeti kérdésekben ezeknek az érdekképviseleteknek s azok közös országos érdek-képviseleti szerveinek a véleményét ki kell kérni a jogszabály előkészítése során, s véleményeltérés esetén azt a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek be kell mutatni.

Ez a javaslat biztosítja azt is ezen érdek-képviseleti szervek számára, hogy a jogszabályok megalkotását kezdeményezzék. Az első javaslatban tehát egy széles körű, a demokráciát kibővítő, az érdekeltek véleményét becsatlakoztató véleményalkotási jog megadásáról van szó.

A javaslat második részében egy olyan méltánytalan és jogbizonytalanságot teremtő állapotot szüntetne meg az Országgyűlés, amennyiben a kormány javaslatát elfogadja, amely 2001. január 1-jén, az új szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépését követően alakult ki. Ez a 2001-es törvény ugyanis 2006 végéig haladékot adott arra, hogy a hatálybalépéskor meglévő szövetkezetek az alapszabályukat a megváltozott normákhoz igazítsák. Vagyis - és itt van a rendelkezés lényege - kötelezte őket arra, hogy vásárolják meg a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét, s azt vonják be.

Látszatra ez a kezdeményezés abszolút helyénvaló és előremutató, azonban ennek a törvényi döntésnek, törvényi rendelkezésnek két nagyon komoly gondja és hátulütője van. Egyrészt ez a törvény természetesen nem kötelezte a külső üzletrész-tulajdonosokat, hogy adják el az üzletrészüket. Másrészt ez a törvény természetesen nem adott megoldást arra, ha a tulajdonos felkutathatatlan, és a külső üzletrésszel természetesen nem rendelkezik a szövetkezet. Vagyis olyan feltételekhez kötötte az átalakulást és az alapszabály módosítását, amelyek a szövetkezetek cselekvésétől és akaratától függetlenül adott esetben nem biztosíthatók. Ez tehát egy fenyegetettség, amit a jogszabályalkotó Országgyűlésnek helyes korrigálnia, vagyis a 2006. december 31-i határidőt és az ehhez kapcsolódó méltánytalan szankciókat hatályon kívül helyezni.

Külön szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel a hatályon kívül helyezéssel semmi olyan rendelkezés nem sérül, amelyet ez a 2001-ben elfogadott törvény megalapozott, amelynek révén tehát tevékenységet folytattak szövetkezetek, új gazdasági kezdeményezést tettek, vagy új tulajdonviszonyokat alakítottak ki.

A törvényjavaslat harmadik rendelkezése pedig arra vállal kötelezettséget, hogy 2005. december 31-éig egy új törvény születik az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében. Ennek révén egy időkorláthoz köti azt, hogy párhuzamosan legyenek szövetkezeti szabályozások érvényben Magyarországon, és határidőhöz köti azt, hogy megoldódjon az eltérő normákat tartalmazó szövetkezeti törvények egymás mellett élése és az ebből kialakult kettősség.

Természetesen a 2005 végéig elkészülő egységes szövetkezeti szabályozással, annak a kidolgozásával és majdani elfogadásával lezárulhat egy folyamat, nevezetesen: az üzletrészkérdés és anomáliáinak megoldása Magyarországon.

Tisztelt Országgyűlés! Az általam említett és a kormány által javasolt három módosítás azt szolgálja, hogy a szövetkezetek működése szabad, a jogszabályok által és keretek között, a piacgazdaság szabályainak megfelelően eredményes és hatékony legyen, s ennek révén azok a munkahelyek, amelyek a szövetkezetek működése révén keletkeztek, és ma léteznek Magyarországon, amelyek több száz munkavállalót foglalkoztatnak, ne csak fennmaradjanak, hanem bővüljenek is.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy az új szövetkezetekről szóló törvénynek ezt a módosítását három parlamenti bizottság is támogatta: az alkotmány- és igazságügyi bizottság, a gazdasági bizottság, amely egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot, és a mezőgazdasági bizottság, amelynek nagy többsége támogatta a törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeti érdekképviseletek konszenzusán nyugvó, indokolt és időszerű törvényjavaslat elfogadását kérem önöktől a kormány nevében.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 113 2003.11.04. 1:03  90-156

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én jogosnak tartom az ön indulatát, és ha megtisztelte volna a napirendi pontot azzal, hogy az elejére idejön és meghallgatja a kormány javaslatát, valószínűleg ezt az aggályát eloszlathattam volna. Nem tudom, tud-e arról a képviselő úr, hogy Magyarországon nem csak mezőgazdasági jellegű szövetkezetek vannak. Márpedig ha nemcsak mezőgazdasági jellegű szövetkezetek vannak, hanem az élet legkülönbözőbb területein működnek régi és új típusú, ilyen típusú szövetkezetek, akkor természetes a kormányzat és az Országgyűlés oldaláról, hogy ezzel nem egy ágazati tárca foglalkozik, hanem a kormányzati munkát összehangoló Miniszterelnöki Hivatal, amit mi egyébként megtiszteltetésnek tartunk, mert több százezer, adott esetben több millió ember élethelyzetét, anyagi helyzetét és perspektíváját illető kérdésről van szó.

Kérem, kísérje tovább a vitát, és nyilván meg fog nyugodni arról, hogy jó kezekben van az ügy. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 18 2003.11.11. 3:42  15-18

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Attól függ tehát, hogy kinek mit jelent Söjtör.

Söjtör a Magyar Köztársaság kormányának, a kormánypárti országgyűlési képviselőknek, és annak a sok érdeklődő embernek, aki a rendezvényre eljött, a Deák-emlékbizottság tagjainak, Deák Ferencet jelenti; Deák Ferencet jelenti, azt a politikust, aki bölcs volt, mértéktartó, és mindig az igazságot kereste. (Rogán Antal közbeszól.) De Söjtör ma már jelent mást is. Söjtör jelenti azt, hogy a szélsőjobboldal felháborító és undorító módon, pontosan Deák Ferenc emlékét meggyalázva, olyan módon viselkedett ebben a kis faluban, amely a magyar nemzet számára elviselhetetlen és elfogadhatatlan (Dr. Mátrai Márta közbeszól.), az önök számára pedig Söjtör az ebédet jelenti, ez önöket minősíti. Mert, tisztelt képviselőtársaim, van abban valami nagyon szomorú, hogy itt, a Magyar Országgyűlésben a kormány nevében arra kell válaszolnom, amit ön elmondott, arra, hogy egy ilyen nagyszerű rendezvényen, egy ilyen megemlékezésen, amely a nemzeti tudat egy nagy alakját mutatja meg, a mai generációnak arról kell vitáznunk, beszélnünk, hogy egy ebédet hol főztek, honnan hoztak, és az mennyibe került. (Varga Mihály közbeszól.)

Azt gondolom tehát, hogy ez az önök gyengeségének a jele. (Varga Mihály közbeszól.) Ez az önök gyengeségének a jele, mert azt jelzi számomra, hogy nincs elképzelésük arról, hogy milyen gazdaságpolitikára van szüksége az országnak, nincs elképzelésük arról, hogy milyen konkrét cselekedetekre van szüksége az országnak, nagyjából addig terjed a horizontjuk, hogy egy ebéd menüjéről, áráról és az ahhoz fűzött kommentárokról beszéljenek az Országgyűlésben. (Varga Mihály közbeszól.) Vagyis tehát önök ilyen színvonalon politizálnak, pedig lenne igazi kérdés is, amiről itt az Országgyűlésben lehetne beszélni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Válaszolj rá!)

Például lenne olyan igazi kérdés is, képviselő úr (Dr. Kosztolányi Dénes közbeszól.), hogy vajon hogyan növeljük együtt és közösen a nyugdíjak vásárlóértékét, hogy az ön édesanyjának, ha nyugdíjas lesz, vagy a mi szüleinknek, akik nyugdíjasok, egy forint többet érjen. És az is igazi kérdés lenne, hogy vajon hogyan biztosítsuk azt az irtózatosan sok pénzt, ami egyébként az útépítésre kell, hogy Söjtörre is jó utakon lehessen majd eljutni. És az is igazi kérdés lenne, képviselő úr, hogy az egészségügyet hogyan működtessük jobban, hogy hogyan legyen jobb egészségügyi ellátás Magyarországon, és az is igazi kérdés lenne, képviselő úr, hogy a gyerekeink milyen minőségű iskolákba járjanak, hogyan tanuljanak, hogyan készüljenek fel. Mert az, amiről önök beszélnek, nem több, mint egy álprobléma.

Tegnap este azonban egy pillanatra meginogtam. Azért inogtam meg tegnap este a szavazás során egy pillanatra, mert valami fény felderengett az alagútban (Dr. Kosztolányi Dénes közbeszól.), hogy az ellenzék részéről is van felelősségérzet, van egy komoly szándék arra, hogy az ország sorsát előrevigyük. Ez egy reménykeltő este volt. Hiszen akkor, amikor a kutatás-fejlesztési alapról szavazott az Országgyűlés, önök eljutottak addig, hogy a tartózkodás gombot nyomták meg, és nem a nem gombot. Ez számomra azt jelentette, hogy legalább egy olyan ügy van (Varga Mihály: Mi van az angolnával? Arról beszélj!), amiben sikeresen lehet dolgozni. Ehhez képest, Varga képviselő úr, az angolna, azt gondolom, nem fontos kérdés.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 181 2003.11.24. 2:19  178-181

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Fontos ügy mindaz, ami Érmindszent és Nagyvárad környékén ebben az ügyben történik, mert hiszen nemcsak Ady emlékét, a demokrata, köztársasági költő emlékét, nemcsak a turizmust, a vallásos szokásokat, a népi hagyományokat összeötvöző kezdeményezésről van szó, hanem az ott élő embereknek megélhetést is adó kezdeményezésről. Ez tehát egy fontos nemzeti ügy.

A Medgyessy-kormány az elé a válaszút elé került, hogy ebből a gondolatból valóság legyen vagy csak álom maradjon, mert hiszen az ön által említett pályázatról kiderült két alapvető dolog.

 

(16.20)

Az egyik az, hogy a kiválasztott helyszín tökéletesen alkalmatlan a beruházás kivitelezésére, semmiféle infrastrukturális feltétel nem áll rendelkezésre; a másik pedig az, hogy a pályázó, a kivitelező cég nem rendelkezik azzal a joggal, hogy a helyben lévő termálvizet felhasználhassa. Ezek után ezt folytatni nem lehetett. Ezért döntött úgy az összes illetékes szakhatóság, hogy ugyanezt a pénzt felajánlja ugyanerre a célra egy picit távolabb, ahol mind az infrastrukturális feltételek, mind a környezeti körülmények, mind a vállalkozó kedv és a biztonság megvan. Ezért kötött megállapodást Tempfli József püspök úrral, valamint a Mecénás Alapítvánnyal, amelynek sem az alapítói, sem a kurátorai között nem található meg Mudura Sándor. Még egyszer hangsúlyozom, azért kötött megállapodást Tempfli püspök úrral és a Mecénás Alapítvánnyal, hogy ezt a beruházást Nagyváradon időben és gyorsan megvalósíthassuk.

Tájékoztatom önt arról, hogy megtörtént a hatósági engedélyeztetés, a tereprendezés, a közműkiváltás, a beruházók megkötötték a szerződést a kivitelező cégekkel, így az alapozás és az előkészítő munkák folynak. Reményeim szerint egy év múlva átadásra is kerül azon a Nagyváradon - és ez méltó Tempfli püspök úr nagyvonalúságához -, ahol Ady Endre annak idején költőként még támadta a katolikus püspököt.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 170 2003.12.08. 2:27  167-170

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A határon túli magyar felsőoktatási intézmények számára a Magyar Köztársaság költségvetése biztosít pénzt a működéshez és a fejlesztéshez. Ennek a gyakorlatnak az az alapja, hogy a Magyar Köztársaság polgárainak az a meggyőződése, hogy a magyar anyanyelvű felsőoktatás intézményei a magyarság alapvetően fontos tudományos, kulturális és szellemi pillérei, és egyben a szülőföldön maradás és boldogulás letéteményesei. Ennek a jegyében egyre több reménységre okot adó változást élhet át az erdélyi és általában a kárpát-medencei magyarság. A kormány ugyanis a határon túli magyar közösségek helyzetének javítását minden tekintetben támogatandó célnak tartja. Nézzük a tényeket!

A Sapientia Egyetem költségvetési előirányzata 2000-ben és 2001-ben egyaránt 1 milliárd 857 millió forint volt, 2002-ben 1 milliárd 838 millió forint, 2003-ban 1 milliárd 958 millió forint. A 2004. évre az előirányzat tervezett mértéke 1 milliárd 894 millió forint, tehát teljesíti azt az ígéretet, amelyet mind ön, mind a köztársasági elnök úr megfogalmazott.

Osztom egyébként önnek azt az álláspontját, hogy a költségvetési támogatás összegét a következő években valószínűleg emelni kell. Ennek megalapozása érdekében a Miniszterelnöki Hivatal készít egy, a Sapientia Egyetem fejlesztésére vonatkozó, a pénzügyi források hatékony felhasználását szem előtt tartó javaslatot a kormány számára.

A kormány ugyanakkor folytatja a magyar-román kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó törekvéseit, amely elvezethet ahhoz a köztársasági elnök úr által is kívánatosnak nevezett helyzethez, hogy a román állam is járuljon hozzá az erdélyi magyar felsőoktatás költségeihez.

Idézem önnek Kató Béla úrnak, az egyetemet működtető Sapientia Egyetem elnökének nyilatkozatát: “A jelenlegi nagyságrendű támogatás 2005-ig elegendő az egyetemi célok megvalósításához. Többlettámogatásra azt követően lesz szükség.ö

Így is lesz. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 60 2004.02.19. 12:46  1-145

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Széchenyi István azt mondta, hogy Magyarország pillanatai drágák. Elrontott és elvesztegetett pillanatai még drágábbak, teszem hozzá, és a mai vitanap tanulságaként eddig azt lehet megállapítani, hogy sajnos megértés és közeledés az álláspontokban eddig még nem történt.

Kár pedig, mert ezekért az elvesztegetett pillanatokért fizetünk, szeretném hangsúlyozni: szó szerint fizetünk. Hiszen 2004 elején olyan magas kamatfelárat kell adnunk a hitelezőinknek, amely meghaladja például az évek óta mély válsággal küzdő Brazíliáét is, mert csak ekkora kockázati prémium felajánlása mellett hajlandók kölcsönt nyújtani. Legalábbis a jegybank 12,5 százalékra felvitt, a termelés és a beruházások szempontjából elviselhetetlenül magas, ezért a növekedést visszafogó alapkamatlába ezt üzeni a világnak. Akkor pedig az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy hogyan jutottunk el idáig. Akkor pedig az a kérdés, hogy a hozzánk hasonló paraméterű országokhoz képest, ahol jóval alacsonyabb kamatszinten finanszírozható a gazdaság, vajon miért tér el Magyarország. Ebből a szempontból szembe kell nézni azzal, ami a Fidesz kormányzása alatt is történt. Azért kell szembenézni vele, mert a magyar gazdaságban egy-három év telik el addig, amíg valamilyen intézkedésnek, döntésnek a hatása érezhetővé válik.

Tehát amit most, 2004 elején fizetünk meg, annak az oka nagyrészt 2000-ben, 2001-ben vagy 2002-ben eredezik. Mindenekelőtt egyébként az a politika, amely felelőtlen volt, és rövid távú hatalmi szempontokat követett, felelőtlen volt többek között azzal, hogy 2001 második felével akkor vált mindent felülmúló gazdaságpolitikai céllá az erős forint, amikor rontotta az exportra termelők versenyképességét; rontotta, mert az exportárak emelkedtek, aminek következtében az exportkereslet visszaesett. Így ment tönkre szinte az egész magyar ruházati ipar, és, kérem, ez tett be a magyar mezőgazdaságnak; ez a magas, erősen tartott forint, mert bizony, azoknak a hazai kis- és középvállalkozásoknak tette lehetetlenné a helyzetét, amelyekért egyébként önök szavakban - de szeretném hozzátenni, csak szavakban - annyit aggódnak; azoknak, akik hazai anyagból magas és növekvő munkaerő-ráfordítással állították elő termékeiket, és kénytelenek voltak egyre kevesebb forintellenértékkel beérni mindaddig, amíg csak be nem zárták az üzemeiket. Továbbá, a politikailag inspirált, túldimenzionált és rendkívül rosszul időzített döntésükkel, amellyel a lakáshitelezési rendszer feltételeit példátlanul fellazították, ami a korábbinál jóval nagyobb mértékben terhelte meg az egyébként is túlfeszített államháztartást.

A lakossági hiteligények akkor zúdultak rá a magyar gazdaságra, amikor a belső pénzpiacról szerezhető források elapadtak. Kétségkívül igaz, hogy 2002-ben ebből még semmit nem lehetett látni. És tudják, hogy miért nem lehetett látni 2002-ben? Azért, mert a magyar gazdaság oly mértékben lelassult, hogy nem volt a vállalatoknak hiteligénye. És 2003-ban, amikor elkezdődött a gazdasági növekedés, elkezdődtek a beruházások, és megjelent a hiteligény, akkor vált világossá az egész gazdaságban, hogy nincs az a lakossági megtakarítás, amely motorja lehetne a fejlődésnek.

Kérem, annak a kormányzati politikának a következményét viseljük most, 2004-ben, amely 2002-ben, a választásokra készülve egyszerűen kiengedte a kezéből a gyeplőt. Orbán Viktor miniszterelnök úr tudta, mit tesz. Orbán Viktor miniszterelnök úr arra számított, hogy a választások után, hiszen akkor miniszterelnök volt, mindent a rossz külgazdasági körülményekre ken, és valami csomaggal majd szépen helyreállítja az egyensúlyt. Tudta, mert felkészült politikusként nyilván információja volt a magyar gazdaság helyzetéről, azonban nem így történt. Orbán Viktor a választások első fordulójának elvesztése után olyan politizálásba kezdett, amit egyetlen elv vezérelt: ha ő vesztett, akkor vesszen mindenki. Tudta, hogy üres a kassza, mégis több száz milliárd forinttal terhelte meg azt a büdzsét, amelynek állapotát ismerte.

Ezek azok az okok, tisztelt képviselőtársaim, amelyek a mai helyzethez vezettek, mert a rossz külső feltételekre adott rossz válaszok egyre inkább egy visszafejlődési spirálba lökték a magyar gazdaságot. Nézzük ennek a számait, nézzük, hogy 2001 és 2003 között - amiért még önök voltak felelősek, hiszen a 2002-es, 2003-as folyamatokat egy-két évvel korábbi döntések határozták meg - mennyivel nőtt a bruttó hazai termék, ami egy ország teljesítményét mutatja. Kérem, 10 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. És mennyivel nőtt az ország nettó devizaadóssága? 40 százalékkal. Ez az eladósodás, ez a jobboldali kormány hagyatéka, ezt hagyta örökül a szociáldemokrata-liberális kormányra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen körülmények között is betartottuk az ígéretünket. Betartottuk az ígéretünket: több mint 20 százalékkal nőttek a reálkeresetek, komolyabb segítséget kapnak a szülők a gyermekneveléshez, mint bármikor korábban, és kérem, képviselőtársaim, másfél év alatt sokkal több minden történt, jó, a családokkal és az emberekkel, mint az önök négyéves uralkodása alatt. Szembe kellett néznünk persze azzal, hogy annak az elhibázott gazdaságpolitikának, amelyet önök műveltek, a hatását hogyan lehet kiigazítani. Mi egy fokozatos kiigazítás mellett döntöttünk, és már 2003-ban elkezdtük a visszatérést a fenntartható fejlődés gazdaságpolitikájához, a kiszámítható és kiegyensúlyozott fejlődés megteremtéséhez, miközben a 12,5 százalékra feltornászott jegybanki kamat előnytelen mind a költségvetésnek, mind a reálszférának. Előnytelen, mert megterheli az államháztartást, amely éppen a hiány leszorítását vette célba, és előnytelen, mert a 2003 második felében lassan javulást jelző gazdasági növekedést is gyengíti.

Ezért a Magyar Szocialista Párt kezdeményezi, hogy a kormány jusson megegyezésre a jegybankkal a mielőbbi kamatcsökkentésről, ami kezdődhet jelzés értékű mértékkel is. Ez alapulhat a szigorú jövedelempolitika felmutatásán és a 25 százalékos felső áfakulcs csökkentését tartalmazó, tehát dezinflációt segítő adóreform kidolgozásán.

Tisztelt Ház! Én azt tartom döntőnek, hogy a kormányzás felelősségét viselő Magyar Szocialista Párt gazdaságpolitikájának iránya az exportvezérelt gazdasági növekedés. Ez biztosíthatja a fejlődést, ez biztosíthatja a versenyképességet, ez biztosíthatja a magyar társadalom jólétét - persze, más eszközökkel, mint '95-ben, más eszközökkel, mert most az innováció, az infrastruktúra kiépítése és a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése a kitörési pont. Ha ugyanis többen végeznek értékteremtő munkát, akkor nő a nemzet jóléte és a gazdagság. Ha többen fizetnek adót és járulékot, és az így képzett szociális alapokat kevesebb ember között kell szétosztani, akkor stabilizálódik az államháztartás. Ha több ember képes munkája jövedelméből megteremteni saját maga és eltartott családtagjai jólétét, akkor csökken a szegénység. Igen, a munkaösztönzési elv azt jelenti, hogy egyrészt érje meg foglalkoztatni a nehezen foglalkoztathatókat is, másrészt érje meg személyes erőfeszítéseket tenni a munkához jutás érdekében.

(12.00)

Ahhoz, hogy többeknek, a nehezen foglalkoztathatóknak is munkájuk legyen, olcsóbbá kell tenni az ő foglalkoztatásukat, munkába állításukat a munkaadók számára, ezzel mintegy átvállalva az éppen az ő foglalkoztatásukból eredő kockázatok egy részét, legalábbis a munkába állás első időszakára.

Ahhoz, hogy többen vállaljanak munkát, az átmeneti időszakban jelentkező többletköltségek, a ruházkodás, az utazás vagy az élelmezés többletköltségeinek részleges átvállalása adhat ösztönzést.

Az MSZP ezért kezdeményezi, hogy már az elkövetkező hónapokban a kormány indítsa el a változásokat egy igazságosabb, méltányosabb és hatékonyabb társadalompolitikai gyakorlat irányába. Mert szerintünk a szociális jövedelmeket elvszerűen és célszerűen kell elosztani. Igazságos, méltányos és hatékony elosztásra van ugyanis szükség. A szociális jövedelmi programok kapcsán ugyanis a legfontosabb kérdések azok, amelyek azt akarják tisztázni, hogy kinek, miért, hogyan és mennyit. A lehetséges válaszoknak racionálisan értelmezhetőknek, megvitathatóknak és következményeikben áttekinthetőknek kell lenniük.

A Magyar Szocialista Párt a gyermeknevelés támogatásában ezért a méltányosság elvét képviseli. A méltányosság elve egyfelől azt jelenti, hogy a társadalom elismeri a gyermekneveléssel járó többletköltségeket valamennyi szülő esetében. Vagyis két azonos jövedelmű szülő esetében jusson több támogatás annak, akinek több gyermeke van. Ugyanakkor nagyobb mértékben támogassa azokat a szülőket, akiknek alacsonyabb a jövedelmük, akiknek nagyobb erőfeszítést jelent a gyermekeikről való gondoskodás.

A Magyar Szocialista Párt álláspontja az, hogy a magyar gazdaság mai teljesítménye alapján is érvényesíthető a szociális minimum elve. A bizonyos megélhetési szinthez szükséges minimális jövedelmet mindenki számára biztosítani kell: ez társadalmi közfelelősség. A szociális minimum megállapításához nagy önuralom és becsületesség kell, hiszen csak olyan összeghatárt szabad megállapítani, amit mindenki számára valóban biztosítani, finanszírozni lehet. A támogatásoknak itt egyértelműen az a céljuk, hogy a szegények élete kicsit könnyebb legyen, hogy csökkenjen a szegénység mélysége. Más esetekben bizonyos szociális támogatásoknak az az elsődleges céljuk, hogy általuk jelentősebb közkiadással járó problémákat lehessen megelőzni. Igen, ez az a kormány, amely ennek a prevenciós elvnek megfelelően a lakásban maradást támogatja, mert ha ez nem sikerül, akkor a hajléktalanság, az intézménybe kerülés jóval többe kerülne a magyar társadalomnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Pártnak világos a célja: mi azt szeretnénk, hogy mindenki jól éljen, hogy mindenki jobban éljen. Ehhez értelmes párbeszédre van szükség a gazdaságról: őszinteségre és bizalomra. Ezért kezdeményeztük ezt a mai vitát. Remélem, ez a vita végül mindnyájunk számára hasznos lesz. Mert tényleg igaza van Széchenyi Istvánnak: “Magyarország pillanatai drágákö - drágábbak, mint valaha.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 8 2004.03.08. 5:17  5-8

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szép és stílusos, hogy március 8-án, nőnapon hozza a képviselőtársam szóba a magyar népesség helyzetét, szép és stílusos, mert felelősséget jelent; felelősséget jelent kormánypárti képviselőnek, felelősséget jelent ellenzéki képviselőnek, márpedig ha ezzel a felelősséggel élünk, akkor a tények szigorú tiszteletben tartásával kell ezt megtennünk.

Tény, amit a képviselő úr mond, hogy 2003-ban csökkent Magyarországon a megszületett gyermekek száma. Tény, hogy az emberi természetből és biológiai törvényszerűségekből fakadóan ez legalább kilenc hónappal korábbi döntést jelent. Tény, és a magyar közvélemény-kutatások, társadalomkutatások jelzik, hogy egy-másfél évvel korábban hozza meg egy család, egy szülőpár a döntését, hogy vállal-e gyermeket vagy sem. Mondhatnám tehát a képviselő úrnak azt, hogy mindaz, amit 2003-ban tapasztaltunk, a konzervatív kormány öröksége.

Mondhatnám a képviselő úrnak azt is, hogy az ön állításával szemben az első szocialista-liberális kormány ideje alatt 18 ezerrel több gyermek született, mint az önök jobboldali kormányzása alatt. (Taps az MSZP soraiban.) Ezek a tények. Meg kell nézni az éves statisztikai adatokat, könnyen kiszámítható. (Közbeszólások a Fidesz és az MDF soraiból. - Az elnök csenget.) Ezek a tények, és azok az indulatok pedig, amelyek megszólalnak, félrevezetők. Azért félrevezetők, képviselő úr, mert mint ahogy ön is mondotta, egy több évtizedre, több generációra szóló program, egy népesedéspolitikai program megalkotása, amelyben két, nagyon világosan elkülöníthető szemléletmód van.

Az egyik szemléletmód az önöké, amelyben azt mondják, hogy közvetlenül avatkozzon be az állam a családok életébe. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ilyet senki nem mondott!) Mi pedig, a szocialista képviselők és a liberális képviselők, azt mondjuk, hogy az állam ne a hálószobák táján járkáljon, hanem az állam tisztelje és becsülje annyira a családokat, a szülőket, hogy önálló, szuverén döntésükre alapozza egy ország jövendőjét. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Mert nagyobb felelősségről van szó annál, mint hogy egymást váltó pártok kormányzati szerepben ezt a kérdést egyszerűen politikai kérdéssé silányítsák le. Éppen ezért fontosnak tartom tehát, hogy azt a programot, amelyet ön is megkapott, amelyet minden magyar civil szervezet, társadalmi szervezet megkapott, amelyről példamutató módon szeretnénk kikérni a szülők, a családok, a szakmai szervezetek véleményét, és amelyeket példamutató módon szeretnénk megvitatni a Magyar Országgyűlés bizottságaiban is (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), hogy utána a kormány végleges döntést tudjon hozni, és széles körű konszenzusra alapozva tudja a döntéseit májusban meghozni... Én jelen voltam a parlament illetékes bizottságának az ülésén, ahol először beszéltem az elképzeléseinkről, és ahol mind a négy párt támogatásáról biztosította ezt a felfogást és ezt a megközelítési módot. Remélem, hogy a konkrétumok meghatározásánál is ilyen egyértelmű támogatást fogunk találni.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A népesedéspolitika tényleg több, mint egyszerűen arról beszélni, hogy hány gyermek születik. A népesedéspolitika azért több, mert benne az egész társadalom jelenik meg, benne az, hogy mennyien élünk, hányan jönnek az országba, és hányan távoznak el, és maguk a születésszámot meghatározó döntő szociológiai és politikai tényezők azok, amelyek egy ország jövőjét meghatározzák. Biztos vagyok benne, hogy a politikai indulatok lenyugodtával a parlament politikai pártjai konkrét, kézzelfogható és hosszú távon ható intézkedésekhez fogják a támogatásukat adni.

 

(13.30)

Végül még egy mondat. Az adott évben megszülető gyermekek száma két dologtól függ: attól, hogy hány szülőképes korú édesanya van, és attól, hogy milyen a szülési hajlandóság. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Ezen változtatnunk kell, hogy több nő vállalja a gyermekvállalást a munkája mellett. Ehhez kérem a támogatásukat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 10 2004.05.24. 1:20  7-10

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai parlamenti választás az egyetlen olyan demokratikus választás, amelyről szükséges és helyes is, ha van a kormánynak álláspontja, a többi demokratikus választás ugyanis a hazai belpolitikai erőviszonyokról szól. A Magyar Köztársaság kormánya számára azonban fontos, hogy ki lesz az a huszonnégy magyar, aki Magyarországot az Európai Parlamentben képviselni fogja. Annál is inkább fontos, mert ők lesznek az elsők, nekik kell kitaposni azt az ösvényt, amelyen majd később generációkon és választásokon keresztül a Magyarországot képviselő politikusok helyet foglalnak Strasbourgban a parlamentben. Róluk fogják megmondani, megállapítani, hogy a magyarok hogyan képviselik az érdekeiket, hogy tudnak tárgyalni, megállapodni, mennyire szavatartók. Nekik kell tehát kivívni azt a tiszteletet, ami Magyarországnak kijár. Ez pedig fontos a mindenkori magyar kormány számára, ezért a kormány nevében egyetértek a frakcióvezető asszony által elmondottakkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 180 2004.05.24. 1:54  177-180

DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nagyon fontos kérdéseket vetett fel. Természetesen konkrétan válaszolok mindegyikre.

Volt-e tudomása erről a kampányakcióról? Nem. Egy demokratikus pártban nem szoktak beleszólni abba, hogy a XVIII. kerületi piacon az aktivisták hogyan kampányolnak. Nálunk ez nem szokás, nem egy kapu, nem egy zászló, hanem egy normálisan működő pártról van szó.

Másodszor: törvényesen osztogatták-e a Miniszterelnöki Hivatal kiadványát? A válaszom: igen. A Magyar Köztársaság kormányának az ország fejlesztési tervére vonatkozó kiadványát törvényesen osztogatták, mint ahogy mindazon civil szervezetek törvényesen használják fel, amelyek ezt igényelték tőlünk és megkapták.

 

(16.30)

Harmadszor: kapott-e más párt is az ismeretterjesztő anyagokból? Minden frakció kapott egy példányt, eddig érdeklődést nem tapasztaltunk. Az ön kérdését úgy veszem - és gondolom, ez a Fideszre is vonatkozik -, hogy terjeszteni kívánják ezeket a kiadványokat, gondoskodom róla, hogy 500-500 példányt a két ellenzéki párt kapjon, és kampányrendezvényein a választópolgároknak juttassák el. (Dr. Pósán László: Kevés! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Többet kérünk!) Akkor többet fognak kapni.

Összeegyeztethető-e mindez a négy parlamenti párt által aláírt parlamenti választási etikai kódexszel? Igen. A kódexnek három pontja tekinthető erre vonatkozónak. Az első pontja semmilyen formában nem tiltja, hogy bármely tájékoztató anyagot, amelyet bárki ad ki, felhasználjanak és ismertessenek. Kettő: nem tiltja semmi az etikai kódexben, hogy ez akár állami kiadvány is legyen. Három: a politikai pártok azt vállalták, hogy a kódex szavait nem forgatják ki, nem használják fel valótlan, demagóg módon. Erre kérném én most önt is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 104 2004.09.29. 6:03  1-321

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. A Szocialista Párt támogatja a kormányprogramban lévő legfontosabb célt, hogy Magyarországon stabil és növekedő gazdaság legyen. Ez a cél természetesen túlmutat a kormányzati felhatalmazás időhatárán, 2006-on, ez a cél átível a következő kormányzati ciklusra is, és ennyiben a kormányprogram világosan kijelöl hosszabb távon követhető és teljesítendő célt is.

Ez a cél tehát, hogy stabil és növekedő legyen a gazdaság, széles politikai konszenzus támogatását is élvezheti, megvalósítása azonban komoly feladat és komoly dilemma elé állítja nemcsak a most megalakuló kormányt, hanem a mindenkori kormányokat. Ugyanis Magyarország gazdasága ezekben az években, évtizedekben olyan hármas kihívás elé néz, amelynek egyenkénti megválaszolása is embert próbáló feladat. Mert kihívás a globalizáció, hiszen az Audi vagy az Elektrolux főmérnöke azt fogja mondani, hogy a magyar középvállalat nem egy másik magyar vállalattal, hanem egy szlovákkal, olasszal vagy némettel versenyez, amikor beszállító lesz.

A másik kihívás sem kisebb, nevezetesen az integráció, hiszen nem volt elegendő elérni az európai uniós tagságot, az azon belüli versenyt is állni kell, és ez nem kis feladatot jelent a magyar gazdaság számára. A harmadik nagy kihívás a modernizáció, hogy Magyarország hogyan tud versenyképes termékeket és szolgáltatásokat létrehozni és előállítani, és ezáltal az ország olyan jövedelemre szert tenni, amely a fejlődést biztosíthatja.

Tisztelt Ház! Azt szokták mondani a költségvetési viták elején, hogy egy költségvetés általában egy kormány társadalom- és gazdaságfilozófiáját fejezi ki. Most, ezt a költségvetést megelőzően egy olyan kormányprogramról vitázik a Ház, amely nem csupán ezt a filozófiát van hivatva megalapozni, hanem nagyon világos célokat is kitűzni és eszközöket is hozzárendelni.

Két ilyen nagyon fontos kitörési pontról szólok. Az egyik a már nagyon sokat hangoztatott, kormány és ellenzék által egyaránt hangoztatott cél, nevezetesen, hogy több nőnek és férfinak legyen Magyarországon munkája. (Lengyel Zoltán: Öregecske nőnek is?) Nem, képviselő úr, több nőnek és több férfinak: fiatalnak is, középkorúnak is és idősebbnek is.

 

(12.40)

Annál is inkább, mert az aktív korú lakosság mintegy 57 százaléka rendelkezik ma munkaviszonnyal. Persze tudom, hogy van 10-11 százalék, aki egyetemre, főiskolára jár, vannak 7 százaléknyian, akik különböző anyasági ellátásban vannak, és vannak, akik munkanélküli-ellátást kapnak 6 százaléknyian, mégis vannak olyanok még rajtuk kívül is, akiket semmiféle statisztika nem mutat ki. Akkor tehát az a kérdés, hogy ki legyen még az a nő és férfi, aki a munkában részt tud venni. Kérem, azok a nők és férfiak, akik nagyon nehezen foglalkoztathatók. Azok a nők és férfiak, akiknek rossz a szakmájuk, akik rossz helyen laknak, és akik eddig is nehezen jutottak munkához. Azt gondolom tehát, a kormányprogramnak az a célkitűzése, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló oldaláról a nehezen foglalkoztathatók munkába állását van hivatva támogatni, olyan cél, amelyet össztársadalmi és össznemzeti érdek képvisel és fogalmaz meg.

A másik kérdés, hogy vajon hogyan lehet ezeket az új termékeket és szolgáltatásokat Magyarországon létrehozni, hogyan lehet olyan hozzáadott értéket termelő beruházásokat Magyarországon létrehozni, amelyek a versenyképességet biztosíthatják. Erre szokták azt mondani, ha a költségvetés egyensúlyban van, ha a hiány kicsi, ha a monetáris politika jó, akkor a dolgok alapvetően rendben vannak. A kormányprogram abban hoz újat, hogy ezeket csak feltételnek tekinti, de önmagában nem elegendőnek, és lépni kíván abban is, hogy ez a bizonyos hozzáadott érték, ez a bizonyos többlet, ez a bizonyos versenyképesség valóban innováción alapuljon. S azt gondolom, a magyar vállalati szektor erre jól válaszol.

Önök is, tisztelt ellenzéki képviselők, majdnem megszavazták - hangsúlyozni szeretném, majdnem megszavazták; tartózkodtak - azt a törvényt, amely létrehozta az Innovációs Alapot. Az első félévben majdnem 10 milliárd forintot fizettek be a vállalatok, amikor közösen egész évre összesen 11 milliárdot terveztünk. Ez azt jelzi, a magyar vállalati szektor világosan tudatában van annak, hogy az igazi kitörési pont az új termékek és szolgáltatások létrehozása. Ez a kormányprogram erre vállalkozik. Ha másban nem is, azt kérem, hogy ebben a két kérdésben - hogy minél több nőnek és férfinak legyen munkája, illetve hogy új termékek és szolgáltatások jöjjenek létre Magyarországon - önök is támogassák a kormányt, mert ezzel a magyar nemzetet fogják támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 98 2004.11.17. 7:21  1-133

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arany János klasszikusában a főhőstől, Tolditól azt kérdezi a hetyke vitéz: hé, paraszt, melyik út megyen Budára? Ebben a már szállóigévé lett két mondatban a paraszt és a nemesember közti óriási társadalmi különbség és egy nagy földrajzi különbség húzódik meg, aláhúzva azt a nagy különbséget, amelyet az Alföld és a főváros közötti földrajzi és fejlettségbeli távolság jelent.

Visszanézve, ez a távolság, ha kisebb is lett, nem tűnt el teljesen. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az első világháború után, a múlt század elején, Trianon után a mesterségesen kialakított államhatárok leválasztották az Alföldről korábbi évezredes történelmi részeit. Ez mindannyiunk terhe.

Most van egy lehetőség és egy új lehetőség, amely mutatkozik, és amely a régió számára lényeges változást hozhat, nevezetesen az, hogy Románia néhány év múlva csatlakozni fog az Európai Unióhoz, és így jelentősen könnyebbé válik a tőke, az áru, a pénz és a munkaerő szabad mozgása. Márpedig ebből a változásból a legtöbbet az Alföld profitálhat. Ebből a változásból ugyanis mint földrajzilag határos és korábban gazdasági földrajzi értelemben teljes mértékig összefüggő terület, az Alföld, Partium és Erdély nagyrégió alakulhat ki. És erre a változásra nekünk fel kell készülni. Erre a felkészülésre két évünk van. Ezért gondolom tehát, hogy készen kell állni nem csupán az európai uniós keretekben gondolkodni és integrálódni, hanem arra is, hogy erre a folyamatra felkészüljünk.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság, a vállalkozók és a magyar társadalom erre a folyamatra fel tudjon készülni, nyilvánvalóan nagyon komoly döntéseket kell meghozni. Ezek a döntések hasonlóak ahhoz, amit Ausztria hozott Magyarország csatlakozásakor. Aki járt Győrben, Sopronban vagy a környékén, az pontosan tudja, hogy a csatlakozás előtt már Burgenlandban teljes mértékig felkészültek Magyarország európai uniós csatlakozására, az egyetemi kapcsolatokon keresztül a közlekedés szervezésének az előkészítéséig. Ezért javaslom tehát, hogy az Alföldön alkalmazzuk mi is ezt a módszert, és legyünk aktívak.

Ahhoz, hogy aktívak legyünk, azonban van egy feltétel, egy nagyon szigorú feltétel, ez pedig úgy hangzik: az Alföld közúti infrastruktúráját rendbe kell tennünk. Én meg vagyok arról győződve, hogy függetlenül attól, hogy egy kormánynak milyen a politikai színe, ez a feladat mindenki előtt egyértelmű és világos, és azt gondolom, hogy ezért már a múltban is cselekedni kellett, és ma is cselekedni kell. Egyébként két lényeges eredményt az előző három kormány biztosított. Az egyik az M3-as, a másik az M5-ös megépítése. Ez egy fontos előrelépés, mert a Debrecenig és Szegedig való kiépítés egy helyén való lépés, és azt gondolom, hogy a problémák egyik részét megoldja.

(12.10)

Hiányzik azonban még egy lépés. Tudom, hogy érvényben van még az előző kormány által kidolgozottan és a mai által jóváhagyottan egy M8-M4-es koncepció. Az a koncepció, amely a nyugati határtól indulva a keleti határig biztosítaná az autópályás összeköttetést, méghozzá Budapest kikerülésével. Ez egy hasznos és lényeges terv. Meggyőződésem azonban az, hogy ennél van egy lényegesebb feladatunk is, mégpedig a Budapest-Szolnok-országhatár közúti összeköttetésnek a megteremtése. Meg vagyok győződve ugyanis arról, hogy ez az útvonal, amely földrajzi elhelyezkedésénél fogva ennek a régiónak a történelmi gerince volt mindig, ez a bizonyos E60-as útvonal biztosíthatja egyedül az Alföld, Partium és Erdély összeköttetését, és ez működhet katalizátor hatásként az egymástól elválasztott, elszigetelt helyi központok összeköttetésére, lökést adva ezen gócpontok fejlődésének.

Ezért javaslom tehát, hogy túl azon, hogy a már épülő kétszer kétsávos bővítést az eredeti határidőnek megfelelően építsük meg, és ezt a kormány biztosítsa, szükségesnek tartom annak a koncepciónak a felülvizsgálatát is, hogy az M4-es autópályát építsük meg korábban, és ne az M8-M4-es autópályát. Hogy földrajzilag világos legyen a különbség, az M8-M4 Dunaföldvár-Kecskemét-Szolnok vonalon építene és biztosítana összeköttetést, míg a Budapest és Szolnok közötti összeköttetést ez semmilyen formában nem biztosítaná. Tudom, hogy szükség van az országban arra, hogy ne csupán az M0-son közlekedve kössük össze az ország nagy régióit, mégis azt gondolom, hogy itt van egy nagyon erős prioritás, egy nagyon erős érdek, amely a 4-es autópálya megépítését előtérbe helyezi. Két lehetőségünk van. Vagy a mai 4-es útvonala mentén a kétszer kétsávos bővítés után autópálya kiépítése, vagy pedig a mai 31-es, 32-es útvonal mentén ennél egy 8,5 kilométerrel rövidebb új autópálya megépítése. Szolnoktól természetesen a határig a nyomvonalnak változatlannak kell maradnia.

Lehet azt mondani egyébként, hogy ez csak egy út. Azt szeretném mondani, hogy ez több mint egy út. Szeretném teljesen világossá tenni, hogy annak a hét megyének az életét és a partiumi és erdélyi gazdaságot nagymértékben fogja meghatározni, hogy ennek az új Alföld-tervnek teret adunk-e és keretet adunk-e.

Azzal kezdtem a felszólalásomat, hogy a Toldit idéztem, hogy melyik út megyen Budára. Jó lenne, ha a jövőben erre azt lehetne válaszolni, hogy az E60-as út megy Budára, vagy rövidebben az M4-es autópálya. Én ehhez kérem a kormány és minden politikai párt támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 215 2004.11.29. 7:24  202-284

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénytervezet messze túlmutat a kutatás és fejlesztés hatáskörén. Ez a törvénytervezet nagyszerű kezdeményezés arra, hogy megváltozzon a magyar gazdaság versenyképessége. Minősíteni az fogja egyébként, hogy hosszú évek, évtizedek múlva ez a versenyképességi áttörés bekövetkezik-e a magyar gazdaságban.

Egy ilyen méretű ország esetében, mint Magyarország, ilyen gazdasági struktúra, társadalmi szerkezet mellett az egyetlen kitörési pontról fog tárgyalni az Országgyűlés. Nevezetesen arról, hogy lesz-e Magyarországon olyan alkalmazott kutatás és fejlesztés, technológiaváltozás, összefoglaló nevén innováció, amely új termékek és szolgáltatások létrehozását teszi lehetővé; méghozzá olyan új termékek és szolgáltatások létrehozását, amelyek hozzáadott értéke jóval nagyobb, mint bármilyen más termelési és szolgáltatási tevékenységé. A probléma az, hogy ma ez nincs így.

Sokszor elbüszkélkedünk azzal, hogy egy főre esően milyen sok Nobel-díjasunk van. Egyébként csak Izland előz meg bennünket, ahol egy Nobel-díjas van, de ott a létszám is jóval kisebb. Fajlagosan Magyarország a második a világon. De soha nem tesszük hozzá, hogy ez a sok kitűnő tudós szinte kivétel nélkül külföldi kutatómunkáért kapta a Nobel-díjat. Egy kivétel volt összesen közöttük. Sokszor büszkék vagyunk arra is, hogy milyen kreatív a magyar kutatás, a mérnöki tudományok, a gyártás és termelés, és nem tesszük hozzá, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben évről évre szinte nullára csökkent az elfogadott és bejegyzett szabadalmak száma Magyarországon, főleg azoké, amelyből gyártás és termelés lett.

Azt gondolom tehát, hogy indokolt ennek a törvénynek a meghozatala, indokolt, amennyiben változás lesz az innovációban. Nagyjából úgy vagyunk ezzel Európában, mint ahogy Európa van a világban. Hiszen Európában hatalmas tudományos kapacitás van, nagy egyetemek, nagy tekintélye van a tudományos kutatásnak, a kutatás-fejlesztésnek és a technológiapolitikának, mégis jóval kevesebb az érvényesülő, a gyakorlatba átkerülő terméket és szolgáltatást biztosító kutatás, mint a Távol-Keleten, Észak-Amerikában vagy néhány ázsiai országban. Úgy vagyunk mi is Európában, mint ahogy Európa van a világban, óriási erőfeszítéseket teszünk, és nagy költségvetési támogatást is biztosítunk, miközben az eredmények ettől lényegesen elmaradnak.

Eredménynek ugyanis az tekinthető, amiből termék és szolgáltatás lesz. Az a kormány azonban, amely 2002 óta tevékenykedik, két ponton már lényeges változást megtett. S azt gondolom, hogy a törvény, ez a harmadik lényeges változási elem, továbbviheti a megkezdett és pozitív folyamatot: egyrészt, hogy létrejött a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, másrészt pedig, hogy létrejött egy olyan koordináló szervezet, amely az egész innovációs folyamatot hivatott irányítani, nem egy minisztérium beosztott részlegeként, hanem önállóan.

A törvényt azért tartom jelentősnek, mert öt kérdésben hozhat lényeges változásokat. Először növeli és növelni fogja a kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Másodszor: ezeket a növekvő forrásokat értelmesebben és hatékonyabban fogja felhasználni. A harmadik, hogy az a kutatás-fejlesztési primer intézményrendszer, amely ma létezik, erősebb kihatású lehet, mert létrejött az a diffúzió, az a transzfer, amelyben a tudás gazdasági és piaci hasznosulását is eredményezheti. Tehát létrejöhet az a szervezeti, intézményi struktúra, amely a kutatást, a tudásalapú bázisokat, a tudásbázisokat a gazdasággal összekötheti. Enélkül egyébként nem fog érni semmit, amit csinálunk.

A negyedik, hogy mindezeknek lesz egy horizontális, egy regionális kisugárzó hatása. Csak emlékeztetném a tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy már maga az innovációs alap is úgy rendelkezik, hogy a pénz egynegyedét regionális döntéshozatal alá veti. És végül az ötödik: a törvény nyomán hatékonyabban tudunk az európai forrásokért küzdeni, és azokat hasznosítani.

Elhangzott a vitában, hogy egyre csökkenők a kutatási ráfordítások. Ez nem így van. 2004-ben 20 milliárd forint úgymond új pénz jött a rendszerbe ezzel a bizonyos kutatás-fejlesztési alappal, és jó esélyünk van arra, hogy 2004-2005-2006-ban mintegy 35 milliárd forintos európai uniós kutatási támogatásokat szerezzünk meg Magyarország számára. Ez egy lényeges fordulat az elmúlt egy-másfél évtizedhez képest. A törvényjavaslat alkalmas tehát arra, hogy ezt a folyamatot elősegítse.

Ezekhez a feladatokhoz kínál törvényi kereteket és jogi eszközöket, garanciákat. Azt gondolom azonban, hogy ez csak a szükséges, de nem elégséges feltétele a változásnak, további lépésekre is szükség van. Szükség van a tudományról szóló törvény megalkotására. Szükség van arra is, hogy a kormány kijelölje azokat a fejlesztési témákat, amelyek biztosíthatják a jövő versenyképességét, és utána minden erőt és pénzt erre a két vagy három kulcsfontosságú területre fordítson. És szükség van arra is, hogy a kormány összehangolja a kutatás, a fejlesztés és technológia folyamatait. Pungor professzor úr minisztersége óta érezzük egyébként ennek a hiányát az egész magyar gazdaságban és társadalomban.

Gondolom, hogy illendőség és a jogos büszkeség is azt kívánja, hogy akkor egy magyar tudós gondolataival zárjam a felszólásomat. Gábor Dénest idézem, aki holográfiai kutatásaiért kapott Nobel-díjat külföldön. Azt mondta: “A jövőt nem felfedezni, hanem feltalálni kell. “ Nagyjából ezt a célt szolgálja a törvény, remélem, sikeresen is fog működni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 221 2004.11.29. 1:55  202-284

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Igen, tudatosan vállaltuk azt, hogy az innovációs alapot egy évvel korábban vezetjük be, mint ahogy a törvény létrejön. Megalapozott döntés volt, arról szólt ugyanis, hogy minden év számít, arról szólt, hogy a kutatás-fejlesztésben olyan gyors az idő, hogy egy év kihagyása is lényeges lemaradást jelenthet. Igen, tudatosan választottuk ezt a megoldást, megegyezéses alapon, hiszen az összes munkaadó szervezettel, amely a járulékfizetőket képviseli, részletekbe menő tárgyalást folytattunk, mind az innovációs alap célját, mind annak szabályait illetően, és részletes megállapodás is jött létre.

Ezért van az, hogy a mikro- és a kisvállalkozások más módon szerepelnek a törvényben, mint a közép- és a nagyvállalkozások, hiszen a terheket elsősorban rájuk raktuk. Ezért van az, hogy az innovációs alap két módon preferálja az innovációt folytatókat: egyrészt mentesíti őket a járulékfizetés alól; másrészt lehetőséget ad nekik arra, hogy pályázati úton többletforrásokhoz jussanak.

Ami pedig a hozzáadott érték és a könyvek áfájának összefüggését illeti, talán Horváth professzor úr ebben egyet fog velem érteni, direkt összefüggés a kettő között nincs, hiszen a hozzáadott érték nem más, mint a termékeknek és szolgáltatásoknak az a plusz-, az az extraprofitja, amely a szellemi teljesítményből számít, ami az időből, a gyorsaságból, a piacon való megjelenésből, a nóvumból származik. Jó lenne, ha sok ilyen termék lenne Magyarországon, jó lenne, ha sok ilyen szolgáltatás lenne, és a magyar gazdaság nem bérmunkából vagy hátizsák-összevarró üzemekből állna.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 229 2004.11.29. 1:27  202-284

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Szeretném tisztázni a törvényt. Ez a törvény nem az egész és nem az alapkutatásról szól, ez a törvény az innovációról szól. Azok a megjegyzések tehát, amelyeket Pósán képviselő úr tett, nem ennek a törvénynek a témájához kötődnek.

Második megjegyzésem az lenne, hogy óvnám az Országgyűlést attól, hogy fejlesztési irányokat dolgozzon ki és fogadjon el. Nem vagyok abban biztos, hogy az országgyűlési képviselők, akik biztos, hogy önmagukban véve zsenik, nagyon pontosan el tudnák azt dönteni, hogy az anyagtudományok területén, mondjuk, melyek azok a bizalomkeltő kutatási-fejlesztési irányok, amelyeket a magyar gazdaságban, a magyar tudományban, a magyar innovációban folytatni kellene. Nem hiszem, hogy a mi tisztünk ezeknek az irányoknak a kijelölése, de abban biztos vagyok, hogy a szakembereknek, az innovációban részt vevő szereplőknek és a gazdaság szereplőinek, akik kockázatot is vállalnak egy-egy ilyen döntés meghozatalakor, lényegesen nagyobb szerepet kell adni.

Száz molekulából lesz egy gyógyszer. Annak az eldöntése, hogy melyik az a száz molekula, amelyet kutatnak, feltárnak és azonosítanak, és hogy aztán melyikből lesz gyógyszer, azt gondolom, kellő bonyolultságú folyamat ahhoz, hogy szakemberekre bízzuk, én legalábbis ezt kérném a tisztelt Háztól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 144 2005.04.12. 13:15  143-311

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk lévő törvényjavaslat három fontos kihívásra ad választ. Ez a három kihívás az, hogy Magyarország hogyan szembesül a globális világgazdasági és kulturális hatásokkal, hogyan tudjuk felhasználni az Európai Unió adta mozgásteret, és hogyan tudjuk ledolgozni a történelmileg örökölt társadalmi és gazdasági deficitet. Ez a három nagy kihívás kölcsönhatásban van egymással. Kihatásaik, terheik egyidejűleg jelennek meg mindennapjainkban.

(12.30)

Helyes tehát, ha elképzeléseinkben, terveinkben és cselekedeteinkben tekintettel vagyunk ezekre a kölcsönhatásokra. Vagyis a magyar felsőoktatás teljesítményének javítása, amelynek egyik fontos eleme, eszköze a felsőoktatási törvény módosítása, nem öncélú tevékenység, hanem egy olyan, mindnyájunk számára kötelező feladat, amely egyrészt az ország modernizálásának, másrészt annak az európai gazdasági, oktatási és kulturális térben való elhelyezkedésünknek, amely számunkra kulcsfontosságú, vagyis ezeknek a nagy kihívásokra adandó válaszoknak felel meg. Válasz egyébként ez a tervezet arra is, hogy vajon hogyan lehetséges az oktatást és a kutatást közelíteni a gazdaság valós igényeihez. És igen, ebben egyértelműen az angolszász modellt követve és az Amerikai Egyesült Államok sikertörténetét példázva szól ez a tervezet, vagyis válasz arra a bizonyos három kihívásra.

Nem mindegy persze, hogy ez a válasz milyen. Sokan valljuk, én is személyesen vallom az innováció kapcsán, de más társadalmi és gazdasági cselekmények, folyamatok kapcsán is, hogy a fő cél nem a fejlett technológia előállítása vagy adott esetben a színvonalasabb egyetemi képzés megteremtése. Nem ez a fő cél, hanem az, hogy az élhetőbb élet feltételeit megteremtsük, az egyedi és a csoportos emberi lét körülményeit jobbá tegyük. Ezeket a paramétereket szeretjük egyébként GDP-ben, egy főre jutó jövedelmekben, K+F ráfordításokban kifejezni, vagy abban, hogy hányan járnak egyetemre, főiskolára, de jó, ha szem előtt tartjuk, hogy mindezek csak eszközök az életminőség javításához.

Nézzük meg tehát, hogy ez a törvényjavaslat mennyiben felel meg ennek az igénynek. Ennek a törvényjavaslatnak három erőssége van. Az első az, hogy a felsőoktatás egységes, áttekinthetőbb keretet kap, ha úgy tetszik, jobb karosszériát, miközben javul a motor teljesítménye, komfortosabbá és biztonságosabbá válik az új konstrukció tanárnak, diáknak, működtetőnek és a felsőoktatás úgymond fogyasztóinak is.

Erőssége az is, hogy nagy hangsúlyt kap az autonómia, az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és az átjárhatóság. Vagyis ezek révén intézményileg és társadalmilag is hatékonyabb, versenyképesebb működés válik lehetővé az egyetemeken és a főiskolákon.

A harmadik erőssége a törvénynek az, hogy a bolognai nyilatkozat szellemét és célkitűzéseit követve teljesítményében, szerkezetében, minőségbiztosításában is a nemzetközi normáknak megfelelő, mainál korszerűbb képzési rendszer keretei jönnek létre, ami fontos. Ez segíti ugyanis azt, hogy mi, magyarok könnyebben elboldoguljunk a világban, s előmozdítja azt, hogy a világ otthonosabban érezze nálunk magát. Mindkettő fontos emberileg és gazdaságilag is.

És végül van még egy pluszerőssége a törvényjavaslatnak, hogy van garanciája a végrehajtásnak, méghozzá az a garancia, hogy a meghatározó szakmai szervezetek a törvény előkészítésének társadalmi, szakmai vitájában, ahol egyébként kellett, módosítva is ezt a tervezetet, kiálltak a készülő törvény mellett, mintegy jelezve, a törvényhozás, a kormányzat partnerei és felelős végrehajtói, segítői lesznek a készülő jogszabálynak. Ezért okoz nekem csalódást Pokorni képviselőtársam minapi pálfordulása, aki ezt a támogatást leértékelte.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat érdemben számos helyen is foglalkozik a tudományos tevékenységgel, a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval - mondhatnám, hogy na végre! Sőt, előremutató módon, Magyarország történetében először a törvényjavaslat szövegében megjelenik a kutató egyetem fogalma, mintegy hangsúlyozva a hagyományos oktató-képző egyetemek mellett a kutatási funkciók megerősítésének szükségességét is. A kitűzött célok jók, a megjelölt irányok ez ügyben is helyesek.

Szeretném viszont, ha a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról tavaly, 2004-ben elfogadott törvény, valamint a felsőoktatási törvény végrehajtásában komoly szakmapolitikai harmonizáció alakulna ki. Ehhez vannak jó kiindulási pontok. Vannak jó kiindulási pontok, többek között az, amit a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tavaly decemberben elindított, vagyis a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozása, nevezetesen: a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Egyetemen, a Semmelweisen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. Idén remélhetőleg ezeknek a tudásközpontoknak a száma gyarapszik, ami egyik pillére, intézményi alapja lehet a kutatási tevékenységek egyetemi keretekben történő megerősítésének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyetemek, főiskolák - ez is elismert és közismert alaptétel - egyben egy adott régió szellemi központjai, azok az egyetemi campusokon belüli szakmai találkozási pontokon túl az adott térség szélesebb értelemben vett társadalmi, gazdasági életének is meghatározó katalizátorai lehetnek.

A jó egyetem, főiskola kedvező népességmegtartó hatása mellett az üzleti életet, a befektetéseket vonzó pozitív hatásokra is képes. Ahogy egy autópálya fizikai infrastruktúraként versenyképesség-növelő a befektetések elnyerése szempontjából, ugyanez elmondható a színvonalas egyetemekről, főiskolákról is mint egy ország szellemi infrastruktúrájának meghatározó rendszereleméről. (Pillanatnyi szünet. - A páholyban ülők felé fordulva.) Megvárom, amíg befejezik az urak a páholyban. Köszönöm szépen.

Az európai oktatási térben az egyetemek együttműködése mellett egyre erősebben megjelenik majd a hallgatókért folytatott verseny is. Igen, verseny lesz, verseny lesz Miskolc és Kassa között - vagy már verseny van -, aztán a későbbiekben verseny lesz Debrecen és Nagyvárad között, de verseny lesz Győr, Bécs és Pozsony között is, hasonló módon, mint ahogy az egyes európai régiók verseny- és tőkevonzó képességére is kihatással lesz a régió szellemi kapacitása, és ebből egy tételt mint igen fontos elemet kiemelve azok kutatási, innovációs teljesítménye. A készülő törvényt e tekintetben is modernizációs, versenyképesség-növelő lépésnek tartom az egyes régiók és összességében Magyarország szempontjából is. Ezért is javaslom, hogy a törvény és különösen a kutatási funkciókat megerősítő kitételeinek marketingjét ne korlátozzuk az oktatási szférára, hanem tudatosítsuk azokat a hazai és a nemzetközi gazdasági szereplők körében is.

Érdemi előrelépésnek tartom a törvénynek azt a rendelkezését, hogy az egyetemeket, főiskolákat igazgató, irányító testületek dolgozzanak ki kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiákat. Ezeknek a végrehajtásáért a szenátus tudományos tanácsadó testülete felelne. Ez a korábbiakban említetteknek megfelelően egyértelműen a főiskolák, egyetemek kutatási funkcióinak és kapacitásainak megerősítését célozza.

Javaslom, hogy az irányító testületek tagjainak kiválasztásakor, illetve kinevezésekor legyen szempont - természetesen egyéb elvárások figyelembevétele mellett -, hogy ezekbe a testületekbe kerüljenek be a kutatási és innovációs szféra, illetve a kutatások primer felhasználóit leginkább megtestesítő, régióbeli gazdasági és ipari szereplők képviselői is. És szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy ennek a törvénynek is, mint más fontos törvénynek, van egy egymást erősítő multiplikátor lehetősége és hatása, illetve van egy ilyen igénye is, szükségessége is, mármint a végrehajtás koordinálásában.

Éppen mi, az Országgyűlés egyhangú szavazással biztosítottuk azt, hogy a nemzeti Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról elfogadott törvényben az alap 25 százalékának felhasználását a régiók döntési jogkörébe adtuk. A felsőoktatási törvényben megfogalmazott célkitűzéshez, hogy az egyetemeken, főiskolákon erősíteni kell a kutatási, innovációs tevékenységet, már vannak pillérek, működő eszközök, mint a már említett regionális egyetemi tudásközpont kezdeményezés, illetve az alap regionális célú felhasználásai.

(12.40)

Mindezek előmozdíthatják, hogy a helyben képződő új tudás, kutatási eredmény a helyi ipart, vállalkozásokat gyarapítsa, a régió kisebb-nagyobb közösségeinek életét tegye jobbá, gazdagabbá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindaz, amit a szocialista frakció nevében most elmondtam, világossá és egyértelművé teszi, hogy az egyetemekről és főiskolákról, a felsőoktatásról szóló törvény nem valami absztrakt, valami elvont, és a településeken, a települési közösségeken vagy az ország bizonyos részein túlmutató központi, budapesti, minisztériumi feladatkör - egyáltalán nem. Sokkal többről van szó. Többről van szó, mert egy adott város, egy adott régió életét határozza meg, kutatási teljesítményét és így gazdasági potenciálját is. Többről van szó abban az értelemben is, hogy nem csupán képzési feladatokat lát el, nem csupán kutatási feladatokat lát el, hanem intézményi léténél fogva befolyásolja az egész magyar társadalmi, gazdasági és kulturális életet.

Bízom benne, hogy jelentőségéhez méltó higgadt hangnemben folyik majd a vita az Országgyűlésben, és olyan javaslatokkal gyarapodik, amelyik ezt a bizonyos általam említett végső célt, az életminőség javítását, vagyis a magyar gazdaság teljesítményének a növelését fogja szolgálni.

Magam egy olyan egyetemen végeztem, amely nem Budapesten van. Tudatosan nem a vidék szót használtam: nem Budapesten; egy városban, a Dunántúlon, Veszprémben, ahol a város életét, mindennapjait, gazdasági környezetét, iparának szerkezetét nagymértékben meghatározta az egyetem, és az egyetemet nagymértékben meghatározta a város, a környező gazdaság és az ott felhalmozott tudás, kutatóintézetek sora, iparvállalatok sora, ma is működő és hatékony és eredményes tevékenységet jelez.

Valami ilyen modellben gondolkodom a jövőben, legyenek ilyen tudásközpontjaink, és legyenek az egyetemek egyben a kutatás és a gazdaság fontos szereplői.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 125 2005.06.13. 0:38  120-127

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a választ mindkettőnk nevében. És június 25-én délelőtt a jászok világtalálkozóján, ahol több tízezer ember fog összegyülekezni, el fogjuk mondani, hogy a Gyurcsány-kormány intézkedett (Derültség a Fidesz soraiban.), és Székely Mihály bútorai visszakerülnek a városba, abba a városba, ahova valók, és ahonnan indokolatlanul, tolvaj módra elvitték 1999-ben. (Moraj a Fidesz soraiban. - Dr. Mátrai Márta: Szégyelld magad!) Bízom benne, hogy igazság szolgáltatik a városnak, és bízom benne, hogy ez a bútor és ez a szellemiség Jászberényé lesz.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 186 2005.10.11. 9:13  21-209

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki végigkövette a vitát, annak számára nyilván nagyon sokat mond az is, ami a lényegről szólt, és ami a mellébeszélés. Az is, ami csak az üres szócséplés és porhintés kategóriájába tartozik, és az is, ami a valódi érvek kategóriájába. Kár, hogy így alakult, mert a kezdeményezés szerintem jó volt, és erről tényleg kellett beszélnünk.

Három dolgot szeretnék elmondani. Az első az, hogy a Szocialista Pártnak nagyon világos és egyértelmű az álláspontja, hogy a magánosítás szükséges és eredményes folyamat volt Magyarországon. Az a véleményünk, hogy a magánosítás a rendszerváltás folyamatának természetes eleme és egyben gazdaságilag szükségszerű lépése is volt. Természetes eleme azért volt, mert az új gazdasági körülmények nem működtek volna e nélkül a lépés nélkül, mert hozhattunk létre új adórendszert, vállalatokra vonatkozó új szabályokat, a magántulajdonra vonatkozó alapvető garanciákat, az egész úgy nézett volna ki, mint egy kísértetváros, ahol vannak ugyan széles sugárutak, szép paloták, de senki nem mozog benne. Ezért gondolom tehát azt, hogy ezt a feltételrendszert élettel kitölteni azzal lehetett, hogy lebontottuk a piaci szereplők tulajdonszerzési korlátait, s az állami vagyon jelentős részét magánosítottuk.

Gazdaságilag is szükségszerű volt ez a lépés. Szükségszerű volt, mert óriási különbség volt, ismétlem: óriási különbség volt, szakadék volt az állami vagyon névértéke és tényleges értéke között. A többségében elavult technológiával termelő és szolgáltató vállalatok a kilencvenes évek elejére elvesztették piacaik jó részét, fejleszteni pénz hiányában nem tudtak, s a piacgazdaság körülményei között eleve bukásra lettek volna ítélve. Ezért állítom és tartom igaznak azt, hogy a magánosítás egyrészt egy természetes folyamat volt a rendszerváltozás során, és egyben gazdaságilag szükséges is. Magyarországnak tőkeerős befektetésekre volt szüksége, olyanokra, akik saját pénzüket kockáztatva, igen, azon lesznek, hogy minden erejükkel profitot termeljenek, hogy modernebb technológiát valósítsanak meg, hogy új termékeket dobjanak piacra, és hatékonyan foglalkoztassák a munkásokat. A Magyar Köztársaságnak, a fiatal Magyar Köztársaságnak pedig szüksége volt, igenis, szeretném teljesen egyértelművé tenni, szüksége volt arra a pénzre, amit az állami vagyonért kapott, mert részben ebből finanszíroztuk azt a gazdasági-társadalmi átalakulást, ami végbement Magyarországon.

Nem tudom, ki emlékszik még rá, az első híres privatizációra - én mérnökként is közelről láttam, figyeltem -, a Tungsram privatizációjára. Nem tudom, ki emlékszik még arra, hogy ez a nagy projekt milyen jelentős bevételt jelentett az indulásnál, és milyen mértékig változtatta meg Magyarország megítélését Európában és az egész világban, és milyen új lehetőséget nyitott egyébként az ott dolgozó mérnökök és munkások számára, hogy igen, egy multinacionális vállalat dolgozójaként érvényesüljenek. És igen, sikeres volt az áramszolgáltató vállalatok privatizációja is. És a magyar energiaipar ennek köszönhetően nagymértékben korszerűsödött, és a befolyt több száz milliárd forintból pedig tudtuk azt az államadósságot csökkenteni, amely jelentős mértékben terhelte az adófizetőket, mert ezeket a bevételeket egyébként tőlük kellett volna bekérnünk.

Természetesen vannak negatív példák is. Jó szándékú, de teljesen átgondolatlan döntés volt az Ikarus kilencvenes évek elején történt magánosítása, mert lassan megszűnt az autóbuszgyártás Magyarországon ennek a következtében. És igen, az állandó társadalmi, politikai ellenőrzés és a törvényi kötelezettségek betartása segíthet a jövőben elkerülni az olyan ügyeket, mint a Tokaj környéki szőlők privatizációs visszásságai, és igen, a nagy állami gazdaságok 2001-es magánosítása. A privatizáció, és ezt mindnyájan látjuk és tapasztaljuk, összekapcsolódott az átalakulás nehézségeivel, és közülünk, szocialisták közül nincs senki, aki ezt megkérdőjelezné. Pontosan tudjuk, hogy nem népszerű a magyar közvélemény szemében, de hogy ma a Fidesz, Orbán Viktor és ön, Pokorni Zoltán is és más Fidesz-vezetők visszaélnek az embereknek ezekkel az érzelmeivel, meggyőződésem szerint felelőtlen és rövid távú politika.

(13.30)

Ezzel egyébként saját magukkal is szembefordulnak, és hiteltelenné teszik azt a politikát, amit képviselnek. Mert - még egyszer mondom - gazdaságilag szükségszerű és törvényszerű volt a magánosítás, és 1990 óta mind a négy köztársasági kormány ezt a politikát képviselte.

Tudom azt is, hogy választhattunk volna más utat is. Választhattuk volna a kuponos privatizációt - mint tették azt a szomszédban, Szlovákiában és egy kicsit arrébb, Csehországban -, ám mi a tényleges tulajdonosváltással és a valódi bevételekkel járó úgynevezett klasszikus utat választottuk, és a rendszerváltás elején felmerülő lehetőségek közül ezt az utat választva a legsikeresebb gazdasági történetet vittük végig.

A második kérdés, amiről szólni szeretnék, hogy a magánosítás milyen természetű kérdés. A Szocialista Párt szerint nem ideológiai, hanem hatékonysági kérdés. Vagyis nem az a kérdés - Shakespeare után szabadon -, hogy privatizálni vagy nem privatizálni, hanem az, hogy hatékonysági és versenyképességi szempontok alapján dönteni egy-egy vállalat sorsáról. Azt tartjuk helyes kérdésfeltevésnek, hogy miben tartsa az állam a vagyonát, mi éri meg jobban, adjon el vállalatot, gyárat, piacot, pénzének egy adott részét tartsa-e kötvényekben. S azt is jogos kérdésnek tartjuk, hogy tulajdonának más részét ne adja el, mert versenyképességi szempontok alapján az országnak, a társadalomnak ez így éri meg.

Minden egyes magánosításról szóló döntés előtt erre keressük a választ. Ennek alapján tökéletesen értelmetlen az önök ajánlata bármiféle szerződésről, bármiféle döntésről, mert nincsenek dogmák, és nincsenek kőbe vésett szabályok. Ha változik a gazdasági helyzet, ha a regionális körülményeink lényegesen megváltoznak, ha az egész vagyon szempontjából az az optimális, hogy az állam módosítsa korábbi álláspontját, akkor erre van szükség, mert megteheti, hogy egy korábban megtartandónak ítélt befektetést elad, vagy visszavásárol egy korábban eladott vagyonrészt. Ebben a gondolkodásban semmi új nincs, mert hatékonysági és versenyképességi szempontok alapján döntenek a világon mindenütt az ilyen kérdésekben, s az itt elhangzott európai példák is ezt húzzák alá és nem valamiféle merev számarányokat. Mert az a kormány és az az állam hatékony, amely azt gondolja végig, hogy a magyar társadalom szempontjából hol hatékonyabb az állam vagyonát tartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Szocialista Pártnak az a javaslata, hogy az év végével zárjuk le a privatizációs folyamatot, és kezdjünk el egy másfajta vagyonkezelést. A privatizáció 1990-ben kezdődött, most 2005-öt írunk, a nagy, a tömeges méretű privatizációs eljárások sora véget ért, befejeződött a gazdasági rendszerváltás első része. Az a javaslatunk, hogy indítsuk el a második részt, a második fázist, a sikeres vagyonkezelést. A megmaradt és megtartandó állami vagyonrészek felügyeletét bízzuk egy olyan szervezetre, amely versenyképességi és hatékonysági szempontok alapján gazdálkodik az állami vagyonnal. Ez lehet egy nemzeti holding vagy lehet maga az Államkincstár. Döntsünk arról is, hogy egységes legyen-e a vagyonkezelés vagy maradjanak ágazati feladatok. Azt gondolom helyesnek, hogy ezt vitassuk meg, és ezt döntsük el közösen.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 18 2005.11.03. 11:49  15-377

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! A beterjesztett költségvetés, a kormány javaslata egy következő lépés. Következő lépés, remélem, Magyarország sikere felé. Tesszük a dolgunkat, dolgozunk tovább három olyan alapvető érték alapján, amely meghatározza a koalíciós kormány és ezen belül a Szocialista Párt gazdaságpolitikáját. Ez a három érték: az igazságosság, a biztonság és a bátorság.

Az igazságosság, mert cselekedeteinknek célja, hogy csökkenjen a szakadék Magyarországon, csökkenjen a szakadék a gazdagok és a szegények között, vagyis hogy igazságosabb társadalomban éljünk. Biztonság, mert kiszámítható jövőt ígérünk és jelentünk mind az egész magyar társadalomnak, mind az egyes családoknak, mind a magánembereknek, mert következetesen teljesítjük azt, amit ígérünk, és olyat ígérünk, amit meg is tartunk. És persze a bátorság, mert a változtatás révén érvényesíthetjük azt, hogy Magyarország igazságosabb, és azt is, hogy Európa szolidárisabb legyen.

Azzal kezdtem, hogy tesszük a dolgunkat, folytatjuk a munkát, ezért készítünk költségvetést most. 1998 óta először lesz Magyarországnak választási évre vonatkozó költségvetése. Mert abban minden parlamenti képviselő egyetért - gondolom, az ellenzéki és a kormánypárti képviselők is -, hogy felelős, szükséges és törvényes lépés, ha minden évben elfogad az Országgyűlés költségvetést.

Ez nem volt így, hiszen 2000-ben a mai ellenzéki pártok akkor kormánypártként kibújtak ez alól a kötelezettség alól a kétéves költségvetés ötletével, semmibe vették a parlamenti demokrácia alapvető szabályait. Ez az, ami miatt azt gondolom, hogy igazából felelős, komoly és Magyarország iránti elkötelezettség az, ha egy kormány és a kormánypártok vállalják a választási évben is a költségvetés elkészítését.

Mi ennek a költségvetésnek a stratégiája? Figyelve az első napi vitát és figyelve a sajtóban megjelent véleményeket, azt lehet mondani, hogy mindannyian egyazon úton vagyunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen irányba tartunk. Ezzel a költségvetéssel mi ezen az úton előrehaladunk, már nemcsak azért is, mert világos értékek alapján határoztuk meg ennek a költségvetésnek a stratégiáját, hanem azért is, mert a költségvetés céljai az előrehaladást jelentik.

Négy cél van, amelyet a Szocialista Párt fontosnak tart és támogat. Az első az, hogy több nőnek és férfinak legyen munkája; a második, hogy igen, magasabb jövedelmet biztosítson a korszerű gazdaság teljesítménye; harmadrészt, hogy dinamikusan fejlődjön a magyar gazdaság és ezzel Magyarország az integráció kihasználásával; és az, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés és méltányosabb a szociális támogatás.

Azt mondtam, az első célunk az, hogy több nőnek és férfinak legyen munkája. Ez az egyik legnehezebb feladat minden kormány számára azok között a változó gazdasági körülmények között, amelyek Magyarországon, Európában, sőt az egész világon ma a gazdaságot meghatározzák. Azok a direkt és közvetett támogatások, amelyek a költségvetésben szerepelnek, azt biztosítják, hogy még ilyen körülmények között is több ember számára munkahelyet és pénzkereső munkavégzés lehetőségét biztosítsuk. Ez egyébként nem csupán gazdaságpolitikai, beruházásösztönzési kérdés - bár kétségkívül az is -, nemcsak az államháztartási egyensúlyok kérdése - bár az is -, ez társadalmi kérdés döntően, hiszen a munkaerőpiac mindig lefelé szorít ki, lefelé szorít ki embereket, akik így szociális támogatásra szorulnak. Munkához azzal segíthetjük az embereket, ha olyan támogatási politikát folytatunk, amely mellett a munkaadónak jobban megéri nehéz helyzetben lévő embereket akár atipikus munkarendben is foglalkoztatni, másrészről több embernek éri meg dolgozni, munkát vállalni.

A költségvetés három olyan nagy csoportot határoz meg, ahol ezt a támogatást fokozottan biztosítja. Azokat a nőket, akik a gyermekvállalás mellett munkát is vállalnak, azokat a pályakezdő fiatalokat, akiknek az első lépései nagyon nehezek, és azokat az embereket, akik rossz helyen, rossz foglalkozással és rossz élethelyzetben igyekeznek mégis munkát vállalni és tevékenykedni.

Azt mondtam, a második célunk az, hogy magas jövedelemhez jussanak a munkavállalók - hozzátenném: és a vállalatok is - a korszerű gazdaság teljesítménye révén. Három olyan feltétel van Magyarországon, amely ezt a korszerű gazdaságot biztosítani hivatott, és a költségvetés ebbe az irányba tesz határozott lépéseket. Az infrastruktúra fejlesztése az első, a technológiaváltás, az innováció hatékony ösztönzése a második, és a szakképzés, a munkaközvetítés és a bérezés alakítása a harmadik. Az a termelés és az a szolgáltatás fejlődjön, amely képes versenyképés terméket és árut létrehozni; olyan, amelyben nagy a hozzáadott érték, vagyis a tudás. Az a jó, ha Magyarország nem hátizsák-összevarró üzemekből, hanem olyan üzemekből áll, amelyek versenyképesek a piacon, nem csak Magyarországon és nem csak Európában. Ez az igény egyébként szorosan összefügg a bérekkel.

(8.50)

Egyik kezdeményezőjeként és ma is támogatójaként úgy gondolom, hogy a minimálbér növekedése döntő a bérek átrendezése szempontjából, és a reálbérek gazdasági teljesítményen alapuló emelése is elősegíti azt, hogy Magyarországon olyan üzemek, olyan beruházások legyenek, amelyek képesek ezt a megnövekedett bérfedezetet biztosítani, vagyis versenyképes gazdaság legyen. Mert olcsó bérekben nem akarunk, és hozzátenném, nem is tudunk versenyezni. Ahol erősek vagyunk, az a kreativitásunk, a tapasztalatunk, a tudásunk, a fejlettebb termékek előállítása, ez a magyar gazdaság igazi terepe.

Azt mondtam a bevezetőben, hogy a harmadik célunk az, hogy dinamikus fejlődés legyen, és azt is, hogy ezt az integráció nyújtotta lehetőségek kihasználásával képzeljük el. Magyarországnak van egy hihetetlen nagy előnye: az az előnye, hogy a kelet-közép-európai országok közül a legerősebben integrálódott az Európai Unió gazdaságába. Ez már az uniós tagfelvétel előtt is így volt. Az utolsó években már a magyar gazdaság export- és importtevékenységének 60 százaléka az akkori 15 tagállammal szerveződött és bonyolódott. Ez egy olyan erős integráció, olyan erős alap, ami jó feltételeket biztosít a fejlesztéshez. Sőt, azt gondolom, hogy az integráció adta lehetőség bővül is, mert Románia rövidesen tagja lesz az Európai Uniónak, és így létrejön az Európai Unió legnagyobb gazdasági-földrajzi egysége, az Alföld, Partium és Erdély gazdasági régió. Ez az összefüggő gazdasági-földrajzi egység teljes termelési vertikum lesz nagy piaccal és sokoldalú gazdasággal. A magyar gazdaságpolitikának ezt a lehetőséget is ki kell használnia.

A negyedik célunk, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés, és méltányosabb legyen a támogatás. Igen, a versenyképesség növelésével kapcsolatos döntéseket egy átgondolt, komplex jóléti politikával szükséges kiegészíteni, olyan politikával, amely egyrészt differenciáltan kezeli a különböző szociális rétegeket rászorultságtól függően, másrészt produktívan hozzájárul a köztársaság, az egész társadalom jólétéhez.

A jóléti rendszerek legyenek átláthatók és ellenőrizhetők, kövessenek világos elveket! A politika feladata, hogy megfogalmazza ezeket az elveket, amelyek mentén összeegyeztethetők az átláthatóság és ellenőrizhetőség követelményei azzal, hogy a támogatások kellőképpen illeszkedjenek a különféle élethelyzetekhez és igazságossági, méltányossági elvárásokhoz.

A családtámogatási rendszer átalakításával a kormány ebbe az irányba lép. Ebben az esetben a cél a kettős méltányosság elvének megfelelő támogatási rendszer irányába tett lépés, mert ekkor a támogatás a gyermekneveléshez mint társadalmilag fontos érték létrehozásához járul hozzá. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ahol több gyermek van, legyen nagyobb a támogatás, másrészt két azonos nagyságú család közül jusson több támogatás annak, akinek kisebb a jövedelme, nagyobb a megélhetési gondja.

Tisztelt Országgyűlés! Azok a célok, amelyeket a Szocialista Párt fontosnak tart a költségvetésben, megvalósítható célok. Ezek szerepelnek a négy évre szóló adóelképzelésekben, ezek szerepelnek a nyugdíjrendszer átalakításában, és ezek közül a 2006. január 1-jén megvalósuló - nevezhetnénk így - fordulat jellegű változások is ezt szolgálják. Mert fordulat jellegűnek tartom, hogy hosszú évtizedek után az általános forgalmi adó kulcsát 25-ről 20 százalékra csökkentjük; mert fordulat jellegűnek tartom a minimálbér jelentős emelését és annak iskolai végzettséghez kötését; és igen, fordulat jellegűnek tartom a családi pótlék jelentős megnövelését. Ezek az intézkedések 2006. január 1-jén életbe lépnek.

Az a kérdés tehát, hogy a megvalósítás feltételei adottak-e. A mai adatok és számok alapján látható, hogy igen, mert a gazdasági növekedés jelentős, nemcsak önmagában a 4 százalék várható növekedés, hanem ennek az európai országokhoz való viszonya is jelentős és jó feltételt jelent, másrészt látható a magyar gazdaságban az a dinamizmus, amely a bővülő beruházások és a növekvő export révén évekre előre biztosítja a megfelelő jövedelmeket, és az is, hogy a külföldi befektetők és a hazai megtakarítók számára is jó befektetési terület Magyarország. Ezért tudunk olyan költségvetést készíteni, amely egyszerre szolgálja a foglalkoztattak számának bővülését, a versenyképesség növelését és a fenntartható növekedés társadalmi-gazdasági infrastruktúrájának folyamatos fejlesztését, vagyis megalapozott összhangot teremtünk a szükségletek és a lehetőségek között.

Kérem, hogy ezt a költségvetést önök is támogassák. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 20 2005.11.14. 4:08  19-22

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Képviselőtársaim! Van annak valami furcsa bája, hogy a magyar parlamentarizmus 15. évében a Magyar Köztársaság miniszterelnöke vitára hívja ki az ellenzéki politikust, és programkészítésre ösztönzi az ellenzéki pártot. Van ennek valami furcsa bája (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A burzsoáziának…), mert ez azt mutatja, hogy eddig nem volt ilyen vita, és nem volt ilyen program.

Van annak valami nagyon furcsa bája, hogy ennek a vitára és programalkotásra való ösztönzésnek, láss csodát - és ez is szokatlan -, eredménye van. Méghozzá nagyon pozitív és nagyon komoly eredménye van. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) Igen, komoly és pozitív eredménye van, mert ennek tudható be az, hogy a Fidesz számos kérdésben megváltoztatta az álláspontját; számos olyan konkrét kérdésben, amelyről eddig világosan beszélt, és nemet mondott.

Nemet mondott az evára - most igent mond. Három héttel ezelőtt nemet mondott az általános forgalmi adó 25-ről 20 százalékra csökkentésére - most igent mond. Nyolc nappal ezelőtt nemet mondott a Fészekrakó-programra - most vasárnap óta ezt is támogatja. Szeretném elmondani önöknek, hogy örülök neki. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem látszik rajtad!) Szeretném elmondani önöknek, hogy örülök ennek a változásnak, mert azt mutatja, hogy a Fidesz tud változni, és tud jó dolgokat is elfogadni.

A miniszterelnök úrtól pedig azt kérem, hogy ne lankadjon abbéli igyekezetében, hogy további jó állásfoglalásra ösztönözze a Fideszt. Ebben támogatni fogjuk.

Kedves Képviselőtársaim! Ugyanakkor a múlt héten volt két nagyon furcsa kijelentése az ellenzéki politikusoknak. Egy gazdasági konferencián két nagyon fontos, nagyon alapvető törekvésükről adtak számot, nevezetesen arról, hogy ha mégis kormányra kerülnének valamikor a közeljövőben, akkor két lépést biztosan megtesznek. Az egyik lépés: elbocsátanak 200 ezer tanárt, orvost és nővért a magyar állam alkalmazottai közül, és lelassítják az autópályák építését.

Végiggondoltam, hogy ha ez a két törekvés valóban a Fidesz programját képezi, ez milyen társadalmi következményekkel jár Magyarországon. Vajon mi a helyzet akkor, ha Magyarországon, ahol összesen 103 ezer köztisztviselő és 535 ezer közalkalmazott van, és ebből 200 ezret egyik napról a másikra el akarnak bocsátani, hogyan fog akkor működni a győri vagy a szolnoki kórház, hogyan fog akkor működni a Berzsenyi Gimnázium vagy a jászapáti általános iskola? Sehogy, ez maga a káosz! Ez lenne az a társadalmi felfordulás, amelyet mindenáron el akarunk kerülni. Végiggondoltam azt is… (Dr. Kovács Zoltán: Az önkormányzati törvény…) Igen, Pápán a Türr Gimnázium sem működne, polgármester úr! Ha ezt az elbocsátást önök megcsinálják, ott is megszűnik az oktatás.

Végiggondoltam azt is, hogy mi van, hogyha 2006 nyarán önök leállítják azokat az építkezéseket, amelyek Magyarországon folynak; akkor Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Dunaújváros, Szekszárd és igen, Szolnok a kétszer kétsávosítással soha nem fog olyan utat kapni, ahol gazdasági fejlődés, ahol normális közlekedés lenne, ahol létrejönne az a fejlődés, amelyet mindnyájan szeretnénk, és mindnyájan akarunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt nevében kérni szeretnék önöktől; kérni szeretnék a Fidesz vezetőitől, hiszen önök el tudják érni, hogy képviselőtársaik megfelelő álláspontot képviseljenek ezekben az ügyekben. Azt szeretném kérni, hogy támogassák a Magyar Köztársaság kormányának programját, támogassák azt a 114 pontot, amelyről a miniszterelnök úr beszélt.

Támogassák, hogy Debrecen, Nyíregyháza, Pécs autópályát kapjon! És támogassák, hogy Magyarországon jó egészségügy és oktatás legyen!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 68 2005.12.01. 4:55  1-155

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! 2004 augusztusában a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelölt állító kongresszusán Gyurcsány Ferenc világosan fogalmazott: “Másfél év alatt nem lehet minden fontos célunkat megvalósítani, de bátor, cselekvő kormányzással nekilátunk közös javaink ésszerűbb, igazságosabb elosztásának, az adócsökkentésnek, az egészségügy korszerűsítésének, a foglalkoztatás bővítésének, a családtámogatás átalakításának.ö Ahogy akkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölti programjában, a Magyar Szocialista Párt a kormányprogramban ígérte, teljesítette. Mert az elmúlt egy évben nem késlekedtünk egyetlen olyan program elindításával sem, amely legjobb meggyőződésünk szerint a magyar nemzet érdekeit szolgálja.

Mert egy modern és igazságos Magyarország megteremtése érdekében elindított változások reformértékűek. Ez a száz lépés programja. És ez a program a reformokról folytatott meddő viták, a politikai tehetetlenség helyett nap mint nap újabb és újabb lépéseket tesz az örökölt társadalmi igazságtalanságok megszüntetéséért, a vállalkozások előtt álló akadályok lebontásáért, a versenyképes, a biztonságos, a gyarapodó Magyarországért. Ebben a lépéscsomagban három olyan kiemelten fontos tényező van, amely egyaránt kötődik ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképesebb, a társadalom pedig igazságosabb legyen, amely nagyon fájó, régi problémákat orvosol, s amelynek teljesítése volt a Magyar Szocialista Párt alapvető elvárása Gyurcsány Ferenc kormányával szemben.

Ezek a következők. Az általános forgalmi adó kulcsának csökkentése, hogy mindenki számára elérhetőbbek legyenek a termékek és a szolgáltatások, és hogy a magyar gazdaság versenyképesebb legyen. Az újkori magyar történelemben, a XX. és XXI. században nem volt még ilyen mértékű adócsökkentés Magyarországon.

A második a családtámogatási rendszer átalakítása, a méltányosság alapján. Több támogatást kapjon az a család, ahol több gyermek van, és több támogatást kapjon az a család, ahol alacsonyabb a jövedelem. Ez a változás nemcsak igazságos, hanem az esélyeket is megteremtő, a magyar társadalom legmélyrehatóbb változását készíti elő.

Harmadikként a minimálbér emelése, amellyel sikerült egy új viszonyrendszert létrehozni Magyarországon.

A miniszterelnök-jelölt akkor, 2004 augusztusában mind a háromról szólt, és megígérte. Miniszterelnökként, kormányfőként ő és kormánya mindhármat teljesítette. Ez ilyen egyszerű, ezt így kell csinálni!

(12.20)

Ez a mai alkalom, amely az értékelésről szól, ezért tehát fontos.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én teljes mértékben megértem a Fidesz-Polgári Szövetség országgyűlési képviselőinek magatartását. Teljes mértékig megértem, mert ez az értékelés számukra világosan mutatja, hogy a Szocialista Párt a és Szabad Demokraták Szövetségének kormánya nemcsak ígért, hanem cselekedett. Ez a másfél év mutatja azt a valódi felelős kormányzást, amellyel a Fidesz sem kormányon, sem ellenzékben nem tudott megbirkózni. Megértem tehát, hogy hátat fordítottak és elmentek. Megértem tehát, hogy nem vállalták a vitát, mert nincsenek elfogadható érveik, nincsenek tények a kezükben. Megértem tehát, hogy megfutamodtak ez elől a vita elől.

Ugyanakkor sajnálom is ezt a tényt, mert szerintünk a parlament nem működik ellenzék nélkül. Sajnálom tehát, hogy megfutamodtak a vitától, mert fontos lett volna legalább azt hallanunk, hogy nekik milyen elképzeléseik vannak erről a másfél évről, ők hogyan látják a kormányzásnak ezt a másfél évét, hogyan látják saját négyéves kormányzásukat, hogy vajon mit ajánlanak a magyar társadalomnak: hogy visszaforduljunk-e ahhoz az időszakhoz, amikor a Fidesz volt kormányon, vagy pedig folytassuk azt a munkát, amelyet megkezdtünk, és amely reményeim szerint 2006 után is folytatódni fog? Megértem tehát a Fidesz képviselőit, hogy letették a fegyvert, s távoztak a vitából.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 94 2005.12.01. 0:53  1-155

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vitathatatlan az, amit Józsa képviselőtársam mondott, hogy ez az új gyermektámogatási rendszer valóban segít a családoknak, mert a családoknak az a 13 százaléka, amely eddig nem tudta igénybe venni az adókedvezményt, és az a 31 százaléka, amely csak részben tudta igénybe venni, jóval kevesebb támogatást kapott, mint ami méltányos. Az az új rendszer, amely január 1-jén lép életbe, hogy többet kapnak azok, ahol több gyermek van, és többet kapnak azok, ahol kisebb a jövedelem, azt gondolom, egyértelműbben és világosabban szolgálja azt a célt, amelyre közösen fogtunk össze.

Egyébként a minimálbér megállapításánál korrekt szabályokat állapított meg a törvényhozás, korrekt volt az eddigi működés is, és a megemelt minimálbérnél is fenn fogjuk ezt tartani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)