Készült: 2019.12.12.17:28:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

144. ülésnap (2011.11.30.), 18. felszólalás
Felszólaló Földi László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:30


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Három nagyon komoly törvény van ma a parlament asztalán, amely valamilyen módon az oktatással foglalkozik, a köznevelésről szóló törvény tervezete, a szakképzésről szóló törvény tervezete, és ma a Ház elé került a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezete is.

Azt gondolom, hogy a törvénytervezet jól megfogalmazza azt a tényt, hogy mik azok a feladatok, amelyek ma a felsőoktatásban orvosolandók. Azt tapasztaljuk és látjuk, hogy különböző szakterületeken, különböző főiskolákon, egyetemeken nagy a lemorzsolódási arány, ezt mindenféleképpen csökkenteni kell, és ehhez szükséges, hogy a kiválasztáskor, a bemenetkor, a belépéskor az magas szintű legyen.

Azt is látjuk, hogy valaki egy egyetemre, főiskolára nyolc-tíz évig is jár, és szinte a vizsgázási lehetőségek korlátlanok. Azt gondolom, hogy szükséges ezen a területen is valamilyen módon továbblépni, és a kredit-előrehaladási sebességet kicsit szigorúbbá kell tenni. Ez nyilván a minőségibb oktatáshoz fog vezetni.

Fontosnak érzem, hogy a felsőfokú szakképzés egy részét át kell helyezzük a főiskolákra, a szakképző intézeteknek pedig nagyobb feladatot kell majd vállalniuk a felnőttképzésben. Úgy látom, hogy ennek a törvénytervezetnek a vezérgondolata, hogy az oktatás minőségcsökkentését megállítsa, és ne indítson olyan képzéseket, amelyekre kevés kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon.

Stabilabb pillérekre kell állítani a szakemberképzést, ehhez pedig a főiskolák oktatási színvonalát növelni kell, és ebben partneri együttműködést kell keressünk a kereskedelmi és ipari kamarákkal, illetve a nagyvállalatokkal.

Nagyon sokan emlegetik a különböző keretszámokat, hogy majd a különböző szakterületekre hány főt tud felvenni az egyetem vagy a főiskola. Azt viszont tapasztaljuk és látjuk, és saját városomban tapasztalom például, hogy műszaki értelmiségi mérnököt nem bírunk adott céghez felvenni, mert nincs. Tehát mindenféleképpen szükséges és fontos, hogy a műszaki képzést, a természettudományi képzést fejlesszük, és itt a keretszámokat adott esetben növelje meg rendeletben a miniszter.

Az ezredfordulón megkezdett integrációs folyamat mellett a felsőoktatási intézményhálózat átalakítása is fontos feladat. Az intézmény nagysága: vannak intézmények, amelyek minimális létszámmal működnek, kevés szakkal működnek, azoknak az életképessége megkérdőjelezhető. Ugyanakkor fontos, különösképpen a vidéki egyetemek, főiskolák esetében, amelyeknek nagyon fontos regionális szerepük van az adott területen, hogy az erősítésük megtörténjen.

Nagyon sokat beszéltünk már bizottsági ülésen is, és folyosói beszélgetéseken is elhangzott több esetben, hogy a bevezetett bolognai rendszer igen sok gondot okoz, vagy vannak gondok ezzel a bolognai rendszerrel. Én a tanárképzésben látok nagyon nagy gondot ebben, gyakorló volt iskolaigazgatóként tapasztaltam, hogy kijött gyerekek a főiskoláról, egyetemről nem láttak még gyereket közelről. Tetszenek emlékezni még arra az időszakra talán a nálamnál fiatalabbak, hogy valamikor volt Magyarországon a középfokú tanítóképzés, ami '54-ben megszűnt, és amikor ott a hallgató végzett, a negyediket befejezte, leérettségizett, utána elment az iskolába, és egy évig ott gyakorolta a szakmáját, majd visszament képesítővizsgázni. Nyilván akkor más társadalmi, más gazdasági körülmények voltak az országban, de hogy a gyakorlati képzésre nagy szükség van, azt nagyon fontosnak tartom, és ez a törvény kísérletet tesz arra, hogy adott esetben az egyetemet, főiskolát végzett hallgatót bevigye iskolába, és egy évig ott gyakorlaton vegyen részt. A bemenetnél lehetne vizsgálni természetesen az alkalmasságot például erre a szakterületre, de igazából a gyakorlat során, amikor már elvégezte a tanulmányait, lehet megfigyelni, hogyan tud adott esetben iskolában gyerekekkel bánni és megfelelően elvégezni a rá bízott feladatot. Tehát a bolognai rendszert alapvetően nem tartjuk elvetendőnek, nyilván valamilyen területen ez reformra, megújításra szorul, de alapvetően jónak tartjuk.

Nagyon sok külföldi diák is tanul a magyar egyetemeken, főiskolákon, és azt gondolom, fontos feladat, hogy minél több külföldi diákot hozzunk be az egyes területekre, hiszen ezzel az egyetemeknek, főiskoláknak a gazdasági potenciálját is növelni tudjuk.

Munkaerő-piaci problémákat is felvetettünk már, és előttem szólók is felvetettek, és olyan bírálat is érte a tervezetet már bizottsági ülésen is, hogy a humán szakokat, a humán szférát ez a törvény gyakorlatilag halálra ítéli. Ezt a vádat én alaptalannak tartom, ugyanakkor a gazdaság teherbíró képességéhez, az ország teherbíró képességéhez és a munkaerőpiachoz jobban kell igazítanunk a felsőoktatási képzést.

Az alaptörvény deklarálja, hogy a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint képesség alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával Magyarország minden magyar állampolgárának biztosítja a művelődéshez való jogot.

Az átalakítások ellenére az államilag finanszírozott helyekre továbbra is a legjobbak kerülnek be, azaz a tehetséget nem a szülők anyagi helyzete fogja meghatározni.

(10.00)

Azt is látjuk és tapasztaljuk, hogy a fejlett jóléti államoknak is súlyos fejtörést okoz az állami szerepvállalás kérdése és mértéke a felsőoktatásban. Azokban az államokban, amelyek a GDP jelentős százalékát fordítják oktatásra, felsőoktatásra, európai példát említhetünk, de említhetünk tengerentúli példákat is erre... - a válság és születésszám kedvezőtlen alakulása ugyanis még a fejlett államokat is rákényszeríti arra, hogy a felsőoktatásuk finanszírozását újragondolják.

Az elmúlt 20 év világossá tette, hogy a felsőoktatás jelenlegi struktúrája ebben a formában az állam által nem finanszírozható tovább. A hallgatói létszám nőtt, de a képzések minősége visszaesett, az állam pedig ilyen nagy létszámban képtelennek bizonyult az elégséges források biztosítására.

Összegzésképpen elmondható, hogy megújulási verseny van ma a világban. Azok az országok, amelyek képtelenek lesznek megújulni, vesztesei lesznek az átalakulásoknak. Egy nemzet sem lehet versenyképes, ha nem tartja fontosnak az új elit kinevelésének kérdését. A nemzet teljesítőképessége ugyanis attól függ, hogy kik kerülnek ki az egyetemekről.

A felsőoktatás jövőjéről szóló döntés tehát tulajdonképpen a magyarság, az ország, a nemzet jövőjéről szóló döntés. Arra kérem a tisztelt Házat, tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezetét, jobbító szándékaikkal javítsák ezt, és a végszavazásnál fogadják el.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai