Készült: 2021.06.19.20:00:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

119. ülésnap (2000.02.10.), 60. felszólalás
Felszólaló Dr. Horváth János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HORVÁTH JÁNOS, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága február 1-jei ülésén tárgyalta és megvitatta az előttünk lévő törvényjavaslatot, nevezetesen a vízi közlekedésről szóló T/2066. számú irományt. A bizottság 17 igen szavazattal, 10 nem szavazattal végül is a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek ajánlja általános vitára és elfogadásra.

A specifikus megjegyzések és a vita anyaga, ami a bizottságban elhangzott, részletes, kimerítő, sokkal több, mint ami itt az én rövid beszámolómba belefér, mégis engedtessék meg, hogy néhány elemet kiemeljek.

Igen, ahogy már a miniszter úr is mondta nekünk most, azzal kezdődik ez a törvényjavaslat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nyomán bizonyos helyzetek keletkeznek, tehát az eurokonformitásról és a Duna-Rajna-Majna vízi útba való bekapcsolódásról rendkívül érdekes és megnyugtató, amit hallottunk.

Azután a törvényjavaslat igyekszik ezt a beilleszkedést úgy művelni és elősegíteni, hogy a nemzetközi jog más vonatkozásai is számba vétessenek. A törvényjavaslat kitér a hajózási jogintézményekre, például szabályozza azokat a kategóriákat, amelyek nemzetközileg használatosak és amit az Unió is használ: például hajók osztályozása, segélynyújtás és mentés, közös hajókár és így tovább. Azután foglalkozik a törvényjavaslat a vízi utak fenntartására vonatkozó témákkal, nevezetesen a tulajdonosokkal, hogy ki a tulajdonos. Általában az állam, időnként az önkormányzat, de vannak kivételek is e tekintetben.

Aztán rendelkezést ajánl a törvény a vízi út hajózásra igénybe vehető részéről, és hogy mindez hogyan történjen. Továbbá intézkedést tartalmaz a törvényjavaslat a gazdasági hatás tekintetében, hogy miért is kívánatos a vízi utakat továbbfejleszteni és az őket megillető jelentőséget tulajdonítani nekik. Egy elem itt, amire jó emlékezni és talán a köztudat nem mindig ismeri ezt, hogy a vízi közlekedés olcsó szolgáltatási mód. Olyan adatok kerültek a kezünkbe, hogy a közúti árufuvarozásnál mintegy hatszor-hétszer olcsóbb, tehát egyhatoda, egyhetede a vízi közlekedési költség; még az árufuvarozásnak is körülbelül egyharmada vagy fele.

Azután foglalkozik a törvényjavaslat a környezetvédelmi hatásokkal, hiszen számos ilyen van. Nevezetesen a szennyezés, de azon kívül a zajszennyezés és a levegőszennyezés ennek következtében. Valóban, ahogy miniszter úr is rámutatott, ez egy keretszabály, és szükség lesz két irányban a jövőbe tekintenünk; arra, hogy valamikor egy kódex jellegű törvényalkotás megjelenjen, de időközben nyomban szükség lesz kormányrendeletekre vagy miniszteri rendeletekre, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak.

Azután a bizottsági vitában képviselőtársaim még különböző témákat említettek, ilyesmit, hogy mi legyen a folyómedrek kotrásával, azután hogy mi történjen a kikötőkkel, kié is a kikötő, ki gondoskodjon róla, és miért van az, hogy az országba jövő, légi úton vagy vasúton megérkező külföldi szép kaput lát, de ez nem mindig áll a hajókikötőkre.

Ezeket a témákat említeném most gyorsan, és megismétlem: a gazdasági bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja és ajánljuk az elfogadását.

Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai