Készült: 2021.06.15.17:13:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

119. ülésnap (2000.02.10.), 20. felszólalás
Felszólaló Karakas János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:22


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARAKAS JÁNOS az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Sajnálhatja miniszter úr, hogy el kellett mennie, mert most tapasztalhatná, hogy a bíráló szavak után egy ellenzéki képviselő dicsérni is tud. Dicsérni, mert ez a törvény egy jól előkészített törvény, ez egy jó törvénytervezet, s remélem, hamarosan törvény is lesz.

Ez egy olyan komplex anyag, amit szerencsés módon egy hatástanulmánnyal is kiegészítettek. Mindenki számára így még érthetőbbé vált a növényvédelem fontossága és ezen törvény meghozatalának a fontossága.

Jó a törvény-előkészítés azért is, mert megkérdezték a szakértőket, sőt nemcsak hazai szakértőkkel konzultáltak, hanem külföldi szakértőkkel is, ami olyan szempontból is fontos, hogy egy EU-konform törvénytervezetet kellett a Ház elé benyújtani, és úgy érzem, hogy ennek a feltételnek is megfelel ez a törvénytervezet.

Miért is fontos, hogy ez a törvény idekerült az asztalunkra? Van egy formai fontossági ok, talán a legkevésbé fontos, az, hogy egy törvényerejű rendelet szabályozta eddig a növényvédelem kérdéseit, és pontosan a nagyságrendje miatt illő ezt most már törvényben rendezni.

Amiért sokkal indokoltabb volt a törvényi szabályozás, az az, hogy a növényvédelem mindannyiunkat érint. Mindannyiunkat érint, érinti azt is, akinek otthon van egy cserép növénye, virága, és valami baja van, meg kellene permetezni, vagy a kiskertben van gondja. Mindannyiunkat érint akkor is, amikor valaki idegeskedik azon, hogy vajon az a zöldség, gyümölcs, amit megvásárolt a piacon, tartalmaz-e szermaradványt, nem károsítja-e az egészségét, hisz nagyon sokat hallhatunk arról, hogy egy rosszul elvégzett növényvédelem vagy még akár egy rossz műtrágyázás akár halált is okozhat, hisz ha egy sárgarépában a nitrogén-túlműtrágyázás miatt több a nitráttartalom, abba egy csecsemő belehalhat. Tehát érinti ez még azt a kiskerti termelőt is, hogy ennek tudatában végezze tevékenységét. Érint mindannyiunkat, illetve egyre növekvő számban mindannyiunkat az allergia kérdése, ami az elhanyagolt parcellák miatt most parlagfű címén okoz mindannyiunknak, illetve egyre többünknek gondot.

Ezért kell a törvényi szabályozás. Aztán azért is kell, mert azóta megváltozott ténylegesen az üzemei szerkezet, termelési szerkezet, sőt megváltozott a környezetvédelmi felfogás is. A kémiai védelem mellett, sőt esetenként azt már megelőző nagyságrendben is előtérbe került a növénynemesítés eredményeinek a bevezetése, különböző rezisztens, toleráns fajták bevezetése, illetve a biológiai növényvédelem különböző formái.

Előtérbe került az előrejelzésen alapuló növényvédelem, persze, esetenként azt kell mondani, ez ma még csak egy álom, hisz pontosan a megváltozott üzemi szerkezet miatt, a megnövekedett felhasználói szám miatt relatíve kevesebb a hozzáértők száma, így azt a kívánatos célt, amit ebben a törvényben is napirendre tűzünk, jó lenne minél hamarabb elérni. De ehhez nemcsak törvényi rendelkezés, hanem tényleg egy hozzá kapcsolódó rendelet és egyéb intézkedéssor meghozatala is szükséges.

Néhány szót hadd szóljak e kívánatos forma kialakításáról. Célunk az kell hogy legyen - és nemcsak az EU-hoz való csatlakozás, hanem tényleg a saját érdekünkben is -, hogy a lehető legalacsonyabb kockázattal és környezetterheléssel próbáljuk a lehető legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű terméket előállítani. Ezt néhány helyen már most meg tudják tenni. Meg tudják tenni ott, ahol kellő szakértelem van, kellő üzemi nagyság van ahhoz, hogy tudjanak foglalkoztatni szakembert, vagy kellően hatékony szaktanácsadási rendszer működik a térségben. Mire gondolok? A régi nagyüzemi rendszerben egy növényvédő szakmérnök egész éves munkája egy 5-10 ezer hektáros üzemben bőven biztosított volt. Manapság, amikor 5 ezer hektárra már nagyon sok ember jut, nem biztos, hogy elég egy ember. Lehet, hogy több kell, és mivel nem egy ember közvetlenül irányítja ezeket a munkákat, hanem csak szaktanácsadási rendszerben van, ezért még inkább duplázódik a szaktanácsadás iránti igény, sőt duplázódik az ellenőrzési iránti igény is, különösen olyan szempontból, hogy ha EU-tagok leszünk, akkor igazából már nem a szermaradvány-vizsgálat lesz a meghatározó, hanem az egész növénytermesztési folyamatot felölelő bizonyítvány. Hogy ez a fajta bizonyítvány, nyilvántartás kiadható legyen, nagyon meg kell küzdeni a növényvédelem szakirányítóinak, hogy ezt ismertetni lehessen a piaci szereplők mindegyikével.

Tehát ennyi minden benne van még ebben a törvénytervezetben, amit, itt kisebbségi képviselőtől hallhattuk, rendeletben fognak szabályozni, és bízom én is abban, hogy ezek a rendeletek tényleg hasonló módon, széles körben meg lesznek tárgyalva, mert legalább olyan fontosak ezek a rendeletek, mint maga a törvény.

 

(10.00)

Engedtessék meg azért - nemcsak a törvényhez szigorúan kötve, de mégis a törvényhez kapcsolódóan - egy-két téma felvetése. Az egyik az, hogy napirenden van a növényvédő kamaráról szóló előterjesztés. Jó lenne, ha ennek az előterjesztésnek az elfogadása egyidejűleg megtörténhetne a növényvédelemről szóló törvény elfogadásával. Bizottságon belül már beszéltünk arról, hogy kétféle út is lehetséges: az egyik az, hogy futtatjuk ezt a képviselői javaslatot, és párhuzamosan fogjuk elfogadni a két törvényt, vagy pedig az, hogy beépítjük ebbe a növényvédelemről szóló törvénybe. Ez utóbbit én egy kicsit szerencsétlenebb dolognak tartanám, mindenesetre jó lenne, ha az általános vita során azért hangot adnánk véleményünknek, és kialakítanánk egy egységes véleményt. Mint mondottam, én örülnék, ha az első jönne be, de ehhez az is kell, hogy mi magunk is akarjuk ennek a törvénytervezetnek, a Csatári József nevével fémjelzett törvénytervezetnek a mihamarabbi megtárgyalását.

És van még egy dolog, amit tulajdonképpen a miniszter úr is említett, mégpedig az, hogy hiába van egy jó törvény, a jó törvényhez, annak betartatásához pénz is kell. Pénz kell az előbb említett szaktanácsadói, ellenőrzői hálózat kiépítéséhez; pénz kell ahhoz a monitoringrendszerhez, amely nélkül tényleg nehezen képzelhető el a rendszer működtetése. Jelentős bér- és anyagköltségek vetődnek fel emiatt, viszont ebbe a törvénybe természetszerűleg nem lehetett belevenni, hogy a költségvetés iksz összeget minden évben biztosítson. És ha ezt valahol a későbbiek során nem vesszük figyelembe, akkor úgy járhatunk, mint jó néhány más törvényünknél, hogy meghoztunk egy jó törvényt, és baj van a végrehajtással. Én most hadd mondjak egy, az agrárgazdasághoz kapcsolódó példát.

Elfogadtuk, hogy szükség van arra, hogy a bor jövedéki adó hatálya alá tartozzon; szükséges lépés volt. Viszont nem történt meg, hogy a VPOP ezen megnövekedett feladataihoz megnövekedett pénz is csatolódjon. Most, ebben az esetben is, ha nem lesz pénz, akkor hiába a jó törvény. A bizottsági ülésen felvetődött az, hogy ezt vajon rá lehetne-e terhelni a termelőre. Nagyon örültem annak, amikor ebben az anyagban, a hatásvizsgálati részben, előkerült az, hogy kimondották, a termelők tovább nem terhelhetők, tehát a költségvetésnek kell nagyobb arányban kivenni a részét a finanszírozásból. Ennek persze meg is van az alapja, hisz mindannyian tudjuk, hogy ha például a 2000. évi agrártámogatásokat nézzük, akkor az FVM intézményei 20 százalék feletti növekményről számolhatnak be a tavalyi évi támogatottsághoz képest, míg például a közvetlen agrártámogatások az 1999. évhez képest 3 százalékkal csökkennek. Tehát ebből, azon túl, hogy burkolva elmondtam egy bíráló véleményt, az is következik, hogy igenis megvan a pénz ahhoz, hogy ez az intézmény kiépülhessen, és én remélem, hogy mindannyian, akik egy kicsit is konyítunk ehhez a szakmához, azon leszünk, hogy meg is valósuljon.

Zárszóként, azon túl, hogy én is javasolnám ennek a törvénytervezetnek a mihamarabbi elfogadását, előjön belőlem a tápanyag-gazdálkodási szakmérnök, és ezt Gyapay úrnak mondanám. A foszforgondok nem a foszforműtrágyázás gondjai. A foszfor nagyon hamar lekötődik a talajban, és igazából csak akkor jelenik meg, ha a talajjal együtt mosódik be az élővizekbe. Ennek a valószínűsége elhanyagolható, és nagyságrendje sokkal kisebb, mint például az a sok mosószer, ami annak idején a Balatonba bekerült. Tehát amikor a környezetvédelmi bizottságban erről beszélnek, kérem, erre is figyeljenek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai