Felszólalás adatai

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A magyar állat-egészségügyi szabályrendszer alapjait jelenleg az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény állapítja meg. E jogszabály - hatálybalépését követően - egy alkalommal, 2001-ben került átfogó módosításra. Az azóta eltelt időszak alatt bekövetkezett változások, így az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, a közigazgatás korszerűsítésére irányuló új kormányzati célkitűzések megjelenése, valamint a hazai jogszabályi háttér megváltozása következtében ismét szükségessé vált a törvény felülvizsgálata. Az elvégzett felülvizsgálat egyértelművé tette, hogy a változások követése csak egy új állat-egészségügyi törvény megalkotásával lehetséges, bár természetesen, az imént is hallhattuk, voltak más elképzelések is.

Tulajdonképpen az előzőekben elmondottak alapján felmerülhet a kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Négy pontban röviden összefoglalva a következőket.

Mindenekelőtt a tagállami működés során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy a jelenleg hatályos törvény már nem nyújt egyértelmű alapot egyes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési feladatok közösségi normáknak megfelelő ellátásához. Az így felmerült igényekhez igazodva - a járvány- és élelmiszer-biztonság messzemenő figyelembevételével - a törvényjavaslat megújult alapot szándékozik adni a csatlakozás óta felmerült és a jövőben szükségessé váló jogharmonizáció sikeres elvégzéséhez.

Másodsorban a törvényjavaslat a kor kívánalmaihoz igazodva törekszik az állat-egészségügyi igazgatás szervezetének korszerűsítésére, az egyes állat-egészségügyi feladatok és hatáskörök átszervezésére, valamint ezzel egyidejűleg a hatósági fórumrendszer átalakítására. Ennek keretében az állami feladatok célszerű decentralizációja érdekében jelentős mértékben csökken a minisztérium hatósági feladatainak száma - ez már régi igény volt egyébként.

Egyfelől a minisztériumnál nem maradnak egyedi, elsőfokú hatósági ügyek, másfelől a minisztérium hatáskörébe tartozó másodfokú ügyek száma csökken. Ez utóbbi megvalósulását szolgálja, hogy az állat-egészségügyi hatóság elsőfokú hatósági ügyeinek egy része az igazgatási hierarchiában alacsonyabb szintre kerül. Ez hivatott biztosítani azt, hogy a minisztérium ágazati stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában való szerepvállalása növekedjen.

Szükségessé vált az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési feladatok ellátási rendszerének átstrukturálása is. Ennek előkészítése során a vezérelv az volt, hogy a feladatok nem szüntethetők meg, mivel ezek közösségi előírásokban foglalt kötelezettségeink, továbbá a hazai járvány- és élelmiszer-biztonságot szolgálják. A törvényjavaslat megoldásként a jogosult állatorvos intézményének bevezetését irányozza elő. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelnem, hogy a jogosult állatorvos állat-egészségügyi szervezetbe illeszkedése mellett továbbra is biztosított az állat-egészségügyi hatóságon belüli töretlen intézkedési lánc fennmaradása.

Nem elhanyagolható tény azonban az sem, hogy az előzőekben elmondottak együttes pozitív vívmányaként az állampolgárok számára is egyszerűbbé válik saját ügyeik intézése. Tehát közelebb kerül az állattartó vállalkozó gazdálkodóhoz az ügy intézése, ezt egyébként gyakorló gazdálkodóként is üdvözölni tudom, és a kollégáim is.

(1.10)

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növeléséről szóló 58/2000. számú országgyűlési határozattal összhangban áttekintésre kerültek az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat feladatai. Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény keretjogszabályként ugyan megállapítja a hatósági élelmiszer-ellenőrzésre vonatkozó általános előírásokat, de nem részletezi az ellenőrzésben részt vevő hatóságok feladatait. Ebből adódóan azt minden egyes hatóság esetében a vonatkozó jogszabályok állapítják meg, így az állat-egészségügyi törvényjavaslat, valamint annak hatálya az élelmiszertörvény keretei között mozogva pontosítja az állat-egészségügyi hatóság élelmiszer-ellenőrzési feladatait. Ezzel kapcsolatban említésre érdemes, hogy az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat az egyetlen, amely a teljes élelmiszerlánc során jelen van, így a törvényjavaslat szerint továbbra is vezető szerep hárul rá az élelmiszer-biztonság fenntartásában.

Az élőállatok, állati eredetű termékek szállításának, forgalmazásának vonatkozásában teljesen új előírások kerülnek megfogalmazásra. Ennek indoka, hogy egyrészt a belföldi szállítás, a tagállamok közötti kereskedelem és a harmadik országokból származó import szabályai az Európai Unióhoz történő csatlakozással teljesen megváltoztak, másrészt a korábbiakban említett országgyűlési határozat értelmében korszerű intézkedési és szankcionálási jogosítványokat szükséges megállapítani az állat-egészségügyi hatóság számára. Ennek előnyös hozadékaként értékelendő, hogy ezáltal erősödhet a magyar termelők, élelmiszer-előállítók diszkriminációmentes védelme.

Természetesen a törvényjavaslat elfogadásával a munka nem fejeződhet be, az új törvény a megkezdett munka első lépését jelenti, a jövőben további részletes jogszabályok kerülnek megalkotásra.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az elmondottak alapján és a kialakult vita során az élelmiszer-ellenőrzési és állat-egészségügyi munka ellátásának biztosítása érdekében a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)