Készült: 2020.07.04.21:39:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2017.02.20.), 245. felszólalás
Felszólaló Dr. Mátrai Márta Mária (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:29


Felszólalások:  Előző  245  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! „Korunk emberének az a benyomása, hogy már nem tud versenyezni a rohanó idővel, a változó világgal, mégis a harmadik keresztény évezred hajnalán sem változott a helyzet. A hit szempontjából ugyanott vagyunk, mint az első húsvét hajnalán. A helyzet azóta sem változott. Az emberiség azon része, amely nem tud hinni a feltámadásban, ma is szomorúan bandukol élete országútján.” ‑ írta 2003-ban Jakubinyi György, Gyulafehérvár érseke a húsvéti körlevelében.

Tisztelt Országgyűlés! A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. A keresztény egyházak tanítása szerint ez az ünnep az emberiség megváltásának ünnepe, amelynek kiemelkedő napja nagypéntek, az áldozathozatal, a megváltás szimbóluma. Nagypéntek nem egyszerűen a gyásznak, hanem az Úr keresztáldozatának, a megváltásnak a napja. Ilyenkor a hívő ember csendben elmélkedik, magába fordul, és új erőt merít a hétköznapokhoz. Ezt nem lehet másképp megtenni, mint gondolatainkba merülve, kötöttségek nélkül, és csak az erre való odafigyeléssel. Ez nem ideológiai, eszmei vagy vallási kérdés, ez több annál, mert vannak pillanatok, amikor mindenkinek számot kell vetnie saját életének küzdelmeivel, szenvedéseivel, reményeivel. Ez lehetőség, hogy érzékelje a hétköznapok értékét, gyarapodó életének sikereit, valósághűen láthassa saját sorsát. Erre tanítanak bennünket az ünnepek. Esélyt kell adni a számvetés készítésére.

A polgári kormány már máskor is hitet tett amellett, hogy vallja a keresztény értékrendet, az ebből adódó szellemi és lelki kötelezettséget. Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti hitvallásban elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Mindannyiunk figyelmét felhívja arra, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Természetes, hogy a kormány a nemzet ünnepei mellett támogatja a hagyományainkat megtartó hit nevezetes ünnepeit is.

(19.30)

Lehetőséget kíván teremteni arra, hogy mindenki kötöttségek nélkül élhesse meg az ünnepek ünnepét. Ahogy az Balog Zoltán és Soltész Miklós államtitkár úr felszólalásában is elhangzott, én is szeretnék arra utalni, hogy Varga László református lelkész, aki 2010 és 2014 között a KDNP országgyűlési képviselője volt, 2011. május 9-én önálló képviselői indítványában kezdeményezte a munkaszüneti napok számának bővítését. Ő is nagypéntekre gondolt, a következő indokolással. Azt írja: „Nagypéntek ünnepe az Európa önazonosságát jelentő keresztény kultúra alapvető, egyik kiemelkedő napja, amit minden magát keresztény egyháznak valló közösség a legnagyobb ünnepei között tart számon. Ezen a napon emlékezik a világ kereszténysége Jézus Krisztus megváltó halálára. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájától kezdve az útszéli keresztig minden erre a napra emlékeztet. Éppen ezért szükség lenne ezt a napot munkaszünetté nyilvánítani, ezzel is lehetőséget adni a hívő emberek számára az elmélyülésre, az áhítatra.”

Vannak azonban, akik kifogásolják ezt a sok ünnepet. Miért kell gyarapítani munkaszüneti napok számát? Ez a kérdés persze mindig csak akkor vetődik fel a kételkedők részéről, amikor hitbeli elkötelezettségünket akarjuk megerősíteni. Ugyanis, ha visszatekintünk a XVIII. század Európájára, láthatjuk, hogy 120-140 olyan vasár- és ünnepnap volt, amelyeken nemcsak a vallási, de a világi törvények is tiltották a munkavégzést. A fejlődő kapitalizmus idején a szabadnapok, az ünnepnapok számának csökkenése a termelés növelését, több bevételt és nagyobb haszon elérését szolgálta. Ez a haszonelvű szemlélet tovább ment a XX. században, egészen a rendszerváltozásig.

A magyar kormány hitet tett amellett, hogy az életet befolyásoló ünnepeket a lakosság szabadon, kötöttségek nélkül, nyugodtan, családi körben, szeretetben élhesse meg. A mai eltorzult, erőszakos, teljesítménykényszeres világban sokkal nehezebb az igazi értékeket felismerni. Ezért fontosak az ünnepek. Ezért a polgári kormánynak segítenie kell abban, hogy a jó, kiegyensúlyozott élet ígéretét az emberek ne csak gazdaságilag, hanem lelki és szellemi értelemben is felfedezzék.

A kormány a maga sajátos eszközeivel csak azt tudja tenni, hogy nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánítja, de ahhoz, hogy ez a nap igazi ünnep legyen, az egyházak segítségére is szükség van. Ha körültekintünk szomszédos országainkban, ahogy itt elhangzott, akkor látjuk, hogy nagypéntek Lengyelországban, Szlovákiában már régóta ünnep, Csehországban 2016-ban vált azzá, de Európa jó néhány országában, így például Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Portugáliában jelenleg is munkaszüneti nap.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve én csak azt kérem, hogy támogassák az egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló T/12969 számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  245  Következő    Ülésnap adatai