Készült: 2020.07.10.18:50:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

341. ülésnap (2014.02.06.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:43


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, számos honfitársunkat érte méltánytalan diszkrimináció akkor, amikor 1946. február 27-én megkötötték azt a lakosságcsere-egyezményt, amely lényegében jogfosztotta a Felvidéken élő magyarokat, onnan őket kitelepítette, s valóban egy kis csomaggal, iratok nélkül érkezhettek csak Magyarországra, itt valamilyen úton-módon próbálták őket elszállásolni. Ez a kollektív büntetésnek egy vállalhatatlan formája volt.

Mindemellett azért kérném képviselő urat, hogy akik mások szenvedtek ilyesfajta méltánytalan büntetést, az azoknak járó kárpótlásjogcímet ne vitassa; a zsidó honfitársainkra gondolok, amire képviselő úr az előbb megjegyzést tett. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem vitattam, csak azt mondtam, hogy ők megkapták, a felvidékiek meg nem.)

Ugyanakkor egyértelmű, hogy itt a továbbiakban valamilyen jogalkotásra szükség lesz, hiszen - ahogy ön is mondta - '64-ben került sor egy vagyonjogi egyezmény megkötésére, de ez csak egy részleges kárpótlást tudott adni az ottani magyar családoknak, nem terjedt ki például a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok tulajdonjogának elvesztése miatt keletkezett kárra és még más területekre sem, ezért ez csak egy részleges kárpótlás lehet.

Amikor az új alaptörvényt elfogadtuk, annak az U) cikke (9) bekezdése rögzítette, hogy új kárpótlási jogcím nem alapítható, ugyanakkor ez nem terjed ki természetesen ezekre a jogcímekre, hiszen ez egy korábbi nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul, korábbi nemzetközi szerződés garantálja tehát nemzettársainknak, honfitársainknak, hogy ilyesfajta kárpótlásban részesüljenek.

Nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy kinek milyen kártérítés, kártalanítás járhat, hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy nem lehet bizonyítani, hogy pontosan mit hagytak ott. Ennyi év távlatából az is nagyon nehéz, hogy sokszor a kitelepített sváb családok ingatlanjába költöztették be, tehát az egyik jogsérelmet egy másik jogsérelemmel próbálták valahogy orvosolni vagy helyrehozni, tehát volt, aki olyan lakhatási körülmények közé került, vagy esetleg olyan földeket is tudott megművelni, amelyek egy méltányos életet jelentettek nekik, és vannak olyanok, akik teljesen a szegénységbe, a kilátástalanságba, a nincstelenségbe kerültek akkor, amikor kitelepítették őket.

Ön is tudja és látja - hiszen itt volt a parlamentben az elmúlt négy évben -, hogy mindenhol igyekeztünk a kommunista rendszer alatt vagy akár a nemzetiszocialista rendszer alatt sérelmet szenvedettek számára minél inkább helyrehozni azokat a diszkriminatív lépéseket vagy jogsértéseket, amiket elszenvedtek. És ahogy zsidó honfitársaink számára is, akik a holokauszt túlélői voltak, a nyugdíj-kiegészítésüket 50 százalékkal megemeltük, ugyanúgy a 267/2000-es kormányrendelet alapján a tartós szabadságelvonást elszenvedett honfitársaink számára is egy ugyanilyen 50 százalékos emelést garantáltunk, ami egy olyan összegnek a megemelése az ő esetükben, amelyik 13-14 éve nem emelkedett, azóta csak inflálódott ez az összeg, most sikerült ezt megemelni.

Mindenki más számára is, akik a kommunista rendszer áldozatai voltak -90 ezer körüli a még életben lévők létszáma -, igyekeztünk pótolni azokat a hiányokat, amelyeket az okozott, hogy 2008. november 1-jén az akkori Gyurcsány-Bajnai-kabinet befagyasztotta mindenfajta inflációkövető emelését a kommunista rendszer áldozatai nyugdíj-kiegészítésének. Így 16 százaléknál is nagyobb mértékben emeltük a tavalyi évben ezeket a nyugdíj-kiegészítéseket, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Így tehát elmondhatjuk, hogy ahol a kormány tudott lépni, ott lépett ezeken a területeken.

Valóban, a Felvidékről kitelepítettek kapcsán nagyon sok számítást elvégeztünk, többfajta modell akár egyedi kártérítési igényekre, akár átalány-kártérítésekre a kormányülést is megjárta, ugyanakkor a bizonyítási erő, az, hogy mindenki valamelyest egyenlően részesüljön ilyen kárpótlásban, ne csak erkölcsi, hanem anyagi kárpótlásban is, nagyon nehéz ennek a pontos módját meghatározni, és a számok rendkívüli mértékben szórnak, óriási összegek hangzottak el, ha 150 ezer család vagyonát szeretnénk mindenféleképpen teljes mértékben kárpótolni.

Ráadásul ön is tudja, hogy az 1946 és 2014 közötti bizonyítás valóban sok esetben jogsérelmet eredményezne, de bízunk benne, hogy az egyik modellt végül költségvetésileg is alá tudjuk támasztani, és ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége engedi, rendezni fogjuk tudni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai