Készült: 2020.09.22.16:54:32 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 171 2010.05.26. 4:02  1-192

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy vegyem a bátorságot, és cigány származású képviselőként az öt alappillérből a munkáról és a munka fontosságáról beszéljek önöknek.

Ha munka van, akkor minden van. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt nyolc évben minden volt, csak munka nem. Az elmúlt nyolc évben folyamatosan romlott a foglalkoztatás, egyre nőtt a munkanélküliek száma. Nem véletlen, hogy az öt legfontosabb pillérből az egyik a munkáról szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkának nagyon nagy szerepet kell szánni a következő négyéves ciklusban. Tulajdonképpen a munka elvesztette a becsületét; aki ma Magyarországon dolgozik, nincs megbecsülve. A munkának vissza kell adni az értékét, ma a munka értéke nincs megfizetve, nem lehet a munka értékét azonosnak tekinteni a segéllyel. A munkának vissza kell adni az emberi méltóságot, a családok biztonságérzetét is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munka hitet ad. Hitet ad nekünk, romáknak is. Igen, hitet ad abban, hogy van értelme az életnek, van miért reggel fölkelni és este lefeküdni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram kijelöli a foglalkoztatáspolitika alapjait, és teljesen új irányt szab annak. Szakít a szocialisták nyolcéves gyakorlatával, és központba helyezi a dolgozni akaró, a magát folyamatosan képző embert. Ezt mi támogatjuk. Hangsúlyozni szeretném, ez nem azt jelenti, hogy nem gondoskodik a szociálisan rászorultakról. És ha itt tartunk, Szűcs Erika képviselőtársam beszélt arról, hogy milyen fontos a jó program. Na most, a jó program, kedves képviselőtársam, nem az "Út a munkához" program. Megértem, hogy ön ezt dicséri, mert az én tudomásom szerint közel 7 millió forintért szakértett ebben a programban. Na, nem ilyen programokra van nekünk szükségünk, hanem a tényleges felzárkóztatási programokra.

Engedjék meg nekem, hogy a munkával kapcsolatban azt mondjam, hogy a munka az élet alapfeltétele. Nem én mondom ezt, maga Szent Benedek. Szent Benedek, a bencés rend alapítója a "Dolgozz és imádkozz" mondatra egy egész bencés rendet alapított. Arra kérem a kijelölt miniszterelnök urat, hogy erre a két szóra, dolgozz és imádkozz, nyugodtan szervezhet egy új országot, és ebben, ha mi, cigányok részt tudunk venni, szívesen adjuk szavazatunkat is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

(17.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 176 2011.12.22. 5:03  77-207

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először engedjék meg nekem azt, miután Lázár János hogyléte iránt sokan érdeklődtek itt, a Ház falain belül, megnyugtatok mindenkit, hogy jó egészségi állapotnak örvend, és számomra sajnálatos módon még mindig 190 centiméter magas. (Derültség a kormánypártok soraiban.)

De azért, hogy Zagyva György után meg tudjak jól szólalni, és megpróbáljak a benyújtott törvényjavaslathoz hozzászólni, miután a szocialisták már nincsenek a teremben, így a kérdés egy bekövetkezett történet lesz valamikor. Szerettem volna tőlük megkérdezni, miért aggódnak annyira az egyházakért. Remélem, nem ezekért az egyházakért aggódnak, amelyeket én itt most fel fogok sorolni röviden: Ezoterikus Tanok Egyháza, Magyarországi Gó Egyház, Magyar Boszorkányszövetség és nem utolsósorban a Magyarországi Szcientológiai Egyház. Ha ezekért aggódnak, akkor azt kérném, hogy ezt ne tegyék. A felsorolt szervezetek csupán példaként szolgálnak a több mint 350, magát egyháznak tartó szervezetek közül, amelyek a jelenleg hatályos törvény szerint valódi egyházi státussal is rendelkeznek. A törvényjavaslat a jelen állása szerint 14 közösségnek biztosítana egyházi jogállást. Megjegyezném, hogy ez a szám körülbelül megegyezik a környező országokban az állam által elismert egyházak számával.

A törvényjavaslat egyik legfőbb érdemének tartom, annak elfogadása után bátran kijelenthetjük, hogy a bizniszegyházak korszaka remélhetőleg lezárult.

Meg kell azonban jegyeznem, hogy meggyőződésem, az itt felsorolt 14 szervezeten kívül még szép számmal akadnak olyanok, amelyek alaptevékenységként vallási tevékenységet végeznek, és most mégsem kerültek a törvényjavaslat mellékletébe. Csak zárójelben jelezném, hogy valószínű, a törvény nem zárta le ezeknek a körét, tehát ilyen értelemben az aggódás teljesen fölösleges. Az Országgyűlésnek vállalnia kell annak a felelősségét a jövőben is, hogy döntenie kell egyes közösségek jogállásáról, mégpedig arról, hogy egyes vallási szervezetek egyháznak minősülnek-e vagy sem. Ahhoz azonban, hogy a többi egyesülés státusáról is felelősségteljesen dönthessünk, szükség van szakmai és tudományos megalapozottságra, eljárási garanciák beépítésére.

A 2012. január 1-je után egyesületté váló szervezetek figyelmét is felhívnám a javaslat 14. §-ára, mely az egyházként való elismerésre irányuló eljárást szabályozza. A népi kezdeményezéshez szükséges ezer fő megfelelő biztosíték a jogalkotónak a tényleges társadalmi támogatottság igazolására, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása pedig garancia a vallási tevékenység tartalmi megítélésére. Ezen eljárási kereteket vagy legalábbis analóg szabályozást alkalmaz az Országgyűlés a nemzetiségek, kisebbségek megítélésére lassan 20 éve. Az egyház szellemiségénél maradva ezen eljárási megoldás tehát nem ördögtől való, ugyanakkor jó szűrőként is használ az álegyházak esetén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam a vallási szervezetek számára nem köteles saját szervezeti formát létrehozni, de nincs megkötve abban sem, hogy milyen sajátos formát vagy formákat hoz létre. Az állam tehát belátása szerint határozhatja meg az egyház alapításának feltételeit és jogállását. A vallási közösség vallásgyakorláshoz való joga sértetlen marad akkor is, ha az egyház jogállást nem nyerheti el, vagy nem kívánja elnyerni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 188 2011.12.22. 1:44  77-207

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Bár Zagyva György hiányolta Damon Hillt, én nem hiányolom a szocialistákat, de úgy tűnik, hogy elhagyták a parlament üléstermét. Tőlük ezt várjuk el, mert az elmúlt 10-15 évben is ugyanígy politizáltak az egyházakkal, most sincs más céljuk, csak az, hogy majd azoknak a kisegyházaknak leveleket írogassanak, amelyek esetleg kimaradnak ebből a szórásból, ami most történik a parlamentben.

De nem ezért kértem szót, hanem számomra a törvényjavaslat fontos, és két alapvető kérdést tisztáztam önmagammal. Az egyik, hogy mi a törvény célja. Szerintem a törvény célja a vallási szabadság biztosítása mindenki számára, és ez a törvényben benne van. A másik fő cél volt, amit én személyesen is érzékeltem az elmúlt 20 évben, hogy az egyházakat szűkíteni kell, mert nagyon sokan bizniszegyházként működtek, és erre ez a törvényjavaslat tökéletes. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) És bizonyíték erre az, hogy az elmúlt 6 hónapban a 350 egyházból - milyen érdekes - már csak 72-en kérelmezik, hogy egyházak legyenek. Szerintem még ez is fog szűkülni. Ilyen értelemben én jó érzéssel fogom megszavazni a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 124 2012.11.20. 2:12  27-182

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Ha már név szerint meg lettem említve: én is büszke vagyok arra, hogy engem nem roma bűnözőnek tart volt jobbikos képviselőtársam.

Bár soha nem voltam roma származású emberként cigány vezető, mert nem indultam kisebbségi választásokon, de a népcsoport nevében hadd mondjam azt, ahhoz képest, ahogy Balog miniszter úr elindította ezt a vitanapot, egy kicsit méltatlanná vált. Méltatlan úgy beszélni a roma integrációról, hogy bizonyos emberek a hatvanas éveket idézik vissza. Többen azt szeretnék, hogy mi seprűket kötözzünk vagy kosarakat fonjunk, de közben a lényegről nem esik szó, arról, hogy a roma integráció - nem én mondtam, hanem a miniszter úr - nemzeti sorskérdés. Ha ez igaz, akkor kérem képviselőtársaimat, hogy erről beszéljünk.

Már csak azért is erről beszéljünk, mert meggyőződésem szerint a politika lényege a választás megnyerése. Minden párt erre kényszeríti önmagát, és erről is szól a politika. Mi, roma származású emberek elfogadjuk, hogy a mi voksunk fontos egy választáson. De nem mindegy, hogy hogyan akarják ezt megszerezni. Én nem értek egyet azokkal, akik segélyezéssel akarnak roma voksokat szerezni. Van ilyen párt a parlamentben. Azzal se értek egyet, hogy félelemkeltéssel, nem fog működni. Én azért vagyok a Fidesz padsoraiban, mert a munkát helyezem előtérbe, és a Fidesz politikája a munkával való voksszerzés, és szerintem a politikában ez természetes dolog.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 146 2012.11.20. 2:18  27-182

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután kevés idő maradt, és valószínű, hogy a normál hozzászólásomra nem lesz idő, engedjék meg nekem, hogy ne engedjem el a fülem mellett Vona Gábor jobbikos frakcióvezető mondatait.

Vona Gábor azt állítja, hogy nem készültek tanulmányok a magyarországi cigányságról. (Sneider Tamás: Így van!) Én ezt finoman, de cáfolnám; nagyon sok tanulmány készült az elmúlt 20 évben. (Sneider Tamás közbeszól.) Nincs olyan liberális értelmiségi, aki ne írt volna tanulmányt a magyarországi cigányságról, csak (Kőszegi Zoltán Sneider Tamás felé: Hallgasd már meg!) ezek a tanulmányok valószínű, hogy valamely fiókban hevernek. Magyarul: azt állítom, hogy a tanulmányok elkészültek, de a fiók számára, és senki nem használta fel őket.

De ennél többet is mond Vona Gábor. Ő azt állítja, hogy a magyarországi cigányságnak erősíteni kellene a magyar identitását. Ezt engedjék meg, hogy a népcsoport nevében visszautasítsam. Vona Gábor nem tudja, hogy Magyarországon a magyarországi cigányság 90 százaléka egy nyelven beszél, magyarul. Mi magyarok és cigányok is vagyunk. Azt meg végképp visszautasítom, hogy hazafiságra kellene minket nevelni.

Tisztelt Uraim! '56-ban nem egy roma árulta el a magyarságot, ha jól emlékszem. Mi Magyarország mellett voltunk, leszünk, és maradunk. Ilyen értelemben a hazafiságunkat megkérdőjelezni (Dúró Dóra: Nem kérdőjelezte meg!) enyhén szólva pimaszság Vona Gábor részéről. De megkérdőjelezte, mert ő azt állítja, hogy nekünk majd külön kell oktatni a magyar identitást. (Pörzse Sándor: Erősíteni! Az nem ugyanaz! - Az elnök csenget.) Világos. Ebben lehet köztünk vita, hogy erősíteni kellene, de még egyszer hangsúlyozom, hogy mi magyarok vagyunk, és azok is szeretnénk maradni, itt fogunk önök közt élni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)