Készült: 2021.05.07.11:40:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

266. ülésnap (2005.11.15.), 264. felszólalás
Felszólaló Tatai-Tóth András (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:00


Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt hittem, hogy a parlament történetében először azzal tudom kezdeni, hogy Babák képviselő úrral egyetértek, hiszen olyan szépeket mondott első mondataiban. Azokkal valóban egyetértek. Jó, hogy keletkeznek új munkahelyek, és nem örülünk annak, hogy munkanélküliek vannak.

A levont következtetéseiben sajnos már több volt az aktuálpolitizálás, mint a kormány munkahelyteremtő törekvéseiben. Azt kérem a képviselő úrtól, hogy mindazokat az előterjesztéseket, amelyeket munkahelyteremtésre a kormány eddig beterjesztett, támogatnia kellett volna, és kérem, hogy támogassa a következőket is, és a Dél-Alföldön is csökkenni fog a munkanélküliség. Hamarosan az autópálya elér Szegedig, mi azért bízunk benne, hogy ez segíteni fog a Dél-Alföld munkahelyteremtő programjaiban is.

Vincze képviselő úrnak örömhírrel tudok szolgálni: a művészeti nevelés területén és - majd szólok - néhány más területen megtaláltuk azokat a forrásokat, amiből javítani lehet a helyzeten. Lenártek képviselő úr ugyan nem az autópályák költségeiről, hanem azok haszontalanságáról beszélt, de annyiszor elmondták ma itt, hogy milyen drágán épülnek ma az autópályák, hogy egy régi történet jutott eszembe a maszek zöldséges és az állami zöldséges közötti vitáról.

(17.00)

Kérdezi a vásárló a maszek zöldségestől: magánál 20 forint a paradicsom, ott, az államinál meg csak 10. És az államinál van paradicsom? - kérdezi a maszek. - Hát az nincs. - Na látja, ha nálam nem lenne, nálam is 10 forint lenne.

Tisztelt Uraim! Ha mi nem építenénk autópályát, mint önök, mi is fele pénzből építenénk. Ennyit szerettem volna az egész napi autópályás ügyhöz hozzátenni.

Lenártek képviselő úr még a szemünkre vetette, hogy nem teljesítettük az adócsökkentési programunkat. Van három számom, uraim: amikor önök átvették a kormányzást 2002-ben, 22 százalék elvonás esett az átlagbér minden 100 forintjára. Önök radikális adócsökkentést és járulékcsökkentést ígértek a kormányprogramjukban, a választási programjukban, ennek eredményeként 4 százalékkal nőtt az átlagbér 100 forintjára eső teher - 26 forint lett. És örömmel tájékoztatom önöket, hogy lehet kifogásolni a jelenlegi kormányzat adócsökkentési programját, de ma 21,80 forint ez a teher, amely az átlagbér 100 forintjára esik. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy ez a beváltatlan ígéretek sorát gyarapítja.

És akkor szeretnék eredeti szándékom szerint a költségvetéshez is hozzászólni. Az ajánlás az 1618-tól az 1665. pontjáig foglalkozik az önkormányzati intézmények, nevezetesen az oktatási intézmények normatív és kiegészítő finanszírozásával. Sok területen jelentkezett feszültség, de bevezetőként szeretném elmondani, hogy soha olyan állami ígéret sem az önök kormányzása, sem a mi kormányzásunk alatt nem hangzott el, hogy az állam teljes egészében megfizeti az önkormányzati intézmények fenntartását; hozzájárul a normatív támogatással az intézmények fenntartásához az állami költségvetés; és a hiányzó forrást az intézményfenntartóknak kell kiegészítésként hozzátenni ehhez a támogatáshoz.

A hiányzó források tekintetében csatlakozom azokhoz, akik előttem szóltak a kistelepülések ügyében. Az én választókörzetemben is Tatán kívül 20 falu van, amelyek bizony nehéz körülmények között tudják a feladataikat ellátni. Tehát tisztában vagyok azokkal a nehézségekkel, amelyekről itt ma szó volt. De mindenekelőtt azokat a problémákat éreztem feladatomnak felvállalni, amelyek a gyerekek közvetlen ellátására vonatkoznak. Így a művészeti nevelés területén a benyújtott törvényjavaslattal szemben 105 ezer forintos normatívához találtunk forrást a zeneművészeti ágban; a csoportosnál pedig 59 ezerre, tehát a korábbi támogatás visszakerülhet.

A kollégiumok esetében 20 ezer forint körüli normatívanövekvéshez találtunk forrást. De itt meg kell említenem, hogy nagyon nagy eltérés mutatkozott a Pénzügyminisztérium kollégiumi költséget bemutató számítása és a kollégiumi szövetség számítása között, és még mindig dolgozunk azon, hogy ennek a különbségnek az okát megtaláljuk.

A nemzetiségi romaoktatás és a kéttannyelvű oktatás normatíváját nagyjából a tavalyi szintre sikerült visszaemelni.

A kistelepülések esetében a társulások támogatását a beterjesztett 30 ezer forintról 45 ezer forintra emeljük, tehát a tavalyi szintre emeljük. És a 3 ezer fő alatti települések közül ott, ahol az óvodai és az alsó tagozatos ellátásra a beterjesztett törvényjavaslat 25 ezer forint normatív támogatást tartalmaz, abban az esetben, ha önállóan tartják fenn az óvodájukat és az alsó tagozatos iskolájukat, az 1500 fő alatti településekre további plusz 10 ezer forintos támogatást javasolunk ugyanilyen címen, és ehhez a forrásokat megtaláltuk.

Mégis miért jelentkezik probléma a közoktatási intézmények finanszírozásában? Én kettős gondot látok, az egyik a következő. Az intézmények különböző feladataihoz a működési engedélyt a helyi önkormányzatok, illetve a települési jegyzők, a megyei főjegyzők adják meg, ugyanakkor az állami költségek nagy részét az állami költségvetésnek kell viselnie. Ez nem csak a közoktatás területén jelent gondot. Én azt hiszem, hogy meg kell oldanunk azt az ellenőrzést, azt a vizsgálatot, hogy mielőtt az állam kötelezettséget vállal egy-egy új ellátás állami finanszírozására, meggyőződik arról, hogy ennek a valóságos ellátásához megvannak-e a feltételek. Tehát a művészeti iskolában, a zeneiskolában van-e zenetanár, van-e hangszer és van-e gyerek; a tánciskolában van-e tánctanár, van-e táncterem; és nemzetiségi oktatás esetén pedig vannak-e nemzetiségi oktatást végző tanárok. Hiszen a nemzetiségek alkotmányos joga nem azzal teljesül, hogy az állam normatívát fizet ki a nemzetiségi iskolának minősített intézmények tanulói után, hanem a gyermekek alapvető nemzetiségi alkotmányos joga azzal teljesül, hogyha a gyerekek valóságos nemzetiségi nyelvoktatásban is részesülnek. Azt tapasztalom, hogy ezt ma az állam nem vizsgálja, nem ellenőrzi, és sok területen - esetleg a zeneművészeti és a képzőművészeti, táncművészeti képzéshez hasonlóan - néhányan visszaélnek ezzel, és ez nagymértékben rontja ennek a területnek az érdekérvényesítését.

Éppen ezért javaslatokat dolgoztunk ki arra nézve, hogy az állam ezen a területen azt a feladatát, amely nemcsak azzal jár… - nemcsak az a feladata az államnak, hogy forrásokat biztosítson, hanem az is a feladata, hogy azoknak a gyerekeknek az alkotmányos jogai érvényesüljenek, akiknek a számára a pénzt kiutalja, tehát megfelelő, törvényben előírt színvonalú oktatás folyjék minden közoktatási intézményben.

Ehhez kérem majd az önök támogatását is a szavazásnál. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai