Készült: 2021.05.10.05:59:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

266. ülésnap (2005.11.15.), 24. felszólalás
Felszólaló Kuncze Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:10


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a költségvetés meglehetősen bonyolult dolog, annyira, hogy látszólag egyes képviselőtársainknak - legyenek akár korábban pénzügyminiszterek - még mindig nem sikerült teljes mértékben feldolgozniuk az ezzel kapcsolatos problémákat.

Én is az általános résszel szeretném kezdeni, mert az a helyzet, amelyben a költségvetésünk évről évre van - és én ezt már többször elmondtam itt, a parlamentben -, korábban megszületett döntések determinációiból fakad. Ilyen, ha például hozunk egy olyan lakástámogatási rendszert, ami azt eredményezi, hogy nagyon sokan veszik fel a hiteleket, akár befektetési céllal is, hiszen jelentős mértékben támogatják a kamatokat, aztán néhány év elteltével ezeknek a kamattámogatásoknak a növekménye már akkora, hogy jelentősen megterheli a költségvetést. Nem azt mondom, hogy rossz dolog nagyon sok lakást építeni, eladni, még akár befektetői céllal is, csak ilyenkor is fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon a költségvetés meglehetősen szűkös lehetőségei között az adófizetők pénzéből kell-e támogatnunk azokat, akik arra a támogatásra nem feltétlenül szorulnak rá, viszont ha megcsillan a támogatás lehetősége, akkor természetes módon - és nem szabad tőlük elvitatni ezt a lehetőséget - élnek ezzel a bizonyos lehetőséggel. Aztán ennek mára már körülbelül 200 milliárd forintos költségvetésitámogatás-kiadás a következménye.

De mehetünk tovább is természetesen, mert van egy vita arról, hogy ez most választási költségvetés vagy nem választási költségvetés. Aztán miután valaki úgy foglal állást, hogy ez most egy választási költségvetés, ezután hosszan képes sorolni, hogy melyek azok a területek, amelyeken több pénzt kellene adni, mert a költségvetés szigorúan lesújt ide, oda, amoda, és így tovább, és így tovább.

Le kell szögeznem, hogy a mi véleményünk szerint a költségvetés nem választási költségvetés, ugyanakkor tartalmazza azokat a feszültségeket, amely feszültségek abból adódnak, hogy a politika által kitűzött fontos közép- és hosszú távú célok és az ezek elérése érdekében meghozott korábbi intézkedések rövid távon egymással ellentétbe kerültek, és ezeknek az ellentmondásoknak a következményeivel kell most szembenézni.

Hadd soroljam el ezeket a célokat! Az egyik ilyen volt, hogy szociális igazságtalanságok vannak, hiszen még mindig nagyon sok a rendszerváltás vesztese, és bizony-bizony nekünk ezeket az igazságtalanságokat valahogy orvosolni kell, ez erkölcsi vagy lelkiismereti kötelezettsége a politikának, ezért aztán különböző intézkedéseket kell hozni, hogy bizonyos csoportokon segítsünk, bizonyos csoportokat felzárkóztassunk. Erről szóltak a közalkalmazotti szférában végrehajtott béremelések, erről szóltak a nyugdíjemelések, erről szólt a 13. havi nyugdíj bevezetése, erről szólt a családi pótlék jelentős emelése, és így tovább, és így tovább; ezek a szociális intézkedések összértékükben mára már meghaladják a 600-700 milliárd forintot, legalább ennyivel többet költünk ezekre a célokra, de inkább többet évente, mint korábban.

Aztán van egy másik nagyon fontos szempont: Magyarországot versenyképesebbé akarjuk tenni a gazdaságban. Ennek érdekében számos intézkedést hozott a kormányzat, többek között például fejleszteni akarta az infrastruktúrát annak érdekében, hogy az idelátogató befektető olyan feltételeket és körülményeket találjon, amelyek ösztönzik őt arra, hogy idehozza a befektetését. Erről szól például az autópálya-építés, de erről szól, megjegyzem, mindaz, ami történt az elmúlt időszakban a távközlési informatika területén, és ezek bizony évente megint csak több száz milliárd forinttal terhelik meg a költségvetést. De miközben az előbbi célnál sem hallottam, hogy nahát, ezt most nem kellene csinálni, sőt megjegyzem, az ellenzék megszavazta ezeket a javaslatokat, az autópálya-építésnél sem hallom, kivéve, hogy az utóbbi időben Matolcsy György le akarja állítani az autópálya-építéseket, de egyébként nem hallottam, hogy ezekkel valamilyen probléma lenne. Sőt mindenki bejelentkezik, hogy nálunk is tessék szíves lenni autópályát építeni, elkerülő utat építeni, és így tovább, és így tovább. Ez a másik nagyon fontos cél volt, megint nem lehet azt mondani, hogy kidobtuk a pénzt.

Egy harmadik fontos cél volt az adó- és járulékterhek csökkentése, megint csak annak érdekében, hogy a gazdaságot erősebbé, versenyképesebbé tegyük. Nagy vita van itt rendszeresen a Ház falai között, hogy vajon történt-e adó- és járulékcsökkentés az elmúlt három és fél évben. Egyrészt azt gondolom, hogy azért ez nem egy komolyan vehető vita, hiszen amikor a központosított hányad, az újraelosztás mértéke csökken, amikor a személyi jövedelmek adóterhelése csökken, akkor elég nehéz azt mondani, hogy egyébként pedig az adók emelkedtek. Ez is egy fontos cél, fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképessége fokozódjon. Persze ennek aztán van egy olyan következménye, hogy itt meg viszont a bevételek csökkennek, illetve nem nőnek olyan mértékben. Megint azt kell mondanom, hogy különösebb tiltakozásokat nem hallottam akkor, amikor a kormány különböző adócsökkentési javaslatokat tárt a parlament elé, és amikor ezeket a kormánytöbbség megszavazta.

Végül a negyedik fontos szempont a 2010-re kitűzött eurócsatlakozási időpont betartása, és ennek érdekében a közelítés ahhoz a konvergenciaprogramhoz, ami elősegíti ennek a fontos célnak a mielőbbi elérését. Úgy látom, hogy most a politikában a tekintetben egyetértés van, hogy fontos érdekünk fűződik ahhoz, és jelentős bizonytalansági tényezőket szüntethet meg a jövőre nézve - és ezen keresztül megint csak vonzóbbá teheti Magyarországot a befektetők számára -, hogy bevezessük az eurót. Ha pedig ez így van, akkor azt is tudomásul kell venni, hogy az előbb elmondottakat figyelembe véve is érdekünk kordában tartani, illetve a konvergenciapályához közelítve csökkenteni a költségvetés hiányát. Megint azt kell mondanom, hogy ez egy negyedik nagyon fontos cél, amelynek az elérését elősegítendő, ebben a költségvetésben, illetve persze a jövő évi költségvetésben bizonyos korlátok megjelennek.

Most nem lehet azt mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előző ciklusban, mármint ebben a kormányzati ciklusban kidobáltuk, szétszórtuk volna a pénzt fölösleges dolgokra, hanem nagyon fontos és az ország szempontjából is fontos célokra költöttük. Középtávon fontos a szociális felzárkóztatás, a kiegyenlítés, az esélyegyenlőség? Igen, fontos. Fontos cél az infrastrukturális elmaradottságunk bepótlása? Igen, fontos. Fontos cél az ország gazdaságának versenyképessé tétele? Igen, fontos. Fontos az euró bevezetése? Igen, fontos. Ezek azok a középtávú célok, amelyek mind-mind az ország javát szolgálják, és ezek azok azonban, amelyek rövid távon ellentmondásba kerültek egymással. Lényegében ezt tükrözik azok a feszültségek, amelyek a költségvetésben fellelhetőek, és amelyekre különböző megoldási javaslatok születnek.

 

(9.20)

Varga Mihály képviselőtársam az imént tett néhány megjegyzést. Azért nem foglalkoznék velük részletesebben, mert ezerszer elmondtuk már a parlamentben, ezerszer elhangzottak a felvetéseire a válaszok, csak sajnos ezeket még mindig nem sikerült kellő mértékben elsajátítania, magáévá tennie. Ezért ő újra és újra elmondja a korábban elmondottakat.

Akkor hadd ismételjem meg, ami például a családtámogatásokkal kapcsolatban elmondott kifogásokat illeti: aki igénybe vehette a gyermekek után járó adókedvezményt, annak, kedves Varga képviselőtársam, volt jövedelme, ami után adót fizetett. Következésképpen, ha ez így volt, ő nem részesülhetett a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (Varga Mihály: Nem igaz.), ezért aztán nem lehet összeadni ezt a két tételt (Korózs Lajos: Így van. - Tállai András: Nem így van. Nem ismeri a szabályokat. - Varga Mihály: Ezt nem is mondta senki.), és nem lehet azt mondani, hogy ezen keresztül jelentős kiesések lettek volna, miközben az adó-visszaigénylési lehetőség miatt kieső jövedelmeket meg pótolják a másutt bevezetett emelések. Ez általános szabályként, azt gondolom, elfogadható. (Tállai András: Béki Gabriellával beszéld meg ezt!) Ezért aztán ez a fajta hivatkozás nem jelent semmit.

Ugyanakkor az egy jó irány, hogy ne azokat támogassuk lehetőség szerint ilyen módon, akiknek megfelelő jövedelmük van, hiszen a rendszerek úgy épültek fel, hogy minél magasabb jövedelme van valakinek, és ezért minél több adót fizet, annál több támogatást volt lehetősége igénybe venni, szemben azokkal, akiknek nem volt jövedelmük, és ezért a jövedelemadókon keresztül biztosított támogatások igénybevételére nem volt lehetőségük. Amikor a pénz szűkösen áll rendelkezésre, akkor azokat kell támogatni a szűkösen rendelkezésre álló forrásokból, akik arra a támogatásra egyébként rászorulnak.

Megjegyzem, egy költségvetési vita azért nagyon érdekes és izgalmas általában és - gondolom én - másutt, mert egyszer van egy kormányzati, bizonyos módosítások után a kormánytöbbség által támogatott költségvetés, és ehhez képest az ellenzék meg tudja jeleníteni a saját alternatíváját. Azt tudja mondani, hogy én nem ezt csináltam volna, hanem ehelyett azt csináltam volna. Hát, tisztelt képviselőtársaim, jellemzi a helyzetet - hogy a költségvetésben erősek a determinációk, és nagyon nehéz alapvető változtatásokat az egyébként változatlan szerkezetek, struktúrák mellett végrehajtani -, hogy a Fidesz Varga képviselőtársam által is hivatkozott módosító csomagja valójában semmilyen alternatívát nem tartalmaz. Ugyanis, ha egy szóval akarom jellemezni, akkor humbugnak kell tekintenem. Ennél bővebb kifejtést, azt gondolom, nem különösebben érdemel, bár majd a vitában feltehetően erre is sor kerül.

Mindenesetre az tény, hogy blöffök vannak a pénzek összegyűjtésénél, egyébként pedig blöffök vannak a kiadási oldalon is. Ugyanazt a pénzt legalább ötvenen megpróbálják elvonni, aztán ugyanazt a pénzt legalább száz helyre megpróbálják szétosztani. Ráadásul megint megjelenik az az álságos módosító szándék, hogy minden képviselő ugyanabból a pénzből leemel, mondjuk, egymilliárd forintot, és azt a saját választókörzete különböző részeire szétosztja. De úgy, hogy előfordul, hogy egymilliárd forintot elvonnak harmincan, azt mindenki szétosztja a saját választókörzetében, és az egymilliárd forintot 30 milliárd forintnyi szétosztással terhelik meg, ami teljes képtelenség, mindenesetre alternatívát természetesen nem jelent. Ez így, tisztelt képviselőtársaim, nem alternatíva, hanem, ahogy említettem, komolytalan humbug.

Ami a Szabad Demokraták Szövetségét és - lehet mondani - a Szocialista Pártot is illeti, a különböző egyeztetések során végül is kialakultak azok a fő csomópontok, ahol úgy látjuk, hogy valóban korrekciót kell végrehajtani a költségvetésen. Ezeket majd egy csomagba foglalva a két kormánypárt együtt fogja benyújtani, illetve támogatni. Nos, ezek olyan ügyek, amelyek az önkormányzatok esetében, elsősorban az oktatás környékén, illetve a szociális szférában próbálnak meg visszatérni adott esetben korábbi támogatási mértékekhez, vagy pedig a kétségkívül látható, meglévő feszültségpontokat enyhítené, és ezen keresztül különböző működő, létező rendszerek működőképességét fenntartani.

Azt helyes és jó dolognak tartom, hogy a kormánypárti frakciók elhatározták, hogy, tekintettel a költségvetés helyzetére, semmilyen olyan módosító csomagot nem nyújtanak be, ami növelné a költségvetés hiányát, hanem megpróbálják a költségvetés keretein belül megtalálni azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek valóban a feszültségpontok enyhítésére képesek. Tudomásul kell venni, hogy akkor, amikor ilyen követelményeket támasztanak hazánkkal szemben, akkor, amikor mi magunk ilyen követelményeket támasztunk a saját költségvetésünkkel szemben, és hangsúlyozni szeretném, hogy mindezt nem az Európai Unió miatt, és nem is az euró bevezetése miatt, hanem a saját magunk érdekében kell megtennünk, akkor mindezeket figyelembe véve valóban nagyon szűkösek a lehetőségek.

Ezért aztán a költségvetés szigora, egy-két kivételtől eltekintve mindenre kiterjed. Ennek figyelembevételével fogalmaztuk meg azokat a módosító javaslatainkat, amelyek mellett képviselőtársaim majd a későbbiek során, a részletes vitában érvelni fognak, és amelyek elfogadása esetén a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni fogja a költségvetés elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai