Készült: 2024.04.26.01:49:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2013.02.12.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 8:30


Felszólalások:   5-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kovács Péter fideszes képviselő "Mesterházy Attila újra bocsánatot kérhet" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

KOVÁCS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Talán még emlékeznek rá, a szocializmusban volt egy vicc, aminek az volt a kérdése, hogy a székely bácsi mikor lesz román. Erre az volt a válasz: hogyha átjön Magyarországra. Talán, mint minden viccnek, van valóságalapja, sőt biztosan, és ha a mai napra vagy a mostani eseményekre aktuálissá próbálnánk tenni ezt a viccet, akkor ugyanerre a kérdésre, hogy a székely bácsi mikor lesz román, azt a választ kellene adnunk, hogy amikor átjön Magyarországra, és találkozik Szanyi Tiborral és elvtársaival. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Sajnálatos módon azt kell, hogy mondjam, hogy az MSZP-törzsgárda Szanyi Tiborral együtt még mindig ott tart, hogy az erdélyi magyarok románok, a felvidéki magyarok szlovákok, a délvidéki magyarok szerbek, a kárpátaljai magyarok meg ukránok. Pedig ha akarnának, akkor ezen igazán tudnának változtatni, bár én nem haragszom ezért a szocialistákra alapvetően, hisz a zsigereikben van, hát ezt tanították, ezt tanulták, hogy nincsen magyar nemzet, vagy legalábbis a határon túl nem élnek magyar nemzettársaink, pedig ha kicsit megismernék a határon túli magyarokat, akkor változhatna ez a véleményük. Szanyi úrnak se kéne messzire menni, Angyalföldön van a József Attila Színház, minden második héten határon túli magyar társulatok lépnek ott fel, nyilván lehetne ott beszélgetni határon túli magyarokkal, de szerintem inkább nem a lehetőségben van a probléma, hanem az akaratban. A szocialisták nem is akarnak ezen változtatni, hisz a határon átívelő nemzetegyesítés helyett még mindig a világ proletárjainak egyesülése köti le az ő gondolataikat, sajnálatos módon. És Mesterházy Attila bármennyire is szeretné a romlott citromtortát csokoládémázzal bevonni, hogy ehetőbb legyen, mindig-mindig lepereg ez a máz sajnálatos módon, és mindig kibukik, hogy a szocialisták hogyan állnak a határon túli magyarokhoz. 2004-ben volt egy népszavazás, ahol magyart magyar ellen uszítottak. Aztán volt itt a parlamentben egy szavazás, akkor is felszólaltam és kértem, hogy a kettős állampolgárságról, a könnyített kettős állampolgárságról szóló jogszabályt száz százalékkal fogadja el a parlament, de akkor is voltak Szanyik meg Gyurcsányok, akik ennek ellenére vagy éppen ezért nemmel szavaztak ebben a kérdésben. És a múlt héten Szanyi már megint megmutatta a szocialisták valódi énjét Gyulán, ahol lerománozta az erdélyi magyarokat.

Nézzék, én azt gondolom, hogy a szocialisták csak akkor foglalkoznak bármilyen érdekcsoporttal, bármilyen nemzetrésszel, ha az érdekük úgy kívánja. Ha az érdekük úgy kívánja, akkor bármikor kihasználnak bárkit, ha szavazat kell, akkor mindenkihez kedvesek, de ahogy megvan a szavazat, azonnal vagy egy rövid idő elteltével hátba támadják azokat, akiktől a szavazatot remélték és megkapták. (Dr. Józsa István: Magadról beszélsz!) Mi itt, csonka-Magyarországon belüli magyarok ezt már megtapasztaltuk, hisz a szocialisták átverték már a fiatalokat, átverték már a nyugdíjasokat, a dolgozókat (Dr. Józsa István: A fiatalokat? Tandíj!), átverték már a tanárokat is, a tűzoltókat, az egészségügyi dolgozókat, mindenkit átvertek (Moraj az MSZP soraiból.), és most is görcsösen próbálkoznak jófiúnak látszani a határon túl, de hát minden alkalommal lebuknak. Arra kérem Mesterházy Attilát, hogy megint menjen el Erdélybe, és megint kérjen bocsánatot, és nemcsak Szanyi úr szavai miatt, hanem azért, mert januárban kétszínű módon, hiteltelenül bocsánatot kért, és csak a szájával tette és nem a szívével, és megint lebuktak. Kérjen ezért bocsánatot, és hagyják már abba a szocialisták, hogy a magyarokat a magyarok ellen uszítják (Dr. Józsa István: Az a Fidesz!) és próbálják kihasználni, próbálják kihasználni a határon túli magyarokat azért, hogy szavazatokat szerezzenek. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hazugság!) Lássuk be, nem megy ez nekik, a zsigereikben van az, hogy a határon túli magyarokban veszélyt és nem lehetőséget látnak. Még egyszer arra kérem Mesterházy Attilát, kérjen ismételten bocsánatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Gőgös Zoltán: A keresztényi szeretet!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár kíván szólni.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az a legnagyobb probléma Szanyi Tibornak ezzel a kijelentésével, mert ő azt mondta, hogy anyanyelvén, románul fogja köszönteni az ottani gyulai békemeneten résztvevőket, akik mondjuk, a Partiumból jöttek, azokat az embereket sértette meg a magyarságukban, akik a legtöbbet küzdenek a magyarságukért.

(9.30)

Nekünk itt az anyaországban nagyon egyszerű helyzetünk van: magyar nyelvi környezetben születünk; magyar óvodába járunk, mert mindegyik óvoda magyar; magyar iskolába, magyar egyetemre könnyű beiratkozni; soha nem fognak minket az utcán megvetni, leköpdösni, soha nem fognak inzultusok érni; soha nem fognak az őseinkre amiatt megjegyzéseket tenni, mert ők magyarok volnának; soha nem lesz gond, ha kiteszünk egy magyar zászlót vagy egy székely zászlót otthon vagy bármilyen közhivatalunkra, hiszen a mi magyarságunk teljesen egyértelmű adottság.

Azok, akik a határon túl élnek, az elmúlt egy évszázadban nagyon sokat szenvedtek a magyarságuk miatt, a szüleiknek, nagyszüleiknek sokszor nyomorúságot jelentett az, hogy a magyar identitást választották; azt a magyarságot választották, ami nekünk egyértelmű vagy nekünk sokszor fel se tűnik, hogy mekkora érték, azokért nagyon-nagyon-nagyon sokat küzdöttek. Sokkal nehezebb volt nekik Trianon óta megtartani magyarságukat, mint nekünk itt ebben a környezetben, hiszen akár erőszakkal, akár anyagi nehézségekkel, de próbálták őket rákényszeríteni arra, hogy valamilyen módon adják fel a magyarságukat, valamilyen módon asszimilálódjanak, de mégis itt a környező országokban másfél millióan kitartottak, és továbbra is őrzik a magyar identitásukat. Azokat sértette meg tehát magyarságában, akik a legtöbbet tettek a magyarságukért, hiszen a határon túl szinte bármelyikünknél többet tett nem egy politikus, nem egy képviselő, hanem egy bármilyen ottani magyar ember, aki a saját környezetében a saját magyarságát megőrizte. Ezért hihetetlenül nagy sértés velük szemben megfogalmazni ilyesfajta állításokat.

Ami pedig a Szocialista Párt bocsánatkérését illeti, nem akarom kétségbe vonni Mesterházy Attila jó szándékát, hogy másfajta politikát akar folytatni, ezért ment el Erdélybe, és kért bocsánatot, de úgy látszik, hogy ezt a bocsánatkérést legfeljebb a maga nevében tette meg, de a párttársai nevében semmiképp. Lehet, hogy az ő hozzáállása már más, mint azoknak a szocialistáknak, akik óriásplakáton hirdették, hogy a kettős állampolgárságra, a határon túli magyarokkal való közjogi közösségre nemet kell mondani; lehet, hogy ő tényleg tiszta szívéből így gondolja, hogy másfajta szocialista politikát kell folytatni, de jól láthatóan az MSZP-n belüli vélemény, a közvélemény, az MSZP meghatározó politikusai továbbra is ugyanazokkal a reflexekkel rendelkeznek, mint rendelkeztek korábban, akár 2004. december 5-én az akkori népszavazás során.

Úgyhogy én bízom benne, hogy azért sikerül a pártjában nagyobb népszerűségre szert tennie ennek a gondolatnak, és nemcsak a pártelnök megy el szimbolikus lépésekre, de úgy gondolom, hogy amíg a határon túli magyarok bármilyen legegyszerűbb helyzetbe is kerülnek ilyesfajta vezető szocialista politikussal, és ő így viselkedik velük szemben, addig vajmi kevés lesz a bizalom. Bízunk benne, hogy ettől függetlenül a kettős állampolgárság ügye és az, amiről itt ma már beszéltünk napirend előtt, a határon túli magyar közösségeknek az önkormányzatisága, a közösségi védelme, a szimbólumaik használata minél inkább elterjed.

És miközben mi itt beszélgettünk a határon túli magyarokról, a hírekben lejött, hogy Erőss Zsolt a világ egyik legmagasabb csúcsára fogja felvinni a székely zászlót - ez itt a Kárpát-medencében is jelképezni fogja előbb-utóbb a magyarok egységét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)




Felszólalások:   5-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai