Készült: 2019.10.21.18:29:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

108. ülésnap (2015.10.21.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Mátrai Márta Mária (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:21


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Darák Péter Elnök Úr! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdése szerint a Kúria minden évben beszámol az Országgyűlésnek abírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, valamint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének és megsemmisítésének, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata során szerzett tapasztalatairól. A Magyarország Alaptörvénye, bíróságokról szóló cím, 25. cikk rögzíti: „A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.” A Kúriának mint újra felállított jogintézménynek tehát ez a második teljes éve, amely alapján mérleget vonhatunk, és ennek alapján az elégedettségre minden okunk megvan.

Ha van a rendszerváltozás lezárásának a jogéletben kiemelkedő pillanata, mindenképpen ezek közé tartozik az igazságszolgáltatás terén a Kúria intézményének visszaállítása. Itt nemcsak arról van szó, hogy felélesztettünk egy, a magyar hagyományokhoz illeszkedő bírósági fórumot, hanem megteremtettük azt a tudományos és gyakorlati műhelyt, amely nagy szakértelemmel és az igazságszolgáltatás egészét átfogó módon egységbe fogja a magyar jogrendszer fennmaradó egyenetlenségeit is. A Kúria nemcsak egy magas szintű ítélkezési fórum, hanem a társadalom jogerkölcsi zsinórmértéke, amely néha még a mindenkori közpolitika számára is kijelöli a jog használatának gyakorlati fordulatait. A Kúria olyan, a hétköznapi életben is bizonytalan fogalmakat, jogi és erkölcsi kapcsolatokat, viselkedési módokat rögzített, szinte a törvény erejével, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatok és kollégiumi vélemények által, amely nemcsak a bíróságok számára tette könnyebbé az ítélkezést, hanem minden jogkereső embernek iránytűt adott a jogszerű eljáráshoz, a törvénytisztelő magatartáshoz.

Az is különösen nagy segítséget jelent a jogalkotó számára, ha az egyes kollégiumok szerepet vállalnak a jogszabálytervezetek véleményezésében. Megemlíteném a Polgári Kollégium munkáját, amely aktívan járult hozzá a jogalkotáshoz azzal, hogy a részére közvetlenül vagy az Országos Bírósági Hivatalon keresztül eljuttatott jogszabálytervezetekre szakmai észrevételeket fogalmazott meg. A 2014-es évben közel húsz jogszabálytervezet érkezett a Polgári Kollégiumhoz, amelyre a Kúria által tett érdemi észrevételek jelentősen segítették a jogalkotást. Külön említést érdemel az a munka, melynek keretében a Polgári Kollégium több tagja bekapcsolódott az új polgári perrendtartás kodifikációjába.

A Kúria elnökének most tárgyalt beszámolója tartalmazza a Kúria feladatait és szakmai célkitűzéseit. Ezek közül kiemelendő az egységes, magas színvonalú ítélkezés biztosítása. Az ítélkezés egységes szemléletének biztosítása érdekében tett erőfeszítések közül, a teljesség igénye nélkül, megemlítenék néhányat. Az új polgári törvénykönyv hatálybelépését követően kiemelkedő munka volt a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria korábban hozott valamennyi gazdasági és jogi tárgyú, közel 300 jogegységi aktusának felülvizsgálata, amelynek a Kúria Polgári Kollégiuma eleget tett. A Kúria jogértelmezése világította meg a magyar gazdaság és társadalom szinte egészét érintő devizaalapú kölcsönszerződéseknél a jogi tisztességtelenség értelmezését.

Lényeges ebben az ügyben, hogy újra felhívta a figyelmet a Kúria általánosságban is az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének követelményeire. A Büntető Kollégium egyértelműsítette a büntetőjogilag fokozott védelmet élvező, közfeladatot ellátó személyek fogalmát a személyszállítás körében. Szeretném megemlíteni a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium véleményei közül azt, amely a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése egységes jogkövetkezményeiről szól. Ez ugyanis az állampolgárok széles körét érintheti a jogsérelmek elbírálása során. A fenti, tudományos igényességgel megalkotott vélemények a joggyakorlat egészére is kiterjedő hatállyal, más jogágakat érintően, javíthatják az ítélkezési gyakorlat színvonalát és az ítéletek meggyőző erejét, illetve annak elfogadását.

A magas szakmai elismertséggel és gyakorlattal rendelkező bírókból álló joggyakorlat-elemző csoportok feladatul kapták védői jogok érvényesülésének elemzését. Az összefoglaló jelentés, amelyet a Bün­tető Kollégium 2015. márciusi ülésén fogadott el, kimondja, hogy a büntetőeljárási törvény a védő jo­gait és kötelezettségeit alapvetően helyesen, a nem­zet­közi emberi jogi követelményekkel összhangban szabályozza. Kisajátítási ügyekben a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium útmutatást adott a forgalmi érték és a kisajátítást követő kártérítési igény meghatározásának problémájára.

A bírósági eljárások törvényességének erősítéséhez szükség volt a szakértői bizonyítás egységes értelmezésére, amely minden jogterületet érint. Az erről szóló véleményt a Kúria három kollégiuma együt­tes ülésén fogadta el. A joggyakorlat-elemző cso­port a szakértői működés valamennyi területét megvizsgálta, és útmutatást adott a szakértővé válás követelményeihez, a szakértői működés jogszabályi környezetének javításához, illetve a bizonyítékok per­beli felhasználásához. Itt külön utalni kell a szakértői módszertan egységesítésének igényére. Mindezeket a törekvéseket teszi teljessé az elvi közzétételi tanács működése. A Kúrián belül öt közzétételi tanács látja el a Kúria elvi határozatainak és döntéseinek közzétételét. A közzétett határozatok a szakágak teljes ítélkezési területét érintik. Az elmúlt évben 75 elvi határozat és 19 elvi döntés közzétételét tartotta szükségesnek a jogegység biztosítása érdekében. A közzétételt követően mind az érintettek, mind az alsó-, felsőfokú bíróságok számára nyilvánvaló, hogy az adott kérdésben mi az irányadó kúriai álláspont.

Szükséges megemlíteni a Kúriának az önkormányzati normakontroll keretében végzett tevékenységét, amelyet az Alkotmánybíróságtól vett át. A Kúria Önkormányzati Tanácsának az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során tett elvi megállapításai körében a széles körű érintettség miatt kell megemlíteni a helyi adókivetési jog felülvizsgálatát, különös tekintettel a helyi adótárgyakra, valamint a közterületen való életvitelszerű tartózkodás értelmezésére, amely számos polgár és hivatal mindennapi életére kiható módon adott útmutatatást a közhatalmat megillető szabályozási keretekhez.

Tisztelt Országgyűlés! Jóllehet minden képvi­selőtársamnak és az érdeklődőknek is lehetőségük volt elolvasni a beszámolót, de szükségesnek éreztem kiemelni ezeket a témaköröket, ezzel is tudatosítva azt a széles körű, a jogrendszer egészét érintő és az egészére kiható munkát, amelyet a Kúria a második teljes évében a jogrendszer és a joggyakorlat megújítása terén vállalt.

(8.30)

Összességében azt mondhatjuk, hogy a Kúria szinte a tudományosság igényével dolgozta fel az elé kerülő jogvitákat, bizonyítva azt, hogy a magas színvonalú jogtudományi ismeretek nélkül nem lehet az élet bonyolult, vitás kérdéseit igazságosan elintézni.

Az elmúlt években olyan álláspont is elhangzott, amely szükségtelennek tartotta a Kúria országgyűlési beszámolóját. Véleményem szerint egy ilyen átfogó, a legmagasabb szintű ítélkezést érintő beszámoló az Országgyűlés számára is hasznos, hasznos iránymutatás az igazságszolgáltatás pillanatnyi állapotáról és a szükséges tennivalókról. Arról nem is beszélve, hogy a joggyakorlat terén felmerülő egyenetlenségek sokszor nem is a Kúria jogegységi eljárását kívánják meg, hanem a jogalkotónak kell észlelnie és rendeznie az eltérő joggyakorlatot kiváltó helyzeteket.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezt összegezve a Kúria mint legfelsőbb bírósági fórum kiemelkedő szereplője a magyar igazságszolgáltatás rendszerének. A 2014. évi tevékenységéről készült beszámoló azt mu­tatja, hogy minden lényeges ügycsoportban eredményesen segítette a magyar jogélet és a közigazgatási rendszer fejlesztését, a közélet és a jogi tudatosság növelését.

Az Országgyűlés feladat- és hatásköre szerint illetékes Igazságügyi bizottsága a beszámolót 2015. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta és elfogadását támogatta. A bizottság megállapítja, hogy a Kúria 2014. évre megfogalmazott szakmai célkitűzései ‑ mint az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása az új jogegységi lehetőségek kiaknázásával, az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetővé tétele, a jogalkotás előkészítésének támogatása ‑ megvalósultak.

Fontosnak tartja a bizottság a magas színvonalú ítélkezés érdekében létrehozott joggyakorlat-elemző csoportok munkáját, különösen a szakértői bizonyítás vizsgálatát.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján javaslom az Országgyűlésnek, hogy a Kúria 2014. évi beszámolóját fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai