Készült: 2020.04.09.15:47:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

282. ülésnap (2005.12.19.), 231. felszólalás
Felszólaló Kocsis Róbert (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:13


Felszólalások:  Előző  231  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény tervezetét a szakmának módjában volt elolvasni ez év augusztusában is. Sajnos a jelenlegi tervezet sokkal rosszabb, mint akkor volt, hiszen a lényeges kérdések mind hátrányosan dőltek el. Azt is mondhatom, hogy elvesztette fontosságát ez az új változat. Hozzászólásom elején szeretném kiemelni, hogy a jelenlegi tervezet indoklásának második szakasza kijelenti, hogy “A törvény előremutató elveit és követelményeit a jogalkalmazás során elsősorban az építésügyi hatóság, illetve az ellenőrzések után az építésfelügyeleti hatóság hivatott érvényre juttatni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban e hatóságok épp e feladataiknak nem tudtak maradéktalanul megfelelni.ö

Csak két megjegyzésem van ehhez. Az első: komolyan gondolják, hogy az építésügyi hatóságok nem hatékonyan végzik a munkájukat, illetve ellenőriznek? A második: az Étv. alapelveinek, ezekből az egyik legfontosabbnak, a példaként itt megemlített településrendezési szabályozásnak az érvényesülése éppen nem az építésügyi hatóságokon vagy az építésfelügyeleteken múlik. Az idézett megállapítás alapvetően hibás. Az Étv. maga is rögzíti számtalan együttműködő intézmény feladatait, megszabja együttműködésük szabályait. Ha nem hatályosul megfelelően, az nem a zömében rossz helyre telepített, széttagolt, rossz felszereltségű, rossz jogszabályi környezetben működő építésügyi hatóságokon kérhető számon, hanem azokon, akik ezt a helyzetet előidézték.

Elsősorban a jogalkotás és az egymásnak ellentmondó állami szervezetek a hibásak. Jelenleg is mindenféle feladat van felsorolva az 5. §-ban az építésügyért felelős miniszter feladatai között, de annak feltételrendszere még említve sincs. Még feladatul sem kapta, hogy a feltételrendszert is hozzá kell szervezni az elvek érvényesítéséhez. Úgy gondolják, hogy az állami feladatnak a deklarált építésügyi hatóság és az építésügyi felügyelet az Étv. 46. §-ában jelzett tevékenysége ellátásához az 50. §-ban jelzett támogatási rendszer elegendő? Semmi változás, eddig is ez történt. Nem volt a megvalósítás eszközrendszere a felelős miniszter kezében.

Az Étv. meghatározta 1997-ben, hogy mikor kell a településrendezési eszközöket elkészíteni és hogyan. A fedezet nem volt biztosított, ezért a törvénymódosításokkal évről évre halogatták a határidőket. A hogyan érvényesülését pedig minden más szerv félvállról veszi, sőt arra sem vesznek fáradságot, hogy megismerjék például az Étv. 9. §-át vagy az Étv. 30. §-át, illetve az Étv. 31. §-ának (1) bekezdése 1/d. pontját, azok előírásait, sem az állami, sem a területi államigazgatási, de zömében az önkormányzati szervek sem.

 

(20.00)

Az Étv. elhatározta az építésfelügyelet létrehozását, az illetékes miniszter a feltételrendszert is megtervezte, de azt soha nem biztosították, elveszett valahol a PM és a BM között. Megyénként pedig egy-két építésfelügyelővel markáns ellenőrzést, illetve hatékony ellenőrzést végezni rendkívül nehéz.

Az Étv.-tervezet készítői többször is előterjesztették a hatékony építésügyi hatóságokra vonatkozó elképzelésüket, de azt fedezet hiánya miatt mindig ki is húzták a törvény előkészítése során. Jelenleg is ez a helyzet.

A törvény legutóbbi módosítása bevezette az építési munkák kezdetének bejelentési kötelezettségét, de a feltételeket senki nem tette hozzá. Itt nem a finanszírozás az elsődleges kérdés, hanem az odafigyelés. Egyszerűen egy központilag kifejlesztett szoftvert kellett volna közreadni, amit az építésügyi hatóságok országosan azonnal kezelni tudtak volna.

Az új tervezetben nem azt kell nézni, ami benne van, hanem azt, ami nincs benne. Nincs benne az, hogy mely szervezet az, amely biztosítani fogja az építésügyi hatóságok és az építésfelügyelet működési feltételeit, mely szerv az, amely hatékonyan ellenőrizni fogja a településrendezési eszközök európai szintű követelményeket tartalmazó előírásainak érvényesülését.

Az előttünk fekvő tervezet 36. §-ában foglalja össze a tervezett változtatásokat, amelyek épülnek a jelenleg érvényes szöveg szerkezetére, alapgondolataira, az építési munkák megkezdésének bejelentési kötelezettségét bevezető és a Ket. megalkotásával együtt járó, már életbe lépett szabályozásra.

A módosítás jelentős mennyiségű új szabályozás megismerését követeli meg az építésüggyel kapcsolatban lévőktől, szerencsére azt a jobbik megoldást választva, hogy nem teljesen új törvényt terveznek alkotni, hanem stabil részeket meghagyva próbálják beilleszteni az új szabályozási elemeket, így a végrehajtásban várhatóan kevesebb zavar támad. A kivitelezés megkezdésének bejelentési kötelezettsége máris többletfeladatokat ró az építéshatóságokra, anélkül, hogy az eredménnyel megkísérelte volna bárki is, hogy a feltételeket biztosítsa - itt nem a létszámtöbbletre, hanem az informatikai alapok megteremtésére, a szükséges szoftverek létrehozására gondolok -, most hatóságként kell kiküszködni mindenütt a feltételek biztosítását.

A tervezetben üdvözölhető, hogy az egyebek mellett kísérletet tesz a fogalmak rendszerének továbbfejlesztésére, az építéshatósági engedélyezés követelményeinek továbbpontosítására és az építéshatóság intézményei telepítésének megnyugtató megoldására.

Kár, hogy még mindig sok a bizonytalan megfogalmazás az új szabályozásban is, és túldimenzionált, illetve ellentmondásos a kivitelezésbejelentés szabályozása. Ilyen bizonytalan megfogalmazások például: egyéb jogszabályok, célzott hasznosítás jellege, építési tevékenység, jogszabályokban megengedett más építési munkák, településrendezési követelményeket nem érintő módosítás.

Az építési tevékenységekkel külön is érdemes foglalkozni. Az Étv. módosított 34. §-ának (1) bekezdése nem egynemű fogalmakat egyesít ebbe a nem éppen fogalomként megjelenő, de mindenképpen magyarázatként zárójelbe tett volta miatt annak számító gyűjtőszóba, az “építményö, “építményrészö, “építményegyüttesö. Egy vagy több dolog az építési munka az Étv. 34. §-ának (1) bekezdése szerint, mely engedélyezési fajták gyűjtőfogalma.

Azt, hogy az építésügyi hatóság intézményeinek telepítése most átmenetileg vagy véglegesen jobb helyre került-e, nem lehet tudni. Akkor került jó helyre, ha az alábbi feltételek biztosítottak lesznek: az anyagi, technikai feltételek jobban biztosíthatók; megszűnik vagy legalábbis jelentősen mérséklődik a más eljáró hatóságok kijelölésének kényszere; befolyástól mentesebb, objektívebb hatósági munka végezhető; ütőképes, minőségi szakemberekből álló, több szakmát egyesítő csoportok jöhetnek létre; nem használják más tevékenységre az építéshatósági munkára szánt köztisztviselőket, nem hatnak idegen testként, zárványként a befogadó szervezeten belül.

Ezenkívül kiterjed az Étv.-módosítás a településrendezési szabályozásra, de nem terjed ki ezzel kapcsolatos testületi döntések törvénykezési ellenőrzésének hatékonyabbá tételére; az építésjogi követelményekre, aminek kedvező és hátrányos hatásai is vannak; a településrendezési tervek végrehajtásának jogintézményeire, figyelmen kívül hagyva az OLÉH által készített tanulmányokban felvett, megoldásra váró problémákat; építéshatósági engedélyezésre, amely egyértelműbb helyzetet teremt; a tervezők és kivitelezők felelősségének pontosítására, de kihagyva az építésügyi hatóságok felelősségi körének lehatárolását; a területfejlesztési célprogram pénzügyi ellátására, de kihagyva a polgármesteri hivatalok részesedésének szabályozását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  231  Következő    Ülésnap adatai