Készült: 2024.04.18.02:06:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

240. ülésnap (2009.11.09.), 64. felszólalás
Felszólaló Hónig Péter
Beosztás közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:08


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném először is megosztani önnel azt a tapasztalatot, hogy a korábbi években bezárt vasútvonalakkal kapcsolatban semmilyen panasz nem érkezett hozzánk, sőt az ott beállított autóbuszjáratokból néhányat meg kellett szüntetni, mert nem volt rajta utas. (Moraj a Fidesz padsoraiban.)

Visszautasítom a képviselő úr azon megjegyzéseit, melyek szerint a vasútvonalakra vonatkozó döntések meghozatala kellő előkészítés nélkül, kijárásos alapon, összeköttetések megkeresésével történne. Továbbra is hangsúlyozom, hogy a közösségi közlekedés átalakítását nem a lobbiérdekek, hanem csak és kizárólag a gazdasági racionalitás, szakmai és közlekedéspolitikai megfontolások vezénylik. Európai rekordnak számít ugyanis, hogy ma Magyarországon közel 330 milliárd forintot, vagyis a nemzeti jövedelem 1,3 százalékát fordítjuk arra, hogy a közösségi közlekedés igénybevételével naponta az ország lakosságának mintegy egytizede elérhesse munkahelyét, iskoláját, illetve az egészségügyi intézményeket.

Míg az Európai Unióban az állam körülbelül 50 százalékban járul hozzá a vasúti közlekedés tényleges költségéhez, ez az arány nálunk több mint 70 százalék. Aránytalanul nagy összeg folyik el az adófizetők pénzéből, miközben az utasok száma egyre fogy. Véget kell vetni az ágazatban zajló pazarlásnak, és a közösségi közlekedésre fordítandó költségvetési forrásokat a nemzeti jövedelem legfeljebb 1 százalékán belül kell tartani.

A helyközi közösségi közlekedés átalakításával új menetrendszerkezet jön létre. Az országos jelentőségű menetrend lényegesen előnyösebb lesz az utasok számára, ahol a vasúti közlekedés preferenciáját, az ütemes menetrend kiterjesztését szeretnénk biztosítani a buszossal szemben. Azt is szeretném tudatni önnel, hogy ezen a 4 ezer kilométeren folyik az utasforgalom 90 százaléka. Azokon a szárnyvonalakon, ahol kevés az utas és párhuzamosságok vannak, ott azt a megoldást választjuk, amely gazdaságilag előnyösebbnek tűnik. Tehát mindazok, akik eddig a vasúton közlekedtek, autóbusszal ugyanolyan vagy annál jobb körülmények között, jobb menetrendben, rövidebb eljutási idővel tudják majd elérni úti céljukat.

A képviselő úr által említett 22. számú Körmend-Zalalövő vasútvonal alacsony kihasználtságú, és veszteségesen üzemel, ugyanakkor megfelelő közúti helyettesíthetőséggel rendelkezik. A vonalon munkanapokon közlekedő 8 pár személyvonatot vonatonként átlagosan 9 fő veszi igénye. Ennyi ember - és semmiképp sem sok ezer ember - mozgását érintheti tehát a vasútvonal megszüntetése. A vonatközlekedésen felül jelenleg a közlekedési szükségletek kielégítését 7 pár, munkanapokon közlekedő közvetlen buszjárat biztosítja. A szolgáltatóváltás keretében pedig a tervek szerint még további 2 pár autóbuszjárat beállítására kerülne sor, amely a munkába járási és a hivatásforgalmi igényeket ki tudja elégíteni.

Arról sincs szó, hogy olyan vasútvonalakon szüneteltetnénk a személyforgalmat, ahol fejlesztést hajtottunk végre. A Körmend-Zalalövő vonalon az elmúlt öt évben nem történt beruházás-jellegű pályafelújítás. Amit a képviselő úr fejlesztésként értékelt, az csupán a vasúti pálya karbantartásának része volt. Ami pedig az egyes érintett vasútvonalakon várható megtakarításokat illeti, a közösségi közlekedés átalakítása jelenleg döntés-előkészítő fázisban tart. A konkrét vonalak sorsáról végleges állásfoglalás eddig nem született, és a regionális közlekedési szakbizottságok bevonásával még folyamatban vannak további vizsgálatok.

Ezért a vonali költségszámítások még ma nem tekinthetők véglegesnek. Országosan pedig összességében három év átlagában mintegy 70 milliárd forint megtakarítással számolunk. Ennek csak egyik eleme a párhuzamosságok kiszűréséből adódó összteljesítmény-csökkenés és az ahhoz tartozó költségcsökkenés. A másik része az érintett társaságok adminisztratív és működési költségeinek lefaragásából, a harmadik tétel pedig a menetdíjkedvezmények és a tarifarendszer átalakításából tevődik össze. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai