Készült: 2020.09.26.12:02:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

309. ülésnap (2013.10.08.), 42. felszólalás
Felszólaló Potápi Árpád János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Nemzeti összetartozás bizottsága
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 12:44


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény 2010-es elfogadása tette lehetővé a kormányzat számára, hogy a korábban számos minisztériumhoz és kormányzati intézményhez kihelyezett, nemzetpolitikára és határon túlra szánt pénzösszeg lehetőleg egy helyen, egy kézben összpontosuljon, és szétosztása is egy helyről történjen, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá téve ezzel a támogatási rendszert. Mindehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a 2010 májusában megalakult törvényhozás, majd a kormány új irányt szabjon, nagyobb hangsúlyt helyezzen a nemzetpolitikára, és élőbbé váljon a határon túl élő magyarsággal való kapcsolat.

Az állampolgársági törvény módosítása, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása, majd az új kormányzati struktúra kialakítása - benne a nemzetpolitikai államtitkársággal - már 2010 nyarára egyértelművé tette azt az irányt, amely mentén az Orbán-kormány az új szemléletű nemzetpolitikáról gondolkodik. Mi sem mutatja jobban a téma fontosságát, hogy elkezdte működését a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság is, amelynek feladata a csúcsminisztériumok és az államtitkárságok közötti folyamatos egyeztetés és koordináció, összefogva azoknak a helyettes államtitkároknak a munkaterületét, amelyek valamilyen módon érintettek a határon túli magyarság témakörében. Érdemes tudni, hogy jelenleg három ilyen tárcaközi bizottság működik, az egyik uniós ügyekkel, míg a másik társadalmi felzárkóztatással és romaügyekkel foglalkozik.

A parlament 2010 májusában fogadta el az állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét biztosító törvényt, majd normaszövegbe foglalta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló jogszabályt, amelyben június 4-ét emléknappá nyilvánítjuk. Június 4-e az emlékezés és az összetartozás napja, nem pedig az ünnepé, ünneplésé, ahogy Szávay István képviselőtársam és pártja, a Jobbik folyamatosan és tudatosan félremagyarázza ezt a napot; azé az emlékezésé, amely figyelmeztet minket, magyarokat arra, hogy az első világháborút követően az igazságtalan versailles-i békerendszer eszközével szétszabdalták ezeréves királyságunkat, megfosztották a Szent Koronához tartozó országrészeinktől, nagyvárosaink jelentős részétől és természeti erőforrásainktól, és ami a legfontosabb, magyarjainktól, azon magyarjainktól, akik a Kárpát-medencébe való érkezésünk óta vérrel és verejtékkel építették Szent István és Szűz Mária országát. Június 4-e az emlékezés mellett az összetartozás napja is, amely arra figyelmezteti a magyarságot, éljen akár a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában, hogy a magyar nemzet egységes, erős nemzet, amelyet ugyan mesterséges határokkal szét lehet ideiglenesen szakítani, de szívünkben és lelkünkben Gyimesbükktől a Lajtáig egy nemzet vagyunk.

A munka megkezdésekor, 2010 közepén mi sem gondoltuk, hogy ekkora fába vágjuk a fejszénket. Mi tagadás, voltak olykor nyugtalan pillanatok, amikor nehéz perceket, órákat, napokat éltünk át, mindenki számára ismert az alap indulásánál tapasztalt csúszás és késlekedés, valamint a működése közben történt vezetőváltások is. Most is úgy látjuk, hogy 2011 őszén, dr. Lélfai Koppány érkezésével egy szakmailag és pénzügyileg is hozzáértő vezetőség kezdte meg működését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél.

A jelen beszámoló jogszabályi hátterét a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 10. §-ának (5) bekezdése adja, amely kimondja, hogy a nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer május 31-éig tájékoztatja a kormányt. A kormány ezt követően beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Zárójelben jegyzem meg - noha ez jogi szempontból nem bír különösebb jelentőséggel -, hogy 2012-ben a 2011. évre vonatkozó beszámolót tarthattuk a kezünkben, ebben az évben a 2012. évre vonatkozó jelentést kaptuk, most ez olvasható az anyag elején. A BGA működéséről szóló jogszabály egyértelműen fogalmaz: beszámolót kell benyújtani az Országgyűlésnek.

A nemzeti összetartozás bizottsága tagjai és még az ellenzéki képviselőtársaim is örömmel nyugtázták, hogy korábban a bizottság által benyújtott módosító javaslatban megfogalmazott, majd a BGA működéséről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően május 31-i határidőre benyújtásra került a 2012. évre vonatkozó beszámoló.

És akkor nézzük a tényeket! Amit fontos a költségvetési egyenleggel kapcsolatosan elmondani: a költségvetési törvény részletesen szabályozza az alapnak a bevételi és a kiadási előirányzatait. A teljes, a 2012. év végén záruló adatnak a főösszege 13 milliárd 940 millió forint volt. Ennyi kiadással tervezett a BGA. Ez tényleges kiadásként 13 milliárd 631,9 millió forintot jelentett, ami papíron szerény mértékű megtakarítást eredményezett.

Az alapkezelő működési költségeivel kapcsolatosan bizottságunk ellenzéki tagjaitól több észrevétel érkezett a szervezet megalakulása óta. A tervezett 6,94 százalékos működési költséget többen sokallták. Árnyalja a képet, hogy a korábbitól eltérő főösszeg jelentősebb alapkezelői tevékenységet tett szükségessé, és így, a megváltozott főösszeggel újraszámolva a tavalyi évi működési költség 5,81 százalékon teljesült. A nemzeti összetartozás bizottsága kormánypárti tagjai úgy gondolják, hogy ez az arányszám elfogadható.

A főbb támogatási formákról szólva: továbbra is a "Szülőföldön magyarul" oktatási-nevelési támogatás az egyik legjelentősebb támogatási forma. Itt 5,5 milliárd forintos támogatásról van szó; közel 250 ezer támogatott támogatását tudta az alap ezzel finanszírozni a 2012. évben.

A beszámolóból és a bizottság előtt elhangzott kiegészítésből kitűnt, hogy a költségvetési törvényben rögzített 4 milliárd 820 milliós forrás a beérkezett igények alapján nem volt elegendő. Ennek alapján a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedéseket szolgáló keretből további több mint 700 millió forintot biztosított arra a célra, hogy valamennyi igénylő megkaphassa a támogatást. Erre decemberben került sor, így idén januárra csúsztak át ezen támogatásoknak a kifizetései. Ez körülbelül 40 ezer főt érintett Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken. Úgy gondolom, hogy itt is jól látszik a kormányzat azon törekvése, hogy maradéktalanul kifizesse a beérkezett igénylések után járó összegeket.

Fontos feladat volt a nemzeti jelentőségű intézmények támogatása. Ezeket az intézményeket két részre lehet bontani. Egyrészről a Magyar Állandó Értekezlet döntése, valamint a Bethlen Gábor Alap fölött rendelkező bizottság döntése alapján a nemzeti jelentőségű intézmények körébe bekerült szervezetek támogatása, másrészről az erdélyi nemzeti jelentőségű programok finanszírozása. A beszámoló alapján úgy tűnik, hogy mindenki időben hozzájutott a szükséges forráshoz.

Vezérigazgató úr elmondása szerint a támogatások felhasználása minden esetben jogszerű volt, a pénzek felhasználásának ellenőrzése során nem tapasztaltak olyan körülményt, ami az alapkezelő behajtással, végrehajtással kapcsolatos intézkedését tette volna szükségessé. Fontos, hogy ezen szervezetek és programok támogatása kiszámítható keretek között történik, munkájuk során elégedettséget tapasztaltak a Bethlen Gábor Alap vezetői.

Országonkénti, régiónkénti bontásban: Erdélyben a legjelentősebb összeg 3 milliárd forint, amelyből 2,4 milliárd forint volt a Sapientia Alapítvány, illetőleg a Sapientia-rendszer támogatása. Ezt követően a Vajdaságban 805 millió forint, Kárpátalján 731 millió forint, a Felvidéken 518 millió forint, magyarországi szervezetek esetében 286 millió forint került kihelyezésre.

(11.00)

A diaszpórában az elmúlt évben is aktivitást fejtett ki a Bethlen Gábor Alap. Akkor még nem volt Kőrösi Csoma-program, ott 8 millió forint került kihelyezésre, a Muravidéken 43 millió forint, a Drávaközben pedig 30 millió forint.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az alapnak összegszerűen kisebb jelentőségű, mégis jelentékeny támogatási formái voltak, egyrészről a "határon túli óvodák éve" program, ami nagy érdeklődésre tartott számot, és abszolút sikerként lehetett elkönyvelni. Nagyon jelentős az óvodák szerepe a határon túli magyar közoktatási rendszer fenntartásában, ugyanúgy, mint itthon, főleg az utánpótlás biztosításában. Az idei évben ezt sikerült továbbvinni a kisiskolások évével. Reméljük, hogy a program a továbbiakban is nagyon sikeres lesz.

Szintén meg kell emlékezni a Dr. Szász Pál-ösztöndíjpályázatról, ahol is a határon túli jogászoktatásban részt vevő hallgatóknak nyújt segítséget, támogatást a BGA - első évben 25 támogatott részére fejenként havi 50 ezer forint ösztöndíjat tudnak biztosítani. Az alapnak az éves beszámolási kötelezettségét az Állami Számvevőszék által korábban kijelölt könyvvizsgáló végezte, és megállapította, hogy az alap a költségvetési törvénynek, illetőleg egyéb jogszabályoknak megfelelő gazdálkodást folytatott, a beszámoló pedig valós és megbízható képet ad az alap tavalyi tevékenységéről.

Összességében az látható, hogy az alap a 2012. évben felelős gazdálkodást folytatott. A rábízott pénzösszeget a kitűzött célokra használta fel, az elszámolása pedig pontos. Mint a felszólalásom elején is elmondtam, és most is elmondom, tudjuk, hogy nem volt egyszerű az indulás, de úgy látjuk, hogy a kezdeti gyermekbetegségeken túl az alap vezetősége jól, egyre jobban végzi a tevékenységét.

Végezetül, a nemzeti összetartozás bizottsága a beszámolót 2013. június 10-én megtárgyalta, azt 8 igen, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. A beszámoló elfogadását javasló országgyűlési határozat benyújtására 2013. szeptember 11-én került sor, amelyet a bizottság 8 igen, 1 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatott.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai