Készült: 2020.09.23.00:17:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2013.03.19.), 510. felszólalás
Felszólaló Potápi Árpád János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:12


Felszólalások:  Előző  510  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy örömmel számoljak be arról, hogy immár 410 ezer külhoni magyar folyamodott magyar állampolgárságért az egyszerűsített honosítás keretében, és közülük több mint 330 ezren tették le az állampolgári esküt. Ez időarányosan azt jelenti, hogy hetente közel 4000 kérelem érkezik, ugyanennyien szerzik meg vagy szerzik vissza a magyar állampolgárságot. Az érdeklődés pedig töretlen.

A magyar állampolgárrá válás iránti igény ilyen nagy mértéke felemelő érzés, nagy siker, a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége ugyanis nagyban hozzájárul a magyar nemzeti összetartozás, a magyar identitás megerősítéséhez, valamint a magyar nemzet közjogi értelemben vett egyesítéséhez.

Szeretném megragadni az alkalmat amiatt, hogy elismeréssel adózzak azoknak, akik az ügyintézést ilyen odaadással végzik. A gördülékeny ügyintézésnek, az igazságügyi, a belügyi, a külügyi és a nemzetpolitikai területek közti kiváló együttműködésnek köszönhetően az emberekben nagyfokú bizalom alakult ki az egyszerűsített honosítás iránt.

Honosítási kérelmet eddig 77 külképviseleten, 1325 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és a kormányablakoknál nyújtottak be. Úgy vélem, hogy az eljárásban közreműködők alázata és elhivatottsága méltón teljesíti az alaptörvényben deklarált alapelvet, amely Magyarországnak a külhoni magyar közösségek iránt viselt felelősségéről szól.

Az alaptörvény Alapvetés D) cikkének szellemisége a magyar kormány nemzetpolitikájának alapja. Engedjék meg, hogy ezt idézzem. "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

Új alaptörvényünk tehát megerősíti és kiterjeszti a külhoni magyarság iránti felelősségünket, a magyar nemzeti közösségek elválaszthatatlan egységét.

Annak érdekében, hogy az alaptörvény szellemiségét folyamatosan érvényesíteni tudjuk és a bizalomnak továbbra is megfeleljünk, az elmúlt két évben az állampolgárságra vonatkozó szabályok tovább egyszerűsödtek, könnyítve mind a kérelmezők, mind az eljáró hatóságok helyzetét. Többek közt bővült a kérelmet átvevők köre, valamint a honosítottak hivatalból kerülnek a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásába. Vagy említhetem azt is, hogy a Magyary egyszerűsítési program eredményeként az anyakönyvi, az állampolgársági eljárások, valamint a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásával kapcsolatos eljárások jelentősen egyszerűsödtek, és ügyfélbarát eljárások bevezetésére került sor.

Bár nem az egyszerűsített honosítás részeként, de fontos fejlemény az is, hogy az állampolgárság megállapítása jóval egyszerűbbé és rövidebbé vált a diaszpóra magyarsága számára.

Az egyszerűsített honosítás sikere azonban nem kizárólag a zökkenőmentes és hatékony adminisztráción múlik. Ezért van nagy szükség jelen törvényjavaslatra, az állampolgársági törvény módosítására. Célunk az, hogy az állampolgársági kérelmekkel összefüggő, a kérelmezők állampolgárság szerinti megoszlására és az állampolgársági kérelmek benyújtásának földrajzi helyére vonatkozó adatokkal ne lehessen visszaélni, azok illetéktelenek számára hozzáférhetővé tételével súlyos károkat okozni.

Erre a módosításra elsősorban azért van szükség, hogy megvédjük nemzettársaink biztonságát. Ez alkotmányos, emberi és nemzeti kötelességünk egyszerre. Bizonyos adatok megismerése és közzététele ugyanis nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sérthetne vagy veszélyeztethetne. Különösen ott szükséges megvédenünk állampolgárainkat, ahol az európai és nemzetközi normákkal és trendekkel ellentétben a lakóhelyük szerinti állam nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, mint például Szlovákiában és Ukrajnában.

Ehhez kapcsolódóan az elmúlt időszakból szeretnék feleleveníteni néhány olyan esetet, amelyek indokolttá teszik a törvénymódosítást.

Daniel Lipšic volt szlovák belügyminiszter például fenyegetőleg kijelentette, hogy a hatóságok az információk begyűjtésénél különböző módszerekkel léphetnek fel, megvannak az eszközeik. "Van rá lehetőségünk, nem mondom, hogy százszázalékosak. A törvény érvényes." Később azt mondta: "Úgy vélem, helyes lenne, ha információkat cserélnénk azon állampolgárainkról is, akik más állampolgárságért folyamodnak." Az ukrán biztonsági szolgálat, SZBU pedig elismerte, hogy kihallgattak olyan ukrán állampolgárokat, akik a gyanú szerint az egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgársághoz jutottak.

A magyar állampolgárok védelme elsőrendű feladat. A magyar állam semmikor nem cselekszik és nem cselekedhet úgy, hogy egy meghozott döntést követően nem tesz meg mindent annak felelős érvényesítéséért. Ismétlem, elengedhetetlenül szükséges ez a magyar állam, a magyar állampolgárok és a magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek biztonsága, valamint a diplomáciai kapcsolatok védelme érdekében.

Remélem, hogy az említett célok és szempontok jelentőségével a tisztelt képviselőtársaim is egyetértenek, és mindenekelőtt a magyar állampolgárok iránt viselt felelősségüknél fogva támogatják a javaslatomat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  510  Következő    Ülésnap adatai