Készült: 2020.09.22.10:42:59 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 254 2002.07.09. 7:10  241-275

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ENSZ egykori főtitkára, Dag Hammarskjöld szerint: sose csak a lábad elé nézz. Csak az talál rá a helyes útra, aki messzibb horizontra szögezi a tekintetét.

A kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozással e gondolatnak megfelelően hoz döntést az Országgyűlés. Annak ellenére, hogy Magyarország nem tartozik az üvegházhatású gázok nagy kibocsátói közé, környezetvédelmi, gazdasági és politikai szempontból egyaránt fontos döntésről, fontos lépésről van szó.

Az éghajlat esetleges megváltozása napjaink egyik legidőszerűbb világgazdasági és a mindennapi életünket is befolyásoló kérdése. Gazdasági súlyát jelzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyébként sajnálatos módon azért nem kíván csatlakozni az egyezményhez, mert vélekedésük szerint az 400 milliárd dollár veszteséget okozna, és 5 millió amerikai munkája elvesztését jelentené. Örvendetes azonban, hogy az Európai Unió eltökéltnek látszik, és mielőbb ratifikálni kívánják az egyezményt.

A csatlakozásra esélyes országok közül csak Magyarország nem lépett az ügyben. A szakemberek azt jelezték a környezetvédelmi bizottság ülésén, hogy hazánk mára már jócskán teljesítette az általunk vállalt 6 százalékos csökkentés mértékét. Ez javarészt arra vezethető vissza, hogy a korábbi válság a környezetszennyező ágazatokat sújtotta, míg a gazdasági növekedés a környezetbarát szektorok fejlődésének köszönhető. A rendszerváltást követően a legszennyezőbb nehézipari üzemek bezárásával, az elmúlt évtizedben megvalósult befektetések kapcsán végbement modernizációnak köszönhetően az úgynevezett kiotói mechanizmusok alkalmazása nélkül is teljesíthetjük kötelezettségeinket. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy szükség lenne a légszennyezésben élen járó szenes-lignites erőművek rekonstrukciójára, és indokolt más levegővédelmi intézkedés megtétele is, hiszen a személygépkocsik számának nagyarányú növekedése, valamint az idegenforgalom, a logisztika fejlődése új szennyezési források megjelenését eredményezte.

A globális problémák megoldása kapcsán hajlamosak vagyunk arra, hogy másokra várakozzunk. Pedig mindenütt jócskán akadnak helyi lehetőségek, teendők, amelyekkel hozzájárulhatunk e helyzet javításához. Igaz a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" mondás. Lassan mi, magyarok sem maradunk el az angolok mögött, akik legendásak arról, hogy leginkább az időjárásról váltanak szót. Hol az elviselhetetlen forróságra, az aszályra, máskor az áradásokat, károkat jelentő esőzésre vagy az árvizekre panaszkodunk. A hétköznapok során aztán elütjük a tapasztalatainkat azzal, hogy már az időjárás sem a régi, meg azzal, hogy hol vannak a régi szép idők, amikor jól lehetett érezni az évszakok váltakozását, amikor a nyár még nyár, a tél pedig tél volt.

Pedig az időjárás már manapság is komoly problémákat okoz a mezőgazdaságban, de még a turizmusban is. Vegyük csak példaképpen a Balaton vízszintjét: 75 év átlagában a csapadék évente mintegy 60, a hozzáfolyás pedig 90 centiméterrel emelte a tó vízszintjét, a párolgás meg 80 centiméterrel csökkentette. Az elmúlt két évben felborult ez az egyensúly, s bizony valamilyen formában ez is összefügg a földgolyó éghajlatváltozásával. A kitűnő vízminőség ellenére az alacsony vízszint, a strandok homokpadjai, helyenként pangó vizei bizony komoly aggodalmat váltottak ki az önkormányzatokban és a vendégfogadók körében. Bevételkieséstől tartanak, s attól, hogy a visszajáró vendégek is elfordulnak a balatoni nyaralástól, és nehéz lesz majd a helyzet rendeződése után visszahódítani őket.

Az időjárással szemben bizony nem könnyű felvenni a harcot. Csak a földgolyó egésze lehet eredményes ebben a küzdelemben. De vannak helyi lehetőségek is: például a Balatonnál a légszennyezési adatok egyöntetűen azt mutatják, hogy a közlekedés jelenti a legnagyobb szennyezést. Ezért fontos az M7-es autópálya mielőbbi megépítése, a forgalom kivitele a településekről. Ezért szorgalmazzák a tóparti települések, a régióban élő emberek az autópálya mielőbbi megépítését. Egy-egy példán bemutatva láthatjuk, hogy miképpen érinti a Balatont a kiotói egyezmény, s azt, hogy milyen formában tud hozzájárulni egy térség a gondok megoldásához.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a megyék, a régiók ma már jól ismerik környezeti állapotukat. A fejlesztési feladatok megfogalmazása során számolnak ezekkel a körülményekkel, a megyékben körültekintő környezetvédelmi programok készültek. Amikor globális problémákról beszélünk, akkor egyre inkább a saját hétköznapi gondjainkról beszélünk. Korunk egyik nagy kihívása, hogy helyes válaszokat találjunk ezekre a kérdésekre, ahogy Szili Katalin elnök asszony és Hegyi Gyula képviselőtársam is érintette ezeket.

Érdemes felidézni a kiotói egyezménnyel kapcsolatos néhány lehetőséget és feladatot is. Fontos dolognak tartom a megfelelő, hiteles monitoringrendszer fenntartását, amely lehetővé teszi a kibocsátások mennyiségének folyamatos követését.

 

 

(17.30)

 

Több nagy jelentőségű terv elkészítése előtt állunk, ahol lényeges a jegyzőkönyvben szereplő szempontok figyelembevétele. Ilyen például a készülő nemzeti fejlesztési terv. Az energiahatékonyság növelésénél, a megújuló energiát hasznosító beruházásoknál fontos érdekünk a külső, részben európai uniós fejlesztési források bevonásának elősegítése. Ez azért is lényeges, mert a tüzelőanyag-felhasználásból eredő szén-dioxid egységnyi, GDP-re eső nagysága Magyarországon bizony jóval magasabb az EU átlagánál.

Lényegesnek tartom, hogy az oktatásban is kapjon helyet a felmelegedéssel kapcsolatos kérdéskör, illetve a lakosság tájékoztatása révén növekedjék a környezettudatos magatartás. Támogatom a határozat elfogadását, a probléma megoldásában történő aktív részvételünket. Fontos döntésről van szó. Az emberiség ugyan elhúzhatná az intézkedéseket, áltathatná magát, de a Föld légköre nem csapható be.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 370 2002.11.18. 6:13  19-381

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Ezt a költségvetést egyszerre mondhatjuk jólétinek és takarékosnak. Nyugodtan tekinthetünk a nyugdíjasok, a közalkalmazottak, a családosok vagy éppen a lakásra várakozók szemébe, meg aztán valamennyi választópolgár szemébe, hiszen tisztázzuk a korábbi évek elmaradt elszámolását, és a költségvetés hiányát ésszerű mértékben mérsékeljük, a bevételek megalapozottsága javult, az inflációt korrekten veszi figyelembe a javaslat.

Ez a költségvetés a szocialista-szabad demokrata kormány gazdaságpolitikájának fontos, de nem kizárólagos, nem egyetlen eleme. A gazdaság élénkítését nem kizárólag mesterséges úton, állami támogatásokkal kívánja megoldani; fontos szerepet kap a megváltoztatott adórendszer, a gazdaságpolitika egésze, amely több pénzt hagy a vállalkozóknál, kedvezőbbé teszi az amortizáció, a fejlesztési tartalékok képzésének szabályozását. Az állam kevesebbet von el a megtermelt javakból, a hiány csökkentésével a hitelpiacon csökkenti az állam keresletét, részesedését, és így a vállalkozásoknak növekedhet és javulhat a hitelfelvételi lehetősége. Ez a gazdaságpolitika széles körben szétteríti a kedvezményeket a vállalkozók számához képest szűk körű támogatási megoldásokkal szemben, fenntartva azonban ennek az eszköznek az alkalmazását is.

Az említetteken kívül fontos területeken növekedést hoz a következő esztendő, így a kis- és középvállalkozások, valamint az elmaradott térségek fejlesztési támogatásában. Bár szívesen látnék magam is bőkezűbb területfejlesztési támogatást, ez utóbbi mégis lényeges előrelépés, mert az elmúlt években a területi különbségek növekedtek az országban, és a célirányos beavatkozások, a különbségek mérséklése kedvező hatást fejthet ki a gazdasági-társadalmi folyamatokra. A területfejlesztési források 70 százalékkal magasabb összegének leköthetősége pedig hozzájárul a jobb tervezhetőséghez, az előrelátáshoz.

Az elmúlt években lemaradtunk az európai uniós felkészülésben, ezért fontos, hogy az egyes ágazatok megtervezték a nemzeti társfinanszírozás előirányzatait, valamint az intézményrendszer felkészítésével kapcsolatos pénzeszközöket. Igaz, hogy ezek összefüggései nem vagy csak nehezen olvashatók ki a tervezetből; informatívabb lett volna, ha külön is bemutatásra került volna a felkészülés feladata és az ezek teljesítéséhez szükséges forrás. Nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen a támogatások fogadási feltételeinek megteremtéséről beszélünk.

Felelős politikusként akkor járunk el helyesen vagy reálisan az értékelés során, ha egy-egy település, választókerület, megye vagy régió esetében valamennyi forráslehetőséget figyelembe vesszük. A dolgozók, a vállalkozások, nyugdíjasok, családok, önkormányzatok, területfejlesztési tanácsok lehetőségei, eszközei, a térséget érintő központi beruházások együtt adják a végeredményt. Mint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, egy ilyen áttekintést, metszetet is szeretnék összeállíttatni. Meggyőződésem, hogy a tanács közvetlen támogatási forrásai mellett a Balaton térségét kedvezően fogja érinteni az autópálya-építés, a környezetvédelmi beruházások és ezek adókedvezménye, a lakosságnál, a vállalkozóknál helyben maradó jövedelmek, a fejlesztési tartalék adómentes képzése, az üdülési csekkek adómentes mértékének 20 ezer forintról 50 ezer forintra történő emelése, az idegenforgalmi támogatások vagy a gyógyfürdőkben végzett gyógyászati szolgáltatások növekedése, az agrárvállalkozások adósságkonszolidációja, és folytathatnám tovább. Persze szívesen vennénk a tanács közvetlen forrásainak a növekedését is.

Jónak tartom azt a gondolkodást, amely alapján a költségvetés nemcsak elvon és visszaad, újraoszt, hanem épít a szereplők érdekeltségére. Differenciált eszközrendszer útján, sok csatornán keresztül szabályozza a gazdasági, önkormányzati, területpolitikai és társadalmi szférát.

Helyben is lesz teendőnk, hiszen a fejlesztési források, ahogy említettem, nem bőségesek. Így például a fejlesztési célokat, támogatásokat még inkább koncentrálni kell, mégpedig oda, ahol leginkább képes tovagyűrűző hatást kifejteni. A vissza nem térítendő támogatások mellett érdemes átgondolni a visszatérítendő támogatások szélesebb körű alkalmazását, a hatékonyabb forráskoordináció szervezeti és működési kereteinek megteremtését.

Ahogy Szabó Lajos képviselőtársam mondta, lehet, hogy nem minden idők legjobb költségvetéseként lehet kínálni a 2003-as költségvetési tervezetet, sok helyen kellene több pénz, amikor azonban egy nyitott ajtón belépünk, akkor realitásként kell figyelembe vennünk az ajtószárfát, a költségvetésnél így funkcionálnak a sarokszámok. De ezen belül a részletes vita során át kell minden előirányzatot gondolni, hogyan lehet még jobban, még hatékonyabban elosztani a pénzeket. De ez már a részletes vita feladata lesz.

A költségvetést én magam megalapozottnak vélem, és az említett észrevételekkel elfogadásra javaslom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 229 2003.05.27. 5:17  212-302

DR. KOLBER ISTVÁN, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztési bizottság május 13-án tárgyalta meg a helyi önkormányzatok és a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók 2003. évi címzett támogatásáról, valamint az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat a területfejlesztés és a területi folyamatok alakulásának szempontjából is fontos. A támogatásra javasolt 55 beruházás 70 milliárd forintra rúg, amelyből az érintettek oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, valamint infrastrukturális ellátása jelentős mértékben javul. A beruházások száma, összvolumene az idei esztendőben nőtt. Az önkormányzatok beruházási-fejlesztési igényét jól tükrözi, hogy 461 koncepciót nyújtottak be, 654 milliárd forint értékben, amelyet a kormány ez alkalommal is két lépcsőben készített elő döntésre, és nyújtott be a parlamentnek.

A bizottság áttekintette a támogatási javaslatok kidolgozásának általános szempontjait, a hatékonysági, a költségtakarékossági és a területi aspektusokat. Kiemelésre került, hogy az egyházi és a civil szervezetek igényének a kielégítése nem az önkormányzati fejlesztési források terhére történik, hanem az Egészségügyi és Szociális Minisztérium fejezeti előirányzataiból biztosított pénzekből.

A bizottság ülésén tulajdonképpen nem alakult ki vita, inkább néhány kérdés, illetve javaslat, észrevétel fogalmazódott meg, amelyek a következők voltak. Felmerült, hogy az elutasított pályázatok az elutasítás indokával miért nem szerepelnek jelen előterjesztés mellékleteként, hiszen így az érintett önkormányzatok tájékozódhatnának arról, hogy forráshiány miatt lett-e a pályázatuk elutasítva, vagy valamilyen szakmai indok alapján. Ezzel elkerülhető lenne a szakmailag megalapozatlan pályázatok ismételt beadása. Ismert, hogy a címzett támogatási törvény kétlépcsős előkészítést ír elő. Ezzel elkerülhető, hogy sok pénzt költsenek el feleslegesen a tervezési munkákra, hiszen a kormány tavaly őszi döntését követően 57 önkormányzat nyújthatta be a pályázatát, teljes tervdokumentációval. A kiválasztás gyakorlatilag már az elmúlt évben megtörtént.

Noha az előterjesztés így megfelel a törvényi előírásoknak, a bizottság elnöke javaslatára, a képviselők további tájékoztatási igényének a kielégítése érdekében, a bizottság elnöke levélben fordult a belügyminiszter asszonyhoz, hogy az elutasított kérelmekről a képviselők kapjanak tájékoztatást.

Fontos kérdésként merült fel, hogyan illeszkedik majd a címzett támogatási rendszer az európai uniós csatlakozásunkat követően a közös finanszírozáshoz, milyen elképzelések, milyen szabályozási feladatok vannak, hogyan kapcsolódik ez a 2004. évi költségvetéshez. Általános egyetértés volt abban, hogy a csatlakozásunkat követően a fejlesztések összehangolt, zökkenőmentes lebonyolítása érdekében ez alapvető kérdés. A bizottság önálló napirend keretében hamarosan megtárgyalja az ezzel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket.

A bizottság áttekintette a kaposvári középiskolai kollégium 400 milliós többlettámogatási igénye ügyében, hogy milyen szempontok alapján javasolja a kormány a címzett támogatás kapcsán folyamatban lévő eredeti döntések módosítását. Hangsúlyozni kell, hogy a címzett támogatásokról szóló törvény-, jogszabályváltozás kapcsán az ellátandó feladat jelentős módosulása teszi ezt lehetővé. Az ezek hiányában biztosított támogatással tehát törvényt sértene az Országgyűlés, ezért nem szerepel, sajnálatos módon, az említett kollégium sem a támogatotti kategóriában.

Kérdésként merült fel a szennyvízberuházások sorrendiségének az ügye, nevezetesen, hogy a veszélyeztetettség fokához mennyiben igazodik a támogatás, illetve több konkrét pályázat támogatásának vagy nem támogatásának a kérdése is, így például több Bács-Kiskun megyei beruházás, Aba, Sárkeresztes, Kálló, Abony, Nagykőrös egy-egy beruházásának az ügye. A törvény jelentősége vitathatatlan, hiszen újabb fejlesztéseket indíthatnak az önkormányzatok.

Az előterjesztés megfelel a címzett támogatásokról szóló törvény előírásainak.

A bizottság 14 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett, nem szavazat nélkül a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 285 2003.05.27. 5:10  212-302

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Balsay képviselőtársam tragikus hozzáállásról beszélt, és fontos ügyeket említett meg, de felsorolásában olyanok szerepeltek, amelyek korábban is változatlanul léteztek, minthogy ez a törvény két fordulóban került ide a parlament elé; hogy a mellékletben nem szerepelnek az elutasított javaslatok; hogy az önrész régóta probléma az önkormányzati szférában; vagy hogy egy nemzeti minimumot kell meghatározni, holott a szakmai követelmények '95 óta próbálják ezeket fölvázolni, és a végrehajtással hosszabb idő óta gondok vannak, vagy aggódik a brüsszeli pénzek megszerzésével kapcsolatosan, noha a nemzeti fejlesztési tervnek a kidolgozásához a tavalyi év közepén kellett nagy erővel hozzálátni.

Említette a Balatonra fordítandó pénzeket is. Való igaz, ebben az esztendőben 1,2 milliárd forint áll a Balaton rendelkezésére a turisztikai államtitkárság és a regionális idegenforgalmi bizottság pénzeivel együtt, a korábbi 1,3 milliárddal szemben, ugyanakkor azt gondolom, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a központi beruházásokat, így az M7-es autópályának a megépítését, amely nagyságrendjét tekintve példátlan, hiszen 170 milliárd forintból valósulna meg 2006 végéig, aminek a jelentősége nem is az összeg nagyságában, hanem a hatásában van.

Mátrai képviselő asszony sajnálja, hogy nem ül itt Lamperth Mónika belügyminiszter, mivel kaposvári ügyekről van szó. Én is sajnálom, hogy nem ül itt Szita Károly polgármester, aki itt ülhetne közöttünk (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem képviselő!) képviselőként. És hamisnak tartja azt az érvelést, amikor a törvény szabályainak a betartására hivatkoztam, illetőleg hivatkoztam meg a bizottsági ülésen elhangzott eme érvelést a folyamatban levő címzett beruházások többlettámogatásával kapcsolatosan. Ha a törvény betartása hamisság, akkor az érvelésem hamis. De én úgy gondolom, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása kötelező valamennyiünk számára, számomra is kötelező, belső értékként követem. Viszont úgy gondolom, hogy a képviselő asszony eleve nem tudja feltételezni, hogy mást is érdekel, vagy érdekelhet Kaposvár sorsa, mindamellett azért szeretném elmondani, szintén somogyi listás képviselő lévén, velem együtt, hogy Barcsról, Nagyatádról, Marcaliról és Siófok, Fonyód városokból is érkeztek e címzett támogatások. (Sic!)

Én magam is szeretném, ha ez a 70 milliárd forint kivétel nélkül Somogyba kerülne, de ha így járnánk el, nyilvánvalóan itt egy operettpolitika lenne, felelősség nélkül beszélnénk. Mérlegeltem magamban, vizsgáltam azt az 5 milliárd forintot, amit Somogy megye a Kaposváron megvalósítandó két beruházás kapcsán elnyert. Bizonyos értelemben mégiscsak elégedett vagyok, mert nem elmaradott kistérségben valósul meg, ahogy Farkas Imre mondta, teljes joggal, mégiscsak a térségi szemlélet erősítését biztosítja, hiszen a megyei kórház sebészeti tömbje rekonstrukciójának a folytatása az egész megye lakosságát érinti, a siketek általános iskolája nem csupán a megyében, hanem azon kívül a régióban is végez tevékenységet, és már csak halkan merem azt is mondani, ha a dél-dunántúli megyék - Baranya 1,7, Tolna 1,6, Zala 2,9 - támogatását nézem, akkor végül is talán elégedett lehetne az ember.

Hamisságot vetettek fel akkor is, amikor a különböző támogatásokat itt kritizálták. Én csak egy dolgot szeretnék itt megemlíteni. Ha a folyamatban levő támogatások, címzett beruházások további támogatását nézzük, azért itt jórészt szocialista vezetésű megyék, illetőleg városok vannak. Nyilván azért ezt is figyelembe kell venni, és egy zárójeles, de nem elhanyagolható megjegyzést azért szeretnék tenni a kollégiummal kapcsolatosan. Én magam is kerestem ennek a megoldási lehetőségét, a polgármester úrral is konzultáltunk, váltottunk levelet ebben a kérdésben, és örülnék, ha közösen tudnánk olyan megoldást találni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami részben a címzett támogatásokról szóló törvénynek, részben annak az igénynek megfelelne, hogy többlettámogatáshoz jusson ez a beruházás.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 297 2003.05.27. 1:35  212-302

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Biztosíthatom, hogy levelére válaszolni fogok, amelyet pénteken kaptam meg, és sajnálom, hogy nem hivatkozott ezekre a jogszabályokra, amelyeknek aztán itt hamar véget ért a felsorolása.

 

(19.40)

 

Azt gondolom, hogy egy ilyen támogatás átgondolása időt igényel, és ezt a javaslatot szívesen fogadtam volna korábban is. Köszönöm a tájékoztatását az élelmiszer-ipari szakközépiskolával kapcsolatosan. Magam is jártam ott, bejártam ezt az intézményt, sőt az ön által említett tanműhelyt még mint a Somogy megyei közgyűlés elnöke és a területfejlesztési tanács elnöke magam támogattam. Örülök, hogy nagyra értékeli ennek az intézménynek a tevékenységét, amelyet ezek szerint gazdagított ez a műhely is.

Szeretném kiemelni, mert eljutottunk odáig, hogy minden benyújtott igényt ki kell elégíteni, tudjuk jól, nyilván valamennyien érezzük, ha itt nem is hangzik el ebben a teremben, hogy a források és a lehetőségek végesek. Azt gondolom, a fejlesztéseknek van egy olyan módja, amely a lépésről lépésre történő szívós, de céltudatos munkával ér célt. Bízom abban, hogy ez a munka nemcsak országosan eredményes, hanem Kaposvár tekintetében is az, illetőleg az lesz a jövőben is.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 40 2003.09.08. 3:21  39-45

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Forró és száraz nyarat hagytunk magunk mögött. Ilyenkor mindenki a vízpartot keresi. Azt gondolhatnánk, ugyan a négy éve tartó szárazság miatt szokatlanul alacsony a tó vízszintje, mégis gördülékenyen zajlott az idegenforgalmi szezon a Balatonnál.

Való igaz, sokan derekasan dolgoztak a siker érdekében. Főképpen a déli parton az önkormányzatok hínárt és algát szedtek a strandokon, mélyítették a fürdőhelyek bejáratainál a medret, diákok környezetvédelmi táborban gyűjtötték a szemetet a parti kövek közül, a települések kicsinosítva várták a vendégeket, s jó néhány beruházás is elkészült a nyár elejére. Jól fogyott az üdülési csekk is, amely a hazai vendégek számát hivatott gyarapítani. Érezhető volt, hogy az időjárás okozta alacsonyabb vízszint sem tud kifogni a balatoni régió igyekezetén. Szinte mindenki hozzá kívánt járulni a közös sikerhez.

Ha felhők nem is, de számtalan rossz hír tornyosult a tó felett; olyannyira, hogy a balatoni városok polgármesterei is felemelték szavukat. Bombák tömege található a Balatonban, noha szerencsére a háború óta eltelt közel 60 esztendőben nem fordult elő robbanásos baleset.

(15.40)

 

Kiszáradóban van a Balaton, amelyet a nyár folyamán magyar pocsolyának is tituláltak, noha a víz minősége a hatvanas évekbelihez hasonlítható, és a hosszabb begyalogláskor a kisgyerekek homokvárait és kedvelt pancsolóhelyeit láthatta a fürdőző.

Drága a Balaton, noha 25-30 százalékkal olcsóbb az Adriánál. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nincs program, noha a több mint ezer kulturális és szabadidős esemény átfedte egymást, és inkább az összehangolások igénye merült fel.

Voltak, akik élő lánccal gondolták, úgymond, “megmenteniö a tavat, abban a valós vagy szándékos tévhitben, hogy a tó vizét az egész szezonban folyamatosan leeresztették, hogy a nádasokat a tiltakozókon kívül már a jogszabályok sem védik, és azt terjesztve, hogy több száz méterrel beljebb akarják vinni a tó partjait.

Kérdezem miniszter úrtól, állampolgárként szükségét érezné-e részt venni egy tiltakozó élő láncban a Balaton megmentése érdekében. De inkább azt kérdezem, úgy is, mint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke: hogyan ítéli meg a víz minőségét? Okoz-e a vízszint ökológiai problémákat? Gondolkodnak-e azon, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hasonlóan, mint száraz időszakok esetén, mesterséges vízpótlással növeljék a tóban a víz mennyiségét? Milyen intézkedéseket tett és tesz a kormány és a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) környezetvédelmi és vízügyi tárca a valódi gondok megoldása és a tévhitek eloszlatása érdekében? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 45 2003.09.08. 1:13  39-45

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megnyugtató, hogy a szaktárca jónak értékeli a tó vízminőségét és ökológiai helyzetét. Az is helyes, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is véleményt formál a vízpótlásról és a Balaton környezeti állapotáról.

A tihanyi kormányhatározat a tónál élőknek azért fontos, mert reálisan és szakszerűen határozta meg a feladatokat, egybeesik a térség törekvéseivel, és mindenekelőtt azért, mert megvalósítható.

Örülök annak, hogy az autópálya-építés, ahogy miniszterelnök úr expozéjában elhangzott, a jövő évi költségvetés prioritásai közé tartozik, mert tovább épülhet az M7-es balatoni szakasza.

Két kérésem van miniszter úrhoz: a strandkotrások felgyorsítása, illetőleg a kormányhatározat decentralizált végrehajtása.

Megnyugtató, hogy a kormányzattal és miniszter úrral továbbra is a cselekvő együttműködés keretében találkozhatunk. Nekem is meggyőződésem, hogy a Balatont nem megmenteni, hanem összefogással fejleszteni kell.

Köszönöm szépen, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 58 2004.10.04. 3:45  55-63

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt képviselő úr tájékoztatására szeretném elmondani, hogy a rendszerváltás óta a Duna-Tisza közi homokhátság fejlesztésére soha nem állt még annyi pénz rendelkezésre, mint az idei esztendőben.

 

(15.50)

Képviselő úr 2003 novemberében nyújtotta be interpellációját, de a téma azóta is fontos, ahogy képviselő úr is utalt rá. Engedje meg, hogy az interpelláció óta történt intézkedéseket röviden összefoglaljam, jóllehet, képviselő úr is érintette ezeket.

A kormány valóban 2004 áprilisában fogadta el az ezzel kapcsolatos előterjesztést. A kormányzati koordináció az FVM-ből átkerült, ma már úgy fogalmazhatunk, hogy a regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszterhez. Nagy figyelmet kívánok fordítani ennek a feladatnak az összefogására, koordinálására. A kormány döntése két területre helyezi a hangsúlyt, a lakosság életminőségének javítására, a hátság népességmegtartó képességének növelésére, amelyben a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése, szerkezetváltás szorgalmazása lelhető meg, valamint a vízgazdálkodási helyzet hatékony javítására.

Valóban, a program megvalósításához mintegy 10 milliárdos hazai forrásra lenne szükség. Ennyi hazai forrást az elkövetkezendő években, úgy gondolom, nemigen lehet előteremteni. Éppen ezért létfontosságú, hogy a most formálódó Európa-tervbe a Duna-Tisza hátsággal kapcsolatos feladatok is beilleszthetők legyenek.

A 2004-es költségvetésben félmillió forint híján 400 millió forint szerepel a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében az FVM-nél, illetőleg a KvVM-nél. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat együttműködik ebben a feladatban, az érintett tárcáknak ezt a forrást át kellett adni, ez meg is történt, az együttműködési megállapodások megtörténtek a regionalizmus jegyében, annak érdekében, hogy helyi döntések alapján születhessenek az intézkedések, és lehetőség nyílt arra is, hogy az AVOP-ban, az agrár-, vidékfejlesztési operatív program keretében nyújtsanak be pályázatot az önkormányzatok. Ezek szeptember végéig elkészültek, benyújtották, és októberben értékelni fogják ezeket a pályázatokat.

Szeretném megnyugtatni képviselő urat és minden Duna-Tisza közi hátságon élő embert, hogy kiemelt figyelmet kívánok fordítani ezen hátrányos helyzetű térség fejlesztésére, és rövidesen szeretnék a helyszínen is tájékozódni. Ez valóban fontos a költségvetés készítése idején. A 2005-ös költségvetést még nem nyújtotta be ugyan a kormányzat, de hadd jelezzem, hogy komoly, több mint 600 millió forintos előirányzat szerepel az előkészítési dokumentumokban, és van egy olyan szándékunk is, hogy megteremtsük annak jogi feltételét, hogy közel hasonló nagyságrendű kötelezettséget lehessen vállalni 2005-ben 2006-os kifizetés mellett.

Úgy gondolom, ezek a számok bizonyítják, amit az elején mondtam, hogy a rendszerváltás óta nem állt ekkora összeg még rendelkezésre. Természetesen közösen tovább kell folytatnunk ezt a nagyon komoly felelősséget jelentő munkát.

Köszönöm szépen a figyelmet. Kérem képviselő urat, fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 170 2004.10.18. 2:14  167-170

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy tervezőmunka akkor sikeres, ha körültekintő, megalapozott és széles körű egyeztetésen alapul. A Balaton-parti települések fejlesztését a tervezőmunka nem akadályozza, hiszen a Balaton-törvény és a települések érvényes rendezési tervei alapján a fejlesztések megvalósíthatók. Központi jogszabály nem zárja ki és nem korlátozza a parti települések fejlesztését. Hangsúlyozom még egyszer, hogy minden, a törvényben és az érvényes rendezési tervekben biztosított lehetőség figyelembevételével a fejlesztések megvalósíthatók. Azt természetesnek tartom, ha valaki a jelenlegi szabályozástól eltérő fejlesztést akar, akkor meg kell várnia az új terveket. Ez olyan, mint amikor egy lakást ki akarunk festeni, akkor elkerülhetetlen az átmeneti időszak, amikor a bútorok a szoba közepére vannak tolva, és várjuk, hogy a festő befejezze a munkáját.

Örömmel vettük, hogy az önkormányzatok megértették a tervezési munka lényegét, és partnereknek bizonyultak. Ezt innen is szeretném megköszönni. Az előfordult, hogy néhány önkormányzat a helyi érdekek sajátosságaira figyelemmel saját maga vállalt önkorlátozást azzal, hogy változtatási tilalmat rendelt el. Ahol lehetett, a települési önkormányzatok kérését figyelembe véve felgyorsítottuk a munkát, mint például az ön által vezetett önkormányzatnál Balatonfüreden, a hajógyári fejlesztés ügye miatt.

Ismerem a Balaton fejlesztésének a fontosságát, és mindent megteszek annak érdekében, hogy ezt a tervezőmunkát fel tudjuk gyorsítani, de még egyszer szeretném leszögezni, egy terv sikerét nem csupán a tervek előkészítésének gyorsasága, hanem a tervek minősége és a terveket kísérő közmegegyezés teremti meg. Ne sajnáljuk rá az időt!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 72 2004.11.08. 4:13  69-74

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarországon a szociális üdültetési rendszer korszerűsítésére az 1990-es években került sor. A rendszer reformját és az üdülési csekk bevezetését a korábban állami, illetve vállalati tulajdonban lévő üdülők privatizációja tette szükségessé. Ezek az üdülők ugyanis kereskedelmi szálláshelyekké váltak, szállodák lettek. A vállalatok a továbbiakban nem biztosították dolgozóik számára a megfelelő üdültetést.

Az 1998. január 1-jétől bevezetett üdülésicsekk-rendszer kialakítása az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia rendszer mintájára történt. A gazdasági és turisztikai szakértők véleménye egyaránt megegyezik abban, hogy az üdülési csekk a piacgazdasági folyamatokat figyelembe vevő eszköz, alkalmas arra, hogy a gazdaságilag aktív és inaktív rétegeket egyaránt rekreációhoz juttassa. Ehhez az állami támogatás közvetlen és közvetett formáját egyaránt alkalmazni képes, miközben az egyén döntési szabadsága megmarad, és az igénybe vehető szolgáltatások köre folyamatosan bővíthető.

A 2003. január 1-jétől bevezetett rendelkezések szerint az üdülési csekk adómentes értékhatára 20 ezer forintról a mindenkori minimálbér - jelenleg 53 ezer forint - összegére emelkedett, és 50 százalék helyett 100 százalékban adó- és járulékmentes.

 

(15.00)

A korábban évenként meghatározott csekk-kibocsátás mértéke nincs limitálva. A csekkérték 100 %-os adó- és járulékmentessége megadja a munkáltatóknak azt a lehetőséget, hogy dolgozóikat azok pénzbeli hozzájárulása nélkül támogassák. És változatlanul lehetőség van arra, hogy a vállalatok 53 ezer forintnál nagyobb összeggel támogassák dolgozóikat, amennyiben vállalják az ezen felüli rész utáni terhek megfizetését. A módosítások következtében a vállalatok által vásárolt üdülési csekk forgalma jelentősen megnőtt, 2003-ban még 5,2 milliárd volt éves szinten, addig az idén szeptemberig már 6,4 milliárd forint értéket ért el.

Mint ahogy képviselő asszony is említette interpellációjában, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelentős támogatást biztosít a szociálisan rászorultak részére, amelyet pályázati úton lehet elnyerni, igényelni. Az alapítvány 2004-ben az alacsony jövedelmezőségű vállalkozások, a nyugdíjasok és a gyerekes családok részére hirdetett pályázatot 500 millió forint értékben. Így a szociálisan rászorulók is egyre szélesebb körben élhetnek az üdülési csekk által nyújtott lehetőségekkel. Nagyon fontos dolog az, hogy hány helyen fogadják el az üdülési csekket. Nos, itt egy folyamatosan bővülő tendenciának vagyunk tanúi, hiszen mintegy 2000 szálláshely, szálloda, panzió, üdülőház, magánszállás, ifjúsági szálló, kemping és 400 utazási iroda fogadja el az üdülési csekkeket.

2004. március 1-jétől az üdülési csekk belföldi és távolsági tömegközlekedésre is felhasználható, a Balatoni Hajózási Rt., a Volánbusz, a Magyar Államvasutak, illetőleg a GYESEV kapja, fogadja el. Tehát folyamatosan bővülnek a lehetőségek, és ennek egyik újabb lehetősége és eszköze lehet az, hogy kizárólag csekkben kapják meg a közigazgatási dolgozók az üdülési támogatásukat.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 102 2004.11.08. 4:11  99-105

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm az interpellációját. Köszönöm, mert rávilágított arra, hogy javítanunk kell a tájékoztatást arról, kinek mi a feladata az új kormánystruktúrában. Hiszen ha ön mint korábbi területfejlesztésért felelős államtitkár sincs ezekkel tisztában, noha jogszabályok is megjelentek, akkor lehet, hogy az emberek sem értik világosan, bár őket vélhetően elsősorban az érdekli, mi az eredménye a munkánknak.

Nos, képviselő asszony, biztosíthatom, hogy a korábbiakhoz képest nem növekedett a létszám. Átcsoportosítás történt: egyik helyen csökkent, a másik helyen nőtt a dolgozók száma. A létszám azonban összességében változatlan. A szervezet viszont változott, a feladatok súlypontja változott, mert időközben EU-tagok lettünk, új kihívásokra kell válaszolnunk. Az, hogy több szervezet is részt vesz az érintett feladat végrehajtásában, a modern kormányzásban természetes. Erre találták ki a koordinációt, hogy ne vesszen el a több bába között a gyerek. A szerkezet, a súlypont tehát változott. Változott, hogy például Baráth Etele miniszter úr még inkább tud koncentrálni az EU-kapcsolatokra, az uniós ügyekre - amelyek immáron belügynek számítanak -, a második Európa-terv vagy nemzeti fejlesztési terv tervezőmunkájára, annak teljes körű összehangolására. Tudjuk, a 2007-2013 közötti tervidőszak az ország felzárkóztatásában sorsfordító időszak lesz, hiszen 12 ezer milliárd forintos fejlesztést valósítunk meg. Jól meg kell fontolni, mire költjük ezt a hatalmas összeget, hol szorít leginkább a cipő, hol hasznosul legjobban, hol fejti ki gyorsító hatását.

Túlzás nélkül állíthatom, képviselő asszony, ez a munka nemzeti ügy. Nemzeti ügy, mert megújul az ország, jobban élnek az emberek, ha elkészülnek az infrastrukturális beruházások, segítséget kapnak a kis- és középvállalkozások, munkalehetőség, biztosabb megélhetés teremtődik az embereknek.

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a területfejlesztésért, a turizmusért, a lakásügyért és az építésügyért felel. Ezek a területek összekapcsolva megsokszorozó hatást fejthetnek ki. Mert ki kérdőjelezné meg, hogy az idegenforgalom szorosan kötődik a térségek fejlesztéséhez, felzárkózásához? A regionális fejlesztéseknek már ma is kulcseleme a turizmus. A következő évben nagyot lépünk előre a decentralizálásban, hiszen 59 milliárd forintot biztosítunk helyi, területi döntésekre, gyorsítjuk a pályázati kiírásokat. Azon dolgozunk, hogy az új Európa-tervben minden régió önálló operatív programmal állhasson elő, tükrözve a régió sajátos fejlesztési igényét, elősegítve a felzárkózást. A fejlesztések pedig szinte kivétel nélkül valamilyen építési tevékenységben jelennek meg. A magyar építőipar a negyedik legnagyobb iparág a gazdaságunkban. A kormányzati munkában nagyobb súlyt, nagyobb szerepet adunk ennek a területnek. A lakásépítés pedig az építésipar fontos területe.

Mindhárom területre kiemelt figyelmet kívánok fordítani. A kormányzati munkában egy szűk miniszteri kabinet mellett az általam irányított Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, a Magyar Turisztikai Hivatal és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal is közreműködik. Summa summarum: nem dolgozunk ezeken a területeken többen; átlátjuk a struktúrát; a feladatok, amelyeket elvégzünk, meghatározzák az ország jövőjét, erre érdemes áldozni, ebbe érdemes befektetni.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 176 2004.11.29. 2:15  173-176

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ki vagy mi szerint hátrányos egy térség? - teszi föl a kérdést a képviselő úr.

Nos, tisztelt képviselő úr, a térségek területfejlesztési szempontból történő besorolása egy 2001 óta hatályos országgyűlési határozat alapján, az akkor megállapított szabályok alapján történik. Ezt a határozatot egyébként az előző kormány nyújtotta be az Országgyűlés elé, a kormánynak pedig nincs külön mérlegelési joga és lehetősége arra nézve, hogy eltérjen a térségek besorolásánál figyelembe veendő statisztikai mutatók, mutatócsoportok körétől.

De szeretném megnyugtatni a képviselő urat, hogy véleményem szerint a besorolások főbb elveit tartalmazó országgyűlési határozat elvei, szabályai kiállták az idő próbáját. Hamarosan az Országgyűlés elé fogjuk terjeszteni a területi folyamatokról szóló jelentést. Ekkor ugyan lesz lehetőség, hogy ezt az országgyűlési határozatot is újragondoljuk, netán módosítsuk, de szinte bizonyos vagyok abban, hogy az új országgyűlési határozattervezet alapjaiban nem változtatja meg a jelenlegi térségi besorolási rendszert, egyedi szabályozásra pedig nincs lehetőség.

A Szigetköz számára azonban nem a hátrányos térségbe történő besorolás jelenti a megoldást. A kormány kiemelten fontosnak tartja a Szigetköznek a problematikáját: az elmúlt három évben 620 millió forintot fordítottunk erre, a jövő évi költségvetésben is 230 millió forint áll rendelkezésre, és elkezdtük azoknak a komplex fejlesztési programoknak a kidolgozását, amelyekkel az Európa-tervben sikerre vezethet a Szigetköz fejlesztése. Azt hiszem, azt gondolom, hogy a kulcskérdés ebből a szempontból ezeknek a fejlesztési elképzeléseknek a közös kidolgozása.

Írásban is természetesen részletesen válaszolok a képviselő úrnak. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 140 2004.12.06. 2:09  137-144

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a képviselő úrnak, hogy felvetette ezt a fontos kérdést. A városok a fejlődés motorját képezik, képviselik, a fejlődés pólusát jelentik, és nemcsak a városok fejlődéséről van szó, amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, hanem a városok vonzáskörzetének a fejlődését érintő fontos ügyről is.

A regionális fejlesztés operatív programja a térségek, a régiók kiegyensúlyozott fejlesztését célozva hirdette meg a 2004-2006-os időszakra a turisztikai potenciál növelését, a térségi infrastruktúra, a települési környezet fejlesztését és a humánerőforrás-fejlesztés továbbvitelét.

(16.20)

A kiegyensúlyozott fejlesztési célokat jól jelzi az, hogy a fejlesztési eszközök 75 százalékát négy, a legkevésbé fejlett régióban: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön, illetőleg Dél-Dunántúlon kell fölhasználni. Nos, a pályázatokat februárban hirdettük meg, és egészen november 5-ig folyamatos volt, ám ekkor már túlcsordulás miatt ezeket a pályázatokat le kellett állítani, le kellett lassítani. Az értékelési folyamatot éppen elkezdtük, amelynek a célja tulajdonképpen az, hogy összevessük az eredeti célokkal, hogyan teljesültek ezek, és nyilván szeretnénk a pályázati kiírások tartalmában és a források csoportosításában változtatásokat, amennyiben erre egyébként az európai uniós szabályok is lehetőséget adnak, mert bizonyos esetekben vannak korlátok.

Nos, tehát azt tudnám mondani, hogy az európai uniós források a nagyvárosok részére az elkövetkezendő esztendőben is nyitva állnak. Bizonyos célbeli pontosításokra sor kerülhet az értékelést követően, és természetesen a hazai forrásokról is kell hogy szóljak majd az elkövetkezendő egy percben.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 144 2004.12.06. 1:12  137-144

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Teljes mértékben egyetértek képviselő úrral, és ígérhetem, hogy ezeket a szempontokat a mérlegelés során figyelembe vesszük. A kiszámíthatóság fontos célunk, mint ahogy az is, hogy a felzárkóztatás a régiók versenyképességét biztosítsa, erősítse. Azt gondolom, hogy a városok településfejlesztési célkitűzéseivel ez nagymértékben egybe esik.

Nos, ami a hazai fejlesztési forrásokat illeti, az idei esztendőben megkétszereződik a decentralizált források nagysága. A regionális fejlesztési tanácsoknál részben a szakmai programok biztosítanak olyan lehetőségeket, például az útburkolat-javítási program, amelyhez a nagyvárosok is hozzá tudnak jutni, de a területfejlesztési célkitűzéseken belül is nyílik lehetőség a nagyvárosi pályázatokra; nem beszélve arról, hogy szabad források is állnak a regionális fejlesztési tanácsok rendelkezésére. Természetes, hogy egy nagyon fontos kérdés van még, hogy az Európa-terv tervezésével a nagyvárosoknak nagyon intenzíven kell foglalkozni, hiszen ez jelenti a hosszabb távon megvalósítható jövőt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 164 2004.12.06. 2:17  161-164

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Való igaz, egy 1996-os kormányrendelet írta elő azt, hogy 2002. december 31-éig ezeket a változtatásokat, korszerűsítéseket el kell végezni a vízforgatókkal kapcsolatosan. Nos, azóta 2005-re, 2005. május 1-jére már módosították ezt a határidőt, azt a határidőt, ami egyébként a tulajdonosokat és az üzemeltetőket kötelezi arra, hogy ezeket a fejlesztéseket elvégezzék. A 245 medencére valóban megvan az átalakítási terv, és 129 esetben kétséges az, hogy ezt meg tudják-e valósítani arra való tekintettel, hogy ez döntően városi termálstrandokat, tanuszodákat, esetenként gyógyintézeti medencéket érint, és a turisztikai rendszeren keresztül mi is érzékeltük ezeket a problémákat, jeleztük ezt az érintett minisztériumoknak. A szabályozás egyébként az Egészségügyi Minisztérium kompetenciája, ő kezdeményezte ezt a szabályozást.

Úgy tudom, hogy még nincsen véglegesen kialakult álláspont a tekintetben, hogy lehetséges-e a határidő meghosszabbítása, de elsődleges dolog nyilván az, hogy végre kell hajtani ezeket az előírásokat. Erre egyébként nyolc év állt rendelkezésre.

(16.40)

A turizmusfejlesztési program keretében 2002 óta van erre támogatás. Sajnálatos, hogy például 2003-ban a rendelkezésre álló 250 millió forintból csak 51 millió forintot tudtunk elkölteni. Az idei esztendőben úgy tűnik, hogy az a közel 105 millió forintnyi előirányzat felhasználásra kerülhet, de még mindez nem lesz elegendő. Azt is tudnám ajánlani, hogy a regionális idegenforgalmi bizottságok rendelkezésére álló, bizottságonként 200-200, illetve a Balaton, a főváros esetében 300-300 millió forintból is célszerű erre átcsoportosítani. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni azonban a medencék helyzetét, állapotát, noha még egyszer: ez elsődlegesen tulajdonosi, illetőleg üzemeltetői feladat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 176 2004.12.06. 2:32  173-176

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nos, ami a képviselő úr kérdésének az első felét illeti, szeretném tájékoztatni, hogy a Gellérthegy beépíthetőségének megállapítása az önkormányzati törvény értelmében nyilvánvalóan az át nem ruházható önkormányzati hatáskörbe tartozik, amely Budapesten megoszlik a főváros és az adott kerület, adott esetben a XI. kerület között. A kormányzatnak erre közvetlen ráhatása nyilvánvalóan nincs. A rendezési tervekkel kapcsolatosan az államigazgatási szervek véleményezik a rendezési terveket, illetőleg csak utólag van lehetőség törvényességi szempontból felülvizsgálni ezeket a szabályozási terveket és rendeleteket.

A kérdésben szereplő támfalak ügyében nyilvánvaló, hogy a képviselő úr a meglévő telkek határán álló támfalakat érinti. Biztonsági okokból a lejtős terepen kialakított, de a telekhatáron belül álló támfal az adott ingatlan részét képezi, a részéhez tartozik, és nyilvánvaló, hogy ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát terheli az ezzel kapcsolatos kötelezettség. Amennyiben telekhatáron kívül álló támfalról van szó, akkor az nyilván az út tulajdonosáé, és az út tulajdonosát terheli az ezzel kapcsolatos kötelezettség. Az ingatlan-nyilvántartási térkép világosan megmutatja, milyen támfalról van szó. Egyébként részben az utat is védheti ez a támfal, részben pedig használhatóbbá teszi a telket is. Abban az esetben, ha határon áll, akkor pedig közös feladat és közös kötelezettség ezeknek a fenntartása.

Azt semmiképpen sem tudom elképzelni, hogy a tulajdoni lapra, úgymond, ráírták ezeket, hiszen az ingatlan-nyilvántartás külön albetétként nem tartalmazza és nem tünteti fel ezeket a támfalakat.

Tisztelt Képviselő Úr! Ahogyan jelezte, nem anyagi képesség, hanem jog dolga, tehát nyilvánvalóan fölmerülhetnek olyan kérdések, amelyek során vitatott az, hogy kinek a tulajdonába tartozik. Az lenne a kérésem, hogy ezt közvetlenül, konkrétan vizsgáljuk meg, és ebben nyilvánvalóan segítséget fogunk nyújtani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 54 2005.02.15. 13:05  53-73

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A budapesti agglomeráció a fővárost és a város környéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Ez Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési és szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7 százalékán él a magyar népesség több mint negyede, és itt termelődik a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nagyfokú koncentráció mellett az agglomerációs térség az ország legdinamikusabban fejlődő térsége, ahol csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelődő központi szerepköréből adódó kihívásoknak.

A koordinált fejlesztés és az összehangolt tervezés igényének felel meg az Országgyűlés elé most került törvényjavaslat. A tervezési munka, beleértve a tervre alapozó törvényjavaslat előkészítését is, 1997 és 2004 között zajlott. A tervezési és egyeztetési folyamat elhúzódásának legfőbb oka az volt, hogy jelentős ellenállás volt tapasztalható a tervvel szemben, alapvetően az érintett ágazati és önkormányzati érdekeket tekintve, amelyek között konszenzusra csak hosszas egyeztetéseken át lehetett jutni. A tervezés és egyeztetés hosszú folyamata közben a terv 2001-ben már eljutott abba a szakaszba, hogy törvényjavaslatként benyújtható lett volna az Országgyűlés számára, az akkori kormány azonban nem foglalt állást a területrendezési terv előterjesztéséről, és nem vezetett be moratóriumot sem a területi átminősítések leállítására vonatkozóan.

Az agglomerációs törvényjavaslat időbeli megalkotásának elmaradása újabb lehetőséget adott a települési önkormányzatok számára, hogy a területfelhasználási döntések során saját érdekeiket érvényesítsék, kevésbé tekintettel a térségi összefüggésekre, térségi érdekekre. Az érintett települések többsége arra törekedett, hogy még a térségi szabályozás törvényerőre emelkedése előtt elkészüljenek és jóváhagyásra is kerüljenek azok a településrendezési eszközök, amelyek lényegében nagyobb és szabadabb mozgásteret biztosítanak számukra, mint amit az agglomerációs terv és érdek lehetővé tenne.

A 2002-es választásokat, illetőleg az országos területrendezési terv elfogadását követően ismét előtérbe került az agglomerációs törvényjavaslat előterjesztése. A térségi szabályozás szükségessége az időközben bekövetkezett változások ellenére továbbra is fennáll, hiszen a jelenleg tapasztalható, több vonatkozásban kedvezőtlen területi folyamatok megállítására nincsen más eszköz. Ennek megfelelően az agglomerációs terv az elmúlt év folyamán aktualizálásra és ismételten átdolgozásra került, amelynek során figyelembe vételre kerültek egyrészt az országos területrendezési tervben, másrészt a települések újabban jóváhagyott településrendezési terveiben foglalt elhatározások, beleértve Budapest településszerkezeti tervének szintén napirenden lévő felülvizsgálatának eredményeit is.

Az aktualizált agglomerációs terv összhangban van a kormányprogramnak a területileg kiegyenlítettebb fejlődésre, a magyar gazdaság minden szereplője számára kiszámítható környezet megteremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a természeti és az épített környezet megóvására irányuló célkitűzéseivel. Összhangban van az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési terv stratégiai céljaival, továbbá a térség még nem jóváhagyott területfejlesztési koncepciójával, amely dokumentumok a térség versenyképességének fokozását, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb térbeli fejlődését és kedvezőbb életminőséget tűznek ki célul.

Az agglomerációs terv az országos szintű területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott célokhoz igazodva lényegében a kiegyensúlyozottabb fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározásával járul hozzá a célok megvalósításához. Hosszú távú érvénnyel tartalmazza az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közműhálózatok helyét, az urbanizált, a mezőgazdasági, illetve a természeti területek rendszerét, valamint a területek használatának átfogó, a településrendezési tervekben érvényesítendő szabályozását. Fontos sajátossága, hogy méretarányánál fogva keret jellegű, tehát előírásai elsősorban a települési önkormányzatok számára jelentenek kötelezettséget, vagyis ezen előírásokkal összhangban kell a településeknek meghatározniuk a területfelhasználásra, az építésre és létesítésre vonatkozó helyi szabályokat.

Az agglomerációs terv hatásai összességében kedvezőek lesznek, a tervben foglaltak megteremtik annak lehetőségét, hogy egy lényegesen kiegyensúlyozottabb, a térségek, települések és területek adottságaira, potenciáljának kihasználására építő, decentralizált területi fejlődés valósuljon meg. A terv egyfajta visszafogott urbanizációs felfogást képvisel, fellép a túlzott terjeszkedéssel összefüggő környezeti ártalmak, a természeti és a táji környezeti elemeket felemésztő és károsító területi folyamatok ellen.

A tervben rögzített szerkezetfejlesztési és területfelhasználási javaslatok megvalósulása esetén csökken a közlekedésből származó környezeti terheléssel érintett települési területek aránya, a mainál kiterjedtebb területen teremtődik meg a lehetőség a nyugodt települési környezet kialakítására. A tervezett területfelhasználási és övezeti rendszer, ahol ez még lehetséges, megakadályozza a szomszédos települések beépített területeinek összenövését, hozzájárul a fejlesztési koncepcióban kitűzött strukturált és tagolt térszerkezet megvalósításához.

Az agglomerációs terv mind az előkészítő, mind a javaslattevő fázisban egyeztetésre került a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, a fővárosi és Pest megyei önkormányzattal, a megyei jogú városok önkormányzataival, a megyei és települési önkormányzatok szövetségeivel, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsokkal, valamint a kamarák, a szakmai és társadalmi szervezetek országos és megyei szintű szervezeteivel. Ezzel párhuzamosan a tervezés megindítását követően gyakorlatilag folyamatosan történtek úgynevezett tervezői egyeztetések. Számtalan fórumon nyílt lehetőség a települési önkormányzatok, a tervezők és az állampolgárok különböző csoportjai közötti közvetlen párbeszédre.

Az egyeztetések során a sokféle érdek ütközése és a széles körű érintettség miatt számtalan észrevétel merült fel a tervvel kapcsolatosan, kezdve a metodikai jellegű javaslatoktól egészen a terv egyes részmegoldásainak bírálatáig. Egyértelműen állítható ugyanakkor, hogy az egyeztetési fórumok végső kicsengése pozitív volt, mivel minden esetben általános egyetértés mutatkozott meg abban a tekintetben, hogy a területi folyamatok valamilyen szabályozására a térségben szükség van. Az egyeztetések során minden települési vélemény értékelésre, megválaszolásra és a lehetséges mértékben figyelembevételre került.

Az egyeztetések eredményeképpen Budapest főváros önkormányzata 2004. május 27-én, Pest megye önkormányzata a 2004. május 28-án kelt önkormányzati határozatában alapvetően támogatta a törvény beterjesztését és annak elfogadását. Az agglomerációs törvényjavaslatot támogatta az Országos Területfejlesztési Tanács és az Országos Környezetvédelmi Tanács is.

(A jegyzői székben dr. Nagy Andort dr. Vidoven Árpád váltja fel.)

Gondot jelenthet, hogy mi történjen azokkal a területekkel, amelyeket a települési önkormányzatok beépítésre szánt területnek jelöltek ki és jelölnek ki a tervezés lezárása és a törvény hatálybalépése közötti mintegy féléves időszakban. Meg kell jegyeznem, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény elmúlt évi módosítása során a fenti problémára megoldást találtunk a törvényi szabályozásban a tervezés során elrendelésre kerülő átmeneti moratórium bevezetésével, de ez a megoldás a jelen agglomerációs tervre nézve már nem volt alkalmazható.

(14.00)

Jelen esetben az egyébként jogszerű módon, tehát a jogszabályoknak megfelelően lefolytatott eljárást követően önkormányzati rendelettel jóváhagyott településrendezési döntések következményeit egyenkénti önálló képviselői módosító indítványokkal lehet az elfogadásra kerülő agglomerációs tervben érvényesíteni, és így az agglomerációs terv és a településrendezési tervek közötti összhangot maradéktalanul biztosítani. Általános felhatalmazást adni a települési önkormányzatok számára arra nézve, hogy a törvény hatálybalépéséig még szabadon módosíthassák rendezési terveiket, nem látom indokoltnak, mert ez az Országgyűlés hatáskörének elvonását jelentené, és a törvény területfelhasználással kapcsolatos céljaival ellentétes tendenciákat erősítene.

Végezetül szeretném összefoglalni azokat az érveket, amelyek az agglomerációs terv elfogadása és az erről szóló törvény hatályba léptetése mellett szólnak.

Azért kell a térségi folyamatokat szabályozni, mert az ország legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, ahol a fejlesztési szándékok jelentősek, és általában nagy területigénnyel járnak. Azért kell szabályoznunk, mert Budapest és a budapesti agglomeráció az ország versenyképességének biztosítása szempontjából meghatározó jelentőségű térség. A területfelhasználásnak a fejlesztések szempontjából meghatározó jelentősége, szerepe van. Azért kell szabályozni, mert a rövid távú gazdasági érdekeknek megfelelően meghozott területfelhasználási döntések kedvezőtlen hatását utólag már nem, vagy csak nagy anyagi áldozatokkal lehetséges mérsékelni. Azért kell, mert a térségi szabályozás és koordináció hiányában az agglomerációba tartozó települések saját településrendezési terveik készítése során nem tudnak - sokszor nem is akarnak - egymásra, illetve az országos és térségi érdekekre tekintettel lenni. Azért, mert a térségi érdekeket figyelmen kívül hagyó településrendezési tervekben olyan elhatározások születnek - például a tényleges keresletet messze meghaladó mértékű belterületbe vonások -, amelyek a mintegy két és fél millió itt élő állampolgár egészséges környezethez való jogát sérthetik. Azért, mert a beépítésre szánt területek túlzó mértékű és koordinálatlan kijelölésével veszélyesen csökken a zöldövezet, és beépítésre kerülnek azok a területek, amelyeken a nagy távlatban szükséges országos érdekű infrastruktúra-hálózatok - M0-s autópálya, nagy sebességű vasút és más hasonló fejlesztések - elhelyezhetők lennének.

Az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy a térségben tapasztalható folyamatokat rendezett mederbe tereljük, és ehhez nincs más jogi eszközünk, mint a törvénnyel elfogadott területrendezési terv. Ennek hiányában folyamatosan romlik a még lehetséges térségi szabályozás hatékonysága, illetve végső soron kiüresedik az Országgyűlésnek az a joga, hogy a területi folyamatokra szabályozás útján hathatós befolyást gyakoroljon.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a térség egésze szempontjából szükséges szabályozás elfogadását és bevezetését.

Elnök úr, köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 176 2005.02.21. 2:05  173-176

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Igen, terveink szerint hamarosan megkezdődik egy új kongresszusi központ építése Budapesten.

 

(16.20)

 

Támogatom, hogy a közeljövőben felépüljön egy ilyen kongresszusi központ, és éppen azon okok miatt, amit a képviselő úr kifejtett. Kell egy ilyen kongresszusi központ Magyarországon, mert hiányzik ez a turisztikai szegmens az országban, hiányos az infrastruktúra, annak ellenére, hogy Budapest az elmúlt években az első tizenöt, konferenciaturizmus szempontjából meghatározó város között volt a világon, olyan városokat előzött meg, mint Párizs, Sydney vagy éppen Amszterdam, ám a kongresszuson részt vevők számát tekintve már a negyvenedik helyen állunk. Nagy lehetőségek vannak ebben, annál is inkább, mert ezeken a konferenciákon olyan személyek vesznek részt, akik véleményformálók, és akik hatszor-nyolcszor annyit költenek, mint egy átlagos turista. A gazdasági kabinet éppen ezért januárban már előzetesen foglalkozott egy ötezer főt befogadó kongresszusi központ megépítésével. Hamarosan a kormány elé fogom terjeszteni.

Arra való tekintettel, hogy a kongresszusi központ építése, illetőleg üzemeltetése viszonylag kis nyereségű üzletág, ezért az államnak ebben részt kell venni - egy közös vállalati struktúrában gondolkodunk. Az állam azonban nyilván profitál ebből, profitál az adók révén, a beruházás multiplikációs hatása miatt, a foglalkoztatottak száma miatt, az ide érkező vendégeken, konferencia-résztvevőkön keresztül.

Tehát reményem szerint a következő hónapokban el tudjuk indítani a budapesti kongresszusi központ beruházását.

Köszönöm szépen kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 53 2005.02.28. 4:06  50-55

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden tekintsük át, hogy mi történt a kistérségekkel a 2002-es kormányváltást követően. Kibővült a kistérségek kedvezményezettsége, hiszen új kategóriaként létrejött a leghátrányosabb kistérségek köre. A kedvezményezetti körből kikerülők EU-mintára átmeneti időszakot kapnak. A központi, regionális és megyei támogatások elosztásánál a leghátrányosabb kistérségek fokozott előnyben részesülnek. Szabályozottabbá vált a kistérségi területi rendszer, hiszen 2004. január 1-jétől kormányrendelet állapítja meg a területfejlesztés és a statisztika számára a kistérségeket, az ideig csak egy KSH-elnöki közlemény határozta meg ezt a kört.

A többcélú társulásról szóló törvény nemrégiben ezt a lehatárolást már törvényi szintre emelte, azaz a járások 1984. január 1-jei megszüntetését követően most, éppen húsz év múltán került sor a kistérségi területi beosztás magasabb szintű, egyértelmű, a közigazgatás, a területfejlesztés és a statisztika számára is elfogadható szabályozására.

Harmadjára: kialakulóban van a kistérségi feladat- és intézményrendszer, hiszen a területfejlesztési törvény módosítása megteremtette a kistérségi területfejlesztésért felelős szervezetként a kistérségi fejlesztési tanácsokat. A területfejlesztés mellett megjelent és egyre bővül a kistérségi önkormányzati közszolgáltatások köre. A többcélú társulások az integráltabb önkormányzati közszolgáltatások gazdái lettek, és ha vállalják, a területfejlesztést is elláthatják, ez a takarékos és összefogottabb szervezet eredménye.

A kistérségben ellátandó államigazgatási feladatok egyre átláthatóbbak, világosabb hatásköri szerkezetre állnak át, és a kistérség felértékelődött a civil szervezetek számára is. De nézzük a támogatások kérdését: az idei esztendőben 57 milliárd forint áll rendelkezésre decentralizált forrásként területfejlesztési támogatásra, amelynek jelentős részét éppen a fejlettségi alapon osztják el a fejlesztési tanácsok. A leghátrányosabb kistérségek és települések esetében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló pályázatoknál az egyébként nyújtható támogatás összege további 20 százalékkal emelt mértékben állapítható meg. A leghátrányosabb helyzetű kistérségből származó önkormányzatoknak és a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatoknak nem kell saját forrással rendelkezni e fejlesztésekhez, ha az önhikis pályázatokon 2003-ban és 2004-ben támogatást kaptak, illetőleg további kedvezmény a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből pályázó önkormányzatoknak, hogy a pályázati díj megfizetése alól mentesülnek.

Szeretném azt is elmondani, hogy a többcélú társulásoknak normatív alapon 9 milliárd forintot osztott el a Belügyminisztérium, illetőleg a közelmúltban döntött a kormány ezek ösztönzéséről és a modellkísérletek folytatásáról, ez 6,4 milliárd forintot tesz ki, területfejlesztési ágon 1,3 milliárd forinthoz jutnak a kistérségi fejlesztési tanácsok, és bevontuk őket a projektgenerálásba a PEA II. révén, illetőleg a nemzeti fejlesztési terv előkészítésébe, tervezésébe, a regionális operatív programok előkészítésébe. Úgy gondolom, hogy a kistérségek közelebb kerültek ahhoz, hogy valóban élhessenek előnyeikkel és adottságaikkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 137 2005.02.28. 2:09  132-141

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Fontos kérdés hangzott el a képviselő úr előadásában az elmúlt pillanatokban, percekben. A távfűtés árának meghatározása azonban már több mint tíz éve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az ármegállapítás kormány által befolyásolható eleme a távhőszolgáltatók által vásárolt hő előállításához felhasznált gáz ára, illetőleg ennek a szabályozása. Ez jelenleg úgy néz ki, hogy a távhőszolgáltató társaságok kapják a legmagasabb gázdíjkedvezményt, annak érdekében, hogy a távfűtéshez felhasznált földgáz ugyanannyiba kerüljön, mint a lakosság egyedi fűtéséhez felhasznált földgáz ára. A kedvezmény a fogyasztási teljesítménytől függően hozzávetőlegesen 12-16 forint között van köbméterenként, ez áfával 13 forint 30 fillér és 18 forint 60 fillér között ingadozik. A januári gázáremelés mindösszesen 3 százalékos távfűtésidíj-növekedést indukál, ám a tényleges árváltoztatás mértéke végső soron az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

A kérdés második része nagyon lényeges, nagyon fontos dolog, hiszen a költségcsökkentés másik eleme részben a távfűtő rendszerek korszerűsítésével valósulhat meg primer oldalon, míg a fogyasztói ágon, a fogyasztói oldalon a gépészeti berendezések korszerűsítése, a hőszigetelések megvalósítása révén rendelkezik a kormány panelprogrammal. Az idei esztendőben 8 milliárd forint keretre vállalhatunk kötelezettséget, 2001 és 2005 között 45 ezer panellakás felújítására került sor, az idei esztendőben ebből mintegy 30 ezer felújítását kezdhetjük meg, amelyben kiemelkedő helyet foglal el a fűtésberendezések, a gépészeti berendezések cseréje.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 141 2005.02.28. 0:51  132-141

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Természetesen azt gondolom, valamennyien ismerünk ilyen felvételeket, és a panelprogram kapcsán is figyelembe veszik természetesen azt, hogy szökik a hő, és hogy ennek gátját kell szabni. Elsődlegesen nem hatásköri kérdés az, hogy ezen a problémán segítünk-e avagy sem, nem az a lényeg, hogy hol lehet pályázni, hanem az a lényeg, hogy ezekre a kérdésekre tudunk-e választ adni. Meggyőződésem, hogy a panelprogram, a panellakások felújítása az energiaveszteségekre is választ ad, hiszen elsődleges szempont éppen a lakóépületek hőszigetelése, az ablakok cseréje, és nem véletlenül szorgalmazzuk a gépészeti berendezéseknek a korszerűsítését, hiszen éppen ezek biztosítják hatékonyan azt, hogy további költséget tudjanak megtakarítani a lakók.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 44 2005.03.21. 3:53  39-49

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A címzett és céltámogatással megvalósuló közműberuházások megvalósításához az elmúlt években a helyi önkormányzatok valóban kiegészítő támogatáshoz jutottak a területi kiegyenlítést szolgáló, a céljellegű decentralizált és a környezetvédelmi és vízügyi, tehát közismert néven a TEKI, CÉDE és a KÖVICE előirányzatokból. A kiegészítő támogatásokkal együtt átlagosan sem érte el azonban a teljes támogatás a 85 százalékot.

A képviselő úr interpellációjában szereplő állítás azonban félreértés, miszerint az új szabályozás, a 25., illetve a 27. számú, ez évben meghozott kormányrendeletek kizárják a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások kiegészítő támogatását, merthogy nem zárják ki.

A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat, a TRFC felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet 2. számú melléklete sorolja fel a támogatási célokat. Ebben szerepel a termelő infrastruktúra a közutak kivételével, tehát a gáz, a villany, a szennyvíz, a víz és a hírközlés, valamint a humán infrastrukturális beruházások támogatása is.

A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis major tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet - tehát ez a TEKI és CÉDE jogutód rendelete - támogatási célként a következőt fogalmazza meg: „ a címzett és céltámogatásban részesülő fejlesztések kiegészítő támogatásaö. Ugyanezen rendelet szerint támogatás ítélhető meg a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó felhalmozási és felújítási, továbbá a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházásokhoz is. (Zaj. – Az elnök csenget.)

Ezek a támogatható célok lényegében azonosak az elmúlt években szereplő támogatási célokkal, egy változás, egy előrelépés azonban van a korábbiakhoz képest a felhasználási szabályokban: ez a rendelkezés a képviselő úr állításával szemben azt tartalmazza, hogy a párhuzamos támogatás tilalmát a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a TRFC-ből és a decentralizált helyi önkormányzati támogatási célelőirányzatból fenntartja, de kiveszi a párhuzamos támogatás tilalma alól a címzett és céltámogatásban részesülő beruházásokat. Tehát ezek a beruházások a TRFC-ből akkor is kaphatnak támogatást, ha a TEKI-ből és a CÉDE-ből már kaptak.

A 2005-ös költségvetési törvény 5. számú mellékletében valóban szerepel 7,4 milliárd forint az önkormányzatok európai uniós forrásokra benyújtott pályázataira önerő pótlására.

Az október 31-éig fel nem használt forrás csoportosítható át a címzett és céltámogatások kiegészítő támogatására, ez azonban a 2005-ös támogatások esetében jelent kiegészítő forrást, nem pedig a 2004-es támogatások esetében. A képviselő úr által idézett különböző előirányzatokra vonatkozó támogatási ígérvény a 2004. évi támogatási döntésekhez kapcsolódott. Azok az ígérvények, amelyeket valamilyen okból nem tudtak teljesíteni 2005 első félévében, majd teljesíthetők a TEKI-ből, illetőleg a CÉDE-ből, mint azt már az előbbiekben kifejtettem. Éppen ezért a jogszabályt módosítani nem kívánjuk.

Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

 

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 78 2005.04.18. 4:21  75-81

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr több kérdést tett fel. Nos, pont attól igazságos az adókedvezménnyel kapcsolatos, egyébként korábbi döntés, mert a kedvezmény érvényesítését jellemzően az átlagos vagy az átlag körüli jövedelemmel rendelkezők számára teszi lehetővé. Ezt a következő számok igazolják. A kedvezmény módosítását megelőző évben, 2003-ban az átlagosan érvényesített lakáshitel-törlesztési adókedvezmény nagysága 116 ezer forint volt, azaz alacsonyabb az új 120 ezer forintos értékhatárnál. Az átlagos keresetű családok számára az úgynevezett jövedelemkorlát, ez egyébként évi jövedelem szintjén 3 millió 400 ezer forint, nem jelent valódi korlátot, ugyanis munkaviszonyt feltételezően 2003-ban 1 millió 646 ezer forint volt az átlagos jövedelem. Tehát ezek a számok cáfolják képviselő úr felvetését, hogy az átlagos keresetű családok hátrányba kerültek volna.

 

(15.10)

A jövőt illetően az adórendszer igazságosabbá tétele érdekében minden ilyen kedvezményt új struktúrában kell átgondolni és elhelyezni, de nem állja meg a helyét az, hogy a 120 ezer forintos adókedvezményt bárki is eltörölte volna, ez érvényben van.

Ami pedig a lakáscélú hitel törlesztőrészleteivel kapcsolatos véleményeket illeti: nos, nincs irtó hadjárat, de jogos kritika mindenképpen van, mert ezek megalapozottak. Nevezetesen, hogy a Fidesz lakáspolitikai intézkedései igazságtalanok voltak, mert a magasabb jövedelműek számára tették lehetővé az adókedvezmény teljes érvényesítését; pazarló volt, mert lehetővé tette a többszörös érvényesítését; továbbá adóelkerülésre adott lehetőséget.

Nézzük, mivel bünteti a képviselő úr szerint a kormány a családokat! A fiatal, egygyermekes vagy még gyermektelen házaspárok esetében a kormány lehetővé tette, hogy lakáshoz jutásuk megkönnyítése érdekében egy vagy két gyermek vállalása esetén számukra a lakásépítési kedvezményt, a szocpolt a pénzintézet kamatmentes kölcsönként megelőlegezze. Az összegét, amelyet egyébként az előző kormány négy év alatt egyszer sem emelt, 1 millió 200 ezer forintról 2 millió 400 ezer forintra, a duplájára emeltük. Egyébként ezt évente 28-30 ezer fiatal család veszi igénybe.

Az állami kezességvállalási program azoknak a fiataloknak teremt lehetőséget az otthonteremtésre, akik nem vagy csak kis önerővel rendelkeznek, ezért a hitelintézetek számára nem tudnak elegendő megtakarítást felmutatni, de jövedelmük számukra lehetővé teszi a hiteltörlesztések hosszú távú megfizetését.

A félszocpol-támogatás kiterjesztése használt lakás vásárlására szintén a fiatalok lakáshoz jutását segíti, nem beszélve arról, hogy az új lakások építése tekintetében is kedvező, hiszen keresletet generál. Itt jegyzem meg, hogy először az elmúlt évben léptük át azt a bűvös határt, a 40 ezres számot az újlakás-építés kapcsán, amely a lakásállomány megújítását már biztosítja, hiszen tavaly 44 ezer új lakás épült.

Bevezettük a lakbértámogatást, amely azoknak a családoknak segít, amelyek nehéz szociális helyzetben vannak. 600 ezer közalkalmazottra kiterjesztettük az állami kezességvállalást, nem beszélve arról, hogy a korábbi négyszeresére, éppen 8 milliárd forintra emeltük a panellakások felújításával kapcsolatos előirányzatot.

De ezek után felteszem a kérdést, melyik lakásprogram az igazságos: amelyik sok százezer, köztük rengeteg gyermekes és rászorult család lakhatási problémájának megoldásában segít differenciáltan, vagy az, amely lehetővé tette a magasabb jövedelműeknek, hogy az adófizetők pénzéből nyújtott állami támogatás segítségével befektetési céllal második vagy akár harmadik lakásukat vásárolják meg?

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 114 2005.04.18. 2:11  109-118

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a hét végi kongresszuson a miniszterelnök úr több levelet felolvasott, ez számomra azt jelzi, hogy figyelünk az embereknek a véleményére.

A 13. havi illetmények kifizetésével kapcsolatosan mint a bizottság elnöke bizonyára ismeri azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt időszakban történtek, hiszen az illetménytörvények tíz különböző helyen szabályozták azt, hogy hogyan és miképpen kell a közszférában kifizetni a 13. havi illetményt. De nem csak az időponttal volt itt probléma; probléma volt azzal is, hogy mi a vetítési alap.

Különböző megoldásokat kerestünk, ezek jól ismertek. A megoldás végül is az volt, mert ez látszott a legésszerűbbnek, hogy az adott év elején, január 16-án egységesen kell valamennyi közszférában foglalkoztatott részére kifizetni ezt az illetményt, a hivatásos állománynak, a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek. Ez sok tekintetben egyébként kedvezőbb ezeknek a személyeknek, hiszen például vetítési alapként immáron a megemelt illetményalap szolgál.

Több problémát vetett fel - nem dugjuk a fejünket a homokba természetesen ezzel kapcsolatosan. Említette azt, hogy több bírósági per van folyamatban a rendőrségi állományba tartozó dolgozók esetében. Nos, tisztelt képviselő úr, amint ezek az ítéletek a minisztérium rendelkezésére állnak, illetőleg a Független Rendőr Szakszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, nos, ha ezek a döntések megszületnek, természetes dolog, hogy ezekért az adott keretek között helytállunk, amennyiben azok jogszerűek. Egyébként meg a 13. havi juttatásokat kifizették. (Dr. Vitányi István: Négy év alatt három évet!)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 118 2005.04.18. 0:55  109-118

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Szellemesnek tűnik ez az utolsó megállapítás, de én azt gondolom, hogy ezeket a kérdéseket sokkal nagyobb felelősséggel kell átgondolni. (Dr. Kovács Zoltán: Ezt kérjük mi is!)

Még egy 13. havi bér kifizetésével kapcsolatosan is merülhetnek fel természetesen gondok és problémák, amint említettem is. De azért ne tegyük meg azt, hogy összekeverjük például a költségvetésben megtervezett előirányzatokat. Ami pénzforgalmi szempontból 2005-re áthúzódik, az nem azt jelenti, hogy ebben az évben kifizetett 13. havi ne az elmúlt évi 13. havi juttatást jelentené. (Dr. Kovács Zoltán: Ezt egy frakciótársa mondta, miniszter úr!) De természetesen ezeket kifizették. És amire Gy. Németh Erzsébet utalt, az pedig egy költségvetés-tervezési technikai kérdés. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 94 2005.05.02. 3:57  91-97

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Minden a lakcímmel kezdődik. Minden a lakcímmel kezdődik, hiszen a lakás az otthont, a biztonságot, a menedéket jelenti. A kormány tisztában van a lakásügy fontosságával, azzal, hogy e terület eredményei nagymértékben meghatározzák az emberek életminőségét. Programunkban ezért kiemelten foglalkozunk a lakáspolitikával.

A Mádi képviselő úr által elmondottakat szeretném pontosítani. Az Orbán-kormány működése alatt összesen mintegy 1700 darab bérlakást adtak át. Ez tehát a “lakások tízezreiö. A 2002-es kormányváltás óta 7,5 ezer bérlakást adtunk át. Ez lenne tehát az interpellációban szereplő nulla. 1700, illetőleg 7500 bérlakás átadása: tízezer és nulla.

Tisztelt Képviselő Úr! Nézzük egy kicsit komolyabban a kérdést! A jelenlegi lakáspolitika 2005-ben több mint 270 milliárd forint költségvetési forrást irányzott elő a lakástámogatásra. Ez 28 ezer forintot jelent lakásonként. Megjegyzem: soha ennyi pénzt még egyetlen kormány sem fordított erre a célra.

 

(16.00)

Persze tudjuk, hogy ez ugyan jelentősen javíthat a lakásszektor helyzetén, de az igazi ellentmondásokat még nem oldja meg. Úgy látom, abban egyetértés van, hogy a hazai mintegy négymilliós lakásállomány 6-8 százalékát kitevő bérlakásállomány kevés, növelni kell ennek az arányát. Vita azon van, hogy ezt milyen módon tegyük meg, és ebben az állam, az önkormányzat és a vállalkozók milyen szerepet vállaljanak.

Képviselő Úr! Ahhoz, hogy például állami erőből 15 év alatt 15 százalékra növeljük ezt az arányt, évente 300 milliárd forintot kellene bérlakásépítésre fordítani. Kizárólag állami eszközökkel, úgy gondolom, nem lehet elérni a céljainkat. Ezért gondolkodunk abban, hogy a bérlakásállomány növelésére több lehetséges eszközt, programot, módszert teremtünk meg, és ezek közül a szereplők, az önkormányzat, a vállalkozók kiválaszthatják azokat az elemeket, amelyeket a cél elérése érdekében az adott helyen, az adott lehetőségek mellett optimálisnak tartanak. Nos, egy ilyen bérlakásprogramon dolgozunk. Egy biztos: a bérlakásprogram nem csupán szociális kérdés, de a gazdaság versenyképességét is befolyásoló ügy.

2005. február 1-jén már léptünk. A Fészekrakó-program egyik elemeként bevezettük a lakbértámogatást, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a szociálisan rászorult családok a támogatás segítségével bérlakásban tudjanak lakni. Ez akár 40 ezer családon is segíthet. Ez az intézkedés azonban egy fizetőképesebb keresletet is jelent a bérlakások iránt. Ez a most megjelenő fizetőképes kereslet pedig a vállalkozói kört ösztönzi, ösztönözheti arra, hogy bérlakásokat építsen. Az az intézkedés, amely a lakásukat hosszabb távra az önkormányzatnak bérbe adó magánszemélyeknek adómentességet biztosít, szintén azt a célt szolgálja, hogy a bérlakásállomány növekedjen.

Tisztelt Képviselő Úr! Persze a lakáskérdés nem csupán bérlakáskérdés, és ebből a körből szeretném kiemelni a panellakások felújítását, annak fontosságát, és erre éppen az idei esztendőben kétszer annyit fordítunk, mint 2001-től napjainkig.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 99 2005.05.09. 2:07  96-103

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon a belföldi turizmus az elmúlt időszakban egyre népszerűbbé vált, ami nagymértékben köszönhető az utazási csekk rendszerének is. A turizmus alapja a hazai turizmus kell hogy legyen, és ez Magyarországon is így van, a készülő nemzeti turizmusfejlesztési stratégia is erre teszi az egyik súlypontot.

1998-ban vezettük be az üdülésicsekk-rendszert, éppen francia példára, de az azóta szerzett tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ez helyes döntés volt, hiszen ez alkalmas eszköz arra, hogy a gazdaságilag aktív és inaktív rétegeket egyaránt rekreációhoz juttassa, és megtartsa az egyénnek a döntési szabadságát, hiszen széles körű választási lehetősége van, hogy hol és mire fordítja az üdülési csekk adta lehetőségeket, milyen szolgáltatásokat vesz mindezekért igénybe.

Jelenleg az üdülési csekk adómentes értékhatára a minimálbér 57 ezer forintos összegét éri el, száz százalékban adó- és járulékmentes. Körülbelül az igénybe vett nagyságrend erejéig jelent egyébként ez állami hozzájárulást ehhez a formához.

Jelzem, hogy az üdülésicsekk-rendszer mértéke nincs limitálva, egyre népszerűbb, a munkáltatók egyre többen veszik igénybe. A tavalyi évben 300 ezer munkavállaló élt ezzel a lehetőséggel, és megduplázódott az az összeg, amit igénybe vettek, 7,2 milliárd forintra rúg, és egyre színesebb az a kör, ahol ezt alkalmazni lehet, legutóbb a közlekedés, illetőleg a kulturális rendezvények köre az, ahol hasznosítani lehet, fel lehet használni az üdülési csekkeket, ez mintegy 2700 belföldi befogadóhelyet jelent. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 103 2005.05.09. 0:51  96-103

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen ezt a felvetést is, hiszen ennek az üdülésicsekk-rendszernek a másik lába valóban a szociális alapon juttatott támogatás, ez mintegy másfél milliárd forint. Az elmúlt esztendőben százezer fő volt az, akit szociális ágon tudott támogatni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, gyermekes családok, fogyatékkal élők, alacsony jövedelmű munkavállalók, szakmunkásképzős tanulók azok, akik ebből a támogatásból részesültek.

Summa summarum, azt gondolom, leszögezhetjük, hogy az üdülési csekk a belföldi turizmus fejlesztésének, élénkítésének egy nagyon fontos eszköze, egy jó eszköze, aminek a finomítása, továbbfejlesztése a dinamizmusa miatt is külön figyelmet érdemel, és fejlesztenünk kell.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 56 2005.05.23. 4:13  53-59

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjában feltett kérdések eljárásrendre vonatkozó részét korábban már írásban megválaszoltam, szóban is beszéltünk erről a dologról, csupán azokra szeretnék itt kitérni, amelyek újak ebből a szempontból.

Először hadd beszéljek akkor az eljárásjogi részéről, utána pedig beszéljünk a csemői ügyekről, mert gondolom, hogy képviselő úrnak ezek a kérdések a fontosabbak.

A döntés-előkészítő bizottság üléséről természetesen készül jegyzőkönyv, sőt mi több, régiónként, intézkedésenként határozatok, határozati javaslatok. A jegyzőkönyvet a döntés-előkészítő bizottság tagjai hitelesítik, előtte ezt megismerik, és a jegyzőkönyvet megkapják a döntés-előkészítő bizottság tagjai, az irányító hatóság; a pártatlansági és titoktartási nyilatkozatok alapján persze ezek meghatározott körben férhetők hozzá.

A másik ilyen kérdése, hogy lehet-e a pályázatokat újraértékelni. Igen, lehet. A vonatkozó jogszabály erre egyértelmű utasításokat tartalmaz. Az irányító hatóság elnöke meghatározott feltételek között, együttműködve a regionális fejlesztési tanácsokkal újraértékelést rendelhet el. Ennek megvan a részletes szabálya. Kivételes esetekben került ez ideig sor ilyen eljárásra.

Való igaz, hogy a kérdezett pályázatok esetében - önkormányzati intézmények felújításáról van szó - született egy olyan döntés-előkészítő bizottsági állásfoglalás, hogy az elutasított pályázatokat emeljék át a tartaléklistás pályázatok körébe, vagyis hogy forráshiány miatt ne legyen elutasított pályázat. Gondolom, azt itt mondanom sem kell, hogy a tartaléklistán szereplő pályázatok közül az válhat nyertessé, aki felszabaduló forrásokhoz tud jutni. Hogyan szabadul fel forrás? Valaki például nem tud szerződést kötni, bármilyen akadályozó körülmény folytán.

A másik lehetőség, hogy a Pályázat Előkészítő Alapból kidolgozott pályázatok elbírálása érdekében bizonyos összegeket ezen pályázatok részére félretettek az irányító hatóságok. S amennyiben a Pályázat Előkészítő Alapból előkészített pályázatok nem nyernek támogatást, ebből is felszabadulhatnak ilyen pénzek.

Nézzük konkrétan, mi a helyzet a közép-magyarországi régióban, hiszen a két csemői pályázat itt szerepel. Összesen 734 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 230 millió forintot tettek félre a PEA-s pályázatokra. Így maradt 504 millió forint, ebből 447 millió forintot kötöttek le, és maradt 57 millió forint, plusz még az említett 230 millió, ami még nincs kiosztva. Ezért tűnik úgy a polgármester úrnak, hogy nem döntötték el, nem használták fel ezeket a forrásokat. Az önök pályázatai meghaladták a 200 millió forintot, tehát ebből az 57 millió forintból nem lehetett volna ezeket kielégíteni. Meg kell várni, amíg a PEA-s pályázatokat elbírálják, időközben azonban a közép-magyarországi régió javaslatára az irányító hatóság úgy döntött, hogy 280 millió forintot csoportosít át ezekre a feladatokra, vagyis az óvodai és iskolai intézmények felújítására. Arra való tekintettel, hogy a két csemői pályázat közül az egyik első helyen áll, így azt mondhatom, nagy esélye van arra, hogy ez a pályázat nyertes lesz, csak meg kell várni a PEA-s pályázatok elbírálását. Az elkövetkezendő hetekben ez megtörténik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 144 2005.05.23. 2:08  141-148

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A modern kormányok a politikai szándékaikat jogszabályba foglalják. Arra való tekintettel, hogy a Fészekrakó-programmal nem változott a kormány politikai szándéka, természetes dolog, hogy nem változott az a jogszabály, aminek alapján különböző támogatásokat és kedvezményeket lehet igényelni. Úgy gondolom, hogy a csalódás emiatt már önmagában is kizárt.

Mint ahogy azok a számok sem stimmelnek, amit a képviselő úr mondott, hiszen lakáspolitikára 276 milliárd forintot fordít a kormányzat ebben az esztendőben. Az elmúlt időszakhoz képest ez a legmagasabb ilyen támogatási arány. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Fészekrakó-program négy elemből áll: a szociálpolitikai támogatás emeléséből, a félszocpol bevezetéséből, a lakbér-támogatási programból, és az állami kezességvállalás fiatalok számára az önerő csökkentése érdekében.

Akkor, amikor azt mondtuk, hogy 80-90 ezer családnak jelent ez segítséget, mind a négy elemre vonatkozott. Nézzük azokat a számokat, amelyek az állami kezességvállaláshoz kötődnek, hiszen általában ezek forognak közkézen. Valóban, az érdeklődők száma 131 ezer volt; 5900-an adtak be szerződési igényt 18 milliárd forint értékben, a megkötött szerződések száma 5100 darab volt, 14 milliárd forint értékben.

Engedjen meg a képviselő úr egy összehasonlító adatot: akkor, amikor az önök kormánya 2000-ben elindította az új hitelezési programját, amelyet önök akkor nagyon sikeresnek tartottak, ugyancsak február 1-jén indult, a május végi adatok úgy néznek ki, néztek ki, hogy a hitelállomány összege 4,7 milliárd volt; most négyszer annyi, a megkötött szerződések száma 2137, most kétszer annyi a szerződések száma.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 148 2005.05.23. 1:10  141-148

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Nem is öntöttük ki a fürdővízzel együtt a gyereket, nem változtattunk meg gyökeresen nagyon sok szabályt, de egy biztos: igazságosabbá tettük ezt a rendszert. Ez volt a célunk, és azt gondolom, hogy ennek az eredményei azért látszanak is.

Ami a számokat illeti, még egyszer: az általunk becsült számok teljesülni fognak, sőt mi több, bátran mondhatom, hogy inkább magasabbak lesznek. Ami például az említett négyzetméter-csökkenést illeti, jól tudjuk, hogy a '90-es években ez folyamatosan megtörtént.

(17.10)

Azért azt is tudjuk, hogy az idei évben a lakás területének csökkenése eldőlt már három-négy évvel ezelőtt, amikor engedélyt kértek, amikor megkezdődött az építkezés. Nem februárban kezdték el ezeket az épületeket tervezni és engedélyeztetni!

Ami pedig az iroda bezárását illeti, ennek az volt a célja, hogy a Fészekrakó-programot útjára indítsa. Ez sikeres volt, ezért természetesen bezártuk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 176 2005.05.23. 1:46  173-176

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt napokban öntől három interpellációt és ugyanolyan témakörben 42 darab kérdést kaptam. Bizonyára ez a nagy munka elvonta a figyelmét arról, hogy azért időközben történt többek között a szúnyogirtással kapcsolatosan is némely intézkedés. De hadd említsem meg, hogy a Szigetközre azért figyelmet fordítunk; mint kiemelt térség, támogatást kap. Éppen az elmúlt hetekben írtuk alá a szerződést a szigetközi kerékpárút támogatására a regionális operatív program keretében.

(17.40)

De térjünk vissza a szúnyogirtásra. Országosan 270-280 millió forintra van szükség az önkormányzatok saját erejével együtt. A terület- és régiófejlesztési célelőirányzatból a regionális idegenforgalmi bizottságok 2,1 milliárd forinttal rendelkeznek, az általuk támogatható célok között szerepel a szúnyogirtás. Szeretném figyelmébe ajánlani a hivatalos értesítő május 11-ei számát, amelyben a Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság írta ki pályázatát, itt szerepel a szúnyogirtással kapcsolatos pályázati lehetőség is természetesen. Egyébként 70 százalékos a támogatás mértéke, nem kell megfelelni kritériumoknak, hiszen éppen rábíztuk az idegenforgalmi bizottságokra, regionális idegenforgalmi bizottságokra, illetőleg azokra az önkormányzatokra, ahol ez problémaként jelenik meg, hogy maguk döntsék el, erre pedig lehetőséget biztosít ez a pályázati rendszer.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 109 2005.05.30. 1:56  106-113

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Balaton a balatoniaké, az országé, a vendégeké. Az önálló Balaton régió egyik olvasata az, hogy éljen jobban a Balaton régió, legyen több pénze. Nos, az elmúlt időszakban a fejlesztési források egyértelműen növekedtek, nem beszélve az olyan megafejlesztésekről, mint például az M7-es autópálya, amelyre 170 milliárd forintot költünk.

Dr. Sütő László, Marcali város polgármestere a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, jelzem, december eleje óta, tehát hat hónapja. A Balaton Fejlesztési Tanács tagja volt 2002 óta, a tanács állandó meghívottja volt négy évig, rendszeresen eljárt, ismeri a Balaton ügyét, kistérségi elnök, megyei közgyűlési tag, a Balaton Szövetség elnökségi tagja, de nem akarom folytatni tovább. Nem ezért jelöltük, nem ezért választotta meg a Balaton Fejlesztési Tanács (Dr. Kovács Zoltán: Hanem azért, mert szocialista polgármester.), beleértve nem csupán szocialista, hanem fideszes polgármestereket is, hanem azért, mert Sütő László alkalmas erre a feladatra.

Jelzem, korábban Bóka István is volt a tanács elnöke a fideszes kormány idején, fideszes polgármesterként (Dr. Kovács Zoltán: Balatonfüredi!), Balatonfüred városának polgármestere nyilván ugyancsak leterhelt. És abban bízom, hogy mindez a kérdés nem azért merült föl, ami esetleg vitaként fölmerült a képviselő úr és a Balaton Fejlesztési Tanács között, nevezetesen, hogy legyen-e motorcsónak a Balatonon, engedélyezhető-e motorcsónakok üzemeltetése a Balatonon, mivel a Balaton Fejlesztési Tanács ezt egyhangúlag nem támogatta, ugyanúgy, ahogy a Balaton Szövetség sem, vagy a Regionális Idegenforgalmi Bizottság sem támogatta.

Summa summarum, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a Balatonért dolgozik, a Balatonért eredményesen dolgozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 113 2005.05.30. 1:00  106-113

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Biztosíthatom, hogy a balatoniak is részt vesznek, a balatoniak vesznek részt a döntések előkészítésében. Ezt úgy is merem önnek mondani mint a Balaton Fejlesztési Tanács korábbi elnöke. Egyébként átláthatóak, nyilvánosak ezek a döntések, sőt, amire én magam is büszke voltam, vagyok, hogy sikerült pártok fölötti összefogást teremteni balatoni ügyekben, balatoni kérdésekben.

Ami pedig ezt a tanulmányt és víztározót illeti, nos, ez éppen arról szól, amit ön javasol, képviselő úr. Körülbelül másfél-két esztendővel korábban elkezdtünk egy munkát, ami arról szólna, hogy a marcali víztározón motorcsónakok, jet-skik működhetnének, üzemelhetnének, éppen ezt az igényt kielégítendő, amit ön is javasolt a Balatonnal kapcsolatosan, és így sikerülne megőrizni a Balatonnak azt a csendjét, nyugalmát, ami a gyermekes családok paradicsomává teszi ezt a tavat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 149 2005.05.30. 2:31  146-149

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az EKO konzervgyár végelszámolásának megkezdése előtt minden szóba jöhető lehetőséget áttekintettünk, így az értékesítést, a termelés fenntartását, a működés átalakítását. A társaság 2004. évi vesztesége meghaladta az 500 millió forintot, míg 2005 márciusáig elérte a 400 millió forintot.

A Regionális Fejlesztési Holding áttekintette az állami támogatás nyújtásának lehetőségeit is. Eszerint állami támogatás nyújtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az a tevékenység fenntartására, átalakítására irányul, illetve a támogatás eredményeként vagyonvesztés nem következik be, az állami támogatás megtérül. Ezen feltételek azonban sajnos nem álltak fenn.

(17.00)

Mindezek alapján a tulajdonos számára nem maradt más lehetőség, mint az EKO Kft. végelszámolással történő, jogutód nélküli megszüntetése. A kormány az EKO Kft. végelszámolásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében azonban készfizető kezességet vállalt. A kezességvállalás likviditási biztonságot jelent. A végelszámolási eljárás lehetővé teszi, hogy a társaság eszközeit a piaci viszonyok figyelembevételével, elkerülve a kényszerértékesítésből adódó vagyonvesztést, pályázat útján értékesítsék. A végelszámolás során a társaság hitelezői hozzájutnak a követeléseikhez.

Előkészítés alatt áll a zöldborsó- és a csemegekukorica-termelővonalak bérgyártás keretében történő beindítása, amely a termelők számára biztosítja a terményértékesítés lehetőségét. A bérgyártás kockázatát a bérlő viseli. A végelszámolási eljárás lefolytatása során a nyíregyházi önkormányzat számára lehetővé válik az üzem területének városfejlesztéssel összhangban lévő fejlesztése. A térség csemegekukorica-, zöldborsó- és léalmatermelői részére felvevőpiacot biztosít, mivel a gyártósorok a termelői konzorciumok részére történő bérbeadása és később értékesítése előkészítés alatt áll.

A végelszámolás lehetővé teszi azt is, hogy a termelők számára fontos technológiai berendezések tovább is működjenek a térségben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és hogy megmaradjon az EKO márkanév. Tehát a dolgozók, a mezőgazdasági termelők és az önkormányzat érdekeit szolgálja az intézkedéssorozat.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 188 2005.05.30. 3:48  187-193

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény tervezete többéves szakmai megalapozó munka és egyeztetési folyamat eredményeképpen alakult ki.

A törvény célja a térség összehangolt és kiegyensúlyozott térbeli rendjének megteremtése, ezért a kormány azoknak a módosító indítványoknak adott helyt, amelyek tiszteletben tartják a törvény alapvető célkitűzéseit. A javaslatok támogatásának szempontjai az alábbiak:

1. Helyi jelentőségű településrendezési terv szintjén megoldható kérdéseket és területfelhasználási problémákat nem indokolt a jelen törvénnyel országos jelentőségű üggyé emelni.

2. Jövőbeli vagy elmaradt fejlesztések finanszírozására irányuló javaslatok nem illeszthetők ennek a törvénynek a keretei közé.

3. A javaslat ne irányuljon olyan érdekek kiszolgálására, amelyekkel a települési önkormányzatok nem értenek egyet.

4. A javaslat elfogadása nem eredményezheti az országos területrendezési tervben foglaltak módosítását, hiszen az agglomerációs törvény, szemben a Balaton-törvénnyel, nem önálló törvény, hanem az országos területrendezési tervről szóló törvény kiegészítő szabályozása.

A fenti általános elvek figyelembevételével bírálta el a kormány a beérkezett indítványokat. A legfontosabb javaslatok az alábbiak:

Támogatta azt az általános érvényű indítványt, amelynek értelmében a tervezési és egyeztetési folyamat lezárása és a törvény hatálybalépése közötti időszakban jogszerűen meghozott településrendezési önkormányzati döntések automatikusan az agglomerációs törvény részét képezik.

Hasonló módon pozitívan bírálta el azokat a konkrét területátsorolásokra irányuló javaslatokat, amelyek megfelelnek egy hármas feltételrendszernek; nevezetesen: valós fejlesztői szándék áll mögöttük, szervesen kapcsolhatók a meglévő településszerkezethez, és bírják az érintett önkormányzatok egyetértését.

Nem támogatja a kormány az úgynevezett 200 méteres szabály eltörlésére vonatkozó javaslatot. Ez a szabály egyszerű és közérthető formában juttatja kifejezésre a törvény egyik alapvető célját, a települések összenövésének megakadályozását.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy a tervezés és az egyeztetés során a kétéves folyamat alatt egyszer sem merült fel annak igénye, hogy újabb települések kerüljenek a budapesti agglomerációba, így a törvény hatálya alá, vagy éppen fordítva. Most a parlamenti vita során több ilyen értelmű javaslat érkezett be, de ebben a fázisban ezek a javaslatok már nem voltak értékelhetőek. Mindazonáltal a törvény soron következő felülvizsgálata során a kérdésre vissza lehet térni, a kormány nem zárkózik el attól, hogy szakmailag megindokolható esetben az agglomeráció területi lehatárolásán változtatás történjen.

Végezetül engedjék meg, hogy kifejezzem köszönetemet pártállástól függetlenül mindazon képviselőknek és a területfejlesztési bizottságnak, akik a törvény szerepét, célját és egyes részletmegoldásait illetően konstruktív javaslatokat tettek, illetőleg részt vettek a széles körű egyeztetési folyamatban.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a kormány álláspontját a módosító indítványok szavazása során.

Köszönöm szépen.

(18.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 63 2005.06.06. 3:58  60-66

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A címzett támogatásokat elfogadó törvényben az Országgyűlés az elmúlt években többször élt azzal a lehetőséggel, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény rendelkezései alól felmentést adott. Így például az 1999. évi címzett támogatásokról szóló törvény egy konkrét beruházást mentesített az alól a szabály alól, amely szerint a beruházás műszaki tartalmának változásából, az év- és árfolyamváltozásokból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.

Az Országgyűlés időnként különböző okokból, fontos beruházások megvalósításának érdekében rákényszerül, hogy a törvényben lefektetett intézkedésektől átmenetileg vagy feltételesen felmentést adjon. A 2005. évi címzett támogatásokról szóló törvénytervezetben három beruházás esetében kezdeményezi a kormány a hatályos törvénytől való eltérést. Ezek a következők:

Hatvan és térsége szennyvízelvezetést és -tisztítást megvalósító beruházása összesen meghaladja a 11 milliárd forintot, ezt a beruházást szakaszolni kellett. A beruházás szakaszolásakor Hatvan és Lőrinc szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása került egy ütembe, és ennek megfelelően került a vízjogi engedélyezés is szakaszolásra. A címzett támogatás forráshelyzete azonban csak ezen beruházás egy részére tudta biztosítani a pénzeket, a város másik részén a környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési operatív programból kapott támogatást a beruházás. A keresztfinanszírozás, az EU-s, illetve a címzett támogatás keresztfinanszírozása látszatának az elkerülése érdekében kezdeményezzük a vízjogi engedély módosítását.

A barcsi iskola esetében a szakképzéshez szükséges gépbeszerzés támogatásánál a Munkaerő-piaci Alap ötmillió forint értékben terhelte meg az ingatlant, jegyzett be jelzálogjogot. Jelzem, hogy ez a bejegyzés az önkormányzati törvény alapján vitatható, mivel önkormányzati törzsvagyonról van szó, ám a másik oldalon az iskola fejlesztése a megye egészét jelentősen érintő fejlesztés, ezért javasolja a kormány az átmeneti felmentést.

A makói tanuszoda az első és egyetlen tanuszoda a kistérségben, jelentősége miatt kezdeményezte a kormány az ingatlan önkormányzati tulajdonba tartozás követelménye alóli átmeneti felmentést. Látható, hogy nem politikai, hanem szakmai megfontolásokból is méltányos, életszerű megközelítésből került javaslatra a törvény módosítása, tehát tartjuk azt a politikai ígéretünket, hogy semlegesen foglalkozzunk a címzett támogatásokkal.

Ami a megyei államkincstár vezetőinek a felelősségét érinti, nos, nem követtek el olyan szabálytalanságot, ami miatt ez indokolt lenne. Az idei címzett támogatásokról szóló törvény módosítása tehát az ésszerűség határain belül, az önkormányzati célok megvalósítása érdekében, a legszükségesebb mértékben tér el a törvény eredeti rendelkezéseitől egyedi szabályozás alkotásával.

Mint gyakorló polgármestert, kérem a képviselő úr megértő támogatását és méltányos megítélését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 114 2005.06.06. 2:18  111-118

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban fontos kérdésre irányította rá képviselő úr a figyelmet. Örülök annak, hogy felemlítette azokat a tényezőket, amelyektől az önkormányzatok fejlesztése függ; mert nem csupán a szabályozástól, hanem nyilvánvalóan függ a források nagyságától is. Az idei esztendőben, úgy gondolom, bátran állhatunk az ország nyilvánossága előtt, hiszen a területfejlesztési támogatások decentralizált része éppen megduplázódott. Tartottuk, tartjuk a szintet a címzett és céltámogatásoknál, illetőleg olyan új támogatási formákat, előirányzatokat vezettünk be, amelyek népszerűek, és amelyek például a települések belterületének útjai javítását, burkolatának javítását nagymértékben elősegítik.

Valóban változott a felhasználás szabálya az önkormányzati decentralizált előirányzatok esetében, úgy, ahogy képviselő úr elmondta. Ennek a változásnak az alapvető oka az a makrogazdasági, államháztartási célunk, hogy a maradvány ne halmozódjon, ne növekedjen ellenőrizhetetlen módon. Ezt a szabályozást az önkormányzatok, illetőleg a területfejlesztési tanácsok természetesen ismerték, és az is ismert, hogy a ki nem fizetett támogatást a 2006. évi előirányzat terhére lehet kifizetni, illetve az év eleji maradvány mértékéig átvihető a következő év terhére. A következő évi kötelezettségvállalás nagyságrendje 30 százalékról 50 százalékra nőtt, hogy növekedjen a mozgástér.

Mindez azonban valóban azt jelenti, hogy egy feszítettebb, körültekintőbb tervezés, feszítettebb végrehajtás és forráskoordináció szükséges. Mindenképpen indokolt a területfejlesztési tanácsokkal történő együttműködés annak érdekében, hogy az utolsó fillérig fel tudják használni az önkormányzatok a forrásokat, illetőleg ne essenek el támogatástól.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 118 2005.06.06. 1:16  111-118

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha visszaemlékszem, azért ezek a kemény kijelentések, mint a porhintés, nem teljesen idegenek képviselő úrtól, de ne is ezzel foglalkozzunk, hanem magával a problémával. Az államháztartás hiánya az, ami miatt ezekkel a kérdésekkel körültekintően kell foglalkozni, ami az egész ország érdeke, és érdeke természetesen a magyar önkormányzatoknak is, amelyhez a maradványok, pénzmaradványok felhalmozódása is nyilvánvalóan hozzájárul.

Olyat nem mondtam, hogy az önkormányzatok érdekeit képviseli, valamennyiünk közös érdekét jelenti ez a szabályozás. És ahogy mondtam, a másik oldalon több olyan lehetőséget biztosítottunk, például az 50 százalékos kötelezettségvállalást, ami lehetővé teszi ennek a tervezését. Azt sem mondom, hogy nem kell körültekintően foglalkoznunk ezzel a kérdéssel. Tudom, hogy nehezebb a területfejlesztési tanácsok, illetőleg a pályázó önkormányzatok feladata ezzel, de nem megoldhatatlan. A célunk mindenképpen közös, hogy valamennyi rendelkezésre álló forrást fel tudjunk használni, és egyetlen önkormányzat se essen el a támogatásától.

(16.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 182 2005.06.06. 6:54  181-219

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat három hatályos törvény módosítását, kiegészítését tartalmazza, nevezetesen a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényét, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényét, valamint a közbeszerzésekről szóló szabályozásét. A javaslatot az építőipari szervezetekkel - beleértve a munkavállalói és a munkaadói oldalt - kötött megállapodás, illetve konzultáció alapján terjesztem elő.

Mi indokolja a három törvény egyidejű kiegészítését? A társadalmi igazságosság, az egyenlő közteherviselés elősegítése, valamint az illegális munkavégzés, a feketemunka visszaszorítása az építőipari kivitelezések területén. Egy komplex intézkedéssorozatról van szó, hiszen maga a probléma is igen összetett, melynek a kezelése összehangolt kezdeményezést igényel. Az említett megállapodás alapján foglalkozunk a szakképzés hatékonyságának javításával, egy ágazati minimálbér, bértarifarendszer kidolgozásával, ágazati kollektív szerződések előkészítésével, általában az ágazat, a dolgozók méltatlan helyzetének a javításával. Szeretnénk véget vetni annak a szemhunyó társadalmi álláspontnak, amely elfogadja szürke sávként az építőipart. És egyáltalán nem az adóbevételek növelése vezérel bennünket a szabályozás előterjesztése során. Az az egyik alapvető célunk, hogy versenyképessé tegyük az építőipart a 2007-2013 közötti időszakra, amikor a jelenleginél körülbelül háromszor több és nagyobb volumenű építőipari munka vár - az európai uniós támogatásoknak is köszönhetően - az ágazatra.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az illegális munkavégzés, a feketemunka a gazdaság szinte minden területén előfordul, tehát nem csupán az építőiparra jellemző. A szükséges intézkedések egy részét a javasolt törvénykiegészítések teszik ki, a további szabályozást pedig kormányrendeleti szinten kívánjuk megvalósítani.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kiegészítése a hatékonyabb ellenőrzéshez szükséges és felhasználható adatokat sorolja fel. Ezeket az adatokat az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésekor kell az építtetőnek szolgáltatnia, amelynek bejelentéséről, elrendeléséről egy másik érintett törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezik. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság, illetőleg az építésfelügyeleti szerv jogosult hatékonyan eljárni, indokolt esetben bírságot kiszabni. Szeretnénk tehát meghatározni, hogy milyen adatokkal dolgozhatnak ezek az ellenőrző szervek, hogyan kezelhetik az adatokat, és milyen célokra használhatják fel. A törvényjavaslat természetesen figyelembe veszi a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény követelményeit - hiszen kötelező adatkezelésről van szó -, meghatározza az adatkezelés célját és feltételrendszerét.

Az építési napló fontos elemét képezi az ellenőrzések rendszerének, és több személyes adathoz kötődő vagy azt tartalmazó információt is tartalmaz, éppen ezért a törvényben érintjük az ezzel kapcsolatos szabályokat, de természetesen itt is kiegészítő szabályozásra lesz majd szükség.

Ami a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását illeti: elő kívánjuk mozdítani a foglalkozásra irányuló jogviszonyokra vonatkozó kötelezettségek tiszteletben tartását a közbeszerzési eljárások során. Itt elsődlegesen az ajánlattételre vonatkozó előírásokat szükséges kiegészíteni. Kiemelendő új szabály, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, aki a foglalkozásra irányuló jogviszony létesítésével, bejelentésével kapcsolatban, illetve a külföldiek foglalkoztatásával összefüggésben öt éven belül jogerős határozatban megállapított jogszabálysértést követett el, és emiatt bírsággal sújtották.

A javaslat további fontos eleme az a kiegészítés, amely az ajánlatkérő számára építési beruházás vagy építési koncesszió esetén kötelezővé teszi annak előírását, hogy az ajánlattevők ajánlatukban jelöljék meg az általuk a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

(19.20)

Tisztelt Parlament! Tisztelt Országgyűlés! Jórészt az ellenőrzésekhez kötődő szabályokról van szó, olyan szabályokról, amelyek lehetővé teszik az építőipar hatékonyabb, célirányosabb ellenőrzését, mégis figyelemmel voltunk arra, hogy ez az ellenőrző munka ne gátolja, ne akadályozza az építőipari tevékenységet. A legszükségesebb adatok szolgáltatására szorítkozunk, és olyan helyszíni ellenőrzési módszereket és technikákat írunk elő, vezetünk be, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyságrendileg figyelemmel lehessen kísérni azokat a pénzügyi, gazdasági folyamatokat, amelyek alapján az egyenlő közteherviselés, a társadalmi igazságosság megvalósítható.

A különböző érintett bizottságok megtárgyalták és általános vitára alkalmasnak találták ezt a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat elfogadásával csökken a munkavállalók kiszolgáltatottsága, nő a biztonságuk, erősödik, javul az építkezések pénzügyi morálja, a megbízható cégek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, javul a versenyképességük, igazságosabbá válik a közteherviselés, nő az építőipar társadalmi megbecsülése. Ezek valamennyien olyan célok, amelyek társadalmilag fontosak, az ország építése szempontjából meghatározó jelentőségűek az elkövetkezendő időszakban is.

Az elmondottakra figyelemmel kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 218 2005.06.06. 7:46  181-219

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a vitát, az észrevételeket. Elsőként mint építésügyért felelős miniszter, szeretném védelmembe venni az építőipart, hiszen nem gondolom, nem állítottam azt, hogy csupán az építőiparra jellemző a szürke- vagy a feketefoglalkoztatás, sőt az expozémban éppen azt emeltem ki, hogy nem így van, a többség tisztességesen, becsületesen dolgozik. Ez egy fontos kitétel. Büszke vagyok arra, hogy ez az ágazat vállalta, hogy szembenéz ezekkel a problémákkal, és együttműködik a szabályozás kimunkálásában. Éppen a példájuk alapján szeretnénk ezen az úton továbbmenni, és az építőanyag-iparral egy hasonló megállapodást kötni.

Való igaz, a szürke- és a feketefoglalkoztatás az építőiparban árcsökkentő szerepet töltött be. Régi, tradicionális eleme ez az építőiparnak. Ez részben így volt, de nyilvánvalóan ettől ez még nem elfogadható. Minden adóelkerülés olcsóbb, de ezzel egyszer s mindenkorra szembe kell néznünk. Az adók és a járulékok csökkentése az, ami mindenütt megfogalmazódik, az építőiparban és itt, a Parlament falai között is. De az adók és a járulékok csökkenéséhez éppen az egyenlő közteherviselés szabályain keresztül vezet az út. Ezt nem szabad elfelejtenünk. A közterhek egyenletesebb elosztása pedig a versenyképesség javulását, az összemérhetőséget jelenti.

Biztosíthatom önöket, hogy a száz lépés politikáján, a száz lépés programján belül hamarosan eljutunk majd az adószabályok áttekintéséhez. S biztos vagyok abban, hogy az építőipart is kedvezően érintő szabályokról is beszélünk. Mint ahogy szembenézünk az együttműködésünk keretében például a körbetartozások felszámolásának feladatával és lehetőségével. A piaci folyamatokba ez a szabályozás nem avatkozik be.

 

(20.30)

Éppen a szürke- és a feketefoglalkoztatás az, ami a piaci viszonyokkal nem konform, ami szabálytalan, ami eltérő, és amit meg akarnánk szüntetni. Persze felmerülnek itt kétségek, hogy lehet-e, és hogy milyen hatást vált ki. Tudjuk. Tudjuk, hogy nem jelenti azt, hogy máról holnapra meg lehet szüntetni ezeket a viszonyokat. De el kell kezdeni, meg kell indítani ezeket a folyamatokat. Itt az ideje. És nem szabad riogatni olyan kitételekkel, mint Mádi képviselőtársam - aki időközben elment -, aki zsugorodásról és visszafejlődésről beszélt. Azt gondolom, hogy nem rosszkor nyúltunk ehhez a gondhoz, ehhez a problémához, hiszen - mint ahogy említettem - az építőipar előtt bővülő feladatok állnak. S nemhogy zsugorodás várható, hanem éppen az építőipari szervezetek számolnak azzal, hogy az elkövetkezendő mintegy hét-tíz éven belül 200 ezerrel több szakmunkásra lesz szükség ebben az ágazatban. Ez nagyon fontos dolog.

S nem igaz az a kitétel sem, amit Babák képviselő úr mondott, hogy az adóbevétel növelését célozza ez a javaslat. Megmondom őszintén, nem is készült semmiféle olyan számítás, hogy vajon ebből lesz-e majd adóbevételi többlet. De az biztos, hogy az építőipar versenyképessé tételének nem csupán a műszaki fejlesztés, nem csupán a cégek feltőkésítése a fontos eleme, hanem a világos és áttekinthető szabályok is, amelyek mindenkire vonatkoznak. S morálisan sem mindegy sem a vállalkozók, sem a cégek, sem pedig a munkavállalók szempontjából, hogy miként érvényesülnek ezek a szabályok, illetve milyen szabályok vonatkoznak az ő munkájukra.

Az érdekeltség valóban fontos kérdés. De nézzük, hogy teljesen félretettük-e az ösztönzést, az érdekeltséget. Már említettem az adójogszabályokkal kapcsolatos elképzeléseket. Az egyenlő közteherviselés is egyfajta érdekeltség, ezért vállalták fel ezek a cégek, hogy együttműködnek velünk. De említhetném a lakásépítés területén a Fészekrakó-programot, a lakótelepprogramot vagy éppen az autópálya-építési programot, amely számtalan olyan állami megrendelést, illetőleg támogatást jelent, ami az építőiparnak munkát biztosít. Az építőipar rendelésállománya és bővülése az első negyedévben is jelentős volt, hiszen mintegy 9 százalékos bővüléssel számolhatunk 2005-ben.

Nagyon fontos eleme az együttműködésnek a bértarifarendszer. Képviselőtársaim közül többen érintették ennek jelentőségét. Szeretném elmondani, úgy tűnik, hogy ebben éppenséggel egyetértés van minden oldalról, még Babák képviselő úr is egyetértett ezzel a javaslattal. Ennek tényleg örülök, és azt is szeretném elmondani, hogy ennek a megállapodásnak az előkészítése már hosszabb ideje folyt az ágazati párbeszédbizottság körében, terveink szerint ennek a felfrissítésével eljuthatunk odáig, hogy január 1-jétől az ágazatban akár be is vezethető, ami nem más, mint ágazati minimálbér, tehát a minimálbér emelését jelenti, s amely akár a területi differenciákat is figyelembe tudja venni a szakmai különbözőségek mellett.

Az emberek természetüknél fogva szeretnek nyugodtan aludni - hangzott el. Ez valóban így van. Azt gondolom, ezek a szabályok ezt elősegítik. De az nem igaz, hogy elfogadható, hogy adóelkerüléssel szabad biztosítani egy vállalkozásnak az életképességét. Azért nem elfogadható, mert számtalan olyan vállalkozás van, amelyik viszont ezeket a terheket viseli, és az állam, a gazdaság, a társadalom működése, működtetése enélkül elképzelhetetlen lenne, hiszen a másik oldalon szeretnénk jobb egészségügyet, hatékonyabb oktatást, jobb szakképzést, autópályákat, és folytathatnám tovább, amit csak úgy tudunk hatékonyan megvalósítani, ha minél szélesebb körben járulnak hozzá a közterhek viseléséhez.

A szabályozás tekintetében fontos arról is említést tenni, hogy több építésüggyel kapcsolatos szabályozás előkészítés alatt áll, ezek közül a legjelentősebb az építésügyi törvény. A törvényjavaslat végrehajtását segíteni fogja majd több kormányrendelet, és nagyon fontos, hogy az építéssel foglalkozó munkaadói és munkavállalói szervezetek partnerek ezen jogszabályok kidolgozásában. Nem állja meg a helyét az, hogy rajtaütésszerűen fogadtattuk volna el az együttműködést, hiszen az elmúlt hetekben négy-öt egyeztetés is történt, amit holnap is folytatni fogunk. Azt is szeretném elmondani, hogy természetesen várunk minden olyan módosító javaslatot, amely növeli ennek a rendszernek a hatékonyságát, eredményességét, hiszen úgy látom, hogy a célkitűzéseket, a politikai célokat mindenki elfogadja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 248 2005.06.13. 3:48  247-253

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Fontos törvényjavaslat zárásához érkeztünk el. Fontos, mert elfogadásával a helyi önkormányzatok beruházásainak támogatása az intézmények fejlesztésén keresztül elősegíti a kormányprogram egyik legfontosabb célkitűzését, a lakosság életkörülményeinek, életminőségének javulását.

Szeretném megismételni a törvényjavaslat expozéjában már ismertetett adatokat. A törvényjavaslat elfogadása esetén 2005-ben 78 új beruházás megvalósítása indulhat el, amelynek összértéke 58 milliárd forint. Ebből több mint 46 milliárd forint a támogatás értéke. A legtöbb állami támogatást az oktatásra fordítjuk, közel 20 milliárd forint értékben 33 oktatási intézmény épül, illetőleg újul meg. A vízgazdálkodási ágazatban támogatást kapnak az önkormányzatok a belterületi vízrendezéshez, a biztonságos ivóvízellátáshoz és az ivóvíz minőségének javításához 20 beruházás támogatásán keresztül. A 14 támogatott kulturális beruházás többsége egy-egy településen a művelődési központok, könyvtárak rekonstrukcióját támogatja, ezzel is elősegítve a települések lakossága kulturális igényeinek színvonalasabb kielégítését. Kiemelkedően fontosnak tartom a pécsi Zsolnay Múzeum rekonstrukciójának a megindítását. Az egészségügyben folytatódik azon kórházak, rendelőintézetek rekonstrukciója, amelyek kiemelten területi feladatokat látnak el. A szociális ágazat három beruházása az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását segíti, alapvetően az idősek, a tartósan ellátásra szorulók, a hajléktalanok helyzetén javít egy-egy megyében.

A törvényjavaslat előkészítésekor a kormány a címzett támogatásról szóló 1992. évi törvény előírásai szerint járt el. A törvényjavaslatban mindazok a támogatások szerepelnek, amelyekre az önkormányzatok a törvényben szereplő határidőig, elmúlt év december 15-éig támogatási igényt nyújtottak be.

A kormány 9 módosító, illetve a törvény normaszövegét módosító indítvány elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. Ezzel lehetővé válik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjában érintett településeken megvalósuló szennyvízberuházások támogatása a terhelés mértékétől függetlenül. Módosul a zirci Erzsébet Kórház rekonstrukciójának műszaki tartalma, megvalósulhat a csornai Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola akadálymentesítése a többlettámogatás elfogadásával, lehetővé teszi a tornyiszentmiklósi szennyvízelvezető és -kezelő rendszer megvalósulásánál az önkormányzati saját forrás csökkentését a 2003. évben megítélt támogatás változatlanul hagyása mellett, két módosító indítvány pedig technikai módosítással korrigálja a törvényjavaslatot.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy időközben beérkeztek a 2006. évi címzett támogatási igények: 322 fejlesztési koncepció mintegy 400 milliárd forint értékben.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy támogassák a kormányzat által is támogatott módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 306 2005.06.13. 1:43  305-306

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Parlament! Elsőként szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy mire is irányul ez a törvénymódosítás, ez a törvényjavaslat az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, amely a közbeszerzést, az építésügyi törvényt és a foglalkoztatás ellenőrzésére vonatkozó törvényt érinti. Részben a fekete- és a szürkefoglalkoztatás kifehérítésére, a munkavállalói érdekek védelmére, igazságosabb közteherviselésre, az építőipar versenyképessé tételére irányul, hiszen a második nemzeti fejlesztési terv nagyságrendekkel nagyobb építőipari feladatot ró a magyar építőiparra.

 

(22.50)

 

Mindez nem csupán újabb műszaki fejlesztést, nem csupán a vállalkozások feltőkésítését, nem csupán szakember-utánpótlást jelent, hanem világosabb szabályozórendszert is igényel.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy pontosító jellegű módosító észrevételek érkeztek, kis számban, ami azt is mutatja, hogy a törvénytervezet szabályai támogatottak, hiszen ahogy említettem, csupán a szabályozást pontosították ezek, a koncepcióját, illetőleg a tartalmát nem érintették. Ezek jelentős részét támogatjuk.

Kérem majd, hogy a szavazás során a későbbiekben a parlament ezek figyelembevételével támogassa a törvényt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 48 2005.06.20. 4:01  45-50

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Már az elmúlt év külföldi vendégforgalmi eredményei is jelezték, hogy Magyarország iránt jelentősen megnőtt a turisták érdeklődése. Ezt a tendenciát a szakértők négy tényezőre vezetik vissza.

Az első az, hogy a világturizmus jelentős növekedést jelez. Jóllehet Európa részesedése csökken, a kelet-európai térség - így hazánk is - azonban tartósan bővülő érdeklődéssel számolhat.

 

(14.50)

A második tényező Magyarország európai uniós tagsága: az Európai Unión belüli küldő országokban jelentősen megnőtt a magyar turisztikai kínálat iránti érdeklődés.

A harmadik ilyen ok: a diszkont légitársaságok járatai mintegy 350-400 ezerrel több utast hoztak Magyarországra az elmúlt év második félévében. Ez a dinamizmus tovább tart, illetőleg erősödött.

Végül, de nem utolsósorban az okok közé tartozik: az elmúlt időszakban megvalósított fejlesztések, fürdőfejlesztés, szállodák, a wellnessberuházások, a gazdagodó programkínálatok, illetőleg a 2002-ben elindított szisztematikus, a nemzeti, a regionális és a vállalkozói akciókat összehangoló marketingmunka. (Tirts Tamás: A Széchenyi-terv!)

Az idei esztendőben folytatódik a turizmus dinamizmusa: 14 százalékkal bővült (Tirts Tamás: Széchenyi-terv!) a külföldi vendégek száma áprilisig, a belföldi vendégeké 6 százalékkal, a Balaton-régióban 16 százalékkal. És kíváncsian várjuk az eredményeket, mert a különböző idegenforgalmi régiókat ez a dinamizmus más és más arányban érinti.

Milyen fejlesztési források állnak rendelkezésre a turizmust illetően? A legfontosabbak nyilván a regionális fejlesztési tanácsokhoz decentralizált források, amelyeket megdupláztunk az idén. Ebből célirányosan külön is elkülönítettünk 2 milliárd forintot a regionális idegenforgalmi bizottságoknak, amelyek az év elején, márciusban már meghirdették a pályázataikat - ezeket jelentős többségében már elbírálták. Ezen a héten is három régióban történik pályázatelbírálás.

A nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programja keretében 4,2 milliárd forint szolgálja a turizmust. Ebben az esztendőben a szállás-, férőhelyek fejlesztésére újonnan 2,5 milliárdos keretet tudunk megnyitni, illetőleg nyitottunk meg május utolsó napjaiban. Fontosnak tartom az előkészítés alatt álló műemlék fürdőkkel kapcsolatos fejlesztést, amely 2,5 milliárd forintos fejlesztést tesz majd lehetővé, illetőleg az elindított kongresszusi központ építését.

A harmadik témakör, hogy a nemzeti fejlesztési tervben mi a turizmus szerepe. Nos, örömmel mondhatom, hogy a turisztikai szervezetek, a szakma széleskörűen közreműködik. Ennek az alapja az a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, amit a szakmai szervezetek raktak össze, amellyel kapcsolatosan szeptemberben egy nyílt napot szeretnénk a parlamentben rendezni. A célunk az, hogy a nemzeti fejlesztési terv egyik kiemelt gazdasági iránya, prioritása a turizmus legyen, amelyik közel 9-10 százalékot fed le a GDP-ből, illetőleg ami nagyon fontos dolog, hogy a regionális operatív programok esetében a régióknak ajánljuk, hogy a turizmus az egyik kiemelt fejlesztési irány legyen az infrastruktúra-fejlesztés, a munkahelyteremtés mellett az egyes régiókban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 186 2005.06.27. 2:06  183-186

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdés feltételét. Ebben az esztendőben a panellakások felújítására éppen 8 milliárd forintot irányzott elő a parlament, illetőleg a kormány egy döntése, éppen kétszer annyit, mint az elmúlt négy esztendőben erre a célra fordítottunk.

Annak érdekében, hogy ezt a forrást a lakosság, illetőleg az önkormányzatok fel tudják használni, hiszen ez egy partnerségi program, egyharmad részben az állam, egyharmad részben az önkormányzatok, egyharmad részben a lakosság járul hozzá, egy további intézkedést vezettünk be a száz lépés program keretében, ez az úgynevezett panel plusz program, amely segítségével az önkormányzatok, illetőleg a lakosság juthat kedvezményes kamatozással hitelhez. Szeretném azt is elmondani, hogy megfelelő szociális feltételek esetén - az önkormányzat jegyzőjének döntése alapján - a kamatok megfizetésétől el lehet tekinteni.

A másik fontos kérdés a panellakások esetében valóban az, hogy a fűtési költségeket tudjuk-e mérsékelni, hiszen manapság nagyon sok helyütt a technikai megoldások miatt csupán az ablak nyitásával és zárásával lehet ezt megoldani. A panelfelújítási program komplex program, abban is szerepel a gépészeti berendezések cseréje, de egy külön programot indítottunk egy egyszerűbb átalakítás támogatására, amelyben az egycsöves fűtési rendszer átalakítását szorgalmazzuk, támogatjuk kétcsöves rendszerré, a fűtésszabályozást, illetőleg a hőmennyiségmérést tesszük lehetővé és biztosítjuk. Ez szintén támogatás keretében történik. Ennek a pályázatnak az előkészítése és kiírása a közeljövőben történik meg.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 58 2005.09.26. 4:19  55-61

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön fiatal ember, úgyhogy aligha emlékszik arra az időre, amikor az emberek tanácsi lakásért álltak sorba nemegyszer évtizedekig, és az államtól várták, hogy fedelet adjon a fejük fölé. Ez persze kizárólag a városokra volt igaz, mert falun az emberek már abban az időben is inkább maguk oldották meg a problémáikat. A hiánygazdálkodás időszaka volt a lakásépítések területén is az az időszak.

Mára inkább a kínálati piac a jellemző. A tavalyi évben 1990 óta rekordot döntöttünk az új lakások építése terén, 44 ezer lakás épült Magyarországon, és az idei évben sem tört meg ez a lendület az új lakások építését tekintve.

Az elmúlt évtizedek tömeges lakásépítése következményeinek az orvosolásáról is gondoskodnunk kell azonban, halaszthatatlan feladattá vált, ezért indítottuk el a panelprogramot, illetőleg a panel plusz programot. Több lakást újítunk fel az idei esztendőben, mint az elmúlt négy évben összesen. A panelrekonstrukció, amelynek EU-pénzekből történő finanszírozása érdekében éppen most fogtunk össze a visegrádi négyek országaival, sok tízezer családot érint. Az önök által lenézett és az önök által panelprolinak nevezetteket érinti, akikkel mintha mostanában barátkozni szeretnének.

Képviselő úr, a piacgazdaság szabályai a lakáspiacon is érvényesek: a befektetők haszon reményében házakat, lakóparkokat építenek. Ezek a lakások eladásra épültek. Az árakat a kereslet és a kínálat szabja meg, ha nem éri meg eladni, akkor a tulajdonos úgy dönthet, hogy nem adja el, ha nincs fizetőképes kereslet bérbevétel iránt, akkor üresen áll. Ezeket a lakásokat egyébként döntően az önök kormánya által támogatott hitelekből, a mi adóforintjainkból építették, sajnos kifejezetten befektetési szándékkal.

A lakástámogatás átalakítása az adóforintok igazságosabb elosztását célozta. Tervezzük, hogy november 1-jétől a Fészekrakó-program korhatárát felemeljük 30-ról 35 évre. A fiatalokat, a fiatal gyermekes családokat jelentős mértékben érinteni fogja ez az intézkedés, hiszen eddig is több tízezer családnak nyújtott lehetőséget. Az önök által leszólt Fészekrakó-program keretében hét hónap alatt 28 ezer család jutott hitelhez, kezességhez, félszocpolhoz, szociálpolitikai támogatáshoz; több mint 56 milliárd forint értékű szerződéses értéket jelent. A háromgyermekes családok esetében egyébként a szociálpolitikai támogatás jelentős mértékű segítséget jelent. A közeljövőben induló bérlakásprogram pedig azokon kíván segíteni, akik jövedelmi helyzetüknél fogva nem tudnak saját lakást vásárolni.

A munkanélküliségről szóló érvelése valóban figyelemre méltó, de szeretném jelezni, hogy Magyarország sem függetlenítheti magát a világtendenciáktól, egyre kevesebb ember termeli meg az ipari és a mezőgazdasági javakat. A foglalkoztatási nehézségeink megoldását Magyarországon a munkahelyteremtés mellett, meggyőződésem, a szakképzés megújítása jelentheti, annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és szerkezetű legyen a szakképzett emberek köre. Sőt, arra is érdemes figyelni, hogy hovatovább nincs szakmunkás, mert mindenki egyetemi, főiskolai végzettségre törekszik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A szakképzéssel kapcsolatosan egyébként a száz lépés program intézkedik.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 82 2005.09.26. 3:54  79-85

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Bátorság, igazságosság, biztonság (Taps az MSZP soraiban.) - ez a címe képviselő úr interpellációjának. Gruber Attila képviselő úr felszólalása kétségtelenül bátor, hiszen minden siófoki hallhatja, láthatja, hogyan leplezi le a kormány titkos szándékát, amellyel települések százait és az emberek százezreit kívánja jogos jussuktól megfosztani.

Gruber Attila képviselő úr bátor, mert olyan információkra alapozza a felszólalását, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. (Taps az MSZP soraiban.) Ha ismerné az Orpheusz-programot, és azért aggódna, mint földijét akár engem is megkérdezhetett volna. Gruber Attila sajnos nem ismeri az igazságot, így olyan ügyben emelte fel a szavát, ami nincs. A kormány nem tervezi, hogy felfüggeszti az Orpheusz-programot. Nem tervezi, hogy felfüggeszti az Orpheusz-programhoz kapcsolódó kötelezettségvállalását. Ez jó hír az aggódó településeknek, és rossz hír Gruber Attila képviselő úrnak, aki arra vállalkozott, hogy riogatja a nyertes önkormányzatokat és pályázókat.

Az önkormányzatok, a polgárok Magyarországon nap mint nap tapasztalhatják, hogy a jogbiztonság erősödik, hogy a szerződések betartására a kormány kiemelt figyelmet fordít. Mivel képviselő úr ilyen tájékozatlan a pályázati ügyekben, felajánlom a magam és kollégáim nevében, hogy mielőtt interpellációt nyújtana be, hívjon fel, és minden szükséges információt megadunk, rendelkezésére bocsátunk.

Addig is néhány adat az Orpheusz-programról. A hivatalos nevén integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése című PHARE-program 2003 őszén indult el, célja a városrehabilitáció, az elérhetőség javítása és a helyi kezdeményezésen alapuló foglalkoztatás javítása. Mintegy 100 millió euró a program támogatási kerete, ennek több mint 50 százalékát biztosítja az Európai Unió, a másik részét pedig a magyar költségvetés, a magyar kormány támogatása jelenti. Ehhez járul még a kedvezményezetteknek legalább 10 százalékos saját ereje. Ezen utolsó területfejlesztési PHARE-programban már a strukturális alapokra előretekintve először nyílt lehetőség az ország mind a hét régiójában PHARE-finanszírozási projektek indítására. Ezek újszerűsége abban lelhető fel, hogy az adott település vagy településrész rehabilitációját a hozzá közvetlenül kapcsolódó közlekedés fejlesztésével - bizonyos projekteknél humánerőforrás-fejlesztéssel is - valósítjuk meg.

Jelenleg országszerte 52 településen 49 pályázat alapján 81 projekt megvalósítása zajlik, így például Egerben, Kőszegen, Mórahalmon, Nyírbátorban. Az első átadási ünnepségnek is tanúi lehettünk ez év szeptember 15-én az észak-alföldi régióban, Hajdúszoboszlón, ahol egy gyógyászati központ, valamint útfelújítás átadására került sor, és ütemesen folyik a program kifizetése.

Képviselő úr, mondhatnám tehát azt is, hogy az eredeti partitúra alapján játsszuk végig a darabot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 184 2005.09.26. 2:13  181-184

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a kormány lakáspolitikájának az egyik pillére a Fészekrakó-program. A másik fontos eleme a panelprogram, s a közeljövőben szeretnénk elindítani a bérlakásprogramot.

A Fészekrakó-program, miközben a korábbi kedvezményeket megtartottuk, a fiatal családos házaspároknak kíván segítséget nyújtani. A képviselő úr azt mondta, hogy viszonylag sikeres a program. Bátran mondom azt, hogy a program sikeres. Nézzük ennek a pénzügyi oldalát! Részben azért merem ezt mondani, mert a fiatalok otthonteremtési támogatására, félszocpolra 7 milliárd forintot irányoztunk elő, 13 milliárd forintot vállalt fel év közben a kormány.

(17.20)

A többi alap nyitott, bármennyit el tudunk erre költeni. Az évre tervezett számokat a fiatalok otthonteremtési támogatásánál teljesítjük, illetőleg jelentősen túlteljesítjük, ahol már közel 10 ezer a megkötött szerződések száma, a kezességvállalások száma 5400, és a szocpol is nagyon jól halad, már 13 ezren igényeltek ilyen támogatást, ami valóban megemelt összeget jelent és takar.

Kérdésére válaszolva azt is elmondanám, hogy széles körű az igénybevételi lehetőség, hiszen tizennégy hitelintézetnél és rengeteg takarékszövetkezetnél lehet erre kérelmet benyújtani. Az egyik legfontosabb dolog, amit tervezünk, hogy november 1-jétől 30-ról 35 évre emeljük a korhatárt. Ez nem pusztán öt évet jelent, ez sokkal jelentősebb intézkedés, mint ahogy első rápillantásra tűnik, hiszen ebben a korosztályban jóval magasabb a házasok aránya, jóval magasabb azok aránya, akiknél már gyerek van, akik a rendelet feltételei alá esnek. Ez a program tehát sikeres, ezen az úton szeretnénk továbbmenni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 224 2005.09.26. 10:16  223-245

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. - Az elnök csenget.) Az Országgyűlés az elmúlt év közepén és az idén júniusban hozott határozatában az ingatlanokkal és a bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység kiszűrése és megelőzése érdekében átfogó feladatok ellátását kérte a kormánytól. A feladatok egyik fontos, a hivatkozott ez évi országgyűlési határozatban is megerősített része a lakástörvény egyes rendelkezéseinek átalakítása.

Ennek célja, hogy az önkormányzati bérlakások tekintetében tapasztalt visszaélésekre a jövőben ne kerüljön sor, de ezzel párhuzamosan a bérlők és a bérbeadók nagyobb biztonságát az állami és a magántulajdonú lakásokban is biztosítani kell.

A törvénymódosítás összefügg a kormány által már megtett lakáspolitikai lépésekkel, az ezekhez szükséges jogszabályi környezet megteremtésével. Ezek egy része a 2004. január 1-jén hatályba lépett új társasházi és a 2005. január 1-jén hatályba lépett új lakásszövetkezeti törvény.

Az ilyen épületekben számtalan magánbérlet és önkormányzati lakásbérlet van. Az új szabályok az ilyen épületekben is segítik a bérlők és tulajdonosok együttélési szabályainak megtartását, a bérleti szerződésben a bérlő által vállalt egyes közös költségfajták megfizetését, az épületek fenntartását.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítás túlmutat a visszaélések megelőzésének feladatán, mert az ezt szolgáló új jogszabályok egyúttal a lakásbérlet eddiginél eredményesebb működését szolgálják. Ennek megfelelően a bérbeadók - tulajdonformától függetlenül - nem csak jogosultak, hanem kötelesek lesznek a bérlő szerződéses magatartását figyelemmel kísérni, tenniük kell ezt azért, hogy a jogvédelem lehetőségével mielőbb élni tudjanak. A bérlő számára pedig előre kiszámíthatóvá válnak mind a jogai, mind pedig a kötelezettségei, kalkulálható a fizetendő lakbér és annak szerződés szerinti változásai.

Az önök elé terjesztett javaslatnak az előbb részletezett szabályozási célokat szolgáló legfontosabb rendelkezései a következők: a javaslat szerint a bérbeadó kikötheti a bérlő lakásban történő életvitelszerű bentlakásának követelményét, amelynek megszegése felmondási ok.

A javaslat meghatározza az indokolt távollét legtipikusabb okait, és a két hónapot meghaladó távollét bejelentésének kötelezettségét, valamint az indokolt távollét, illetve a menthető okból elmulasztott bejelentés esetén történő felmondás tilalmát.

 

(19.20)

 

A rendeltetésszerű használatot és a bérlő szerződéses kötelezettségeinek teljesítését az új szabályok szerint a bérbeadó - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - évente legalább egyszer köteles ellenőrizni. A bérlő a lakásba bejutást köteles biztosítani, a nem teljesítés felmondási ok. Ezeket a szabályokat a rendkívüli káresemény, illetve a felmerülő veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás esetében is alkalmazni kell.

A javaslat hangsúlyos része, hogy az önkormányzatok helyi bérleti rendeletükben nem alkothatnak, és ezért nem is alkalmazhatnak olyan szabályt, amely a szociálisan rászoruló személyt, családot az ilyen helyzetet megelőző körülmény miatt a bérlakás juttatásának lehetőségéből kizárná; például volt korábban önálló lakása, de saját gondatlanságából a lakásmaffia-tevékenység áldozata lett.

Az önkormányzatok kérését is figyelembe veszi egyébként a javaslat azzal, hogy egy új mellékletben tételesen meghatározza a helyi rendeletek tartalmi elemeit. A javaslat eljárási szabályok meghatározásával ad segítséget az önkormányzatoknak a lakáscseréhez történő előzetes bérbeadási hozzájárulás megadása tekintetében. A fiktív lakáscserék megakadályozását szolgálja, hogy a bérbeadó a törvényben megjelölt dokumentumok benyújtását kérheti a cserepartnertől, aki ezek alapján, illetve a helyszínelés során felmerülő kétség esetén a hozzájárulását megtagadhatja.

A lakáson belüli költségek - a lakás burkolatai, ajtók, ablakok és a lakás berendezési tárgyai, fűtőtest, tűzhely és a többi karbantartása, felújítása, pótlása, cseréje - ma főszabályként a bérlőt terhelik, amelytől eltérően meg lehet állapodni. Az eltérő megállapodás a magánbérletnél gyakori, és ilyenkor a bérlőnek magasabb lakbért kell fizetnie. A módosítás szerint új főszabály minden tulajdonformára, hogy a költségek viselésére a felek megállapodása az irányadó. Ha megállapodás nem jön létre, akkor a kisebb kiadások, a karbantartás, a felújítás a bérlőt, a nagyobb kiadások, például a pótlás, a csere a bérbeadót terhelik.

Az önkormányzati lakások lakbére, ellentétben a magántulajdonú lakásokkal, jelenleg még nem lehet szabad megállapodás tárgya. Az elhelyezések célhoz kötöttsége miatt - szociális helyzet, munkavégzés - a fizetendő lakbérnek a bérlők számára kiszámíthatónak kell lennie. Az új szabályok azonban több típusú - szociális, költségelvű, piaci - lakbérmérték önkormányzati rendeleti szabályozására adnak módot és lehetőséget, ezáltal az önkormányzatok előre kiszámíthatóan és biztonsággal hozzájuthatnak a lakásállományuk fenntartásához szükséges bevételhez, amivel segítik a helyi lakásgazdálkodási feladatoknak az ellátását.

Az önkormányzati lakbértámogatás szociális törvény szabályai szerinti megállapítása érvényre juttatja azt az alapelvet, hogy a támogatásnak nem a lakáshoz, hanem a bentlakók szociális helyzetéhez kell igazodnia. Ez pedig a rászoruló bérlőknél megelőzheti a fizetésképtelenségnek a kialakulását és emiatt a bérleti jog kényszerű, de jogellenes eladását vagy a használat illetéktelennek való átengedését, ezért az új rendelkezés alapján gyorsabb és eredményesebb lesz a bérlakások jogellenes átjátszásának a megelőzése.

Az új szabályozás alapján egyértelművé válik az önkormányzati lakbértámogatás, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) számú kormányrendelet szerint a magánbérletekre vonatkozó új típusú lakbértámogatás és a szociális törvény alapján nyújtott további lakásfenntartási támogatás szociális helyzethez kötődő, egységes rendszere is.

A javaslat az elöljáróban említett országgyűlési határozathoz kapcsolódva tartalmazza az ingatlanközvetítésnek és az ingatlanvagyon-értékelésnek a megrendelő számára garanciát nyújtó törvényi keretszabályait. A javaslat a társasházi, illetve lakásszövetkezeti törvényeknek a társasházkezelésre és az ingatlankezelésre vonatkozó rendelkezéseihez hasonlóan meghatározza az ilyen tevékenységet üzletszerűen végzők nyilvántartásba vételére és a szakképesítés kötelező megszerzésére vonatkozó új szabályokat is. Ezáltal a lakástörvény, a társasházi és lakásszövetkezeti törvény együttesen garantálja a kifejezetten az ezekhez a törvényekhez kapcsolódó mind a négy, a szakképzésről szóló külön törvény alapján előírt ingatlanszakképzés megfelelő jogi keretek közötti folytatását és a szakemberkínálat megteremtését, ezzel pedig hozzájárul a lakásmaffia-jelenség visszaszorításához is.

A javaslat a bírósági végrehajtási törvény módosításával egy fontos, régóta húzódó problémára is megoldást ad. Megteremti ugyanis a lehetőségét annak, hogy a határozott idejű lakásbérleteknél, ha a bérlő önként nem költözik ki, a bérbeadó gyors és eredményes jogvédelmet kapjon, mert az ilyen esetekben már nem kell pereskedni. A javaslat szerint ezt a rendelkezést az önkormányzati, az állami és a magántulajdonú lakásbérleteknél egyaránt alkalmazni lehet, de ez nem járhat együtt a szociálisan rászoruló családokkal kapcsolatos, a törvénymódosítási javaslattal megerősített önkormányzati feladatok elmulasztásával.

A most említett lehetőség szorosan kapcsolódik a magántulajdonú lakások bérbeadására ez év január 1-jétől bevezetett adókedvezményhez, a magánszemélyek bérbeadásban való érdekeltté tételéhez is, ami fontos lépés a kormány lakáspolitikájának a több típusú, a magánszférát bevonó lakásbérleti rendszer kialakítására vonatkozó céljai megvalósításában.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítási javaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy tulajdoni formától függetlenül minden bérlő és bérbeadó számára jogok és kötelezettségek előzetesen és biztonsággal kiszámíthatóvá váljanak, továbbá hogy a még most is a legnagyobb lakásállománnyal rendelkező önkormányzati lakásgazdálkodás valóban eredményes legyen, illetve a magánlakások bérbeadása is legális keretek között fellendüljön. Mindezek együttesen eredményezik nemcsak az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorítását, hanem a jogviták megelőzését, illetve a viták gyors és rugalmas rendezését. Kérem ezért, hogy a törvénymódosítási javaslatot vitassák meg, és fogadják el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 20 2005.10.10. 5:09  17-20

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország ma szabad, de igazságtalan - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy éve, a kormányprogram meghirdetésekor. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Az elmúlt egy évben a kormány minden erejével arra törekedett, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés, igazságosabb legyen az adóforintok elosztása, igazságosabb legyen Magyarország. A lakásprogramban érvényt szereztünk az igazságosságnak.

A fiatalok otthonteremtése ma igazságosabb, mint egy-két vagy éppen négy esztendeje volt. A kedvezményes hitelek mellett az állam kezességvállalása segíti a szerény önerővel, de rendszeres jövedelemmel rendelkezőket. A Fészekrakó-program keretében a mai napig több mint 15 ezer szerződés került megkötésre, 42 milliárd forint összegben. Az állami kezességvállalást igénybe vevők száma 6100 felett van. Sikeres a fiatalok otthonteremtési támogatása, a kormányzat az idei esztendőben 15-16 milliárd forintot fordít erre a feladatra.

A nehéz szociális helyzetben lévő, gyermeket nevelő fiatalok számára ezzel lehetővé vált, hogy az újnál olcsóbb, használt lakás vásárlása esetén is kapjanak támogatást. Ezzel egyrészt a kormány programjának megfelelően segíti a fiatalok lakáshoz jutását, másrészt a használtlakás-piacon új, fizetőképes keresletet hoz létre, ami az új lakás építését is közvetve segíti. A fiatalok otthonteremtése keretében közel tízezer szerződés megkötésére kerül sor.

Az igazságosság jegyében dolgoztuk ki a panel- és a panel plusz programot, amely a korszerűtlen lakóházakban élő honfitársaink százezrei életkörülményeinek javítását, a nagyobb biztonságot célozza. A program európai uniós forrásból történő finanszírozása érdekében határozott lépéseket tettünk, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia szakminisztereivel összefogva nyújtottunk be kezdeményezést az Európai Unióhoz. Az iparosított technológiával épített lakások - vagy ahogy szoktuk mondani, a panellakások - felújítása érdekében az elmúlt négy esztendőben 4,6 milliárd forintot fordítottunk, és 36 ezer lakás felújítása történt meg.

Felgyorsítottuk ezt a programot. Az idén 8 milliárd forintra lehetett, illetőleg lehet pályázni. Valóban, a pályázati határidőt a nagy érdeklődésre való tekintettel december 30-ig meghosszabbítottam, a korábbi határidő szeptember 30-a volt. Az idei források terhére januárban 16 ezer lakás felújítását támogattuk, és október 6-ig a kiírt pályázat alapján 225 pályázatot nyújtottak be, és 15 ezer lakás felújítását igénylik. De ahogy említettem, a pályázati határidő még nyitva van, olyan városokból, mint például Miskolc vagy éppen Székesfehérvár, 6400 lakás felújítására várunk pályázatot, és sok más város pályázatát még ezt követően nyújtják be.

De ami fontos, hogy a következő esztendőben minden panellakás felújítását támogatja a kormány, hiszen a költségvetésben erre forrásokat biztosítottunk. Ezért indítottuk el a panel plusz hitelprogramot is, amely olyan hitelkonstrukció, hogy kedvezményes kamattal juthatnak önkormányzatok és lakóközösségek hitelhez annak érdekében, hogy igénybe tudják venni az állami támogatást. Három, illetőleg öt év az a moratórium, amíg nem kell a részleteket törleszteniük, szociális rászorultság esetén pedig arra is van lehetőség, hogy a kamat megfizetésétől eltekintsünk.

Úgy gondolom, hogy ez a program nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sikeres a panelprogram, hogy ilyen nagy az érdeklődés a panellakások felújítása iránt. És valóban szót kell ejteni a fűtési rendszerek korszerűsítéséről, hiszen a lakások olcsó fenntartását szolgálja a fűtési rendszerek megújítása, az egycsöves fűtési rendszerek korszerűbbé tétele. Szintén december végéig lehet pályázni, és 50 ezer forintot lehet nyerni egy-egy lakás felújítására, hogy komfortosabbá, olcsóbbá, élhetőbbé tudjuk tenni ezeket a lakásokat. A lakótelepeken élők helyzetén tehát segített és segít a jövőben is a Gyurcsány-kormány, hogy igazságosabb és biztonságosabb legyen Magyarország.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 61 2005.10.17. 4:12  58-63

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy Mézes Éva képviselő asszony balatoni képviselőként figyelemmel kíséri a turizmus helyzetét, hiszen valóban a Balaton a belföldi turizmusban a legkedveltebb, a nemzetközi forgalom szempontjából Budapest után a legnépszerűbb turisztikai régió.

Ebben az esztendőben a hazai kereskedelmi vendégéjszakák negyede keletkezett itt a Balatonnál; és jó hír, hogy a régióba érkező 830 ezer vendég 61 százaléka belföldi, és ez utóbbiak száma 12 százalékkal nőtt. A vendégéjszakák kétharmada egyébként magasabb minőségű szolgáltatásokat nyújtó szállodákban realizálódott. A balatoni négycsillagos szállodákban a külföldi vendégek száma 10 százalékkal, a belföldieké viszont 45 százalékkal nőtt ebben az esztendőben. Ez jelzi a balatoni turizmus fejlődését és irányultságát is.

Milyen eredményeket értünk el az elmúlt időszakban? Elkészült az M7-es autópályának egy szakasza, és két további szakasza épül. Áttörést értünk el a regionális repülés kapcsán, és éppen Sármelléken, ami nagyon fontos a balatoni turizmus, főképpen a termálturizmus szempontjából. Új szállodák épültek Almádiban, Siófokon, Hévízen, Zalakaroson, készül-épül Marcaliban például; és ezek wellnessrészlegekkel is rendelkező szállodák.

Olyan vonzerőfejlesztések is történtek, amelyek alkalmasak a szezon meghosszabbítására: konferencia-helyszínek Balatonfüreden és Balatonalmádiban; vitorláskikötők Siófokon, Keszthelyen, Balatonlellén, Szigligeten és Balatonszemesen; az egészségturizmus fejlesztése nagyon sok helyütt, Hévízen, Keszthelyen, Kehidakustányon, Zalakaroson, Marcaliban; egyéb attrakciók, például a balatonfűzfői bobpálya említhető vagy éppen a balatonfüredi akvapark építése.

Nagyon sok önkormányzat animátorokat foglalkoztat a strandokon, nagyszámú és igen nívós rendezvény zajlik már a Balatonnál. Egyre népszerűbb az aktív turizmus, hiszen például a kerékpáros-turizmus egyértelműen növekedett, változott, körbeért a kerékpárút a Balaton partján. És bevezettük a Balaton-kártyát, a Balaton-turizmus kártyát, ami újabb fizetőképes vendégeket jelent, a szezon meghosszabbítását, minőségibb szolgáltatásokat, illetőleg olcsóbb hozzájutást a vendégek részéről.

A kormány 2003-ban kihelyezett ülést tartott. Időközben elfogadtuk a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát. A régió helyben is újítja meg a programját.

Mindezek alapján egy alulról építkező turisztikai desztinációs menedzsment fog elindulni, ami a helyi élményláncokat összeköti. A kínálat tovább fog bővülni a szolgáltatások területén, főleg a szezonhosszabbítás kapcsán. Tovább javul a régió megközelíthetősége, és ami a legfontosabb, azt gondolom, az egyik legnagyobb eredmény, hogy a második nemzeti fejlesztési terv keretében a Balaton a kiemelten fejlesztendő területek közé tartozik majd, hiszen a második legfontosabb turisztikai célterületünk, ez egy komplex fejlesztési programot takar. Ennek részeként már egy olyan hatalmas infrastruktúra-fejlesztési projekt indulhat el a kormány döntése alapján a Balaton déli partján, ami harminc települést érint, és 15 milliárd forint értéket tesz ki. De említést érdemel az is, hogy a kiemelt programok között szerepel a termálturizmus, amelyben ez a régió is kifejezetten érdekelt. Tehát úgy gondolom, mindezek mutatják, hogy a Balatonnak van jövője.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 135 2005.10.17. 1:58  132-139

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést. Természetesen nem szándékozunk befagyasztani a TRFC kifizetését, szeretném ezt önnek, illetőleg az önkormányzatoknak is megnyugtatásképpen elmondani; ugyanakkor azért ráirányítani a figyelmet arra a helyzetre, hogy az adott évi pénzügyi kereteknek a felhasználása tekintetében gyakran áll elő olyan helyzet, hogy nagy pénzmaradvány marad.

Erre jó példákat is tudnék mondani, hiszen például 2004-ben a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat mintegy 16 milliárd forint volt, és az év végén majdnem 17 milliárd forintra rúgott a pénzmaradványnak a nagysága. Ez mutatja egyébként, hogy a döntési lehetőség és a tényleges kifizetés között jelentős különbségek adódhatnak. Összességében azonban a támogatásoknak a kifizetése nem a kifizetőn múlott, illetőleg fog múlni a jövőben sem, hanem a projektek, a beruházások kivitelezésének, megvalósításának az ütemezésén.

 

(Vincze Lászlót a jegyzői székben Szűcs Lajos

váltja fel.)

 

Az idén több mint 21 milliárd forint kifizetését terveztük, szeptember elejéig 9,6 milliárd forint kifizetése történt meg. Ugyanakkor a pénzmaradvány, az idei évi pénzmaradvány pontosítása érdekében a felügyeletem alá tartozó Országos Területfejlesztési Hivatalt kértem arra, hogy tekintsék át a projektek végrehajtásának a helyzetét, vegyék számba az év végéig várható támogatási lehívásokat, illetőleg nézzék meg, hogy milyen mértékben, értékben kerül sor támogatások lehívására 2006-ban. Mindezt az adófizetők pénzével való ésszerű takarékosság motiválta, az idei pénzmaradvány várható nagyságának a meghatározása miatt vált szükségessé.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 139 2005.10.17. 1:11  132-139

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném pontosítani: a 2005-ben megítélt TRFC-támogatások esetében előfordul nagy számban, hogy még a szerződések megkötésére sem került sor. Nem gondolom, hogy ebben az esetben nekünk 2005-ben kifizetési kötelezettségeink keletkeznek.

 

(16.40)

Valószínűleg 2006-ban kerül majd sor ezeknek a kifizetésére. Ez természetes is, annak ellenére, hogy gyorsítottuk a pályázatok kiírását. Nagyon gyakran nyár folyamán történt meg a döntéshozatal.

Azon pályázatok esetében természetes a kifizetés, ahol a fizetési határidő ebben az esztendőben volt, amit felmértünk, hogy nem alakult-e ki olyan helyzet a projektek végrehajtása, megvalósítása kapcsán, hogy ez át fog húzódni 2006-ra. Tájékoztatom, hogy mintegy 1,6 milliárd forint nagyságban előfordult ilyen. Tehát noha 2005-re volt ütemezve kifizetés, mégis a valóságban 2006-ban kerül majd erre sor, amit természetesen a pénzmaradványnál figyelembe fogunk venni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 22 2005.10.24. 5:00  19-22

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Gyurcsány-kormány elkötelezte magát a biztonság és az igazságosság eszméje mellett. Az első és legfontosabb az emberek számára a biztonság, a megélhetés, hogy legyen mit enni, ruházkodni, gyermeket nevelni, pihenni, ehhez pedig munkahely kell; olyan munkahely, amely biztos megélhetést garantál.

A második rögtön ez után, hogy legyen fedél a fejük fölött. Ez a probléma minden generáció esetében újratermelődik, minden fiatal számára megoldandó feladatot jelent - különösen így van ez a nagyvárosokban. A ’60-70-es évek tömeges lakásépítése csak átmenetileg csökkentette a hiányt, jóllehet, mára nem is annyira a mennyiségi problémák a jellemzőek, mint inkább a minőségiek. Ezeket a feszítő társadalmi problémákat a piacgazdaság körülményei között kell megoldani. A kereslet és a kínálat dinamikus egyensúlyát biztosítva kell több lakást építeni, biztosítani, hogy a megépült lakásokat meg tudják venni a fiatalok. Ki kellett alakítani a jelzálog-hitelezés rendszerét; a népesedéspolitikai szándékokkal összhangban a gyermekvállalást szociálpolitikai kedvezménnyel kellett ösztönözni; az infláció csökkenésének köszönhetően a hitelkamatok az elviselhető szintre mérséklődtek; a lakásépítésnek a kedvezményes hitelek adtak lendületet.

Az elmúlt öt évben megduplázódott a használatba vett lakások száma, az építési boom hatására kínálati piac jött létre: 2004-ben 44 ezer új lakás épült. A piaci helyzet és az áfa 25 százalékról 20 százalékra történő csökkenése minden bizonnyal az árak mérséklését is fogja majd eredményezni.

A 2005. február 1-jén útjára indított Fészekrakó-program négy elemből áll, és valamennyi a fiatalok otthonteremtését szolgálja. Az állami kezességvállalás lehetőséget, esélyt teremtett arra, hogy gyorsabban jussanak a fiatalok lakáshoz; az otthonteremtési támogatás a 35 éven aluliakat segíti a használt lakások vásárlásával - egyébként ezek azok a korosztályok, amelyre a leginkább figyelnünk kell –; a szociálpolitikai kedvezmény emelése a gyermekes családokat segíti, az új lakbértámogatási rendszer pedig a szociálisan rászorultakat.

A Fészekrakó-program első eleme az állami kezességvállalás: támogatja a fiatalokat a hitel felvétele során. Azoknak jelent segítséget, akik lakással és kellő előzetes takarékossággal, megtakarítással nem rendelkeznek, de megfelelő jövedelemmel bírnak ahhoz, hogy a felvett hiteleket törleszteni tudják. A kezesség olyan fiatalok számára is elérhetővé teszi az első lakás megszerzését, akik a hitel biztosítékaként a megvásárolt, lakással terhelt jelzálogon túl nem tudnak más ingatlanfedezetet biztosítani és felajánlani.

(14.20)

Az igazságosság jegyében az állami kezességvállalást a Fészekrakó-program kedvezményezettjei közül azok a fiatalok vehették igénybe, akik még nem töltötték be 30. életévüket. A Fészekrakó plusz program ezt a korhatárt 35 évre emelte. Egyszerű ez a jogszabály, ha a normaszöveget nézzük, hatásai azonban ennél sokkal, de sokkal többrétűek. A program indításakor megígértük a korhatár felülvizsgálatát. A tapasztalatok kedvezőek, a korhatár felemelése indokolt. Kedvezőek a tapasztalatok a 30 éves korhatár esetében. A Fészekrakó jól vizsgázott, hiszen a mai napig mintegy 6 ezer család jutott ennek révén otthonhoz. A családalapítás korhatára egyébként ma már közelebb áll a 35 évhez, és ebben a korosztályban arányaiban még többen felelnek meg az előírt feltételeknek. Tehát a korhatár emelése több mint megduplázza a potenciálisan igénybe vehetők körét.

Én azt várom, hogy még több fiatal, még több család tud élni ezzel a lehetőséggel, hiszem, hogy újabb lépést tettünk az igazságosság útján, és itt is szeretném megköszönni Csabai Lászlóné, valamint az MSZP-frakció lakáspolitikusai és az MSZP-frakció támogatását a kormány Fészekrakó plusz programjának előkészítésében, illetőleg a bevezetéséhez nyújtott segítséget.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 124 2005.11.02. 3:49  121-127

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, nem tudok a képviselő úrnak arra a kérdésére válaszolni, hogy miért fagyasztotta be a kormány a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 2005. évi kifizetését. Azért nem tudok válaszolni, mert nem fagyasztotta be a kormány a kifizetéseket. A kormány eddig is és ezután is eleget tesz a szerződésekben vállalt kötelezettségeinek.

A képviselő úr előtt is ismert azonban, hogy a megítélt támogatásokat lényegében a döntés évében nem hívják le a támogatottak, vagy annak csak kis részét tudják igénybe venni. Ebben jelentős szerepe van a képviselő úr által elmondottak közül a pályázatok lefolytatásának, a közbeszerzési eljárások hosszú átfutási idejének, a szerződéskötések esetenkénti elhúzódásának. Ez 2004-ben azt jelentette, hogy a nem egészen 16 milliárd forint kiadással tervezett terület- és régiófejlesztési célelőirányzatnál majdnem 17 milliárd forint maradvány keletkezett.

Ugyanakkor köszönöm képviselő úrnak az elismerő szavait, amivel a kormány fejlesztéspolitika iránti elkötelezettségét dicsérte. Valóban, 2005-ben csak az észak-magyarországi régió esetében 6,2 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre, és ebből 3,7 milliárd a decentralizált területfejlesztési programokra volt fordítható.

A képviselő úr, aki egyben Pásztó polgármestere is, nyilván azért is aggódik - hiszen erről beszéltünk külön is -, hogy minden önkormányzat, beleértve Pásztót is, hozzájut-e a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatban megítélt pályázati pénzhez. A válaszom: igen.

A képviselő urat, a frakciót, az ellenzéket, valamennyi parlamenti képviselőt szeretnék megnyugtatni, hogy a kormány minden, érvényes szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíti, ez a kötelességünk, ez természetes. Felesleges tehát az aggodalom, a kormány minden érvényes és hatályos szerződésnek eleget tett eddig is, és eleget fog tenni ezután is, mint ahogy folyamatosak egyébként a kifizetések.

Pásztó önkormányzata szennyvízelvezető rendszer kiépítésére 2004-ben részesült céltámogatásban. A szennyvízelvezető rendszer kiépítéséhez a céltámogatási rendszerből azonban maximum 60 százalék támogatás ítélhető meg, a hiányzó források pótlására 2005-ben a TEKI-ből 75 millió forintot, a TRFC-ből pedig majdnem 53 millió forintot kapott a település. Az ezen támogatásokra vonatkozó szerződést a Kincstár október 19-én küldte ki az önkormányzatnak, ismereteim szerint - a mai napon kértem erről információt - még nem ért vissza az aláírt szerződés.

De ismételten szeretném megnyugtatni a képviselő urat, polgármester urat, hogy a kormány a szerződésekben foglalt kötelezettségeit teljesíteni fogja, ha szükséges, akkor természetesen 2005-ben, ha olyan szerződésről van szó, a közbeszerzési eljárásokat teljesítették, ha ennek megfelelően a munkát elvégezték, és ezt követően a szabályos számlát benyújtották. A pásztói beruházás ügyét, a korábbi jelzései alapján is, személyesen külön kiemelten figyelemmel kísérem.

Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 38 2005.11.03. 11:58  15-377

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelem irányult a fejlesztésekre, hiszen készül az ország második nemzeti fejlesztési terve. Társadalmi vita folyt a célokról, az elképzelések megvalósításáról. A turizmus, a területfejlesztés, az építés és a lakásügy a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által felügyelt három terület. A 2006-os költségvetés ezeken a területeken az igazságosságra koncentrál. A költségvetés akkor igazságos, ha sokat ad azoknak, akiknek kevés van és kevesebbet azoknak, akiknek sok. A költségvetés akkor igazságos, ha többet vesz el azoktól, akiknek sok van és kevesebbet azoktól, akiknek kevés.

A költségvetés nyelvén így is megfogalmazható a területfejlesztés célkitűzése. A szocialista kormány azt a célt tűzte ki, hogy csökkenti a társadalmi igazságtalanságokat. A fejlesztésekben ez a területi különbségek mérséklését jelenti. Persze tudjuk, hogy ez nem megy máról holnapra. Éppen most tekintettük át a rendszerváltás óta lezajlott gazdasági és társadalmi folyamatokat. Azt látjuk, hogy az ország egyes részein a fejlődés felgyorsult, van, aki felzárkózott, másutt újabb feszültségek és lemaradások keletkeztek. Bőven van még tennivalónk. A fejlesztések kapcsán azonban az élenjárókra, a versenyképes területekre, a húzóágazatokra is figyelmet kell fordítani, hiszen ezek a pólusok teremtik meg a fejlődés további alapját, húzzák maguk után, segítik a gyengébbeket, a rászorulókat.

Tisztelt Országgyűlés! A lakásügy évtizedek óta minden ember, minden család egyik legkomolyabb gondja. Minden fiatal szembenéz az otthonteremtés, a fészekrakás kihívásával.

(10.10)

Ez év februárjában a Fészekrakó-program elindításával új lehetőségeket teremtettünk a fiataloknak. Gyorsabban, kisebb önerővel, esetenként önerő nélkül vásárolhatnak lakást, vehetnek igénybe a korábbinál jóval magasabb szociálpolitikai támogatást. Mi több, a használt lakás vásárlását a fiatalok otthonteremtési támogatása segíti, a félszocpol. Imponálóak az eredmények, hiszen több mint hatezren vásároltak lakást az állam kezességvállalásával és mintegy tízezren a félszocpol segítségével, amelyre az idei esztendőben eddig 15-16 milliárd forintot fordítottunk.

A tavalyi 44 ezer darab új lakás megépítése rekordot jelentett. Az idei esztendőben is hasonló mértékű lesz a lakásépítés Magyarországon. Újabb könnyebbséget jelent a fiataloknak a Fészekrakó-program korhatárának 35 évre történő emelése, hiszen ebben a korosztályban több a házas, több a gyermekes család.

Persze tudjuk, hogy Magyarországon a másik súlyos gond a meglévő lakások minősége, kényelme és fenntartása. Néhány évtizede sokan örültek, örültünk, amikor megkaptuk a panellakásunk kulcsát. Ezek a lakások mára már felújításra szorulnak. Ez korszerű fűtést, új, hőszigetelt ablakokat, az emberi lakhatás körülményeit jelenti, no meg azt, hogy olcsóbban tudják fenntartani az emberek az otthonukat. Az idén a panelprogram felgyorsítását szolgálja, hogy megdupláztuk az elmúlt négy évben a panellakások felújítására fordított forrásokat. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok és az emberek igénybe tudják venni a támogatásokat, 20 milliárd forint nagyságban a Panel Plusz program segíti kedvezményes hitellel, rászorultság esetén kamatmentesen az embereket. Az érdeklődés óriási. Fenn kell tartanunk ezt a tempót, fenn kell tartanunk annak érdekében, hogy a mintegy 800 ezer panellakást fel tudjuk újítani, segíteni tudjunk a panellakásban lakó mintegy 2 millió embernek.

Hogyan szolgálja a lakáspolitikát a költségvetés? Az adóforintjainkból 284 milliárd forintot fordítunk lakáspolitikára. Képzeljük el, hogy a csecsemőtől az aggastyánig minden magyar 28 ezer forintot költ erre a célra! Újdonság az, hogy ezen előirányzatok döntő hányada felülről nyitott, vagyis a benyújtott igényekhez igazodik, beleértve a panellakások felújítását is. Így tulajdonképpen minden pályázatot támogathatunk. Még nem fordult elő, hogy pályázati rendszert nyitott költségvetési előirányzatok segítsenek. Ez jelzi a kormányzat elkötelezettségét, a hatalmas társadalmi elvárásnak történő megfelelést. Persze szeretnénk a jövőben európai uniós pénzeket is felhasználni ezekre a feladatokra, és előbb-utóbb támogatni szükséges a hagyományos építésű házak megújítását, a városok rehabilitációját, köztereink, parkjaink megújítását.

Az idei évben előreléptünk a területfejlesztési pénzek decentralizációjában, gyorsítottuk a pályázatok lebonyolítását. A regionális és a megyei fejlesztési tanácsok, az európai uniós operatív programok sikerrel birkóztak a feladatokkal. Ma mintegy 300 milliárd forint területfejlesztési beruházás van folyamatban; 300 milliárd forint! Gondoljunk csak a címzett támogatások nagyberuházásaira, a regionális operatív programnak a turizmus, a közlekedés korszerűsítését, a munkahelyteremtést szolgáló pályázataira, a PHARE és az Interreg sokszínű támogatására vagy a decentralizált területfejlesztési források önkormányzatokat, önkormányzati intézményeket segítő beruházásaira! Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a pályázatok figyelemmel kíséréséről és sikeres befejezéséről, hiszen az európai uniós pénzek igénybevétele ennek alapján történhet majd.

Mit hoz a következő év? Folytatódnak az európai uniós programok. A regionális operatív programra az idei 7,6 milliárd forinttal szemben közel 37 milliárd forinttal számolhatunk, de az Interreg közösségi kezdeményezésre és a határ menti kapcsolatok bővítésére az eddigiek négyszeresét fordíthatjuk, több mint 8 milliárd forint összegben.

Bár egyre fontosabb az európai források igénybevétele, de nem feledkezhetünk meg a tisztán hazai forrásokból finanszírozott fejlesztésekről. Ahogy az idén, úgy jövőre is a költségvetés egy önálló táblázata igazít el bennünket a fejlesztési tanácsok lehetőségeiről. 66 milliárd forintról születhet döntés jövőre a 2006-2007-es, esetenként a 2008-as időszakra is. A 66 milliárd forintból 4 milliárd forint az európai uniós pályázatok előkészítését segíti. Decentralizáljuk a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos közműfejlesztéseket is, amelyre összesen 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre: szennyvízvezetékek, csapadékvíz-elvezető rendszerek kialakítására, útépítés megvalósítására. Koncentráljuk a támogatási célokat a munkahelyteremtésre és az önkormányzati intézmények felújítására.

A leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkózását a megyei fejlesztési tanácsok révén 10 milliárd forint szolgálja. Sok vagy kevés ez a pénz? Mint egykori megyei közgyűlési elnök persze azt mondom, kevés. Mégis az elmúlt évekhez képest folyamatosan bővülnek a fejlesztési lehetőségek, és ami fontos, hogy összekapcsoljuk a 2006. évi programokat a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakkal.

Ne gondoljuk azonban, hogy csupán a fizikai beruházások fontosak! Az is fontos, hogy mennyire felkészültek a területfejlesztési szakemberek, szervezetek, akik a pályázatokat bonyolítják. Erre is megfelelő forrásokat biztosít a költségvetés, de ugyanígy biztosított a 2007-től induló fejlesztési tervek előkészítése is.

Mindig foglalkoztat azonban egy kérdés, és erre is választ kell találni. Ha takarékoskodunk és körültekintően tervezünk és döntünk a pénzek felhasználásáról, akkor több beruházást tudunk megvalósítani. Több lesz az út, korszerűbbek lesznek az intézmények, több munkahely teremthető. Figyelmet kell tehát fordítani a támogatáspolitika hatékonyságára, számoljunk meg minden forintot, hogy mire fordítjuk; kísérjük figyelemmel, ellenőrizzük a pénzek hatékony felhasználását!

Jövőre szeretnénk, ha még korábban jelennének meg a pályázatok, mint az idei esztendőben. Az idén három hónapot faragtunk le, jövőre azt szeretném, ha az év első hónapjában pályázhatnának az önkormányzatok, hogy a negyedév vége felé már döntések születhessenek. Addigra elkészül a 2006-os címzett támogatásokról szóló törvény is, amelyben 63 milliárd forintot fordítunk több mint hetven pályázat megvalósítására, kórházak, iskolák, óvodák korszerűsítésére, szennyvízberuházásra, kulturális intézmények felújítására.

Tisztelt Parlament! Hiszek abban, hogy a turizmus Magyarország egyik legnagyobb adottsága és lehetősége. Azon dolgozunk, hogy 2007-től a fejlesztéspolitikánk középpontjába állítsuk. A termálvizek, a csodálatos természeti adottságok, gazdag múltunk és kultúránk, vendégszeretetünk alapozza meg reményeinket.

Az idei év a legjobb turisztikai esztendő 1989 óta. 2006-ban a turisztikai célelőirányzat mintegy egyharmadával nő, és meghaladja a 12 milliárd forintot. De a regionális és más operatív programok is segítik a turizmust. A területfejlesztés decentralizált forrásaiból is elkülönítünk mintegy 2,5 milliárd forintnyi lehetőséget. A kiemelt térségek, mint a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó fejlesztése ugyancsak a turizmust szolgálja. Összességében mintegy 28 milliárd forint áll rendelkezésünkre. Még a mai napon bejelentem a műemlékfürdők felújítását szolgáló program elindítását, amelyre 2,5 milliárd forint áll majd rendelkezésünkre, és ezzel tulajdonképpen a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia prioritásának a megvalósítását is szolgáljuk.

Persze nem csak ezek a közvetlen pénzek támogatják a turizmust. Épülnek például az autópályák. Én magam, ha hazafelé megyek Somogyba, mindig elcsodálkozom, hogy milyen hatalmas ütemben készül a pályatest vagy éppen a kőröshegyi viadukt, amely nemcsak a somogyi embereket segíti, támogatja, de nyilvánvaló, hogy a Balaton déli partjának turisztikai lehetőségeit is javítja, egy csendesebb turisztikai terület fog kialakulni.

Tisztelt Országgyűlés! Ha a fejlesztési pénzeket összeadjuk, akkor több mint 410 milliárd adóforint felhasználásáról beszélhetünk, de azt gondolom, hogy nem az összeg nagysága a fontos, nem ez a lényeg, hanem hogy mire fordítjuk ezt az irdatlan mennyiségű pénzt. Mennyiben segítjük az emberek jobb megélhetését, boldogulását, életkörülményeinek javítását? A költségvetés nem a fejlesztési tanácsokról, nem a pályázatokról szól, hanem az európai Magyarországról; arról, hogy jobb-e az utak burkolata; komfortosabbak-e az oktatási és egészségügyi intézmények; van-e elegendő munkahely; korszerűbb lakásokban élünk-e; és a fiatalok szüleiknél hamarabb jutnak-e az otthonhoz; vonzóbb lesz-e Magyarország a külföldiek számára, és vonzó lesz-e az élet valamennyiünk számára itt, Magyarországon.

Tisztelt Parlament! Tegyünk meg mindent, hogy itthon otthon legyünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(10.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 337 2005.11.15. 7:25  336-356

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény, közismert néven Balaton-törvény napirenden lévő módosítása a törvény bizonyos garanciális szabályokkal történő kiegészítését célozza, amelyek az egészséges környezethez való jog érvényesülését kívánják biztosítani.

A törvénymódosítást alapvetően az tette szükségessé, hogy civil szervezetek kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál, hogy állapítsa meg a Balaton-törvény egészének és egyes pontjainak alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság valamennyi indítványt elutasította, viszont saját hatáskörben eljárva az esetek vizsgálata közben tapasztalt hiányosságok pótlására hívta fel a jogalkotót. Jelezte, hogy a szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő mulasztás is alkotmányellenes. Éppen ezért felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy a tómeder védelmében az alkotmányban szabályozott, egészséges környezethez való jog érvényesülését biztosítani hivatott garanciális rendelkezéseket 2005. december 31-éig alkossa meg.

A civil szervezetek által kifogásolt jogszabályi helyek vizsgálata során az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a Balaton-törvény további jogszabályalkotásra, további tervezésre bízta a tómederben történő beavatkozások, a víz és a vízi élővilág védelmében szükséges jogi korlátok meghatározását. Az Alkotmánybíróság kifejtette: a Balaton-törvény feladata, hogy megteremtse az összhangot a tó üdülési funkciója, az idegenforgalom és a környezet védelme között, meghatározza a tómeder védelmének konkrét szabályait, megfogalmazza azokat a törvényi előírásokat, amelyek korlátok közé szorítják a természetkárosító beavatkozásokat. Ez a feladat konkrét törvényi előírások nélkül nem bízható alacsonyabb szintű szabályozásra, illetve a további tervezésre, egyedi hatósági tevékenységre.

Áttekintve az Alkotmánybíróságnak az egészséges környezethez való jog értelmezésére vonatkozó határozatait, megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában előnyt élvez a szankciókkal biztosított védelemmel szemben a megelőzést szolgáló szabályozás, az alacsonyabb szintű szabályozással szemben a törvényi szabályozás, a normatív szabályozás, valamint az, ha a hatósági tevékenységet törvényi előírások határolják körül, kevesebb teret engedve a mérlegelésnek. E szabályozási elveket figyelembe véve a törvényjavaslat konkrét, szigorúbb szabályokat ír elő a zöldterületek területhasználatára, a nádasok védelmére, a parti sétányok kijelölésére vonatkozóan. Magasabb szintre emeli és kiegészíti a tervek tartalmára és a tervi elemek meghatározásának elveire vonatkozó szabályokat, amelyeket jelenleg kormányrendelet, azaz alacsonyabb szintű jogszabály tartalmaz. Tökéletesíti a tervek készítésére, jóváhagyására és az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendet.

A törvényjavaslat megoldást kínál egy, az önkormányzatok számára gondot jelentő problémára is. A Balaton-törvény 9. §-ának (5) bekezdés a) pontja szerint az üdülőkörzet településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, 2005. december 31-éig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetőleg az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült. A hivatkozott rendelkezés b) pontja szerint 2005. december 31-e után új épület építésére engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet. Ennek a határidőnek a betartása mind környezetvédelmi, mind humán-egészségügyi szempontból alapvető fontosságú lett volna, azonban a feltétel teljesítéséhez az önkormányzatok és a költségvetés sem rendelkezett elegendő forrással és idővel. E szempont figyelembevételével a törvényjavaslat a határidőt 2007. december 31-ére javasolja módosítani.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az alkotmánybírósági határozatból származó feladat teljesítését célozza. E feladatot a törvény egyébként is esedékes felülvizsgálatától függetlenítve kellett elvégeznünk. A törvény korábban megindított felülvizsgálata a Balaton-törvénynek az országos területrendezési tervről szóló törvénnyel való összhangját és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervében meghatározott övezeti határoknak, szabályozási előírásoknak a pontosítását, szükség esetén módosítását célozza.

(19.30)

A jogszabályokban meghatározott tervezési folyamat kötött tartalmi és egyeztetési szabályokkal rendelkezik, amelynek időigénye nem tette lehetővé, hogy ezt a két folyamatot egyesítsük. A szabályozási célok különbözősége is a törvénymódosítás két ütemének szétválasztását indokolta. Az alkotmánybírósági határozatból következő szabályozási cél a Balaton-törvény szigorítására irányul, mivel a vízpart-rehabilitációs és a partvonal-szabályozási tervekre és jogalkalmazásra vonatkozó garanciális szabályok megalkotását szabta feladatul.

A területrendezési terv módosítására beérkező javaslatok többsége ezzel szemben a Balaton-törvény előírásainak az enyhítését szeretné elérni, ebből következően előbb kell kiegészíteni a Balaton-törvényt, hogy az egészséges környezethez való jog a későbbi tervezés során érvényesülhessen. Mindez a természetvédelmi, környezetvédelmi érdekek érvényesítését, garanciáját jelentő törvényi előírások kiegészítésével biztosítható. A garanciális szabályok megalkotása, tehát a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve a Balaton-törvény felülvizsgálatának egyben előfeltétele is.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Balaton-törvény módosítását célzó törvényjavaslat tárgyalását mindezek figyelembevételével kezdje meg, és kérem a tisztelt Ház támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 347 2005.11.15. 2:23  336-356

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok fontos kérdés hangzott el itt az előző hozzászólásokban, háromra hadd reagáljak.

Az egyik a csónakkikötők kérdése, amely valóban a horgászturizmus feltételeinek megteremtése szempontjából fontos. A Balaton vízpart-rehabilitációs tervei kijelölik azokat a helyeket, ahol ilyen csónakkikötők építhetők. Az elmúlt időszakban, években több kikötő épült, amely jó minőségben várja a horgászturistákat, nem utolsósorban a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával. Azt gondolom, elegendő hely áll rendelkezésre, hogy ezeket meg tudjuk valósítani.

A másik: a szennyvízprogram tekintetében természetesen a kormányzat nem csupán határidő-módosításra tesz javaslatot, hiszen a második nemzeti fejlesztési terv keretében harminc település szennyvízprogramjának az elindítását végeztük el a déli parton, mégpedig 15 milliárd forint értékben. Ez jelentős előrelépés a Balaton-régió szennyvíztisztítása tekintetében.

Varga László képviselőtársam a Balaton természeti, gazdasági, turisztikai helyzetét átfogóan rajzolta meg, felvázolta a minőségi turizmus szempontjából teendő lépéseket, és valóban az alapvető kérdés, alapvető dilemma az, hogy azt a szigort, amit egyébként az önkormányzatok a Balaton-törvénnyel kapcsolatosan, a Balaton Szövetség, Balaton Fejlesztési Tanács, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság mind-mind következetesen képviselt az elmúlt években, amikor ezekben a kérdésekben vita alakult ki, nos, hogy ezeket hogyan tudjuk összeegyeztetni a turisztikai érdekekkel, hiszen a turizmus is a vízre, a természeti értékekre alapul. Azt gondolom, hogy azzal a bölcsességgel, amit ebben a körben lehetett tapasztalni, és nyilván itt a Házban elhangzó vita alapján meg fogjuk találni, hogy hol húzódik az a határ, hogy a természeti értékeket védeni tudjuk, ugyanakkor ne szabjunk gátat a tó, a turizmus fejlesztésének az elkövetkezendő időszakban sem. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 355 2005.11.15. 5:23  336-356

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm a szót, és köszönöm az elhangzott véleményeket is. Azzal kezdeném magam is, amivel Herényi Károly képviselő úr hozzászólásában feltette a kérdést, hogy kiállta-e az idő próbáját a Balaton-törvény. Azt gondolom, hogy kiállta, és mint a Balaton Fejlesztési Tanács egykori elnöke, emlékszem arra a támogatottságra, ami a Balaton térségében volt meg, és azt gondolom, hogy ez a legfontosabb; meg arra is, hogy abban az időben, ismereteim szerint ezt a törvényt az akkori kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt támogatták. Ez egy fontos jogszabály, a Balaton életében mindenképpen jó irány.

Nyilvánvaló, hogy ha felmerül az általános felülvizsgálat kérdése, akkor egy nagyon széles körű és alapos munkát kell végezni, ez döntően egyébként tervezési feladat, nem szabályozási teendő. Nyilván ennek a munkának az ütemezése függ a tervezési kapacitásoktól; alapos, körültekintő munkát szeretnénk, széles körű egyeztetéssel, mint ahogy ezt is előkészítettük. Példaképpen említem, hogy a nemrégiben elfogadott budapesti agglomerációs törvény mintegy tízéves előkészítő szakasz után került a parlament elé, és tudjuk jól, hogy még akkor is mennyi és mennyi vitatott kérdés merült fel, aztán amit sikerült egyébként tisztázni.

(20.20)

Én fontos feladatomnak tartottam a vízpart-rehabilitációs tervezés felgyorsítását is. Amikor elfoglaltam a posztomat, egyetlenegy ilyen vízpart-rehabilitációs terv volt kiadva, elfogadva, fél év alatt 42-ből 40-et adtunk ki; ez egy miniszteri rendelet. A fönnmaradó két település esetében olyan viták zajlanak, amiket nem sikerült eddig megoldani; bízom benne, hogy hamarosan erre is sort tudunk keríteni.

A 2007-es, szennyvíztisztítással kapcsolatos határidőt szinte valamennyi hozzászóló érintette. Fölmerülhet, fölvethető más időpont is. Igazából mi vezetett bennünket? Az vezetett bennünket, hogy pillanatnyilag nem látjuk, hogy mikor lehet ezt megvalósítani. Abban bízunk, hogy a 2007. január 1-jétől induló második nemzeti fejlesztési terv programjai addigra előre láthatóak lesznek, és egy biztosabb szabályozást tudunk elérni. Ebből a szempontból igaza van Bóka István képviselő úrnak, valóban egy újabb szabályozásra készülünk, mert úgy gondolom - legalábbis a mostani tudásunk szerint -, nem tudjuk befejezni 2007-re ezt a törvényt, és ahogy Herényi Károly is említette, bizony abban az időben ez a dátum így nem lett pontosan meghatározva. Azt nem akartuk, hogy egy nagyon távoli időpontot jelöljünk meg, mert ez újra elkényelmesíti az érintetteket; azt gondolom, egy pontos tervezési szakasz, előkészítő szakasz után világosan látjuk és leszabályozható lesz, a települések érdekeit semmiképpen sem kívántuk azonban sérteni azzal, hogy változatlanul hagyjuk a törvényi szabályozást.

Több olyan kérdés merült föl, ami, bizonyos vagyok benne, föl fog merülni az átfogóbb felülvizsgálat során, mint amit Varga László említett, és Nagy Jenő képviselőtársam is fölvetett ilyet, vagy Bóka István említette például a kártalanítás kérdését, a parti sétányok megőrzésével kapcsolatos ügyeket. Ezek fontos kérdések. Mellesleg hozzáteszem azt, hogy a második nemzeti fejlesztési terv vagy az országos területfejlesztési koncepció, amelynek a vitáját a parlament éppen a jövő héten kezdi, például a parti sétányok kérdését kiemelten kívánja kezelni, hiszen éppen a kiemelt Balaton-program teszi majd azt lehetővé, hogy ezeket a parti sétányokat ki tudjuk alakítani, védeni tudjuk, megfelelő növényzetet, bútorzatot, a Balaton arculatának megfelelő miliőt tudjunk ott teremteni majd az elkövetkezendő időszakban.

Szeretném mindenkinek megköszönni a véleményeket, a támogató véleményeket is. Mézes Éva képviselő asszony részéről, aki ugyancsak Balaton-parti képviselő, és tudom, hogy a Balaton szerelmese velünk együtt, úgy érzem, a vitában is a Balaton iránti szeretet szólalt meg, a Balaton iránti aggodalom és elkötelezettség. Nagyon komoly munka egy ilyen törvénynek az előkészítése, hogy megtaláljuk azt a szabályozást, ami elősegíti a Balaton fejlesztését és nem rontja a Balaton természeti környezetének a megóvásával kapcsolatos érdeket. Ez volt a törvény Alkotmánybíróság által meghatározott módosításának az indoka egyébként.

Köszönöm szépen a véleményeket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 61 2005.11.22. 20:37  60-96

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztést a parlament a ’90-es évek közepén emelte megfelelő rangra. Ezt a megfelelő rangot abban az időben a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény elfogadása jelentette 1996 márciusában. A törvény, először az ország történetében, meghatározta a Magyar Köztársaságban folyó területfejlesztés kereteit és feltételeit. A törvény abban az időben is megfelelt az Európai Unió legkorszerűbb elvárásainak is.

Az elmúlt tíz esztendőben a törvény végrehajtása során sok minden történt, többek között elkészült, és az Országgyűlés 1998 márciusában elfogadta a jelenleg is hatályos országos területfejlesztési koncepciót. Ez volt az első olyan tervdokumentum, amely meghatározta az ország hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. Ugyancsak kiemelkedő országgyűlési dokumentum volt a területi folyamatokról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentés, amely az 1990-től 1998-ig terjedő időszak területi folyamatait értékelte. Ezt 2001-ben fogadta el a tisztelt Ház. Kiemelném, hogy mindkét dokumentum elfogadásakor, 1998 márciusában, illetőleg 2001 júniusában az akkori jobboldali, illetőleg a baloldali ellenzék egyaránt tartózkodott, ami, úgy gondolom, ennek ellenére pozitívan értékelhető. Pozitívan, mert az ország dolgairól, az ország jövőjéről volt szó, és a tartózkodás inkább a fejlesztési elképzelések, alternatívák akceptálását, szükségességének elismerését jelentette.

Most ismét fontos dokumentum, a megújított országos területfejlesztési koncepció fekszik a tisztelt Ház asztalán. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy már az EU-csatlakozásunk időszakában is pozitívan értékelték Brüsszelben, az ország határain túl egyaránt az ország területfejlesztési, illetőleg regionális politikai felkészülését. A törvényi előírásnak megfelelően több dokumentumot terjesztek az Országgyűlés elé, mindenekelőtt a területi folyamatok alakulásáról szóló és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentést. A másik fontos jelentés az országos területfejlesztési koncepció felülvizsgálatát tartalmazza. Ezek az országos területfejlesztési koncepció megalapozását szolgálták. És természetesen a legfontosabb dokumentum mégiscsak az országos területfejlesztési koncepció, illetőleg az az országgyűlési határozat, amely összefoglalja a területpolitikai célkitűzéseinket. (Sorban felmutatja a dokumentumokat.)

Magyarország lassan két esztendeje az Európai Unió tagja. A területi folyamatok elemzése alapján megállapítható, hogy szükséges a koncepció újragondolása, a célok az Európai Unió területi kohéziós politikájával való összhangba hozása. Szükséges az új országos területfejlesztési koncepció elfogadása. Szükséges, mert Magyarország olyan lehetőség előtt áll, amely évtizedek óta nem adatott meg hazánknak. Elértük ugyanis, hogy Magyarország az Európai Unió következő költségvetési időszakában, 2007 és 2013 között előreláthatólag 6 ezer milliárd forintnyi támogatásban részesülhet. Jelentőségét tekintve talán egyenértékű ez azzal az összeggel, azzal a fejlesztési lehetőséggel, ami a kiegyezés utáni Magyarországot sok tekintetben Európa élvonalába emelte.

Ez az összeg a jelenlegi fejlesztési forrásainknak több mint hétszeresét jelenti, amelynek ésszerű és sikeres felhasználásához azonban jól megfogalmazott, jól meghatározott fejlesztési célokra és az ezeket támogató gazdasági és társadalmi környezetre van szükség. Fontos tehát, hogy elkészüljön az új területpolitika, amelynek legfontosabb elveit az országos fejlesztési koncepcióval összhangban, amelyről a vita az elmúlt órákban folyt itt, a parlamentben, az országos területfejlesztési koncepció tartalmazza. Ez felvázolja az ország térszerkezetét, a területpolitika jövőképét, felvázolja továbbá az átfogó területpolitikai célkitűzéseken túl hazánk hét területfejlesztési régiójának a terveit, illetve azt, hogy az ágazati fejlesztések során milyen területi szempontokat kell figyelembe venni, melyek a magyar területpolitika legfontosabb céljai.

 

(12.10)

Addig, amíg korábban inkább az ágazati fejlesztések, az ágazati fejlesztéspolitikák vadhajtásait nyesegette a területfejlesztés, mára egy teljesen megváltozott környezetben és új felfogásban az ágazati fejlesztéspolitikák és a területi szempontok szoros kölcsönhatása, mintegy mátrixba történő szervezése együttes működését lehetne megjelölni a változások legfontosabb elemének.

És a célokban is komoly változások történnek - a javaslatunk erre irányul. Addig, amíg korábban szinte kizárólag a területi felzárkóztatást jelöltük meg célként, most első helyre a térségi versenyképesség növelése került. Ugyanis az integráció következtében Magyarország egy olyan nagyobb gazdasági-kulturális tér részévé vált, amelyben a régiók, a térségek, a települések fejlődési esélyeit mindenekelőtt a versenyképességük határozza meg. A versenyképesség pedig magába foglalja az adott térség sokfajta elemét, például azt, hogy mennyire vonzó az ott élő vagy oda települő emberek, a tőkebefektetések vagy a turizmus számára.

A versenyképesség azonban nemcsak a vállalkozások, hanem a polgárok, az intézmények, a civil szervezetek sikerességével is mérhető. Mindezt erősíthetik a területi alapon szerveződő kis- és középvállalkozások, a multinacionális cégek, a tudományos kutatóműhelyek, az egyetemek és a főiskolák, a kamarák, az önkormányzatok, a kistérségi társulások, a civil szervezetek között létrejövő gazdasági célú együttműködések.

A következő célunk azonban természetesen az ország kiegyensúlyozott fejlődésének és területi felzárkóztatásának biztosítása. A területpolitika kétirányú tevékenység: egyfelől segítenie és biztosítania kell, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg; másfelől pedig minden eszközzel mérsékelni kell a területi leszakadást. Hazánk nyugat-dunántúli és középső területei olyan létfeltételeket és lehetőségeket kínálnak, amelyek az uniós állampolgárok körülményeihez, életszintjük átlagához hasonlítanak, közelítenek.

Magyarország legelmaradottabb délnyugati, északkeleti területei számára azonban biztosítani kell a lehetőséget, hogy a saját sorsukat a kezükbe véve sikeresek legyenek, és mindenki számára elérhető legyen a nyugodt és biztonságos jólét. Az életminőség javításához, javulásához, az emberek életszínvonalának jelentős emelkedéséhez mindenekelőtt az szükséges, hogy mindenki számára legyen munkalehetőség; az emberek otthont teremthessenek maguknak és családjuknak. Célunk, hogy olyan társadalomban éljünk, amely egyre inkább megbecsüli a versenyképes tudást; hogy az országban európai mércével mérve is jók legyenek a közlekedés feltételei és a közszolgáltatások; hogy tisztább és biztonságosabb legyen a környezet, és magasabb színvonalú az egészségügyi ellátás; hogy hazánk polgárai egészségesebben és tovább élhessenek.

Továbbá célunk, hogy mind kevesebben legyenek, lehessenek olyanok, akiknek egy életre meghatározza a jövőjét, hogy melyik régióba, melyik településre, milyen családba születtek. Mivel a már említett fejlettségi szakadék szinte minden fontos mutatót nézve elválasztja egymástól az ország egyes részeit, ezért közös erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű régiók gyorsan fejlődhessenek, felzárkózhassanak.

Harmadik fontos célkitűzésünk a fenntartható fejlődés biztosítása, amelynek a célja, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminőségének fenntartását, sőt mi több, javítását. Ennek érdekében nagyon sokat lehet és kell még tennünk. Erősíteni kell például a főváros nemzetközi metropolisz szerepét és az ország többi részére gyakorolt húzóhatást. Az európai térben már nemcsak országok versenyeznek, hanem nagyvárosok, világvárosok, ezért nekünk nemzeti érdekünk, hogy Budapest versenyképes világvárosként állja a sarat ebben a versenyben.

Aztán ha belülről nézzük ezeket a folyamatokat, akkor persze már másképpen mutatkozik meg a kép, akkor már inkább egy egy központú ország képe rajzolható fel. Éppen ezért szeretnénk erősíteni azokat a regionális fejlesztési pólusokat, amelyek ösztönzik az ország, illetőleg az adott régiók fejlődését. Ám policentrikus, egymással együttműködő városhálózatot szeretnénk, amely képes az ország térségeit hatékonyan egymáshoz kötni és integrálni az európai városhálózathoz.

(12.20)

A közlekedés fejlesztése az egyes térségek, nagyvárosok elérhetőségének javításán túl a minőségi élethez is elengedhetetlen feltételt jelent. Az úgynevezett turisztikai zászlóshajós térségekben pedig, amelyek valamilyen kiemelkedő vonzerővel rendelkező térségek, a szolgáltatásokat és az egész turisztikai infrastruktúrát egymással összehangoltan kell fejleszteni, hogy a célunk, a fenntartható fejlődés biztosítható legyen, akár a természeti, akár a kulturális-történeti örökségeinket tekintjük.

Negyedik fontos célunk, hogy elősegítsük Magyarország területi integrálódását Európába. A politikai integrálódás, noha az sem volt egy rövid és egyszerű folyamat, mégis talán könnyebb és gyorsabban végrehajtható volt, mint a térségi beilleszkedés. Az új területpolitikánk egyik meghatározó eleme a nyitottság, ami azt jelenti, hogy kiemelten kell kezelni az ország nemzetközi kapcsolataiból, az európai uniós tagságból adódó lehetőségeket és kötelezettségeket, ezen belül pedig hazánk történelmi fejlődéséből adódó nemzeti sajátosságokat és feladatokat is.

A területpolitikának elő kell segítenie területi integrálódásunkat Európába, vagyis azt, hogy hazánk mindinkább beágyazódjon az Európai Gazdasági Térbe, a nemzetközi közlekedési, kutatási, tervezési hálózatokba. Bővítenünk kell a határ menti fejlesztések nagyságrendjét, bátorítani határon átnyúló együttműködéseket, hiszen azok már nem elválasztanak, hanem összekötnek térségeket és embereket egymással. Ugyancsak lényeges a nemzeti és a nemzetiségi együttműködések fejlesztése. Hazánk ugyanis kapu lehet az Unió további bővítéséhez. A határon túli magyarság sorsa meghatározó mind szomszédsági kapcsolataink, mind pedig a határ menti együttműködések szempontjából. Az új szomszédságpolitika jegyében át kell adnunk az uniós források felhasználásával kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat szomszédainknak.

Az ötödik célkitűzés az, hogy az ország jövőjét nem csupán a fejlesztések határozzák meg, hanem a fejlesztések módja is. Nos, ebből a felismerésből ered, hogy számunkra a decentralizált fejlesztéspolitikai rendszer kialakítása, a regionalizmus egy nagyon fontos elérendő cél. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a fejlődés legjobb útja térségenként határozható meg, és területi szinten szervezhető meg hatékonyan.

A források decentralizált felhasználása a felzárkózás egyik legfontosabb eszköze lehet. A legjobb eredménnyel kecsegtető erőforrás-hasznosítási lehetőségeket tehát a régióknak kell megtalálniuk, zöld utat adva a helyi kezdeményezéseknek, a partnerség és az átláthatóság érvényre jutásának. Tehát érdemi decentralizációra van szükség, amely az idén először volt tetten érhető a költségvetési források elosztásában, nagyságrendjük növelésében. A decentralizáció a régiók kompetenciáinak megerősítésével támogatható.

Az ország jövőjét tehát nem csupán a fejlesztések határozzák meg, hanem a fejlesztések módja is. Ezért fontos számunkra a decentralizált fejlesztéspolitikai rendszer kialakítása, a regionalizmus, amely mellett a kormány elkötelezett. Elkötelezett a decentralizáció, a régiók önálló fejlesztése, az önálló regionális operatív programok mellett, és ezek megvalósítása érdekében határozottan képviseli álláspontját az Európai Bizottsággal történő egyeztetések során.

Az országos területfejlesztési koncepció lehetőséget ad arra, hogy a tervezési és programozási rendszer súlypontja fokozatosan a régiók szintjére tevődjön át, helyeződjön át. Ebből a szempontból meghatározó, hogy a 2007-2013 közötti programozási időszakra minden régió kidolgozza saját programját, és annak saját hatáskörben történő végrehajtására forrásokat fog majd kapni annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a főváros térségére, hogy oldódjon a Budapest-központú térszerkezet, s ezáltal a társadalom és a gazdaság hatékonyabb és fenntarthatóbb működése váljon lehetővé. Szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló pólusokra, amelyek egy harmonikus, policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusok célja, hogy a fejlődést közvetítsék, illetve kisugárzó erejüknél fogva generálják a régiók és az országhatárokat is átlépő hatóterületeik fejlődését, illetve magas szintű kulturális, szolgáltatási és munkahelyi kínálatukkal képesek legyenek régiójuk számára megtartani a legképzettebb munkaerőt is. A versenyképességi pólusok legfontosabb szerepe az innováció megjelenítésében és terjesztésében van.

Az országos területfejlesztési koncepció négy kiemelt programra is javaslatot tesz. Ezek a Balaton, a Duna, a Tisza fejlesztésére vonatkoznak, és a termálvízkincs hasznosítására. A Balaton a főváros után ma is a legnagyobb hazai idegenforgalmi vonzerőt jelenti, és természeti, turisztikai, hajózási, valamint szőlő- és bortermelési adottságaira építkező gazdasága a turizmus, a nemzetgazdaság fontos tényezője, ugyanakkor nagy gondot jelent a labilis környezeti állapot és a turizmus szezonalitása, ezért kell megteremteni a versenyképes turizmust, és azt területileg differenciálni. De másik oldalon fontos a tó ökológiai állapotának, a víz minőségének a megóvása és javítása, a szezon meghosszabbítása, a tájrehabilitáció, a környezetkárosító mezőgazdasági tevékenységek korlátozása.

Jelentős feladat a Tisza-térség integrált fejlesztése, amely nem csupán az árvízvédelemről szól, hanem a terület- és vidékfejlesztésről, a sajátos tájgazdálkodásról, ennek hagyományai felélesztéséről, továbbviteléről, nem beszélve azon turisztikai lehetőségek kiaknázásáról, amit a Tisza jelent, és ezeknek a kulturális kincseknek, örökségeknek a megőrzéséről, ami a Tisza térségében még jócskán fellelhető. A Duna fejlesztése pedig döntően mint európai közlekedési korridor fejlesztése jelenik meg, öt magyarországi régiót érint. Persze a gazdasági, a közlekedési lehetőségek kiaknázása mellett szeretnénk figyelmet fordítani majd a Duna turisztikai lehetőségeinek a kiaknázására is.

A termálvízkincsről különösképpen nem kell beszélnünk, hiszen valamennyien ismerjük, tudjuk ebben az országban, hogy hihetetlen érték van a kezünkben, amit még jobban ki tudunk használni. A kormány nemrégiben döntött a turizmusfejlesztési stratégiáról, ennek a középpontjában az egészségturisztikai fejlesztések állnak. A termálturizmus, a turizmus lehetőségeinek a kiaknázása, meggyőződésem, ennek az országnak hatalmas lendületet adhat az elkövetkezendő időszakban.

A fejlesztéspolitikai dokumentumokban foglalt célok sikere nagymértékben azon múlik, hogy a helyi, a regionális, az ágazati és a társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben jelenjenek meg és érvényesüljenek, hogy mindenki megtalálja, lássa a számításait, ugyanakkor célratörő legyen, tudjon súlyozni, tudjon prioritásokat meghatározni. Éppen ezért különös hangsúlyt helyeztünk a dokumentumnak a társadalmi, gazdasági és tudományos élet képviselőivel való egyeztetésére. Országos stratégiai dokumentumok esetében, úgy gondolom, nemigen fordult elő még ilyen széles körű egyeztetés, mint az OFK és az OTK kapcsán zajlott. Magam is rengeteg ilyenen részt vettem, sok hasznos javaslatot kaptunk, amelyek beépültek egyébként az OTK-ba több ponton, ennek hatására változott.

Köszönet illeti azokat a műhelyeket, szakembereket, akik részt vettek a program előkészítésében, azokat, akik a társadalmi vitába kapcsolódtak be, a parlamenti bizottságokat, a területfejlesztési tanácsokat, az önkormányzatokat, egyszóval mindenkit, aki segítséget nyújtott ahhoz, hogy ez ma a parlament elé kerülhetett. Kérem, hogy vitassák meg, vitassuk meg a koncepciót, hogy széles körű társadalmi és szakmai vitát követően törekedjünk arra, hogy a döntés politikai konszenzussal teremtődjön meg, szülessen meg, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy hosszú távra szóló területfejlesztési célokban, prioritásokban egyetértsünk, és majd annak megfelelően cselekedjünk hazánk fejlődése érdekében.

Ehhez kérem az önök, a tisztelt képviselőtársaim támogatását, segítségét. Kérem, vitassák meg, vitassuk meg és fogadjuk el ezt a koncepciót.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 205 2005.12.05. 2:11  204-206

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A Balaton-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - az egészséges környezethez való jog érvényesülését garanciális szabályokkal támasztja alá.

Részletesebb és jobban körülírt szabályokkal látta el a törvénynek a zöldterületek használatára, a parti sétányok kijelölésére és a nádasok védelmére vonatkozó szabályait. Magasabb szintre emelt néhány szabályozást, amelyek alacsonyabb szintű jogszabályokban voltak meghatározva. Pontosította a vízpart-rehabilitációs és partvonal-szabályozási tervek készítésére és jóváhagyására vonatkozó szabályokat. Összességében szigorította a Balaton-törvény előírásait.

A módosító javaslatok közül támogattuk azokat a javaslatokat, amelyek a zöldterületek használatát szigorítják, valamint azokat a javaslatokat, amelyek a kormány számára felhatalmazást adnak a területrendezési tervekből származó korlátozásokból eredő kártalanítási igények rendezéséhez szükséges szabályozásra. Emlékeztetném önöket, hogy a jelenleg tárgyalt törvényjavaslaton túl előkészítés alatt áll a Balaton-törvény teljes felülvizsgálatára, az országos területrendezési tervvel való összhangjának biztosítására vonatkozó törvényjavaslat. Ez várhatóan a jövő év vége felé kerül az Országgyűlés elé, és ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kínál majd alkalmat és lehetőséget a most nem tárgyalt törvényhelyek felülvizsgálatára, illetőleg módosítására is.

Köszönöm az Országgyűlésnek azt a megtisztelő figyelmet és azt az egy irányba mutató közös gondolkodást, amellyel a Balaton-törvényt és annak módosítását is figyelemmel kísérték, és egyben kérem, hogy fogadják el a kormány álláspontját a módosító javaslatokról szóló határozathozatalnál.

Elnök úr, köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 392 2005.12.05. 11:03  317-392

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi napon kezdtük a részletes vitát, a mai napon fejezzük be, közben kedd lett. Nagyon szépen köszönöm az elhangzott észrevételeket. Komolyan mondom, élveztem ezt a konzultációt, noha késői időpontban beszélgethettünk a területfejlesztésről.

(0.00)

Mindjárt szeretném leszögezni, hogy a nem támogatott javaslat önmagában nem jelenti azt, hogy az a javaslat nem lenne bizonyos feltételekkel helyénvaló és támogatható, de valóban fölmerül egy műfaji kérdés egy országgyűlési határozatnál, hogy mi az, amit rögzíthetünk: terjedelmi korlátoktól elkezdve azok a megfontolások, amelyek koherenssé tesznek egy ilyen határozatot. Úgy gondolom, hogy ugyanakkor nyilván helyes ez az aggály, hogy ha valami nem fogalmazódik meg egy ilyen határozatban, akkor lehet, hogy elvész az a gondolat, elvész az a lehetőség, tehát valahogy meg kell találnunk azt a középutat, ami biztosítja ezeknek az értékeknek a kiteljesülését.

Nagyon fontosnak tartom a szinkront az országos fejlesztési koncepcióval. A módosító indítványokat is össze kell fésülnünk, természetesen.

Fölmerült a falufejlesztés kérdése. Megvallom őszintén, én magam is kerestem, keresem ezt a szót, hogy hol lehet jelezni. Mert az anyagban nyilván több helyütt szerepel, és úgy érzem, hogy helyén van a falufejlesztés kérdése, mégis talán az országgyűlési határozat bizonyos pontján is célszerű, hogy ez szerepel; ebben én partner lennék.

Az önálló regionális operatív programok kérdését, ha nem is az alapelvekben, de azért ezek a dokumentumok rögzítik. Önálló regionális operatív programok első ízben lesznek Magyarországon, sőt már el is kezdték ennek a kialakítását, a tartalmát, az intézményrendszerét, ami fejlesztési tanácsokra, ügynökségekre alapul, döntően vagy éppen a források indikálásában, elosztásában vagy éppen a szabályozásában. Azt gondolom, hogy ez közös érdekünk, és most már nem az egy ország–egy régió elv az érvényes, legalábbis a kormányzat politikájában, de ezt most már Brüsszel is elismeri.

A vitában a legtöbb hozzászóló a kiemelt térségeket érintette. Úgy tűnik, mintha az lenne a meggyőződés, hogy pusztán az a térség fejlődhet, amelyik kiemelt. Pedig azt gondolom, hogy erről szó sincs, hiszen számtalan olyan lehetőség biztosítja a térségek fejlesztését az ágazati szektorális programoktól az operatív programokig bezárólag, amelyek komplex értékelést követően jelzik, mutatják meg, hogy mire is juthat egy-egy térség.

Én magam meg vagyok fertőzve a homokhátság problémájával Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke által, és mondhatom, hogy azért az elmúlt két esztendőben léptünk előre. Éppen ma értékeltük ezt, Glatz Ferenc elnök úr is részt vett ezen a tájékoztatón. A napokban írtam alá azt a határozatot, ami 26 pályázót támogat a homokhátság területéről, döntően beruházásokat, részben pedig tervezőmunkát több mint 400 millió forint értékben. Két év alatt ez körülbelül 800 millió forintot ér el, de azt gondolom, az is nagyon fontos dolog, hogy kiemelt kormányzati nagy projekt indult el a homokhátsági feladatokkal kapcsolatosan.

Nos, úgy gondolom, hogy a Dunához és a Tiszához is tartozik, mert vízgazdálkodási kérdés, ugyanakkor mégsem a Duna, mégsem a Tisza problémája a homokhátság, hanem ahogy a hozzászólásokban elhangzott, egy önálló, komplex probléma, ami önálló megoldást igényel. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ha a kiemelt térségekben helyezzük el, akkor egy ötödik önálló térség lenne ez, tehát a Balaton, a Duna, a Tisza és a termálprogram mellett ötödikként kellene. Ámbár fölmerült az, hogy ezentúl a Rába-, Velence-, Vértes- és a Körös-régió is tartozzék a kiemelt térségek közé. Ha lelki szemeink előtt látjuk az ország térképét, bizony alig marad akkor olyan terület, amit nem emelünk ki. Ebben a helyzetben nem emelnénk ki semmit, nem lennének prioritások, nem lennének súlyok, és noha támogatom azt, hogy vannak területek, amelyeket ki kell emelni, ez a kiemelés nem jelenti a teljes körű kiemelést, mint ahogyan a Duna, a Balaton és a Tisza esetében is meghatároztunk bizonyos fajta kiemeléseket, bizonyos fajta prioritásokat.

A Körös kérdése nagyon sokszor előkerült. A szándékaink szerint ez a regionális operatív programok körébe tartozhatna, de nyilvánvaló, hogy lehetnek, lesznek olyan ágazati operatív törekvések, programok, amelyek érintik - vagy éppen a határmenti együttműködés kérdése -, és a dél-alföldi régió megfogalmazott célkitűzését illetően: való igaz, hogy ha a szűk határ menti együttműködést tekintjük, a depressziós térségek, a szűk lehetőségek kérdése mind-mind fölmerül, ugyanakkor ha egy tágabb, a trianoni határok által átvágott nagy térséget, tájat tekintek, akkor Arad, Temesvár és hasonló területek dinamikus fejlődésével állunk szemben, olyannyira, hogy ez bizony kihívója a dél-alföldi területnek, és tulajdonképpen a versenyképességi pólusok tekintetében ezt tartom a legfontosabb dolognak, hogy állják-e a sarat majd ezek a hazai nagyvárosok Kassa, Nagyvárad, Arad, Temesvár és más hasonló városokkal szemben. Ez pedig nagyon fontos nemzeti érdekünk és térségi érdekünk nyilvánvalóan.

Nos tehát, valóban, ahogy elhangzott, tér van, és ebben a területfejlesztésben, azt gondolom, hogy a térben való gondolkodás, a térségi szemlélet, ami a leginkább imponáló és leginkább érdekes; és teljes mértékben egyetértek azzal, hogy komplexnek kell lenni ennek a fejlesztésnek. Ezt a komplexitást persze ez az egész anyag adja együtt, minden egyes gondolatában és sorában. Ezért is mondtam ott az elején, hogy az elhangzott gondolatok jelentős részével nem is szállnék vitába, hanem inkább fűzném tovább, folytatnám tovább, de úgy érzem, hogy a döntő hányada ebben a dokumentumban megtalálható.

Felmerült a települések működőképességének és lakosságmegtartó képességének kérdése, amiről ugyancsak úgy gondolom, hogy bent van. A működőképességet azonban én itt költségvetési kategóriaként érzem inkább. A fejlesztés, működés korábbi kettőssége jön vissza inkább számomra, noha abban egyetértek, hogy a fejlesztés során nagyobb figyelmet kellene fordítani a működőképesség figyelembevételére, mint ahogy nem igazából kalkulálnak előre az adott intézmény, beruházás fenntartásával a fejlesztők.

A különböző intézményi szolgáltatások helyben történő elérése olyan kérdés, amit, úgy gondolom, érdemes még átgondolnunk, hiszen a törekvésünk magunknak is ez volt. Lehet, hogy valóban a módosító indítványok ezt talán jobban tükrözik; ígérem, hogy ezt meg fogjuk tenni, meg fogom tenni.

A nagyvárosi környezeti ártalmak azonban nem zárják ki a többi város vagy többi település környezeti ártalmával kapcsolatos feladatok teljesítését, hiszen ez a pólusokhoz kötődő szövegkörnyezetben található.

A legfontosabb kérdésként merült föl a szervezeti, intézményi résznél a régiók programjának a szerepeltetése vagy nem szerepeltetése. Nos, sok kritika érte és érheti is ezeket a mondatokat, ezek valóban eléggé szimbolikus mondatok. Én inkább amellett lennék, hogy hagyjuk meg, mert azért jelentős váltásnak vagyunk a tanúi, a régiók megerősödésének. Egyébként itt öndefinícióról van szó, nem mi határoztuk ezt meg, a régióktól kértük. És magam is perlekednék néhány megállapítással vagy célkitűzéssel, hogy nem teljesen tükrözi az adott régió lehetőségeit, adottságait, jövőképét.

Mégis abból a szempontból fontosnak vagy úttörő jelentőségűnek vélem, hogy ezzel indítottunk el a régiókat egy olyan úton, aminek a vége lehet az a megfogalmazott igény, hogy a régiók rendelkezzenek választott testülettel, erősebb legitimitással; bár a másik oldalon, megjegyzem, persze nem csupán a választott testületekkel bíró szervezetek azok, illetve a választás útján lévő szervezetek azok, amelyek legitimek nyilvánvalóan, hiszen ezek konstituálnak különböző egyéb más szervezetet, ami legitimnek tekinthető.

Egy biztos, hogy a régiók felkészültsége olyan fontos kérdés és olyan közös feladat, amire az elkövetkezendő időszakban óriási nagy figyelmet kell fordítanunk, hiszen a II. nemzeti fejlesztési terv, az önálló regionális programok lebonyolításának talpkövét jelentik a régiók, és ez egy közös feladat, közös munka.

 

(0.10)

 

Szeretném megköszönni a vitában elhangzottakat, a kapcsolódó módosító indítványokkal gazdagítsuk tovább ezt az anyagot. Magam nyitott vagyok erre, és sok tekintetben tudom zárszóként is azt mondani, hogy a felvetett gondolatok valamiképpen szerepelnek ebben a dokumentumban, úgyhogy hiszek abban, hogy közös platformot tudunk találni a szavazás során, de pláne majd a program közös végrehajtása során, hiszen ez nemcsak a régiók, hanem az egész ország érdekét is szolgálja.

Köszönöm szépen a véleményeket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 4 2005.12.06. 5:24  1-4

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Gyakran mondtuk a kormányprogram meghirdetésekor, hogy Magyarország ma szabad, de igazságtalan. Éppen ezért az elmúlt egy évben minden erőnkkel arra törekedtünk, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés, igazságosabb legyen az adóforintok elosztása, igazságosabb legyen Magyarország. Úgy gondolom, hogy lakásprogramunkban érvényt szereztünk az igazságosságnak, érvényt szereztünk a nagyobb igazságosságnak. Úgy látom, nemcsak a társadalom, de az ellenzék elismerését is kivívta ez a lakásprogram.

A fiatalok otthonteremtése ma igazságosabb, mint egy-két vagy éppen négy esztendeje volt. A kedvezményes hitelek mellett az állam kezességvállalása segíti a szerény önerővel, de rendszeres jövedelemmel rendelkezőket. November 1-jétől a korhatárt fölemeltük 30-ról 35 évre, ami nem csupán ezt az ötéves korosztályt jelenti, hiszen arányaiban, méreteiben ebben a korosztályban sokan vannak, akik már házasok, akik gyermekkel rendelkeznek, akik annyi jövedelemmel rendelkeznek, hogy az állami kezességvállalást igénybe tudják venni. A Fészekrakó-program keretében több mint 16 ezer szerződés került aláírásra, bizony ez 42 milliárd forintos összeget is jelent egyben, vagyis hogy ennyi értékben vásároltak lakást az állami segítséggel, az állami támogatással.

A kezességvállalást igénybe vevők száma megközelíti a hétezret, és nagyon sikeres a fiatalok otthonteremtési támogatása, a használt lakások megvásárlásának a támogatása, ami egyben élénkíti a lakáspiacot is.

(8.30)

Várakozással tekintünk január 1-je elé, amikor is az áfakulcsok csökkentése a lakáspiacot is érinti, hiszen a 25 százalékos kulcs 20 százalékra csökken. A lakáspiacon már érezni, tapasztalni is lehet, hogy néhányan elébe mennek, és már ilyen feltételek mellett kínálják a lakásokat.

Az igazságosság jegyében dolgoztuk ki a panel- és a Panel Plusz programot, amiről frakcióvezető-helyettes úr szólt az elmúlt percekben, amely elsődlegesen persze nem valamifajta városrehabilitáció, nem valami műszaki probléma, nem valami műszaki kérdés, hanem egy társadalmi ügy, társadalmi kérdés, hiszen a lakótelepekkel kapcsolatosan éppen olyan helyzetben vannak az Európai Unióhoz csatlakozott új tagállamok, hogy ezeken a lakótelepeken még nem indultak meg azok a társadalmi folyamatok, amelyek bizony Nyugat-Európában már lezajlottak, és nagyon szomorú tapasztalatoknak is lehettünk tanúi éppen az elmúlt hetekben. Hogy ezeket a kedvezőtlen társadalmi folyamatokat megelőzzük, szükségünk van arra, hogy jobb életminőséget biztosítsunk az embereknek, felújítsuk a lakásukat, és hogy megtegyük azokat a lépéseket, amelyek akár a közbiztonsághoz, akár a közterületek, a zöldterületek megújításához kapcsolódnak. Látható, hogy az a 800 ezer lakás, ami felújításra vár, és az a kétmillió ember, akiket érint ez a program, tulajdonképpen egy komplex, átfogó elképzelés, egy komplex program.

Az elmúlt négy évben 4,6 milliárd forintból 36 ezer lakást tudtunk felújítani; az idei esztendőben 8 milliárd forintra vállalhatunk kötelezettséget. Valóban, magam is úgy tapasztalom, hogy helyes volt meghosszabbítanunk a Panel Plusz pályázat határidejét, mert az érdeklődés óriási, folyamatosan érkeznek be a pályázatok, és biztos vagyok benne, hogy az utolsó napig számíthatunk arra, hogy az önkormányzatok, illetőleg a lakóközösségek ezeket a pályázatokat benyújtják.

Gyakran felmerül a kérdés, hallom, hogy szabad-e ennyi pénzt áldozni erre a dologra; én azt gondolom, hogy igen, szabad, kell, hiszen nagyon sok embert érint, és más életminőséget tudunk biztosítani a családok százezreinek, akár a fűtés-korszerűsítésről, akár a nyílászárók cseréjéről, akár a fűtésrendszerek korszerűsítéséről beszélünk. Itt hadd álljak meg egy pillanatra, mert frakcióvezető-helyettes úr is említett számokat, de ezek a számok napról napra növekednek: 599 pályázat érkezett be 30 ezer lakásra. A legsikeresebb, hadd említsem, 96 pályázat érkezett Székesfehérvárról 6500 lakásra, persze van olyan település, ahol kevesebb a panellakás, és emiatt kisebb az érdeklődés, és van olyan, hogy csak egy érkezett 25 lakásra - így szóródik, ilyen óriási a különbség. 17 milliárd forint értékben tudjuk ezeket a lakásokat felújítani. Úgy gondolom, hogy ez egy sikeres nemzeti program, amit közösen kell az elkövetkezendő időszakban is továbbvinni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 179 2005.12.12. 2:22  176-179

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A három legfontosabb turisztikai cél közé tartozik a konferenciaturizmus. A gazdasági előny mellett az is fontos, hogy szervezetek, befolyásos döntéshozók vesznek részt ezeken a konferenciákon, amelyek elősegíthetik Magyarország fejlődését. Budapest a legnépszerűbb konferencia-célpontok közé tartozik, a növekedés jelentős részben köszönhető a konferenciaturizmusnak.

Az ötezer fős kongresszusi központ megépítése minden idők legnagyobb volumenű turisztikai célú beruházása lesz, komoly előkészítést igényel. Komoly előkészítő tanulmányokat készített a KPMG. A fő kérdés az volt, hogy PPP-program keretében vagy közös vállalati konstrukcióban valósuljon meg. A kormány a kettő közül ez év áprilisában az utolsó mellett döntött, nem utolsósorban azért, mert az Európai Unió különböző szervezetei állásfoglalásukkal így orientálták a döntésünket.

A helyzet azonban több szempontból megváltozott, aminek hatására ez év nyarától foglalkozunk a PPP-konstrukció lehetőségével, ami bizonyos szempontból előnyös lenne számunkra. Ennek megfelelően nemrégiben már a különböző, PPP-vel foglalkozó bizottságok is értékelték ezt a programot, és jó esély van arra, hogy ebben a konstrukcióban valósítsuk meg. Időközben azonban azzal is foglalkozunk, hogy milyen európai uniós forrásból, támogatásból lehet megvalósítani ezt a kiemelkedően nagy és fontos beruházást.

 

(17.40)

Bármelyik megoldást is választjuk, úgy gondolom, hogy legkorábban a jövő évben indulhat meg a kongresszusi központ építése. Keressük azokat a megoldásokat, amelyek révén gyorsíthatók lennének az előkészületi munkák. Innen számítva lehet előrevetíteni azt, hogy körülbelül 2010 körül készülhet el ez a nagyon fontos létesítmény.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
281 4 2005.12.14. 5:17  1-4

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek önnel, dübörög a gazdaság, s nem értek egyet önnel abban - és szeretném ez ügyben megnyugtatni -, hogy düledező panelek. Ezek a lakások, ezek a házak statikailag nagyon jó állapotban vannak. Ezeket a lakásokat, ezeket a házakat érdemes felújítani. Persze, vannak gondok valóban, ahogy elhangzott: a hőszigetelés vagy a gépészeti berendezések cseréje.

Én hiszek a panelprogramban, nemcsak hiszek benne, teszek is érte. Fontosnak tartom, és valóban, a száz lépés egyik kiemelkedően fontos ügye. Nem műszaki kérdésről van szó, hanem fontos társadalmi ügyről van szó, arról, hogy elkerüljük azt, hogy a lakótelepeken társadalmi szegregáció alakuljon ki, hogy olyan társadalmi folyamatok kezdődjenek és induljanak el, amelyek aztán visszafordíthatatlanokká válnak, vagy csak jelentősebb társadalmi ráfordítással tudunk ezen változtatni.

Szükségszerű, hogy beszéljek a panelprogram elemeiről, mert amit ön elmondott, hiányos volt. Az elmúlt időszakban, az elmúlt négy évben, 2001-ben kezdődött ez a program, 36 ezer panellakás felújítására került sor Magyarországon 4,6 milliárd forint értékben. Az idei esztendőben, már az év elején 16 ezer lakás felújításáról döntést hoztam, most 30 ezer igény van bent, összesen tehát 46 ezer lakás. December végéig tart a pályázati határidő, várhatóan még nagyon sok igény érkezik. A források rendelkezésre állnak, hiszen 8 milliárd forintra vállalhatunk kötelezettséget, a következő évi költségvetésben pedig egy nyitott alap áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden beérkezett pályázatot ki tudunk elégíteni.

De nézzük, hogy mi a helyzet az eladósodással, az önkormányzatok és a lakosság eladósodásával! Éppen azért indítottuk el a Panel Plusz hitelprogramot, hogy ezt az állami támogatást fel tudják venni. Egyébként maximum 400 ezer forintot lehet igényelni, és maximum 400 ezer forint lehet az állami támogatás. Átlagosan azonban 150-200 ezer forintot igényelnek lakásonként. Ebből már alapvetően meg lehet oldani a nyílászárók cseréjét, a hőszigetelést, illetőleg a fűtésrendszerek legszükségesebb átalakítását. Azt tapasztalom, hogy az önkormányzatoknak egy kisebb hányada vesz igénybe hitelt, és saját forrásból tudja támogatni ezt a nagyon fontos, a várospolitikában is fontos programot, a lakóközösségeket illetően pedig szinte mindenki, de ennek megvan az oka: ennél kedvezőbb, ennél előnyösebb konstrukciót nem igazából tudok elképzelni. 3-5 évig nem kell visszafizetni a részleteket.

Aki szociálisan rászorul, a jegyzőhöz fordulhat, és az állam átvállalja a kamatokat, ami egyébként 3-4 ezer forint közötti tőketörlesztést és 1800 forint kamattörlesztést jelent évente. A kamat a 20. év végére degresszíven csökken 180 forintra. Ez alatt a 3-5 év alatt már elindul a megtakarítás, jelentkeznek a megtakarítások, és persze folyamatosan. Gyakorlatilag ebből lehet törleszteni. Tehát én azt gondolom, hogy a lakóknak ez egyértelműen előnyös konstrukció. A komplex felújítást támogatjuk. Egy nagyon fontos kormányprogram ez. Azt gondoljuk, ezzel fel tudtuk gyorsítani, és nem is szeretnénk megállni ezen a ponton.

Éppen ezért a lakásügyekkel kapcsolatos kérdés az éppen holnap-holnapután sorra kerülő brüsszeli tanácskozáson egy kiemelt kérdés lesz. Azt gondolom, fontos célkitűzése a magyar kormányzatnak, hogy sikert érjen el ebben, amely kérdéskörbe egy városrehabilitációs programot, a panellakások felújítását, adott esetben szociális lakások építését, illetőleg a közterületek rehabilitációját szeretnénk beilleszteni, hiszen nagyon fontos, hogy ne csupán a lakóépületek, lakóházak felújítására kerüljön sor, hanem a közterületek, a parkolók, a járdák, a növényzet, a játszótér megújítására, hiszen akkor válik magasabb presztízsűvé egy ilyen lakótelep, akkor állíthatóak meg azok a társadalmi folyamatok, amelyeket meg kívánunk előzni.

Azt gondolom, a társadalmi igazságosság szempontjából ez egy fontos program, sikeres program, amit mutat az, hogy a lakóközösségek nagy számban pályáznak, nagy számban jelentkeznek, és amit én nagyon jó jelnek veszek, hogy az önkormányzatok ebben partnerek, hiszen ők is részesei ennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), rajtuk keresztül érkeznek be a pályázatok. A jövő év elején ezekben döntés is születik, és újabb pályázatot hirdetünk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
281 212 2005.12.14. 9:05  211-217

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az építésügy, a közigazgatás a kormányzati tevékenység egyik kiemelten fontos területe. Az építészet művészeti ágként és gazdasági tevékenységként évtizedekre, évszázadokra meghatározza környezetünket, keretet ad mindennapi életünknek, domináns eleme kultúránknak. Az építőipar közvetlenül és multiplikatív hatása révén a GDP több mint egytizedét állítja elő, 300 ezer ember foglalkoztatását biztosítja. Mindezek jelzik az építésüggyel kapcsolatos törvényi szabályozás kiemelkedő jelentőségét is.

A kormány külön figyelmet fordít e gazdasági és igazgatási ágazatra. Törekvésünk, hogy az ágazat és ezzel az egész ország javára fordítsuk az Európai Unióhoz csatlakozás révén kitárulkozó lehetőségeket.

(17.20)

Ennek érdekében az ágazatot érintő szabályozással elő kívánjuk segíteni az uniós szintű versenyképesség kialakulását és megerősödését, a hazai foglalkoztatás bővülését és az építészeti értékek létrehozásának keretet biztosító szabályozási környezet kialakulását. Nem utolsósorban célunk az is, hogy mind a közteherviselés, mind a gazdasági verseny keretei igazodjanak az igazságosság követelményeihez. E célokat az érintettekkel együtt a lehető legteljesebb konszenzusra támaszkodva szándékozunk elérni. Ennek jegyében kötöttünk a teendőkre, a rendszeres együttműködésre vonatkozóan megállapodásokat az építőipari, építőanyag-ipari és lakásfenntartó szakmai szervezetekkel.

Ugyanezeket a célokat szolgálta az építési törvény ez évi kétízbeni módosítása is. Ezek keretében került sor az építésügyi szabályoknak az új közigazgatási eljárási törvénnyel való összehangolására, valamint az építőipari foglalkoztatás kifehérítését szolgáló törvénycsomag elfogadására.

A tisztelt Országgyűlés által jelenleg tárgyalt javaslat hosszabb előkészítés eredménye. A javaslat az alábbi lényegesebb tárgyköröket szabályozza. A fenntartható fejlődés érdekében meghatározza a biológiai aktivitásértéket, amelynek lényege az építkezéssel érintett növényzet egészségre történő hatásának, értékének megőrzése. A szabályozás erősíti a települési demokráciát, a választópolgárok helyi önkormányzását. A települések jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú településfejlesztési koncepció előkészítését összekapcsolja a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel. Ezáltal a szerkezeti tervre előírt széles körű, előzetes véleményezési eljárás az önkormányzatok bevonásával valósul meg.

A tervtanácsok testületeinek véleményezési joga révén lehetőséget ad arra, hogy az építészeti minőség és érdekvédelem, a szakértelem még maradéktalanabbul beépüljön az építésügyi döntésekbe. Forráshiány vagy egyéb, többnyire objektív okok miatt nem minden területre készült helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv. Ennek hiánya olykor akadályozza a méltányolható építési igények teljesítését, ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy ilyenkor általánosan alkalmazható legyen az úgynevezett illeszkedési szabály.

Gyorsítani kívánjuk az építési ügyek intézését. Az építési törvény jelenleg is tartalmazza a településrendezéssel kapcsolatos kártalanításra vonatkozó rendelkezéseket. Az az érintett állampolgárok számára igazságosabb és méltányosabb, hogy az eljárást az építési törvény módosítása a kisajátítás mintájára egyfokúvá teszi. Kiemelkedő jelentősége lehet annak, hogy a nagyobb, európai uniós forrásokkal is alátámasztott fejlesztések elsőfokú ügyei a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokhoz kerülnek. Ezzel lehetőség nyílik a kiemelt ügyekre kiemelt szakmai tudást és figyelmet fordítani, ami tíz- és százmilliós megtakarításokat is eredményezhet.

A megoldás egyúttal hozzájárul a befektetői környezet javításához, ugyanakkor az adott ügykörbe tartozó ügyek alacsony száma miatt nem kíván többletlétszámokat, csupán odafigyelő és hozzáértő szakembereket. Építünk a tapasztalatokra, a gyakorlat által kitaposott útra. Ennek alapján az építési törvény kiegészül a településrendezési szerződés új intézményével. A módosítás a szabályozással az önkormányzatok településfejlesztési lehetőségeit kívánja szolgálni, azzal, hogy a beruházókkal az új szabályozás által rögzített tartalommal megállapodást lehet kötni. A kivitelezés résztvevőinek, köztük az építtető, a tervező felelősségének szabályozása illeszkedik a korábbi módosításokhoz.

A módosítás rendezi az építésügyi minőséghez és fegyelemhez kapcsolódó intézmény, az építésfelügyelet rendszerét is. Az építésfelügyeleti szervek első fokon a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok önálló építésfelügyeleti szakigazgatási szervei. Fő feladatuk az építési folyamat szabályszerű lebonyolításának rendkívül széles körű monitoringja, beleértve például az építőanyagok minőségi megfelelőségének az ellenőrzését is. A módosítás új intézményként vezeti be az építésfelügyeleti bírságot, ennek mértékét, kiszabásának módját és felhasználását külön jogszabály állapítja meg.

A javaslat minden érintett érdekében erősíti az építéshatósági rendszer átláthatóságát anélkül, hogy a kapcsolódó érdekeket sértené vagy veszélyeztetné. Egyúttal az olcsóbb közigazgatás felé is lépéseket tesz, mégpedig a következő módon. A módosítás megszünteti a rendszer instabilitását, első fokon generálisan a városi, fővárosi kerületi jegyző jár el külön kormányrendeletben meghatározott illetékességi területen. Az illetékességi terület lehetőség szerint azonos lesz a kistérséggel, vagy többedmagával elfér a kistérségben. Az ügyfelek szempontjából előnyös a stabilabb intézményrendszer, megszűnik az önkéntes és tetszés szerint, a követelményekre tekintet nélkül változtatható társulásos illetékesség, az ügyek és irataik nem vándorolnak tovább, biztosabbá tehető a szakmai háttér. Végül az építési törvény rendszer és keret jellegének megfelelően a módosítás kibővíti a végrehajtás tárgyában hozható rendeleti kört, rendezi a hatálybalépés kérdését, és kisebb módosításokat eszközöl a törvény rendelkezéseivel összefüggő más törvények módosítására.

A tervezetet az előkészítés során igen széles körben egyeztettük, ebben a szokásos államigazgatási partnereken túl részt vettek az építésügyi szakmai szervezetek, az önkormányzati szövetségek, elsősorban a Megyei Jogú Városok Szövetsége tett javaslatokat, amelyeket be is építettünk a törvénytervezetbe, továbbá a Jegyzők Országos Szövetsége.

Az építési törvény módosítására vonatkozó javaslat a két módosítást követően továbbmegy a közigazgatás fejlesztésében is. A mottó talán úgy fogalmazható meg, hogy mindig, amit lehet, de amit lehet, azt mindig. Nem javasolunk tehát radikális szervezeti átalakításokat, jóllehet a szakmai viták során ezek is hangot kaptak, valamennyi érintett érdekeinek és érintettségének mérlegelése, az önkormányzatok mozgásterének biztosítása kiemelt szempont volt az előkészítés során.

A javasolt változtatásokban tehát a dinamikus egyensúlyt céloztuk meg, olyan lépéseket javaslunk, amelyek nem billentik ki az intézményrendszert, és nem engedik meg a költségérzékeny intézmény elburjánzását, ugyanakkor az ügyfelek számára gyakorlati haszonnal járnak, a befektetők és az építők törekvéseit könnyítik, javítják a fejlesztési források hasznosulását, azaz hatékonyságát, az építkezők számára átláthatóbb és szakszerűbb ügyintézés kereteit nyújtják, mindezzel együtt kímélik a költségvetést is.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
281 218 2005.12.14. 11:36  217-253

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány céljai között nagy jelentőséggel bír az önkormányzati beruházások támogatása, hiszen ez teszi lehetővé az egyik legfontosabb célkitűzésünk megvalósítását, a lakosság életkörülményeinek, életminőségének javítását.

A jelenlegi szabályozás alapján amennyiben a címzett és céltámogatások előirányzatát az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben jóváhagyja, a tárgyévben benyújtható a címzett támogatásról szóló törvényjavaslat. Erre való tekintettel történik meg most a tárgyalás, és arra való tekintettel, hogy a koncepciók alapján még a végleges terveiket az önkormányzatok nem nyújtották be, beruházási koncepciók alapján nyújtottuk be, illetőleg tárgyalja az Országgyűlés ezt a napirendi pontot.

A címzett támogatással megvalósuló beruházások előkészítése gyakorlatilag nem változott, most is két fordulóban történik. A helyi önkormányzatok 2005. április 25-éig nyújtották be a címzett támogatás iránti igényüket mint koncepciókat, és ezeket a szakminisztériumok, valamint a regionális fejlesztési tanácsok véleményezték, illetőleg rangsorolták. Szeptemberben a kormány előzetesen állást foglalt. A beérkezett 322 fejlesztési koncepcióból 72 beruházás támogatását javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.

Az önkormányzatok által benyújtott beruházási koncepciók több esetben a műszaki tartalomhoz képest többletköltségeket tartalmaztak, éppen ezért a törvényjavaslat benyújtását megelőzően ezekkel az önkormányzatokkal és a szakminisztériumokkal egyeztetés történt a költségtakarékosabb megvalósítás érdekében. A kormányzat a címzett támogatásokról szóló törvényjavaslatot az önkormányzatok beruházási koncepciója alapján terjeszti az Országgyűlés elé, mint ahogy említettem.

A törvényjavaslat elfogadása esetén 2006-ban 72 címzett támogatással megvalósuló fejlesztés indulhat, amely összesen 60 milliárd forint értéket tesz ki. Ebből a 60 milliárd forintból több mint 48 milliárd forint a támogatás, az önkormányzatok saját forrása 14 milliárd forint.

Ismert, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása következtében a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra változik. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok a beruházások összköltségénél még a 25 százalékos áfával számoltak, indokolt volt az áfacsökkentés miatt ezeket a számításokat korrigálni. A törvényjavaslatban már az érintett önkormányzatokkal leegyeztetett, csökkentett mértékű áfával számoltunk. Emiatt azonban három önkormányzat pályázata az előírt 250 millió forintos értékhatár alá esik. A törvényjavaslat éppen ezért ezt a három önkormányzatot mentesíti a törvényben előírt 250 millió forintos összeghatár alól: nevezetesen Ajkát a városi könyvtár rekonstrukciója miatt, Tiszabőt az óvodaépítés miatt, Balatonfüredet pedig az általános iskola bővítése miatt, és ezzel lehetővé teszi, hogy ezen önkormányzati beruházások is megvalósuljanak, hiszen a koncepció benyújtásakor még nem volt ismert az áfacsökkentéssel kapcsolatos döntés.

A beruházások jellemzően megyei, illetőleg térségi ellátást szolgáló intézményekben valósulnak meg vagy térségi közműberuházásokat jelentenek. Több millióra tehető az érintett lakosok száma, akik e fejlesztések megvalósulását követően magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vehetnek igénybe, melyek az életkörülmények javítását szolgálják. A törvényjavaslatban szereplő címzett támogatásra javasolt 72 fejlesztés többsége - 28 darab - oktatási célokat szolgál. A vízgazdálkodási körbe 14 tartozik, 13 egészségügyi, 11 kulturális, 6 pedig a szociális ellátáshoz kapcsolódó fejlesztéseket támogat.

Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok által benyújtott 2006. évi új címzett támogatási igények feldolgozásakor és a támogatási javaslatok kidolgozása során az általános szempontok a következők voltak.

 

(17.50)

A kormány 2002-ben elkötelezte magát amellett, hogy minden lehetséges hazai és uniós forrást felhasznál a területi kiegyenlítődés érdekében. Ugyanakkor területi megkülönböztetés nélkül mindenkinek biztosítja, hogy magas színvonalú szolgáltatásokhoz jusson. Éppen ezért különös tekintettel voltunk arra, hogy minden megye és a főváros is részesüljön támogatásban. Általában kettő vagy néhánnyal több támogatás jut egy-egy megyére, illetőleg a fővárosra.

A vízgazdálkodási beruházások indításánál a szennyvízelvezetés és -tisztítás, illetve a biztonságos és minőségi ivóvízellátás és ezek megoldása volt a szempont, míg a belterületi vízrendezés esetében a természeti katasztrófák miatt kialakult nehéz helyzetű önkormányzatok részesülnek előnyben, illetőleg támogatásban. A vízgazdálkodási beruházások indításánál ugyanakkor figyelembe vettük azt is, hogy azokat nemcsak címzett támogatásból, hanem céltámogatásból is lehet segíteni. A regionális fejlesztési tanácsok a 2005. évi céltámogatással kapcsolatos döntéseket meghozták, 58 szennyvízberuházás kapott céltámogatást 9 milliárd forint értékben. 2006-ban 2,5 milliárd forint céltámogatási kerettel számolhatunk, amelynek minimum 80 százaléka szennyvizes beruházásokra fordítandó.

Mindezek alapján az egyes ágazatokban támogatásra javasolt beruházásokat a következők jellemzik. Az egészségügyi ágazatban elsősorban a korábban megkezdett kórház-rekonstrukciók folytatása, a leromlott műszaki állapotú intézmények felújítása, korszerűsítése, valamint a járóbeteg-szakellátás fejlesztése volt a fő célkitűzésünk. Példaként említem a Keszthelyi Városi Kórház rekonstrukcióját vagy az Orosházi Városi Kórház és Rendelőintézet szakrendelőjének a rekonstrukcióját, de Békés megyében is több kórházi beruházás ugyancsak elindul.

A kultúra területén a több település, térség vagy régió kulturális ellátását szolgáló fejlesztések részesülnek előnyben, segítve ezzel a gyakran méltatlan körülmények megszüntetését, a kulturális intézmények magasabb színvonalra emelését. Ezen beruházások közül említhetném a tatabányai Jászai Mari Színház felújítását, Gyöngyösön az Orczy-kastély, illetőleg kertjének a rekonstrukcióját, vagy például - hogy egy község is szóba kerüljön - Bakonybélen a közösségi ház kialakítását.

Az oktatási ágazatban elsősorban azon beruházások megvalósítását támogattuk, amelyek térségi, körzeti feladatokat látnak el, ugyanakkor prioritást élveztek a műszakilag leromlott állapotú, balesetveszélyes, egészségre káros intézmények korszerűsítései, illetőleg a fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények fejlesztései. Példákat itt is hadd mondjak: a balkányi általános iskola átalakítása, bővítése, a füzesabonyi gimnázium, mely térségi iskola, illetőleg az ehhez kapcsolódó tanuszoda megépítése, aztán a fóti általános iskola építése, valamint az országos feladatokat ellátó Fővárosi Mozgásjavító Általános Iskola rekonstrukciója és korszerűsítése, de említhetném a nagyatádi gimnázium és kollégium felújítását is.

A szociális ágazat esetében ugyancsak a térségi feladatellátás volt a legfontosabb szempont, amit érvényesíteni akartunk, és ezzel az időskorúak, a fogyatékkal élők ellátását biztosító intézmények feltételeit kívántuk javítani, mint például a salgótarjáni bentlakásos intézmény létrehozása, vagy a Zala megyei kistérségi idősgondozási modell alapján megvalósuló idősek otthonának a fejlesztése.

Ismert, hogy a vízgazdálkodás területén több feladat támogatott, így a vízellátás, az ivóvízminőség-javítás, illetőleg a szennyvízkezeléssel, a belterületi vízrendezéssel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása. Minden területen van támogatott program. Például Kaposváron ivóvízminőség-javító program, Pécsen ugyancsak az ivóvízhálózat fejlesztését emelhetném ki, Mádon belterületi vízrendezés, amire az ismert katasztrófahelyzet többszörösen is felhívta-felhívja a figyelmünket, illetőleg térségi hatásköri szennyvíz-beruházási program, mint például Kaposvár térségében hat község, Mernye, Orci, Zimány, Patalom, Magyaratád és Somogyaszaló szennyvízberuházása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök előtt is ismert, hogy az uniós források felhasználását biztosító II. nemzeti fejlesztési terv készítése is folyamatban van. A törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a későbbiekben lehetősége legyen adott beruházások esetében a címzett támogatás uniós forrásokká történő átváltására. Nyilván az a cél vezérelt bennünket, hogy a hazai forrásból még több európai uniós forrást tudjunk igénybe venni, és a források felhasználásának a hatékonysága ezáltal javuljon.

A kormány eltökélt szándéka, hogy a következő években is támogassa a jelentős önkormányzati fejlesztéseket és rekonstrukciókat. A benyújtott törvényjavaslatban szereplő címzett támogatásokkal megvalósuló beruházások az önkormányzatok hatékonyabb és magasabb színvonalú oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, illetőleg infrastrukturális feladatellátását teszik lehetővé, és ezen fejlesztések hatására több százezer gyerek, felnőtt, időskorú életminőségét, életkörülményét tudjuk javítani. Itt ugyan milliárdokról beszélünk, intézményekről beszélünk, különböző naturáliákról szólunk, mégis a fontos az, hogy ezáltal az emberek ellátását, életkörülményeit javítani tudjuk.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szíveskedjenek megvitatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Elnök úr, köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 50 2005.12.19. 2:06  47-54

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az I. nemzeti fejlesztési terv indításakor sokan aggódtak amiatt, hogy vajon az önkormányzatok kellő számú pályázatot tudnak-e benyújtani. Ismert, hogy turisztikai fejlesztésekre, útépítésekre, iskolák, óvodák felújítására, munkahelyteremtésre lehetett pályázatokat benyújtani. Örömmel tájékoztathatom a képviselő urat, hogy sikeres volt a program. Több mint kétezer pályázat érkezett be, ami azt jelzi, azt mutatja, hogy a magyar önkormányzatok megtanultak, tudnak pályázni, tudnak jó pályázatokat benyújtani.

Az elbírálásnak közel a végén járunk. Forrásaink több mint 90 százalékát lekötöttük, év végéig szinte valamennyit le fogjuk kötni; 411 nyertes pályázat volt, több mint 300 szerződést kötöttünk.

Valóban nagyon fontos, hogy mi a hatása a foglalkoztatásra. Több mint kétezer - 2250 - munkahely jön létre, nem számítva azokat a multiplikatív hatásokat, amelyek például a beruházások révén keletkeznek, vagy egyéb más módon váltanak ki kedvező hatást a régiók, a térségek foglalkoztatásában.

Valóban nagyon fontos dolog, hogy tudjuk-e segíteni a regionális operatív programokkal a régiók felzárkózását. Nos, a források 75 százaléka elmaradott térségbe érkezik. Azt gondolom, ez jól mutatja, hogy szolgálja a térségek együttműködését és felzárkózását. 2006 után ugyanilyen szempontok alapján szeretnénk eljárni. Akkor még több forrásunk lesz, több mint három és félszer több a jelenleginél is. Már ez is alkalmat és lehetőséget ad arra, hogy a régiók felzárkóztatását segítsük, de még inkább az, hogy a régiók önálló regionális operatív programot készítenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 54 2005.12.19. 1:11  47-54

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Kell hogy szóljak még a regionális operatív program központi elemeiről, a központi programokról, amelyek egytől egyig a foglalkoztatáshoz kötődnek. Ezek közül is talán a régiókra jellemző foglalkoztatási problémák feltárását szolgáló programokat, képzési programokat szeretném kiemelni, amelyek nagymértékben segítik a foglalkoztatást ezekben a térségekben, vagy a foglalkoztatási paktumokat, amelyek a kistérségi szereplőket hozzák össze és indítanak el különböző programokat, amelyek elősegítik a térségek együttműködését és foglalkoztatását; több ezer képzést, több ezer munkahelyet jelentenek a központi programjaink is.

Engedje meg, képviselő úr, hogy az ön figyelmébe is ajánljam ezt a kis kiadványt (Felmutatja.), amelyet éppen a mai nap juttattunk el valamennyi frakció képviselőinek, amelyben összefoglaltuk a területfejlesztés, a lakásügy és a turizmus ez évi munkájának eredményeit.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 114 2005.12.19. 2:08  111-114

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! 1998 és 2002 között 2 ezer, 2002-től napjainkig 6250 bérlakás átadására került sor. Látható, hiszen ismerjük a körülményeket, hogy ez a tempó így nem elegendő. S nemcsak szociális szempontból, de versenyképességi szempontból sem, hiszen az ország régióinak kiegyenlítését nagymértékben elősegítené az, ha rendelkeznénk olyan bérlakásokkal, amelyekbe be tudnának költözni azok, akik jobb keresetet akarnak, akik jobb iskoláztatást akarnak a gyermekeiknek.

Nagyon fontos a bérlakásépítés szempontjából, hogy a kormány a múlt héten döntött arról, hogy egy 60 milliárd forintos hitelprogramot indít az önkormányzatoknak szociális célú bérlakásokra, versenyképességi bérlakásokra, nyugdíjasházak, idősek otthona építésére, illetve fiatalok részére. Ez kiterjed új lakás vásárlására - tehát azonnali beavatkozást tesz lehetővé -, lakások építésére, meglévő bérlakás felújítására, és ami nagyon fontos, nem lakáscélú épületek átalakítására. A keretek megfelelő nagyságrendet biztosítanak ezeknek a programoknak a megvalósítására. A 10 százalék önerő mellett fontos kiemelni, hogy a 2 ezer főnél kisebb települések esetében ez csupán 5 százalék, és az önerőbe természetesen beleszámít a telek, illetve az, ha valaki egy meglévő épületet kíván átalakítani. A feltételek kedvezőek, hiszen 4 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni ezekhez a forrásokhoz, és fontos az is, hogy 25 éves futamidőre. Eddig maximum 20 éves futamidőre jutott az önkormányzat ilyen fejlesztési forráshoz.

Januárban dönt a kormány arról, hogy mindezt a programot egy lakbér-támogatási programmal fogja megtámogatni.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 219 2005.12.19. 3:10  216-220

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valószínű, hogy a képviselő úr az elmúlt hetekben, amikor az országos fejlesztési koncepcióról és az országos területfejlesztési koncepcióról vitatkoztunk, nem figyelt eléggé, és hogy keveri a vidékfejlesztéssel a területfejlesztést, ez bizonyos az elhangzottak alapján.

Szeretném elmondani a képviselő úrnak azt, hogy ez a dokumentum hosszú előkészítés után került a parlament elé, széles körű társadalmi vitát követően, amit természetesen dokumentáltunk is. Számtalan szervezet vitatta meg - többek között a Magyar Tudományos Akadémia is -, és támogatta ezt az elképzelést, ezt a javaslatot. Új célokat fogalmaz meg ez a dokumentum, mint például a régiók versenyképessé tételét, szemben azzal a korábbi területfejlesztési politikával, amely a területpolitika sajátos eszközeit csupán az ágazati fejlesztések vadhajtásainak a lenyesegetésére kárhoztatta.

Ez az elképzelés magában foglalja azt az összefogást és együttműködést, ami az ágazati fejlesztéseket, illetőleg a regionális fejlesztést kell hogy jellemezze. Az ágazati fejlesztési koncepciókban, elképzelésekben ott tükröződik a regionális szemlélet, a regionálisban pedig az ágazati szemlélet. Jelentős előrelépést teszünk a regionalizmus kapcsán, hiszen az ország történetében először a régiók önálló operatív programot készítenek elő ugyancsak széles körű együttműködésben.

A vitában és a parlamenti vitában is számtalan olyan módosítás történt, ami gazdagította ezt a tervet. Szeretnék utalni képviselő úrnak például a homokhátsággal kapcsolatos korábbi álláspontjára. Nos, éppen Bács-Kiskun megyei képviselők, Balogh László és Márfai Péter javaslatát akceptálta a parlament azzal, hogy a kiemelt térségek köré, közé beillesztette ezt a programot. Számtalan intézkedést tartalmaz a kistelepülésekkel kapcsolatosan, és való igaz, számítunk rá és bízunk abban, hogy a közigazgatási modernizációt, a közigazgatási reformot is segíti az, hogy a régiókban nagyon körültekintő program indult el.

Tisztelt Országgyűlés! Új fejezetet jelent a magyar regionalizmusban, a magyar regionális politikában az Országgyűlés előtt szereplő országos területfejlesztési koncepció, amely összhangban van a jó fél órával ezelőtt elfogadott országos fejlesztési koncepcióval.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

(19.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 134 2006.01.30. 2:08  131-138

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a panelprogramban az elmúlt esztendőben egy jelentős lépést tett a száz lépés program keretében, de szeretném biztosítani önt arról, hogy lesz további lépés, lesz pályázat.

Az elmúlt esztendőben áttörést értünk el a panelprogram keretében, amely nem csupán a panellakások felújítására korlátozódik, hanem a közterületek, a játszóterek, utak, parkok felújítására ugyanúgy, mint a közbiztonság növelésére. Áttörést értünk el, merthogy az elmúlt négy esztendőben összesen 36 ezer panellakás felújítására került sor.

A tavalyi évben 75 ezer pályázat érkezett be a pályázati felhívásra, köszönhetően a Panel Plusz pályázatnak, köszönhetően annak, hogy széles körben adtunk tájékoztatást a lakosságnak, az önkormányzatoknak a lehetőségekről, köszönhetően annak, hogy az önkormányzatok partnerként dolgoztak és működtek együtt velünk és ugyanígy a lakóközösségek is, amit bizonyít, hogy többek között a lakásfenntartókkal és -üzemeltetőkkel a kormány nevében együttműködési megállapodást írhattam alá. Ez egy jelentős lépés.

Hogyan tovább? Lesz-e további lépés? - merthogy ez a lényeges kérdés. A beérkezett nagyszámú pályázatot egyébként gyorsított ütemben dolgozzák fel a kollégáim, lépésről lépésre tájékoztatást adunk az elbírált pályázatokról. De tovább kell haladnunk. A továbbhaladás alapját a 2006-os költségvetési törvény megalapozta, hiszen egyedülálló módon... - nem tudnék rá példát mondani, de talán a teremben lévő polgármester asszonyok és urak sem, hogy olyan pályázatot hirdettünk volna, amelyben az előirányzat nyitott, tehát igazából az igények határozzák meg azt, hogy ki nyer. Nos, azt hiszem, ez jelenti a jövőt, ez jelenti a további lépés lehetőségét.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 138 2006.01.30. 1:02  131-138

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Dolgozunk azon, hogy a pályázati kiírás feltételeit javítsuk. Várjuk az önkormányzatok, érintettek javaslatait e tekintetben. Szeretném, ha a pályázat március elejére megjelenne.

A hőfokszabályozóval kapcsolatos pályázatot is szeretnénk kiírni természetesen, hiszen az üzemeltetési körülmények éppen azt teszik lehetővé, hogy a fűtési szezon lezárását, befejezését követően tudják majd felújítani a lakóközösségek ilyen módon a házakat, illetőleg a lakások fűtésrendszerét. És az is egy nagyon fontos dolog, hogy az európai uniós támogatások kapcsán gondolnunk kell a hagyományos lakások felújítására, városok rehabilitációjára és megújítására.

Szeretném még egyszer megköszönni mindenkinek, főképpen az önkormányzatoknak és a lakóközösségeknek azt a kiemelkedő munkát, amit ezen a területen végeztek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 160 2006.01.30. 2:08  157-164

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Vak az, aki nem veszi észre, hogy a magyar utakon vannak kátyúk. De azt hiszem, vak az is, aki nem veszi észre azokat az erőfeszítéseket, amelyek az utak helyzetének a javításáért történtek az elmúlt időszakban.

Ön Hajdú-Bihar megyei képviselőként nyilván tisztában van azzal, amit egyébként nem nagyon akar észrevenni, hogy például 2002-ben elkészült abban a térségben az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakasza a polgári Tisza-híddal, vagy az M3-as autópálya Polgár-Görbeháza közötti vagy a 4-es számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakasza, jelenleg pedig folyamatban van az M3-as autópálya Görbeháza-Nyíregyháza, illetőleg az M35-ös autópálya Görbeháza-Debrecen közötti szakaszának az építése, 2006. évi befejezéssel. Magam nemrégiben többször is jártam a térségben, és azt gondolom, ezek az útépítések jól láthatók, érzékelhetők. Mindenképpen érdemes lenne azért ezeket figyelembe venni, ha értékítéletet akar mondani.

A burkolatmegerősítési program végrehajtására is sor került a 35-ös és a 42-es - írásban is szívesen megadom ezeket a számokat, mert nyilván így nehéz követni - vagy éppen a 47-es számú főúton.

Még egyre szeretném felhívni az ön figyelmét, ez pedig a burkolatmegerősítési program, melyet tavaly 10 milliárd forinttal indítottunk, a kötelezettségvállalással együtt azonban 37 milliárd forint értékű belterületi utat újítottunk fel. Első ízben történt egy ilyen program meghirdetése; sikeres volt, 1085 kilométer hosszú belterületi út javítására került sor. A kátyúk csökkentek, de nem értünk a munka végére, ezért az idén többek között ez a program is meghirdetésre kerül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 164 2006.01.30. 1:02  157-164

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Valóban, ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj, de a távolság azért távlatot is jelent, rálátást, szemléletmódot, nagyobb összefüggésekbe történő helyezést, amit ismételten szeretnék mégiscsak felemlegetni: a térségben épülő autópályákat, főútvonalakat, a burkolat-megerősítési programokat, vagy éppen a belterületi utak javítását célzó pályázati lehetőségeket, amelyeket a fejlesztési tanácsok éppen január 15-én hirdettek meg.

Tájékoztatásul mondom - gyorsan, hangosan -, hogy február 15-ig lehet beadni ezeket a pályázatokat. Ha Debrecenben ilyen problémák vannak, tudom ajánlani a figyelmükbe, tehát van lehetőség, hogy a debreceni önkormányzat is megjavítsa ezeket a kátyúkat, kipótolja az utakat, éppen a debreceni polgárok érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 221 2006.01.30. 8:19  198-221

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos törvény általános és részletes vitáján vagyunk túl, a címzett támogatások az önkormányzatok legnagyobb beruházásait segítik és támogatják.

Ha az elmúlt két ciklus időszakát végigtekintjük, akkor örvendetesen nőtt az önkormányzatok címzett támogatásaira fordított költségvetési összeg, illetve növekedett az önkormányzatok száma, amelyeket a parlament támogatott. 2006-ban 72 címzett támogatással számolunk 63 milliárd forint értékben. Azt gondolom, hogy a mozgásteret növeli tulajdonképpen az az új szabályozás, amelyik az áfakulcsnak a csökkentéséhez kötődik, hiszen a törvény lehetővé teszi azt, illetőleg egy módosító indítvány, amelyet támogatunk, lehetővé teszi azt, hogy az áfamegtakarításból eredő forrásokkal az önkormányzatok a jogszabályi feltételeknek megfelelően számoljanak, illetőleg gazdálkodjanak.

Egy ilyen törvény előkészítése, döntésre történő előkészítése nem könnyű feladat. Nem könnyű feladat, hiszen rengeteg pályázat érkezett be a 2006-os címzett támogatásokra is, majdnem 250 önkormányzattól, a források miatt nyilvánvalóan sorolni kell az ilyen döntéseket. Tehát ez egy felelősség is. Ahogy már itt elhangzott, az ágazati és a regionális rangsorok figyelembevételével határoztuk meg azt, hogy mely igényeket elégítjük ki, és messzemenően figyelembe vettük azt, hogy az elmúlt időszakban az adott térségben milyen támogatások voltak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a támogatások, illetőleg hogy az önkormányzatok, pontosabban: a megyék nagyságához igazodjon a támogatott címzett igényeknek a száma.

Így mindenképpen fontos jeleznem magamnak is azt, hogy nyilvánvalóan ezek a javaslatok akkor állják meg igazából a helyüket, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a parlament már elfogadta a költségvetési törvényt, tehát most egy adott kereten belül kell hogy gondolkodjunk. Újabb javaslatokat úgy lehet befogadni, ha megjelöljük azt, hogy mi helyett vagy milyen források csökkentésével lehet kielégíteni ezeket az igényeket.

A felvetett igények nyilvánvalóan jogosak, hiszen az önkormányzati intézményeknek a felújítása egy fontos feladat, és hosszú évtizedes adósságaink vannak, amelyeket szeretnénk pótolni. Nagyon szimpatikus volt, megvallom, Ivanics Ferencnek az a felvetése a nagylózsi szociális otthonnal kapcsolatosan, hogy ha nem most, akkor a következő években kéri ennek a támogatását. Ez egy valóban fontos fölvetés, hiszen a II. nemzeti fejlesztési terv prioritásainak a kialakításán, az operatív programok előkészítésén éppen most dolgozunk, és a címzett támogatásokkal, valamint a regionális operatív programokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján az egyik legfontosabb célunk az, hogy a humán infrastruktúra fejlesztése, a rekonstrukciók, az iskolák, óvodák, kórházak rekonstrukciója szerepeljen ezekben a célkitűzésekben. Tehát azt hiszem, hogy lesz, van még közös feladatunk és közös munkánk is.

Több olyan konkrét észrevétel, javaslat elhangzott, amely kapcsán nyilván fontos lenne azt is azért megnézni, hogy az adott térségnek az egészségügye hogy alakul, mert noha a mohácsi kórház már kétszer kapott támogatást, Baranya megyében a megyei kórház hárommilliárdos támogatását tartalmazza ez a javaslat, és azt hiszem, hogy senkinek nincsen kétsége a tekintetben, hogy noha javításra szorul, természetesen mégis a Baranya megyei egészségügy az egyik legszilárdabb alapokon álló ellátást biztosítja az ott élő embereknek.

Merültek fel olyan javaslatok is, amelyek kapcsán sajnos jeleznem kell, hogy az igénybejelentés elmulasztása egyben jogvesztéssel is jár, nem lehet érvényesíteni ezeket a pályázatokat, illetőleg támogatni ezeket a pályázatokat.

Fölmerült több esetben egy másik fejlesztés, ez pedig a homokhátsághoz kötődő fejlesztésnek a kérdése, amely kapcsán azért hadd emeljem ki azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány döntött arról, hogy a kiemelt, nagy projektek körében a homokhátság mint fejlesztendő terület szerepeljen, ennek megfelelően közel félmilliárd forintos összeget biztosított a tervező, előkészítő munkára. Éppen a nagy projekteket összeállító munkálataink kapcsán bátran mondhatom azt, hogy nem kell a homokhátságon élőknek csalódni, a kormány mögöttük áll, támogatja, hogy azt az ökológiai helyzetet és problémát közös erőfeszítéssel megoldjuk, amely főképpen természetesen a vízvisszatartáshoz kötődik.

Szeretném azt is elmondani, hogy éppen december végén fogadtuk el az országos területfejlesztési koncepciót, amely kapcsán Balogh László és Márfai Péter Bács megyei képviselők javaslatára a kiemelt térségek közé emeltük be a homokhátságot. Ez a dokumentum, ez az országgyűlési határozat is alátámasztja a homokhátság kiemelten történő kezelését. (Balsay István: Endre Sándor is!)

Tisztelt Képviselők! Tisztelt Országgyűlés! Egyébként az általános vita lezárásáig 48 módosító indítványt nyújtottak be. Sajnos, ahogy jeleztem, sok olyan módosító indítvány érkezett be, amelyeket azért nem lehet támogatni, mert az igénybejelentésüket az önkormányzatok nem tették meg, azonban van nyilvánvalóan olyan módosító indítvány is, amelyet forráshiány miatt nem tudtunk támogatni, noha a másik oldalon az áfaszabályok változása miatt, ahogy említettem, lazításra is sor került.

Fölmerült itt még egy másik szabályozási kérdés, hadd jelezzem ezt, hiszen az önkormányzatok számára lehetőséget biztosít a korszerű ellátás javításához az egészségügy területén, ez pedig a gép-műszer beszerzéshez kapcsolódó céltámogatási szabályoknak a kérdése, ahol az onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek beszerzését is támogatja a kormány. Ez egy olyan betegségtípusnak a jobb kezelését teszi lehetővé, amely egyre súlyosabb gondokat okoz Magyarországon.

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy az előterjesztett törvényjavaslat az elfogadott módosító indítványokkal együtt alkalmas arra, hogy a lakosság ellátását az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a kultúra területén, valamint a kommunális ellátás területén az elkövetkezendő esztendőkben is tovább javítsuk, illetőleg fontos végezetül aláhúznom azokat a lehetőségeket, amelyek a II. nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódnak, hogy nagy számban fordul majd elő prioritásként az a terület, amellyel ez a törvény is számol, illetőleg foglalkozik.

Mindezek alapján kérem majd tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazás során a címzett és céltámogatásról szóló törvényt szavazataikkal szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padso-rokban.)

(20.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 235 2006.01.30. 7:38  222-235

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a módosító indítványokat, amelyek nagy számban érkeztek a törvényhez. Egy olyan törvény módosításáról van szó, ami az életünket nagyon széles körben meghatározza, hiszen az épített környezet körülvesz bennünket, hosszú évtizedekre, évszázadokra határozza meg a település, az ország arculatát.

Az életminőséget befolyásoló kérdésről van szó. Az építési törvényt széles körben módosítja a tervezet, hiszen részben a pontosító szabályokkal, részben olyan új intézmények bevezetésével, mint például a biológiai aktivitásérték szabályozása vagy a kártalanítási szabályok rendezése, a településrendezési szerződés új intézményének a bevezetésével, a szakértők, a tervellenőrök felelősségével, a kiviteli tervek ellenőrzésével, az építtető felelősségének a rendezésével - és folytathatnám tovább, hogy mi mindennel egészült ki - pontosítódott ez a törvény, amely hitünk szerint az előkészítés hosszadalmas volta, a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés alapján egy hatékonyabb és jobb törvény; az érdekeinket jobban szolgáló törvénnyel rendelkezik majd az építésügy, az építésipar. Ez annál is fontosabb, mert ismételten utalnom kell a II. nemzeti fejlesztési tervre, amelynek kapcsán megháromszorozódik az építési munka, az építésügyi feladat is, és így nyilván alapvetően előkerül a minőség kérdése, amit persze nem csupán ezen szakmai jogszabályok befolyásolnak, hanem a szakmai ismeretek, a beépítésre kerülő anyagok egészen a minőségi rendszerekig, amelyek előkészítésével kapcsolatosan a szakmai szervezetek önkéntes alapon sokat tettek az elmúlt időszakban, és ami nagyon fontos lehetőséget teremt.

Természetesen ahhoz, hogy építésügyi feladatainkat eredményesen teljesíteni tudjuk, nem csupán szabályokra van szükség, hanem olyan rendszerek kialakítására is, amelyek biztosítják az építőipari szervezetek hatékonyságát. Ezt szolgálja az építőipari clusterrel kapcsolatos elképzelésünk, amely magában foglalja többek között a szakképzés javítását, a hálózatos együttműködést, amely szinergikusan felerősíti egymást, és amely alapján bízunk abban, hogy a magyar építőipar egyre szélesebb körben tud megfelelni a II. nemzeti fejlesztési tervben jelentkező építőipari feladatoknak.

Az elhangzott módosítások, illetőleg az írásban beadott módosítások, ahogyan említettem, úgy gondolom, sokat tettek hozzá az általunk letett módosításokhoz. Ezeket jó szívvel fogadtuk. Persze, voltak olyanok, amelyeknél mérlegelés után azt kellett mondanunk, hogy nem támogatjuk, nem illik a jogalkotás logikájába, rendjébe vagy éppen a szabályozás folyamatába. Balsay István képviselő úrnak - akinek sajnos el kellett mennie - úgy érzem, ilyen kérdése például a közügy, de a másik, egyeztetésekkel kapcsolatos javaslatot én már jó szívvel fogadnám, bár - ahogyan nézem - lehetséges, hogy a szabályozás teljes egészében nem alkalmas erre, de az egyeztetés nyilván egy olyan módszer, ami a települések fejlesztését nagymértékben elősegíti. Muszáj figyelemmel lennünk arra, hogy a települések élő, organikus szervezetek, fejlődnek, új agglomerációk alakultak ki. Célszerű, hogy ezeket az egyeztetéseket lefolytassuk.

Kocsis Róbert javaslatait is nagy figyelemmel kísértem. Az építésügyi fogalmakkal kapcsolatosan én inkább arra az álláspontra helyezkednék, hogy arra való tekintettel, hogy Étv., OTÉK és más egyéb jogszabály, széles körben határoz meg fogalmakat, nyilván nem lehet a teljeskörűségre törekedni, hiszen annyi szakmai fogalom van, hogy nem feltétlenül kell ezeket jogszabályban rögzíteni. A szakmai normák, amelyek ebben az esetben most természetesen nem jogszabályt jelentenek, a szakmai írások, dokumentumok is nagymértékben hozzájárulnak ezen fogalmak tisztázásához. Itt tehát mindenképpen meg kell húznunk a határt, hogy mi tartozik a jogi szabályozás körébe, esetleg például mi a szakmai irodalom körébe. Ha ilyen konkrét javaslatok születtek volna, akkor ezt nyilván tudtuk volna módosítani.

Természetesen van olyan módosító javaslat, ami jó és támogatásra is kerül, de a hatósági rendszerrel kapcsolatosan tett javaslatával összefüggésben hadd tegyek néhány megjegyzést, ami - ha jól értem - tulajdonképpen az építésügyi hatósági eljárás államosítására irányul, vagyis az önkormányzati szervezetektől állami szervezetekhez, a regionális építésügyi hivatalhoz kerüljön ez a feladat.

Itt most ez a javaslat nem kerül támogatásra, de nyilván egy nagyon komoly javaslat, amit végig kell gondolni, meg kell fontolni, hiszen ennek a rendszernek is számtalan előnye van, de hozzáteszem, számtalan feltétele is van. Azt hiszem, egyelőre ezzel vannak gondok. Ezt egy nagyobb kontextusba kell helyezni a közigazgatási reformmal párhuzamosan. Ennek számtalan feltétele van. Szakmai, anyagi feltétele van, és olyan összefüggése, amely az államháztartáshoz is kötődik, az államapparátus nagyságához is kötődik, ahhoz is, hogy egy ilyen javaslat kiérlelése hosszú feladat, mindenképpen széles körű egyeztetést igényel az önkormányzatokkal. Ez nem érett meg Magyarországon. Ezzel nem mondom azt, hogy ezt célszerű végigjárni, ezt célszerű megvalósítani, de úgy érzem, az a véleményem, hogy nem értünk el egy olyan pontra, amikor ebben a kérdésben érett döntést tudunk hozni. Ezért javasoljuk, hogy a jelenlegi rendszer javításával, jobbításával, hatékonyabbá tételével haladjunk tovább az úton, de természetesen ezt a komoly javaslatot sem vetjük el véglegesen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az építésügyi törvény tehát a magyar szabályozás egyik kiemelkedő törvénye, de azt mondom, a magyar fejlesztéspolitika egyik fontos eszköze.

(20.30)

Jó időben kerül elfogadásra, hiszen az előttünk álló széles körű fejlesztési feladatokat reményeim szerint a törvény segítségével még hatékonyabban tudjuk megoldani. Még egyszer megköszönöm a módosító javaslatokat, és e törvény tekintetében is kérem megtisztelő támogatásukat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 114 2006.02.06. 2:18  111-118

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Az ígéretek megvalósultak. Ön itt a hozzászólásában leginkább az almát a körtével hasonlította össze. Vegyük sorra!

A lakástámogatási rendszer korábbi elemeit a jelenlegi kormányzat is fenntartotta, ami a kedvezményes kamatozású kölcsönt jelentette. Soha ilyen magas állománya ezeknek a szerződéseknek nem volt.

Korábban, az önök időszakában 120-130 milliárd forintot fordítottak lakástámogatásra. Az elmúlt években, így az idei esztendőben is mintegy 250 milliárd forint az, amit erre fordítunk.

A Fészekrakó-program egy további lehetőség, arra, hogy a fiatalok korábban lakáshoz jussanak. Az állam kezességet vállal ennek érdekében. A félszocpollal együtt, amely a használt lakások vásárlását támogatja, mintegy 22 ezren jutottak ehhez. De ezekben a számokban, amiket ön megidéz - ahogy abban az időben is jeleztük -, bent van többek között a szociálpolitikai támogatás nagysága, ami évente mintegy 30 ezer darabra tehető.

De ne menjünk azért el amellett, hogy az elmúlt esztendőben elindítottuk a lakbértámogatást, illetőleg azt a panelprogramot, amelynek eredményeképpen több mint 90 ezer panellakás felújítását indítottuk el, szemben azzal, amit önök végeztek ezen a téren, néhány ezer panellakás felújítása történt. Csökkent az áfa 25 százalékról 20 százalékra. Az új lakások építése a korábbi időszakhoz képest soha nem látott mértéket ért el, 2004-ben 44 ezer új lakás épült. Hadd idézzem fel 2001-et, amikor 28 ezer lakás épült az önök időszakában.

Azt hiszem, hogy ezeket az intézkedéseket átfogóan, együttesen kell értékelni, ezek az intézkedések tartalmazzák az ígéreteinket és az ígéreteink megvalósítását. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 118 2006.02.06. 1:05  111-118

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az emberek becsapását az az intézkedéssorozat jelentette, amit önök hoztak a lakástámogatással kapcsolatosan. Az az intézkedéssorozat, amely kapcsán önök sikerről beszéltek, és ami nem jelentett mást, mint a tehetősek támogatását. Ami nem jelentett mást, mint luxuslakások vásárlását. Ami nem jelentett mást, mint azt, hogy aki 60 millió forintos lakást vett, 30 millió forintra kapott támogatást, és tulajdonképpen jobban járt, még kapott is, nemhogy befizetett volna. Azt hiszem, hogy ez az igazi becsapás, ez az, ami megtéveszti az embereket. Ha szociálisan érzékenyek vagyunk, ha azoknak adunk támogatást (Dr. Répássy Róbert: Ezeregyszáznak!), akik erre rászorultak, ez az igazi lakáspolitika, ez az igazi kihívás a lakáspolitikában. A panelprogram is ezért nagyszerű, és ezért robbant be tulajdonképpen, mert megtaláltuk azokat az intézkedéseket, amelyek a rászorultakon segítettek, illetőleg segítenek. (Taps az MSZP soraiban.)

(Szűcs Lajost a jegyzői székben Vincze László váltja fel. )

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 16 2006.02.07. 5:12  13-16

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sokfajta elmélet létezik a világról. Van, amelyik kitáguló világegyetemről beszél, van, aki, úgy látom, zsugorodó világról beszél, kizárólag így látja a környezetét, így látja azt a világot, ami körülveszi őt. A magyar emberek, azt hiszem, sokkal reálisabban látják azt a világot, amelyben élnek. Vegyünk néhány ilyen elemet sorra!

Itt van mindjárt ez a polgári otthonteremtési rendszer. A polgári otthonteremtés rendszere, amelyet a kormányunk megváltoztatott. Megváltoztatott, mert meg kellett változtatni. Megváltoztattuk, mert igazságtalan rendszer volt. Megváltoztattuk, mert tűrhetetlen az, hogy 60 milliós lakáshoz valaki 30 millió forint hitelt kapjon. Tűrhetetlen az, hogy ehhez a hitelhez különböző olyan kedvezmények járuljanak, aminek a végeredménye az, hogy nemhogy tartozik valaki, hanem kap az államtól. Ez az ország arra szorul, hogy segítsük azokat, akik nehezebben jutnak lakáshoz. Segítsük a fiatalokat, segítsük a szociálisan rászorulókat. Az a lakáspolitika, amelyet mi követünk, amelyet átalakítottunk, ebbe az irányba tett lépéseket. Köszönöm, hogy ezeket az elemeket fölsorolta, hadd reagáljak akkor ezekre, hadd beszéljek ezekről az elemekről. Mert hát azért le kell szögezni, hogy a kedvezményes hiteltámogatás rendszere továbbra is fönnmarad, továbbra is lehet élni ezekkel a lehetőségekkel.

A Fészekrakó-program egy többletlehetőség, amelyben 22 ezer család jutott otthonhoz, 22 ezer család jutott lakáshoz. És megtaláltuk azokat a módszereket, amikor a szoci-álisan rászorulóknak segítettünk, például a félszoc-pol intézményének a bevezetésével; például a szociálpolitikai támogatás emelésével, amellyel az úgynevezett polgári kormány olyannyira nem törődött, hogy egyszer sem emelte a négyéves időszak alatt; mi három alkalommal emeltük, és a duplájára emelkedett, ami a fiatal családoknak segít. Ráadásképpen ezt a szociálpolitikai támogatást meg is lehet előlegezni, hogy igénybe tudják venni azok, akik tervezik a gyereket, hogy olyan otthonba szülessen az a gyerek, ahol valóban fel lehet nevelni. Nos, ezek azok az elemek, amelyek a szociális érzékenységet jelentik.

De azokkal is törődtünk, azokra is figyelünk, akik akár családi összefogással el szeretnék kerülni azt, hogy évekig kelljen gyűjtögetni a saját erőt. Nos, ezekben az esetekben lehetséges, hogy magasabb a törlesztőrészlet. Ők azok, akik ezt fel tudják vállalni, akiket viszont hozzásegítettünk ahhoz, hogy kettő, három, négy vagy éppen öt évvel korábban lakáshoz jussanak. S hogy ezt fel tudják vállalni, az köszönhető annak is, hogy az elmúlt időszakban nőtt a jövedelem az országban, az elmúlt időszakban a foglalkoztatást sikerült megerősíteni, vagy hogy az elmúlt időszakban például a Start-kártyával a fiatalok is jobban álláshoz tudtak jutni.

A panelprogram nagyon sokszor került a képviselő úr hozzászólásában. Elevenítsük csak föl ezeket a számokat! 36 ezer panellakást újítottak föl a Gyurcsány-kormány megalakulásáig. Az önök idején éppen hogy pár ezer panellakás felújítására került sor. A tavalyi esztendőben több mint 90 ezer panellakás felújítását indítottuk útjára. 8 milliárd forintról dönthettünk, 8 milliárd forint áll rendelkezésre, annyi, mint az előző években összesen. Erre azt mondani, hogy a panelprogram nem indult el, hát azért ez a zsugorodó világképpel esik egybe valahogy, de nem a realitással. A Panel Plusz program volt az, ami ebben óriási segítséget jelentett az embereknek, az önkormányzatoknak, akik ebben partnerek voltak, és most már látjuk azt, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a magyar lakótelepeket fel tudjuk újítani, hogy meg tudjuk újítani a lakásokat, hogy olcsóbb legyen a lakások fenntartása. De ehhez számtalan olyan egyéb intézkedés is kapcsolódik, ami nem a lakáspolitikával esik egybe, hanem például a városfejlesztéssel, a regionális fejlesztéssel, minthogy mi megújítjuk a városainkat, rehabilitáljuk ezeket a lakóterületeket.

Az 5 százalékos áfát úgy beállítani, hogy ez az önök javaslata, enyhén szólva túlzás, akkor, amikor Veres János pénzügyminiszter cseh és litván kollegájával tett erre javaslatot január 26-án, amikor Kovács László kezdeményezte és karolta föl, ismerve ezeknek az országoknak a gondját. Azt hiszem, ez egy olyan intézkedés lesz egyébként, amit komplexen fog a kormány értékelni és javaslatot tenni az Európai Unió felé, és biztos vagyok benne, hogy az egyébként jó állapotban lévő építőiparnak és a lakásterületnek további lendületet fog adni ez az intézkedésünk is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(9.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 64 2006.02.13. 4:08  61-67

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Gyurcsány-kormány támogatja, hogy több munkahely létesüljön ebben az országban, támogatja azt, hogy több munka és több jövedelem legyen, minden tervünk, minden fejlesztési tervünk legfontosabb intézkedése erre irányul.

Támogatjuk ezt, bár a felvetésben szereplő megoldásban, hogy külön állami dotáció nélkül úgymond létre lehet hozni ilyen munkahelyeket, nos, ebben kételkedünk. Kételkedünk, merthogy a munkahelyeknek a létesítése olyanképpen történhet meggyőződésünk szerint, hogy infrastruktúrát fejlesztünk, autópályát, gyorsforgalmi utakat, logisztikai központokat építünk ki, elősegítjük az innovációnak a terjedését, vagy éppen javítjuk a szakképzés feltételeinek a megteremtését.

Észak-Magyarország különösképpen rászorul erre a támogatásra, hiszen az Európai Unió 254 régiója közül az egy főre eső GDP tekintetében a 249. Sok az alacsony képzettségű ember, a szakmunkások, felsőfokú végzettségűek gyakran elvándorolnak a térségből. Ugyanakkor én magam azt tapasztaltam, hogy az autópálya megépítése sokat segített, sokat segít ezen a térségen.

(15.10)

A jelenleg futó nemzeti fejlesztési tervben például a regionális operatív program az, amely elősegíti a régió fejlesztését, és ezek a régiók a hazai forrásokkal egyetemben az elmúlt időszakban magasabb, több támogatást kaptak, mint az ország fejlettebb régiói, és nyilván ezt az elkövetkezendő időszakban is így szeretnénk azért, hogy ezt a térséget is felzárkóztassuk, de nem csupán felzárkóztatni szeretnénk, hanem versenyképessé tenni az észak-magyarországi régiót is. Nyilván ebben a városoknak - különösképpen a nagyvárosoknak, mint Miskolc - meghatározó szerepe van, és tulajdonképpen nem csupán a régió versenyképességéről van szó, de érdemes a tekintetünket a határon túli nagyvárosokra is vetni. Itt van Kassa mint Miskolc egyik várospárja. Nyilván nem mindegy számunkra, hogy az észak-magyarországi régió avagy éppen a határon túli területek töltik be majd a motor szerepét Észak-Magyarországon.

A regionális operatív program tartalmazza a mezőkövesdi repülőtér fejlesztését. Persze, hozzá kell tennem, hogy ehhez megfelelő befektetőkre is szükség van. Akkor érdemes egy repülőteret fejleszteni, ha van olyan befektető, aki munkahelyeket teremt, aki új technológiát hoz, aki az innováció elterjesztésében közreműködik. Sok példa van erre az országban. Említhetném például a taszári repülőtér fejlesztését, ahol ugyanígy gondolkodunk. De megnyugtatólag tudom mondani, hogy igen, számol a regionális operatív program a mezőkövesdi repülőtérrel, mint ahogy szó lehet az önkormányzati tulajdonba adásról is, abban az esetben, ha néhány helyben keletkezett jogi problémát meg tudunk oldani, hiszen a mezőkövesdi önkormányzat rendelete akadályozza pillanatnyilag az önkormányzati tulajdonba adást. De nagyon fontos dolog lenne az, hogy a regionális fejlesztési tanácsot bevonják ebbe a projektbe, több önkormányzat összefogását biztosítsák majd akkor, amikor a repülőtérrel kapcsolatos tulajdonviszonyokat, fejlesztési elképzeléseket ki fogják alakítani.

Ami a repülőterek fejlesztését jelenti, nyilván nem csupán a budapesti repülőtér fejlesztése a fontos - az ország versenyképessége szempontjából ugyan az a meghatározó -, hanem a vidéken lévő állami (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és önkormányzati tulajdonban lévő repülőterek fejlesztését is tervezzük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 102 2006.02.13. 2:04  97-106

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A közgazdaság-tudományi egyetemeken a csődökkel kapcsolatos stúdiumok esetében leszögezik, hogy a piacgazdaság természetes jelensége a csőd; hozzáteszem, hogy sajnos. Persze, érint ez vállalkozásokat, mögötte érint embereket, de mégis a piacgazdaságot választottuk. Nyilván ezzel a lehetőséggel számolni kell.

Ezzel egy időben persze számtalan új vállalkozás is alakul. De hozzá kell tenni, hogy nem kizárólag a gazdaság állapotától függ a csődeljárások száma, hanem a szabályozás is nagymértékben hozzájárulhat ezek alakulásához.

És amit még nagyon fontos hozzátenni: a piaci verseny erősödésével is változhat a csődök száma. Ez viszont érintheti a fogyasztók érdekeit, a hatékonyságot. Adott esetben tehát, bármennyire is furcsa, de a csődöket pozitívan is lehet értékelni a gazdaság állapotát tekintve.

(15.50)

Magyarország nem áll rosszul, a Creditreform adatai szerint tízezer működő vállalkozásra vetítve Magyar-országon 2005-ben 62 volt az új felszámolási eljárások száma. Ez egyébként megfelel Nagy-Britannia szintjének. Van, aki előttünk van az újonnan csatlakozó országok közül is, de van, aki jócskán utánunk, például Szlovénia, ahol háromszor annyi csődeljárás indult, mint Magyar-országon. 2005-ben közel 20 százalékkal kevesebb csődöt és felszámolási eljárást jelentettek be, mint 2004-ben, ugyanakkor a jogerős bírósági végzéssel záruló felszámolási eljárások száma 10 százalékkal emelkedett. Tehát van egy ilyenfajta dinamika, összességében azonban ez a csökkenés tény.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padso-rokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 106 2006.02.13. 0:56  97-106

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a szót, és ez nem egy csőd volt és nem egy csődeljárás, ami most következik, de nem lehet nem hivatkozni azért a természetes jelenségekre e tekintetben, tisztelt képviselő úr, azért ezt ne söpörjük le.

Hozzáteszem még egyszer, persze a csődöket sajnálatos eseménynek tartjuk, és nyilván a kormányzat mindent megtesz annak érdekében akár a szabályozás, akár a támogatáspolitika kapcsán, hogy ezek ne következzenek be. De azért tekintsünk a gazdaság belső viszonyaira. Ön is nagyon jól tudja, hogy a gazdaság belső viszonyai is nagyban hozzájárulnak a csődeljárások számához, hiszen a fizetési hajlandóság, a szerződések betartása és sok más egyéb olyan tényező van, ami bizony a gazdaság belső viszonyaira vetíthető vissza, nem pedig a kormányzat intézkedéseire, nem pedig a szabályozókra.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 134 2006.02.13. 2:12  131-138

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, de azt hiszem, hogy ön az igazságosságot összetéveszti a bizonytalansággal, hiszen a Szocialista Párt lakáspolitikájának a változása a társadalmi igazságosság mentén történt. Az előző kormány lehetővé tette azt, hogy akár 60 millió forintos lakást vásároljanak 30 millió forint hitelfelvétellel akár úgy, hogy a különböző visszatérítések révén még a hitelfelvevő járt jól, nos, azt gondoljuk, hogy ez igazságtalan. Nem akarunk többedik lakást támogatni kedvezményes hitelekkel. Olyanoknak segítünk, akik rászorultak.

Ezeket az intézkedéseket tartalmazta a Szocialista Párt lakáspolitikája, és hadd hivatkozzak meg egy olyan számot, amit ön a múltkori hozzászólásában említett: az új és használt lakásokhoz felvett kedvezményes hitelek száma az önök időszakában 63 ezer volt, az elmúlt időszakban pedig 300 ezer, jóval magasabb persze ez a hitelösszeg. Ez tükröződik abban is, hogy míg önök 150 milliárd forintot fordítottak a lakásügy támogatására, addig a szocialista kormány 250 milliárd forintot. Amíg önök 28 ezer új lakás építettek, addig 44 ezer új lakás készült. Amíg önök a bérlakásépítés kapcsán azt mondják, hogy mi nem építettünk, háromszor annyi bérlakást adtunk át. A Fészekrakó-program kapcsán a múltkor még 22 ezerről adhattam számot, időközben megjelentek a végső számok, nos, rossz hírt közlök: 23 ezer Fészekrakó-program történt ebben az országban.

Ami pedig az áfát illeti, nos, éppen Veres János miniszter úr javaslatára fogadta el az Európai Unió, és önök ebben nem kívántak mást tenni, mint a szocialista kormány szájából kiénekelni a sajtot. Persze, mi ezen az úton végigmegyünk, meghozzuk a döntéseinket, és az Európai Uniónak bejelentjük, hogy mely területen kívánunk élni a kedvezményes áfával. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 138 2006.02.13. 1:03  131-138

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Tisztelt Képviselőtársam! Hiba lenne azt gondolni, hogy a Fidesz találta föl a kedvezményes kamatozású kölcsönt. Az emberek és a családok építik a lakásokat, ez így igaz, no meg az építőipar, amelyik a gazdaság legdinamikusabban fejlődő iparága volt az elmúlt évben 27,4 százalékos növekményével.

Ami pedig a felújításokat illeti: hadd említsem meg azt, hogy önök 8-10 ezer panellakást újítottak föl, a szocialista kormány pedig 120 ezer panellakás felújítását indította el. Most már lehet látni, hogy mikorra és hogyan tudjuk ezt megvalósítani, és ehhez nagymértékben járult hozzá az a program, a Panel Plusz program, amelyet mi indítottunk el, amely segítségével az önkormányzatok, illetőleg a lakóközösségek partnerként tudtak, tudnak együttműködni velünk ennek a programnak a sikere érdekében, amelyben áttörést értünk el az elmúlt időszakban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 142 2006.02.13. 2:06  139-146

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy kitartó lobbistája van az erdei kisvasutaknak a képviselő úr személyében, amit én szeretnék persze megköszönni, hiszen mint a turizmusért felelős miniszter fontosnak tartom, hogy a turisztikai kínálatot színesítsék az erdei kisvasutak. A módosító indítvány elfogadása is ezt a célt szolgálta.

Szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy január elején, 12-én megalakult ez a tárcaközi bizottság. Persze tudjuk, nem a bizottságok megalakulása a lényeg, de mégiscsak fontos volt az FVM közigazgatási államtitkára vezetésével létrejött bizottság, amelyik úgy döntött, hogy egy teljes körű áttekintést mindenképpen célszerű tenni ezen a területen, hiszen nem csupán az FVM által támogatott kisvasutak a fontosak és az érdekesek, hanem valamennyi, amelyek turisztikai célokat szolgálnak, amelyek személyszállítást végeznek. Ennek a felmérésnek pedig az a célja, hogy összehozzuk ezt a munkát a II. nemzeti fejlesztési terv előkészítésével, hiszen a regionális operatív program, a közlekedési és minden egyéb más területen folyik a tervezőmunka, a projektek előkészítése. Fontos, hogy be tudjuk illeszteni ezeket a vasutakat a turisztikai kínálatba.

Az FVM erdészeti feladatok célelőirányzatából lehetséges ezeknek a támogatása, úgy, ahogy az elmúlt esztendőben is. A feltétel az, hogy turisztikai, illetőleg személyszállítási célokból menetrendszerűen üzemeljenek, közlekedjenek ezek a vonatok. És amit én nagyon fontosnak tartok, hogy olyan kötelezettségvállalások születhetnek, amelyek alapján akár előlegfizetésre is sor kerülhet, amelyek segítik ezeknek a vasutaknak a további fenntartását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 146 2006.02.13. 1:01  139-146

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérni fogom a kollégákat, hogy a tájékoztató munkánkat bővítsük, javítsuk, ha ilyen jellegű problémák merülnek fel a kisvasutak kapcsán. És ugyanígy meg fogom keresni az FVM-et is, hogy ezekről az ütemezésekről adjanak tájékoztatást.

De még egyszer szeretnék visszakanyarodni a kisvasutak jelentőségére, hiszen a tavaly elfogadott turizmusfejlesztési stratégiánk egyik jelentős eleme az örökségturizmus, azon belül a természeti értékeink védelme. A II. nemzeti fejlesztési terv nem véletlenül foglalkozik éppen a nemzeti parkok fejlesztésével többek között, amelyek esetében nagy szerepet játszanak a kínálat színesítésében az erdei kisvasutak. Ezek fenntartása, fejlesztése, megmentése valamennyiünk közös feladata.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)