Felszólalás adatai

KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Rádió egyes műsorainak terjesztéséhez használt, régi frekvenciasáv a médiatörvény 1996-os hatálybalépésétől tíz évig használható - így szólt a médiatörvény megfelelő paragrafusa. Ez az időtartam most februárban lejár. Miért kellett tíz évvel ezelőtt ilyen döntést hozni, időkorlátot meghatározni? Mert Európa, sőt a világ ezt a korszerűtlen frekvenciát már nem, illetve nem erre a célra használja. Azért, mert ezen drága a sugárzás és rosszabb minőségű. Sőt, akik mostanában rádiót vettek, tudják, hogy már 1996-ban is keresni kellett az úgynevezett kétnormás rádiókat, amelyeken a régi meg az új frekvenciát lehetett hallgatni, s manapság ilyet már nem is kaphatunk.

Ugyanakkor sajnos a Magyar Rádió a médiatörvény átállására előírt 10 éves, idén lejáró határideje ellenére a nemzeti kisebbségi műsorokat mind a mai napig ezen a sávon sugározza. Tehát ha a Nemzeti Hírközlési Hatóság a médiatörvény előírásainak megfelelően leállíttatná a sugárzást ezen a frekvencián, akkor a mai helyzetben a határon túli magyarok, illetve a hazai nemzeti kisebbségeink anyanyelvi műsoraikat csak rosszabb színvonalon, sőt egyes területeken nem tudnák fogni, nem tudnák hallgatni.

Az ismert idei határidő ellenére tehát nem történt meg az átállás, csak koncepciótervek készültek el. Ezért átmeneti megoldásra van szükség. A hazai kisebbségek és a határon túli magyarok anyanyelvi rádiózása érdekében a politikai egyeztetések után a magyar kormány nevében azt javasolom a parlamentnek, hogy hosszabbítsa meg egy évvel a régi frekvencia használatának lehetőségét, bízva abban, hogy ez alatt az időszak alatt a Magyar Rádió megoldja a biztonságos átállást.

Ennek az ügynek a fényében kap különös jelentőséget a szintén előttünk álló, a digitális televíziózásról, rádiózásról szóló törvényjavaslat is. Egyrészt azért, mert ennek elfogadása teremti meg majd hosszú távon a megoldás lehetőségét a rádiózás számára, ugyanis azzal a technológiával, amit most használ a Rádió a nemzetiségi műsorokra, csak egy igen korlátozott frekvenciasávban és drágán tud sugározni, míg a digitalizációval az eddigi frekvenciaszűkösség hosszú távra mérsékelhető. Hiszen például a jelenlegi három országos televízió helyett akár 25-30 televíziós csatorna sugárzására és ingyenes vételére nyílik lehetőség. Emellett a digitális rádiózásra és egyéb szolgáltatásokra nyílnak meg ezek az új lehetőségek.

Másrészt azért is jelentős annak a törvénynek az elfogadása, mert amennyiben a digitális átállás menetrendjének megvalósíthatóságát szolgáló törvényt nem fogadjuk el, akkor - és ezt éppen az előttünk álló eset mutatja - elhúzódhat vagy akár meghiúsulhat az átállás, márpedig az Európai Unió úgy döntött, hogy 2011 végéig Európában a jelenleg működő hagyományos televíziózás megszűnik, és át kell állni a digitális műsorelosztásra. Ha nem akarunk úgy járni a digitális átállással, mint most a frekvenciaátállással a Rádió esetében, és nem akarunk 2011-ben ott állni és nézni, hogy határidő van, de még nem vagyunk készek az átállásra, nos, akkor meggyőződésem, hogy szükséges meghozni azt a jogszabály, amely biztosítja a sikeres átállást. Az Európai Unióban is tisztában vannak ezzel, ezért a törvény megléte bírálati szempont az idén nyáron nemzetközi frekvenciakoordinációban zajló konferencián, ahol 50 évre dől el, hogy Magyarország mennyi frekvenciát kap.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy a pártok között a mostani médiatörvény-módosítás kapcsán az egyeztetések során tapasztalt összhang a magyar modernizációt hosszú távra meghatározó, digitális átállásról szóló törvény vitájában is megmarad, és akkor - mint most a médiatörvény módosításával - hosszú távra tudunk Magyarország modernizációjáért sokat tenni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)