Készült: 2019.12.15.01:21:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

89. ülésnap (2019.11.04.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:09


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr, a kérdésem ön előtt nem lesz ismeretlen, hiszen én ezt már feltettem önnek egyszer, azonban akkor teljes választ nem kaptunk rá, így továbbra is időszerű a kórházak adósságáról és a kórházak jövőjéről beszélni. Az vitán felül áll, hogy az elmúlt egy évtized egyik legnagyobb egészségügyi kudarca, hogy nem sikerült megállítani a kórházak hónapról hónapra történő eladósodását. Évekkel ezelőtt a kórházi adósságok havonta átlagban 2-3 milliárd forinttal nőttek, 2019-re odáig jutottunk, hogy már havi 5-6 milliárd forinttal nő az intézmények tartozása. A nyár végi tartozók között, de most már mondhatjuk, ősz eleji tartozók között ott van rekordméretű, majdnem rekordméretű tartozással a Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház, amely egy kisebb város, település éves költségvetésének az összegével, kétmilliárd forintnál is nagyobb összeggel tartozik.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ki egy kormányinfón, ami nem túl rózsás jövőt jelent a kórházaknak, méghozzá azt, hogy a miniszter szerint ez az utolsó év, amikor a kormány utólag kifizeti a kórházak felhalmozódott adósságát. Tehát 2020-ban, ha képződik adósság, ha nem, a kormány nem fogja kifizetni a csőd szélén táncoló intézmények tartozásait.

Nézzük hát, miért is halmozódhat fel egy-egy kórházi adósság! Oka lehet a beavatkozások alacsony összegű állami térítése, azaz a kórházak nem kapnak annyi pénzt az államtól egy-egy műtétre, egy-egy beavatkozásra, mint amennyibe az valójában kerül. De ott van például a technológia nyomása is, hiszen mindannyian tudjuk, egyre drágábbak azok az eszközök, amelyeket a kórházakban használnak, egyre magasabb színvonalon kell biztosítani.

Összességében évente 50-60 milliárd forintnyi adósságot halmoznak fel főként a beszállítók felé a kórházak, és a nekik szolgálatással tartozók csak abban reménykedhetnek, hogy a kórházak az év végén 40-50 milliárd forintos egyszeri segítséget kapnak, ahogy az elmúlt években is volt, és abból tudják enyhíteni a kintlévőségeiket.

(14.30)

Így tehát láthatjuk, hogy a kórházi adósságok halmozódásának valójában két eredménye lesz vagy lehet. Az egyik: ha a kormány nem rendezi azokat, akkor az ellátás színvonala nagymértékben csökken.

Ennek a betegek látják a kárát, különösen azért, mert úgynevezett barkácsmódszerekkel kénytelenek dolgozni az orvosok, ellátók, kórházak és egyes osztályok. Sőt, az is egyik következménye lehet, hogy akár kórházak és osztályok fognak bezárni, hogyha a kórházak nem tudják csökkenteni az adósságukat. Így vagy úgy, tisztelt államtitkár úr, mind a kettő azt eredményezheti, hogy sem a betegek, sem pedig az egészségügyben dolgozók nem lesznek biztonságban, és a hazai ellátás színvonala romlani fog.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekre tekintettel várom válaszát: hagyjae 2020-ban csődbe menni a kórházakat a növekvő adósságok miatt a kormány, vagy akkor is rendezni fogja az adósságokat? Mit tesz a kormány, hogy megmentse a csőd szélén táncoló kórházakat? Foge  és talán ez a legfontosabb kérdés  kórházi osztályokat vagy kórházakat bezárni a kormány 2020-ban? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai