Készült: 2020.04.10.08:33:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

332. ülésnap (2013.12.03.),  227-249. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:06:42


Felszólalások:   123-227   227-249   249-273      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az általános vitát lezárom. Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, így a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Most következik a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, amelyet T/13218. számon ismerhettek meg.

Az előterjesztői expozéval kezdünk. Rét... Bocsánat, Répássy Róbert államtitkár úr - a forgatókönyvben még a másik államtitkár szerepel, ezért tévesztettem egy pillanatra -, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, 20 perces időkeretben. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy újabb, a polgári törvénykönyvről szóló, a 2013. évi V. törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatot tarthatnak a kezükben. Mint ahogy az önök előtt is ismeretes, a polgári törvénykönyvről szóló, közel 1600 szakaszból álló törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Már többször elhangzott, hogy az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt a meglévő jogszabályok módosítását, másrészt új törvények megalkotását is szükségessé teszik.

Az előttünk lévő törvényjavaslat ez utóbbi célt szolgálja. Az új Ptk. legterjedelmesebb, Hatodik könyve szól a kötelmi jogi szabályokról. Ha képviselőtársaim már tanulmányozták az új kódex szabályait, láthatták, hogy a kötelmi jogi könyv megbízási típusú szerződések között új szerződéstípusként nevesíti a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Ugyanakkor Európa-szerte elterjedtek olyan, elsősorban szerződésen alapuló jogviszonyok, amelyeknek lényege, hogy a megbízott személy tulajdonosként rendelkezhet a rábízott vagyonnal, úgy, hogy a vagyon kezeléséből eredő hasznok a megbízó személyi vagyonát gyarapítják.

Ezek közé a bizalmi vagyonkezelési formák közé tartozik az angol jogban kialakított trust vagy a német jogbeli Treuhand és azok rokon intézményei. Az egyes nemzeti jogokban meghonosodott vagyonkezelési konstrukcióknak közös vonásuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján a vagyonrendelő vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát a vagyonkezelő részére átengedi. A vagyonkezelő az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával a rábízott vagyont a kedvezményezett javára hasznosítja. Ma már egész üzletág épült ki ezen a területen, amely magyar jogi szabályozás hiányában külföldi jogi és intézményi infrastruktúrát vesz igénybe.

A tisztelt Ház által elfogadott új Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében, a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díj fizetésére köteles. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének magyar jogrendszerbe való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, az erre irányuló gazdasági igény kielégítése.

A bizalmi vagyonkezelés lényege és újdonsága tehát, hogy a vagyonkezelő a tulajdonos erejével és hatalmával tudja fialtatni a vagyont más érdekében és javára. A polgári törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelés mint polgári jogi jogügylet alapvető szabályait állapította meg azzal, hogy más jogszabályokra bízta a jogintézmény részletes szabályainak meghatározását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót arról, hogy mik is azok a rendelkezések, amelyek miatt feltétlenül szükség volt a külön törvényi szabályozás előkészítésére.

Az előttünk lévő törvényjavaslat egyrészről az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelésre ír elő követelményeket, másrészről a tevékenységet nem üzletszerűen végzőkre határoz meg szabályokat. A befektetők, illetve az ügyfelek védelme érdekében az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelői tevékenység csak megfelelő személyi és tárgyi garanciákat teljesítő vállalkozásokra bízható. A javaslat ennek érdekében előírja többek között, hogy bizalmi vagyonkezelői tevékenységet üzletszerűen csak erre irányuló engedély birtokában, főtevékenységként lehet végezni. Vagyonkezelői tevékenységet csak olyan vállalkozás láthat el, amely legalább 70 millió forint összegű pénzügyi biztosítékot tart fenn. De kiemelhető a törvényi követelmények közül az is, hogy a vállalkozásnak jogászt, közgazdászt, könyvvizsgálót kell alkalmaznia.

Ugyanakkor a javaslat nem kívánja kizárni a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel való ügyletkötés lehetőségét sem. Az ilyen ügyletben rejlő kockázatokat a törvény a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok láthatóvá tételével kívánja kezelni. Ennek érdekében garanciális szabályként írja elő a javaslat a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel létrejött bizalmi jogviszonyok bejelentésének és nyilvántartásának kötelezettségét.

Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat a vállalkozásokkal kötött szerződések megkötését és tartalmát szabja korlátok közé, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők vonatkozásában ilyen szabályokat nem alkalmaz. A törvény kiemelkedő hangsúlyt fektet egyrészről arra, hogy a bizalmi vagyonkezelői tevékenységet ellátó vállalkozások széleskörűen tájékoztassák az ügyfeleket, másrészről, hogy megfelelően tájékozódjanak az ügyfél ügyleti céljairól. Az ügyfelek ellenőrzési jogának könnyebb gyakorolhatóságát szolgálják azok a törvényi rendelkezések, amelyek belső nyilvántartások vezetésére kötelezik a vállalkozásokat.

Összefoglalva az elhangzottakat, a külön törvényi szabályozás célja tehát a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, az ezt szolgáló nyilvántartás jogszabályi garanciáinak megteremtése.

A javaslat számos törvényt is módosít a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben. Ennek indoka, hogy a bizalmi vagyonkezelés bevezetése adózási, számviteli kérdések tisztázását is igényli, amit az ezen jogterületeket szabályozó törvényekben indokolt elhelyezni. A számviteli és adószabályok változtatására megfogalmazott rendelkezések többek között biztosítják, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon terhesebb adókötelezettséggel ahhoz képest, mint ha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek juttatna vagyont.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Az elhangzottak alapján újra csak megerősíteni tudom, hogy az új polgári törvénykönyv megalkotása a magánjogi reformhoz önmagában nem volt elégséges, a polgári jogi kodifikáció a kapcsolódó törvények elfogadásával válik teljessé. Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor. Elsőként a gazdasági és informatikai bizottság, többségi álláspont, 5 perces időkeretben, Koszorús László képviselő úr.

KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A bizalmi vagyonkezelés intézménye igen jelentős gazdasági igényt kíván kielégíteni, hiszen az Európai Unió több országához hasonlóan az elmúlt években Magyarországon egy egész üzletág épült ki ezen a területen. Ugyanakkor eddig, a hazai szabályozás hiányában ez az üzletág a külföldi jogi és intézményi rendszereket vette igénybe, jelentős tőkét kivonva ezáltal a magyar gazdaságból.

A gazdasági bizottság a tegnapi nap folyamán tárgyalta az imént említett törvényjavaslatot, és ezt 18 igen és 4 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság nem kívánt előadót állítani.

Most az előre jelentkezett hozzászólók következnek. Koszorús László képviselő úr rögtön, azonnal. (Jelzésre:) Nekem be van jelentve előre bejelentett hozzászólónak. Nem kötelező. (Koszorús László: Ez az előre bejelentett, ugye?) Az a bizottsági álláspont volt, most pedig képviselőként, hozzászólóként van bejelentve.

(16.40)

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A bizalmi vagyonkezelés intézménye igen jelentős gazdasági tényt és igényt kíván pótolni, illetve kielégíteni, hiszen az Európai Unió többi országához hasonlóan az elmúlt években, mint ahogy említettem, korábban egy egész üzletág épült ki ezen a területen. A bizalmi vagyonkezelés lényege úgy foglalható össze, hogy valaki, az úgynevezett vagyonrendelő átruházza a vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki ezt követően teljes joggal a saját tulajdonaként kezeli. A nyereséget pedig a vagyonkezelő köteles a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára fordítani. A gyakorlatban egy példával ezt úgy lehetne megvilágítani, hogy egy örökösödés, örökség rendezésére lehet például használni, a végrendelkező a végrendeletben előírhatja például, hogy a halála után minden vagyona a vagyonkezelőhöz kerüljön, amely köteles azt az örökös nagykorúságáig kezelni, a hasznot pedig a kedvezményezett, ez esetben a gyermek ellátására fordítani.

Ennek a megoldásnak a végrendelettel szemben az lehet az előnye, hogy az örökségből kihagyott rokonok nem férnek hozzá a vagyonhoz, hiszen az a vagyonkezelő tulajdonába kerül az elhalálozott után.

A bizalmi vagyonkezelés intézménye azt sem tiltaná meg, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen. A gyakorlatban tehát valaki kezelésbe adhatja minden vagyonát, ha például nem ért egy megörökölt vállalat irányításához, és mondjuk, szeretné ezt egy szakemberre bízni a jövőben.

Ugyan a vagyonkezelő a szerződésben előre meghatározott feltételek közt teljes döntési szabadsággal rendelkezik, viszont a felelősséget is vállalnia kell. Ez esetben a saját vagyonát is kockáztatja, ha nem megfelelő módon kezeli a rábízott értéket.

Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat szükségességét az teremtette meg, hogy az új Ptk. által meghatározott keretek kizárólag a bizalmi vagyonkezelési szerződés polgári jogi szabályait rögzítették. Az új Ptk. szabályai nem szólnak, mert szabályozási tárgyuknál fogva nem szólhatnak a bizalmi vagyonkezelői tevékenység üzletszerű végzésének feltételeiről.

A bizalmi vagyonkezelés sajátos a tekintetben, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelő tulajdonába adja a kezelendő vagyontömeget, amely, bár azt a vagyonkezelő nyilvántartásában el kell különíteni saját vagyonától és más kezelt vagyontól, önálló jogi entitást nem képez. Mindez szükségessé teszi a számviteli és adózási szabályok kisebb mérvű, a szabályozás életképességét és a jogintézmény gyakorlati igényeinek való megfelelését elősegítő korrekcióját.

Az előterjesztés céljai közül kiemelendő a forgalombiztonság érvényesítése, az adóbevétel, az adóhatóságon kívüli egyéb hitelező- és ügyfélvédelmi szempontok érvényesítése, ezek érdekében a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelői vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, továbbá a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő, semleges számviteli és adózási szabályozási környezet kialakítása. Jelen előterjesztés olyan fontos kérdéseket válaszol meg, mint például azt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a vagyonkezelőknek, milyen nyilvántartást kell vezetni róluk vagy az általuk kezelt vagyonról, milyen felelősségbiztosítással kell rendelkezniük arra az esetre, ha veszteséget okoznának a kezelt vagyonban.

Úgy gondoljuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés intézménye sokaknak segíthet jelenleg tisztázatlan jogi helyzetek megoldásában, ezért kérjük önöket, támogassák kezdeményezésünket.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Józsa István képviselő úr következik, MSZP frakciója.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelen előterjesztésre is igaz a magyar mondás, hogy jobb későn, mint soha. A hétvégén végre benyújtotta a kormány az Országgyűléshez a kicsit számunkra talán újszerű, mert a magyar jogrendben már régen volt ilyen, bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységükről szóló T/13218. számú törvényjavaslatot.

Azért mondom így, hogy későn, mert ez a törvényjavaslat az új polgári törvénykönyv végrehajtásához szorosan kapcsolódik. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény viszont jövő év március 15-i hatállyal vezeti be a bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét a magyar jogrendszerbe. Tehát mondhatni, az utolsó pillanatban van az Országgyűlés, hogy ezt a lépést megtegye.

A bizalmi vagyonkezelői jogintézmény szabályozási előzményekkel tehát nem igazán rendelkezik Magyarországon. Bár a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján sem volt teljesen kizárt, hogy vagyonkezelési célra megbízási szerződés alapján tulajdonátruházással ilyen ügylet jöjjön létre, de a részletszabályok akkor nem születtek meg. Ezek a részletszabályok csak most kerülnek kialakításra.

Tisztelt Kormányoldali Képviselőtársaim! - az a néhány, aki megtiszteli ezt az ülést. Emlékeztetnem kell önöket arra, különösen államtitkár urat, hogy már az új polgári törvénykönyvet is késve, ez év február 11-én fogadta el az Országgyűlés. Ehhez képest is további csúszással 2013. november 7-i határidővel bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre a jelen előterjesztés tárgyát képező törvényjavaslat tervezetét. További, csaknem egy hónap múlva, mivel az ülésszaknak lassan vége, tehát az utolsó pillanatban került a Ház elé a törvényjavaslat. Egy olyan törvényjavaslat, amely egy vadonatúj jogintézményt kereken 70 paragrafusban szabályoz, ebben rakja le az alapjait. Ez mint cseppben a tenger, mutatja a Fidesz-KDNP törvényalkotásának komolyságát vagy komolytalanságát, és azt, hogy milyen felelősséggel, illetve határidőérzékkel vagy anélkül végzi a kormány a munkáját.

Tehát a bevezető lényege: elkéstek. Ha kellő idő állna a képviselők rendelkezésére ahhoz, hogy alaposan áttekintsék és kivitassák ezt a törvényjavaslatot, lehetséges lenne, hogy több elemében is üdvözölni tudnánk a benyújtását.

A bizalmi vagyonkezelői jogintézmény célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, az erre irányuló gazdasági igény kielégítése. Ez helyes. Hiszen a jogalkotásnak nem csupán lehetősége, hanem a vele szemben támasztott követelmény is, hogy képezze le a társadalmi-gazdasági folyamatok, viszonyok változását, és arra jó megoldásokat adjon, arra reagáljon. Különösen, hogy ennek az előfutára a polgári törvénykönyvben már mint jogintézmény szép kifejezéssel megképződött, önök megképezték ezt a jogintézményt. (Dr. Répássy Róbert: Megalkottuk.)

Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat egyfajta megoldást kínál az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tevékenységének engedélyezésére és nyilvántartására, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelői tevékenységnek a bejelentésére, továbbá a bejelentett jogviszonyok lényeges adatainak nyilvántartására, tehát egyfajta transzparenciára is, az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tevékenységére és jogutód nélküli megszűnése esetén alkalmazandó eljárások szabályozására. Tehát keretet ad ennek a tevékenységnek. Az "üzletszerűen" szó ebben a bizalmi vagyonkezelésben teljesen helyénvaló, mert biztos, hogy a garanciákat egy jogszabály tudja megadni, és ennek a lehetősége talán benne van ebben a törvényben.

Az, hogy a kormányzat által választott megoldás működőképes lesz-e, ezt a rövid időre való tekintettel ma még nehéz megítélni. Ami viszont most felkelti már a figyelmet, az annak a hatóságnak a helyzete, amely az engedélyezési, nyilvántartási és felügyeleti feladatokat fogja ellátni e tekintetben, mármint a bizalmi vagyonkezelők esetében. Ezt a hivatalt a kormány rendeletben jelöli majd ki. Ez a hivatal, megismétlem, amelyről kijelölés hiányában még semmit sem tudhatunk, komoly hatáskörrel rendelkezik majd. A törvényjavaslat többek között differenciált felügyeleti eljárást vezet be, a jogsértéshez jelentős pénzbírságmaximumokat is kapcsol.

(16.50)

Ha például a hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásába való bejegyzés feltételeinek hiányát vagy arra utaló körülményeket észlel, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja az érintettet, most jelen esetben a bizalmi vagyonkezelőt a megfelelő működés helyreállítására, és erre határidőt is tűz. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, a felügyeleti intézkedésre okot adó bizalmi vagyonkezelőt terhelő egyszerű vagy ismételt bírság 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő felügyeleti bírság lehet, ilyen mértékben lehet sújtani. Tapasztalat hiányában most még nehezen ítélhető meg, hogy az intézkedések és a szankciók vajon arányosnak minősülnek-e a szabályozni kívánt feladatokkal.

Képviselőtársaim! Jó lenne azt is látni, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén vajon a kijelölt hivatal számára rendelkezésre állnak-e majd a végrehajtás feltételei. Bár a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet előzetes hatásvizsgálati lapja elismeri: az előterjesztés teljesen újonnan hozza létre a nyilvántartásokat, így az ezt működtető, kormány által rendeletben kijelölt hatóságnak meg kell teremtenie az új nyilvántartások és a felügyeleti tevékenység szervezeti, személyi, technikai, infrastrukturális és egyéb tárgyi feltételeit.

A hatásvizsgálati lap szerint tehát a törvényjavaslat elfogadása érdekes mód semmiféle költségvetési hatással nem jár; rengeteg feladattal, költségvetési hatás vagy fedezet biztosítása nélkül. Azt persze jó tudni, hogy a kormányzat számára semmibe sem kerül több vadonatúj nyilvántartás létrehozása, de azért ez elég valószínűtlennek tűnik. Ennek titkát jó lenne, ha elárulnák, államtitkár úr, hogy hogyan gondolták, hogy ezt létrehozzák semmi ráfordítással vagy költségvetési fedezet nélkül. (Dr. Répássy Róbert: Díjat fognak fizetni.) Az illusztrációt félretéve, a törvényjavaslat két új közhiteles nyilvántartást hoz létre, így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartását és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartását. Azon túl, hogy ez a kormány szerint ingyen megvalósulhat, kérdésként merül még fel, hogy a személyes adatok védelme kellően biztosított tud-e lenni. Erről keveset találunk. Szeretnénk tudni, hogy a törvényjavaslat tartalmával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és az alapvető jogok biztosa egyetértett-e, mi a véleményük erről az adatvédelemről. Az is megválaszolatlan kérdés, hogy biztosan elegendő lesz-e 2014. március 15-éig a felkészülési idő.

Tisztelt Ház! Végezetül egy, az országgyűlési képviselői jogállást is érintő kérdést szeretnék felvetni a témával kapcsolatban. Legalábbis különös, hogy a bizalmi vagyonkezelő, vagyonrendelő és kedvezményezett tevékenysége az országgyűlési képviselői tevékenységgel összefüggésben pusztán bejelentési kötelezettség alá esne, nem pedig összeférhetetlen az országgyűlési képviselői tevékenységgel. A vagyonkezelés körébe tartozik ugyanis többek között készpénz- és portfóliókezelés, mindenfajta kollektív befektetés kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapírok kezelése, értékpapírletét kezelése. Tehát ilyeténformán a bennfentes kereskedés lehetősége is felmerülhet a bizalmi vagyonkezelő részéről, ezért vetem fel az országgyűlési képviselői összeférhetetlenséget.

Az Országgyűlésről szóló törvény 84. § h) pontja szerint összeférhetetlen a képviselői megbízatással a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, tehát akinek döntése lehet a gyors üzleti folyamatokra. Ezért álláspontunk szerint tehát a bizalmi vagyonkezelés szereplőit szintén az országgyűlési képviselői megbízatással összeférhetetlen körben kellene szabályozni, az országgyűlési törvény 84. §-át egy új ponttal, sorban a k) ponttal kellene kiegészíteni. Kérem, hogy ezt a módosító indítványunkat, ezt a javaslatot fontolják meg és támogassák, ugyanis kár lenne mindjárt az elején egy új jogintézményt ilyen súlyos bizalmi aggályokkal terhelni még a beindulása előtt.

Ha a kérdéseinkre, felvetéseinkre, aggályainkra megnyugtató válasszal szolgál az előterjesztő és a tárgyalás további folyamata, akkor adódhat olyan helyzet, hogy változtatunk a jelenlegi elutasító álláspontunkon. Most úgy gondoljuk, hogy egy helyes, szükséges jogintézménynek az elégtelen szabályozása került a Ház elé.

Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Gyüre Csaba képviselő úr következik, Jobbik.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy teljesen új jogintézmény került itt most az asztalunkra, amely legalábbis a magyar jogrendszerből eddig hiányzott. Kérdés, hogy hiányzott-e, és szükségünk van-e erre vagy nincs.

Valóban, más jogrendszerekben ez már régen meggyökeresedett, egészen a feudalizmusig nyúlik vissza Angliában ez az intézmény, és ott eléggé be is vált és gyakorivá vált, és sok más kontinentális jogrendszerű ország is átvette. Kérdés, hogy Magyarországon van-e erre társadalmi igény. Egy tény, egy biztos, hogy a polgári törvénykönyv, amely 2014. március 16-án fog hatályba lépni, ezt a jogintézményt már ismeri, és amennyiben ismeri, valóban szükség van arra, hogy ennek a részletes szabályait az Országgyűlés megalkossa. Tehát úgymond ez egy kötelező törvény, amelynek nyilván a hatálybalépési dátuma is kötött, mint ahogy Józsa úr hangsúlyozta, hogy valóban meg lehet-e ezt csinálni 2014. március 16-áig, hogy valóban jó lesz-e, a magyar jogrendszert lehet-e aktualizálni ehhez a jogszabályhoz. Ezen el lehet gondolkozni, de egy kérdés, ha a polgári törvénykönyv hatályba lép és ez a része is hatályba lép, márpedig jelenleg ez van, akkor nincs más lehetőség, ezt el kell fogadni. Nyilván kinek? A parlamenti többségnek, mert más kérdés, hogy valóban kik fogják ezt megszavazni és kik nem. Nyilván afelől nincs kétségünk, hogy az előterjesztő és nyilván a kétharmad ezt meg fogja szavazni.

Az előző hozzászólásban azt is hallhattuk, hogy a Szocialista Párt is elvileg magával a jogintézménnyel egyetért, ennek a jogintézménynek a bevezetését támogatja, apróbb javítások vagy lényegesebb javítások esetén pedig el tudja fogadni. A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak ezzel homlokegyenest más az álláspontja. Nyilván már a polgári törvénykönyv elfogadása miatt ez már egy kötelezettség, hogy ez létezni fog a magyar jogrendszerben, azonban mivel nem értünk vele egyet, ezt a részét abban tudjuk kifejezni, hogy nemmel fogunk szavazni.

Nyilván megpróbáljuk azért jobbá tenni, és majd el fogom mondani, hogy milyen hibákat látunk benne, és ebből eredően nyújtunk is be módosító javaslatot. Az egyik megoldás az lenne, hogy egyáltalán nem is nyújtunk be hozzá módosítót, de nyújtunk, illetve nyújtottunk be hozzá módosítót, próbálunk rajta változtatni. Egy rosszon is lehet változtatni és lehet jobbá tenni, még akkor is, ha úgy sem lesz szerintünk megfelelő.

Hogy miért is nem? Hogy miért jött át az angolszász jogrendszerből a kontinentális jogba ez a jogrendszer? A jogászokat is megosztja az, hogy valóban jó megoldás-e. Hiszen mi jut az ember eszébe, amikor végigolvasta ezt a jogszabályt, hogy milyen lehetőségek lépnek föl és kiknek. Nyilván mikor van ennek jelentősége? Ahol a pénz, a vagyon nagyobb mértékben koncentrálódik, és egyik résznek, az egyik tábornak, aki ellenzi ezt a jogintézményt, az a véleménye ezzel kapcsolatban, hogy mire jó? Ez egy kiskapu, ez egy legális kiskapu, hiszen ezen keresztül egyrészt az adózás elől lehet eldugni a vagyonokat, a pénzeket, az ingatlanokat, nagyon sok mindent el lehet dugni az adózás elől, másrészt a végrehajtás alól is ki lehet vinni a vagyontárgyakat és gyakorlatilag el lehet tüntetni.

(17.00)

A végrehajtó pedig azt fogja látni, hogy az illetőnek, akivel szemben a nagymértékű követelés fennáll, semmilyen vagyona nincs, és ez valahol nem fog összeállni.

Illetve még egy nagyon fontos, ami valahogy nem illik bele a képbe, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország is csatlakozott minden egyezményhez, amely a pénzmosással, a pénzmosás felderítésével kapcsolatos volt. Valahogy ez mégis azt mutatja, hogy eltűnik a tulajdonos, személytelenné válik a tulajdonos, és akinek érdeke van, hogy az ő személye és a vagyontárgy ne lehessen összeköthető, ebben az esetben is gyakorlatilag személytelenné válik a vagyon, akár ingatlan, akár bármilyen más készpénz, részvények és a többi, ezek mind gyakorlatilag megfoghatatlanná, személytelenné tudnak válni. Ezeket az érveket hozzák föl azok, akik a nem felé voksolnak.

Illetve nyilván mások pedig azt mondják, hogy egy pörgő gazdaságnak részese ez a jogintézmény, igenis szükség van rá, és államtitkár úr is azt mondta, hogy Magyarországon is ez az igény jelentkezett, erről beszélt, ezért kellett ezt végrehajtani. Fölmerül, ha vizsgálja az ember, látja Liechtenstein példáját, amelyet általában ilyenkor fel szoktak hozni: Liechtensteinben, egy pici államban nagyon sok ilyen vagyonkezelő működik, és a kezelt vagyon adója tulajdonképpen nagyon kis mértékű Liechtensteinben, ezért kvázi adóparadicsom alakult ki.

Ez megint milyen eset? Akkor, amikor az off-shore cégekről beszélünk, amikor egy hasonló jogintézményt be akarnak vezetni Magyarországra - mindjárt a további veszélyeire is felhívom a figyelmet -, nem biztos, hogy szerencsés, és nem biztos, hogy Liechtenstein példáját kellene ebben az esetben nekünk követni, ráadásul teljesen más jogrendszerrel, teljesen más gazdasági helyzettel és teljesen más adottságokkal. Nem biztos, hogy ez Magyarországon működni fog.

Persze, egy új jogintézménynek mindig megvannak a maga buktatói és megvan a maga kockázata, hogy bevezetjük, jó lesz-e vajon az a szabályozás. Amennyiben úgy látjuk, hogy nem lesz eléggé körülírt, nem lesz eléggé körülhatárolt, nem lesz eléggé szigorú, akkor mindig abba az irányba fogunk elmenni, hogy bizony, a kiskapuk országa Magyarország, a kijátszást teszi lehetővé. Abban az esetben, ha liberalizált, mindig erre fog elmenni. Ha túl szigorúra vesszük, akkor pedig gyakorlatilag nem lesz senki, nem fog a jogintézmény tartalommal feltöltődni, nem fogja senki ezeket a szerződéseket megkötni, Magyarországon nem lesz rá igény.

Tehát nagyon nehéz olyan jogot alkotni, olyan új jogszabályt behozni, amely minden igénynek megfelel, nem teszi lehetővé az adókijátszást, nem teszi lehetővé a pénzmosást, nem teszi lehetővé a felhalmozódott pénzvagyonok eltüntetését, és mindamellett még a gazdasági életet is fogja élénkíteni. Nagyon kíváncsi leszek rá, hogy ez a jogszabály hogyan fog beválni. Nem hiszem, hogy ez Magyarországon úgy működne, hogy lendületesen működne, és nem az adócsalásnak, nem a pénzmosásnak és nem a vagyonelrejtésnek lenne az egyik legfőbb eszköze.

A magyaroknak - mivel ez a jogintézmény Magyarországon eddig nem volt meg - semmilyen jogi és gazdasági és gyakorlati tapasztalata nincs ezzel kapcsolatban. Tehát amikor ez a törvény hatályba lép és ez a vagyonkezelői tevékenység beindulna, akkor azt gondolom, hogy a külföldi irodák, a külföldi fióktelepek lesznek azok, akik ebben alapvetően közre fognak működni, hiszen a magyartól idegen, ők pedig már ezt ismerik.

Akkor, amikor a magyar törvény, a magyar jogszabály behozza ezt a lehetőséget, amely már rögtön az elején, ha jól emlékszem, a 3. §-ban megjelenik, hogy az Európai Unió, a társult országok területén működő cégek magyarországi fiókteleppel már folytathatnak ilyen vállalkozást, akkor nyilván azt látjuk, hogy nem lesz erőegyensúly, nem lesznek az esélyek egyensúlyban egy külföldi cég, illetve egy magyar cég esetén.

Azt gondolom, erre nagyon jó példa a magyar termőföld kérdése, amikor is Magyarország moratóriumot kért, kapott, vállalt a termőföld értékesítésére, hiszen egy külföldi nem ugyanolyan eséllyel vásárol Magyarországon termőföldet, mint egy magyar állampolgár, és nyilván Magyarországon a nyomott árak miatt nagyon sokan tudnának és akarnának is vásárolni termőföldet, és nem lenne egyenlő esély a vásárlásra egy külföldi személynek és magánszemélynek. Pont erre volt jó a moratórium.

Bejön egy új jogintézmény, amelyben azonos eséllyel indulnak a magyar vállalkozók és a külföldiek, akiknek tapasztalatuk van, akik tőkeerős vállalkozók, nyilván nekik lesz esélyük. Tehát azt gondolom, hogy ha ez Magyarországon meg is honosodna, akkor elsősorban ezen külföldi vagyonkezelők lennének azok, akik ezt a bizalmi vagyonkezelést végre tudnák hajtani. Tehát azt gondoljuk, hogy ez is a pénzügyi gyarmatosításnak lenne egy lépése, ahol nem azonos eséllyel indulna egy magyar vállalkozó, és nem azonos eséllyel egy európai uniós tőkeerős vállalkozó.

Ez is egy olyan pontja, e vonatkozásban talán ez a legfőbb kritika, azt gondolom, ha már bevezetésre kerül, legalább egy bizonyos ideig nem lenne szabad megengedni azt, hogy külföldiek is ebben Magyarországon tevékenykedjenek.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nyilván államtitkár úr el fogja mondani, hogy a megfelelő európai uniós iránymutatás alapján ennek így kell lennie. A Jobbik Magyarországért Mozgalom gyakran bírálja emiatt a Fidesz magatartását, de ugyanúgy az MSZP-ét is, hiszen átveszünk minden olyan európai uniós jogszabályt, ami adott esetben Magyarországon nem is jó, vagy az országban nem érdekünk, hogy azt megtegyük.

Fontos probléma, hogy a vagyonkezelő pozíciója gyakorlatilag teljesen elfedi a titkos, valódi tulajdonost, legalábbis álláspontunk szerint meglesz rá a lehetőség, hogy ez így valósuljon meg. Nyilván a törvény rengeteg olyan szabályozót, kritériumot hoz, átláthatósági nyilatkozatot kell aláírni, amivel látszólag maga a törvény biztosítaná azt, hogy be lehessen látni ezekbe a szerződésekbe, én azonban azt gondolom, hogy nem lesz olyan szigorú az ellenőrzési rendszer, hogy ez valóban teljes mértékben átlátható legyen, és pontosan ez lesz a legfőbb probléma, hogy a titkos valódi tulajdonos valahol el fog tűnni.

Itt jön be annak a lehetősége, hogy miért van most szükség erre Magyarországon. Az ember elgondolkodik, hogy talán a kiprivatizált állami vagyonok eltüntetése, a megszerzett, adott esetben korrupciós pénzek eltüntetése, nagy vagyonok eltüntetése állhat emögött, hogy azért van szükség Magyarországon, hogy ilyen újfajta jogintézményt, egy, a magyar jogrendszerben abszolút meg nem gyökeresedett újabb jogintézményt vezessünk be.

Felmerül annak a lehetősége, hogy gyakorlatilag pénzmosodák, pénzelrejtő, vagyonelrejtő műhelyek alakulhatnak ki, amivel adott esetben a bűncselekménnyel szerzett nagyobb összegeket is el lehet dugni. És az oda-vissza kijátszási lehetőség is benne van, mert egyrészt a vagyonrendelő, aki adja a vagyont, adott esetben ő akarja eltüntetni ezt a vagyont, anonimizálni saját magát, de a vagyonkezelőnek is lehet érdeke, hiszen végrehajtás alól mentes az általa kezelt vagyon. Ha ellene van végrehajtás, ha ő azt fogja kijelenteni, hogy ez egy általa kezelt vagyon, akkor azt nem lehet majd végrehajtás alá vonni, és gyakorlatilag kihúzzák ezt az ő kezéből.

A másik probléma, ami felmerül a jogintézménnyel kapcsolatban, hogy milyen új büntetőjogi felelőssége lesz a kezelőnek. Önmagában a Btk.-ban szabályozott sikkasztás bűncselekménye mennyire fogja lefedni, vagy mennyire lesz jogszerű az, hogy majd szépen lassan könyveléstechnikailag bizonyítja, hogy az a vagyon felélésre került, amit ő megkapott? Tehát számtalan büntetőjogi vonatkozást is felvet, amire sajnos most nincs idő, hogy ezzel is részletesen foglalkozzak.

De ott van a másik probléma, hogy felel-e a saját vagyonával. Megtudjuk a polgári törvénykönyvből, hogy nem felel a saját vagyonával, csak a vállalkozásból eredő kötelezettséggel, de a vagyonrendelővel szemben, a kedvezményezettel szemben nem felel a saját vagyonából. Ez megint a felelősségnek fontos kérdését veti fel, hogy valóban ez esetben jól van-e a törvényi szabályozás, és mennyire lesznek felelősek és mennyire fogják betartani, komolyan venni ezt a felelősséget, amikor nincs olyan súlyos felelősségük a polgári törvénykönyv alapján.

(17.10)

Aztán ötven év a leghosszabb idő, ennél hosszabb időre nem lehet kötni ilyen szerződést. Ez megint nagyon érdekes, mert ha valaki majd azt mondja, hogy az általa megszerzett vagyonnal kapcsolatban kedvezményezettként megjelöli a gyerekeit, az unokáit - családban maradó vagyonról van szó -, ez ötven év múlva fog megjelenni ott. Ötven év múlva ez kezelhetetlen, mert minden elévül. Bármilyen módon, akár csalárd módon jutott hozzá az illető ehhez a vagyonhoz, akkor gyakorlatilag kvázi eredeti tulajdonszerzéssel jutnak hozzá az örökösök, és nem lesz vitatható, hogy honnan került oda a vagyon, bűncselekményből vagy az adóból lett elvonva ötven évvel azelőtt. Mindez nem lesz vizsgálható; vagy hogy eltitkolta a jövedelembevallásából, a vagyonnyilatkozatából. Ilyen problémákat vet fel az ötven év, amely rendkívül hosszú idő ebben az esetben.

Aztán felmerül még, ami már, ha megvalósul, az érdekrendszerek kérdése. 15 perces az időkeret?

ELNÖK: Igen.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Kaphatnék még egy percet?

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen. Tehát felmerül az érdekrendszerek kérdése, hiszen a tulajdonos és a kedvezményezett elkülönülhet egymástól, de elkülönülhet a kezelő is, és különálló lesz az érdeke annak, aki a vagyont odaadja, valamint a kedvezményezett és a vagyonkezelő érdeke. Nagyon nehéz lesz ezeket összehangolni ebben az új jogrendszerben.

Én azt látom, hogy számtalan olyan példa van, amit talán meg lehet válaszolni, s államtitkár úr biztos, hogy fog is rá választ adni, azonban álláspontom szerint ez egyáltalán nem lesz megnyugtató válasz. S annyi negatív irányba mutató lehetőség van ebben a törvényjavaslatban, hogy ezt mi most nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, hogy nagyon rövid leszek, mert Gyüre Csaba képviselőtársam részletesen kifejtette az aggályainkat, viszont néhány percben én is szeretnék kitérni egy-két pontra, amiket nem érintett a képviselőtársam, illetve megerősítenék néhány rendelkezést.

Való igaz, a fő gond azon túl, hogy tudjuk, hogy az új Ptk.-ban ez elfogadásra került, és tulajdonképpen most csak a részletszabályok kitöltésére kerül sor, a bizalmi vagyonkezelőkről és az ő tevékenységükről szóló javaslat ezt fogalmazza meg, viszont el kell mondani, hogy a benyújtással kapcsolatban megint élnék azzal a szerintem jogos kritikával, hogy bár az új Ptk. már az idén az év elején, tavasszal elfogadásra került - egyébként hozzáteszem, nem kellően hosszú vita után, bár a parlamentben ez rekordhosszúnak tűnik, ha a büntetés-végrehajtási törvényhez hasonlítjuk, amelyet vezérszónoki kör nélkül, beöntve az Országgyűlés elé egy délután lezavartunk, minimális érdeklődés mellett, miközben a büntetés-végrehajtás egy kiemelt terület, no ehhez képest az új Ptk.-t egy árnyalattal hosszabban tárgyaltuk, de ez még mindig semmi -, de nagyon jó lett volna benyújtani ezeket a javaslatokat már a nyáron, hogy a legelegánsabbat mondjam, és ősszel tárgyalni úgy, hogy a szakmai felkészülésre idő legyen. Ezek nem néhány napos javaslatok. El tudjuk mondani az aggályainkat, de érdemben módosító javaslatokat csak kapkodva lehet megfogalmazni. Azt is tudjuk, hogy ezen a héten ráadásul csak az adott napirendi pont végéig lehet benyújtani, még csak nem is a nap végéig. Lehet, hogy ezek apróságnak tűnnek, vagy az ellenzéki Tiborc panaszának, de higgyék el, ha jó törvényeket akarunk alkotni, ezek nagyon fontosak, és saját magukat meg az ellenzéket is jobban megtisztelnék, ha ezekre a körülményekre jobban odafigyelnének.

Tehát novemberi a benyújtás, de már majdnem decemberi. Itt van előttünk ez a javaslat, és valóban felmerülhet, amit Gyüre Csaba képviselőtársam nagyon jól elmondott, hogy mi az az intézmény vagy mi az a jogi keret, ami ebben megfogalmazódik, és eddig nem lehetett becsülettel beleilleszteni a magyar jogrendbe. Értem én, hogy nemzetközi példák vannak, de én azt tapasztaltam, hogy a magyar jogrendszerben a vagyonkezelés tekintetében - legyen az állami vagy magánszemélyek vagyonkezelése -, ami a tisztességes hozzáállású ember érdeke volt, ami nem esetleg a vagyonok elfedésére irányult, az a hatályos jogszabály alapján kivitelezhető volt. Én beszéltem idősebb kollégákkal, mert lehet azt mondani, hogy ha valaki fiatal, akkor még nem találkozott elég szituációval, de ők se tudták megmondani, hogy eddig melyek voltak a nem kielégítő szituációk. Ha pedig valami nem merült fel extra igényként, akkor mindig kérdés, hogy mi a szabályozás indoka.

Azzal is egyetértek - és itt van a probléma -, hogy túlságosan elválasztani a puszta tulajdonost a kezelőtől vagy akár a kedvezményezettől, ez a tulajdonjog határait annyira tágra nyitja, ami alapján én már nehezen látom, hogy a részelemek - használat, birtoklás, hasznosítás, rendelkezés - egy egységként megjelennének. Az ötven év elképesztően hosszú idő, de úgy látszik, hogy most a hosszú évtizedek hetét éljük, az előző javaslatnál 99 évre vagyonkezelői jogot adnak a Városliget esetében, itt meg ötven évre adnak lehetőséget arra, hogy szétválasztásra kerüljön a tulajdonjognak ez a három nagyon fontos részjogosítványa, de a lényeg az, hogy ez már olyan jogbizonytalanságokat eredményezhet, hogy a valódi tulajdonos már szinte kibogozhatatlan. De ha ez a cél, akkor viszont sajnálatunkat fejezzük ki, mert a Jobbik szerint ez nem lehet cél a szabályozásnál.

Végül még egy dolgot mondanék. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége kapcsán, illetve a jövőre hatályba lépő új szabályoknál nem értem pontosan, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonkezelői jogállást miért engedi meg 2014-től is a törvény az országgyűlési képviselőknek. Nyilvánvalóan az egyéb bekezdések miatt, ami úgy szól, nagyon helyesen, hogy 2014-től nemcsak a polgármesterséget tiltják meg a képviselőknek, hanem egyéb keresőfoglalkozásuk sem lehet a képviselőknek, ha viszont nem lehet, akkor a vagyonkezelés csak szívességi módon valósulhat meg, tehát ellenszolgáltatást nem lehet majd érte elfogadni. Ha viszont így van, akkor értelmetlennek látom a dolgot, mert akkor miért csinálja az a képviselő. Valószínűleg - ami nehezen lesz ellenőrizhető - nem fogja bejelenteni, hogy ő ezt anyagi ellenszolgáltatásért végzi, és effektíve megnyitunk egy kiskaput, hogy 2014-től majd fusizzanak a képviselők, csúnya szóval élve. Ez nehezen ellenőrizhető jogviszony lesz, hogy a képviselők majd felteszik a kezüket, ó hát a bizalmi vagyonkezelést ingyen végzik. Illetve, hogy pontos legyek, nemcsak a vagyonkezelésre, hanem a vagyonrendelői, illetőleg a kedvezményezetti jogállásra is lehetőség van.

Felmerül a kérdés, mert ez nincs tisztázva ebben a körben, hogy a vagyonnyilatkozatban ezeket majd hogy kell feltüntetni. A képviselői vagyonnyilatkozatok esetében nagyon remélem, attól még, hogy valaki ötven évre vagy tíz évre kiadja a vagyonelemeit kezelésbe vagy egyéb módon bizalmi vagyonkezelésbe, akkor ezt neki hogy kell feltüntetnie. Ha esetleg nem, akkor ez nemcsak a "fusizás" szempontjából lehet kellemetlen szituáció, hanem olyan szempontból is, hogy akkor el lehet vonni a közérdeklődés és a köznyilvánosság elől vagyonelemeket a különböző bevallásokból és így a vagyonnyilatkozatból, ami viszont veszélyes irányba vezet, lévén, hogy a Fidesz-kormány azt tűzte zászlajára, hogy a különböző off-shore tevékenységek és az off-shore lovagok ellen hadat üzen.

Láthattuk, hogy ez nem minden esetben valósult meg, például az EU-s pályázatok esetében sem, és ennek a passzusnak a beemelése is felvet némi kérdést. Persze, meg lehet minket nyugtatni, hogy ez nem így van, ezt államtitkár úr nyilván meg fogja tenni, de emiatt, és főleg azért, mert nincs idő ezeknek az aggályoknak a tisztázására és nincs idő kellő mennyiségű módosító javaslat benyújtására, ezért a Jobbik frakció nem tud máshogy dönteni, mint hogy nem támogatjuk ebben a formájában ezt a javaslatot, fenntartva azt, hogy persze előnyöket is hordozhat, de az aggályok, amiket elmondtunk, azt hiszem, önmagukért beszélnek.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgatott. (Taps a Jobbik soraiban.)

(17.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csatlakozom képviselőtársaimhoz: ez a javaslat több mint gyanús, uraim! Tehát egy nyolcszáz éves, Angliában nyolcszáz éve működő intézményt akarnak most bevezetni. Angliát nagyon tiszteljük, egy történeti alkotmánnyal rendelkező állam, csakúgy, mint mi vagyunk. Hiába tesznek úgy, mintha a műalkotmány valamifajta új jogrendet hozott volna létre, egy történetileg folytonos jogrendünk van, ezt vissza fogjuk szerezni előbb-utóbb. (Dr. Staudt Gábor: Úgy van!) Reméljük, hogy előbb, mint utóbb.

Tehát önök létrehoznak egy olyan intézményt a polgári törvénykönyvben, amire az égadta világon semmi szükség nincs. Tudják, hogy kinek van egyedül szüksége erre? Ahogy fogalmazott az államtitkár úr az expozéjában, már üzletágak jöttek létre, ilyen trustok, vagyonkezelő cégek működtetésére. E vagyonkezelő cégek körébe nem hiszem, hogy egyetlenegy kis- és középméretű magyar vállalkozás bele tud férni, hiszen a tervezett szabályozás szerint 70 millió forint összegű saját tőkével kell rendelkezni, továbbá 70 millió forint összegű pénzügyi biztosíték létrehozására szerződés kell a károkozások céljára. Tehát magyarul miről van szó? Arról van szó, hogy be akarják engedni a külföldieket a magyar vagyon kezelésébe, legyen az állami vagyon, legyen az magánvagyon. Felhalmozott vagyonról van szó nyilván.

Meg kell mondanom őszintén, hogy a szó természetjogi, klasszikus értelmében ebül szerzett vagyonról van sajnos fő szabály szerint szó. Miért? Mert Magyarországon az elmúlt 23 év alatt sajnos lezajlott az úgynevezett rablóprivatizáció, előtte a spontán privatizáció. Finoman fogalmazva, az eredeti tőkefelhalmozás új, különleges formáit tapasztalhattuk, ahol a volt elvtársakból lettek a legnagyobb tőkések, akik összejátszva a külföldiekkel parádés gyorsasággal megtanulták a társasági jogot, és ennek megfelelően pillanatok alatt képesek voltak kilopni a szemünket. Kilopták, ellopták, szétverték a magyar feldolgozóipart, a magyar élelmiszeripart, a magyar gyártóipart. Nézzük meg, mi lett az Ikarusszal, menjünk végig az összes alapvető iparegységen és húzóágazaton, sajnos azt kell mondani, hogy szinte ma már gyártás területén - néhány üdítő kivételtől eltekintve - nincs hazai gyártó.

Nyilván most nem egy ipartechnológiai vitában vagyunk, tehát nyilván vagyonkezelésről van szó, az lehet nyilván ingatlan, lehet vagyoni értékű jog, cégek. Aki olvasta szerintem David Korten: Tőkés társaságok világuralma című könyvét, annak talán nem kell hosszan magyarázni, hogy mi az a modell, amelynek keretében el lehet érni az uralom gyakorlását egy adott államban úgy, hogy formálisan ugyan van egy közjogi hatalom, formálisan van egy kormány, formálisan van egy országgyűlés... - néha már tényleg úgy érezzük, hogy teljesen formális az Országgyűlés, ezt csak úgy hozzáteszem, majd az új Házszabály szerint már végképp teljesen formális lesz, hiszen egyolvasatos rendszer lesz, lényegében az érdemi vita megszűnik januártól. Tehát ebben az új rendszerben ezek a bizonyos társaságok, amelyek Angliában nőttek ki, mert ott valahogy tudtak olyan pozíciót szerezni, a királyt megszorongatták, megszorongatták a parlamentet, és el tudott válni a felelősség és a társaságok létezése, és létrejött a nagy csoda, a gazdasági társaságok rendszere, amelyek olyan szintig eljutottak, például a Brit Kelet-indiai Társaság egy 200 milliós országot le tudott igázni, megszállva tudott tartani, megosztva az ottani népeket, és az oszd meg és uralkodj elvével kétszáz évig zsigerelték ki, rabolták ki Indiát, majd jött Mahatma Gandhi, és azt mondta, hogy állj, nem kérünk ebből tovább, az önrendelkezési jog útjára lépünk, vegyük vissza azt, ami a miénk.

Nekünk is ezt kell tennünk. Mi nem is megyünk bele a részletekbe, bevallom őszintén, mert finoman szólva megnevettető az a javaslatban, hogy önök a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye vonatkozásában például eltiltó rendelkezésként nem kívánják alkalmazni azt, ha valaki egy felszámolás alá került cég vezetője volt. Tehát aki csalárd módon éveken át, akár visszatérő jelleggel vert át tisztességes magyar vállalkozásokat, lánctartozások hosszát előidézve, ő például vidáman lehet egy ilyen bizalmi vállalkozás, bizalmi vagyonkezelő cég vezetője; tehát úgy, ahogy van, gyanús.

Egyébként, aki megnézi az interneten az ezzel kapcsolatos anyagokat, az figyelemre méltó szakmai anyagokat talál, meg kell mondanom, hogy úgymond dicséretes részletességű szakmai anyagokat, amelyeket már létrehozott vagyonkezelő, tanácsadó cégek tesznek föl a honlapjukra, csodálatos ábrákkal és figurákkal fölrajzolva azokat a lehetőségeket, amelyek nyilván a külföldiek előtt állnak.

Ne legyen egy percnyi illúziónk se - ezzel zárom gondolataimat -, ez a törvényjavaslat világosan és egyértelműen megnyitja, továbbnyitja, továbbszélesíti a külföldi tőkéscsoportok magyarországi befolyását, és tökéletesen ellentétes azzal az egyébként ma már sajnos egyre kevesebbet hallott, még szóban is egyre kevesebbet hallott gazdasági szabadságharc elvével, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr többször hangoztatott az utóbbi időben, de ezzel szemben a mindennapok jogalkotásában azt látjuk, hogy sűrűsödnek ezek a javaslatok. És nem tudjuk ünnepelni ezt a javaslatot, aggódunk a magyar vagyonokkal kapcsolatban. És hozzáteszem - osztva képviselőtársaim aggályait -, miért van erre most szükség, ezt megint ugyanúgy megkérdezhetjük. 23 év a rendszerváltozás csodálatos diadaléveiben eltelt anélkül, hogy ilyen bizalmi vagyonkezelési intézmény lett volna, most hirtelen szükség van erre. Mondják meg, hogy miért! Nem tudták elmondani, hogy miért.

És ami még gyanúsabbá teszi a dolgot: az MSZP is üdvözli ezt. Tehát innen kezdve, bocsánat, létrejött a NAV-koalíció vagy a nagykoalíció, ha úgy tetszik. Tessék innen kezdve, kedves polgárok megfejteni, hogy vajon mi indukálhatta ennek a javaslatnak a benyújtását.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Kiss Sándor képviselő úr, Jobbik.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár én nem vagyok jogász, de átolvastam ezt a törvényjavaslatot (Dr. Répássy Róbert: De ilyen beszédet te is tudsz mondani!), és megpróbáltam mint egyszerű állampolgár értelmezni, hogy mi is van ebben, és ellenzéki képviselőként próbálok konstruktívan hozzáállni a javaslathoz.

Nekem maga az elnevezés, hogy bizalmi vagyonkezelő, már ez gyanús. Amikor azt mondjuk, hogy üzletszerűen bízzál bennem, már ez gyanús. Ez egy gyám; én úgy fogalmaznék, mint egy vagyoni gyám. Tehát valakinek a vagyontárgyat a kezelésébe adják, mint egy gyámként kell foglalkoznia a vagyonnal.

Itt a képviselőtársaim azon aggályukat fejezték ki, hogy a különböző csalárd módon megszerzett vagyonokat hogyan próbálják majd kivinni az országból, hogyan próbálják majd legalizálni. Én arra hívnám fel a figyelmüket, hogy majd megjelennek azok a cégek, amelyek hirdetik magukat, hogy ők milyen nagyszerű vagyonkezelők, talán a gazdasági szaklapokban, akár a televízióban halljuk majd, hogy milyen szuper vagyonkezelők vannak, és a vagyonukat az emberek bízzák ezen vagyonkezelői cégekre, és majd azt fogjuk tapasztalni, hogy milyen visszaélések lesznek. Mindamellett, hogy milyen vagyonmentéseknek az eszköze lehet ez, én attól tartok, hogy egyes magyar állampolgárok megkárosításának az eszköze is lehet ez a vagyonkezelői tevékenység.

Azt azért meg kell említenem, hogy gondolom, nem a társadalom alsó harmada lesz a réteg, amely ezen vagyonkezelők szolgáltatásait igénybe veszi, de úgy gondolom, függetlenül attól, hogy milyen vagyoni helyzete van egy magyar állampolgárnak, minden magyar állampolgár érdekeit védenünk kell.

Én tettem néhány módosító javaslatot ezen törvényjavaslattal kapcsolatban, amivel egyúttal aggályaimat is megfogalmaznám. Úgyhogy, államtitkár úr, a 3. § (5) bekezdését majd menet közben legyen már szíves nekünk megmagyarázni, vagy legalábbis nekem, hogy "a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Magyarországon jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, a tevékenység gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába nem helyezheti át". Ha az Unió más tagállamába nem helyezheti át - de az Unión kívüli tagállamba áthelyezheti?

Még több ilyen apróságot is felfedeztem ezen előterjesztés során, ami egyértelműen arra utal, hogy ez a törvényjavaslat nyilván nincs megfelelően kidolgozva.

(17.30)

És van egy másik része, egy új fogalom a magyar jogban, és ezzel még ugyan semmilyen tapasztalatunk nincs, mint ahogy már az előttem levők elmondták, de én attól tartok, hogy ugyanez lesz ezen törvényjavaslattal kapcsolatban is, mint ami a korlátozott ingatlanbefektetési társaságok esetében volt, hogy alighogy elfogadtuk, nem sokkal utána már módosítani kellett.

Tehát én arra hívnám fel a figyelmüket, hogy több olyan hézag van ezen javaslatban, ami visszaélésekre ad lehetőséget, akár úgy is, mint ahogy az előbb megfogalmaztam, hogy a vagyonmentés esetében, akár úgy is, hogy esetleg a vagyon elvétele vonatkozásában az, aki rábízza a vagyonát.

Az előterjesztésben tulajdonképpen elmondta az államtitkár úr, hogy miről van szó, de példákat nem hallottam, hogy miért is van erre szükség. El tudom fogadni, hogy valóban, ha egy vállalat az alkalmazottairól gondoskodni szeretne, és folyamatosan ezer, kétezer forintot fizet be egy ilyen bizalmi vagyonkezelőnek, hogy ebből majd ezen vagyon kezelése során az alkalmazottak ebből részesülhessenek, én ezt elfogadhatónak tartom. Tehát úgy gondolom, attól függetlenül, hogy elutasítjuk ezt a törvényjavaslatot, de azért, mert nem tartjuk ezt megfelelően kidolgozottnak.

Felhívnám még a figyelmüket a szerződések nyilvántartására is. Vannak az üzletszerű és a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelők. Érdekes módon míg a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelők esetében a vagyonrendelőt, a kedvezményezettet is nyilván kell tartani, az üzletszerű vagyonkezelők esetében erről nincs szó, hogy maga a hatóság erről nyilvántartást vezessen.

Tehát nagyon aggódunk, többen is elmondtuk, hogy azok a vagyonok, azok a jogtalanul megszerzett vagyonok, amelyek megteremtődtek az elmúlt úgynevezett rendszerváltás után, ilyen módon fognak kikerülni az országból, és ilyen módon fognak legalizálódni. Bízom abban, hogy kormányváltás lesz, vagy legalábbis egy olyan kormány kerül hatalomra 2014-ben, amelyik megakadályozza, hogy mindezek a vagyonmentések és vagyonkivitelek megvalósulhassanak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Akkor megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Köszönöm tisztelt képviselőtársamnak a hozzászólásaikat. Rendkívül érdekes megközelítéseket hallottunk, és nagyon köszönöm azokat a hozzászólásokat, azoknak a hozzászólóknak, akik a törvényjavaslattal foglalkoztak, és nem mással.

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye a polgári törvénykönyvbe, az új polgári törvénykönyvbe került. Amikor az Országgyűlés elfogadta, hogy ilyen intézményt, jogintézményt létrehoz, akkor természetesen annak a jogintézménynek a részletszabályainak a kidolgozása már egy következő és kötelező - hogy így mondjam, kötelező - döntése kell hogy legyen az Országgyűlésnek. Természetesen tartalmi kérdésekben örömmel vesszük a jobbító szándékú módosító javaslataikat, de azt hiszem, hogy magát a polgári törvénykönyvet már nem érdemes ebben a tekintetben bolygatni.

Nem gondolom azt, hogy az a két tucat jogászprofesszor, akik a polgári törvénykönyvet előkészítették, beleértve egyébként a legjobb, igazságszolgáltatásban dolgozó bírákat, ügyvédeket is, nem gondolom, hogy ők valamifajta ármánykodásra találták ki a bizalmi vagyonkezelést, és szeretném megnyugtatni jobbikos képviselőtársaimat, inkább szeretném kérni őket, hogy ők se tételezzék fel Vékás Lajosról és professzortársairól, hogy rosszat akartak volna ennek az országnak. Bízom benne, hogy megváltoztatják még az álláspontjukat, és a polgári törvénykönyvvel szembeni elutasító döntésük fenntartása mellett, ami természetesen szívük joga, nem tételezik fel azt a jogászprofesszorokról, hogy ők olyan jogintézményeket szeretnének bevezetni Magyarországon, amelyek visszaélésre adnak lehetőséget.

Hangsúlyozom, hogy a polgári jog a szerződési szabadság elvén nyugszik, senki nem kényszeríti a polgárokat arra, hogy másra bízzák a vagyonukat, senki nem kényszeríti a polgárokat arra, hogy szerződéseket kössenek. Ez egy teljesen szabad, megengedő, diszpozitív szabályozás, mindenki szabadon dönthet arról, hogy a vagyonát, a saját tulajdonát hogyan akarja hasznosítani. Nincs szó tehát arról, hogy a magyar embereket valamilyen kötelezettség terhelné ebben az ügyben. Éppen a törvényjavaslat szabályai az átláthatóságra, a garanciákra vonatkoznak. A polgári törvénykönyv megalkotta ezt a jogintézményt, a bizalmi vagyonkezelést, ez a törvény pedig szeretné garanciákkal, jogszabályi feltételekkel körülbástyázni ennek az új jogintézménynek a bevezetését.

Kérem, támogassák ezeket a garanciákat. Szomorú lennék, ha a Jobbik nem támogatná a magyar állampolgárokat védő garanciákat, biztosan fogják támogatni ezeket, bízom benne, hiszen a törvényjavaslat nem szól másról, mint a nyilvánosságról és a garanciákról.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13217. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Öné a szó, államtitkár úr.




Felszólalások:   123-227   227-249   249-273      Ülésnap adatai