Készült: 2024.04.25.05:38:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

175. ülésnap (2012.03.27.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Jó, amikor ilyen örömteli hírekről beszélhetünk itt a Ház falai között, hogy végre 12 évnyi küszködés, kitartó munka után végre február 28-án valóban megkapta az állandó és most már nem ideiglenes akkreditációját az egyetem.

A magyar kormánynak - és azt hiszem, ebben a rendszerváltás óta konszenzus volt minden kormány között - a legfontosabb célkitűzése a határon túli magyarokkal kapcsolatban a szülőföldön maradás támogatása, hiszen a kormányok többsége, sőt, inkább azt mondom, mindegyik arra törekedett, hogy helyben, ahol született valaki, Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, ott kaphassa meg mindazokat a támogatásokat, lehetőségeket, amelyek elősegítik azt, hogy családjával együtt ott maradjon, ő maga is ott alakítson családot, hogy az erdélyi magyarság, hogy a partiumi magyarság, hogy a felvidéki magyarság lélekszáma ne csökkenjen, és ha valaki tanulni, vállalkozni, előrejutni akar, ne kelljen elhagyni a szülőföldjét, és ne kelljen akár az anyaországba, akár máshova kivándorolnia, elvándorolnia.

Éppen ezért fontos eszköz a szülőföldön maradás szempontjából, hogy ha magyar nyelvű egyetem jön létre valahol, hiszen így azok, akik a magyar nyelvet anyanyelvként beszélik, és az ottani ország nyelvét csak második nyelvként vagy kevésbé jó szinten, vagy egész egyszerűen magyarul szeretnének tanulni, hiszen magyarnak tartják önmagukat, akkor ők felsőfokú képzést is szerezhessenek saját szülőföldjükön, ne kelljen átjönniük Magyarországra vagy elmenniük bármilyen más országba.

Ezért volt fontos mindig is ennek az egyetemnek a támogatása, illetőleg azért, hogy az ottani magyarok ne legyenek hátrányos helyzetűek akkor, amikor felsőfokú képzésbe jelentkeznek, hanem ugyanolyan lehetőségük legyen felsőfokú végzettséget szerezni, tehát nagy valószínűséggel magasabb állásokat betölteni, jobb anyagi helyzetbe kerülni, mint román társaiknak.

12 évvel ezelőtt indult ez a folyamat, a Sapientia Alapítvány hivatalos bejegyzése ekkor történt meg. 1999-ben az Országgyűlés döntött arról, hogy támogatja az erdélyi magyar egyházak kezdeményezését és az önálló magyar egyetemi oktatás létrehozatalát. Az ehhez szükséges források pedig már a 2000. évi költségvetésben, az előző Orbán-kormány alatt rendelkezésre álltak.

10 évvel ezelőtt indulhatott be az oktatás, azt követően, hogy a román képviselőház megszavazta az egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Magát az akkreditációs folyamatot sem nevezhetjük gördülékenynek, a 2009 júniusában benyújtott kérelem jóváhagyására több mint két és fél évet kellett várni.

(9.20)

Nyilvánvalóan itt a hosszú folyamat oka a román kétkamarás parlament működési sajátossága, a változó román kormányok, a gyakran változó tárcafelelősök, akiknél néha a jó szándék, néha a politikai akarat, néha pedig a lehetőség hiányzott ahhoz, hogy elősegítsék a magyar egyetem végleges akkreditációját. Azt kell mondanunk ugyanakkor, hogy jól mutatja az erdélyi magyarok kitartását, a szívósságát, hogy foggal-körömmel harcoltak, és türelmesen kivárták ezt a folyamatot, nem adták fel. Tizenkét év azért elég hosszú idő, azalatt sok évfolyam kimegy az egyetemről, de nem engedtek a 48-ból, ha tetszik, és nem engedtek abból, hogy magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény jöjjön létre 1959 után újra.

Képviselő úr kérdésére válaszolva, amelyet beleszőtt a felszólalásába, azt tudom mondani, hogy a helyzet összetettségét szem előtt tartva a magyar kormány részéről folyamatosan napirenden tartottuk a Sapientia kérdését valamennyi magas szintű találkozó alkalmával, és szorgalmaztuk annak mielőbbi rendezését. Megítélésem szerint a kitartó és következetes erőfeszítéseink, valamint a két ország között az utóbbi időben kialakult bizalmi viszony nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az akkreditációról szóló képviselőházi végszavazás február 28-án megtörténjen. Ugyanakkor ez csak akkor valósulhatott meg, ha biztosított volt a jó minőségű oktatás, márpedig a Sapientiának nagyon jó a híre mostanában Erdélyben és egész Romániában, magas színvonalú benne mind az oktatói, mind a kutatói tevékenység. A Sapientia büszkélkedhet a legjobb romániai magánegyetem címmel, és ha az összesített ranglistát nézzük, amelyben állami és nem állami intézmények is vannak Románián belül, ebben a rangsorban, az összesítésben is a 20. helyet foglalja el. Úgy gondolom, hogy kisebbségi létből, nehezebb körülmények közül ilyen teljesítményt elérni igencsak büszkeséggel töltheti el mind az itteni magyarokat, mind az ottaniakat, úgyhogy mindenképpen dicséret illeti a Sapientia oktatóit és a hallgatóit, hogy ilyen eredményeket tudtak Románián belül megteremteni.

Bízom benne, hogy a Sapientia sikere elősegítheti és lökést adhat a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem problémáinak megoldásához is, de amivel kezdtem, mindenképpen fontos, hogy elősegíti az erdélyi magyarok szülőföldön maradását hosszú távon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai