Felszólalás adatai

RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi kihirdetett CXXXIX. törvény módosító indítványának indoklása a következő. A hazai kormányzati, megyei és helyi szerveknek, az európai uniós és más nemzetközi intézményeknek, valamint a társadalmi, gazdasági és tudományos szervezeteknek munkájuk, döntéseik megalapozásához megbízható információkra van szükségük a népesség, valamint a lakásállomány számáról és összetételéről. Ezt biztosítja a 2011. évi népszámlálás.

A népszámlálás sikeres lebonyolításához ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a 2011. évi népszámlálásról szóló hatályos törvény módosítása annak érdekében, hogy a népszámlálás előkészítése és végrehajtása a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legjobb minőségben és a lehető legkisebb kockázatokkal végrehajtható legyen. A módosító javaslat mindehhez azzal járul hozzá, hogy lerövidíti az adatfelvételi időszakot, és törli az adatkörök közül a lakosság számára kényes kérdésnek minősülő vagyoni jellegű adatköröket. A módosítások nem sértik az európai uniós szabályozás követelményeit, biztosítják a korábbi népszámlálások adataival való összehasonlíthatóságot, nem csökkentik a kormányzati, megyei és helyi döntés-előkészítéshez nélkülözhetetlenül szükséges adatok mennyiségét, miközben javítják azok minőségét.

A módosító javaslat nem jelent tartalmi változásokat a hatályos törvényhez képest. A hatályos törvény vonatkozó részének szerkezete bizonytalanságot hordozott magában, nem tette egyértelművé, hogy az adatfelvétel a lakosságra, a lakosokra és az intézetekre is kiterjed. A módosító javaslat szerinti új szerkesztési formák célja e pontatlanság kiszűrése, a jogi szabályozás egyértelművé tétele. Az intézet fogalmát a többi definícióhoz hasonlóan az adatfelvételi utasítás fogja tartalmazni.

A módosító javaslat a népszámlálás során gyűjtött adatok pontossága, megbízhatósága érdekében a hatályos törvényben foglalt két hónapról egy hónapra csökkenti az adatfelvételi időszak hosszát, valamint közvetlen módon meghatározza, hogy meddig kell az adatszolgáltatásból valamilyen ok miatt kimaradottak összeírását végrehajtani. Az adatfelvételi időszak rövidítése pontosabbá, megbízhatóbbá teszi a népszámlálási adatokat, mivel a tényleges adatszolgáltatás időpontja kevésbé távolodik el az eszmei időponttól, amire a gyűjtött adatok vonatkoznak. A hosszú, kéthónapos összeírási időszak növeli a népszámlálás lebonyolítása során felmerülő általános kockázatokat, és növeli annak veszélyét, hogy a lakosság egy része ilyen időtávlatban már nem emlékszik vissza pontosan minden, az adatgyűjtés szempontjából fontos információra. Ezt kívánja kiküszöbölni az adatfelvételi időszak egy hónapra történő rövidítése. A javaslat rögzíti az adatszolgáltatásból az adatfelvételi időszakban kimaradottak számbavételének végső határidejét.

A hatályos törvény 2. § (1) bekezdése a népszámlálás adatköreinek felsorolását tartalmazza. A módosító javaslat kezdeményezi a vagyoni jellegű kérdések elhagyását, valamint pontosítja az egyes adatkörök megnevezését. Az üdülőtulajdon a lakosság tudatában a vagyoni helyzet egyik fokmérője. Az üdülőtulajdonra vonatkozó adatok csak részletes kikérdezéssel gyűjthetők megfelelő minőségben. A fentiek miatt javasoljuk az adatkör törlését.

A lakások és intézetek jellemzői közül a fűtés módja adatkört a felszereltség adatkör magában foglalja, ezért külön kiemelése nem szükséges. A törlését javasoljuk.

A hatályos törvényben a személyek és háztartások megélhetési forrása megfogalmazás félreérthető, ugyanis a népszámlálásnak nem az egyes személyek, háztartások megélhetését biztosító források felmérése a célja, hanem az, hogy a személy mely gazdasági aktivitási csoportba - például foglalkoztatott, nyugdíjas, gyermekgondozási ellátásban részesülő, eltartott s a többi - tartozik. A törvényjavaslat ezért tartalmazza az adatkör megnevezésének gazdasági aktivitásra történő módosítását. Utóbbi kifejezést használja a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/208/EK rendelet is.

A hatályos törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza a termékenységi adatkört. A törvényjavaslat ennek a kifejezésnek az élve született gyermekek adataira történő módosítását tartalmazza, mivel a próbaösszeírások során kiderült, hogy termékenységen a lakosság jelentős része a biológiai termékenységet érti.

A lakások felújítása, karbantartása, korszerűsítése a lakosság értelmezése szerint részben szintén a vagyoni kérdések közé tartozik. Az adatkör pontos felméréséhez az adatszolgáltatónak hosszú időtávlatban kell visszaemlékeznie, illetve részletesen ismertetnie kell az adatszolgáltatóval, hogy milyen munkálatok tartoznak a felújítás, karbantartás, korszerűsítés témakörébe. Mindez aránytalanul nagy időráfordítást igényel, ismertetés hiányában viszont tovább romlik az adatok pontossága, megbízhatósága. A fentiek miatt javasoljuk az adatkör eltörlését.

Az intézetek címének a népszámlálás során történő felvételére azért van szükség, hogy két népszámlálás között az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében történő intézeti adatfelvételek teljeskörűsége biztosított legyen. A népszámlálás során alapvető követelmény a teljesség biztosítása. Ennek megvalósítása - mivel a magyar adatvédelmi szabályozás a nemzetközi gyakorlattal ellentétben az egészségi állapot, a fogyatékosság, a vallás, a nemzetiség és az anyanyelv vonatkozásában még önkéntesség esetén sem teszi lehetővé a név kérdezését - csak a lakások címének ismeretében lehetséges. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 19. § (4) bekezdése alapján a hatályos törvény 2. § új (3) bekezdésének megfelelően a lakások címeit a teljeskörűség megállapítása után a KSH a népszámlálási adatállományoktól elkülönítve kezeli.

(21.50)

A hatályos törvény 3. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy az adatszolgáltatónak az 1. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási módok valamelyikével kell az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tennie. Mivel ez a kötelezettség a hivatkozott szakasz szerint már fennáll, felesleges ezt a törvényben ismételten rögzíteni, ezért javasoljuk e kitétel törlését.

A módosító javaslat a népszámlálás előkészítésében és végrehajtásában közreműködő szervezetek feladatainak, felelősségi körének egyértelműbb meghatározását szolgálja. A javaslat közvetlen módon rögzíti, hogy az előkészítés és a végrehajtás mely feladatai tartoznak a Központi Statisztikai Hivatal, és melyek a települési önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe. Az interneten történő adatszolgáltatás lehetősége csökkenti az önkormányzatokra háruló feladatok mennyiségét, ezzel mérsékli a helyi apparátus terhelését. A módosító javaslat pontosítja, hogy a lehetséges elektronikus adatgyűjtési módok közül az interneten keresztül történő adatszolgáltatás előkészítése és végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal feladata.

A népszámlálás sikeres helyi végrehajtását segíti a módosító javaslat azon része, amely szerint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetekben és a befogadó állomásokon élők összeírásáért az intézet, befogadó állomás vezetője a felelős, azonban mind az előkészítés, mind a végrehajtás szakaszában szorosan együtt kell működnie a területileg illetékes jegyzővel.

A Magyarország teljes lakosságára vonatkozó személyes és különleges adatokat is tartalmazó adatállomány kezelésében fontos szerepe van az ellenőrizhetőségnek. A Központi Statisztikai Hivatal és az adatvédelmi biztos kontrollja csak akkor valósítható meg, ha az adatok nem kerülnek ki a magyar joghatóság alól. A szabályozás célja a népszámlálás során begyűjtött személyes adatok védelme. A feldolgozott adatok közlése a statisztikai törvény és az adatvédelmi törvény előírásainak figyelembevételével történik.

A hatályos törvény 7. §-a a kormány számára előírja egy, a fogyatékossággal élő személyek adatainak gyűjtését lehetővé tévő, mintavételen alapuló adatgyűjtési program előkészítését. A következő indokok alapján javasoljuk a hatályos törvény 7. §-ának törlését. A népszámlálási tematikában a fogyatékosságra vonatkozó alapadatok szerepelnek. A népszámlálás adataira alapozott, de időben később végrehajtásra kerülő teljes körű vagy mintavételes adatfelvételekről nem a népszámlálási törvényben, hanem külön jogszabályokban kell intézkedni.

A törvény végleges változatának mihamarabbi megvalósulása fontos az időtényező miatt is, mert a készülő kérdőíveket a módosított változatokkal kell elkészíteni. Ezért a kihirdetett törvény módosító indítványát elfogadásra javasolom a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)