Felszólalás adatai

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Úgy érzem, hogy Bauer Tamás két XIX. századi fogalmat vett elő, és van egy olyan érzésem, hogy valószínűleg nincs tisztában teljesen a jelentésükkel. Az államnemzet és a kultúrnemzet fogalomkészletével operál - ez múlt századi, kétségtelen. Azt mondja, hogy ezeket nem szokták összekeverni, összemosni.

Nos, ha a XX. század végének vagy a XXI. század elejének Európáját nézzük, akkor azt kell mondani, hogy van erre példa, nem is kevés. Konkrétan lehet említeni a németeket; tegyünk különbséget aközött, hogy ki minősül, mondjuk, állampolgárnak, és németnek tekintik-e, vagy magát németnek vallja-e. Ha a Németországban élő, már ott született törökökre gondolunk, azok német állampolgárok lesznek, de nem tartják őket németeknek, és nem minősülnek németeknek. Innentől kezdve az a megkülönböztetés és nagyon éles határvonal, amit ön mondott, hogy a kettőt nem szokás összemosni Európában, nem állja meg a helyét. De az íreknél is nagyon erőteljesen működik a kultúrnemzet koncepció, a svédeknél is megfogható ez - van erre példa Európában, nem is kevés.

Úgyhogy azt hiszem, hogy Magyarország esetében az, ami az egész XX. századot végigkísérte, vagy Trianon óta mindenképpen végigkísérte, hogy egy kultúrnemzet logika mentén fogjuk meg, hogy ki a magyar, ez mind a mai napig él a köztudatban. Ez vésődött be, ez a meghatározó, és szerintem ennek mentén is kell elmozdulni.

Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.)