Készült: 2020.12.04.06:15:52 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 22 2014.05.13. 13:37  17-73

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A világban jelenleg rendkívüli horderejű és sebességű változások zajlanak, ezek nyomán komoly gazdasági, politikai és katonai hatalmi átrendeződés jött létre a világban. Ebben a helyzetben sorsdöntő fontossággal bír, hogy Magyarország milyen gyorsan és milyen rugalmasan képes a maga javára fordítani ezeket a világban zajló alapvető változásokat. Ezért aztán Magyarország hosszú távú jövőjét és geopolitikai pozícióját meghatározó, nemzetstratégiainak nevezhető kérdés az, hogy a magyar diplomácia számára adottak legyenek a hatékony működéshez szükséges intézményi, irányítási és szemléleti keretek. Merthogy, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság és annak nyomán a globális hatalmi rendszer átalakulásának felgyorsulása alapvető változásokat hozott mind a külpolitika jellegét, mind annak jelentőségét és funkcióját illetően.

(15.10)

Azok az országok, amelyek mindezt nem ismerik fel, és nem képesek a hagyományos diplomáciai tevékenységük megújítására, azok bizony a változások vesztesei lesznek. Magyarországnak azonban minden adottsága és lehetősége megvan arra, hogy a világgazdasági és világpolitikai változások nyertesei közé tartozzon, ehhez azonban gazdasági kapcsolatainkat kell a külpolitikánk középpontjába állítani, vagyis akkor leszünk a világgazdasági és világpolitikai változások nyertesei, ha külgazdasági központú külpolitikát fogunk folytatni. Ha röviden akarnánk megfogalmazni a feladatot, akkor az úgy szólna, hogy erős nemzeti érdekérvényesítést kell végrehajtanunk az új világrendben, és ez lesz a magyar külpolitika és külgazdasági stratégia alapvető célkitűzése a jövőben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt azonban csak akkor tudjuk végrehajtani, ha külpolitikánk fókuszába magát a külgazdaságot tesszük, ha a külpolitikáról már nem célként, hanem egy eszközként gondolkodunk, egy olyan eszközként, amelynek feladata a külgazdasági érdekek érvényesítésében való aktív részvétel, és akkor tudjuk végrehajtani ezt a stratégiát, ha megfelelő erőforrásaink még a kultúrdiplomáciai eszköztáron keresztül is rendelkezésre állnak. Ennek, tisztelt képviselőtársaim, megvannak a szervezeti előfeltételei, egy egységes külügyi és külgazdasági intézményrendszerre van szükség, amely egységes irányítási szerkezetben, egységes szemlélet alapján működik. Az új világrendben való sikeres nemzeti érdekérvényesítés jegyében ezért az előterjesztés tartalma alapján létrejön az egységes Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban hibás, de legalábbis hiányos lenne a koncepció akkor, ha ebben a tekintetben megállnánk ott, hogy csak a funkciók egy intézménybe gyűjtését határoznánk el, ezért ennél többről kell hogy szóljon ez az előterjesztés. Márpedig arról, hogy a magyar külpolitikai tevékenységet minden lépésében és minden mozzanatában a jövőben át kell hatnia a külgazdasági céloknak és a külgazdasági szemléletnek, vagyis megteremtjük a külügy és a külgazdaság tartalmi egységét, és a külügyi apparátus a gazdasági versenyközpontúság, a gazdasági eredmény-központúság jegyében fog működni. Éppen ezért ennek az új külügyi és külgazdasági intézményrendszernek a sikerét majd a külpiacok megszerzésének mértékén és a Magyarországra vonzott beruházások, befektetések mértékén keresztül lehet majd megítélni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Persze, azt sem gondolhatjuk, mint ahogy nem is gondoljuk magunkról, hogy ezzel a gondolattal feltaláltuk volna a spanyolviaszt, még az egészen régi korokban is így működött mindez. Ha más nem, akkor egy 1596-ból idehozott levelet érdemes felidézni, amelyet Edward Barton isztambuli angol nagykövet írt haza, amikor az uralkodóját arról tájékoztatta, hogy a törökök magyarországi háborúja hogyan fogja befolyásolni az angol-levantei kereskedelmi társaság nyereségét, és hogyan látja a piaci lehetőségeket az éppen aktuálisan alakuló új világpolitikai rendszerben. Tehát külgazdaság és külpolitika egysége nem most kezdődik, nem is a mostani világgazdasági, világpolitikai változások teszik csak indokolttá, hanem, mint ez látszik, évszázadokkal ezelőtt is így működött.

De abban a tekintetben sem beszélhetünk persze elemi újításról, hogy a nagy és erős gazdasággal rendelkező országok már évek, évtizedek óta a külgazdaságot állítják a külpolitikájuk középpontjába. Hogy mást ne mondjak, Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter egy korábbi interjújában azt mondta, hogy bármerre utazom a világban, azt látom, hogy nem azok az országok képesek külpolitikai befolyásukat növelni, amelyek nagy hadsereggel, hanem amelyek erős külgazdasággal rendelkeznek. A volt amerikai külügyminiszternek kétségkívül igaza van, hiszen nincs olyan politikai vita a külpolitikai mezőben, amelynek ne lenne azonnali külgazdasági következménye.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban, ha körülnézünk Európában, akkor szintén azt látjuk, hogy erős gazdasággal rendelkező országok külgazdasági fókuszú külpolitikát folytatnak; így van ez Franciaországban, így van ez Svédországban és így van ez Szlovákiában is - hogy egy szomszédunkat is mondjak -, ahol a külügyi és külgazdasági kormányzati területek irányítása integráltan zajlik.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasága egy nyitott gazdaság, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar nemzetgazdaság teljesítményét alapvető mértékben határozza meg a magyar export teljesítménye. Ebből a szempontból jól állunk, ha csak azt nézzük, hogy 2012-ről 2013-ra 6 százalékkal tudtuk növelni összességében a magyar kivitel mértékét, amely így elérte a 108,6 milliárd dollárt. Ebből a felismerésből adódóan, tehát hogy a magyar exportteljesítmény döntően befolyásolja a magyar nemzetgazdaság teljesítményét, kellett meghozni egy rendkívül fontos döntést 2010-ben, amikor úgy döntöttünk, hogy két lábra állítjuk a magyar külgazdaság szerkezetét, mégpedig két szempontból, egyrészt a kivitel irányát, másrészt pedig az exportálók körét tekintve.

Ami a kivitel irányát illeti, tisztelt hölgyeim és uraim, 2010-ben az Európai Unióba irányuló magyar kivitel aránya meghaladta a 80 százalékot. Tudjuk azonban, hogy ha valami nagyon egyoldalú, akkor az egyúttal kiszolgáltatottságot is okoz, és tudjuk azt is, hogy a magyar exportteljesítmény akkor tud igazán növekedni, ha olyan piacokat is figyelembe vesz, amelyek dinamikusan növekednek. Ezért határoztuk el a keleti nyitás stratégiáját, amelynek keretében a gyors növekedést produkáló keleti piacokra is elkezdtünk koncentrálni.

Exportunkat abszolút mértékben növelni tudtuk az Európai Unióba, az Európai Unión kívüli európai országokba és Európán kívülre is az elmúlt időszakban, mégpedig olyan szerkezetben, hogy meg tudtuk indítani egy több lábon álló külgazdasági szerkezet kialakítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióba irányuló kivitelünk a tavalyi esztendőben 5 százalékkal növekedett, így elérte a 84 milliárd dollárt. Az Európai Unión kívüli európai országokba irányuló exportunk tavaly 9 százalékkal nőtt, így kis híján 12 milliárd dollárt ért el, az Európán kívülre irányuló magyar kivitel pedig egy 7 százalékos növekedést követően 13 milliárd dollárra nőtt. Így az Európai Unión kívülre irányuló exportunk mértéke jelenleg nagyjából 23 százalékos részarányt tudhat magáénak.

Ha megnézzük az elmúlt esztendőt az új külgazdasági stratégiánk szempontjából, akkor azt láthatjuk, hogy a keleti nyitás stratégia egyértelműen sikert hozott Magyarországnak, hiszen ha a kiemelt relációkat, a keleti nyitás kulcsterületeit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a Független Államok Közösségének tagországaiba irányuló exportunk egytizedével növekedett, úgy, hogy Oroszországba 3, Ukrajnába 14, Azerbajdzsánba pedig 34 százalékkal tudtunk többet exportálni. Fontos és kiemelt külkereskedelmi partnerünk Törökország is, ahova 21 százalékkal tudtuk növelni a kivitelt. Különös figyelmet fordítunk az észak-afrikai országokra, ahol a keresleti struktúra nagyjából megegyezik a magyar piac kínálati struktúrájával, ennek megfelelően Algériába egyharmadával, Marokkóba 42 százalékkal, Egyiptomba 35 százalékkal tudtuk növelni a magyar kivitelt, Dél-Amerikában 13 százalékkal, a Nyugat-Balkánon 2 százalékkal voltunk sikeresebbek, mint korábban.

A keleti nyitás stratégia egyik fontos alappillére a Kínával és a Távol-Kelettel való gazdasági együttműködésünk stratégiai szintre fejlesztése. A tavalyi esztendőben Kínába 10, Koreába 29, Japánba pedig 4 százalékkal tudtuk növelni a magyar kivitelt. A keleti nyitás stratégia tehát egyértelműen sikeres stratégiának bizonyult, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nemzetgazdaság az idei esztendőben tartós növekedési pályára állt, ebből evidens módon jön a következtetés, hogy a keleti nyitás stratégiáját folytatnunk kell.

Tisztelt Elnök Úr! Ahogy előbb említettem, két tekintetben kellett két lábra állítani a magyar külgazdasági szerkezetet, így az exportálók kiléte szempontjából is. A magyar kis- és közepes vállalkozások jelenleg a magyar foglalkoztatottak 75 százalékának adnak körülbelül munkát, azonban a magyar nemzetgazdasági exportteljesítményből mindössze körülbelül 15-16 százalékban részesednek. Ezért intézkedéseket kellett, kell hoznunk annak érdekében, hogy ne függjünk ilyen nagy mértékben multinacionális vállalatok termelésszervezési döntéseitől, és növelni tudjuk a kis- és közepes vállalkozási szektor részarányát a magyar exporton belül. Ezért született az a döntés, hogy fel fogjuk gyorsítani a kereskedőházi képviseletek nyitását, és az idei esztendő végére 25 országban kell majd rendelkeznünk ilyen képviselettel.

(15.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Meglátásunk szerint az egységes külügyi, külgazdasági és kultúrdiplomáciai szerkezet lehetővé teszi, hogy elérjük azt a célkitűzésünket, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada az Európai Unión kívülre irányuljon. Lehetővé teszi azt, hogy versenyelőnyünket kihasználva a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel területén évente elérjük a 10 százalékos növekedési ütemet, és lehetővé teszi azt is, hogy a technológiai és tudásexportunk a kijelölt célországokba elérje az évente 100 milliárd forintos nagyságrendet, és itt a főszerepet elsősorban a kis- és középvállalkozások számára tudjuk biztosítani.

Azt is el tudjuk érni, hogy fenn tudjuk tartani azt a pozitív folyamatot, amely 2011-12 tájékán indult el, amikor dinamikusan megindult a Magyarországra irányuló külföldi működőtőke-befektetések mértéke. Most, a legutóbbi adatok szerint a tavalyi esztendő végére a Magyarországon jelen lévő külföldi működőtőke-állomány elérte a 109,6 milliárd dollárt, így újabb lépésekkel vagyunk közelebb azon célkitűzésünk eléréséhez, hogy Európa termelési központja legyünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az egységes külgazdasági és külügyi stratégiával és intézményrendszerrel el tudjuk érni azt is, hogy 2018-ra abba a pozícióba kerüljünk, hogy évente 2500-3000 kutatás-fejlesztésre irányuló munkahelyet tudjunk vonzani Magyarországra, főleg az európai piacokon kívülről.

Lázár János képviselőtársunk, államtitkár úr az előbbiekben részletesen ismertette azt az előterjesztést, amely a kormányzati szerkezet bizonyos változtatásait sorolja fel. Azt gondoljuk, tisztelt elnök úr, hogy ezek a változtatások hozzá fognak járulni Magyarország sikeréhez és megerősödéséhez.

Ezek a döntések, amelyekre itt felhatalmazást kér az előterjesztő, időszerűek, szükségesek és támogatandóak is, ezért arra kérjük a tisztelt Országgyűlés minden képviselőjét, hogy támogassa a képviselőtársaink, miniszterelnök úr és Semjén Zsolt által előterjesztett javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 54 2014.06.23. 4:10  51-57

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a téma felvetését. Arra mindenképpen alkalmas ez a hely és időpont, hogy talán megértsük, hogy mit is gondolunk az Európai Unió és maga Európa jövőjéről, még ha nem is fogunk valószínűleg mindenben egyetérteni, de legalább értjük egymás kiindulópontjait, és talán értelmes vitát tudunk folytatni.

(14.40)

De mielőtt rátérnék arra, hogy milyen Európát is szeretnénk a jövőben, szeretnék néhány tényt leszögezni az ön interpellációjában felvázolt kérdései, illetve felvetései alapján.

Először is szeretném leszögezni, hogy 2010 óta Magyarország kormánya és a magyar miniszterelnök minden kérdésben határozottan kiállt Magyarország és a magyar nemzet érdekei mellett. Szeretném leszögezni azt is, hogy minden szükséges vitát megvívtunk és minden szükséges megállapodást megkötöttünk abból a szempontból, ami Magyarország érdekeit szolgálta. Így volt ez minden esetben, tisztelt képviselő úr, az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben is, hiszen világosan nemet mondtunk minden egyes olyan kezdeményezésre, amely lopakodó módon módosítani akarta a szerződéseket, és világosan nemet mondtunk minden egyes olyan kezdeményezésre, amely talán kevésbé vagy többé, de észrevétlenül módosítani akarta volna az intézmények hatásköreit úgy, hogy a túlterjeszkedés esete állt volna fenn. Ugyanakkor határozottan támogattunk minden olyan kezdeményezést, tisztelt képviselőtársam, amely kezdeményezések erősítették Európát és erősítették benne Magyarországot.

De hogy milyen Európát is szeretnénk, tisztelt képviselő úr? Azt gondolom, hogy Európának és az Európáról szóló politikának meg kell változnia, meg kell újulnia. Azt gondoljuk, hogy olyan politikát kellene folytatni Európában, ami világossá teszi, hogy Európa végre újra az európaiaké, magyarul, hogy mi európaiak képesek vagyunk kezelni saját magunk problémáit, képesek vagyunk megtalálni a válaszokat az előttünk álló kihívásokra.

Először is Európának újra versenyképesnek kell lennie, vagyis fel kell hagyni azzal a politikával, amely az európai uniós tagállamokat eladósítja, végre észre kellene vennünk, hogy ha a világ népességének 8 százaléka él itt és mi állítjuk elő a világ GDP-jének 20 százalékát, akkor valószínűleg versenyképtelenné tesz minket az a helyzet, ha a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát is mi akarjuk elosztani. Nyilvánvalóan a versenyképesség ellen hatnak a rendkívül magas energiaárak, ezért azt gondoljuk, hogy ha az Európai Unió nem képes egy olyan közös politika kialakítására, amely európai szinten csökkenti az energiaköltségeket, akkor Magyarországnak tovább kell folytatnia azt a politikáját, amely Magyarországra vonatkozólag megoldja ezt a kérdést. Nyilvánvalóan, amíg az Egyesült Államokban a gazdasági szereplők egyharmad áron tudják venni az energiát, mint itt Európában, addig a versenyképesség jelentős javulásáról nem tudunk beszélni.

Azután olyan Európát szeretnénk, amely segély helyett munkát tud biztosítani az európai embereknek, és ha a piac erre nem képes, ott az állami szerepvállalás nagyobb mértékét is meg kell fontolni. Olyan Európát szeretnénk, amely képes garantálni tagjainak energiabiztonságát és az ezt szolgáló szerződéseket, amelyeket ráadásul európai uniós tagországok kötöttek egymás között, ezek végrehajtását érvényesíteni tudja. És végezetül, tisztelt képviselőtársam, olyan Európát szeretnénk, amely tiszteli és megbecsüli a családokat, nem fogadjuk el a család kiüresítését, relativizálását, pláne nem a kigúnyolását. És, tisztelt képviselő úr, olyan Európát szeretnénk, amely tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitását, és felismeri, hogy az Európai Unió (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) akkor tud sikeres lenni, ha a tagállamai is sikeresek, a kettő egymás nélkül nem létezik.

Köszönöm szépen a figyelmet. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 50 2014.06.30. 4:19  47-53

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Önnek pedig, tisztelt képviselőtársam, köszönöm az interpellációt, tekintettel arra, hogy mindez lehetőséget ad arra, hogy fontos kérdésekről itt a parlamentben szót váltsunk. De mielőtt ezekre a fontos kérdésekre rátérek, engedje meg nekem azt, hogy néhány tényt leszögezzek.

Ön lengyel kormányzati szereplők, Lengyelország, lengyel barátaink, a lengyel politikai elit véleményéről beszél, miközben amit idéz, azok egy lengyel olajtársaság vezetőjének meglehetősen zavaros körülmények között lehallgatott mondatai. Ráadásul azt sem tudjuk egészen pontosan, hogy ezek az inkriminált mondatok úgy hangzottak-e el, hogy a szóban forgó beszélgetésben részt vevő urak azt az alapszabályt betartották volna, legalább részben, hogy "ha beszélsz, akkor ne alkoholizálj, vagy ha alkoholizálsz, akkor ne nagyon beszélj". Na most, ön ilyen mondatokból szűr le sommás véleményt arról, hogy vajon Lengyelországban a lengyel kormány, a lengyel politikai elit vagy maga Lengyelország mit gondol Magyarországról, még egyszer mondom, egy lengyel olajvállalat vezetőjének gyanús és limitált beszámíthatósággal elmondott mondatai nyomán. Azt gondolom, képviselő úr, abban itt megegyezhetünk, hogy ez így meglehetősen komolytalan.

Ami Hernádi Zsoltot illeti, tisztelt képviselőtársam, az is nyilvánvaló, hogy egy önmagát komolyan vevő képviselő úr, mint minden bizonnyal ön, egy önmagát komolyan vevő parlamenti párt nem épít interpellációt, de legalábbis nem foglal el álláspontot vagy nem hoz értékítéletet egy, az előbb lefestett körülmények között lehallgatott és minden bizonnyal meglehetősen kiszínezett mondatok nyomán. Ezért aztán, tisztelt képviselő úr, azt is feltételeznem kell, ön pontosan jól ismeri, hogy Hernádi Zsolt ügyében az ügyészségi eljárás milyen eredménnyel végződött, és azt is biztosan jól tudja, hogy a független magyar bíróság milyen döntést hozott Hernádi Zsolt ügyében. Én magam inkább ezekhez a döntésekhez és végzésekhez tartanám magam, semmint a meglehetősen kiszínezett és furcsa körülmények között elhangzott és lehallgatott mondatokhoz.

Ami viszont a fontos kérdéseket illeti, tisztelt képviselő úr, azt gondolom, hogy Magyarország energiabiztonsága rendkívül fontos kérdés, és ezt a közelmúlt régióbeli eseményei még inkább alátámasztják. Az persze szomorú lenne, ha egy parlamenti párt egy ilyen limitált beszámíthatóságú beszélgetésben elhangzott lengyel üzletemberi véleményhez mérné a magyar energiabiztonság kérdéseit. Azt gondolom, a magyar energiabiztonság ügyében a magyar emberek érdeke kell hogy közös zsinórmértékül szolgáljon, és nagyon remélem, hogy így van ez a Magyar Szocialista Párt vonatkozásában is.

Márpedig az ön által említett, pontosabban a lengyel üzletember által említett konkrét példák esetében szeretném önnek elmondani, hogy a Déli Áramlat megépítése igenis stratégiai érdeke Magyarországnak, hiszen jelenleg az Európai Unió nem rendelkezik olyan közös energiapolitikával, amely a tettek mezején akár az Európai Unió tagországai közötti megállapodásokat is ki tudná kényszeríteni, lásd az interkonnektorok kétirányúsítását Horvátországgal vagy Romániával. És az is egészen világos, hogy Magyarország gázellátása nem függhet attól, hogy egy szomszédos országnak milyen belpolitikai vagy külpolitikai viszonyai vannak. Ezért Magyarországnak igenis érdeke, hogy diverzifikálja a gázbeszerzési útvonalait, tehát megépítse a Déli Áramlatot.

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatban pedig itt is engedje meg, hogy leszögezzem, Magyarország jó üzletet kötött, hiszen előre tudunk lépni a villamosenergia-termelés területén, kedvező hitelt kapunk, a 40 százalékos lokalizáció pedig egyértelművé teszi, hogy magyar vállalatok itt komoly lehetőséghez juthatnak. Számunkra az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb gazdaságfejlesztési programjában sokkal inkább a magyar emberek érdeke a zsinórmérték, mint egy lehallgatott lengyel beszélgetés.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 68 2014.06.30. 4:13  65-70

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr, bizottsági Elnök Úr! Köszönöm szépen az interpellációt, hiszen újra lehetőséget kaptunk arra, hogy fontos kérdésekről beszéljünk itt az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy a mai napon valóban véget ér a magyar visegrádi elnökségi időszak, amelynek legfontosabb prioritása a térség energiabiztonságának javítása volt.

(15.30)

Nem véletlen ez, hiszen a magyar kormánynak már korábban, 2010 óta az egyik legfontosabb, mondhatnám talán azt is, hogy nemzetstratégiai célkitűzése az, hogy az energiafüggőségünket csökkentsük, és az energiafüggetlenség területén előre tudjunk lépni.

A visegrádi elnökségünk alatt három szempontból igyekeztünk az energiafüggetlenségünk növelését biztosítani. Ez a három szempont a jövőben is fennmarad abban a tekintetben, hogy amikor az energiafüggőségünk felszámolásáról gondolkodunk, illetve hozunk döntéseket, akkor ezen szempontok alapján tesszük ezeket.

Az első a regionális energiapiaci integráció, amely egyrészt jelenti az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését, másodrészt pedig a szabályozási környezet harmonizációját, vagyis ez utóbbi lehetővé teszi az energiahordozók piacának hatékony működését, ezáltal a verseny erősödését, végső soron pedig a fogyasztói árak csökkenését. Ebben a tekintetben engedje meg, elnök úr, hogy felhívjam a figyelmét két lépésre.

Az egyik, hogy a magyar és a szlovák földgázvezeték-hálózatot valóban össze tudtuk kötni. A jelenlegi tervek alapján a jövő esztendő legelejétől ez már kereskedelmi forgalmat szolgálhat. S ha már az interkonnektorokról beszélünk, ne felejtsük el, hogy ugyan 2010-ben átadtunk egy interkonnektort Románia, egyet pedig Horvátország irányába, de a partnereink mind ez idáig adósak azokkal a beruházásokkal, amelyek révén ezeken az interkonnektorokon az érdemi kétirányú forgalmazás lehetővé válna.

Emellett elindítottuk a V4 gázpiaci fórumot, amelynek célja a piacintegráció előmozdítása; a gázvezetékrendszerek összekötése mellett a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása területén is előre tudtunk lépni. Jelenleg Közép-Európában működik egy magyar-szlovák-cseh integrált árampiac. A lengyelek a visegrádi elnökségünk ideje alatt jelezték az ehhez való csatlakozás igényét, és emellett Románia, valamint Szerbia irányába is ennek az integrált piacnak a kiépítése, annak előkészítése megkezdődik, tehát a jövőben az árampiacok összekapcsolása fontos feladat lesz.

Második szempontként a visegrádi elnökség alatt fenntartottuk a visegrádi négyeknek azt az álláspontját, hogy az Európai Unión belül minden egyes tagország saját maga határozhassa meg az enerigamixét, azt az energiamixet, amelyet gazdasági, természeti és társadalmi adottságai alapján a lehető legkedvezőbbnek tart. Itt a hazai erőforrások hasznosításának fontos szerepet szánunk, legyen szó nukleáris energiáról vagy a palagáz kitermeléséről.

Harmadrészt pedig Magyarország komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a visegrádi négyek külső szereplőkkel is szorosra fűzzék az együttműködést a beszerzési források diverzifikálása tekintetében. Ön említette a román, bolgár és görög partnerekkel folyó megbeszéléseket a Kaszpi-térségből az Európai Unióba érkező földgázhoz szükséges infrastruktúra kiépítésében, de ugyanígy ide szeretném hozni önnek, tisztelt elnök úr, hogy Washingtonban sikeresen fejtettünk ki lobbitevékenységet annak érdekében, hogy a cseppfolyósított földgáz formájában lehetővé váló amerikai földgázexport (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) engedélyezése felgyorsuljon. Az ehhez szüksége jogszabály elfogadása első lépésben meg is történt a Kongresszusban.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 4 2014.07.04. 5:13  1-4

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A frakcióvezető úr csapdáról beszél akkor, amikor valaki olyan álláspontot fogalmaz meg, amely az adott témában nem találkozik a többség álláspontjával. Frakcióvezető úr, ön ellenzéki képviselő több mint négy éve a Magyar Országgyűlésben, számos alkalommal foglalt el ön itt olyan álláspontot, amely nem találkozott, nem találkozik a többség álláspontjával, mi mégsem gondoljuk azt, hogy ön hibásan foglal el egy-egy álláspontot, mégsem gondoljuk azt, hogy csapdába került, hanem egyszerűen azt gondoljuk, hogy a demokrácia adta lehetőségekkel él, szavaz egy kérdésben úgy, ahogy az ön vagy a pártja vagy az önt ide delegáló választók meggyőződése szerint önnek azt tennie kell.

Tehát úgy gondolom, abban az elején itt megegyezhetünk, hogy az Európai Unió mint a demokrácia egyik legjellegzetesebb vagy legjelentősebb képviselője, azt gondolom, nyilván és helyesen nyit utat arra, hogy legyen többségi meg legyen kisebbségi vélemény is. Így én azt gondolom, hogy ha valaki a többség álláspontjától eltérő álláspontot képvisel, azt nem lehet csapdának nevezni, az egy normális demokratikus folyamat eredménye.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Szeretném felhívni az ön figyelmét arra is, hogy mind a magyar kormány, mind maga a miniszterelnök, mind a kormánypártok következetes álláspontot foglaltak el az Európai Bizottság elnökjelölésével kapcsolatban mindvégig, világossá tettük, hogy a csúcsjelölti intézmény szerintünk helytelen, mert az megbontja az európai intézmények közötti intézményes egyensúlyt; az Európai Néppárton belül is világossá tettük ezt az álláspontunkat mindvégig. Azt pedig én természetesnek tartom, hogy ha egy pártcsaládon belül születik egy döntés, akkor a kampány időszakában mindenki azért dolgozik, hogy a közös, többség által elfogadott döntésnek megfelelő siker szülessen, mint ahogyan aztán született is.

Abban viszont teljes mértékben egyetértünk, tisztelt frakcióvezető úr, hogy az Európai Unió talán soha nem látott kihívások előtt áll; igaz ez mind gazdasági, kereskedelmi és demográfiai értelemben is, Európa veszélyes és rendkívül gyors módon veszít a versenyképességéből. Az is világos, hogy ezért új stratégiát kell találni, és az is világos, hogy Európának teljes egészében meg kell újulnia annak érdekében, hogy ezeket a kihívásokat aztán eredményesen le tudja küzdeni.

Éppen ezért, tisztelt frakcióvezető úr, talán még abban is egyetértünk, hogy számos régi rossz gyakorlatot abba kellene hagynia az Európai Uniónak és bizonyos európai intézményi vezetőknek annak érdekében, hogy Európa a jövőben erősebb tudjon lenni. És az egyik ilyen régi rossz gyakorlat vagy régről itt maradt rossz gyakorlat a lopakodó szerződésmódosítások gyakorlata, ami tetten érhető volt az Európai Bizottság elnökének jelölése során is, ezért itt nemcsak egy személyi, hanem egy elvi kérdésről is beszélhetünk.

A magyar miniszterelnök világossá tette, hogy a magyar kormány nem fogadja el azt a gyakorlatot, amely az elmúlt esztendőkben bizony Brüsszelben elharapódzott, ezt ön is figyelhette, amely szerint a nemzetállamoktól olyan jogokat vitatnak el, amelyek egyértelműen a nemzetállamokat illetik meg, és azt sem fogadjuk el, hogy uniós intézmények megpróbáljanak túlterjeszkedni a szerződésekben rögzített hatásköreiken.

Ettől a szemlélettől mi, magyarok, Magyarország sokat szenvedett az elmúlt időszakban. Ön is emlékszik azokra a küzdelmekre, tisztelt frakcióvezető úr, amelyeket például a bankadó, a multiadó, a magyar föld védelme vagy éppen a rezsicsökkentés érdekében vívtuk. Ezen konfliktusok vagy harcok során végül győzelmet arattunk, és azért arattunk győzelmet, mert határozottan kiálltunk az álláspontunk mellett, nem sunnyogtunk, nem próbáltunk titokban maradni, hanem igenis nyíltan, tisztességesen kiálltunk azon álláspontunk mellett, amelynek képviseletével minket a magyar emberek megbíztak. Ez tehát azt mutatja, hogy mi akkor lehetünk erősek Európában, ha mindvégig következetesen kiállunk az álláspontunk mellett, legyen szó intézményi kérdésekről, legyen szó az Európai Bizottság elnökének jelöléséről vagy legyen szó akár a rezsicsökkentésről.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország mindenkori kormányának az az egyértelmű kötelessége és felelőssége, hogy kiálljon a magyar nemzet érdekei mellett, mindig így tegyen Brüsszelben is, és így lesz ez a jövőben is, amikor Európa megerősítéséről, Európa versenyképességének visszaszerzéséről vagy akár a tagországok alkotmányos identitásának tiszteletben tartásáról lesz szó.

Végezetül pedig, tisztelt frakcióvezető úr, még egyszer mondom önnek, az Európai Bizottság elnökének megválasztása nem személyes kérdés volt (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és mivel a volt luxemburgi miniszterelnök egy racionális, nyugodt, ésszerű ember, ezért nem látjuk, hogy az együttműködés, az ésszerű együttműködés előtt bármilyen akadály lenne. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 8-10 2014.07.04. 5:08  5-10

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vasfüggöny lehullásának 25. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk arról, hogy a szabadságszerető magyar és közép-európai emberek milyen fontos szerepet játszottak a modern Európa történelmében. A közép-európai emberek, köztük a magyarok hosszú szabadságharcai végül is a kommunista diktatúrák bukásához vezettek, és ez valóban megnyitotta az utat Európa újraegyesítése előtt.

Azt gondolom, itt helye van az egyenes mondatoknak, tisztelt képviselő úr, ezért itt, a Magyar Országgyűlés ülésén is le kell szögeznünk, hogy ha a közép-európai emberek és köztük a magyar emberek nem harcoltak volna olyan kitartóan a kommunizmus és a kommunisták ellen, mint ahogyan azt tették, akkor ma nem beszélhetnénk újraegyesült Európáról. És főleg azoknak a nemzedékeknek kell hálásnak lenniük, amely nemzedékek tagjai már 1989 után hagyták el az általános iskolát, akik számára a szabadság, a demokrácia és a béke olyan alapvető értékek, amelyek természetesnek tűnnek, azonban pont ezeknek a nemzedékeknek a figyelmét kell felhívnunk arra, hogy ezek az értékek nem voltak mindig természetesek, sok embernek évtizedekig kellett harcolni ezekért az értékekért úgy, hogy voltak, akik aztán ezeket meg sem tudták élni.

Tisztelt Képviselő Úr! A vasfüggöny ugyan fizikailag elválasztotta Magyarországot és a magyarokat a szabad világtól, a szabad Európától, azonban mi, magyarok és mi, közép-európaiak akkor is európaiak voltunk, a kommunisták bármennyire is próbálták, nem tudták megszüntetni a nagy európai családhoz való tartozás érzését, egy elektromos vezeték azért kevés lett volna mindehhez.

Tisztelt Képviselő Úr! Mi, magyarok valóban élen jártunk a kommunisták elleni harcban - 1956 történetét az egész világ ismeri -, és bebizonyítottuk, hogy a magyar nép bátor nép, amely nem tűri a megszállást, és bátran fellép, felszólal az olyan kormányok ellen, amelyek megszállókat és idegen érdekeket képviselnek. (Novák Előd: És államtitkárnak neveznek ki III/II-es embereket.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar emberek kitartó szabadságharca végül is Magyarországon is a kommunista diktatúra bukásához vezetett. 1989 eseményei világosan mutatták, hogy a folyamat megfordíthatatlan, és a rendszer bukását sem tudják megúszni. (Novák Előd: Tasnádi László próbálja.)

ELNÖK: Novák képviselő úr, duguljon már el, és próbáljon meg uralkodni magán! Parancsoljon, államtitkár úr!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: 1989-nek azonban volt egy másik fontos üzenete is, mégpedig a szolidaritás és az együttműködés üzenete. 1989-ben ugyanis egész Közép-Európa érezte a változás szelét, csehek, szlovákok, lengyelek, magyarok, osztrákok együtt ünnepelték a közös szabadságot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma is komoly kihívások állnak Európa előtt, még ha nem is olyan jellegű kihívások, mint abban az időszakban, amiről képviselő úr volt kedves itt a Magyar Országgyűlésben megemlékezni. Most másfajta kihívások feszítik a kontinenst és az Európai Uniót, gazdasági, versenyképességi, demográfiai jellegű kihívások, az európai pozícióvesztés a világgazdaságban, illetve a világkereskedelemben. S Közép-Európának itt újra eljön a szerepe, tisztelt képviselő úr, ahogy a közép-európai országoknak, a közép-európai népeknek élen kellett járniuk a szabadság kivívásában és Európa újraegyesítésében, úgy most élen kell járnunk Európa megerősítésében és versenyképességének visszaszerzésében. Közép-Európa azonban akkor lehet erős, ha a minket összekötő kapcsok, a minket összekötő együttműködések erősek lesznek. A jövőben úgy könnyen az európai kontinens, az Európai Unió növekedési motorjává válhatunk, és újra főszerepet játszhatunk Európa megerősítésében.

Tisztelt Képviselő Úr! Nincs erős Európa erős Magyarország és erős Közép-Európa nélkül, mint ahogy nem lett volna egységes Európa a szabadságszerető és a kommunisták elleni harcot felvállaló közép-európai emberek nélkül sem.

Köszönöm szépen, hogy minderre napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet, és biztosíthatom önt, hogy a magyar kormány megfelelően magas szinten fogja képviseltetni magát az ön által hivatkozott rendezvényen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 44 2014.09.24. 4:05  41-47

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönjük szépen az interpellációját. Engedje meg, hogy elmondjam önnek, hogy Magyarországon a beruházásösztönzési támogatások nem hasraütés-szerűen vagy nem a kormány kénye-kedve szerint alakulnak, hanem van egy világos jogi keretrendszer, amelyet az Európai Unió hagyott jóvá. Ezért is folyamatos jelentéstételi kötelezettségünk van az Európai Bizottság irányába a beruházásösztönzési támogatások odaítélése tekintetében. Ráadásul a magyar jogrendszerben rögzítésre kerültek az adható támogatások jogcímei és a regionálisan megállapítandó támogatási intenzitási maximumok is.

Amikor egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást adunk, amiről volt kedves ön beszélni az Apollo Tyres kapcsán, akkor két tényező alapján határozzuk meg ennek a készpénztámogatásnak az összegét: egyrészt a munkahelyteremtő hatás, másrészt pedig a várható adóbevételek alapján. És úgy kell ilyenkor meghatároznunk a támogatási összeget, hogy az az államháztartás szempontjából a lehető leghamarabb megtérüljön.

Fontosnak tartom megemlíteni, tisztelt képviselő úr, hogy amikor egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást adunk egy vállalatnak, akkor a vállalat szerződésben vállal egy ötéves fenntartási időszakot, ami azt jelenti, hogy a szerződés aláírásától megkezdődő öt esztendőben mind a bázislétszámot, tehát azt a munkavállalói létszámot, ami akkor éppen aktuális volt, mind az újonnan teremtett munkahelyek számát fenn kell tartania. Tehát ezzel nemcsak új munkahelyek megteremtését támogatjuk, hanem a meglévő munkahelyek megvédését is szolgálja ez a rendszer.

Ami konkrétan az ön által hivatkozott Apollo Tyres indiai nagyvállalatot illeti, ők 975 új munkahely létrehozását vállalták Magyarországon. Az egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatás nyomán 16,5 millió forintra jön ki ez munkahelyenként, ehhez hozzájön a Nemzetgazdasági Minisztérium által munkahelyenként folyósított 1 millió forintos munkahely-teremtési támogatás; ez 17,5 millió forint összesen.

Ön sem hibázik akkor, amikor 30 millió forint körüli összeget mond. Azért nem hibázik, mert a támogatási rendszer egy másik pillére a fejlesztési adókedvezmény. De fejlesztési adókedvezményt csak akkor tudunk folyósítani egy vállalatnak, ha az megkezdte a termelést, addig ez nem jöhet szóba. Tehát ha az Apollo megkezdi a termelést, eléri lépésenként a teljes kapacitását, úgy tud majd életbe lépni a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szerződési pont.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt is szeretném önnek jelezni, hogy nem egyszerre, egy összegben előre adjuk oda természetesen ezt a támogatást, hanem a beruházás ütemezésének megfelelően, az elvégzett munkák és a benyújtott számlák arányában kerül sor a folyósításra.

Ön hivatkozott a kis- és közepes vállalkozásokra. Igaza van, tisztelt képviselő úr, a kis- és közepes vállalkozások alkotják a magyar nemzetgazdaság lelkét, ezért engedje meg, hogy felhívjam az ön figyelmét arra, hogy amikor mi stratégiai együttműködési megállapodást kötünk vagy nagyvállalatnak egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást adunk, akkor ezek a döntéseink legalább annyira szólnak a kis és közepes cégekről is, amelyek sikerét nagyban befolyásolja az, hogy egy-egy ilyen nagy nemzetközi vállalat beszállítói láncába be tudnak-e kerülni. Gondoljon bele, tisztelt képviselő úr, az Audi 100, az Opel 24, a Bosch 4800, a Denso 850, a Knorr-Bremse 580 magyarországi kis- és közepes vállalkozás számára biztosít lehetőséget a beszállításra, és ezen kis és közepes cégek számára ez a permanens fejlődés lehetőségét jelenti.

Végezetül pedig szeretném az ön figyelmét felhívni arra, hogy amikor megállapítottuk a regionális támogatási intenzitási maximumokat, akkor a kis- és közepes vállalkozások esetében egy extra 10, illetve 20 százalékos intenzitásnövelés került bele a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat ezen a rendszeren keresztül is tudjuk előnyben részesíteni.

Kérem, hogy fontolja meg válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(11.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 168 2014.09.24. 2:12  165-168

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A csornai napelemgyár beruházása több szempontból is egybeesik a magyar kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel.

2010-ben mi azt a célt fogalmaztuk meg, hogy legyünk Európa termelési központja; 2014-ben ezt úgy egészítettük ki, hogy minél több csúcstechnológiás kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást vonzzunk Magyarországra. Ráadásul a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében Magyarország egy, az európai uniós előírásnál is szigorúbb vállalást tett magára nézvést. Szeretnénk elérni, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya a teljes magyar energiafelhasználásban meghaladja a 14,5 százalékot. Ezen három tényező eredőjeként a kormány úgy döntött, hogy egyedi kormánydöntésen alapuló beruházásösztönzési céltámogatásban részesíti a csornai napelemgyár építését 1 milliárd forint összegben. Emellett pedig a nemzetgazdasági tárca döntése alapján az Új Széchenyi-terv keretében a beruházás 2 milliárd forintos pályázati forráshoz jutott.

Az új csornai napelemgyár 212 új munkahelyet fog teremteni, tovább javítva a térség foglalkoztatási helyzetét, ráadásul a hosszú távú működés mintegy garanciájaként a csornai napelemgyárban olyan napelemeket fognak gyártani, amelyek hatékonyságát tekintve versenyképes konkurencia nem nagyon létezik, legalábbis a közelben. A mi tudomásunk szerint az egész iparágban egyetlenegy, Japánban működő gyár tud hasonló hatékonyságú napelemeket gyártani, mint a csornai napelemgyár, amelynek építését most kezdték el.

A vállalattal lefolytatott tárgyalások alapján tisztelettel tájékoztatom a képviselő urat, hogy a termelés várhatóan 2015 második felében indul meg. Egyúttal köszönjük szépen a személyes közbenjárását is annak érdekében, hogy ez a napelemgyár Magyarországot választotta a beruházás helyszínéül. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 12 2014.09.26. 5:16  9-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a napirend előtti felszólalását. Egyúttal engedje meg, hogy a kormány nevében köszönetet mondjak önnek azért a személyes támogatásért és segítségért, amelyet a termelő beruházások Borsod megyébe, illetve Kazincbarcikára vonzásában nyújtott a kormánynak. Az ön személyes hozzájárulása és munkája nélkül ma biztosan nem hangozhatott volna el a "Sikertörténet Borsodban" című napirend előtti felszólalás sem a parlamentben. Kérem, hogy a jövőben is támogassa a kormány erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minél több munkahelyteremtő beruházást tudjunk Borsod megyébe, közelebbről Kazincbarcikára és környékére vonzani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian láthatjuk, hogy a világgazdaságban alapvető változások mennek végbe, és ezek az alapvető változások még élesebb versenyhelyzetet hoztak létre, országok versenyeznek azért, hogy minél több munkahelyteremtő beruházást tudjanak vonzani. Ha azt a kérdést tesszük fel magunknak, hogy a válság utáni időszakban kik lesznek majd igazán erősek, akkor valószínűleg nem járunk távol az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy azok lesznek igazán erősek, akik minél több embernek tudnak munkát adni. (Dr. Schiffer András: De ennyi pénzért!) Ezért is nagyon fontos, hogy Magyarországra egyre-másra érkeznek nagy nemzetközi vállalatok és teremtenek munkahelyeket. Borsod megyében is ez a helyzet. Borsod megyében ráadásul ennek azért is komoly jelentősége van, mert a munkanélküliség ott jóval magasabb, mint az országos átlag, a legutóbbi adatok szerint 12-12,5 százalék körül van.

Örülünk annak, hogy az elmúlt időszakban két fontos sikerről is beszámolhattunk, hiszen a japán Takata és a kínai RZBC is úgy döntött, hogy nagyberuházásokat hajt végre Borsod megyében, s ezzel közelebb visznek minket a kormány két stratégiai célkitűzésének eléréséhez, ez pedig az, hogy mi legyünk Európa termelési központja, és hogy minél több csúcstechnológiájú kutatás-fejlesztési kapacitást vonzzunk Magyarországra.

(9.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Takata beruházásának jelentőségét elég szerintem annyiban méltatnunk, hogy ez egy 81 éves vállalat. A világ 20 országában van jelen, összesen 44 ezer embernek ad munkát, de a vállalat történetének legnagyobb volumenű beruházását Miskolcon hajtja végre jelenleg. A vállalat vezetői nem titkolják azt sem, hogy referenciaüzemként tekintenek miskolci gyárukra, tekintettel arra, hogy 9 hónap után el fogják indítani, tehát 9 hónapos kivitelezési időszak után el fogják indítani, még az idei esztendőben a termelést. Ráadásul a Takata 1001 új munkahelyet teremt Miskolcon.

És azt is tudjuk, hogy az autóipar a magyar gazdaság zászlóshajója, tehát ha az autóiparba érkezik beruházás, az a magyar nemzetgazdaság teljesítményét mindig és összességében is jelentősen növelni tudja. A Takata beruházásának jelentőségét növeli az is, hogy ma már a német vállalatok után a japán vállalatok játsszák a második legjelentősebb szerepet a magyar autóiparban. Ez a beruházás meghaladja a 20 milliárd forintos értéket, és számos magyar kis- és közepes vállalkozásnak fog lehetőséget adni beszállítóként. A magyar kormány úgy döntött még márciusban, hogy 4 milliárd forintos, egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásban részesíti ezt a beruházást.

Az RZBC az egyik legnagyobb kínai citromsavgyártó vállalat. A kínai piaci részesedése körülbelül 20 százalék. Ők egy 31 milliárd forintos beruházást hoznak Borsod megyébe, amellyel 165 új munkahelyet teremtenek. A magyar kormány úgy döntött, hogy 1 milliárd forintos, egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatásban részesíti ezt a vállalatot, amely magyarországi tevékenységével az európai piaci kereslet kiszolgálását fogja elvégezni, és magyar alapanyagokat fog használni termelése során. Tehát a munkahelyteremtésen túlmutató jelentősége van ennek a beruházásnak is.

Tisztelettel tájékoztatom parlamenti képviselőtársaimat, hogy a Magyar Befektetési Ügynökség, amely a beruházások Magyarországra vonzásával foglalatoskodik, tovább folytatja proaktív tevékenységét. Az ügynökség élén változás történik október 1-jétől, az eddigi elnök, Berényi János külszolgálatban folytatja tevékenységét, az egyik németországi főkonzulátusunkat fogja vezetni. Őt Ésik Róbert fogja váltani az MBÜ élén, aki szintén a versenyszférából érkezik, a Nokia Solutions and Networks magyarországi vezetője volt. Remélem, hogy egy újabb, az üzleti világban sikereket elért szakember újabb lendületet fog adni a magyar befektetésösztönzésnek.

Elnök Úr! Köszönöm szépen a türelmet, önnek pedig még egyszer köszönöm a segítséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 24 2014.09.26. 23:38  17,19-123

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjük az LMP képviselőinek, hogy kezdeményezték ezt a mai vitanapot. Ezáltal lehetővé vált, hogy a leghelyénvalóbb időben beszéljünk egy olyan kihívásról, amely igazából a legakutabb kihívás ma nemcsak az Európai Unió, hanem egész Európa előtt. Ugyanis a szomszédunkban zajló események, a fegyveres konfliktus és a nemzetközi jog durva és nyílt megsértése rávilágít arra, hogy Európa rendkívül kiszolgáltatott az energiaellátás és az energiabiztonság kérdéskörét tekintve.

Másrészt pedig a világgazdasági változások nyomán azt is látjuk, hogy a beruházásokért folytatott, egyre élesedő versenyben az egyik legfontosabb tényező most már az, hogy ki tudja biztosítani az energiaellátás kiegyensúlyozottságát és biztonságát, ki tudja garantálni a legalacsonyabb energiaárakat. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a világ energiaszükséglete folyamatosan növekszik, ráadásul a villamos energia iránti igény az általános energiaigény növekedésének dupláját mutatja, akkor jól látjuk, hogy talán nem lehetne aktuálisabb vagy nem lehetne helyénvalóbb az időzítése ennek a vitanapnak, mint a mai. Ráadásul az energiabiztonság és az energiaellátás kérdése mára nemcsak gazdasági, nemcsak egyszerűen energiakérdés, hanem szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéssé lépett elő.

Egy ilyen helyzetben, amikor ezt az összes tényezőt együtt kell kezelni, egyértelműen leszögezhetjük, hogy a mindenkori kormány kötelessége az, hogy úgy garantálja az ország energiabiztonságát, úgy garantálja az ellátásbiztonságot, hogy közben a versenyképesség és a fenntarthatóság szempontjait is érvényesíteni tudja. Pontosan így rendelkezik, tisztelt képviselőtársaim, az érvényben lévő nemzeti energiastratégia is. A nemzeti energiastratégiát a parlament 2011. október 3-án fogadta el. Ez a nemzeti energiastratégia előírja, hogy a magyar villamosenergia-termelésnek diverzifikáltnak kell lennie, vagyis több energiaforrásra kell épülnie egy időben. Meg is fogalmazza az energiastratégia, hogy mik lehetnek ezek az energiaforrások: ez az atomenergia, a szén, a földgáz és a megújuló energiaforrások.

Ezt a mai vitanapot az LMP-s képviselőtársaink azért kezdeményezték, hogy a paksi beruházásról tudjunk itt véleményt cserélni. Ezért már itt, a kormány vitaindító felszólalásának elején is kérem, engedjék meg, hogy leszögezzem: a szóban forgó paksi atomerőmű-beruházás garantálja hosszú távon hazánk energiaellátását, versenyképességünk növelését és a fenntartható energiapolitikánk sikerét. Ráadásul ez a szóban forgó beruházás a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb volumenű beruházása lesz, ezért jelentősége messze túlmutat önmagán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden bizonnyal nem véletlen, hogy már hosszú évekkel ezelőtt megindult a pártokon, politikai oldalakon és kormányokon átívelő gondolkodás arról, hogy milyen legyen Magyarország nemzeti energiastratégiája, mi az ország érdeke, mik a megvalósítás lehetőségei, és mi lehet a nukleáris energia, az atomenergia szerepe a magyar energiastratégiában az elkövetkezendő esztendőkben. Egészen 2009-ig tudunk visszanyúlni, amikor egy egészen más összetételű és más méretű Országgyűlés tevékenykedett, és 2009-ben született egy határozat, amely felhatalmazást adott a jelenleg működő Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához szükséges előkészítő tevékenységek megkezdéséhez. Egészen pontosan 2009. március 30-án az Országgyűlés komoly többséggel, 330 igen szavazattal, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett, vagyis 95,4 százalékos többséggel határozta el azt, hogy megadja a felhatalmazást az új blokk, illetve új blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti energiastratégiára, a 2009-es döntésre, valamint hazánk energiabiztonságának érdekeire való tekintettel a kormány tárgyalásokat kezdett, és több megállapodást is kötött annak érdekében, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását fenn tudjuk tartani, illetve növelni tudjuk. Az idei esztendőben, január 14-én a kormány egyezményt kötött az Oroszországi Föderáció kormányával a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről, amely megállapodás aztán a parlamenti döntés nyomán 2014. február 12-én hatályba is lépett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném leszögezni, és ezt már csak a történelmi tényekből kiindulva is mindannyian láthatjuk, hogy itt nem egy hirtelen felindulásból elkövetett, nem egy kapkodás nyomán előállt megállapodásról van szó, hanem hosszú esztendők kormányokon, parlamenteken keresztül, politikai oldalakon keresztül átívelő előkészítő munkájának eredményeként jött létre ez a megállapodás. Ráadásul aztán arról az Országgyűlés itt, a plenáris ülésén döntött is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is szeretném leszögezni, hogy ez a megállapodás egy olyan keretrendszert jelent, amely képes megfelelni minden hazai, nemzetközi és európai uniós jogi és biztonsági feltételnek. Ráadásul ez a megállapodás egyedülállóan kedvező feltételeket biztosít Magyarország energiabiztonságának fenntartásához.

Kérem, engedjék meg, hogy az Oroszországi Föderáció kormányával kötött megállapodás tartalmáról néhány szóban tájékoztassam önöket. Először is, a megállapodás két új blokk tervezéséről, építéséről, üzembe helyezéséről, illetve a fűtőanyag-ellátás és a használt üzemanyag visszaszállításáról szól. A megállapodás rögzíti azt is, hogy a Roszatom, vagyis az orosz nukleáris állami hatóság - ha tetszik, ezt a leírást alkalmazhatom - lesz a felelős a tervezési és építési munkák végrehajtásáért. Szeretném leszögezni azt is, hogy Magyarország mindvégig szorosan együttműködik az Európai Unióval, az Európai Bizottsággal és annak releváns intézményeivel annak érdekében, hogy az egyezmény megfelelőségét biztosítsuk az Európai Unió környezetvédelmi, biztonsági, versenyjogi és gazdasági szabályaival is. Ráadásul az egyezmény külön megvalósítási megállapodásainak lesz a feladata az, hogy rögzítsék a fűtőanyaggal kapcsolatos, valamint az üzemeltetésre és karbantartásra vonatkozó részleteket.

Szeretném önöket tájékoztatni arról is, hogy a kapacitásfenntartási, illetve kapacitásfejlesztési beruházás volumene 10 milliárd euró körül várható. Kötöttünk természetesen megállapodást a beruházás finanszírozásáról is. A finanszírozást egy államközi hitelmegállapodás szolgálja, amelynek aláírására az idei esztendő áprilisában került sor. Ezt a megállapodást május 28-án nyújtottuk be az Országgyűlésnek, amely június 23-án azt jóvá is hagyta, és az arról szóló törvény július 4-én lépett hatályba. Ennek a megállapodásnak a tartalma szerint a beruházás 80 százalékát a 10 milliárd eurós állami hitel fedezi, ezt az állami hitelt az orosz fél biztosítja, és a fennmaradó 20 százalék pedig magyar önerőből származik. A hitelt 2014 és 2025 között tudjuk felhasználni, és a hitel kamata kedvezőbb, mint amit a piacon el tudtunk volna érni.

Két lehetőség közül választhattunk természetesen a finanszírozás tekintetében. Piacról vehettünk volna fel hitelt vagy szükséges forrásokat. Mi a másik utat választottuk, mivel az kedvezőbb, és ezért kötöttünk államközi szerződést a finanszírozási konstrukció tekintetében, ami - még egyszer szeretném hangsúlyozni - kedvezőbb megoldást jelentett Magyarország, a magyar költségvetés és a magyar gazdaság számára, mint ha a piacról vettünk volna fel hitelt.

Ismerve a tárgyalások részleteit, mint aki részt is vehettem a tárgyalás néhány fordulójában és látván azok eredményeit, nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország az elmúlt évtizedek legsikeresebb megállapodását kötötte, amikor ezt a két szerződést aláírta. Ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, olcsó hitelt kapunk egy termelő beruházás megvalósításához, amely nyomán a magyar állami vagyont jelentősen növelni fogjuk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mindannyian nagyon jól tudjuk itt az Országgyűlésben, hogy Magyarország eme külső energiafüggése magas mértékű. A Magyarországon felhasznált energiaszükségletünk 64 százalékát, tehát kis híján kétharmadát importból fedezzük. Az ország energiabiztonságának növelése egy olyan kormányzati felelősség, amely most kiemelt stratégiai feladat, és ennek két alapvető pillére van. Az egyik az energiaforrások diverzifikációja, a másik pedig az ellátásbiztonság növelése. Ma a Paksi Atomerőmű a magyar elektromosáram-termelés 40 százalékát biztosítja. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi termelőegységek különböző stádiumban lévő üzemidő-hosszabbítását is, azt látjuk, hogy a 2037 utáni időszakban mindenképpen szükség van kapacitásfenntartó beruházás végrehajtására. Azt is tudjuk az előzetes kalkulációk szerint, hogy Paks II. üzembe helyezéséig, amely a 2020-as évek végére várható, az első két blokk kivezetéséig a nukleáris energia a teljes magyar elektromosáram-termelésben nagyjából 50-60 százalékos részarányt tudhat magáénak ez alatt az időszak alatt, ami pedig azokban az esztendőkben jelentősen csökkenteni fogja Magyarország kitettségét a földgázimportnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Már a napirend előtti felszólalások során volt módom szólni arról, hogy a világgazdasági folyamatok milyen módon élesítik a beruházásokért folytatott versenyt az országok között, és az is látszik, hogy egészen új tényezők válnak a versenyképesség faktoraivá. Például ilyen az olcsó energia kérdése. Szembesülnünk kell ezzel a kihívással. Tisztelt képviselőtársaim, különböző felmérések szerint az elmúlt két esztendőben 100 milliárd, azaz százmilliárd dollárnyi termelő beruházás választotta az Egyesült Államokat Európa helyett egészen egyszerűen azért, mert az Egyesült Államokban gyakorlatilag a töredéke az energiaár, az energiaköltség az Európában mértekhez képest. A magyar kormány korábban többször szorgalmazta, hogy legyen közös európai stratégia, amellyel ezt a versenyhátrányunkat csökkenteni tudjuk vagy meg tudjuk szüntetni, tehát legyen közös európai stratégia arra vonatkozólag, hogy hogyan csökkentsük radikálisan az energiaárakat, az energiaköltségeket itt Európában, azonban nem látszódnak ennek még a körvonalai, ezért Magyarországnak egyedül is végre kell hajtania a lakossági rezsicsökkentés után az ipari rezsicsökkentést is. Most a legfontosabb feladat az ipari rezsicsökkentés feltételeinek a megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a szempontból kiemelten fontos, hogy a Paksi Atomerőmű természetesen magyar állami tulajdonban marad, így a magyar kormánynak, a magyar államnak jelentős befolyása, jelentős szerepe lesz a villamos energia ára szempontjából is természetesen. Azt is mondhatnám, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szóban forgó paksi beruházás megvalósulása annak a záloga, hogy Magyarország hosszú távon biztosítani tudja a legolcsóbb energiát Európában. Amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek, akkor a jelenlegi előzetes számítások szerint akár 10-13 százalékkal is alacsonyabb lehet a hazai villamosenergia-termelés előállítási költsége.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azonban nemcsak egy egyszerű villamosenergia-ipari beruházás, hanem ez az elmúlt esztendők legjelentősebb gazdaságfejlesztési programja is egyúttal. A beruházás várhatóan önmagában 1 százalékkal hozzá fog járulni a GDP növekedéséhez, ráadásul olyan konstrukciót dolgoztunk ki, amely nem veszélyezteti azt az államadósság-csökkentési pályát sem, amely hosszú távon szintén a magyar gazdaság egyik alapvető érdeke.

(10.00)

Olyan megállapodásokat kötöttünk, amelyek összhangban vannak a magyar költségvetés finanszírozási képességeivel, és ez a konstrukció meg fog felelni az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak is.

Szeretném itt felhívni az önök figyelmét a gazdaságfejlesztés egy fontos aspektusára. A héten már többször volt módunk éppen az LMP képviselőivel itt gondolatot cserélni a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztéséről, amelynek tekintetében természetesen egyetértés van köztünk abban, hogy a magyar kis- és középvállalkozások jelentik a magyar nemzetgazdaság lelkét, ezért a mindenkori kormánynak különös felelőssége van abban, hogy a gazdaságnak ezt a szektorát a lehető legkitüntetettebb figyelemben részesítse.

Itt Sallai képviselő úrnak egy interpellációs válaszban volt már módom a héten beszélni - és talán itt, a napirend előtt is - arról, hogy a magyar kis- és középvállalkozások sikere jelentős mértékben múlik azon, hogy a nálunk beruházásokat végrehajtó, nálunk termelő tevékenységet folytató nagy nemzetközi vállalatok beszállítói láncába be tudnak-e kerülni, és ha igen, akkor milyen mértékben, azon keresztül indirekt exportot is meg tudnak-e valósítani.

Nos, ebből a szempontból is jelentős a paksi beruházás, tekintettel arra, hogy a megállapodás úgy szól, hogy egy 40 százalékos lokalizációt igyekszünk elérni, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdasági, vagy ha úgy tetszik, beszállítói szerepvállalás ebben a beruházásban 40 százalékos lesz. Különböző felmérések szerint jelenleg 160 olyan cég van Magyarországon, amely partnerként képes lenne akár most is bekapcsolódni egy ilyen bővítési beruházásba, de van további legalább 300 olyan vállalat, amely némi technológiai fejlesztéssel, technológiai megújulással képes lesz arra, hogy részt tudjon venni egy ilyen beruházásban. Természetesen mi azon leszünk, hogy minél több kis- és középvállalkozás számára kézzelfogható fejlesztés lehetőségét hozza magával ez a nagyberuházás, illetve az abban való részvétel.

Tájékoztatom önöket arról is, hogy számításaink szerint ez a beruházás 10 ezer új munkahelyet fog létrehozni, és több száz milliárd forintos adóbevételt fog jelenteni a magyar államnak. Számításaink szerint a lokalizációról szóló megállapodás értelmében körülbelül 3 milliárd eurónyi megrendeléshez juthatnak a magyar vállalkozások, amelyek részt tudnak venni ebben a projektben. Ráadásul azok a munkahelyek, amelyek létrejönnek a beruházás során, magasan kvalifikált és jól fizető munkahelyek lesznek, és nemcsak a beszállítóknál, hanem a szükséges szakmai utánpótlásképzés megindulása és fenntartása miatt az oktatásban is számos új kapacitás és munkahely fog létrejönni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig még elidőzzek ebben a felszólalásban amellett, hogy vajon mennyire jelent a világon alkalmazott energiastratégiák figyelembevételével egyedi megoldást az, amit a magyar kormány választott, tehát hogy mennyire általános vagy nem általános az atomenergia, illetve a nukleáris energia megjelenése és szerepe a nemzeti energiamixekben.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, azt tudom önöknek mondani, hogy a világ energiatermelésének 13,5 százalékát ma az atomerőművek biztosítják. Mindez azt jelenti, hogy a nukleáris energia az egyik legfontosabb tényezője a világ energiatermelésének. Az Európai Unióban a villamosenergia-termelés egynegyede származik atomenergiából, de például Franciaországban a villamos áram háromnegyedét állítja elő az az 58 atomreaktor, amely működik az ország területén. De akár Szlovákiát és Belgiumot is felhozhatom itt példaként: ebben a két országban a villamosenergia-termelés felét biztosítják az atomerőművek.

Szeretném ideidézni a jelenlegi Európai Bizottság energiaügyi biztosának, Günther Oettingernek a nyilatkozatait, aki azt mondta, hogy nem lesz olyan zóna Európában, amelynek árammixében ne lenne majd atomáram, és nyilatkozta azt is, hogy "Az Európai Bizottság részéről kifejezetten elismerjük és tiszteletben tartjuk a nemzeti kormányok bármely döntését, legyen az atomenergia melletti vagy atomenergiát mellőző, több vagy kevesebb szén, gáz, de akár megújuló energia felhasználására irányuló. A közös célkitűzés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma a világon összességében 435 polgári célú atomreaktor üzemel. Ebből Európa nyugati és középső részében 136, Ukrajnában 15, Oroszországban pedig 33. Világviszonylatban az Egyesült Államok a listavezető, ahol 100 atomreaktor működik. Ráadásul, ha megnézzük, azt látjuk, hogy a világon jelenleg 70 atomerőmű építése van folyamatban. A legtöbb ebből Kínában, 29, Oroszországban 10, Indiában 6, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban 5-5 ilyen beruházás zajlik. Ha azt a listát nézzük, hogy mely országok tervezik most atomerőművek építését majd a jövőre nézvést, akkor azt látjuk, hogy 174 ilyen beruházás van az előkészítés fázisában, ebből a világ egyik legdinamikusabb gazdasági piaci fejlődését felmutató Kínában 59, Oroszországban 31, Indiában 22, Japánban pedig még egy korábbi adat szerint 9 ilyen beruházást vettek górcső alá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül pedig engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a magyar-orosz nukleáris, illetve atomenergiai együttműködésről, amely meglehetősen hosszú időre nyúlik vissza. A jelenlegi Paksi Atomerőmű is szovjet technológiai alapon működik. Itt természetesen az a kérdés is felvetődött, hogy vajon milyen kockázati tényezőket vetne fel, ha egy más típusú technológiát telepítettünk volna a jelenlegi szovjet technológia mellé.

Arról is szeretném önöket tájékoztatni, hogy együttműködő partnerünk, a Roszatom a világon az egyetlen olyan atomenergetikai vállalat, amely a nukleáris iparág teljes spektrumát lefedi, több mint 250 céget és tudományos szervezetet egyesít. Az idei esztendő adatai szerint világszerte 272 ezer foglalkoztatottal rendelkeznek, és a világpiaci pozíciójukat illetően első helyen állnak az atomerőművek építése terén és második helyen a beépített nukleáris kapacitások terén.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném tovább húzni az időt, és a magam részéről nem használnám ki a kormány részére biztosított 40 perces időkeretet, hanem a végén csak annyit szeretnék mondani - utalva a vitanap címére -, hogy Magyarország nagyon sokat veszített, veszíthetett volna, ha nem kötötte volna meg ezt a két szóban forgó megállapodást, ugyanis ezen megállapodások nyomán Magyarország energiabiztonsága jelentős mértékben növekedni fog, ezek a megállapodások újabb lökést tudnak adni a magyar gazdaság növekedésének, és hosszú távon garantálják a fenntartható energiapolitikánk sikerét.

Még egyszer engedje meg az elnök úr, hogy megköszönjük az LMP képviselőinek, hogy voltak kedvesek ezt a vitanapot kezdeményezni, és lehetőséget biztosítani arra, hogy mindezt elmondhassuk.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 56 2014.10.13. 4:07  53-59

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönjük szépen a kérdését. Tekintettel arra, hogy lehetőséget adott arra, hogy egy fontos ügyben váltsunk néhány szót, tekintettel arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások magyar gazdaságban betöltött szerepét önök is fontosnak ítélik meg és mi is fontosnak ítéljük meg, ha megengedi, akkor talán a kölcsönös megértés reményével kezdem a válaszom, mert legalább van egy közös bázis, egy közös alap, amire rá tudunk állni mind a ketten.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön közösen interpellált képviselő úrral, és az egyik interpellációban önök kifejezetten foglalkoznak az Európai Bizottság jelentésével, amelyet az önök frakcióvezetője is volt kedves megemlíteni a napirend előtti felszólalásában, amikor is a 2008 és 2013 között a magyar kis- és közepes vállalkozások helyzetének alakulásával foglalkoznak. Önöknek igazuk van abban, hogy 2008-hoz képest 2013-ban rosszabb a helyzet ebben a tekintetben. Ugyanakkor ha megnézik ezeknek a számoknak a belső dinamikáját, akkor azt láthatják, hogy 2009-ben volt egy hatalmas visszaesés, 2009 óta viszont évről évre javul a helyzet.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi ezzel elégedettek vagyunk, mert nem vagyunk elégedettek, ugyanúgy, mint ahogy önök sem elégedettek, de azt gondolom, hogy a folyamatokat talán nem érdemes eltagadni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban az autóipar lett a magyar gazdaság zászlóshajója, én azonban nem gondolom azt, hogy ez egy olyan jelenség lenne, amely ellen küzdenünk kellene. Szerintem ezt a jelenséget nekünk fel kell használni, különös tekintettel arra, hogy a járműgyártás termelési értéke az idei esztendő első hét hónapjában majdnem 4 ezer milliárd forintot tett ki, ami 29,4 százalékos növekedést jelent a tavalyi esztendőhöz képest, és ez adja most már a feldolgozóipari termelés 28 százalékát, és ebben a szektorban most már 137 ezernél is többen dolgoznak, ami egy 23,3 százalékos növekedést jelent a tavalyi esztendőhöz képest. Én ezt mindenesetre egy örömteli fejleménynek látom, annál is inkább, mert az autóipar hozzásegít minket két nagyon fontos gazdaságpolitikai célkitűzésünk eléréséhez, egyrészt hogy termelési központ legyünk, és hogy minél több kutatás-fejlesztési, csúcstechnológiás kapacitást vonzzunk Magyarországra.

Ön arról beszélt, hogy más iparágakat is fontos lenne komoly hangsúllyal figyelembe venni. Ebben önnek tökéletesen igaza van, de akkor kérem, térjen ki arra is, hogy az autóipar beszállítói háttériparán keresztül a textilipartól kezdve az acélöntészeten keresztül számos iparág számára biztosítja a fejlődés lehetőségét Magyarországon, arról nem is beszélve, hogy az autóipari vállalatok az élenjárói az egyetemekkel való kutatás-fejlesztési és a középiskolákkal való szakképzési együttműködésnek.

Arra is szeretném felhívni a figyelmét, tisztelt képviselő asszony, hogy a nagyvállalatoknak adandó beruházásösztönzési támogatásokat nem hasra­ütésszerűen osztjuk szét, hanem annak van egy megfelelő szabályrendszere, amelyet az Európai Unióval is jóvá kellett hagyatnunk. Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmét, hogy mi a kis- és közepes vállalkozások exportfejlesztésében egy nagyon komoly növekedési forrást látunk, ezért engedje meg, hogy két intézkedésről is tájékoztassam önt. Az Eximbank egy bátrabb hitelezési politikával mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy 2500-ról 12 ezerre növeljük azon kis- és közepes vállalkozások számát, amelyek képesek az exportpiacokon sikerrel megjelenni; illetőleg a közelmúltban megállapodtunk az EIB-vel arról, hogy a legutóbbi 100 millió eurós sikeres közös program után most egy 200 millió eurós közös programot indítunk meg, amelynek 70 százalékát ? tehát a 200 millió euró 70 százalékát ? a kis- és közepes vállalkozások külpiaci érvényesülésének a támogatására fogjuk fordítani.

Köszönöm szépen, hogy mindezt elmondhattam önöknek, és köszönöm szépen, hogy egyetértünk abban, hogy a kis- és közepes vállalkozások a magyar gazdaság szempontjából rendkívül fontos szerepet játszanak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 212 2014.10.13. 2:19  209-212

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a kérdést. Ki is használom a lehetőséget, hogy tájékoztassam önt arról, hogy mik szerepeltek napirenden a kétoldalú találkozón Pozsonyban.

A témák alapvetően két csoportra oszthatók. Az első csokorba valóban az együttműködésünk sikertörténetét megalapozó kérdések kerültek, mint az energetikai, a közlekedési és a külkereskedelmi együttműködés kérdései; a második csokorba ? és ez természetesen nem fontossági sorrend ? az úgynevezett forró témák. Lajčák külügyminiszter úrral egyetértettünk abban, hogy nem kell itt homokba dugnunk a fejünket, nem kell úgy tennünk, mintha egyébként úgy minden rendben lenne, igenis vannak forró témák, amelyeket meg kell vitatnunk.

Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, mint ahogy már volt egyszer lehetőségem önnel erről eszmét cserélni a miniszterjelölti meghallgatáskor, most is azt tudom önnek elmondani, hogy szerintem itt nem az önmagáért való felvetés a nemzeti érdek, hanem ezeknek a kérdéseknek a megoldása. Én azt gondolom, ha most az első találkozón jelen helyzetben én semmi másra nem lettem volna hajlandó, mint ezeknek a kérdéseknek a megvitatására, akkor szerintem hosszú esztendőkre elvettem volna a lehetőségét annak, hogy sikerrel megvitassuk ezeket a kérdéseket. Ezért én arról szeretném önt tájékoztatni tisztelettel, képviselőtársam, hogy abban maradtunk a miniszter úrral, és erről a hétpárti egyeztetésen az ön képviselőtársát tájékoztattam is, hogy ezen sikertörténetek megépülésével párhuzamosan létrehozzuk azt a listát, amelyen az úgynevezett forró témák szerepelnek hiánytalanul. Fel is vetettünk egypárat egyébként a találkozón, akár a nyelvhasználat ügyét, akár a magyar oktatási intézmények kérdését Szlovákia területén, és ezeket a kérdéseket kellő időben meg fogjuk vitatni.

Ugyanakkor egy dologban szintén megegyeztünk, hogy biztosan nem fogunk egymásnak nyilvánosan, a Dunán keresztül üzengetni és egyfajta ilyen nyomásgyakorlásos ordibálásba átmenni, hanem mint érett, bölcs, európai polgárok fogjuk ezeket a kérdéseket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egymással megoldani.

Ezt tudom önnek mondani tájékoztatásként egyelőre. November 10-én, amikor a következő körben találkozom a pártok képviselőivel, remélem, hogy már további tájékoztatást fogok tudni adni az addig történő dolgokról. Köszönöm szépen a kérdésfelvetést. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 224 2014.10.13. 2:18  221-224

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a kérdését. Engedje meg, hogy elmondjam önnek, a keleti nyitás politikájának egy dimenziójához érkeztünk, amelyre a szolnoki beruházás kiváló példa, hiszen a keletinyitás-stratégia első fázisában arra koncentráltunk, hogy az exportpiacokon megvessük a lábunkat, magyarul, hogy többek között ázsiai országok piacain a lehető legtöbb magyar céget segítsük külpiaci sikerhez, növeljük az exportunkat. Ebben a tekintetben Kína esetében egy különös sikertörténet kezd kirajzolódni. Tavaly minden idők legmagasabb exportját bonyolítottuk Kínába, korábban ugyanis soha nem fordult elő, hogy 2 milliárd dollárnyi kivitelünk lett volna. Ha megnézzük az idei esztendő első hat hónapját, azt látjuk, hogy egy újabb 10 százalékos növekedést tudtunk elérni. Ma pedig jó remény van arra vonatkozólag, hogy az idei esztendő végén újabb rekordot tudunk dönteni.

De most már a következő fázisban vagyunk, amikor egyre több munkahelyteremtő beruházás érkezik a keleti nyitás célországaiból, többek között Kínából, aminek az egyik haszonélvezője kétségtelenül Szolnok és környéke lesz, tekintettel arra, hogy sikerült megállapodnunk az egyik legnagyobb kínai, citromsavat gyártó vállalattal arról, hogy Magyarországra, jelesül Szolnokra hozza a gyártó tevékenységét. Ennek szinte teljes egészét exportra fogják szállítani, tehát gyakorlatilag az európai piaci keresletet innen fogják kiszolgálni.

A 34 milliárd forintos beruházás előreláthatólag 440 új munkahelyet fog létrehozni Szolnokon és környékén. Emellett pedig az export bővülésével a teljes magyar nemzetgazdasági teljesítményhez jelentős mértékben hozzá fog tenni. Arról nem is beszélve, hogy a környéken élő több száz gazdálkodó számára egy újabb piacot jelent majd ez a beruházás, ami azt jelenti, hogy ennek a beruházásnak a jelentősége nemcsak a keleti nyitás stratégiáján, nemcsak Szolnok város határán önmagán túlmutató, hanem az egész nemzetgazdaság szempontjából jelentős hatású lesz.

Köszönöm szépen önnek azt a segítséget, amelyet önök és a szolnoki városvezetés nyújtottak ezen beruházás Magyarországra vonzása során. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 232 2014.10.13. 2:21  229-232

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen a kérdését, különös tekintettel arra, hogy egy olyan kihívásról kérdezett, amely kétségtelenül jelen van a magyar Külügyminisztérium prioritásai között.

Önnel teljes mértékben egyetértek akkor, amikor azt tudom önnek mondani, hogy számos megoldatlan kérdés, számos, nagyon fontos kihívás áll jelenleg a magyar külügyi irányítás előtt a szomszédos országokkal kapcsolatos együttműködés tekintetében, főleg, amikor az adott ország területén élő magyar nemzeti kisebbségekről van szó. Abban kérném az ön türelmét és korrektségét, hogy mondjuk, három hét alatt talán ne vonjon le sommás véleményt arról, hogy ezen a területen mit sikerült elérnem.

Röviden arról tudom önt tájékoztatni a pozsonyi látogatásom kapcsán ? ezt egyébként megtettem Gyöngyösi képviselő úrral is, amikor ő vett részt az elmúlt héten azon az egyeztetésen, amelyet rendszeresen folytatok a parlamentben képviselettel rendelkező pártokkal ?, hogy mielőtt én elmentem Pozsonyba, természetesen konzultáltam a Magyar Közösség Pártjának vezetőjével, a találkozók után pedig azonnal ellátogattam hozzájuk, leültem velük, és újra konzultáltunk. Többek között az ővelük folytatott konzultáció nyomán vetettem fel a szlovák külügyminiszternek azt, hogy mi úgy látjuk, hogy az a vegyes bizottsági rendszer, amely arra lenne hivatott a két ország között, hogy a megfelelő szakmai megoldásokat kínálja a politikai döntésekhez, teljes mértékben csődöt mondott az elmúlt időszakban, ezért az MKP javaslatának megfelelően javaslatot tettem arra, hogy szervezzük át ezt a teljes vegyes bizottsági működési rendszert, mert így az égadta világon semmi értelme nincsen ennek.

Nyitottságot kaptunk, Lajčák külügyminiszter úr egyébként a sajtótájékoztatón egy idevonatkozó kérdésre azt mondta, hogy ők nem akarnak több állampolgárt elveszíteni, ha tetszik, ez egy jó kiindulási alap arra, hogy valóban európai megoldást találjunk ezekre a kérdésekre, amelyek kétségtelenül jelen vannak, és amelyeket semmiképpen nem szeretnék eltagadni vagy nem tudomást venni róluk, mert ezek a legfontosabb megoldandó kérdések közé tartoznak.

Ezért azt tudom mondani önnek tisztelettel, képviselő úr, hogy kérem, kövesse figyelemmel továbbra is a szomszédos országba külügyminiszterként tett útjaimat is, és azt tudom önnek ígérni, hogy minden tárgyaláson a legfontosabb kérdések között szerepel a helyi magyar nemzeti közösség ügyeinek kérdése, és természetesen nyitott vagyok bármifajta konzultációra ebben az ügyben, ha képviselő úrnak vagy a pártjának ebben a tekintetében meglátásai vannak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 88 2014.11.10. 1:18  85-92

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a korrektségét, tekintettel arra, hogy a házszabály szerint már múlt héten válaszolnom kellett volna erre a kérdésre, de külföldi útjaim miatt az elmúlt hétfőkön nem tudtam részt venni a parlament ülésén, és önök rendkívül korrekten a múlt héten ezt a kérdést nem tették fel.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném ismételten leszögezni ? mint ahogyan azt a nyilvánosság előtt már többször megtettem ?, hogy az én vagyoni helyzetemet kizárólag törvényes források alakították és alakítják mind a mai napig. Én soha, de soha nem titkoltam azt, hogy jómódú családból származom, soha nem titkoltam azt, hogy a szüleim egy egész élet kemény munkájával sikeres üzleti teljesítményt hoztak létre, és soha nem titkoltam azt, hogy engem ők mind a mai napig segítenek, segíteni fognak valószínűleg a jövőben is, segítik a testvéremet is, sőt azt is el tudom önnek mondani, hogy az ő tevékenységük, az ő munkájuk nyomán valószínűleg még az unokáikat is fogják tudni segíteni. Ezt tudom önnek mondani.

És a mindenfajta homályos utalgatást, amit volt kedves előadni az elmúlt kettő percben, azt pedig a lehető leghatározottabban visszautasítom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 92 2014.11.10. 0:59  85-92

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egyszerűen hazudik. 200 milliós házam nincsen, egyrészt (Közbeszólások az ellenzék soraiból: 300 milliós! ? Felújítás előtt! ? Lázár János: Annyiért megveheted!); másrészt pedig szeretném önnek elmondani, hogy ami a szüleim gazdálkodását érintő vádjait illeti, az is hazugság.

(15.30)

Ha utánanézett az adatoknak, akkor nyilvánvalóan tudja, hogy a szüleimnek korábban 60 szá­zalékos résztulajdonában állt vállalatot két lépcsőben, a kétezres évek elején és a 2010-es esztendők elején eladták egy nagy német vállalatnak. Nem mondhatom el természetesen a vételárat, mert egyrészt nem voltam részese a szerződésnek, másrészt pedig nyilvánvalóan minden ilyen magánjogi szerződés ilyen esetben titoktartásra kötelezi a feleket. (Lázár János: Sok mindenről van szó.) Azt viszont el tudom önnek mondani, hogy százmilliós nagyságrendű bevétele származott ebből a tranzakcióból a családnak. (Sneider Tamás: A medencével mi lesz? ? Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 2 2014.11.24. 5:05  1-10

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hagyományteremtő szándékkal kértem szót itt az Országgyűlésben ma. Szeretném, ha ezután a külgazdasági és külügyminisztertől minden egyes esetben az Országgyűlés beszámolót kapna az Európai Unió Külügyek Tanácsának és Általános Ügyek Tanácsának üléséről. Mivel ez a két testület az elmúlt héten hétfőn és kedden ülésezett, most van lehetőségem arra, hogy tájékoztassam az Országgyűlést az ott hozott döntésekről.

A Külügyek Tanácsának ülésén természetesen a leghangsúlyosabb témaként Ukrajna került napirendre. Örömmel tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a magyar érdekeknek megfelelő döntés született. Tekintettel arra, hogy mi szomszédos ország vagyunk, kettős az érdekünk: egyrészt, hogy minél gyorsabb megoldás jöjjön létre tárgyalásos úton, másrészt pedig, hogy Ukrajna legyen politikai és gazdasági szempontból is stabil ország.

A Külügyek Tanácsának ülésén a magyar egyetértés mellett létrejött egy szélesebb körű megközelítés, amely azt célozza, hogy az Ukrajnában kialakult válságot az eddiginél tágabb kontextusba kell helyezni. Ennek három eleme van. Egyrészt a Külügyek Tanácsának ülésén a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy fent kell tartanunk a politikai párbeszédet minden szereplővel, amelynek alapját a minszki jegyzőkönyv kell hogy szolgálja.

Második elemként abban is egyetértettünk, hogy a nemzetközi jog megsértésére és Ukrajna területi integritásának megsértésére meg kell adni a megfelelő választ. Ezt a célt szolgálta már korában is a visegrádi négyek és Nagy-Britannia külügyminisztereinek nyilatkozata, de ezt a célt szolgálta Németország és Nagy-Britannia közös javaslata nyomán a szövegbe került döntés, amelynek nyomán további szepara­tisták tiltó listára helyezését kezdeményeztük, az erre vonatkozó konkrét javaslatot pedig az Európai Bizottság ennek a hónapnak a végére fogja elkészíteni.

Harmadrészt ugyanakkor világossá tettük, hogy szükség van strukturális reformok végrehajtására Ukrajnában, szükséges egy világos reformmenetrend megalkotása, és szorgalmaztuk a minél gyorsabb kormányalakítást, valamint Magyarország érdekeinek megfelelően bekerült a konklúziók szövegébe a decentralizáció és a kisebbségi jogok fontossága.

Emellett a konklúziók kiemelték az úgynevezett fordított irányú gázáramlást biztosító országok szerepét, és örömmel számolhattunk be arról, hogy a Magyarország, valamint Szlovákia gázvezetékrendszereinek összeköttetése céljából létrejövő inter­konnek­tor biztosítja azt is, hogy újabb szállítások válhatnak lehetővé Ukrajna irányába.

Emellett pedig a hétfői napon hivatalosan is elindítottuk az Európai Unió ukrajnai tanácsadó misszióját, és azt gondolom, hogy mi, magyarok valamennyien büszkék lehetünk arra, hogy ezt a missziót egy magyar személy, mégpedig Mizsei Kálmán vezeti. Ez volt egyébként az első olyan döntés, amelyet az Európai Unió új külügyi főképviselője írt alá.

Másrészt szeretném tisztelettel tájékoztatni az Országgyűlést és képviselőtársaimat arról, hogy az általános ügyek tanácsának ülésén napirendre került az úgynevezett jogállamisági kezdeményezés. Magyarország álláspontja világos. Az Európai Bizottságnak jelenleg is vannak eszközei arra vonatkozólag, hogy ha ilyen típusú kritikákat kíván emelni, vagy ilyen típusú aggodalmai vannak, akkor annak hangot adjon.

Mi soha nem támogattuk és nem is fogjuk támogatni a szerződések lopakodó módosítását, ugyanakkor konstruktív hozzáállást tanúsítunk ehhez az ügyhöz is természetesen. Az Általános Ügyek Tanácsán létrejött konszenzus úgy szól, hogy fontos a politikai párbeszéd intenzitása a jogállamiságról. Ennek megfelelően az elnökség az Általános Ügyek Tanácsának decemberi ülésére előkészíti az ezen mechanizmus elindításához szükséges döntéseket.

Ugyanakkor egy irányba mutat a magyar állásponttal az, hogy az Általános Ügyek Tanácsán egytől egyig mindenki kiemelte, hogy ha létrejön egy ilyen mechanizmus, akkor annak az kell legyen a célja, hogy megerősítse a szolidaritást a tagállamok között, és ne az, hogy aláássa. Ennek érdekében a diszkriminációmentességre, az egyenlő bánásmódra, a politikai elfogulatlanságra és a bizonyítékok alapján való megközelítésre mindenki felhívta a figyelmet, amit azért tartottunk jó hírnek és jó jelnek, mert a saját példánkból kiindulva az elmúlt időszakban bizony volt néhány rossz tapasztalatunk, azonban a tagállamok egyértelmű állásfoglalása ezen értékek mellett mindenképpen biztatást jelenthet a jövőre nézvést.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 14 2014.11.24. 2:25  11-14

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönjük ezeket a megemlékező gondolatokat. Egyetértünk önnel, tisztelt alelnök úr, hogy a Povl Bang-Jensenről való megemlékezés mindannyiunk kötelessége. A dán diplomata a szovjet megszállást és a forradalom leverését vizsgáló ENSZ-különbizottság titkáraként személyes kapcsolatba is került a túlélőkkel, illetve a túlélők családtagjaival, és ezek a találkozások meggyőzték őt arról, hogy ki kell állni az igazság oldalán, vagyis ki kell állnia Magyarország, a magyar emberek mellett.

Mindenképpen meg kell említeni egy ilyen megemlékezésben ? önnek tökéletesen igaza van, alelnök úr ?, hogy a diplomata nem volt hajlandó kiadni azoknak a magyar tanúságtevőknek a nevét, akiknek a vallomása alapján lett egyértelműen bizonyított, hogy a forradalom egy külföldi beavatkozás áldozatává vált. A dán diplomata hozzáállása nagyon fontos üzenetet hordoz a jelenkor Magyarországa számára is. Ezt valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy legyenek bármilyen, mindent elsöprőnek tűnő akaratok is, saját magunkért, az igazságért mindig ki kell állni.

Tisztelt Alelnök Úr! A dán diplomata mellszobra valóban ott áll a Külügyminisztérium épületében, de a dán diplomata története a jelenkori magyar diplomáciában is fontos szerepet tölt be, hiszen az idei esztendőben október 23-án Mátrai Márta háznagy asszony és a dán folketing első alelnöke együtt koszorúzták meg Bang-Jensen sírhelyét a koppenhágai Solbjerg temetőben, és beszédet is mondtak a dán diplomata emlékére.

(13.30)

Végezetül pedig engedje meg, tisztelt alelnök úr, hogy arról tájékoztassam, hogy az ’56-os forradalom 60. évfordulója alkalmából dán-magyar együttműködéssel azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a Külügyminisztériumban felállított szoborhoz hasonló műalkotás elhelyezésével állítsunk majd emléket a dán diplomatának koppenhágai nyughelyén is.

Köszönöm szépen az itt elmondott megemlékező mondatait. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 104 2014.11.25. 6:37  103-110

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a nemzetközi donor közösség tagjaként, nemzeti érdekeivel összhangban és az ország mindenkori teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik a szegénység elleni küzdelem, az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységben, továbbá humanitárius segítségnyújtással részt vállal a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott válsághelyzetek következményeinek csökkentésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzetközi fejlesztési tevékenységünk a mi hozzáállásunk és meglátásunk szerint elősegíti külkapcsolataink fejlesztését is, valamint a hazai gazdasági szereplők külpiacra jutását és az állami szektor egyes szegmensei, így az oktatás vagy az egészségügy kapcsolati rendszerének bővülését, valamint előrelépést biztosít a magyar tudás- és technológiatranszfer területén. Ennek alapján tehát indokolt, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési politika és a humanitárius segítségnyújtás is Magyarország külkapcsolatainak szerves részét képezze.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat fontos eszköz ahhoz, hogy ezen szakpolitikák végrehajtásának új irányt szabjunk, és a kormány által az idei esztendő márciusában elfogadott nemzetközi fejlesztési stratégiában kitűzött célok megvalósítását elősegítsük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg a magyar hivatalos fejlesztési támogatások túlnyomó része a nemzetközi szervezeteken keresztül jut el a címzettekhez, ez azonban jelentős mértékben csökkenti az esélyét annak, hogy ezen segítségnyújtás keretében kétoldalú kapcsolatba kerüljünk a partnerországokkal és közvetlen kapcsolattartás jöjjön létre. Ennek megváltoztatása érdekében a törvényjavaslatunk kimondja, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet elsősorban a kedvezményezett országokkal való kétoldalú együttműködés útján, a lehetséges hazai gazdasági és kereskedelemélénkítő hatásokra figyelemmel kell megvalósítanunk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk több évtizede kiveszi a részét a fejlődő világ felzárkóztatásában. Mára több olyan szakember dolgozik világszerte vezető beosztásban, aki a Magyarország által nyújtott ösztöndíj segítségével szerzett diplomát. Afrika és Ázsia számos országában segítették magyar szakemberek a helyi mezőgazdasági, egészségügyi, oktatási és szociális rendszer kialakítását, valamint működtetését.

1996 óta hazánk az OECD, 2004 óta pedig az Európai Unió tagja, ezáltal a világ legfejlettebb országait tömörítő politikai és gazdasági közösség része, amely közösség a fejlődő országok felzárkóztatásának támogatását nemcsak kiemelt célként, hanem morális szempontból kötelező feladatként is kezeli.

A törvényjavaslat az általános rendelkezések között alapelveket deklarál, amellyel nemcsak Magyarország nemzetközi normák melletti elköteleződését fejezzük ki, hanem hozzájárulunk a szakpolitikák végrehajtási hatékonyságának növeléséhez is. Az alapelvek között éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, hangsúlyosan szerepel a fenntarthatóság, amely olyan érték, amelyre ezen politika mentén folyamatosan figyelemmel kell lennünk; emellett a segélyhatékonyság elve, valamint a források átlátható és nyomon követhető felhasználásának követelménye.

Ugyancsak a nemzetközi fejlesztési tevékenység hatékony megvalósítását szolgálja, hogy a törvényjavaslat alapján a külgazdaságért felelős miniszter köteles legalább négyéves időtartamra szakpolitikai stratégiát készíteni, amellyel többek között meg tudjuk határozni a kedvezményezett partnerországok körét, valamint az ágazati prioritásokat.

(14.40)

A stratégiai végrehajtásnak pénzügyi és időbeni ütemezése szempontjából pedig éves cselekvési terveket kell kidolgozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a végrehajtás alapvető szabályai között rögzíti, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésért a külgazdaságért felelős miniszter, a humanitárius segítségnyújtásért, illetve annak koordinációjáért pedig a külpolitikáért felelős miniszter a felelős. A végrehajtásban eddig is aktív szerepet vállaló központi államigazgatási szervek és civil szervezetek mellett fontos célkitűzés a gazdasági szereplők fokozott bevonása. Az összehangolt működés érdekében felállításra kerül a nemzetközi fejlesztési együttműködési, koordinációs tárcaközi bizottság, valamint a projektalapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökség.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a szakpolitikákat keretjelleggel szabályozza, a részletes végrehajtási szabályokat a jogszabály hatálybalépéséig, vagyis 2015. július 1-jéig megalkotásra kerülő kormányrendelet és a miniszteri rendeletek fogják tartalmazni.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a vonatkozó és szóban forgó törvényjavaslatot megtárgyalni szíveskedjenek. Várjuk azokat az észrevételeket, amelyeket önök tesznek, és a végén pedig majd természetesen azt fogjuk kérni, hogy az Országgyűlés járuljon hozzá ezen törvényjavaslat elfogadásához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 4 2014.12.01. 5:12  1-4

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönjük szépen, hogy ismételten felvetette az Országgyűlés plénuma előtt a magyar kis- és közepes vállalkozások ügyét. Ez egy fontos kérdés. Fontos a kormány gazdaságpolitikája és általános politikája szempontjából is.

Azt gondolom, hogy ha a néha kötelező kormánypárti-ellenzéki egyet nem értés burkát lehántjuk a beszélgetéseinkről vagy az itteni párbeszédekről, akkor a végén adott esetben még valami egyetértésre is juthatunk, tekintettel arra, hogy az önök hozzászólásaiból, ön és párttársai hozzászólásaiból itt az Országgyűlésben számunkra az látszik, hogy önök elkötelezetten támogatják a magyar kis- és közepes vállalkozásokat. Így vagyunk ezzel mi is, tisztelt képviselő úr.

Ha önök úgy látják, hogy a kis- és közepes vállalkozások alkotják a magyar nemzetgazdaság lelkét, akkor abban egyetértünk. Annál is inkább egyetértünk ebben, hogy a magyar munkavállalók körülbelül háromnegyedét a kis- és közepes vállalkozók foglalkoztatják, ugyanakkor azt is látjuk, hogy ennek a szektornak a részesedése a magyar exportból alig haladja meg a 15 százalékot, bizonyos mérések szerint még ennél is alacsonyabb. Ez nem jó hír, ugyanakkor azt gondolom, hogy ez nagyon komoly növekedési forrása lehet a jövőben a magyar gazdaságnak, ezért a kis- és közepes vállalkozásokra a kormány a jövőben is kiemelt figyelmet fog fordítani.

Arról kétségtelenül létezik egy vita, tisztelt képviselő úr ? nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában, de mondhatom azt, hogy valószínűleg az egész világon ?, hogy adott országok kis- és közepes vállalkozásainak támogatása közvetlenül vagy közvetetten tud-e hatékonyabban megvalósulni. Itt a térségben több, hozzánk hasonló starthelyzetből kiinduló ország vezetőivel folytatott megbeszéléseim nyomán azt láttam, hogy egyetértenek abban, hogy talán a közvetett támogatás jelentheti a legjobb eszközt. Ezért amikor mi a hazánkban letelepülő vagy hazánkban újabb beruházásokat eszközlő nagy multinacionális vállalatokat támogatjuk, akkor azt gondoljuk, hogy ezek a támogatások legalább annyira szólnak a kis- és közepes vállalkozásokról is, mint az adott nagyvállalat támogatásáról. Mert szerintem abban is egyetérthetünk, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások sikerének nagyon fontos kulcsa az, hogy be tudnak-e kapcsolódni a nálunk termelő tevékenységet folytató nagy nemzetközi vállalatok beszállítói láncaiba vagy sem. Erre vonatkozólag az elmúlt időszakban számos sikertörténetnek lehettünk a tanúi, ezért is amikor egyedi kormánydöntésen alapuló támogatást biztosítunk nálunk termelő, nálunk új beruházást végrehajtó nagyvállalatoknak, akkor mindig megkezdjük a konzultációkat arról, hogy a beszállítói láncukban hogyan tudjuk növelni a magyar hányadot, ami elemi érdeke a kis- és közepes vállalkozásoknak.

Nézze, képviselő úr, én nem látok abban semmi kivetnivalót, sőt egyetértek azzal, amikor a miniszterelnök úr azt mondja, hogy nekünk az az érdekünk, hogy minél jobban működjenek, minél több profitra tegyenek szert az itt működő nagyvállalatok. Azt egy furcsa kormányzati gazdaságpolitikának tartanám, ha azt a célt tűznénk ki magunk elé, hogy minél rosszabbul működjenek a Magyarországon működő vállalatok. Ez nyilvánvalóan nem lehet értelmes gazdaságpolitikai célkitűzés. (Tukacs István közbeszól.)

Azt látjuk a számokból, tisztelt képviselő úr, hogy az esztendő első hat hónapjában a beruházások 22 százalékkal növekedtek Magyarországon ? ez némiképpen ellentmondani látszik annak, amit ön a beruházásokról volt kedves mondani ?, és felmérések szerint a Magyarországon működő vállalatok háromnegyede vagy új beruházást tervez, vagy egyébként újra Magyarországon fektetne be, ha ilyen befektetési döntést kellene hoznia.

Ugyanakkor szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő urat arról is, hogy a nemzetgazdasági tárca a közelmúltban mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára újabb pályázatokat írt ki, egyrészt a termelési kapacitások bővítésére 8,5 milliárd forintos keretösszeggel, ahol minimum 10, maximum 100 millió forintos elszámolható támogatást tudnak biztosítani, emellett pedig a mikro-, kis- és közepes vállalkozások piaci megjelenésének támogatására egy másik 1,5 milliárd forintos keretösszegű pályázatot írtak ki.

Ugyanakkor szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő urat arról is, hogy az idei esztendőben ? egyedi kormánydöntésen alapulóan ? a nálunk működő nagy, nemzetközi vagy magyar tulajdonban lévő vállalatok számára a kormány összesen 43,6 milliárd forintnyi, egyedi kormánydöntésen alapuló támogatást ítélt meg.

Csak szeretném önnek jelezni (Szél Bernadett közbeszólására:) ? igen, azt akarom mondani ?, hogy ezzel a 43,6 milliárd forinttal összesen 468,9 milliárd forintnyi beruházást tudtunk elősegíteni, amely összesen 9303 új munkahelyet jelentett Magyarországon.

Azt gondolom, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ez a gazdaságpolitika helyes nemzetgazdasági szemszögből és a kis- és közepes vállalkozások szemszögéből is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 12 2014.12.01. 5:05  9-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönjük szépen, hogy felidézte itt az Országgyűlés plénumán is a szentatya gondolatait. Azt mindannyian tudjuk, és ebben szerintem nincs vita a Magyar Országgyűlésben helyet foglaló pártok között sem, hogy az Európai Unió komoly kihívások előtt áll immár hosszú esztendők óta, és annak érdekében, hogy megtaláljuk a megfelelő válaszokat ezekre a kihívásokra, kezelni tudjuk ezeket a kihívásokat, mindenekelőtt hűnek kell maradnunk a gyökerekhez és a hagyományokhoz. Azt gondolom, nem szabad eltávolodni a keresztény értékektől, hiszen az Európai Unió annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az előtte álló kihívásoknak, ezekre az értékekre mint erőforrásra is nagyszerűen tud támaszkodni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is pontosan úgy látjuk, ahogyan a szentatya: a kontinens népeiben hatalmas alkotó energia van. Éppen ezért visszaigazolva látjuk azt az álláspontunkat, hogy az Európai Unió akkor tud erős lenni, ha erős tagállamok alkotják, és nincs az a forgatókönyv, hogy minél gyengébbek a tagállamok, minél gyengébb nemzetek alkotják az Európai Uniót, az majd attól erősebb lesz.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mi is úgy látjuk, ahogy a szentatya mondta: a szolidaritás és az ügyekhez közeli döntéshozatal elve kell hogy összekösse az Európai Uniót alkotó tagállamokat. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy a társadalom alapját a család jelenti, és egyetértünk azzal is, hogy a munka becsületét helyre kell állítani. Sőt, azt is mondhatom, hogy mi is úgy látjuk, hogy Európa majd akkor lesz újra erős, ha helyre tudja állítani a munka és a család becsületét. Magyarországon ebben az irányban számos lépést tettünk az elmúlt esztendőkben, amikor bevezettük az arányos adórendszert, vagy amikor lehetővé tettük azt, hogy a szülők a családban nevelt gyermekek számától függően a fizetésük egy része után ne fizessenek személyi jövedelemadót.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ennek már vannak is eredményei, hiszen míg 2010-ben körülbelül 1,8 millió ember dolgozott és fizetett adót Magyarországon, addig most már 4,1 millió fölött van a dolgozó és adót fizető emberek száma. Ez pedig egy 22 éves rekord megdöntését jelenti.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértünk abban, hogy mi mindannyian felelősek vagyunk Európa jövőjéért, ezért is nagyon fontos, hogy tanulmányozzuk azt a számsort, ami a következőképpen szól. A világ lakosságának körülbelül 7-8 százaléka él Európában; itt, Európában állítjuk elő a világ gazdasági összteljesítményének mintegy 20-22 százalékát, ugyanakkor itt osztjuk szét a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát. Tehát világos, hogy egy ilyen rendszer hosszú távon nem fenntartható, igenis szükség van a felelősségteljes gazdálkodásra, az államadósságok és a költségvetési hiányok folyamatos csökkentésére.

Számunkra, magyarok számára, minden magyar számára egyébként büszkeségre adhat okot, hogy éppen Magyarország azok közé tartozik, akik bebizonyították, hogy igenis lehetséges egyszerre gazdasági növekedést produkálni, munkahelyeket teremteni és közben pedig felelősségteljes költségvetési gazdálkodást folytatni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mi úgy látjuk, hogy ebből a szempontból jó hír az, hogy az Európai Unió új vezetése, az Európai Bizottság éppen a közelmúltban állt elő egy 300 milliárd eurós befektetés­ösztönző tervvel, amelytől az Európai Bizottság és Magyarország is azt várja, hogy az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívásoknak a lehető legjobban meg tudjunk felelni. Mi fontosnak gondoljuk azt, hogy ezen befektetésösztönző terv forrásait persze semmiképpen se a kohéziós vagy a közös agrárpolitikai források jelentsék. Ugyanakkor Magyarország támogatására természetesen számíthat az Európai Bizottság akkor, amikor a befektetések és a beruházások növeléséről beszélünk.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt gondolom, hogy az Európai Unió jövője szempontjából kétségtelenül fontos, hogy az Európai Unió nem zárkózhat be, bátran kell a jövőbe tekintenünk. Fontos, hogy az Európai Unió bővítéséhez bátran álljunk hozzá. És az is nagyon fontos, hogy keresztény Európaként felvállaljuk annak felelősségét, hogy ha a világban valahol keresztény közösségek veszélyben vannak, mint ahogy sajnos most is vannak ilyen esetek, akkor Európa igenis lépjen fel és védje meg ezeket a közösségeket.

Még egyszer köszönöm szépen képviselő asszonynak, hogy a szentatya gondolatait itt, az Országgyűlés plénuma előtt is tolmácsolta.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 16 2014.12.01. 4:33  13-16

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ha röviden akarnám összefoglalni, hogy mi Magyarország érdeke a folyamatos változások által körülírható nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális térben, akkor azt tudom önnek mondani, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy mindenki érdekelt legyen Magyarország sikereiben. Ha három szóban írhatom le önnek Magyarország akár geopolitikainak is nevezhető érdekeit itt a térségben, akkor ezt úgy tudom önnek leírni, hogy béke, energiabiztonság és egyre fejlődő kereskedelmi kapcsolatok. Ha e gondolatok köré rendezzük Magyarország külpolitikáját és külgazdasági politikáját, akkor azt gondolom, hogy ez kecsegtet a siker legnagyobb reményével.

Érdekünk a béke. Ez azt jelenti az ön által hivatkozott konkrét esetre, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy az ukrajnai konfliktus a lehető leggyorsabban, tárgyalásos úton oldódjon meg. Sőt, ezt még úgy is fokozhatjuk, tisztelt frakcióvezető úr, hogy ha van olyan ország a földön, amelynek az az érdeke, hogy gyorsan és tárgyalásos úton oldódjon meg az ukrajnai válság, akkor Magyarország egészen biztosan ilyen ország. Ugyanakkor azt is gondoljuk, tisztelt frakcióvezető úr, hogy ennek a megoldásnak a minszki jegyzőkönyvön kell nyugodnia. Azt gondolom, hogy ezt már többé, mint kevésbé ötvözi, illetve övezi konszenzus a nemzetközi politikai térben. Egyetértettünk ebben nemcsak az Európai Unió Külügyek Tanácsában, hanem egyetértettünk Lavrov miniszter úrral is, amikor a közelmúltban Moszkvában lehetőségem volt vele erről a kérdésről tárgyalni. Ugyanakkor szeretném itt önnek elmondani, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és mindig is lojálisak leszünk, mint ahogy mindig is lojálisak voltunk azokhoz az európai uniós döntésekhez, amelyek az ukrajnai konfliktus kapcsán születtek.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédságunkban politikai szempontból, gazdasági szempontból és a demokrácia szempontjából is egy erős Ukrajna legyen. Ezért egyetértünk az Európai Unió Külügyek Tanácsával abban, hogy szükséges látnunk azt a reformmenetrendet, amelynek nyomán Ukrajna majd végre fogja hajtani azokat a strukturális reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mind gazdasági, mind politikai, mind a demokrácia szempontjából egy valóban stabil szomszédként számíthassunk rájuk.

Ugyanakkor, tisztelt frakcióvezető úr, el kell mondjam önnek azt is, hogy Magyarország a legteljesebb mértékig egyetért abban az Európai Unió Külügyek Tanácsával, hogy fenn kell tartanunk a politikai párbeszédet a válság és az események valamennyi szereplőjével. Azt gondolom, hogy amellett nem kell hosszasan érvelnünk, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak, sőt egész Európának az az érdeke, hogy legyen egy egészséges, kiegyensúlyozott, a kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló partneri együttműködése Oroszországgal.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Emellett Magyarország érdeke a béke mellett itt, Közép-Európában természetesen az energiabiztonság kérdése is, ezért, mint ahogy Magyarország eddig is, ezután is támogatni fog minden olyan fejlesztést, minden olyan beruházást, és fel fogja emelni a szavát ezek mellett az Európai Unió valamennyi fórumán, amely az itteni országok, a közép-európai országok, benne Magyarország energiaellátásának biztonságát is lehetővé fogja tenni. Világosan fel fogunk lépni azokban az esetekben, amikor az Európai Unión belül olyan eseteket tapasztalunk, amikor bizonyos energetikai beruházások nem felelnek meg teljes egészében az európai uniós előírásoknak.

Végül pedig, tisztelt frakcióvezető úr, érdekünk az, hogy minél aktívabb kereskedelmi kapcsolataink legyenek itt a térségben, ezért az elkövetkezendő időszakban is minden olyan fejlesztést és beruházást támogatni fogunk, amelyek erősítik Magyarország tranzitútvonal szerepét, és továbbra is minden olyan fejlesztést támogatni fogunk, amely a magyar kereskedelmi forgalom még kedvezőbbé válásához fog vezetni, és természetesen az ilyen folyamatokban a legfontosabb kereskedelmi partnereinkre pedig különösen is számítunk.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 2 2014.12.08. 5:03  1-14

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem ma szót ismételten napirend előtt, mert az elmúlt héten üléseztek a NATO- és az EBESZ-tagállamok, valamint az Iszlám Állam elleni koalícióban részt vevő országok külügyminiszterei. Kérem, engedjék meg, hogy ezen eseményekről most adjak önöknek tájékoztatást itt az Országgyűlésben is.

Mindegyik találkozón egyetértettünk abban, hogy a világban zajló változások odavezettek, hogy ma már a szövetségünket, illetve az értékközösségünket két irányból éri fenyegetés, egyrészt keletről, másrészt pedig délről. Ezekre a kihívásokra ad választ az a készenléti akcióterv, amelyet a NATO korábbi csúcstalálkozóján fogadtunk el, és ennek a végrehajtási intézkedéseiről tárgyaltunk, amelyekről a végső döntést majd a honvédelmi minisztereknek kell meghozniuk a jövő esztendő elején. Azonban azt világossá tettük, hogy mind a NATO-nak, mind minden NATO-tagállamnak, így Magyarországnak is az az érdeke, hogy ezeket az intézkedéseket, amelyek a készenléti akciótervhez vezetnek, a lehető leggyorsabban fogadjuk el.

A biztonsági kihívásokra adott válaszként tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy döntés született arról, hogy január 1-jétől egy új nemzetközi misszió kezd szolgálatot Afganisztánban, amelynek a képzés és a támogatás lesz a legfontosabb feladata. Magyarország három éven keresztül évi félmillió dollár pénzügyi hozzájárulással és 100, illetve műveleti szükségtől függően 130 fővel járul hozzá a sikerhez.

Mindannyian egyértelműen kiálltunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Ugyanakkor hangsúlyoztuk azt is, hogy annak érdekében, hogy Ukrajna egy politikailag és gazdaságilag is stabil és erős ország legyen, szükség van strukturális reformok végrehajtására, és megállapodtam az ukrán külügyminiszterrel arról, hogy az államigazgatási és közigazgatási reformjuk során Magyarország segíteni fogja Ukrajnát. Emellett pedig érveltünk a NATO bővítésének felgyorsítása mellett is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most először ülésezett annak az 59 országnak a külügyminisztere, amely 59 ország érintett az Iszlám Állam elleni koalícióban. Egyetértettünk abban, hogy az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent a közösségünk számára, és egyetértettünk abban, hogy erre konkrét és gyors megoldásokat kell adnunk. Üdvözöltük azt, hogy az iraki központi kormány és a kurd regionális kormány között létrejött az a megállapodás, amely jó alapot szolgáltathat a nemzetközi misszió sikerének. Öt pontban állapodtunk meg, először is, hogy tovább támogatjuk a katonai műveleteket, és képzéssel segítjük az iraki hadsereget. Megállapodtunk abban is, hogy közös intézkedéseket hozunk annak érdekében, hogy az úgynevezett idegen harcosok áramlását meg tudjuk állítani. Közös intézkedéseket határoztunk el az Iszlám Állam finanszírozásának elvágása érdekében. Közös lépéseket teszünk a humanitárius válság kezeléséhez vezető úton, és abban is megállapodtunk, hogy az Iszlám Állam valódi arcának bemutatására fogunk törekedni, vagyis hogy bemutassuk azt, hogy az iszlámmal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat az Iszlám Állam; ezt valaki ott úgy fogalmazta meg, hogy az Iszlám Államnak semmi köze sincsen az iszlám valláshoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a térségben élő keresztény közösségeket gyakorlatilag a megsemmisítés rémével fenyegetik. Mi mint keresztény ország és Európa mint keresztény kontinens ilyenkor különös felelősséggel viseltetünk, éppen ezért szorgalmaztuk azokat a lépéseket, amelyek megvédik az ottani keresztény közösségeket, valamint elszámoltathatóvá és büntethetővé teszik mindazokat, akik a keresztény közösségek elleni bűncselekményeket elkövetik, illetve elkövették.

Végezetül szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az EBESZ-tagországok külügyminisztereinek találkozóján egyértelmű elismerés övezte a magyar hozzájárulást az EBESZ ukrajnai misszióihoz. Jelenleg három misszióról van szó, a speciális megfigyelő misszióról, amelynek működéséhez Magyarország 100 ezer euróval és 19 fővel járul hozzá; a határmegfigyelő misszió munkáját két fővel támogatjuk; illetőleg 20 ezer eurót folyósítottunk annak érdekében, hogy a kisebbségügyi főbiztos egy állandó képviseletet tudjon létrehozni, hiszen Magyarország számára ennek a kérdésnek a gyors, tárgyalásos úton történő lezárása azért is fontos, mert egy körülbelül 200 ezres nemzeti közösségünk él Ukrajnában.

Köszönöm szépen, hogy beszámolhattam önöknek az elmúlt hét eseményeiről. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 98 2014.12.08. 0:42  95-102

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy tűnik, hogy az ön számára immár fétissé vált az én anyagi helyzetemnek az alakulása. (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban.) Lehet, hogy emiatt nem sikerül megértenie, amit már megannyiszor elmondtam itt önnek és az önhöz hasonlóan érdeklődő képviselőtársaknak, hogy az én anyagi helyzetem alakulását kizárólag törvényes források alakították, és alakítják mind a mai napig.

Ami pedig, tisztelt képviselő úr, az értékbecslőket illeti, ezek szerint két értékbecslő a tudtom nélkül járt a tulajdonomban lévő ingatlanban. Kérem, adja meg a neveiket és hogy ez mikor történt, hogy a megfelelő feljelentéseket meg tudjam tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 102 2014.12.08. 0:55  95-102

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nem mond igazat; én soha nem módosítottam a vagyonnyilatkozatomat, ezért ha vádaskodik, akkor arra kérem, hogy a tényeket tartsa tiszteletben. (Novák Előd felmutat egy iratot.) Ami pedig a szüleimet illeti, tisztelt képviselő úr, én továbbra sem látom, hogy melyik az az értékrend, amely szerint nekem vagy a családunknak szégyellni kellene azt, hogy a szüleim által létrehozott vagyonból ők engem támogatnak. (Moraj a Jobbik padsoraiban.)

Ön itt is közvetlen hazugsággal vádolt, tisztelt képviselő úr. A helyzet az, hogy nem tudom, milyen értékrend szerint kéne szégyellnem, és azt sem tudom, hogy értékrend szerint döntenek rosszul a szüleim akkor, amikor az általuk egy élet munkájával felhalmozott vagyont a gyerekeikre meg az unokáikra költik. (Novák Előd: A kérdésre válaszoljon!) Megnyugtatom a tisztelt képviselő urat, így lesz ez a jövőben is. (Novák Előd: A kérdésre válaszoljon!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 22 2014.12.16. 5:01  19-22

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A válaszom elején szeretnék néhány tényt leszögezni. Ezeket a tényeket már nagyon sokszor elmondtuk, de tekintettel ennek a kérdésnek az érzelmekkel való átitatottságára, én azt gondolom, nem lehet elégszer megismételni ezeket a tényeket.

(9.50)

Először is, az Egyesült Államok Magyarország egyik legfőbb szövetségese, ezért az Egyesült Államokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatunkban Magyarországnak az az elemi érdeke, hogy az együttműködés zökkenőmentes legyen.

Azt is el tudom mondani képviselőtársamnak, hogy a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokat alapvetően három területre oszthatjuk, és ezen három terület közül (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) két területen kifogástalan az együttműködésünk. Így van ez a gazdasági, befektetési és kereskedelmi együttműködés területén. Az amerikai vállalatok magyarországi beruházásainak összértéke meghaladta a 9 milliárd dollárt; az amerikai cégek több mint 80 ezer magyar embernek adnak munkát; az idei esztendő első kilenc hónapjában az Egyesült Államokba irányuló magyar export 30 százalékkal növekedett; és immár kilenc amerikai vállalatot mondhatunk Magyarország, illetve a magyar kormány stratégiai partnerének.

A védelmi együttműködés tekintetében Magyarország erőfeszítéseit és hozzájárulását a nemzetközi erőfeszítésekhez egyértelmű elismerés övezi, akár az afganisztáni, akár az Iszlám Állam elleni szerepvállalásunk tekintetében, akár a NATO berkein belül a készenléti akciótervhez való hozzájárulásunk vagy a balti légtérvédelem esetében.

Abban igaza van a képviselő úrnak, hogy az együttműködés harmadik területén, a politikai együtt­működés területén több nyitott kérdéssel is szembesülünk. Azonban szeretném azt is leszögezni, hogy ezeknek a nyitott kérdéseknek a lezárása Magyarország nagyon fontos érdeke. Azonban annak érdekében, hogy ezeket a nyitott kérdéseket le tudjuk zárni, nyugalomra és higgadtságra van szükség, mert csak a nyugalom és a higgadtság tudja garantálni az alapvető feltételeket az érdemi és konstruktív párbeszédhez.

Persze ahhoz, hogy lezárjuk ezeket a nyitott kérdéseket, nem elég, hogy mi akarjuk, ezen nyitott kérdéseket nemcsak nekünk, hanem az Egyesült Államoknak is akarnia kell lezárni, és abban az esetben tudunk majd eredményesek lenni. És persze a nyugodt körülmények és a nyugodt párbeszéd feltételeinek megteremtésében nem segítenek az olyan nyilatkozatok, amelyek magyar állampolgárokat, adott esetben magyar kormányzati tisztségviselőket vádolnak anélkül, hogy a vádak állítólagos alapjául szolgáló bizonyítékokat is nyilvánosságra hoznák.

Tisztelt Képviselő Úr! A korrupció elleni fellépés a magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése, nem véletlenül hirdetett a miniszterelnök zéró toleranciát, és nem véletlenül döntött úgy a kormány, hogy néhány közbeszerzési szabályt hatályon kívül helyez, és nem véletlenül készül új közbeszerzési törvény az európai jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően.

Ami Sarah Sewall államtitkár asszony beszédét illeti, tisztelt képviselő úr, a Magyarországot és a közép-európai országokat illető részek miatt a tegnapi napon a Külügyminisztériumban konzultáltunk az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjével. Az államtitkár úr, aki konzultált az ügyvivővel, elmondta, hogy a szuverenitásunk szempontjából aggodalomra okot adónak tartanánk, ha egy ország akciótervet akarna végrehajtani Magyarországon a velünk való egyeztetés, illetve a mi egyetértésünk nélkül. És elmondtuk azt is, hogy nem tartanánk helyesnek azt sem, ha egy ország azért részesítene támogatásban ‑ legyen ez pénzügyi vagy erkölcsi támogatás ‑ civil szervezeteket, hogy azok nyomást gyakoroljanak bármilyen ügyben egy másik ország demokratikusan megválasztott kormányára.

Tisztelt Képviselő Úr! Mivel az államtitkár asszony beszéde két tucat közép- és kelet-európai országról beszél, és kizárásos alapon néhány európai uniós országnak lenni kell ezen országok között, ezért a tegnapi napon Szabó László külügyminiszter-helyettes felvetett ezt a kérdést Brüsszelben a külügyek tanácsának ülésén, hiszen az uniós országok korrupcióellenes fellépése elsősorban európai ügy, és az Európai Unióban megvannak a megfelelő eljárások és a megfelelő keretek ebben a tekintetben.

Tisztelt Képviselő Úr! Összegzésként engedje meg, hogy elmondjam önnek, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy minden partnerével, főleg minden szövetségesével a lehető legjobb kapcsolatokat építse ki és tartsa fenn, és a lehető leghatékonyabb együttműködésünk legyen. Mindezekhez azonban, mi azt gondoljuk, hogy a legjobb, legbiztosabb alapot a kölcsönös tisztelet talaján való állás jelenti. Éppen ezért a kétoldalú kapcsolatokban Magyarország megadja minden partnerének a tiszteletet, ugyanakkor elvárjuk azt is, hogy ezt a tiszteletet Magyarország is megkapja, minden partnerünktől elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben Magyarország szuverenitását, és tartsák tiszteletben a magyar embereknek az idei esztendőben már három választáson is elmondott elég egyértelmű akaratát Magyarország jövőjére nézve.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 2 2014.12.23. 5:04  1-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, hogy beszámoljak önöknek az elmúlt héten Belgrádban lezajlott Kína–Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozóról, amelynek keretében immár harmadszor találkoztak egymással a közép-európai térség és Kína miniszterelnöke; összesen 16 közép- és kelet-európai ország érintett ebben az együttműködésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A világgazdaságban és a világpolitikában zajló változások alapvetően átértékelték Európa helyét és helyzetét, és ebben a helyzetben a bezárkózás kifejezetten rossz válasz lenne. Mi úgy látjuk, Európának az az érdeke, hogy stratégiai és szoros együttműködést tudjon felépíteni a világ leggyorsabban növekedő térségeivel. Ezzel persze nem találjuk fel a spanyolviaszt, hiszen Európán kívül minden erős gazdasági szereplő keresi az együttműködés lehetőségét a leggyorsabban növekedő térségekkel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért mi azt gondoljuk, hogy minden olyan együttműködés, legyen az regionális vagy kétoldalú, amely erősíti Kína és Európa kapcsolatát, az európai érdek. Tehát Európának az az érdeke, hogy a Kína és Magyarország, Kína és a közép-kelet-európai térség közötti együttműködés minél szorosabb és minél hatékonyabb legyen.

Ennek megfelelően Magyarország és a közép-európai térség stratégiája és érdekei szempontjából is azt gondolom, hogy jó hír, hogy Kína stratégiájával a mi stratégiai érdekeink egybeesnek. Kína elkezdte növelni a beruházásait külföldön. Azt gondolom, hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több ilyen kínai beruházást tudjon vonzani, amelyek nemcsak magas szintű technológiai színvonalat képviselnek, hanem jelentős számban teremtenek új munkahelyeket is.

Magyarország és Kína kereskedelmi kapcsolatai szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. A ma közölt első tíz hónapos adatok szerint hazánk exportja Kínába 8,3 százalékkal nőtt idén, ami 140 millió dolláros növekedést jelent.

Természetesen figyelemmel kell lennünk Kína azon stratégiai célkitűzésére is, hogy az Európába szállítani szándékozott kínai áruk jelentős része görög kikötőkbe érkezik, és onnan halad tovább Nyugat-Európa irányába. Ezért egyértelműen kialakult a térségünkben egy verseny, hogy a görög kikötőkbe érkező kínai áruk milyen irányba haladnak tovább Nyugat-Európa felé.

Ennek tekintetében komoly jelentőségű eseményre került sor Belgrádban, ahol aláírtuk a Szerbia, Magyarország és Kína kormánya közötti megállapodást, amelynek értelmében a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalat kínai kivitelezési és finanszírozási támogatással, illetve szerepvállalással fogjuk megvalósítani. Ezzel a megállapodással és főleg annak végrehajtásával gyakorlatilag választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy melyik a leggyorsabb és a leghatékonyabb eljutási útvonala, tranzitútvonala a kínai áruknak görög kikötőkből Nyugat-Európa irányába. Magyarországnak az az érdeke, hogy ez a tranzitútvonal rajtunk vezessen keresztül, és mi ebből profitálni tudjunk. Ezzel a megállapodással most eggyel közelebb léptünk ehhez a helyzethez.

Összességében egy 374 kilométer hosszúságú vasúti pálya felújításáról van szó, amelynek költségvetése várhatóan 3 milliárd dollár körül fog alakulni. A megállapodás értelmében a kínai fél készíti elő a megvalósíthatósági tervet, valamint a finanszírozási megállapodást is. A terveink és az előzetes egyeztetések szerint a kínai fél a kivitelezés költségeinek 85 százalékára tesz finanszírozási ajánlatot, és a finanszírozási feltételek annak megfelelően fognak alakulni, hogy milyen mértékű lokalizációt tudunk elérni, vagyis milyen mértékben vehetnek majd, vesznek majd részt magyar, illetve szerb vállalatok ebben a komoly kivitelezési munkában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Görögország miniszterelnökének távollétében, de egyetértésével született egy megállapodás Macedónia, Szerbia, Magyarország és Kína között arra vonatkozóan, hogy a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával kialakuló közlekedési folyosót déli irányba, a görög kikötők irányába továbbvezessük. Ehhez Macedónia és Görögország együttműködését és egyetértését is megszerezte a kínai fél, ami pedig azt jelenti, hogy hazánk a kínai stratégiából kiindulóan profitálhat abból, hogy Kína és Európa gazdasági-kereskedelmi együttműködése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) tovább fejlődik. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 2 2015.02.16. 5:19  1-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A világban olyan geopolitikai változások zajlanak, amelyek napról napra eddig soha nem látott, és talán senki, de legalábbis kevesek által várt helyzeteket idéznek elő. Igaz ez mind politikai, mind gazdasági, mind biztonsági, mind pedig katonai szempontból.

Gondoljunk csak bele, kevesen sejtették előre, még kevesebben jelezték előre, hogy majd a versenyképességi helyzet és viszonyok oly mértékben változnak és rendeződnek át, mint ahogyan azt most látjuk. Nagy regionális kereskedelmi megállapodások futnak versenyt egymással és az idővel, politikai rendszerek buknak el és emelkednek fel, és a terrorizmus veszélye is minden eddiginél közelebb van hozzánk, a közelben kialakult háborús konfliktusokról már nem is beszélve.

Ebben a helyzetben azt is meg kell állapítanunk, hogy a változások nem a stabilitás és a lenyugvás irányába mutatnak, hanem egyre inkább gyorsulnak, ezért Magyarországnak, a magyar külpolitikának minden eddiginél súlyosabb és komolyabb kihívásokkal kell szembenéznie.

A nemzeti külpolitika feladata ilyenkor egyértelmű kell hogy legyen; világos fókusszal kell hogy rendelkezzünk, ez pedig az, hogy Magyarország érdekeit érvényesítsük a minden eddiginél komolyabb kihívások közepette is, mégpedig megalkuvás nélkül.

Az ilyen helyzetekben, az ilyen gyors változások közepette a reakcióképesség, a gyors reagálás nagyon fontos versenyelőny. Nem véletlen tehát az a diplomáciai nagyüzem, amely Budapestet jellemzi ezekben a hetekben. Ráadásul ebben a helyzetben felértékelődik az is, hogy Magyarország tagja a világ legerősebb védelmi szövetségének, és tagja a világ egyik legjelentősebb politikai, gazdasági integrációjának is.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a helyzetben a nemzeti külpolitika legfontosabb céljairól szeretnék egy rövid áttekintést adni önöknek. Nemzeti külpolitikánk fontos célja, hogy megerősítsük stratégiai szövetségünket Németországgal. Erre a közelmúltban Angela Merkel kancellár asszony budapesti látogatásakor sor is került. A német befektetések döntő szerepet játszanak a magyar nemzetgazdaság teljesítményében; Németország és a közép-európai országok, köztük a visegrádi négyek együttműködése pedig az elkövetkezendő időszakban is egészen biztosan az európai növekedés, így pedig az európai versenyképesség egyik zálogát és motorját fogják jelenteni.

Második fontos célkitűzése a nemzeti külpolitikának az, hogy tovább javítsuk szövetségesi együttműködésünket az Amerikai Egyesült Államokkal. Célunk, hogy a politikai együttműködésünket ‑ a közelmúltban megvolt nyitott kérdések dacára -vissza­emeljük a gazdasági és védelmi együttműködés szintjére. Az elmúlt időszakban kétségtelenül pozitív folyamatok kezdődtek meg, ezek fenntartása érdekünk, erre törekszünk. És ebben a geopolitikai helyzetben, amely kialakult körülöttünk, kifejezetten indokoltnak tartjuk annak átgondolását, hogy esetleg növeljük hozzájárulásunkat a kurdisztáni katonai stabilitás javítása érdekében.

A harmadik nagyon fontos célkitűzése és törekvése nemzeti külpolitikánknak az, hogy béke legyen Ukrajnában. Ukrajna egy szomszédos ország, több mint 150 ezer magyar ember él ott, és az ország energiabiztonságában fő szerepet játszó orosz gáz is Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra. Ezért, ha van olyan ország a világon, amelynek legfontosabb célja az, hogy béke legyen Ukrajnában, minél előbb béke legyen, és ezt tárgyalások útján érjük el, akkor az egészen biztosan Magyarország.

Érdekünk és reményünk, hogy mindenki tartani fogja magát a minszki megállapodásokhoz, és a tűzszüneti megállapodás hosszú távon működni fog; bár engedjék meg azt a megjegyzést is, hogy egy törékeny tűzszünet mindig jobb, mint egy stabil háború.

Orbán Viktor miniszterelnök úr pénteken Kijevben megbeszélést folytatott Ukrajna elnökével, ahol világossá vált, hogy Ukrajnának még sok humanitárius és gazdasági segítségre lesz szüksége a politikai és gazdasági stabilitáshoz, ezért Magyarország készen áll arra, hogy az eddigieknek megfelelően humanitárius és gazdasági segítséget nyújtson szomszédunknak.

(13.10)

Végezetül pedig, a nemzeti külpolitikai törekvések között szeretném elmondani önöknek, hogy mi pragmatikus, partnerségen, egymás és a nemzetközi jog iránti tisztelet talaján álló együttműködésre törekszünk Oroszországgal, annak érdekében, hogy meg tudjuk kötni azokat a Magyarország számára oly fontos gazdasági és energiabiztonsági megállapodásokat. Az ezen megállapodások megkötése felé vezető úton pedig Putyin elnök úr holnapi látogatása egy fontos mérföldkő lehet.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, hogy a nemzeti érdek ugyan mindig felette áll a pártpolitikai vitáknak, de az ilyen rendkívül kiélezett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) geopolitikai időszakokban különösen indokolt az együttműködésünk, ezért tisztelettel kérjük a parlamenti pártok együttműködését a nemzeti külpolitika céljainak elérése során.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 2 2015.02.23. 5:50  1-14

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a mai napon, mert a világban zajló változások egy drámai következményéről szeretném, ha itt a parlament padsorai között is eszmét tudnánk cserélni a parlamenti pártokkal. A világban zajló változások ezen drámai következménye pedig az a terrorfenyegetettség, amely globális szinten is nap mint nap érezteti hatását, és a fenyegetettségi szint folyamatosan növekszik.

Európai, illetve magyar szempontból ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy az elmúlt időszak sokkoló eseményei is világossá tették, hogy soha nem volt ilyen közvetlen és közeli a minket érő terrorveszély. Párizs és Koppenhága világossá tették, hogy itt nem valamifajta távoli ködös kihívással nézünk szembe, nem egy olyan ügyről van szó, amellyel kapcsolatban a halogatásnak teret lehetne engedni.

A közösségi és a hivatalos média tudósításai nap mint nap teszik világossá világszerte mindenki számára, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által elkövetett brutális támadások milyen komoly fenyegetést jelentenek az egész világra. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet most már a teljes közel-keleti térség stabilitását fenyegeti, és a keresztény közösségek puszta létét is veszélybe sodorta az adott térségben. A terroristák területszerzését a térségben élő keresztény közösségek és más kisebbségi csoportok üldözése és a népirtás határát elérő tömeges erőszak kíséri.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2014 nyarán a minden addiginál kegyetlenebb támadások miatt 200 ezer kereszténynek kellett elmenekülnie saját otthonából. A 2014 októberében publikált ENSZ-jelentés már 24 ezer halottról számolt be Irak területén, és a kifejezetten a kisebbségi közösségek elleni támadások során 5 ezren haltak meg, és 7 ezer elrabolt nőről és gyermekről szólnak a jelentések.

A tavalyi esztendő nyarán, őszén az újságírók és segélymunkások brutális kivégzése került a figyelem középpontjába, azonban a kegyetlenségek egy újabb szintjével találkozhattunk akkor, amikor a jordán pilóta élve elégetéséről kerültek fel videók a világhálóra.

Azóta az Iszlám Állam újabb támadásokat indított, és akciókat hajtott végre Algériában, Libanonban és a Sínai-félszigeten. A terrorszervezet regionális terjeszkedésének és a keresztények elleni szisztematikus fellépésének az egyértelmű jele volt az, hogy 21 egyiptomi kopt keresztényt fejeztek le.

Utasítást adtam hazánk kairói nagykövetének, hogy vegye fel a kapcsolatot a kopt egyház vezetőivel, ami meg is történt. A tőlük kapott jelzések alapján a 21 kivégzett családfő családja abban kért támogatást, hogy saját kisvállalkozás elindításához, a saját fenntartásuk érdekében minimális pénzügyi segítséget nyújtsunk, ezért intézkedést hoztunk arról, hogy a 21 kivégzett egyiptomi kopt keresztény családjának Magyarország Kormánya 500-500 eurónyi támogatást biztosít, hogy meg tudjanak kezdeni egy fenntartható önálló életet. Tettük mindezt a keresztény szolidaritás jegyében, amiért egyébként a nemzetközi közösség és a kopt egyház részéről is komoly elismerést és megbecsülést kaptunk válaszul.

Világossá kell tennünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a felelősök nem úszhatják meg a súlyos büntetéseket, ezért levélben kezdeményeztük a nemzetközi büntetőbíróság főügyészénél, hogy a 2011. február 15. óta meglévő mandátuma alapján, amely a líbiai véres események kivizsgálására szól, ezen mandátuma keretében folytassa le a vizsgálatot a kopt keresztények kivégzésével kapcsolatban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Iszlám Állam globális biztonságra vonatkozó fenyegetése világos, ez ellen egy nemzetközi koalíció harcol. Magyarország, mivel a lehető leghatározottabban elítéli és minden általunk tiszteletben tartott értékrenddel ellentétesnek tartja az Iszlám Állam által elkövetett cselekményeket, ezért mi is részesei vagyunk a koalíciós erőfeszítéseknek, humanitárius segítségnyújtással, a jelenlét biztosításával Erbílben, illetve eddig 224 tonna lőszer felajánlásával.

Az elmúlt időszak brutális eseményei azonban világossá teszik, hogy az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni nemzetközi erőfeszítéseket növelni kell, ezért Magyarország Kormánya egyeztetést kezdeményezett a parlamenti pártokkal a nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek sikeréhez való hozzájárulásunk növeléséről. Úgy látjuk, hogy reális lehetőség arra adódna, hogy a kurdisztáni katonai stabilitáshoz járuljunk hozzá. Kurdisztánban a szövetségeseink képző- és kiképzőbázisokat tartanak fenn, és ezek folyamatos őrzés-védelméről gondoskodni kell.

Az eddigi nemzetközi védelmi hozzájárulásainkat komoly megbecsülés övezte, ezért az esetleges szerepvállalásunk során olyan döntést kell hozni, amely az ország (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) költségvetési teherbíró képességével, az ország kockázatvállalási potenciáljával és védelmi képességeivel is összhangban van.

A döntést, a parlamenti pártokkal való konzultáció után, természetesen a legszorosabb szövetségeseinkkel való lehető legszorosabb egyeztetésben és együttműködésben fogjuk meghozni. Arra kérjük a parlamenti pártokat, hogy minél előbb alakítsák ki álláspontjukat az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi erőfeszítésekhez való hozzájárulásunk növeléséről. (Moraj az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 52 2015.02.23. 1:59  49-52

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország külpolitikájában a közép-európai és a visegrádi együttműködés kétségtelenül fontos prioritás. Közép-Európa az európai növekedés motorja, és a visegrádi együttműködés nyomán egyértelmű, hogy a közép-európai országok mind a politikai, mind a gazdasági súlyukat növelni tudták Európán belül. Ugyanakkor az is igaz, hogy a visegrádi négyek keretében négy szuverén, független, külön ország vesz részt, ezért azt gondolom, törvényszerű az, hogy bizonyos kérdések megközelítésében más-más megközelítést alkalmazunk. Ez azonban semmiképpen sem teheti kérdésessé, hogy a Magyarország és Lengyelország közötti kapcsolat egy szövetségesi kapcsolat, egy szövetségesi együttműködés.

Miniszterelnök úr az elmúlt héten Varsóban vette át a lengyel országos gazdasági kamara kitüntetését, a legmagasabb kitüntetést, amelyet ez a szervezet tud adni. Korábban Lech Wałęsa, Jerzy Buzek, Bronisław Komorowski és maga Benedek pápa is megkapta ezt a kitüntetést. A miniszterelnök úr varsói programjában szerepelt találkozó Lengyelország miniszterelnökével, de egyetlen ellenzéki politikussal kapcsolatban sem volt találkozóra vonatkozó kezdeményezés.

Tisztelt Képviselő Úr! Emellett pedig szeretném elmondani önnek, hogy a Magyarország és Lengyelország közötti kapcsolatok szorosságát mutatja az, hogy miniszterelnök úr varsói látogatását megelőzően két héttel ezelőtt Budapestre látogatott Lengyelország külügyminisztere, januárban pedig Balog Zoltán miniszter úr és Szabó László külügyminiszter-helyettes is tárgyalt Varsóban.

Tehát azt szeretném kérni, tisztelt képviselő úr, hogy amikor külügyi kérdésekről beszélünk, és szerencsére ‑ hála az MSZP-nek is ‑ gyakran tudunk beszélni ilyen kérdésekről, talán érdemes volna a tények talaján elkezdenünk a beszélgetést, és akkor lehet, hogy messzebb is tudnánk jutni egymás megértésében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 110 2015.02.23. 0:28  107-112

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, kétszer ez a párbeszéd itt az Országgyűlésben már lezajlott közöttünk. Arról én nem tehetek, ha valaki kétszer ugyanazt a választ nem képes tudomásul venni, és harmadszor is felteszi.

Az álláspontom továbbra sem változott, abban semmi új elem nincs, mint ahogy a kérdésben sem. A világban túl sok drámai változás zajlik ahhoz, tisztelt elnök úr, hogy ne a munkámmal foglalkozzam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 12 2015.02.26. 4:58  9-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Akár még köszönetet is mondhatnék önnek, amiért valóban az egyik jelenleg napirenden lévő legfontosabb kérdésre volt kedves felhívni a figyelmet, amire egyébként lesz körülbelül öt óránk az elkövetkezendő időszakban, hogy megvitassuk. Indokoltnak gondolom azonban, hogy a lehető legtöbb helyen szót ejtsünk az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabadkereskedelmi tárgyalásokról, tekintetbe véve azt, hogy a transzatlanti kapcsolatrendszer talán a világgazdaság és a világkereskedelem legfontosabb kapcsolatrendszere.

Az ön felszólalásának első része is szerintem világosan mutatta azt, hogy egy milyen bonyolult, sok összetevős, komplex kérdésről van szó, hiszen a világgazdaság, a világkereskedelem elmúlt időszakban látott változásai bizony azt mutatják, hogy nagyon éles verseny van a regionális kereskedelmi integrációk között.

(9.30)

Elég csak arra gondolni, hogy az Egyesült Államok nemcsak az Európai Unióval folytat jelenleg ilyen tárgyalásokat, hanem, úgy tűnik, talán még ennél is nagyobb hangsúlyt fektet a csendes-óceáni partnerségre. Nem is beszélve arról, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasági-kereskedelmi együttműködése soha nem látott szorosságot mutat, az Egyesült Államok és Kína gazdasági együttműködése folyamatosan fejlődik.

Nos, tisztelt képviselőtársam, ön pontosan jól tudja, hogy a tárgyalások zajlanak a TTIP témájában. A tárgyalásoknak inkább még a kisebbik részén vagyunk túl, a legfontosabb kérdések még csak terítékre sem kerültek. Ezért felelősséggel nem tudjuk megmondani, hogy Magyarország és az Európai Unió számára egy jó, hasznos és a magyar, illetve az európai érdekekkel párhuzamban lévő megállapodás születik-e ‑ ha egyáltalán születik megállapodás.

Azt gondolom, hogy ilyenkor a kormánynak az a kötelessége, a parlamenttel együtt természetesen, hogy a lehető legszorosabb figyelemmel kövesse a tárgyalásokat, amelyek során az egyik legfontosabb szempont számunkra az átláthatóság és a nyilvánosság kérdése. Mert ha nincs átláthatóság, akkor nehezen tudjuk megítélni, hogy az adott nemzetközi megállapodás megfelel-e Magyarország érdekeinek. Azonban van néhány tény, tisztelt képviselő úr, amelyek kifejtésére persze majd hosszabb időnk lesz az elkövetkezendő órákban, de ezekre mindenképpen szeretném felhívni az ön figyelmét.

A magyar termékek és szolgáltatások a tisztességes piaci körülmények, versenykörülmények között igenis versenyképesek. Ezt mutatják exportadataink. A tavalyi esztendő első 11 hónapjára vonatkozó adatok állnak egyelőre rendelkezésünkre, március elején fogunk tudni teljes éves zárást mondani önöknek. Tehát a januártól novemberig tartó időszakban a magyar export körülbelül 5 százalékos növekedést tudott elkönyvelni azzal együtt, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, az arra adott embargós válaszok és az ukrán gazdaság visszaesése miatt körülbelül 750-800 millió dolláros kiesés van a magyar export tekintetében Oroszország és Ukrajna irányába.

Tehát amikor azzal érvelnek, hogy megbukott a keleti nyitás, mert Oroszországba 15 százalékkal csökkent az exportunk, már ne haragudjon, ez némiképpen nevetséges érv. Mert aki ilyet mond, az vagy nem hallott a szankciókról, vagy nem akar róluk tudomást venni, az arra adott embargós válaszról már nem is beszélve. De dacára annak, hogy itt van egy nagyon jelentős kiesés, a teljes magyar export 5 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy vannak olyan relációk, ahol minden idők legmagasabb magyar exportját mérhetjük.

Például Németország irányában az első 11 hónapban már több exportunk van, meghaladta a 21 milliárd eurót, mint egyébként 2013 egészében. Vagy az Egyesült Államokba minden idők legmagasabb exportját tudtuk eljuttatni a tavalyi esztendőben, hiszen már novemberig többet exportáltunk, mint 2013 egészében. Arról nem is beszélve, hogy 2012-ről 2013-ra 34 százalékkal növeltük az exportunkat az Egyesült Államokba, tavaly ez novemberig körülbelül 20 százalékos emelkedés volt.

Ezzel csak arra szeretnék rámutatni, tisztelt képviselő úr, hogy a magyar termékek és szolgáltatások igenis versenyképesek, tehát kijöhet olyan megoldás, kijöhet olyan megállapodás a TTIP-tár­gyalások végén, ami Magyarország számára igenis kedvező. De hogy ilyen jön-e ki, ilyen megállapodás lesz-e, azt egyelőre még nem tudjuk eldönteni, ezért a magyar kormány folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket, és arról folyamatosan tájékoztatni fogja a parlamenti pártokat.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 26 2015.02.26. 39:54  21-131

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a kormány nevében köszönetet mondjak a mai politikai vita kezdeményezőinek, akik lehetőséget biztosítanak arra, hogy a világgazdaság és a világkereskedelem jelenleg napirenden lévő, európai és magyar szempontból talán legfontosabb kérdéséről beszéljünk itt a mai napon az Országgyűlésben.

Nem túlzás talán ez a megfogalmazás, hiszen a transzatlanti kapcsolatrendszer a világ talán legerősebb kapcsolatrendszerét jelenti, hiszen az európai uniós tagállamok és az Egyesült Államok összességében a világ gazdasági teljesítményének 46,7 szá­zalékát adják, emellett pedig az Európai Unió tagországai és az Egyesült Államok közötti kereskedelem a világkereskedelem majdnem egyharmadát, 30,4 szá­zalékát képviseli, ami adott esetben 1000 milliárd dolláros éves forgalomhoz is közelít.

Azonban a mai politikai vita elején egy dolgot mindenképpen érdemes leszögezni, és fontos, hogy ez a gondolatainkat is irányítsa, hogy zajlanak a tárgyalások, és mivel zajlanak a tárgyalások, ezért egyelőre végeredményről nem tudunk beszámolni. Ezért szeretnék mindenkit óva inteni attól, hogy végleges értékítéletet fogalmazzunk meg a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről, annak eredményéről, tekintettel arra, hogy még nagyon hosszú hónapok vagy akár évek is beletelhetnek abba, hogy egyáltalán eredményről beszéljünk.

Azonban a világkereskedelemi folyamatok miatt a TTIP kiemelt fontossággal rendelkezik, ezért, ha megengedik, négy gondolat köré szeretném szőni a kormány vitaindító felszólalását: egyrészt a világkereskedelem jelenlegi folyamatai, másrészt a létező, formálódó regionális kereskedelmi integrációk köré, harmadrészt szeretnék beszámolni önöknek a TTIP-tárgyalások jelenlegi állásáról, negyedikként pedig a magyar szempontokról szeretnék szólni néhány gondolatot.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, a világkereskedelem jelenlegi folyamatai közül egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a világkereskedelem értékének és volumenének ugrásszerű növekedését látjuk, amellyel párhuzamosan folyik egy jelentős földrajzi átrendeződés.

A nyolcvanas évektől körülbelül 2008-2009-ig a világkereskedelem értéke és volumene is a többszörösére emelkedett. Ennek alapvetően két fontos szempontja, illetve kiváltó oka volt: egyrészt a kereskedelmi liberalizáció előrehaladása, másrészt pedig a kereskedelmi korlátok folyamatos leépülése és a kereskedelemhez kapcsolódó szállítási, logisztikai és kommunikációs költségek jelentős csökkenése.

A nyolcvanas évek elején még azt láthattuk, hogy a globális kibocsátás és a világkereskedelem volumene közel azonos ütemben nőttek, azonban ez 1985-től a válság körülbelül 2008-as kitöréséig jelentősen megváltozott, és a világkereskedelem volumenének dinamikája átlagosan csaknem kétszeresen meghaladta a világ GDP-jének növekedési ütemét.

Itt öt tényezőt tudunk felsorolni. Egyrészt a hidegháborús korszak lezárulásával a fegyverkezési kiadásokat immár másra tudták fordítani az országok.

(10.00)

Másodrészt az internet és a digitális gazdaság ugrásszerű fejlődésnek indult; harmadrészt a nagy, fejlődőnek nevezett gazdaságokban, így Kínában és Indiában is jelentős reform- és felzárkózási folyamatok indultak el. Negyedrészt felerősödött a termelés kiszervezésének folyamata; ötödrészt pedig kialakult az országok széles körét átfogó termelési hálózatok és globális értékláncok rendszere.

A világgazdasági, világkereskedelmi változások egyik nagyon fontos jellemzője volt az, hogy a korábban még fejlődőnek nevezett országok súlya jelentős mértékben megemelkedett, hiszen amíg az ő külkereskedelmük az 1980-as években a világkereskedelemnek körülbelül 34 százalékát tették ki, addig a világkereskedelemből való részesedésük ma már eléri az 50 százalékot. Nemcsak a külső gazdasági teljesítménye növekedett ezeknek az országoknak, hanem alapvetően az egymás közötti kereskedelem is rendkívüli mértékben megugrott, és az ázsiai növekedés motorja, Kína pedig szépen lassan átvette a vezető szerepet a világkereskedelemben, és ma már a világ legnagyobb exportőréről beszélünk, hiszen Kína súlya a világgazdaságban, illetve a világgazdasági kivitelben, a világkereskedelmi kivitelben összesen 11 százalékos, tehát a világ összes exportjának 11 százaléka Kínából indul el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak a világkereskedelem élmezőnye változott meg az elmúlt időszakban, hanem jelentős változások történtek az országcsoportokon belüli és az országcsoportok közötti kereskedelemben is. A fejlett országok régión belüli kereskedelmi súlya stagnált, illetve kismértékben csökkent, a fejlődőnek nevezett országok egymás közötti forgalma azonban jelentős mértékben megugrott, nem utolsósorban a különböző preferenciális kereskedelmi megállapodásoknak, illetve a globálisan vagy regionálisan szerveződő értékláncok régiós kereskedelmet ösztönző hatásának következtében. Az Ázsiában lezajlott, rendkívül markáns változások közül szeretném kiemelni azt, hogy az ázsiai országok külkereskedelmének 53 százaléka most már egymás között zajlik, mindez elsősorban az európai és az észak-amerikai irányú külkereskedelmi teljesítményük rovására ment. Európában ez úgy néz ki, hogy a belső kereskedelem itt rendkívül jelentős, az összes külkereskedelem 72-73 százalékát mutatta 2008-ig, utána azonban jelentős mértékben csökkenni kezdett az európai országok belső kereskedelmének aránya az összes európai külkereskedelemben. Elsősorban Ázsia volt ennek a folyamatnak a nyertese, az észak-amerikai kontinens részaránya pedig 7-8 százalék körül stabilizálódott. Az észak-amerikai országok esetében pedig ez úgy néz ki, hogy Európa súlya körülbelül 15 százalékra szorult vissza, és egyértelműen az ázsiai országok vették át a főszerepet az észak-amerikai országok külkereskedelmében. A válság kitörése óta azt látjuk, hogy a világkereskedelem növekedési üteme is jelentős mértékben lecsökkent. Ennek oka egyrészt a globális kereslet gyengülése, a növekedés strukturális problémái, illetve hogy a liberalizációs folyamatok is lelassultak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos egy-két szót szólnunk arról is, hogy a válság nyomán előállt kihívások miatt az Európai Unió versenyképessége is csökkenésnek indult. A világkereskedelmi súlyunk ‑ most Európáról beszélünk ‑ 2008 és 2013 között mintegy 5 százalékpontos mérséklődésen esett át. Ez azt jelenti, hogy most a világkereskedelemből nagyjából egyharmadnyi részaránnyal rendelkezünk. Természetesen az európai szempontból válságosnak nevezett időszak világkereskedelmi szempontú nyertesei az ázsiai országok voltak, amelyek 2008 és 2013 között a világexportban több mint 4, a világimportban pedig 5 százalékpontos növekedést tudtak elkönyvelni, így a részesedésünk most mindkét oldalon körülbelül 32 százalékos.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindamellett természetesen, hogy Kína szerepe látványosan növekedett az elmúlt időszakban a világgazdaságban és a világkereskedelemben, addig az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is fontos növekedési pólusa a világnak, az együttműködésünk pedig jelentős mértékben meg tudja sokszorozni az elfoglalt pozíciónk erejét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor néhány gondolat erejéig érdemes elidőznünk annál a ténynél, hogy jelenleg a világgazdaságban számos regionális kereskedelmi megállapodás fut versenyt egymással és fut versenyt az idővel is. Most már több olyan regionális kereskedelmi, gazdasági integráció működik, amely alapvetően szabja át a korábbi világkereskedelmi, világgazdasági erőviszonyokat és pozíciókat. Ezen integráció közül elsőként érdemes szólni a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetről. Tóth Bertalan képviselőtársunkkal itt már volt módunk szót váltani napirend előtt is. Úgy tűnik, hogy a TPP-nek nevezett, illetve rövidített csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezeti megállapodás az Egyesült Államok preferencia-sorrendjében valamennyire megelőzi az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat. A TPP-ről 2010-ben kezdtek tárgyalásokat, és 12 észak- és dél-amerikai, valamint ázsiai ország vesz részt ezekben a tárgyalásokban, köztük természetesen az Egyesült Államok, illetőleg Japán is. Ezek az országok adják összesen a nemzetközi GDP 40 százalékát, és a világkereskedelmi forgalomból is egyharmadnyi aránnyal rendelkeznek. A TPP-tárgyalások során leszögezték, hogy a megállapodás nyitott lesz, tehát további országok előtt is nyitva áll a csatlakozásra. A csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény a külgazdasági kapcsolatok szinte teljes vertikumát le kívánja fedni, és olyan új területeket is szabályozna, mint például az e-kereskedelem, munkakörülmények, környezetvédelmi előírások vagy a globális ellátási láncok. A tárgyalások lezárásáról persze sok találgatás van. Ezek közül nem egy van olyan, amely nem zárja ki, hogy 2015 nyaráig akár ezeket a tárgyalásokat le is lehet zárni, de itt is biztosat nem tudunk mondani. Azt tudjuk, hogy ezen tárgyalások során is vita van a beruházó és a fogadó állam közötti vitarendezés kérdésében, amely egyébként az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás során is az egyik legfontosabb szempont lehet.

Az egészen biztos, hogy ennek a szabadkereskedelmi tárgyalássorozatnak az eredményes lezárása jelentősen befolyásolhatja az európai gazdasági szereplők térségbeli versenyhelyzetének alakulását, hiszen ha ott egy szabadkereskedelmi övezet jön létre, akkor az azt jelenti, hogy az európai vállalatoknak talán élesebb versenykörülményekkel kell szembenézniük, mint amilyen a helyzet jelenleg.

A másik ilyen regionális integráció, amely szintén befolyásolja a világkereskedelmi, világgazdasági folyamatokat, a regionális átfogó gazdasági partnerség, amelyben az ASEAN tíz országa mellett Kína, India, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland folytat tárgyalásokat. Az ő világkereskedelmi súlyuk körülbelül 27 százalék körül mozog, és az eredeti elképzelés úgy szól, hogy a tárgyalásokat az idei esztendőben kívánják lezárni.

Szintén érdemes szólnunk az ázsia-csendes-óceáni szabadkereskedelmi térségről, amelyet az APEC 2014. novemberi csúcstalálkozóján vázoltak fel 21 tagállam esetleges részvételével, Kína kezdeményezésére. Jelentőségét adja, hogy a Föld népességének 40 százalékát, a világkereskedelem 44 százalékát és a világ GDP-jének 54 százalékát foglalhatná magába ez a megállapodás.

Szólnunk kell Kína, Japán és Dél-Korea szabadkereskedelmi tárgyalásairól is, amelyek szintén jelentős mértékben befolyásolhatják majd a világgazdaság és a világkereskedelem folyamatait. Azonban a jelentős ázsiai integrációk mellett és a TTIP mellett ide kell idéznünk az Eurázsiai Gazdasági Unió gondolatát, amely az elmúlt időszakban az Európai Unió napirendjén is jelentős hangsúllyal szerepelt, hiszen megjelentek azok a gondolatok, amelyek szerint az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti folyamatos kapcsolat, konzultáció és partnerségen alapuló együttműködés mindenképpen logikus lehet. Az Eurázsiai Gazdasági Unió összességében mintegy 2450 milliárd dollárnyi GDP-t tud felvonultatni, ami bizonyítja a jelentőségét.

Azonban, tisztelt képviselőtársaim, itt és most beszélnünk kell Kína és az Egyesült Államok gazdasági-kereskedelmi együttműködéséről is. Természetesen folyamatosan halljuk azokat a kritikákat, amelyek minket és a közép- és kelet-európai térséget érik akkor, amikor Kínával folyamatosan egyre szorosabbra szeretnénk fűzni az együttműködésünket.

(10.10)

Itt azt látjuk, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer soha nem volt olyan szoros, mint amilyen szoros ma. A két ország közötti kereskedelmi forgalom a 2014. év végére elérte az 591 milliárd dollárt, ami egy 5 százalékos éves növekedési ütemet jelent. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy 2008-2014 között hogyan alakult az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi kapcsolatának szorossága, akkor látjuk, hogy itt egy 45 százalékos növekedés állt elő. Azt is tudjuk, hogy a világexport tekintetében Kína az első, az Egyesült Államok a második helyen áll, míg a világimport tekintetében az Egyesült Államok az első, Kína pedig második. Itt tehát ennek a két országnak a soha nem látott szoros gazdasági és kereskedelmi együttműködése is fontos szempont akkor, amikor a világkereskedelemről, illetve világgazdaságról és azok jövőbeni folyamatairól beszélünk.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az Európai Unió által eddig megkötött vagy megkötni tervezett szabadkereskedelmi megállapodásokról. Az ázsiai országok közül eddig a Koreai Köztársasággal hoztunk létre kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, Szingapúrral a tárgyalások gyakorlatilag lezárásra kerültek, Malajziával, Vietnammal, Thaifölddel, Indiával és Japánnal pedig folyamatban vannak. Az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás tárgyalásait 2014 augusztusában sikerült lezárni, jelenleg a megállapodás kitárgyalt szövegének és mellékleteinek jogi és nyelvi szempontú felülvizsgálata folyik, amelyet az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelveire történő lefordítás követ. Az Európai Bizottság a jelenlegi tervek szerint majd csak 2015 második félévében kér felhatalmazást a Tanácstól a megállapodás aláírására. Ezen kívül az Európai Uniónak ideiglenes alkalmazás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodása van Peruval és Kolumbiával, emellett pedig szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezünk Norvégia, Izland, Svájc és a Feröer-szigetek vonatkozásában.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy tájékoztatást adjak önöknek a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló tárgyalások jelenlegi állásáról. Az Európai Unió és az Egyesült Államok 2011 novemberében megtartott csúcstalálkozóján született egy döntés, amellyel létrehoztuk a magas szintű munkacsoportot, amely 2013 februárjában tett közzé egy jelentést, amelyben arra a következtésre jutott, hogy egy átfogó, a kereskedelem és a beruházás útjában álló akadályok széles körének lebontását célzó szabadkereskedelmi megállapodás kínálná a legtöbb pozitív gazdasági hozadékot, lökést adna a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek az Atlanti-óceán mindkét oldalán.

Az Európai Tanács 2013. november 14-én véglegesítette és fogadta el az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytató Európai Bizottság számára a felhatalmazást és az annak kereteit kijelölő iránymutatást. Ezen iránymutatások alapján a TTIP egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás lehet, amely az áruk, szolgáltatások és közbeszerzések piacra jutásának javítását, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklését, valamint a részt vevő felek szabályalkotási együttműködését és a szabályok közötti koherencia erősítését célozza. A 2013-ban megtartott három tárgyalási forduló alapvetően feltáró jellegű volt. Ezután került sor az érdemi tárgyalásokra, amelynek első három lépése: a kiinduló vámajánlatok cseréje, a szolgáltatáskereskedelmi terület, illetve a közbeszerzési ajánlatok cseréje. Ha megengedik, most rövid tájékoztatást szeretnék adni mindhárom tekintetben.

A kiinduló vámajánlatok cseréjére 2014. február 11-én került sor. Az Egyesült Államok induló ajánlati ambíciószintje azonban jelentősen elmaradt az Európai Unióétól, ugyanis amíg az Európai Unió a vámsorok 90 százalékát azonnal kész volna liberalizálni, ami egyébként a teljes kereskedelem volumenének 95 százalékát jelenti, addig az Egyesült Államok a vámsorok 75 százalékának lebontására tett javaslatot; ez a kétoldalú kereskedelem mintegy 67 százalékát jelentené. Az Európai Unió tárgyalói ekkor közölték az Egyesült Államokkal, hogy a konkrét piacnyitási egyeztetések csak akkor folytatódhatnak, ha az Egyesült Államok kész az Európai Unióhoz hasonló tartalmú és ambíciószintű vámajánlat megadására.

Magyarország szempontjából fontos kiemelni, hogy az agrár- és ipari termékekre vonatkozó vámajánlatok egyeztetésénél elértük, hogy a legfontosabb agrárérzékenységeink, így például a baromfi-, a sertés- és a marhahús, valamint a csemegekukorica esetében az Európai Unió nem irányoz elő teljes vámlebontást. Másodsorban ipari érzékenységeink esetében sikeresen tudtuk elérni, hogy a vámlebontási menetrend megfelelő időt adjon a hazai iparnak az alkalmazkodásra. Így ez azt jelenti, hogy a vámlebontások hatását időben szétterítő összes kiigazítás több mint 10 százaléka magyar kérést tükröz.

A második terület a szolgáltatáskereskedelem területe, itt 2014 nyarának elején került sor a kiinduló ajánlatok cseréjére. Az ajánlat, amelyet az Európai Unió tett, a magyar jogszabályok keretei között marad, igazodik nemzetközi kötelezettségeinkhez, és jelentős szakpolitikai mozgásteret hagy számunkra. Ebben az esetben pedig az Egyesült Államok volt az ‑ ellentétben a vámajánlatok cseréjénél, itt az Egyesült Államok volt az ‑, aki némiképpen kevesellte ezt az ambíciószintet. Ezek után a közbeszerzési ajánlatok cseréjére már nem is kerülhetett sor, hiszen az ajánlatok ambíciószintjét meghatározó kulcsparaméterek kidolgozását sem sikerült közösen végrehajtani. Itt az Egyesült Államok számára egyébként elsődlegesen a föderális szint alatti beszerzési szintek, tehát az államok, illetőleg az önkormányzatok érdemi kötelezettségekkel történő lefedése okoz nehézséget.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2014 közepére a tárgyalások némiképpen megtorpantak, de ez nemcsak a tárgyalások korábbi tartalma miatt történt, hanem az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok politikai menetrendje miatt is, hiszen az európai parlamenti választásokat követte az új Európai Bizottság létrehozása, az Egyesült Államokban pedig őszi időközi kongresszusi választásra került sor. A további megbeszélések fókuszába a TTIP fontos részét képező szabályozásokkal kapcsolatos technikai munka került. Ezek lassan haladnak, de én ezt nem dramatizálnám túl, hiszen itt olyan kérdéseket kell megoldani, amelyek talán a legösszetettebbek az összes kérdés közül, amelyeket a TTIP-be foglalnak.

A szabványosítási, megfelelőségtanúsítási rendszerek vizsgálata, illetve a különböző iparági szabályozások kérdéseiben az előrelépés tehát jelentős technikai előkészítést igényel, ugyanakkor az előzetes elemzések szerint az Európai Unió számára a TTIP várható pozitív gazdasági hatásainak zöme nem a piacnyitásból, hanem sokkal inkább a kereskedelem és a beruházások útjában álló szabályozási akadályok mérsékléséből eredhet, és e területen az előrelépés bizony jelentősebb és ezért aztán időigényesebb technikai előkészítést is igényel. Azonban a szabályalkotási koherencia javításával, a műszaki-technikai előírások ekvivalenciájának megteremtésével a vállalkozások és gazdálkodó szervezetek számára mérsékelhetők, illetve megtakaríthatók lesznek a különböző szabályrendszerek eltérőségéből adódó költségek, illetve a felesleges bürokratikus hatósági eljárásokból fakadó többletköltségek, illetve adminisztratív terhek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A TTIP-tárgyalások során az egyik, talán legfontosabb kérdés, nemcsak magyar, hanem európai szempontból is a tárgyalások átláthatósága, illetve nyilvánossága. Ezzel kapcsolatban jól érezhetően, az európai közvéleményben is egyre egyértelműbb igény mutatkozik meg. Ennek nyomán indította az Európai Bizottság azt a konzultációt, amelynek eredményéről valószínűleg az elkövetkezendő percekben majd biztos úrtól is hallhatunk. Azonban 2014. október 9-én a Bizottság ‑ a Tanács korábbi döntése nyomán ‑ nyilvánosságra hozta a tárgyalásokon elérendő, európai uniós szempontból offenzív célokat és a megvédendő defenzív érzékenységeket, illetve az ezekre iránymutatást tartalmazó TTIP tárgyalási irányelveket. 2015 januárjában pedig az Európai Bizottság honlapján megjelent a TTIP tárgyalási témák rövid összefoglalója és az egyes európai uniós álláspontokat tükröző összefoglaló.

(10.20)

2014. november 21-én pedig a Külügyek Tanácsán egy következtetést fogadtunk el, amelyben megerősítettük azt a várakozást, hogy a geostra­té­giai­lag is fontos egyezmény jelentősen hozzájárulhat az Európai Unió munkahely-teremtési és növekedésgenerálási céljainak eléréséhez.

Ugyanakkor a következtetések szövegébe magyar javaslatra bekerült az is, hogy a TTIP-nek fenn kell tartania azt a lehetőséget, hogy a szabályozási mozgásterünk továbbra is meglegyen, és biztosítania kell az uniós és nemzeti jogszabályainknak megfelelő magas szintű normákat. Ez a javaslat, illetve ez a szöveg, amely magyar javaslatra bekerült a következtetésekbe, az egyes érzékeny kérdéseink kezelése céljából rendkívül fontos volt, ilyen például a GMO-mentesség fenntartása, illetőleg a környezetvédelmi, egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi előírások megtartása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy rövid tájékoztatást adjak önöknek a jövőbeni menetrendről. A tervek szerint 2015 első félévében három tárgyalási fordulót bonyolítanak, ezeken a technikai munkára fókuszálnak elsősorban, és a politikai döntéseket igénylő érzékeny piacrajutási témák tárgyalásaira majd a nyár utáni időszakban kerülhet sor.

Azt látjuk ‑ erről már volt módunk a mai nap beszélni ‑, hogy az Egyesült Államok párhuzamosan folytat tárgyalásokat a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról is. Nyilvánvalóan azon tárgyalások menetrendje befolyásolni fogja a TTIP-ről szóló tárgyalások menetrendjét is.

A tárgyalások nyolcadik fordulóját egyébként a február 2-i héten rendezték. Itt az előzetes várakozásainknak megfelelően előrelépés a politikai döntést igénylő ügyekben nem történt. Azonban ennek a tárgyalási fordulónak az volt a legfontosabb fejleménye, hogy az állat- és növény-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos tárgyaláson az Egyesült Államok javasolta a modern mezőgazdasági technológiák engedélyezését. Itt azonban fel kell hívni a figyelmet a magyar érzékenységekre, többek között a GMO-mentességre, amelyet Alaptörvényünkben is rögzítettünk. Egyébként a magyar érdekekkel párhuzamosan a Bizottság kérdésesnek nevezte ezen amerikai felvetés szükségességét, és azt is kikötötte, hogy már először a fogalmat tisztázni kell, amiről az Egyesült Államok tárgyalni kíván, és a konkrétumokra majd csak ezután lehet rátérni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan a mi szempontunkból a legfontosabb kérdés az, hogy a TTIP-nek, ha létrejön persze a végén egy megállapodás, akkor milyen hatásai lesznek Európára, és milyen hatásai lesznek Magyarországra. Természetesen vannak különböző nemzetközi intézmények által készített hatástanulmányok, de ezeket én már csak azért sem idézném itt, merthogy a tárgyalások kimenetele egyértelműen rendkívül bizonytalan. Nem tudjuk, hogy lesz-e megállapodás a végén, és nem tudjuk, hogy majd az a megállapodás milyenképpen fog kinézni. Ezért csak nagyon bizonytalan becslések tudnak születni az európai, illetve a magyar gazdaságra gyakorolt hatásokról. Ezek meglehetősen tág horizonton mozognak.

Azonban a magyar szempontok meghatározásához kiindulásképpen érdemes rögzítenünk néhány tényt. Először is, ugye, a magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, ezért a nemzetgazdasági teljesítményünket alapvetően meghatározza az exportteljesítményünk, valamint az, hogy mennyi beruházást tudunk Magyarországra vonzani. Ezért aztán egy általános igazságként szeretném itt leszögezni, hogy minden olyan megállapodás, amely akadályokat bont le, amely csökkenti az adminisztrációs terheket, vagy amely a szabályozásokat egyszerűsíti, az jó lehet, kedvező lehet a magyar nemzeti szempontokból, a magyar nemzeti érdek szempontjából, de ez egy általános igazság, nem tudjuk, hogy a TTIP-tárgyalások miként alakulnak, és a végeredmény majd ennek megfelelő lesz-e.

Aztán tényként azt is rögzíteni tudjuk ‑ erről is volt már szó itt, napirend előtt ‑, hogy a magyar termékek és szolgáltatások megállják a helyüket tisztességes, egyenlő esélyeket biztosító, piaci versenyre épülő környezetben. Magyarország külkereskedelmének döntő részét, mintegy háromnegyedét vagy talán még annál is egy kicsit többet, körülbelül 80 százalékát az EU egységes belső piacán folytatja le, és a külkereskedelmi egyenlegünk itt egyértelmű többletet mutat, 2010 óta 12-14 milliárd dollár körül mozog, és a 2014. év végi adatok becslése szerint is jóval fölötte lesz a 10 milliárd dollárnak.

Ami a Magyarország és Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatokat illeti, az Egyesült Államok egy alapvetően nyitott piaccal rendelkezik, és 2014-ben minden idők legmagasabb exportját könyvelhetjük el Magyarország irányából az Egyesült Államokba. Egészen biztosan exportrekordot döntünk, mert bár csak a novemberig tartó adatok állnak rendelkezésünkre, de tavaly novemberig már többet exportáltunk az Egyesült Államokba, mint 2013 egész évében, és az Egyesült Államok piaca mára az Európán kívüli legnagyobb exportpiac lett magyar szempontból. Tavaly novemberig 3,5 milliárd dollárnyi exportunk volt az Egyesült Államokba, ami azt jelenti, hogy 2014 végére gyakorlatilag a 2010-es forgalmunkat meg tudtuk duplázni az Egyesült Államokkal. A külkereskedelmi többletünk ebben a kétoldalú relációban pedig 2010-hez képest ötszörösére nőtt, 1,6 milliárd dollár körül lett a tavalyi esztendő végére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar külgazdaság szerkezetét vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a különböző nemzetközi, kormányközi egyszerűsítések és akadálylebontások nyomán az előnyök leginkább a közúti járműgyártás, a vegyipar, a gyógyszeripar, az orvostechnikai eszközök, az infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén jelentkezhetnek. A közvetlen forgalomnövekedés mellett fontos tudnunk azt is, hogy a magyarországi vállalatok sok esetben globális értékláncokon keresztül, áttételesen szerepelnek beszállítóként az Egyesült Államokba exportáló, főleg nyugat-európai cégek esetében. Így természetesen, ha a nyugat-európai cégek számára is könnyebbé válik az Egyesült Államok piacára való belépés, az ottani kereskedelem, az áttételesen a magyar vállalatok malmára is tudja hajtani a vizet.

Ugyanakkor, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen kockázatokat jelenthet a magyar gazdaság számára ez a szabadkereskedelmi megállapodás, akkor nem csupán a hazai piaci hatásokra kell felkészülnünk, hanem azt is figyelnünk kell, hogy az Egyesült Államok számára nyújtott kedvezmények az európai exportpiacainkon is élesedő versenyt okozhatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya természetesen folyamatosan figyelemmel kíséri a tárgyalásokat, és kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az esetleg létrejövő megállapodás tekintettel legyen a hazai gazdasági és társadalmi érzékenységekre, és összhangban legyen azokkal a kormányzati célkitűzésekkel, amelyek a gazdasági növekedésre és a munka helyteremtésre vonatkoznak. Ennek megfelelően folyamatosan konzultációban vagyunk a magyar gazdaság szereplőivel is. Mikola István államtitkár úr vezetésével eddig 40 gazdasági és társadalmi szervezettel, valamint érdekképviselettel folytattunk konzultációt, és ezt a konzultációt a jövőben is fenn fogjuk tartani.

Az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátum a magyar kormány igényének is megfelelően egyébként egyértelműen rögzíti, hogy az emberi életet és egészséget, az állategészségügyet és állatjólétet, valamint a környezetet, az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztók érdekeit védő európai uniós és nemzeti jogszabályok nem képezhetik alku tárgyát, és a szabadkereskedelmi megállapodás nem vezethet ezen szabályozások fellazításához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Más európai uniós tagországokkal együtt is sikeresen léptünk fel annak érdekében, hogy az audiovizuális szolgáltatások kizárásra kerüljenek a TTIP-tárgyalásokból, rögzítettük azt az elvárást is, hogy a közszolgáltatások esetében a tárgyalások nem járhatnak olyan kimenetellel, amely a nemzeti kormányok szabályozási jogosítványait bármilyen módon csorbítaná, és egyes mezőgazdasági alaptermékeknél pedig legfeljebb a részleges, mennyiségileg behatárolt piacnyitást neveztük elfogadhatónak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt kell kitérni a GMO-mentességünk biztosítására is. Az Európai Bizottság tárgyalási mandátuma nem terjed ki a génmódosított szervezetekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok módosítására, tehát a magyar mezőgazdaság Alaptörvényben rögzített GMO-men­tességét semmi sem fenyegetheti.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Offenzív oldalon ‑ ha így nevezzük, ezzel a brüsszeli szakzsar­gonnal ‑ Magyarország számára különösen az fontos, hogy az európai termelési hálózatokba erősen integrálódott gazdaságok, így akár a gépjármű- és alkatrészgyártás vagy a híradástechnika piacrajutási feltételei javuljanak, és csökkenjenek az Egyesült Államok piacán az árukra, a szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó vámon kívüli akadályok, költséges és bürokratikus hatósági eljárások.

Mivel az Európai Unió jelenleg is jelentős kereskedelmi többletet mutat fel az Egyesült Államokkal szemben az agrárkereskedelemben, ezért arra számítunk, hogy a feldolgozott élelmiszerek exportfeltételei a továbbiakban is javulni fognak, és ezen a téren kiemelt figyelmet fordítunk a földrajzi eredetjelzők megfelelő oltalmára is.

Szeretnék néhány szót szólni a talán az egyik legvitatottabb kérdésről, ez pedig a beruházás­védelmi fejezet. Az Európai Unió célja az, hogy Európa vonzerejét növelje a külföldi beruházók számára; célja az, hogy az Egyesült Államokban tevékenykedő európai beruházók számára a lehető legnagyobb fokú védelmet és biztonságot biztosítsa; illetőleg az Európai Unió a beruházásvédelmi fejezetben megfelelő egyensúlyt kíván kialakítani az államok szabályozási joga és a külföldi befektetők védelmének igénye között. A befektetési megállapodások rendelkezhetnek a befektető és az állam közötti vitarendezés kérdéséről is, azonban a múltbeli példák itt óvatossá tesznek minket, hiszen egy ilyen megállapodásnak rendkívüli kockázatai lehetnek nemzetgazdasági szempontból. Az Egyesült Államok álláspontja szerint ugyanis a külföldi befektetőt már a beruházás létrehozása előtt is megilleti a diszkr­iminációmentesség, tehát a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve. Ugyanakkor az Európai Unió megközelítése szerint a beruházó és az állam közötti vitarendezést csak olyan kötelezett­ségvállalások megsértése esetén lehet indítani, amelyeket az adott kormány a beruházó letelepedése utáni elbánásra vállalt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyar szempontból a kezdetektől fogva alapvető fenntartásainkat jeleztük azzal kapcsolatban, hogy a TTIP hatálya a külföldi beruházók és a fogadó államok közötti speciális vitarendezési mechanizmusra is kiterjedjen. Magyar álláspont szerint a fejlett jogrendszerrel rendelkező, például OECD-tagállamok között, amelyek fejlett és megbízható jogrendszerrel bírnak, nincsen szükség az ilyen típusú eljárásokra.

Néhány szóban szeretném önöket tájékoztatni a TTIP-megállapodás elfogadásának eljárási rendjéről. Mivel itt egy olyan megállapodásról van szó, amely kizárólag az EU hatáskörébe tartozó kereskedelempolitikai területeken kívül más témákat is felölel, ezért a megállapodás vegyes hatáskörbe tartozó megállapodásként kerül létrehozásra, tehát a nemzeti parlamentek ratifikációjára is sort kell keríteni a tárgyalások végén. Miután lezárulnak a tárgyalások, sor kerül a szövegek jogi és technikai átvizsgálására, a parafálásra, az Európai Unió hivatalos nyelveire történő lefordításra, ezután az Európai Bizottság elkészíti, előkészíti az aláírásra és ideiglenes alkalmazásra felhatalmazó tanácsi határozatot, majd pedig az elfogadott tanácsi határozat alapján kerülhet sor a megállapodás hivatalos aláírására, és a nemzeti parlamentek ratifikációja mellett az Európai Bizottságnak meg kell szereznie az Európai Parlament egyetértését is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva, szeretném önöket biztosítani arról, hogy Magyarország kormánya folyamatosan szoros figyelemmel kíséri a tárgyalásokat. Ezeket a tárgyalásokat mi nagy jelentőségűnek tartjuk, különös tekintettel arra, hogy szerintünk az Európai Unió akkor lehet erős, ha nyitott az együttműködésre, a jelenlegi helyzetben a bezárkózást rossz válasznak tartanánk. Azt is látjuk, hogy van egy verseny a regionális kereskedelmi integrációk tekintetében, az Európai Uniónak el kell kerülnie azt a helyzetet, hogy a két szék között a pad alá essen, ugyanakkor kedvezőtlen megállapodást aláírni semmiképpen sem szabad csak azért, hogy rendelkezzünk egy ilyen megállapodással. A tárgyalások során Magyarország alapvető elvárása az átláthatóság és a nyilvánosság, hogy még véletlenül se alakuljon ki olyan képzet, hogy zárt ajtók mögött titokzatos tárgyalások zajlanak.

Egyelőre a végkimenetel tehát teljesen bizonytalan. Ha az Európai Bizottság mandátumának megfelelő eredmény születne, akkor az mindenképpen kedvező lehet a magyar gazdaság szempontjából. Ugyanakkor arról is szeretném biztosítani önöket, hogy a magyar kormány csak olyan megállapodást fog javasolni ratifikációra, amely megfelel Magyarország nemzeti és nemzetgazdasági érdekeinek. Mikola István államtitkár úr vezetésével a konzultációt is fenn fogjuk tartani az elkövetkezendő időszakban mind a parlamenti pártokkal, mind a szakmai szervezetekkel, mind az érdekképviseletekkel.

Tisztelt Elnök Úr! Önt pedig arról szeretném tájékoztatni, hogy mivel elszigeteltségünk jegyében a mai napon Ghána és Nagy-Britannia külügyminisztere is érkezik hozzánk látogatóba ‑ így néz ki egy általános csütörtöki nap egy elszigetelt országban (Derültség.) ‑, szóval mivel ez a két külügyminiszter idelátogat a mai napon, ezért a vita során a Külgazdasági és Külügyminisztérium álláspontját Mikola István államtitkár úr fogja képviselni.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 4 2015.04.14. 5:14  1-4

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen először is a felvetését, tekintettel arra, hogy az kétségkívül időszerű és magyar nemzeti szempontból fontos kérdést érintett.

Általánosságban, mielőtt a konkrétumokra rátérnék, szeretném önnek elmondani, hogy azért is vettük örömmel a felvetését, mert a multilaterális diplomáciára a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordít a jelenlegi magyar külpolitikai és külgazdasági gondolkodás. A multilaterális diplomáciát nemzeti érdekérvényesítésünk és nemzeti érdekmegjelenítésünk egyik rendkívül fontos eszközének tartjuk, ezért az ENSZ-ben való magyar szerepvállalás aktivizálását is fontos célkitűzésként állítottuk magunk elé.

Először is szeretném önnek elmondani, hogy a multilaterális diplomácia 2015-ben a fenntartható fejlődésre és az ezzel szoros összefüggésben megvalósuló nemzetközi folyamatokra fókuszál. Tehát ha tetszik, akkor önnek az a felvetése, hogy a fenntartható fejlődésre való koncentrálás jelenjen meg a kormány politikájában, már most meghallgatásra talált, tekintettel arra, hogy a meghozandó döntések gyakorlatilag évtizedekre határozzák meg a nemzetközi gazdasági és társadalmi fejlődés irányát és ezen belül a magyar gazdaság, illetve egész Magyarország mozgásterét is.

Tisztelt Képviselő Asszony! A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ fenntartható fejlődési konferencián ugyebár döntés született a millenniumi fejlesztési célok teljesítési határidejének lejártával a fenntarthatóság követelményeit beépítő új, globális agenda előkészítéséről a 2015 utáni időszakra.

(9.10)

Ezen keretrendszer kialakításának az egyik legfontosabb eszköze az ENSZ Közgyűlés azon nyitott munkacsoportja volt, amelynek egyik társelnöki funkcióját éppen egy magyar diplomata, Kőrösi Csaba, a New York-i ENSZ-képviseletünk volt vezetője látta el. Azt is bizonyára tudja, hogy a legutóbbi esztendő szeptember 10-én az ENSZ Közgyűlés konszenzussal fogadott el egy jelentést üdvözlő határozatot, amely szerint a jelentésben szereplő javaslatok alapul szolgálnak a fenntartható fejlődési célok 2015 utáni, keretrendszerbe történő beillesztéséhez.

Ön pontosan idézte, tisztelt képviselő asszony, hogy a javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz, és abban is tökéletesen igaza van önnek, hogy ezek teljesítésében a világ meglehetősen vitathatóan teljesített sajnos az elmúlt időszakban.

Szeretném önt tájékoztatni a fenntartható fejlődési tárgyalások állásáról. A keretrendszer kialakítására irányuló kormányközi tárgyalások két fő folyamaton alapulnak. Az egyik folyamat a fejlődési célok véglegesítését és az ahhoz vezető keretrendszer, illetve eszközrendszer meghatározását végzi, a másik pedig a végrehajtáshoz szükséges finanszírozás megteremtésére koncentrál.

Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném önnel végezetül ismertetni a magyar kormányzati álláspontot ezzel kapcsolatban. Először is, a magyar kormány nemcsak folyamatosan figyelemmel követi, hanem aktívan vesz részt a vonatkozó tárgyalásokon, amelyek a 2015 utáni fejlesztési keretrendszert dolgozzák ki. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődési célokat és alcélokat kitűző, magyar társelnöklettel működött, nyitott munkacsoport javaslatainak megtartása mellett.

Tisztelt Képviselő Asszony! Egyértelmű álláspontunk tehát, hogy szeretnénk elkerülni ezeknek a korábban meghatározott céloknak és alcéloknak az újratárgyalását, illetve a tárgyalások újrameg­nyi­tását. Végezetül pedig van egy álláspont, ahol nem értünk egyet az Európai Unió közösnek szándékozott álláspontjával, amely 0,7 százalékos arányt feltételez a fejlesztési programokban való részvétel és a bruttó nemzeti jövedelem arányában.

Mi azt gondoljuk, hogy a 2002 után az Európai Unióhoz csatlakozott országok esetében egy 0,33 százalékos ODA/GNI-t elirányzó célkitűzés melletti, 2030-ig szóló vállalás lenne az ésszerű cél. Ehhez képest az Európai Unió álláspontja jelenleg úgy tűnik, hogy a kollektív 0,7 százalékos arány irányába fog mutatni, de ezen a kérdésen is dolgozunk, és folyamatosan egyeztetünk. Igaza van a képviselő asszonynak abban, hogy nagyon fontos összetett és összkormányzati feladat, ami a fenntartható fejlődésre vonatkozik, illetve ahhoz kapcsolódik, ezért a kormány a jövőben is az érintett szervezetekkel és a parlamenttel együttműködésben kíván ezen a területen dolgozni.

Köszönöm szépen még egyszer a téma felvetését a képviselő asszonynak, önöknek pedig köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 126 2015.04.27. 0:47  123-130

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a kérdését, másrészt pedig köszönöm szépen a türelmét, hogy az elmúlt hetekben a külpolitikai feladataim miatt való távollétemben is megtartotta nekem ezt a kérdését.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt tudom önnek mondani, hogy a nagykövetek kinevezése egy világos menetrend szerint zajlik. A nagyköveteket kinevezésük előtt az Országgyűlés Külügyi bizottsága meghallgatja. Így volt ez Nagy István esetében is, akinek kinevezése a törvényes rend szerint történt meg. Nagy István egy jó hírű és képzett diplomata, aki minden szempontból alkalmas arra, hogy hazánkat eredményesen képviselje Svájcban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 130 2015.04.27. 0:45  123-130

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagy István nagykövet úr életrajzára vonatkozó kérés Mesterházy Attila képviselő úrtól már érkezett hozzánk. Megkérdeztem Nagy István urat a fennálló törvények értelmében, hozzájárul-e ahhoz, hogy az életrajzát átadjuk Mesterházy Attila úrnak. Hozzájárult, megtettem. Amint innen kimegyek, azonnal megkérdezem nagykövet urat, hozzájárul-e ahhoz, hogy az életrajzát az ön számára is megküldjem; minden bizonnyal igennel fog válaszolni, hiszen én ismerem az életrajzát, büszke lehet rá, és semmi titkolnivalója nem lehet benne. Ezért azt gondolom, egy órán belül ott lesz az ön e-mail címén Nagy István nagykövet úr életrajza. Ennyiben tudok önnek segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 18 2015.04.28. 5:28  15-18

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Először is engedje meg, hogy megköszönjem önnek, hogy ezt a témát felvetette itt az Országgyűlés plenáris ülésén, hiszen egy rendkívül súlyos kérdésről nyílik így módunk szót váltani.

Tisztelt Képviselő Úr! Nyilvánvalóan egyetértünk abban, hogy nem túlzás kijelenteni, hogy ma a Kárpát-medencében élő magyar közösségek közül a Kárpátalján élő magyar közösség van a legnehezebb helyzetben, illetve kihívásokkal a leginkább telített helyzetben, tekintettel arra a háborúra, ami zajlik Ukrajnában, és tekintettel arra, hogy a háborús időszak mindig a legalkalmasabb arra, hogy szélsőséges, illetve nacionalista eszméket és csoportokat felkorbácsoljon.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek elmondani általánosságban, hogy a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy Ukrajnában számunkra csak a békés megoldás elfogadható, aminek pedig előfeltétele az, hogy a minszki megállapodásokhoz minden fél ‑ hangsúlyozom, minden fél ‑ tartsa magát hiánytalanul.

Egyetértek önnel abban is, hogy óvatosan, pontos fogalmazással, higgadtan és korrekt módon kell itt véleményt alkotni, mert lehet, hogy adott esetben mindenfajta túlfűtött megfogalmazás ebben a helyzetben belpolitikai előnyt jelentene, ugyanakkor az ott élő magyarok számára egészen biztosan hátrányt jelentene. Mert egyet szögezzünk le, egy dolgot állapítsunk meg: mind ez idáig a magyar nemzeti közösséget Kárpátalján fizikai inzultus, nacionalista indíttatású fizikai támadás nem érte, és nekünk az az érdekünk, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Ezért amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr Porosenko elnökkel találkozott, vagy amikor az elmúlt három alkalommal én Ukrajna külügyminiszterével tárgyaltam, mindig, minden egyes alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy a magyar nemzeti közösség a legfontosabb összekötő kapocs Ukrajna és Magyarország között, és Magyarország kormánya, sőt a Magyar Országgyűlés is rendkívüli figyelmet fordít a kárpátaljai magyar közösségre. Mind Ukrajna elnöke, mind Ukrajna külügyminisztere minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a magyar nemzeti közösség jogainak és biztonságának szavatolása és tiszteletben tartása fontos szempont Ukrajna kormányzása során.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek elmondani azt is, hogy a besorozások tekintetében is természetesen voltak egyeztetések közöttünk. Klimkin külügyminiszter úrral abban állapodtunk meg, hogy a besorozandó magyarok aránya nem mehet a magyarság Ukrajnán belüli aránya fölé, és azt tudom önnek mondani, tisztelt képviselő úr, hogy eddig ehhez tartják magukat az ukrán kormány tisztségviselői.

Azt is szeretném elmondani önnek, tisztelt képviselő úr, hogy napi kapcsolatban vagyunk a KMKSZ-szel, a kárpátaljai magyarokat képviselő szervezettel, a KMKSZ elnökével is napi kapcsolatban vagyunk, és annak megfelelően alakítjuk álláspontjainkat és a kárpátaljai magyar közösséggel kapcsolatos politikánkat, ahogyan azt a KMKSZ tőlünk elvárja, mert én azt gondolom, a leginkább ők, a kárpátaljai magyarok tudják, hogy nekik mire van szükségük, és az a helyes, ha a kormány kikéri az ő álláspontjukat.

Szeretném elmondani azt is önnek, tisztelt képviselő úr, hogy több pénzügyi támogatásról döntött a kormány a kárpátaljai magyar közösség támogatása érdekében. Januárban aláírtam a Kárpátaljai Megyei Tanács vezetőivel azt a 200 millió forintos szerződést, amelynek nyomán a kárpátaljai intézmények működését támogatjuk: az ottani tárgyalásaim során becsatornázott pluszigények alapján a kormány még 140 millió forintos támogatásról döntött; emellett a kisgyermekeket nevelő kárpátaljai magyar családok számára az óvodai étkeztetés támogatására 116 millió forintot biztosítunk; 2 ezer kárpátaljai magyar pedagógus, köztük a tanárok és az óvodapedagógusok számára 486 millió forintos keretösszeget állapítottunk meg a bérkiegészítésükre, és a szórványközösségek tekintetében szolgálatot teljesítő 400 lelkész munkájának támogatására 50 millió forintot szavaztunk meg.

Emellett, tisztelt képviselő úr, világos elvárásaink vannak az Ukrajnában zajló közigazgatási reformfolyamat kapcsán. Azt várjuk el, hogy a magyar nemzeti közösség ne kerüljön rosszabb helyzetbe sem a nyelvtörvény reformja során, tehát a nyelvhasználatra vonatkozó szabályozás semmiképpen se legyen hátrányos vagy a jelenleginél kedvezőtlenebb a magyarok számára, és elvárjuk azt is, hogy a közigazgatási reform nyomán ‑ ugyanúgy, mint ahogy most van ‑ legyen egy olyan közigazgatási egység, ahol a magyarság többségben van. Ez jelenleg a beregszászi járás, a közigazgatási reform nyilván érinteni fogja a közigazgatási egységek beosztását és határait. Nekünk az az elvárásunk, hogy legyen egy közigazgatási egység, ahol a magyarság többségben van.

Elnök Úr! Arról szeretném biztosítani a parlamenti pártokat, hogy az együttműködésükre továbbra is számítunk akkor, amikor a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatos politikánkat fogalmazzuk meg. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) És még egyszer köszönöm a képviselő úrnak, hogy ezt a fontos kérdést itt a parlament plenáris ülésén felvetette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 2 2015.06.29. 5:21  1-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem túlzás azt mondani, hogy Európának a második világháború vége óta egyszerre ilyen sok, rendkívüli súlyú kihívással nem kellett szembenéznie, mint most, hiszen a kontinensünkön háború zajlik, a kontinensünk szomszédságában befagyott területi konfliktusok okoznak súlyos problémákat, az elmúlt évtizedekben soha ilyen magas fokú nem volt a terrorfenyegetettség, továbbra is gazdasági kihívásokkal néz szembe a kontinens, és emellett itt van minden idők egyik legnagyobb illegális bevándorlási nyomása. Ez utóbbi volt a témája az Európai Tanács, valamint a Külügyek Tanácsának múlt heti üléseinek, ezért kértem szót ma itt az Országgyűlés plenáris ülésén.

Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az Európai Tanács által elmúlt héten csütörtökön, illetve pénteken hozott döntések megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek. Tudnunk kell, hogy egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt, és azt gondolom, hogy az eddigi események aláhúzzák annak az álláspontnak a helyességét, hogy ennek a kihívásnak a megoldása semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem az Európai Unió területén kívül keresendő.

Mi az a négy pont, amelyben már sikerült megállapodásra jutni, illetőleg még fennmaradt mint egy döntési pont? Először is: döntés született arról, hogy valóban el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől, és a gazdasági bevándorlásnak még az Európai Unió területén kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban, illetve Görögországban gátat kell szabni, és ott végleges döntést kell hozni arról, hogy ki menekült, illetve ki a gazdasági bevándorló. Azért van jelentősége annak, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal, merthogy az első európai uniós ország, ahol a gazdasági bevándorlók vagy a bevándorlók összességében belépnek az Európai Unió területére, később oda kell visszaküldeni ezeket a bevándorlókat, és világosan látszik, hogy akik Magyarországra érkeznek illegális bevándorlók, már legalább egy európai uniós tagország területén keresztülhaladtak, legyen az Görögország vagy Bulgária.

(13.10)

A második fontos megállapítás az, hogy az Európai Unió külső határait védeni kell. Magyarország mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és megvédje a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára, ez nem Szerbiáról szól, nem a kétoldalú ügyeinkről szól, de a mai nappal 66 474-re emelkedett azoknak a száma, akik az idei esztendőben tiltott módon átlépték Magyarország határát, és közülük 65 934-en a szerb-magyar határon keresztül érkeztek Magyarországra. Márpedig ennek az illegális bevándorlási nyomásnak gátat kell szabni, és jelenleg úgy tűnik, hogy egy fizikai akadály jelenti az egyik legjobb megoldást erre nézvést.

Harmadrészt végre polgárjogot nyert az Európai Tanácson az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldást kell választani. Eddig mindenki, mindenki a Földközi-tengeren keresztül érkező bevándorlási nyomásról beszélt, és nem volt senki sem hajlandó érdemben figyelembe venni azt, hogy a balkáni, szárazföldi bevándorlási útvonalon keresztül ma már legalább annyian érkeznek a térségünkbe, mint amennyien a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is fontos az a kezdeményezésünk, hogy a Valletta-konferenciához hasonlóan egy Budapest-konferenciára is kerüljön sor, ahol az európai uniós, a balkáni, a kelet-mediterráni és a közel-keleti országok vezetői össze tudnak ülni, és meg tudják vitatni ezt a kérdést.

Tájékoztatom önöket arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy a menekültkvóták kérdését nem sikerült még véglegesen rendezni, bár Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében segítséget kap, 40 ezer menedékkérőt fogadnak be onnan önkéntesen a tagállamok, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik. Annak az elismertetéséért vagy elismeréséért is természetesen meg kellett küzdenünk, hogy az mégiscsak egy képtelen helyzet lenne, ha Magyarországra hoznának bevándorlókat olyan országokból, ahová kevesebb bevándorló érkezett korábban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az Európai Tanács legutóbbi, tavaszi ülésén döntés arról született, hogy a befogadás, a kvóták önkéntes alapon működnek, és Magyarországnak az az érdeke, hogy ehhez az európai tanácsi eredeti döntéshez tartsa magát.

Tisztelettel kérem a parlamenti pártok képviselőit, hogy a tájékoztatást egyrészt tudomásul venni szíveskedjenek, másrészt pedig, hogy az elkövetkezendő időszakban is konstruktív vitát tudjunk folytatni erről a kérdésről, amely kétségtelenül Magyarország és az Európai Unió előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás lesz az elkövetkezendő esztendőkben. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 20 2015.06.29. 5:11  17-20

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Egyúttal ‑ dacára annak, hogy sok mindenben, sőt a legtöbb dologban talán nem értünk egyet ‑ köszönöm önnek, hogy ismételten felvetette ezt a kérdést a parlament plenáris ülésén, hiszen abban mindenképpen egyetértünk, hogy az Európai Unió és ezen belül Magyarország jövője szempontjából is az egyik legsúlyosabb kihívással állunk szemben, ezért minden egyes párbeszéd, illetve lehetőség, hogy erről beszéljünk, szerintem üdvözlendő, dacára annak, ha messziről is indulnak az álláspontok egymáshoz képest.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Engedje meg, hogy néhány alapkérdésben elmondjam a kormány álláspontját. Ön arról beszél, hogy az Európai Unió egyik kétségtelenül legfontosabb értéke a szabad áramlás (Dr. Rétvári Bence: Vissza!), többek között az emberek szabad áramlása, de szeretném a frakcióvezető úr figyelmét felhívni nagy tisztelettel arra, hogy ez a szabad áramlás nem a határsértés szabadságára vonatkozik. (Tóbiás József: Ezt senki nem mondta!)

Tehát egy kerítés, egy ideiglenes biztonsági határzár, amit felépítünk Magyarország és Szerbia határán (Tóbiás József: Mikor lesz?), a határsértéseket fogja megakadályozni, tehát a törvénysértéseket. (Kunhalmi Ágnes: Nem fogja! Nem tudja!) Ugyanis az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a 65 934 illegális bevándorló, aki az idei esztendőben, vasárnap estig érkezett Magyarországra, nem azt csinálta, hogy odament egy nyitva lévő határátkelőhelyhez, átadta az útlevelét, a határőr azt kezelte, majd ő átjött; ez a legális, törvénytisztelő módja a határok átlépésének, amiről egyébként az Európai Unió is beszél, a személyek szabad áramlása. De itt a kerítés, az ideiglenes határzár a törvénysértő határátlépések, a határsértések megakadályozására vonatkozik. És lehet abban vitánk egymás között ‑ és legyen is, önök ellenzékben vannak, mi kormányon ‑, lehet arról vitánk, hogy vajon ez-e a jó megoldás, de 65 ezernél több illegális bevándorló fél év alatt, azt gondolom, indokolja azt, hogy fizikai akadályt állítsunk fel ennek visszaszorítására.

És nem példa nélküli az, amit teszünk Európában, tisztelt frakcióvezető úr, mert Bulgária épített kerítést, és a külügyminisztertől származó információ alapján folytatja is ennek a kerítésnek az építését. Görögország és Törökország határán is van kerítés. (Gőgös Zoltán: Hát ott jönnek!) Spanyolország elképesztő műszaki megoldásokkal védi a Marokkó területén lévő városait. És ha mondjuk, távolabbra tekintünk, tehát az óceánon túlra, akkor látjuk, hogy az Egyesült Államok ennél egy határozottabb ‑ vagy durvább? ‑ megoldást alkalmaz akkor, amikor az Egyesült Államok és Mexikó határáról beszélünk. (Gőgös Zoltán: És a marihuána 80 százaléka ott megy keresztül.)

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Szeretném önnek elmondani azt is, hogy mi nagyon fontos hangsúlyt helyezünk a politikai menekültek és az illegális bevándorlók közötti különbségtételre.

(13.40)

Azt gondolom, hogy ebben egyetértés is van közöttünk, és helyes is (Kunhalmi Ágnes: A magyar fiatalok elvándorlásáról beszélj!), hogyha ebben az ügyben egyetértés van, mert azt látjuk, hogy minden száz bevándorlóból, aki megérkezik Magyarországra, 8-9 esetében áll elő az a helyzet, hogy valóban indokolt a menedékjog-kérelme, és valóban azért érkezik, mert az ő élete vagy a családja élete veszélyben van. És ebből a szempontból szerintem közösen kell kikérni magunknak, magyaroknak, hogy bárki politikai vagy erkölcsi szempontból kioktasson minket, mert amikor arról volt szó, hogy a határainknál százával, ezrével érkeztek azok, akik tényleg az életükért futottak, a délszláv háború idején, Magyarország befogadta őket, legyen szó horvátról, szerbről, szlovénról vagy bosnyákról. Tehát amikor politikai menekültekről van szó, akkor, ha Magyarország történelmét áttanulmányozzuk, azt látjuk (Kunhalmi Ágnes: Ti húztok most falat!), hogy Magyarország igenis mindig menedéket adott a politikai okokból menekülőknek.

És még egy fontos kérdésre szeretném felhívni, tisztelt frakcióvezető úr, a figyelmét. Nem tudom, abban egyetértés van-e köztünk, hogy ezt a kérdést alapvetően az Európai Unió területén kívül kell kezelni. (Gőgös Zoltán: Belül lesz a kerítés!) Éppen ezért szerintem nagyon fontos, hogy amikor az Európai Unió fejlesztési programokat hajt végre azokkal az országokkal, ahonnan egyébként ezek a bevándorlók nagymértékben útnak indulnak, akkor az Európai Unió az európai adófizetők ezen euró­milliárdjainak az elköltését kondicionalitáshoz kösse. Magyarul: ezeket a forrásokat úgy kelljen felhasználni a tőlünk távol lévő országokban, hogy ott olyan változások történjenek, amelyek miatt sem politikai, sem gazdasági okokból nem indulnak majd meg a bevándorlók Európa és azon belül Magyarország irányába.

És tisztelettel tájékoztatom önt arról is, tisztelt frakcióvezető úr, hogy igenis fontos az, hogy egész Európa és természetesen a magyar emberek is tisztában legyünk, legyenek azzal, hogy a földközi-tengeri útvonalon történő bevándorlási nyomásnál ma már nagyobb a balkáni útvonalon keresztül érkező bevándorlási nyomás. És mi azt gondoljuk ‑ és ez a vita fenn fog maradni természetesen, de ez megint nem tragikus, hanem az élet természetes rendje ‑, hogy szerintünk egy ideiglenes műszaki határzár, egy kerítés építése igenis segíteni fog ennek a kihívásnak a kezelésében. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 32 2015.06.29. 4:56  29-32

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Tanács múlt csütörtöki és pénteki ülésének napirendjén szerepeltek az országspecifikus ajánlások, amelyeket az Európai Bizottság fogalmaz meg a tagországok gazdaságpolitikáinak jövőbeni irányvonalaival kapcsolatban.

Talán érdemes ilyenkor elidőzni egypár mondat erejéig ott, hogy a magyar gazdaság jelenlegi számai mit is mutatnak valójában. Azt gondolom, ha végignézzük érzelemmentesen, korrekten és higgadtan ezeket a számokat, tárgyilagosan, akkor bizony azt látjuk, hogy Magyarország visszakerült az Európai Unió élvonalába, dacára annak, hogy néhány esztendővel ezelőtt még elég erőteljesen a sereghajtók között szerepeltünk. A tavalyi esztendőben ugyanis 3,6 százalékos növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság, amely a második legmagasabb növekedési ütem volt az európai uniós tagországok között. A tavalyi esztendőben a Magyarországon működő magyar és nemzetközi vállalatok összességében 5216 milliárd ‑ tehát 5216 milliárd ‑ forintot költöttek beruházásokra, ez 14 százalékos növekedés volt egy esztendő alatt, amire 17 esztendő óta Magyarországon nem volt példa. 17 éve nem volt olyan magas a beruházások emelkedése egy esztendő alatt, mint volt az 2014-ben. A befektetési ügynökségünk tavaly 60 olyan beruházási ajánlatot, illetve projektet tárgyalt végig, amelynek nyomán 60 nagyberuházás érkezett Magyarországra és az idei esztendőben már 27 ezek száma, amely egy jelentős növekedés a tavalyi esztendőhöz képest, tekintettel arra, hogy ez egy májusi adat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon 16 hónapja mondhatjuk el, hogy 4 milliónál is többen dolgoznak és fizetnek egyúttal adót Magyarországon. Ma majdnem 4,2 millió dolgozó és adót fizető ember van hazánkban. Természetesen, tisztelt frakcióvezető úr, tisztelt képviselőtársaim, ez nem elegendő ok arra, hogy meg legyünk elégedve vagy hátradőljünk, a cél az, hogy elérjük a cseh gazdaság állapotát, vagyis hogy Magyarországon is 5 millió ember dolgozzon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, ezért a külgazdasági teljesítmény nagymértékben befolyásolja a nemzetgazdasági teljesítményt. Ebből a szempontból jó hír, hogy dacára a nehézségeknek, az Ukrajnában zajló háborúnak, az Oroszországgal szemben alkalmazott európai uniós korlátozó intézkedéseknek és a viszontintézkedéseknek, a magyar export az első négy hónapban 8 százalékkal tudott növekedni, munkanélküliségünk pedig, amely most már 7,1 százalék, az Európai Unióban a leggyorsabb ütemben csökkent.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság évről évre fogalmaz meg ajánlásokat a magyar gazdasággal kapcsolatban és a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban. Azonban, ha végigtekintünk az elmúlt esztendőkön, azt látjuk, hogy ezeket az ajánlásokat rendre hibás előrejelzések alapján fogalmazták meg. Például jóval lassabb növekedést prognosztizáltak Magyarországnak, mint amilyen lett, jóval alacsonyabb növekedési rátát jeleztek nekünk előre. Ehhez képest a magyar gazdaság jóval gyorsabban növekszik, jóval gyorsabban növekednek a beruházások, és jóval gyorsabban csökken a munkanélküliség is. Kérdés az, tisztelt frakcióvezető úr, szerintem jogos, ha feltesszük, mi lett volna akkor, ha Magyarország, Magyarország kormánya az elmúlt esztendőkben ezen hibás előrejelzések alapján hozta volna meg a gazdaságpolitikai intézkedéseit. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy hibás előrejelzések alapján hozott gazdaságpolitikai döntések csak hibás döntések lehettek volna, s egészen biztosan nem röpítették volna Magyarországot az Európai Unió élmezőnyébe.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az Európai Tanács csak általánosságban fogadta el az országspecifikus ajánlásokat, részleteiben tehát nem, és Magyarország Kormánya két országspecifikus ajánlást egészen biztosan nem fog elfogadni. Nem fogjuk elfogadni azt, hogy a közmunka helyett segélyt adjunk, mi azt gondoljuk, hogy a közmunkaprogram helyes és egy család szempontjából sokkal helyesebb, hogyha a szülők munkát kapnak segély helyett. Másrészt pedig nem fogjuk elfogadni az országspecifikus ajánlásoknak azokat a részeit sem, amelyek újabb megszorításokat akarnak Magyarországra erőltetni.

Magyarország kormánya nem hisz a megszorításokban, az elmúlt esztendőkben, 2010 előtt világossá vált, hogy a megszorítások csak zsákutcába vezetnek, mi pedig ezekbe a zsákutcákba, még egyszer nem kívánunk belemenni. Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 58 2015.06.29. 4:13  55-60

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy ismételten lehetőséget ad arra, hogy erről a kétségtelenül fontos kérdésről, amely az Európai Unió előtt álló egyik legfontosabb kihívás, ismét szót válthassunk a parlamentben.

Szeretném önnek elmondani, hogy a helyzet valóban rendkívül súlyos, hiszen a tegnapi napig január 1-jétől számítva az idei esztendőben 66 474 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, közülük 65 934-en Szerbia irányából. Itt szeretném az „illegális” szót aláhúzni, tisztelt képviselőtársaim, tekintettel arra, hogy ezek az emberek jogszabályt sértenek, amikor Magyarország területére lépnek, tekintettel arra, hogy ezek az emberek nem szabályosan, a kijelölt határátkelőhelyeken lépik át Magyarország határát, hanem a zöldhatáron, megsértve Magyarország határát.

A helyzetet súlyosbítja az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy Ausztria és tíz másik európai uniós tagország azt jelezte az elmúlt héten, hogy mintegy 15 ezer illegális bevándorlót kívánnak visszaküldeni Magyarországra. A magyar kormány vitatja ezt a szándékot, tekintettel arra, hogy a dublini kötelezettségek alapján az illegális bevándorlókat abba az európai uniós országba kell visszaküldeni, ahol először beléptek az Európai Unió területére. Márpedig azok az emberek, akik a Balkánon keresztül érkeznek, kizárásos alapon legalább egy európai uniós tagország területén át kellett hogy jöjjenek, mielőtt Magyarországra jöttek, akár Görögország, akár Bulgária ez az ország.

(15.00)

Kétségtelen tény, hogy ezeket az embereket nem hozzánk, hanem alapvetően Görögországba vagy Bulgáriába kell visszaküldeni. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén kritikus fontosságú döntéseket hoztak. Először is világosan kimondták a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtétel fontosságát, mint ahogyan arra képviselő úr is volt kedves utalni. Itt külön figyelembe kell vennünk azt, hogy mindazon száz ember közül, aki menedékkérelmet ad be vagy menekültstátusért folyamodik, utólag az derül ki, hogy körülbelül 8-9 esetében volt indokolt a menekültstátus iránti kérelem.

Másrészt fontos szempont az is, hogy a különbségtételt már az Európai Unió területén kívül végre kell hajtani, de legkésőbb Olaszországban, illetve Görögországban kell létrehozni azokat az úgynevezett hotspotokat, ahol azt a döntést meg lehet hozni, hogy az adott személy gazdasági bevándorló vagy valóban politikai menekültről van szó. Tehát az az álláspontunk, amely szerint a megoldás az Európai Unió területén kívül van, ez reflektálódik ezekben a döntésekben.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az is nagyon fontos, hogy az Európai Uniónak végre földrajzilag kiegyensúlyozottan kellene viszonyulnia ehhez a kérdéshez, ugyanis a Balkánon most már legalább annyian jönnek a térségbe, az Európai Unióba, mint a Földközi-tengeren keresztül, ezért is vetettük fel, tisztelt képviselő úr, hogy a Valletta-konferenciához hasonlóan egy Budapest-konferenciát is rendezni kell, ahol nem az Európai Unió és az Afrikai Unió vezetői, hanem az Európai Unió, a balkáni országok, a kelet-mediterrán térség országai, illetőleg a Közel-Kelet országainak vezetői vitatnák meg a bevándorlás kérdését, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió eurómilliókat, eurómilliárdokat költ az európai adófizetők pénzéből arra, hogy ezeket az országokat fejlesszük. És nagyon fontos, hogy az a kondicionalitás itt meg tudjon jelenni, amelynek értelmében ezeknek az országoknak úgy kellene felhasználni ezeket az európai forrásokat, hogy az látszódjon az ország gazdasági színvonalán, illetve megakadályozzák, megszüntessék azokat az okokat, amelyek miatt ma embereknek gazdasági okok miatt ezeket az országokat el kell hagyniuk.

Köszönöm szépen még egyszer, képviselő úr, hogy volt kedves ezt a témát itt, a parlament plenáris ülésén is felvetni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 70 2015.06.29. 4:15  67-75

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy az energiaellátás biztonsága Közép-Európában talán a legforróbb téma, hiszen ebben a térségben az országok rendkívüli módon kiszolgáltatottak, például Magyarország esetében a gázszükségletünk 85 százalékát Oroszországból szerezzük be, és még nem ez a legmagasabb arányszám, ha ön megnézi a közép-európai országok eseteit.

Mi a helyzet jelenleg? Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet az, nem túlzás azt állítani, hogy délről blokád alatt vagyunk. Tekintettel arra, hogy bár 2010-ben átadtuk a Magyarországot Horvátországgal, illetve Magyarországot Romániával összekötő gáz-interkonnektorokat, sem Horvátország, sem Románia ‑ velünk ellentétben egyébként ‑ nem hajtotta végre azokat a beruházásokat, amelyek nyomán ők is tudnának gázt szállítani Magyarország irányába. Ezzel nemcsak a kétoldalú megállapodásokat szegik meg egyébként, hanem megszegik az európai uniós kötelezettségeiket is, hiszen 2013. december 31. óta minden egyes interkonnektoron biztosítani kellene a kétirányú gázáramlást.

Mi semmiképpen nem fogjuk elfogadni, sőt nevetségesnek tartjuk azokat az érveket, amelyeket sajnos néha még az európai uniós intézmények is felvetnek, hogy nem kell végrehajtani ezeket a beruházásokat, mert úgysem lehet onnan gázt vásárolni. Ha ez lenne a kiindulópont, akkor nem kellett volna ezt az európai uniós szabályozást elfogadni, másrészt pedig mind Horvátország, mind Románia esetében bizony szükségesek lennének olyan beruházások is, amelyek alapján valódi gázszállítások indulhatnának meg Magyarország irányába, gondolunk így egyébként akár a fekete-tengeri kitermelésekre, akár az LNG-terminál megépítésére Horvátországban.

Tisztelt Képviselő Úr! Könnyen előállhat az a helyzet, hogy 2019-től nemcsak dél felől, hanem kelet felől is blokád alatt leszünk, tekintettel arra, hogy az orosz nyilatkozatok világosan fogalmaznak: 2019 után meg kívánják szüntetni az Ukrajnán keresztüli tranzitot. Ezt most lehet komolyan venni meg nem komolyan venni is, de szerintem trendfordító volt az az alkalom, hogy a Gazprom, az OMV, a Shell és az E.ON aláírtak egy egyetértési megállapodást Szentpéterváron arról, hogy az Északi Áramlat kapacitását erősíteni fogják. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy lesz egy megerősített Északi Áramlat, lesz egy déli gázfolyosó, közte meg ott lesz Közép-Európa egy leállított ukrán tranzittal, meg nem valósított dél-észak irányú befektetésekkel, és akkor előjön az a kérdés, hogy vajon Közép-Európa felelőssége-e kizárólag a közép-európai energiabiztonság vagy Európa felelőssége. Én azt gondolom, Közép-Európa energiabiztonsága európai, sőt továbbmegyek, európai uniós felelősség, tekintettel arra, hogy az Európai Uniónak igenis kötelezettsége minden térségében biztosítani az energiabiztonságot.

(15.20)

Ezért szerintem Magyarország esetében fontos azt kihangsúlyozni, hogy nem értünk egyet azzal a sok esetben nem a térségünkben lévő nagyhatalmi szereplők álláspontjával, amely szerint csak az interkonnektorokat kellene megépíteni és erősítgetni, hanem igenis szükség van egy nagy stratégiai beruházásra ebben a térségben. Magyarul: Törökországot össze kell kötni Közép-Európával, tekintettel arra, hogy Törökországba nemcsak Azerbajdzsánból meg Türkmenisztánból fog gáz érkezni, hanem valószínűleg Oroszországból, hosszabb távon pedig akár Iránból és Észak-Irakból is. Tehát nekünk össze kell kötni magunkat Törökországgal. Ezért hívtam meg a török Európa-ügyi minisztert, a macedón, a görög és a szerb külügyminisztert április elején, amikor is deklaráltunk egy világos politikai álláspontot, illetve egy világos politikai elköteleződést arra, hogy egy ilyen beruházást végre kell hajtani. Tájékoztatom önt arról, hogy az elmúlt héten csütörtökön már a szakmai egyeztetés is megkezdődött itt Budapesten, a rendszerirányítók, illetve az energiaügyi tárcák képviselői összeültek, lefektették a menetrendet, amelynek értelmében nyár végére meg kell állapodniuk a rendszer-üzemeltetőknek e beruházás fő paramétereiről, annak érdekében, hogy az Európai Unió prioritásokat tartalmazó listájára ez a beruházás fel tudjon kerülni. Ez a hosszú válaszom.

A rövid válasz pedig az, tisztelt képviselő úr, hogy egy stratégiai gázvezetékre szükség van a térségben, anélkül nem lesz energiabiztonság Közép-Európában. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 20 2015.07.03. 5:08  17-20

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Azt gondolom, annak a gondolatnak a leszögezésével kell kezdenem, hogy Magyarország és Szerbia között soha ilyen jó, soha ilyen zökkenőmentes és soha ilyen hatékony nem volt az együttműködés, mint most.

A két ország közötti kereskedelmi forgalom adatai világosan alátámasztják ezt az állítást, hiszen Magyarország és Szerbia között a kereskedelmi forgalom volumene tavaly meghaladta az 1,7 milliárd eurót, amihez nagymértékben hozzájárult az, hogy a magyar export minden idők legmagasabb értékét érte el Szerbia irányába, és az idei esztendő első negyedévében újabb 2,5 százalékos növekedést tudtunk elérni a kereskedelmi forgalom tekintetében. Annak érdekében, hogy a magyar és szerb vállalatok részaránya minél nagyobb legyen a kereskedelmi forgalomban, az Eximbank egy 45 millió eurós hitelkeretet nyitott meg a két ország vállalatai együttműködésének finanszírozási hátterét megkönnyítendő.

Tisztelt Képviselő Úr! Abban önnek tökéletesen igaza van, hogy Magyarország és Szerbia egymásra vannak utalva, hiszen közösek a kihívásaink a jövőre nézvést, és közös válaszokat kell ezekre találnunk. Geopolitikai érdekeink is közösek, mert azt nagyon fontos leszögezni, hogy nekünk, közép-európai országoknak igenis vannak legitim geopolitikai érdekeink, és joggal várjuk el a nálunknál kétségtelenül erősebb országoktól, hogy amikor geopolitikáikat tervezik, akkor Közép-Európában a közép-európai országok geopolitikai érdekeit is vegyék figyelembe. Márpedig a magyar és a szerb geopolitikai érdekeket három csoport körében tudjuk összefoglalni: legyen béke a közép- és kelet-európai térségben; legyen energiabiztonság a közép- és kelet-európai térségben; és legyen szabad a kereskedelem a közép- és kelet-európai térségben. Ennek megfelelően kötöttünk megállapodásokat, és ennek megfelelően tekintettük át közös fejlesztési programjaink állását.

Először is szeretnék önnek beszámolni arról, hogy az elmúlt időszak eseményei még inkább világossá tették, hogy Közép-Európában és a Balkánon az energiabiztonság tekintetében jelentős előrelépésre van szükség, hiszen a Gazprom, az E.ON, az OMV és a Shell megállapodása nyomán látható, hogy az Északi Áramlat erősítése következik, emellett létre fog jönni egy déli gázfolyosó.

Nekünk, közép-európaiaknak és a balkáni országoknak is az az érdekünk, hogy megteremtsük a Törökország és Közép-Európa közötti gázvezeték-összeköttetést, ebben pedig Szerbiának és Magyarországnak kitüntetett szerepe van, annál is inkább, hogy sem román, sem horvát barátaink mind ez idáig, dacára a kétoldalú és európai uniós kötelezettségeiknek, nem hajtották végre azokat a beruházásokat, amelynek nyomán tőlük gázt tudnánk importálni, 2019-től pedig reális a veszély, hogy az Ukrajnán keresztüli gáztranzit is le fog állni. Még egyszer szeretném ezért hangsúlyozni, hogy a Törökország és Közép-Európa közötti nagykapacitású gázvezeték-összeköttetés közös érdekünk.

Ugyanígy közös érdekünk, hogy az „Egy övezet, egy út” elnevezésű kínai Selyemút-koncepció keretében a görögországi kikötőkbe, azon belül is Pireuszba érkező kínai áruk Nyugat-Európába juttatása Szerbián és Magyarországon keresztül történjék, végre használjuk ki a földrajzi elhelyezkedésünkből fakadó előnyöket, ezért a két főváros közötti vasútvonal fejlesztése, kétvágányúsítása egy közös és nagyon fontos beruházási célunk, főleg úgy, hogy ez a Kína-Közép-Európa regionális együttműködés zászlóshajója lesz. Olyan vasútvonalat fogunk építeni, amely a legnagyobb tengelynyomású tehervonatokat is elbírja, így biztosítjuk azt, hogy a kínai áruk Pireuszból Nyugat-Európába juttatása Szerbián és Magyarországon keresztül történjen. Tájékoztatom önt, frakcióvezető-helyettes úr, hogy július 16-án Budapesten ülésezik a kínai, a szerb és a magyar kormány közös munkacsoportja, amelynek feladata most az egységes megvalósíthatósági tanulmány elfogadása és a finanszírozási tárgyalások megindítása lesz.

Tájékoztatom önt arról is, hogy új határátkelőhelyek átadásáról döntöttünk. A hónap végén visszaadjuk a forgalomnak a Röszke és Horgos közötti régi határátkelőhelyet, 2016-ban Bácsszentgyörgynél, 2017-ben pedig Kübekházánál nyitunk határátkelőhelyeket, ezzel is segítjük mindazokat, akik törvénytisztelő módon kívánnak átlépni egyik országból a másikba. Az ideiglenes biztonsági határzár ugyanis a törvénysértő, határsértő emberek törvénysértéseinek és határsértéseinek megakadályozása céljából épül. A tisztességes emberek számára a határt megnyitjuk, a tisztességtelen szándékkal érkezők számára pedig bezárjuk. Ezért tettük világossá szerb barátaink előtt, hogy az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének semmi köze a kétoldalú kapcsolatokhoz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 16 2015.07.06. 5:13  13-16

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Engedje meg, hogy önt és az Országgyűlés plenáris ülését is a legfrissebb adatokról tájékoztassam az illegális határátlépések számának alakulása tekintetében.

A tegnapi estéig az idei esztendőben 71 871 jogszerűtlen határátlépést regisztráltunk, ezek közül 71 287 eset Magyarország és Szerbia határán történt. Ez a két szám világosan mutatja a helyzet súlyosságát, és ismételten aláhúzza, hogy az Európai Unióban Magyarországra hárul a legnagyobb nyomás illegális bevándorlás tekintetében.

Szeretném ehhez még továbbá hozzátenni, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, azt is, hogy Magyarország könnyen kerülhet egy harapófogóba azáltal, hogy a délről érkező illegális bevándorlási nyomás kiegészül a nyugatról, északnyugatról való visszaküldések nyomásával. Jelenleg összesen 11 európai uniós tagország összességében 15 600 illegális bevándorló Magyarországra való visszaküldésének szándékáról tájékoztatta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalunkat. Azonban mi ezt a szándékot erőteljesen vitatjuk, tekintettel arra, hogy az európai uniós előírások értelmében az illegális bevándorlókat abba az országba lehet visszaküldeni, és annak az országnak kell visszafogadnia, amely bizonyíthatóan az első belépési pont volt az európai uniós tagországok sorában.

Nos, mivel a balkáni bevándorlási útvonalon most már legalább annyian, sőt többen érkeznek az Európai Unióba, mint a földközi-tengeri bevándorlási útvonalon, világos, hogy akik erre jönnek, azoknak legalább egy európai uniós tagországon keresztül kell jönniük, mielőtt Magyarországra érnek. Ehhez még nem is kell teljesen kimerítő földrajzi ismeretekkel rendelkezni, hogy ezt az állítást el tudjuk fogadni mintegy konszenzusként. Tehát világos, hogy bár Magyarországon regisztráltuk ezeket az illegális bevándorlókat először, megfelelve egyébként az európai uniós előírásoknak, ezek az emberek döntő többségükben vagy Görögország, vagy Bulgária területén egészen biztosan jártak, mielőtt Magyarországra érkeztek volna.

Szeretném ismételten felhívni arra képviselőtársaim figyelmét, hogy minden eddiginél fontosabbnak tartjuk a világos különbségtételt a politikai menekültek és az illegális gazdasági bevándorlók között. És szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy azzal, hogy az illegális gazdasági bevándorlók menekültkérelmeket adnak be, pontosan ennek az intézménynek a hitelességét ássák alá. Szeretném önöket tájékoztatni arról is, hogy a magyar költségvetés számára az idei esztendőben legalább 15 milliárd forintnyi pluszkiadást jelent mindaz, ami az illegális bevándorlással jár. Az elmúlt héten itt járt a migrációval foglalkozó európai uniós biztos, aki némi finanszírozási támogatásról biztosította Magyarországot az Európai Bizottság részéről.

Emellett pedig az Európai Tanács legutóbbi ülésén úgynevezett hotspotok felállításáról született döntés. Szeretném aláhúzni itt a parlament plenáris ülésén, hogy Magyarországon ilyen hotspot egészen biztosan nem lesz, hiszen az Európai Tanács döntése világos: azokat az Európai Unió területén kívül kell létrehozni, esetleg Görögország vagy Olaszország területén, de egészen biztosak lehetnek önök abban, hogy a magyar kormány soha nem fog beleegyezni olyan szándékba, amely Magyarország területére telepítene ilyen hotspotot.

(10.00)

Másrészt pedig szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy megállapodás született egy Balkán-konferencia szervezéséről, amelyre Budapesten kerül sor a migrációs biztossal való egyeztetés alapján már szeptemberben, ahol is azoknak az országoknak a belügy- és külügyminisztereit hívjuk össze, akik a balkáni bevándorlási útvonalban, illetve a forrásországok, kibocsátó országok tekintetében érdekeltek. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen konferencia, illetve annak végkimenetele csökkenteni tudja azt a nyomást, amely Magyarországra nehezedik a balkáni bevándorlási útvonal irányából.

Annak érdekében, hogy a konferencia a lehető legeredményesebb legyen és az Európai Unió részéről a legtöbb támogatást megkapjuk ahhoz, hogy ez a bevándorlási nyomás csökkenjen, a holnapi napon a soros elnökséget adó Luxemburg külügyminiszterével fogok Luxemburgban egyeztetni.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném még egyszer aláhúzni azt, hogy Magyarország kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a bevándorlási nyomás csökkenjen Magyarországon, hogy az ebből fakadó biztonsági, belbiztonsági kérdésekben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megnyilvánuló nyomás is csökkenni tudjon, és ezt a célt szolgálja az ideiglenes biztonsági határzár megépítése is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 20 2015.07.06. 5:09  17-20

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A hét végén Görögországban népszavazást tartottak. A jelenleg rendelkezésre álló adataink szerint mintegy 62,5 százalékos részvételt regisztráltak, amely felette van az érvényességi küszöbnek, és tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a 96 százalékos feldolgozottság után kapott nagyköveti jelentés alapján a szavazók 61,3 százaléka utasította el, és 38,7 százaléka támogatta a feltett kérdést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a tervek szerint a mai este Párizsban tanácskozik a német kancellár és a francia elnök. Az Európai Tanács elnöke pedig a holnapi estére rendkívüli eurócsúcsot hívott össze. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan önök is látják az Európa-szerte megjelent nyilatkozatokat. Azokat most itt nem kívánnám idézni. Talán arra szeretnék reflektálni frakcióvezető úr szavaiból, amely a 2010-es magyarországi népakarat-nyilvánításra vonatkozott.

Bizony, ha világosan beszélünk, akkor tudhatjuk, hogy 2010-ben Magyarország rendkívül ingatag lábakon álló gazdasági helyzetben volt. 2010-ben az IMF programja világosan kijelölt egy utat Magyarország számára, amelyet azonban a kormány a választói felhatalmazásra alapozva visszautasított, és egy egészen más gazdaságpolitikai utat jártunk be. Ezek eredményei ma már világosan látszanak: 16. hónapja van 4 millió fölött Magyarországon azok száma, akik munkahellyel rendelkeznek és adót fizetnek. 4,1 millió fő több mint a duplája annak az adófizetői létszámnak, amelyet 2010-ben regisztrálhattunk.

Természetesen elégedetten hátradőlni még nem lehet. Tűzzük ki magunk elé azt a célt, hogy a velünk összehasonlítható dimenziójú és velünk összehasonlítható adottságokkal rendelkező cseh gazdaság szintjét érjük el ebben a tekintetben is, vagyis hogy dolgozzon és fizessen adót Magyarországon 5 millió ember.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság nyitott gazdaság, így a külgazdasági teljesítmény nyilvánvalóan alapvetően meghatározó a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából. Ezért is fontos az a tavalyi adat, amely a magyarországi beruházásokra vonatkozik, hiszen ez magán a számon túlmenően természetesen az ország és annak gazdasága iránti bizalmat is világosan mutatja.

(10.10)

A tavalyi esztendőben 5216 milliárd forintnyi beruházás történt a magyar gazdaságban, 5216 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy egy esztendő alatt 14 százalékkal nőtt a beruházások volumene hazánkban, és az elmúlt 17 esztendőben nem volt ilyen, hogy egyszerre, egy esztendő alatt ilyen mértékű beruházásbővülés történt volna Magyarországon. Emellett az export teljesítménye is tartósan növekedő pályára állt, alátámasztva a gazdasági növekedés hosszú távon fenntartható növekedési pályáját. Az idei esztendő első négy hónapjában 8 százalékos növekedést tudtunk regisztrálni kivitel tekintetében, aminek a jelentőségét pedig kifejezetten emeli az, hogy a szomszédunkban zajló háború, valamint az annak kapcsán elfogadott európai uniós és arra válaszként adott orosz intézkedések rendkívüli módon korlátozzák a keleti irányú kivitelünket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is el kell mondanunk, hogy a magyar modell valóban működik, a magyar reformok valóban működnek, tekintettel arra, hogy egy nagyon régi közgazdasági dogmát is sikerült meghaladnunk az elmúlt öt esztendőben. Ez a nagyon régi közgazdasági dogma úgy szólt, hogy lehetetlen, de legalábbis nagyon nehéz egyszerre gazdasági növekedést produkálni és új munkahelyeket teremteni, vele párhuzamosan pedig egy szigorúan fegyelmezett költségvetési politikát folytatni. Magyarország, a magyar reformok és a magyar modell bizonyították, hogy igenis lehetséges egyszerre gazdasági növekedést produkálni, egyszerre nagy számban új munkahelyeket teremteni, közben csökkenteni az államadósságot, a költségvetés hiányát pedig egy fenntarthatóan alacsony szintre csökkenteni.

Tisztelt Képviselő Úr! 2010-ben tehát ingatag lábakon állt a magyar gazdaság, 2015-re azonban Európa egyik legjobb adatait produkáló gazdasággá alakultunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a jövőben a kormány folytatja azokat az intézkedéseket, amelyek ehhez a rendkívül kedvező helyzethez vezettek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 66 2015.07.06. 10:03  21-66

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen szerteágazó véleményeket hallhattunk itt a mai napon egy olyan kérdésben, amely nemcsak hazánk, hanem egész Európa számára az egyik legsúlyosabb kihívást rejti magában az elkövetkezendő esztendőkre. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az Európai Unió előtt soha nem állt annyi és összességében olyan súlyos kihívás a második világháború lezárása óta, mint most, és ezen kihívások közül valóban az egyik legsúlyosabb a bevándorlás kérdése, amely már olyan méretekben valósul meg, hogy a modernkori népvándorlás fogalmának használata sem túlzás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban egyetértünk, hogy közös európai megoldásra van szükség, ugyanis nem egy magyar kihívással, nem egy magyarországi problémával nézünk szembe, hanem egy egész Európát, azon belül az Európai Uniót is rendkívül súlyosan érintő kihívásról beszélünk. Ezért mindazokkal egyetértünk, akik azt hangsúlyozták a vita során, hogy európai szintű megoldásra van szükség. Ezért is volt különös jelentősége az Európai Tanács legutóbbi ülésének, ahol az Európai Unió állam- és kormányfői számos döntést hoztak a bevándorlási kihívás kezelése érdekében, és ezen döntések során sok esetben érvényesültek a magyar érdekek, érvényesült a magyar álláspont is.

(12.30)

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a magyar kormány álláspontja értelmében továbbra is ennek a kihívásnak a megoldása nem az Európai Unió területén belül van, hanem az Európai Unió területén kívül. Ezért azt gondoljuk, hogy mindazok az eurómilliárdok, melyeket az Európai Unió fejlesztésekre költ az európai adófizetők, így a magyar adófizetők pénzéből is, ezek felhasználása során igenis feltételként kell innentől kezdve alkalmazni azt a szempontot, hogy ezen fejlesztési források úgy hasznosuljanak, hogy a kibocsátó országokban, a forrásországokban mind a politikai, mind a gazdasági viszonyok alakításának eredményeként az Európára nehezedő bevándorlási nyomásnak csökkennie kell. Ennek a kondicionalitásnak az alkalmazása az egyik kulcs ennek a kihívásnak a megoldása szempontjából a jövőre nézvést.

Másodsorban szeretném itt önök előtt kiemelni azt, hogy az Európai Unió végre felismerte, hogy a bevándorlási nyomás Európára nemcsak a Földközi-tengeren keresztül érkezik, hanem a balkáni útvonalon keresztül is. És bizony a balkáni útvonalon keresztül érkező migrációs nyomás tekintetében Magyarországra nehezedik a legnagyobb bevándorlási nyomás. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy 71 871 illegális határátlépést rögzítettek a magyar hatóságok az idei esztendőben tegnap estig, és ezek közül 71 287 esetet Magyarország és Szerbia határán rögzítették.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek szellemében rendkívül fontos volt az Európai Tanácsnak az a döntése, hogy a várhatóan novemberben megrendezésre kerülő vallettai konferenciához hasonlóan ‑ ahol az Európai Unió és az afrikai térség vezetői ülnek össze tanácskozni ‑, az ősz folyamán, még a vallettai konferenciát megelőzően Budapesten is sor kerül egy konferenciára, amely kifejezetten a balkáni útvonalon keresztül érkező bevándorlási nyomásra keresendő válaszokkal, illetve megtalálandó válaszokkal fog foglalkozni. E konferencia részleteinek egyeztetése még folyamatban van.

Volt olyan képviselőtársunk, Schiffer frakcióvezető úr, aki arról beszélt, arra utalt, hogy milyen fontos a stabilitás a Közel-Keleten és az észak-afrikai térségben. Egyetértünk ezzel, hiszen a geopolitikai folyamatok világosan mutatják, hogy a stabilitás hiánya a Közel-Keleten, illetve Észak-Afrikában milyen napi jelentőségű problémákat okoz az Európai Unió mindennapi élete szempontjából. Ezért jelzem a frakcióvezető úrnak, hogy természetesen a magyar kormány minden olyan nemzetközi törekvést támogat, amely a stabilitást segíti elő a Közel-Keleten, illetve Észak-Afrikában. Többek között ezért is hozott meglátásunk szerint bölcs döntést a parlament akkor, amikor úgy döntött, hogy 150 magyar katonával segítjük az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelmet, és ezért támogatjuk azt is, hogy a Közel-Keleten minden olyan nemzetközi tárgyalás eredményesen záruljon, amely a stabilitást segíti elő.

Kénytelen vagyok egy-két kijelentését azonban Schiffer frakcióvezető úrnak kijavítani, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Magyarország semmilyen európai uniós kötelezettségének teljesítését nem mondta fel. A helyzet az, hogy minden európai uniós előírásnak megfelelünk, minden európai uniós kötelezettségünket betartjuk. Ennek megfelelően betartjuk a dublini kötelezettségeinket is.

Ugyanakkor erőteljesen vitatjuk, hogy mindazokat az embereket, mindazokat az illegális bevándorlókat, akiket most az európai uniós országokból hozzánk akarnak visszaküldeni, őket igazából hozzánk kellene. Ezt vitatjuk, mert azt gondoljuk, hogy mivel ezek az emberek egészen biztosan egy másik európai uniós tagország területére is léptek, mielőtt Magyarországra érkeztek volna, ezért őket azokba az országokba kell visszaküldeni. Az egy más kérdés, hogy miért merülünk fel itt mi mint visszaküldési célország. Azért, mert mi minden európai uniós kötelezettségünknek eleget teszünk, többek között mindenkit regisztrálunk, aki egyébként bejön Magyarországra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarország számára az idei esztendőben több mint 15 milliárd forintnyi többletkiadást jelent az a bevándorlási nyomás, amely ránk nehezedik. Ehhez képest az Európai Bizottság migrációs biztosa arról tájékoztatott minket, hogy mintegy 8 millió eurónyi támogatást tud az Európai Bizottság Magyarország számára folyósítani az idei esztendőben a többletfeladatok ellátásának érdekében.

Az ideiglenes biztonsági határzár kapcsán sok vélemény elhangzott itt, a plenáris ülésen. Ezzel kapcsolatban szeretném az önök figyelmét tisztelettel felhívni a következőre. Ha valaki Szerbiából Magyarországra kíván jönni, azt megteheti most is, és megteheti a jövőben is törvénytisztelő, vagyis legális módon. Ha valaki Szerbiából Magyarországra kíván jönni és tisztességes szándékai vannak, akkor elmegy egy nyitva tartó határállomásra, ott átadja kezelésre az útlevelét, azt a határőr kezeli, majd átjön Magyarországra. Ez a törvénytisztelő módja a Magyarország területére történő belépésnek.

Tehát azzal, hogy ideiglenes biztonsági határzárat, magyarul, kerítést építünk a zöldhatárra, azzal az illegális, vagyis törvénysértő, tehát a jogszabályokba ütköző módon Magyarországra jönni akaró emberek lehetőségét vesszük el a törvénysértéstől, a jogszabályok megsértésétől. Vagyis határátkelőhelyeket nyitunk azért, hogy a tisztességes, törvénytisztelő emberek minél könnyebben be tudjanak jönni Magyarországra, de kerítést építünk azért, hogy a törvényszegő módon, törvénysértő módon Magyarországra jönni akaró emberektől ezt a lehetőséget elvegyük vagy legalábbis azt megakadályozzuk.

Ezért a 175 kilométernyi ideiglenes biztonsági határzár természetesen fel fog épülni, annak építését hamarosan meg fogjuk kezdeni, mégpedig úgy, hogy több ponton, olyan szakaszokon, olyan területeken, ahol a bevándorlási nyomás a legnagyobb erővel jelenik meg Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném még az önök figyelmét felhívni az úgynevezett hotspotok kérdésére, amely az Európai Tanács legutóbbi ülésén szintén előkerült. Ezeket a pontokat az Európai Tanács döntése értelmében a frontországokban, esetleg az Európai Unió területén kívül kellene felállítani.

Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy Magyarország kormánya semmilyen módon nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen hotspotot Magyarországon létrehozzon az Európai Unió. Mi azt gondoljuk, hogy azon kérdés eldöntésének, hogy valaki politikai menekült vagy gazdasági bevándorló, mind időben, mind földrajzilag a lehető leghamarabb meg kell történnie.

Ugyanis a helyzet az, hogy ma Magyarországon minden 100 menekültkérelemről 8-9-ről bizonyosodik be a végén az, hogy jogos kérelem volt. Tehát több mint 90-en, akik benyújtanak menekültkérelmeket, aztán kiderül róluk, hogy igazából gazdasági bevándorlók, illegális bevándorlók, ők pontosan annak az intézménynek a hitelességét ássák alá, amely oly fontos nemcsak magyarországi, hanem európai viszonylatban is.

Tehát a politikai menekülteknek, mint ahogy eddig is, Magyarország igenis menedéket nyújt, de a gazdasági bevándorlás által előállított ilyen típusú nyomásnak nem tudunk, nem is kívánunk megfelelni. Ezért meg fogjuk védeni Magyarországot, és természetesen mint schengeni határral rendelkező ország, meg fogjuk védeni Európát, az Európai Uniót is az illegális bevándorlástól.

Magyarország kormányának ez a kötelessége, és ennek a kötelességnek a jövőben is meg kívánunk felelni. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 92 2015.07.06. 4:20  89-95

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Engedje meg, hogy néhány gondolat erejéig a keleti nyitás stratégia eddigi eredményeit ismertessem önnel és a parlament plenáris ülésével.

A keleti nyitás stratégiának az a lényege, hogy a magyar külgazdasági szerkezetet kiegyensúlyozottá tegyük földrajzi szempontból, vagyis hogy a hagyományosnak számító európai, euroatlanti piacaink mellett a magyar gazdasági növekedés forrásai közé bevonjuk a keleti irányú külgazdasági terjeszkedésünket is. Szeretném önnek elmondani, hogy a tavalyi esztendőben a keleti nyitás stratégia keretében Kína tekintetében 7 százalékos exportnövekedést tudtunk felmutatni, ami azt eredményezte, hogy soha ilyen magas nem volt a magyar export Kína irányába, mint a tavalyi esztendőben. Japán irányába 18, Korea irányába 12, Vietnam irányába pedig 41 százalékkal növeltük a magyar kivitelt, csak hogy a legfontosabb piacokat említsem a keleti nyitás szempontjából.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön nyilvánvalóan jól tudja, hogy a keleti nyitás stratégia számára egy meglehetősen komoly nehezítő tényező az Ukrajnában zajló háború, valamint az amiatt elfogadott közös európai uniós korlátozó intézkedések és az arra válaszként adott orosz embargós lépések. Emellett nekünk természetesen mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy pluszpiacokat tudjunk szerezni a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak tőlünk keletre.

A keleti nyitás stratégiánk fókuszában természetesen a Kínával való gazdasági kapcsolatok fejlesztése áll. Ebben a tekintetben hadd jegyezzem meg önnek, a Huaweinek az a célkitűzése, hogy innen, Magyarországról szolgálja ki valamennyi európai exportját, a regionális központ szerepünket erősíti, mint az is, hogy a világ kilencedik legerősebb kereskedelmi bankja, Kína legerősebb kereskedelmi bankja, a Bank of China úgy döntött, hogy Magyarországra hozza a regionális központját. Emellett hazánkban van a Kína–Közép-Európa együttműködés turisztikai központja, május 1-jétől közvetlen légi járat jár Peking és Budapest között, és a Konfuciusz Intézetek regionális központja is Magyarországon található.

Emellett ‑ ha már infrastruktúráról beszélünk ‑ szeretném elmondani, önnek tökéletesen igaza van abban, hogy az infrastruktúra-fejlesztések területén történő együttműködésünk Kínával nagymértékben tudja aládúcolni a magyar külgazdasági, és ezen keresztül a magyar gazdasági teljesítményt. Ezért fontos, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt, amikor Budapesten járt Kína külügyminisztere, Magyarországgal írta alá elsőként az „egy övezet, egy út” kínai logisztikai, kereskedelmi stratégiáról szóló kétoldalú megállapodást, és a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének előkészítése jó ütemben halad annak érdekében, hogy a görög kikötőkbe érkező kínai áruk valóban Magyarországon, illetve Szerbián keresztül jussanak el Nyugat-Európába. A háromoldalú kormányzati munkacsoport ülése július 16-án lesz Budapesten.

Az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bankhoz való kapcsolódásunk kérdésével összefüggésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium felmérte a bankhoz való csatlakozásunk hatásait, és végül az a döntés született, hogy Magyarország rendes tagként csatlakozik az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bankhoz. Az erről szóló magyar kormányzati szándékot egyébként a nemzetgazdasági tárca vezetője már közölte is a pénzintézettel, és amikor a bank létrehozása abba a stádiumba kerül, hogy már ezek a kérdések is napirendre kerülnek, akkor tudnak dönteni az alapító tagok, hogy Magyarország rendes tagként való felvételi kérelmét jóváhagyják-e. Itt jó reményeink lehetnek, hiszen ezt már a kínai külügyminiszternek jeleztem, aki pedig a támogatásukról biztosított minden olyan magyar szándékot, amely az Ázsiával való regionális együttműködést teszi lehetővé.

Tehát szeretném jelezni a képviselő úrnak, hogy az ügy fontosságával természetesen tisztában vagyunk, ezért is javasoltuk a kormánynak a tagsági kérelmet, amely úgy döntött, hogy rendes tagként csatlakozunk, és kérjük a felvételünket, illetve a csatlakozásunkat ehhez a bankhoz. Köszönöm szépen a téma felvetését itt, a parlament plenáris ülésén. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 2 2015.10.05. 5:09  1-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem a mai napon szót napirend előtt, hogy az elmúlt héten New Yorkban lezajlott 70. ENSZ közgyűlési ülésről tájékoztatást adjak önöknek. Természetesen nem volt meglepő, hogy a közgyűlési ülésszak alapvetően a migráció kérdéskörével, a modern kori népvándorlás kérdéskörével foglalkozott.

A tanácskozást megnyitó ENSZ-főtitkár is világossá tette, hogy soha ennyien nem vándoroltak el még otthonaikból világszerte, mint manapság. Körülbelül 60 millió elvándorolt személyről szólnak a statisztikák. A legnagyobb növekedés az elvándorlók számát tekintve 2014-ben volt, és amióta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosi Hivatala létezik, azóta ennyi elvándorolt emberről még soha nem szóltak a statisztikák.

És ha végignézünk, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a világban zajló folyamatokon, akkor bizony azt láthatjuk, hogy az elvándorlás jelenségének erősödése várható, hiszen az elmúlt öt esztendőben 15 jelentős háború vagy fegyveres konfliktus robbant ki, illetőleg újult meg vagy erősödött föl. A klímaváltozás elleni küzdelem is egyelőre korlátozott sikerekkel jár együtt. A vízhiány növekedése, a vízbázisok feletti küzdelem mind-mind azt erősítik, hogy az elkövetkezendő időszakban az elvándorlás jelensége és ebből fakadóan az elvándorlási nyomás többek között Európán is erősödni fog.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban is nagyjából egyetértés van, hogy az Európára háruló bevándorlási nyomásnak két fő oka van. Az egyik az, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel szembeni nemzetközi fellépés áttörő sikere továbbra is várat magára - és itt egy kifejezetten visszafogott kifejezést hasz­ná­ltam -, másrészt pedig, hogy a közel-keleti és az észak-afrikai térség jelentős részei váltak instabillá, utólag rossznak bizonyult nemzetközi politikai döntések következtében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban tehát egyetértés van, hogy az elvándorlás, a migráció kérdésköre globális probléma, globális kihívás. Márpedig, ha globális problémával, illetve globális kihívással állunk szemben, akkor evidens, hogy globális válasznak kellene következnie, mégpedig globális részvétellel.

Ez Európának különösen is érdeke, hiszen azt hiszem, hogy nem nehéz belátnunk, hogy ha az Európára háruló bevándorlási nyomás hosszú távon sem fog csökkenni, akkor az az európai kontinens instabillá válásához is vezethet. Márpedig a bevándorlási nyomás, az Európára háruló bevándorlási nyomás utánpótlása, tartalékai kimeríthetetlenek, elég, ha csak akár Irakban, Szíriában, a szubszaharai térségben, Líbiában, Afganisztánban vagy Pakisztánban élő belső menekültek vagy az onnan elvándorlásukat tervező emberek számát számításba vesszük, ebből a szempontból a különböző nemzetközi statisztikák már 30-35 millió emberről is beszélnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A globális megoldási javaslatunk a következőképpen néz ki. A magyar küldöttség egy öt pontból álló megoldási javaslatot tett az ENSZ Közgyűlésén. Ennek első pontjaként javasoljuk, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi szerepvállalást és nemzetközi erőfeszítéseket erősítsük. Az ISIS visszaszorítása eddig nem sikerült, az ISIS újabb területeket szerzett, ezért egyértelmű, hogy a nemzetközi erőfeszítéseket növelnünk kell. Márpedig ha az ISIS terepfoglalásait, területfoglalásait nem tudjuk visszaszorítani, akkor az elvándorlás jelensége erősödni fog Európa szomszédságában.

Másodsorban, illetve második pontként stabilizálni kell a helyzetet a Közel-Keleten. Itt nyilván a megoldás kulcsa Szíria. Szíriában békés megoldást kell elérni. A német kancellár felvetésével egyetértünk, a lehető legszélesebb politikai egyeztetések szükségesek a tárgyalásokon keresztüli megoldásokhoz, és le kell számolnunk egy illúzióval is. Ennek jegyében, azt gondolom, végre be kell látnunk, hogy a transzatlanti közösség és Oroszország közötti megállapodás, valamint koordinált akciók nélkül nem lesz megoldás a szíriai válság tekintetében.

Harmadrészt javasoltuk világkvóták bevezetését, hiszen az mégsem tartható, hogy olyan nemzetközi politikai döntések miatt van nyomás most Európán, amelyben nem csak Európa vett részt - tehát az a helyes, ha nem csak Európa viseli a terheket. Negyedrészt javasoltuk az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítését, ötödikként pedig a fenntartható fejlődési célok érvényesítését és teljes implementálását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen ezek a célok világosan kimondják, hogy szabályozott, rendezett és biztonságos migrációra van szükség.

Köszönöm a türelmet és a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 35 2015.10.05. 5:00  32-35

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jól láthatóan Európa még nem találta meg a választ arra, hogy az Európai Unió története során előállt legnagyobb kihívást hogyan kezelje. Azt gondolom, ennek alapvetően két oka van. Egyrészt nincsen konszenzus a jelenség természetéről, illetve nincsen konszenzus a jelenség méretéről sem.

A jelenség természetét illetően, azt gondolom, hogy egyenesen kell beszélni egymással, és az európai képmutatást abba kell hagyni. Itt nem menekültválságról van szó, hanem egy modern kori tömeges népvándorlásról, és annak méretéről pedig szerintem elég annyit mondani, hogy kimeríthetetlen utánpótlása van, hiszen Irakban 8 millióan élnek humanitárius segélyen, Szíriában 12 millióan élnek humanitárius segélyen - közülük már több mint 7 millióan belső menekültként -, a szubszaharai térségben 12,5 millió belső menekültről beszélünk, és akkor Afganisztánt, Pakisztánt, Líbiát, Jement ide sem hoztuk. Tehát könnyen lehet, hogy 30-35 millió ember is az elkövetkezendő időszakban olyan döntést hoz, amelynek nyomán a jelenleg is Európára háruló bevándorlási nyomás tovább fog növekedni.

A kötelező kvótákról szóló vita tekintetében, tisztelt frakcióvezető úr, álláspontunk szerint az arról folytatott vita is káros volt, tekintettel arra, hogy időt vitt el a valós megoldások keresésétől. Azt a látszatot tudta kelteni, hogy valamit tesz az Európai Unió, miközben ez teljes egészében egy haszontalan cselekvés volt. Károsnak tartottuk ezt a vitát azért is, mert egyértelműen politikai feszültségeket szült az európai uniós tagországok között, ráadásul meghívásként értelmezték, nemcsak a bevándorolni szándékozók, hanem azok a gazemberek is, akiket embercsempészeknek hívnak, és meghívásként értelmezve még tovább növelték az Európai Unióra, magára Európára háruló bevándorlási nyomást.

Az abszurditáshoz csak annyit tudnék hozzátenni, tisztelt frakcióvezető úr, hogy most legutóbb éppen 120 ezer bevándorló elosztásáról folyt a vita, és amíg erről a 120 ezer fő elosztásáról folytattuk a vitát, addig több mint 120 ezren jöttek be az Európai Unióba, nem beszélve az azóta érkezettekről meg az azt megelőzően érkezettekről.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy amíg az Európai Unió nem állapodik meg arról, hogy a saját határai fölötti ellenőrzést hogyan szerzi vissza, addig minden kvótáról szóló vita teljesen értelmetlen. Amíg nem tudjuk visszaszerezni azt a lehetőséget, hogy a bevándorlási nyomást csökkenteni tudjuk, hogy a beáramlást szabályozott keretek közé tudjuk szorítani, addig teljesen értelmetlen a kvótáról folytatott mindenfajta párbeszéd.

Ráadásul ez a kötelező kvótákról szóló döntés a végrehajtás szempontjából - hogy is mondjam - vitatható, nehezen elképzelhető, hogy a „végrehajthatatlan” szót ne hozzam ide. Ugyanis a döntés úgy szól, hogy erre a bizonyos relokációra, vagyis a bevándorlók letelepítésére csak az úgynevezett hot­spotokból - hogy még egy szép magyar szót idehozzak - van lehetőség. Ezek a hotspotok valamifajta európai uniós személyzettel létrejövő állomások lesznek, ahol elvileg lehetőség nyílik annak eldöntésére, hogy ki az, aki jogosult az európai védelemre, ki az, aki jogosult a menekültstátusra, és ki az, aki gazdasági bevándorlóként erre nem tarthat számot, illetve nem tarthat igényt. De mind a mai napig nem született megállapodás arról, hogy ezek a hotspotok hol jönnek létre, létrejönnek-e egyáltalán, azok milyen formában fognak működni, kik fognak ott dolgozni, milyen jogszabályok szabályozzák majd a tevékenységét, tehát a végrehajthatóság szempontjából egy újabb jelentős kérdőjelet írhatunk itt fel.

Arról már nem is beszélve, hogy a másodlagos bevándorlás kérdéséről sem beszélt senki, nem tudtak erre választ adni. Ugyanis mi garancia van arra, hogy akit ezen szabály alapján majd Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában telepítenének le, másnap ne akarjon éppen Németországba menni? És a schengeni övezet szempontjából majd hogyan fogjuk azt megoldani, hogy a schengeni zónán belül Németországtól különböző országokba letelepített emberek ne menjenek el másnap Németországba?

Tehát annak a kiírásnak a valószínűsége egy schengeni határon, hogy átjárás mindenki számára szabad, kivéve relokáltak, azt gondolom, hogy jelenleg és úgy általában is nehezen elképzelhető - tehát hogy csak az abszurditást tudjam fokozni.

Tehát, tisztelt frakcióvezető úr, tisztelt képvi­selő­társaim, azt gondolom, hogy a kötelező kvótáról szóló vita rossz vita volt, a kötelező kvóta semmilyen módon nem jelent megoldást Európa számára, sőt a kötelező kvóták még tovább rontják Európa helyzetét a bevándorlási nyomás tekintetében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 61 2015.10.05. 4:04  58-63

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon már a napirend előtt volt lehetőségünk arra, hogy néhány gondolat erejéig elidőzzünk az Európai Unió kötelező kvótákra való döntésénél. Engedjék meg, hogy megismételjek ebből néhány elemet, tekintettel a kormány álláspontjára.

Először is, magát a kötelező kvótáról szóló vitát károsnak tartottuk, mert időt vitt el a lehetséges megoldások keresésétől, politikai feszültséget szült a tagállamok között, ráadásul 120 ezer bevándorló relokációjáról szólna, miközben csak a vita időtartama alatt több mint 120 ezren érkeztek az Európai Unió területére. Mindaddig semmi értelmét nem látjuk a kötelező kvótákról meg általában bármifajta kvótáról szóló vitának, amíg az Európai Unió nem tudja visszaszerezni az ellenőrzést a saját határai felett. Márpedig világosan látszik, hogy Görögország nem képes saját határainak a megvédésére a jelenlegi körülmények közepette. Azt tegyük hozzá a korrektség kedvéért, hogy ez nem egy bírálat Görögországgal szemben, mert sok száz vagy ezer kilométernyi tengeri határszakasz megvédése, valamint a szigetek megvédése nyilvánvalóan egy borzasztóan komplikált feladat, ugyanakkor azt is meg lehet oldani.

Ezért azt javasoltuk, hogy egy európai uniós erő jöjjön létre annak érdekében, hogy a görög külső határ védelme megoldott legyen. Na, ott például támogatnánk a kötelező kvótát, hogy az európai uniós tagországok hozzájárulásaival egy ilyen erő létrejöjjön. Egy egyszerű listát kell összeírni, hány rendőrre, hány határőrre, hány katonára, hány hajóra, hány repülőgépre, hány helikopterre van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen Görögország külső határát. Azt gondoljuk, itt helye volna annak, hogy a tagországok kötelező hozzájárulásokat tegyenek egy ilyen erő létrehozására.

A második pontként azt gondolom, nagyrabecsülés és tisztelet illeti Törökországot, Jordániát és Libanont, amiért aránytalanul sokat viseltek mindeddig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kialakult instabil helyzetek kezeléséből. Több millióan tartózkodnak ebben a három országban. Azt gondolom, a helyes politika az, hogy nem meghívást küldünk kvóta álnéven a bevándorolni szándékozóknak, hanem abban segítjük a menekülteket, hogy az otthonaikhoz a lehető legközelebb tudjanak tartózkodni mindaddig, amíg a menekülésük okául szolgáló fegyveres konfliktus véget nem ér. Ezért azt gondoljuk, abban kell segítenünk a menekülteket, hogy Törökországban, Jordániában és Libanonban megfelelő ellátásban részesüljenek. Ezért is javasoltuk azt, hogy az Európai Unió vegye át az ezen országokban található menekülttáborok finanszírozását, és ha új menekülttáborokra van szükség, akkor finanszírozzuk meg azokat is.

A kvótával kapcsolatban, tisztelt képviselő úr, azt gondolom, az végrehajthatatlan döntés, amit a belügyminiszterek tanácsa meghozott, tekintettel arra, hogy még nincs megállapodás arról, hogy a letelepítés alapjául szolgáló hotspotok hol jönnek létre; végrehajthatatlan, mivel a másodlagos migrációra semmifajta megoldás nem született; harmadrészt pedig végrehajthatatlan azért is, mert ha nem teszünk semmit a határvédelem érdekében, akkor olyan elképesztő nyomás lesz az Európai Unión, ami nem százezrekben, hanem milliókban lesz mérhető.

Végezetül pedig tájékoztatom tisztelt képviselő urat és az Országgyűlést, hogy a kormány szerdai ülésének napirendjére tűzte a kötelező kvótákkal kapcsolatos lépésekkel foglalkozó napirendi pontot, amikor is a kormány döntést fog hozni arról, hogy milyen módon tud fellépni azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió egy ilyen fenntarthatatlan és végrehajthatatlan, ráadásul a bevándorlók és az embercsempészek szempontjából is meghívásként értelmezett döntést hozott. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 117 2015.10.05. 2:05  114-121

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy ennél időszerűbb kérdést most az európai közös politika tekintetében feltenni talán nehéz lenne. És persze nehéz lenne olyan kérdést feltenni, amire most nehezebb lenne válaszolni, mint erre. Merthogy a helyzet úgy áll, hogy ha valamikor, akkor most lenne szüksége az Európai Uniónak közös cselekvésre és közös politikára. Hiszen egyáltalán nem túlzás szerintem az a kijelentés, hogy amióta az Európai Unió létezik, azóta ilyen mértékű kihívással a mi közösségünk nem találkozott.

Egyelőre azonban úgy látom, hogy nagyon messze vagyunk attól, hogy közös európai politikáról beszélhessünk, tekintettel arra, hogy a helyzetértékelés sem közös. Ugyanis nincsen konszenzus abban, hogy mivel is állunk szemben, és milyen mértékű a kihívás. A „mivel állunk szemben?” kérdésre szerintem képmutatás azt a választ adni, hogy ez egy menekültválság. Ez nem menekültválság, ez modern kori népvándorlás, amelyben a menedékkeresők mellett nagyon nagy súllyal vesznek részt a gazdasági bevándorlók is. Másodsorban pedig ez nem egy olyan kihívás előttünk, amely egy adott naptári napon belül a közeljövőben véget fog érni, hanem ez egy egyelőre kimeríthetetlennek látszó tartalékokkal rendelkező modern kori népvándorlás és az általa jelentett kihívás.

(16.00)

Én azt gondolom, hogy az Európai Uniónak meg kellene egyeznie abban, hogy egy világos prioritáslista szerint tesszük a dolgunkat, és először a határok megvédését tekintjük feladatunknak, utána azt, hogy mindenkit az otthonához közel tudjunk segíteni. Kellene egy közös lista a biztonságos országokról, és meg kellene állapodnunk abban a metódusban, amely szerint a gazdasági bevándorlókat és a menekülteket meg tudjuk különböztetni egymástól.

Ha az őszinte válaszomra kíváncsi, képviselő úr, azt tudom mondani, hogy szerintem ma ennek a politikának az alapjai még nem kerültek lerakásra, és még nagyon messze van, hogy az Európai Unió vezetői közös hangon beszéljenek, pláne közös hangon beszéljenek az európai emberekkel ebben a tekintetben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 121 2015.10.05. 1:21  114-121

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Stílszerű lenne egy köszönömmel le is tudnom ezt a viszonválaszt, azonban ha lehetőségem van rá, szeretném elmondani a képviselő úrnak és a képviselőtársaimnak, hogy Magyarország kormánya volt az első, amely felhívta a figyelmet arra, hogy itt egy ilyen mértékű kihívással állunk majd szemben.

Nyilvánvalóan azok is, akik az Európai Tanács parlamenti közgyűlésében tevékenykednek és mi is, akik az Európai Tanács különböző formációiban lehetőséget kaptunk rá, elmondtuk már jó egy évvel ezelőtt, hogy a nyugat-balkáni bevándorlási útvonalon még nagyobb bevándorlási nyomás várható, mint a mediterrán útvonalon. Sajnos, ezeket a figyelmeztetéseinket az Európai Unió intézményeinek a vezetői elengedték a fülük mellett, és amivel most szembesülünk, az nagyrészt ennek köszönhető.

Mint ahogy a képviselő úr elmondta, kiegyensúlyozott kormányzati álláspont kell, ez így van, ugyanakkor kiegyensúlyozott európai álláspont is kellene mind földrajzi, mind jogi szempontból. Sajnos, ez sem teljesen így van még, de legalább már polgárjogot nyert az a gondolat, hogy a nyugat-balkáni útvonalra legalább annyira kell figyelni, mint a Földközi-tengeri útvonalra.

Ezért befejezésképpen, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselő úr, ezen a héten csütörtökön Luxemburgban az Európai Unió kül- és belügyminiszterei tartanak egy együttes ülést, ahol a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkező bevándorlási nyomás kerül majd napirendre. Köszönöm szépen a témafelvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 2 2015.10.19. 5:03  1-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A modern kori népvándorlás az Európai Unió történetének legsúlyosabb kihívása, és mindez ugyanígy marad addig, amíg az Európai Unió nem tudja visszaszerezni azt a képességét, hogy ellenőrzést gyakoroljon a saját határai felett. Mindez ugyanígy marad mindaddig, amíg naponta öt-tíz­ezrével áramolnak be a bevándorlók ellenőrizetlenül az Európai Unió területére. Márpedig Európát meg kell védeni a bevándorlók áradatától. Meg kell védenünk Európát, meg kell védenünk Európa biztonságát, meg kell védenünk közös értékeinket, és meg kell védeni közös szabályainkat is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyar­ország bebizonyította, hogy mindez lehetséges, igenis lehetséges megállítani a modern kori népvándorlást. És Magyarország bebizonyította azt is, hogy igenis lehetséges a mégoly bonyolultnak és összetettnek tűnő határrendészeti feladatokat is megoldani, mindehhez két dologra van szükség: szándékra, akaratra, illetőleg összefogásra.

Magyarország a visegrádi négyek összefogásának élén megvédi déli határát, és a mai napon itt azt tudom jelenteni az Országgyűlésnek, hogy mára megszűnt az illegális bevándorlók beáramlása Magyar­ország déli határán. Megvédtük tehát ettől a veszélytől Magyarországot, megvédtük a magyar embereket. Köszönet illeti mindazokat a rendőröket és katonákat, akiknek a megfeszített és áldozatkész munkája nélkül mindezt a jelentést itt ma az Országgyűlésben nem tudtam volna megtenni.

És köszönet illeti visegrádi partnereinket is, köszönet illeti Szlovákiát, Csehországot és Lengyel­országot is, hiszen mi így négyen együtt bebizonyítottuk, hogy Magyarország déli határát meg tudjuk védeni, meg tudjuk védeni az Európai Unió és a schengeni zóna külső határát, és innentől kezdve nincsen elfogadható magyarázat, nincsen elfogadható kifogás arra, hogy 28-an miért ne tudnánk megvédeni Görögország külső határát, vagyis miért ne lehetne a legjobb megoldást alkalmazni, miért kellett a második legjobb megoldáshoz nyúlnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a veszélyt tehát elhárítottuk, ami délről érkezik, azonban itt van a modern kori népvándorlás újabb veszélye, ez azonban nyugatról leselkedik ránk, mégpedig a kötelező bevándorlóbefogadási kvóták képében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió egy kötelező érvényű bevándorlóbefogadási kvótát kíván bevezetni. Magyarul, akiket most az európai szabályok felrúgásával, ellenőrizetlenül beengednek az Eu­ró­pai Unió területére, ezeket a bevándorlókat vissza akarják osztani, többek között azokba az orszá­gok­ba, amelyek komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek minden európai uniós szabálynak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kötelező bevándorlóbefogadási kvótát Magyarország nem fogadja, nem fogadhatja el. És nemcsak azért nem fogadjuk el ezt a kötelező kvótát, mert a miniszterelnöknél tartott ötpárti egyeztetésen a pártok világossá tették, hogy ők maguk sem támogatnak egy ilyen kötelező mechanizmust; nemcsak azért nem fogadjuk el, mert álláspontunk szerint az európai jogszabályok megsértésével hozták ezt a döntést; nemcsak azért nem fogadjuk el, mert tagállami jogosultságokat vontak el akkor, amikor ez a döntés megszületett; és nemcsak azért nem fogadhatjuk el ezt a rendszert, mert az európai politikai vezetők akaratával szembement. Hanem azért sem fogadhatjuk el, mert a nemzeti konzultáción a magyar emberek világos véleményt fogalmaztak meg, és a nemzeti konzultáción elmondott állásponttal nem fér össze egy kötelező bevándorlóbefogadási kvóta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A feladat tehát világos: meg kell védenünk a nemzeti szuverenitásunkat, és meg kell védeni, helyre kell állítani az európai jogszerűséget. Meg kell védenünk Magyarországot, meg kell védenünk a magyar embereket a bevándorlási hullám egy újabb veszélyétől, amely nyugatról érkezik, és kötelező kvótának hívják. Mi azt gondoljuk, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak az az érdeke, hogy ez a szabályozás semmiképpen se maradjon hatályban. Ezért a kormány vizsgálja azokat a lehetséges lépéseket, amelyekkel fel tud lépni európai színtéren a kötelező kvótával szemben. Egyeztetünk visegrádi partnereinkkel is, a kormány a javaslatát az Országgyűlés elé fogja hozni, az Országgyűlés döntését fogjuk kérni, és az Országgyűlés felhatalmazása alapján fogunk eljárni az európai színtéren ezzel az újabb veszéllyel szemben.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 40 2015.10.19. 4:37  37-40

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Modern kori népvándorlás, mint az Európai Unió történetének legsúlyosabb kihívása, itt fog velünk maradni mindaddig, amíg az Európai Unió nem tudja visszaszerezni a saját határai feletti ellenőrzésnek a képességét, és mind az idáig itt marad velünk ez a kihívás, amíg napi szinten, 5-10 ezrével áramolnak be Európába ellenőrizetlenül a bevándorlók.

Európát meg kell védenünk, meg kell védenünk az európai közös értékeket, és meg kell védeni a közös európai szabályokat is.

(14.10)

Magyarország ezen a hétvégén bebizonyította, hogy mindez lehetséges, a rendkívül bonyolultnak tűnő határrendészeti feladatot is sikerült megoldani. Gyakorlatilag mára azt tudjuk jelenteni az Országgyűlésnek, ahogyan frakcióvezető úr is elmondta, a déli határainkon megszűnt az illegális bevándorlók beáramlása Magyarországra. Köszönettel tartozunk természetesen azoknak a rendőröknek és katonáknak, akiknek a megfeszített munkája nélkül ezt a jelentést ma nem tudtuk volna megtenni, és köszönettel tartozunk, még egyszer el kell mondjam, a visegrádi országoknak is. Köszönettel tartozunk a szlovák, a cseh és a lengyel kormánynak, hogy segítséget és hozzájárulást adtak ahhoz, hogy bebizonyíthattuk, hogy az Európai Unió és a schengeni zóna külső határát összefogással meg lehet védeni. Innentől kezdve, én azt gondolom, tisztelt frakcióvezető úr, hogy nem lehet kifogás, nem lehet használható érv az ellen, hogy vajon miért nem tudjuk 28-an Görögország külső határát megvédeni, mert a legjobb megoldás az lenne. Ez a második legjobb megoldás, amit mi létrehoztunk Magyarország déli határán.

Ugyanakkor, tisztelt frakcióvezető úr, egyetértünk abban, hogy a délről érkező veszélynek sikerült akadályt állítanunk, ugyanakkor most a modern kori népvándorlás újabb fenyegetésével állunk szemben, ez pedig már nyugatról érkezik. És lássuk be, hogy a kötelező bevándorlási kvóta, a kötelező bevándor­ló­befogadási kvóta gyakorlatilag, ha lefordítjuk, röviden azt jelenti, hogy mindazokat az embereket, akiket az európai szabályok semmibevételével, korlátlanul, mindenfajta ellenőrzés nélkül beengedtek Nyugat-Európába, most azokat majd vissza akarják osztani mihozzánk, hozzánk, akik rendkívüli erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a közös európai szabályainkat és a közös európai értékeinket is megvédjük.

Szeretném önnek elmondani, tisztelt frakcióvezető úr, hogy Magyarország számára a kötelező bevándorlóbefogadási kvóta elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, mert az a döntés, amely ezt lehetővé tette, illetve amely ezt előírja, az a mi álláspontunk szerint az európai jogszabályok felrúgásával került eldöntésre. Az az álláspontunk, hogy nemzetállami jogosultságokat, nemzetállami jogokat vettek el akkor, amikor ezt a döntést Brüsszelben meghozták.

A miniszterelnök úrnál megtartott ötpárti egyeztetés során világossá vált számunkra, hogy a magyarországi pártok egységesen elutasítják a kötelező bevándorlóbefogadási kvótákat. Ennél még eggyel erősebb érv, tisztelt frakcióvezető úr, hogy a nemzeti konzultáció során a magyar emberek világosan megfogalmazták az ezzel kapcsolatos álláspontjukat, és a nemzeti konzultáción a magyar emberek világossá tették az álláspontjukat, és azzal az állásponttal a kötelező bevándorlóbefogadási kvóta egészen egyszerűen összeférhetetlen. Ezért tájékoztatom tisztelt frakcióvezető urat arról, hogy a kormány az Országgyűlés elé fogja hozni azt a javaslatát, hogy európai színtéren milyen lépéseket kellene, lehetne tenni a kötelező bevándorlóbefogadási kvótával szemben. Egyeztetünk természetesen visegrádi partnereinkkel is és a Magyar Országgyűlés álláspontját, a Magyar Országgyűlés támogatását és döntését fogjuk kérni annak érdekében, hogy Magyarország az európai színtéren is fel tudjon lépni a modern kori népvándorlás immáron új, nyugatról érkező veszélyével, fenyegetésével szemben.

Azt gondoljuk, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem Európának sem érdeke, hogy ez a szabályozás hosszú távon fennmaradjon, ezért kérni fogjuk az Országgyűlés támogatását, hogy ezt a szabályozást európai színtéren meg tudjuk támadni. Köszönöm szépen a téma felvetését, köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 34 2016.02.22. 4:57  31-34

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a felszólalását, köszönöm azt, hogy Nagy-Britannia esetében a távlati kérdésekről, az Európai Unió távlati kérdéseiről is van módunk szót ejteni.

Abban szerintem nincs vita sem itt a Házban, sem az elemzők, az értékelők és az európai politikusok között, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban jelentős mértékben veszített a versenyképességéből. Ennek nagyon sok összetevője és sok oka van, amelyekben valószínűleg már nem értenénk egyet, de a tételmondat valószínűleg megállja a helyét minden vitában. Tehát az Európai Unió sokat veszített a versenyképességéből.

Látjuk, hogy zajlik egy globális verseny, egy olyan globális verseny, amelyben regionális kereskedelmi és gazdasági integrációk versenyeznek egymással. Az Európai Unió is benevezett ebbe a versenybe, amikor is az Egyesült Államokkal megkezdte a tárgyalásait a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről. Ezek a tárgyalások sajnos - a mi ízlésünkhöz képest legalábbis - rendkívül lassan haladtak és haladnak, ezért törvényszerű volt, hogy az Egyesült Államok tekintete más irányba fordul, vagy legalábbis erősebben szegeződik a világ más térségére. Így az Egyesült Államok a közelmúltban - mondjuk úgy - összehozta a Csendes-óceáni Partnerséget, amelyet a TPP betűszóval illetnek. Ez egy olyan kereskedelmi, gazdasági integráció, amely a világ gazdasági teljesítményének 40 százalékát és a világkereskedelem majd’ egyharmadát fogja össze. Sajnos, e tekintetben Európa lemaradt és a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség egyelőre még nagyon messze van attól a ponttól is, hogy egyáltalán sommás véleményt mondjunk arról, hogy akkor az abban a formájában jó lesz-e vagy nem lesz jó Európának, jó lesz-e vagy nem lesz jó Magyar­országnak.

A mértéktartás híve vagyok. Tehát mindaddig, amíg ilyen fázisban vannak a tárgyalások, szerintem az a helyes, ha azt az álláspontot foglaljuk el, hogy mivel Magyarországnak egy nyitott gazdasága van, ezért nyilvánvalóan érdekünk, hogy minél kevesebb akadálya legyen a nemzetközi kereskedelemnek. Ugyanakkor vannak olyan vörös vonalaink, amelyeket semmiképpen sem szeretnénk, ha átlépne a TTP-megállapodás, de egyelőre még nem tartunk ott, hogy világosan láthatnánk, a tárgyalási pozíciónk hogyan alakul.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a világkereskedelem és a világgazdaság más nagy szereplői, Kína, Oroszország és az arab országok is folyamatosan építik a maguk regionális együttműködéseit, és éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az Európai Unió is képes legyen a jelenlegi problémákból kilépve kicsit a tágabb horizontra tekinteni. Ebből a szempontból viszont mindenképpen értelmezendő Nagy-Bri­tannia, az Egyesült Királyság jövőjének kérdése az európai uniós tagság tekintetében. Ugyanis azt gondolom, hogy abban sem nagyon alakul ki vita közöttünk, hogy vajon akkor most az Egyesült Királyság esetleges távozása az Európai Unióból gyengítené az Európai Uniót mind politikailag, mind pedig gazdaságilag. Szerintem a válasz egyértelmű, hogy igen, tehát az Európai Unió gyengébb lenne mind politikailag, mind gazdaságilag akkor, ha az Egyesült Királyság polgárai végül nem azt a döntést hoznák, hogy maradnak az Európai Unióban.

Ezért szerintem nagyon fontos leszögeznünk, hogy közös érdekünk, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. Mert az is fontos a szűken vett gazdasági és politikai szegmensen túl, hogy azok a gondolatok, amelyeket a britek képviselnek Európa jövőjéről, legyenek képviselve az Európai Unióban is. Hiszen jól látszik, hogy azok a kompromisszumok, amelyeket elértünk, nagymértékben széles körű támogatást és konszenzust élveztek, és így a magyar kormány is támogatott több olyan felvetést, amelyet a britek tettek meg ezen vita során; tehát például hogy a nemzeti parlamentek szerepe legyen erősebb. Ezt abszolút mértékben támogattuk, vagy például, hogy a nemzeti gazdaságpolitikák, a több versenyképességet és a kevesebb bürokráciát célozzák meg, ezt is támogattuk. Mint ahogyan természetesen egyetértünk azzal, hogy az erős Európai Uniót erős tagállamokra lehet alapozni. Tehát elutasítjuk azt a megközelítést, hogy legyenek minél gyengébbek a tagországok, hogy majd minél erősebb lehessen az Európai Unió. Szerintünk ez pont fordítva van: minél erősebbek az európai uniós országok, annál erősebb lesz az Európai Unió. Ebben számítunk az Egyesült Királyságra, és reméljük, hogy a brit polgárok bölcs döntést fognak hozni.

Egyebekben pedig a felszólalással egyetértek, és köszönöm, hogy felvetette ezt a témát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 88 2016.02.22. 2:02  85-88

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát. Sajnos, az elmúlt hónapokban Ausztria kancellárja többször is megengedhetetlen hangnemet használt Magyarországgal, a magyar emberekkel, a magyar kormánnyal kapcsolatban. Előfordult olyan eset is, hogy a ’30-as, ’40-es évek legsötétebb európai diktatúráihoz hasonlította a jelenlegi Magyarországot. Ez nyilvánvalóan egy európaiatlan viselkedés, mint ahogy azt gondoljuk, hogy az osztrák kormány bevándorlással kapcsolatos politikája is teljes mértékben szembemegy a józan ésszel, de hogy erről véleményt mondjanak, ez az osztrák embereknek a dolga.

Ami viszont a magyar munkavállalókat illető nyilatkozatokkal kapcsolatos, ott azt szeretném önnek mondani, hogy világossá tettük már a múlt héten is, amikor ezek a nyilatkozatok megjelentek, hogy Magyarország semmilyen diszkriminatív szabályozást nem tud elfogadni. Soha nem fogunk támogatni olyan szabályozást az európai színtéren, amely a magyar munkavállalókat - dolgozzanak akárhol az Európai Unió területén - hátrányosan érintené. Ezt világossá tettük már a brit kérdések kapcsán is, amikor elmondtuk, hogy azt értjük, hogy egyes tagországok meg akarják szüntetni annak lehetőségét, hogy a saját szociális rendszereikkel valaki visszaéljen, de hogy ez egy diszkriminatív szabályozásban öltene testet, azt semmiképpen nem tarthatjuk elfogadhatónak, nem tartjuk elfogadhatónak.

Úgyhogy arról szeretném biztosítani a képviselő urat, hogy folyamatosan figyeljük az osztrák politikai nyilatkozatokat, figyeljük, ha ezeket a nyilatkozatokat esetlegesen valós kezdeményezések követik, és ha így lesz, akkor biztosan mi fogunk a leghangosabban tiltakozni az ellen, hogy magyar munkavállalókat hátrányosan érintsen bármilyen szabályozás, és nem fogunk támogatni semmi ilyen jellegű szabályozást, hogyha az európai színtéren felmerülne. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 144 2016.02.22. 1:56  139-148

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Magyarország kormányának álláspontja teljesen egyértelmű a bevándorlási válság kapcsán. A magyar emberek a nemzeti konzultáció keretében világosan elmondták, hogy az az elvárásuk Magyarország kormányával szemben, hogy az védje meg Magyarországot, védje meg a bevándorlás nevű jelenségtől is. A magyar kormány ennek megfelelően soha nem támogatta, nem is támogatja és nem is fogja támogatni semmilyen kvótának a bevezetését.

Világossá tettük, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés a mi álláspontunk szerint nemcsak ésszerűtlen, nemcsak végrehajthatatlan, nemcsak ellentétes Európa érdekeivel, hanem ráadásul a vonatkozó döntés az európai jogszabályok megsértésével történt. Ezért fordultunk az európai bírósághoz, ugyanúgy, mint Szlovákia, és ezért tettük világossá, hogy a kötelező betelepítési kvótát soha nem fogjuk támogatni, és mindent megteszünk az európai uniós fórumokon annak érdekében, hogy soha ne lépjen életbe ilyen európai uniós szabályozás, amely ránk nézve ilyen jellegű kötelezettséget állapítana meg.

Arról nem is beszélve, hogy ez egy nemzeti szuverenitási kérdés is. Ha egy ország elveszíti annak a lehetőségét, hogy maga döntse el, kiket enged be, vagy kiket nem enged be saját országába, akkor bizony elveszíti szuverenitásának egy részét is és mi minden egyes olyan megközelítést, intézkedést elutasítunk, amely a szuverenitásunk akár egy egészen kicsi szeletének feladásával is járna. Ezért szeretném önt és önön keresztül a Jobbik támogatóit is, tisztelt képviselő úr, megnyugtatni: nincs félnivalójuk. Magyarország Kormánya mindig is határozottan ki fog állni a kötelező betelepítési kvótákkal szemben. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 148 2016.02.22. 1:12  139-148

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Az Európai Tanács üléseinek végén elfogadnak úgynevezett konklúziókat, amely konklúziókban világosan olvasni lehet, hogy a tavalyi európai tanácsi üléseken elmondottaknak megfelelően sem Magyarország, sem Szlovákia nem tartja elfogadhatónak azt a döntést, amely a kötelező kvótákra vonatkozott. Tehát senki nem fogadott el olyan döntést, amely a korábbi magyar állásponttal ellentétes lenne - mármint a magyar kormány részéről.

Tehát szeretném itt és most újra világossá tenni, úgy tűnik, nem lehet ezt elégszer elmondani: Magyarország Kormánya ellenzi a kötelező betelepítési kvótát. Amíg Magyarországnak ez a kormánya van, amely jelenleg, addig semmilyen kötelező betelepítési kvótában nem fogunk részt venni, és minden egyes európai fórumon mindenkinek felhívjuk a figyelmét arra, hogy mi ellene vagyunk és nem fogjuk elfogadni, hogy bárki ránk erőltesse a kötelező betelepítési kvótát.

Remélem, egyértelmű voltam, többféleképpen próbáltam ugyanazt elmondani, hogy mindenki számára világos legyen. Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársam. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 34 2016.02.29. 7:18  31-50

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya üdvözli a 2016-os esztendőt a magyar-lengyel szolidaritás évének deklaráló országgyűlési határozati javaslat benyújtását, és természetesen támogatja, sőt, kéri annak elfogadását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és Lengyelország, a magyar és a lengyel nép több történelmi korszakon átívelő barátsága egy egyedülálló szilárdságú barátság európai összevetésben. A két nép már kölcsönös támogatást nyújtott egymásnak a XVIII. és a XIX. század szabadságharcai és forradalmai során, majd kölcsönösen befogadták és menedéket nyújtottak egymás felkelőinek, amikor a nagyhatalmi túlerő felülkerekedett a szabadságvágyon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az évszázados magyar-lengyel sorsközösség és barátság igazi XX. századi megnyilvánulása volt a két nép hősies és közös küzdelme a kommunista diktatúrával, a kommunista diktatúrákkal szemben. Magyarország és Lengyelország népei hősies küzdelmükkel 1956-ban megnyitották azt az utat, amely végül Közép-Európában a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a kommunista rendszerek, a kommunista diktatúrák bukásához vezetett.

Mi, magyarok soha nem fogjuk elfelejteni, hogy 1956 őszén több tízezer lengyel ember adott vért annak érdekében, hogy segítse a forradalom magyar sebesültjeit, és soha nem fogjuk elfelejteni, hogy gyógyszer- és építőanyag-szállítmányokkal járultak hozzá, a magyarok harcát segítendő, az elnyomó diktatúrával szembeni harc sikeréhez. A több tízezer lengyel véradónak, a gyógyszerszállítmányoknak, az építőanyag-szállítmányoknak köszönhetően ebben a nehéz helyzetben Lengyelország nyújtotta a legnagyobb értékű segítséget a harcban álló Magyar­országnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! 1956 új fejezetet nyitott Magyarország és Lengyelország, a magyar és a lengyel nép barátságában. És ez a barátság nemcsak politikai szinten erős, nemcsak a politikusok között létezik, hanem erős a társadalom széles rétegei, a magyar és a lengyel emberek között is.

Az idei esztendőnek pedig különös jelentőséget ad az, hogy idén ünnepeljük az 1956. júniusi poznańi kommunistaellenes felkelés és a mi 1956-os forradalmunk 60. évfordulóját. A poznańi események egyértelműen inspirációt jelentettek a magyar szabadságharcosoknak; Lengyelországban pedig széles társadalmi összefogást és széles társadalmi mozgalmat hoztak létre, illetve indítottak Magyarország megsegítése érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma, 60 esztendővel később, a magyar-lengyel barátság és a magyar-len­gyel szolidaritás pontosan ugyanolyan aktuális, mint bármikor közös történelmünk során. Ma ugyanis Európa, az Európai Unió és azon belül a magyar és a lengyel nép az Európai Unió történelmének legsúlyosabb kihívásával áll szemben. És ezért, mint annyiszor közös történelmünk legnehezebb időszakaiban, most is alapvető jelentőségű, hogy meg tudjuk erősíteni összefogásunkat és szövetségünket.

A magyar és a lengyel két olyan nép, amelyben határozottan erős a hagyományos európai értékek megőrzése iránti igény, így a keresztény hagyományok, a nemzeti identitás, az anyanyelv, illetve a családi értékek védelme. Éppen ezért nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország kormányai hasonlóképpen ítélik meg a helyzetet, amikor az Európai Unió történelmének legjelentősebb és legsúlyosabb kihívására adandó válaszok kerülnek terítékre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a ponton ismételten a köszönetnyilvánítás kell hogy eljöjjön, hiszen Lengyelország segítsége nélkül Magyarország nem lett volna képes a déli határainál megállítani a modern kori népvándorlás áradatát. Köszönettel tartozunk Lengyelországnak, és Lengyelország mellett persze Csehországnak és Szlovákiának, hogy segítséget nyújtottak nekünk. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján természetesen nem véletlen, sőt nem­hogy nem véletlen, hanem egyenesen indokolt is, hogy a jelenlegi magyar külpolitika fókuszában fo­lya­­matosan ott legyen a Lengyelországgal való együtt­működésünk és a visegrádi együttműködés folyamatos erősítése. Mert mi, közép-európaiak így vagyunk erősek, illetve még pontosabban: így, együtt sokkal erősebbek vagyunk, mint hogyha külön-külön vennénk fel a küzdelmet a mai kihívásokkal szemben.

Ennek jegyében fejlesztjük folyamatosan gazdasági együttműködésünket, amelynek következtében kereskedelmi forgalmunk már a 7 milliárd eurót is meghaladta. Ennek jegyében készítjük elő a lengyelországi magyar kulturális évadot. És ennek jegyében minden esztendőben, az elnökök jelenlétében emlékezünk meg a magyar-lengyel barátság napjáról.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért dolgozunk, hogy Magyarország és Lengyelország kétoldalú, térségi és európai politikai együttműködése még dinamikusabb és még eredményesebb legyen.

(14.30)

Lengyelországban a szenátus és a szejm egyhangú szavazással hozott határozatot arról, hogy 2016-ot a magyar-lengyel szolidaritás évének deklarálják. Ezért azt javaslom, tisztelt elnök úr, tisztelt képvi­selőtársaim, a kormány nevében, hogy az Országgyűlés fogadja el azt a határozatot, amely megerősíti a történelmi korokon és politikai irányzatokon átívelő magyar-lengyel szolidaritást. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 108 2016.03.07. 2:16  105-108

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügy­mi­nisz­ter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kép­viselő Asszony! Köszönöm szépen a kérdését. Tisz­telt Képviselő Asszony! Több nagyberuházásért va­gyunk jelenleg versenyben. Több olyan nagy­be­ru­há­zó vizsgálja Magyarországot mint lehetséges hely­színt, amelyek nemcsak Európa-, hanem világszerte kifejezetten ismert vállalatok, és Magyarországra eurómilliókat, eurótízmilliókat hoznának és munka­helyek százait teremtenék meg.

A szombathelyi közgyűlés határozata egy ilyen, Magyarországot is vizsgáló beruházó lehetséges beruházási döntésével van összefüggésben.

(13.30)

Magyarország érdekeit nem sértve szeretném önnek elmondani, hogy annak a vállalatnak, amellyel arról tárgyalunk jelenleg, hogy egy nagyberuházást hozzon Magyarországra, és potenciálisan Szombathely mellé hozza ezt a beruházását, semmi köze a szemétégetéshez. Tehát a befektetési ügynökség portfóliójában, illetve a befektetési ügynökség által tárgyalt projektek között nincs hulladékégető projekt, amely Szombathelyen vagy annak közelében megvalósulna. Tehát ebből a szempontból szeretném megnyugtatni. Abban a tekintetben pedig szeretném jó hírekről biztosítani, hogy az a beruházás, amelyről tárgyalunk, jelenleg két potenciális magyarországi helyszínt vizsgál, egy harmadik, nem magyarországi helyszínnel versenyeztetve.

És abban kérném még az ön türelmét, hogy értem én, hogy azt szeretné, nevezzem meg ezt az egyébként jól ismert befektetőt, vállalatot, amely gyártási tevékenységet végezne, semmilyen módon nem hulladékégetést vagy kommunálishulladék-kezelést, de ezt nem tudom még egyelőre megtenni, tekintettel arra, hogy a vállalat csak akkor hozza nyilvánosságra a döntését, ha azt a legfelsőbb szintű döntéshozatali fórum eldöntötte. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Minden, ezzel ellentétes magatartás a részemről Magyarország esélyeit csökkentené ezen beruházás elnyerése tekintetében, ezért még a türelmét kérem, de megnyugtatom: nincs szó szemétégetőről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 156 2016.03.07. 2:16  153-160

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Nagyon fontos témát vetett fel, amelyre szerintem nem összességében hat percet kellene szánnunk az Országgyűlésben, hanem beszélhetnénk erről napokig vagy hetekig is, és az sem lenne túlzás a téma fontosságát tekintetbe véve. Ezért most engem két percre bekorlátozva engedje meg, hogy azt elmondjam önnek, hogy a magyar külpolitikának az az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségeket folyamatosan erősítse. Szerintem ennek egy ‑ nem kizárólagos, hanem egy ‑ fontos eszköze az, hogy azokkal az országokkal, ahol nemzeti közösségeink élnek, normalizáljuk a kapcsolatunkat, és próbáljuk valóban stratégiai szintre emelni mindezt. Van, ahol ez sikereses, és jár pozitív visszajelzésekkel, és van, ahol bizony be kell látnunk, hogy a partnerkormányok nem partnerek abban, hogy egy ilyen típusú, a józan ész talaján álló és a nemzeti közösség számára is kedvező együttműködést építsünk fel.

Fogalmazott meg kétségtelenül negatív folyamatokat a frakcióvezető-helyettes úr, ezek egy részével egyet is értek. Egyetértek azzal, hogy Romániában az elmúlt időszakban számos olyan döntés született akár országos, akár helyi szinten, amelyről nehéz letagadni, hogy a magyar nemzeti közösség ellen irányultak. Én azt gondolom, hogy a Romániában jelenleg korrupcióellenes éllel folytatott eljárások egy jelentős részének magyarellenes felhangja van, ez teljesen egyértelmű, ezek a korrupcióellenesnek nevezett intézmények elsősorban a magyar nemzeti közösség szervezeteit, vagy általuk irányított állami vagy helyi hivatalokat céloznak, ezt elfogadhatatlannak tartjuk, ennek többször hangot is adtunk. Ugyanakkor azt gondolom, az is elvitathatatlan, hogy több szomszédos országban születtek olyan döntések ‑ itt elsősorban, mondjuk, Szerbiát érdemes említeni -, amelyek kifejezetten a helyi magyar nemzeti közösség javát szolgálták. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Mivel a lehetetlen küldetés első fele véget ért, a maradék egy percben majd próbálom folytatni az ön kérdésére adandó vagy adott válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 160 2016.03.07. 1:31  153-160

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Arról szeretném önt biztosítani, hogy amikor mi a határon túli magyar nemzeti közösséget érintő kérdésekben döntéseket hozunk vagy ott felvállalandó és folytatandó politikáról hozunk döntést, akkor azt mindig a helyi magyar nemzeti közösség képviseletét ellátó szervezettel való konzultáció után tesszük. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.) Tehát minden egyes esetben, amikor határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyben állást kell foglalnunk, megkérdezzük a helyi magyarok szervezetét, mit gondolnak, milyen álláspontot vigyünk.

Tudja, frakcióvezető-helyettes úr, nem akarom én ezt a vitát itt pártalapra helyezni, mert szerintem ez sokkal fontosabb vita annál, mint hogy itt most elkezdjünk pártoskodni, de az egészen biztos, hogy önök az elmúlt időszakban sokszor kértek számon rajtunk olyan intézkedéseket vagy megnyilatkozásokat, amelyekről, amikor megkérdeztük az adott országban élő magyar nemzeti közösség képviseletét, azt mondták, hogy nehogy ezt megtegyük, mert ha megtesszük, attól nekik csak rosszabb lesz. Tehát én arra kérem önt, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, hogy mindig a helyi magyarok érdekeinek megfelelően alakítsuk a szomszédos országokkal kapcsolatos politikánkat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ugyanakkor azt kell mondjam, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, hogy számos esetben természetesen egyetértünk a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben, néhány esetben nem, de ezeket mindig van módunk megvitatni akár itt, akár más formátumokban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 26 2016.05.24. 6:14  25-42

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig ismertessem önökkel a Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet, a WHO között kötött megállapodás részleteit, és a támogatásukat szeretném kérni ahhoz, hogy az Országgyűlés ezt a nemzetközi megállapodást törvényben hirdesse is.

Először is nyilvánvalóan mindannyian, akik itt a teremben vannak, pontosan tudják, hogy az Egészségügyi Világszervezet az ENSZ egészségügyi kérdésekkel foglalkozó, szakosított szervezete, amelyet 1948-ban alapítottak, és a globális egészségügyet koor­dináló és irányító testületként működik. A WHO legfőbb prioritása az, hogy minden ember a lehető legmagasabb szintű egészségi állapotot érhesse el, valamint hogy a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés az egész világon igazságosan elérhető legyen. A WHO egy világszerte kiterjedt hálózattal rendelkezik, amely keretében hétezer munkatársat foglalkoztat.

Az ENSZ tekintetében megfigyelhető az a törekvés az elmúlt esztendőkben, hogy Genfből megpróbálják elköltöztetni a különböző szakosított intézményeiket és szervezeteiket, hiszen a genfi tartózkodás és a genfi működés rendkívül költségigényes, és ehhez képest finanszírozási szempontból hatékonyabb működést tűztek ki célként.

Ennek megfelelően az Egészségügyi Világszervezet is úgy döntött, hogy a jelenleg Genfben működő funkciói egy részét Budapestre telepíti át. Először a humán erőforrást összehangoló feladatokat ellátó központ költözik Magyarországra, az erről szóló tárgyalásokat a tavalyi esztendő végén, decemberben kezdtük el, és az idei esztendő márciusában erősítette meg az Egészségügyi Világszervezet azt a szándékát, hogy ezt a központot Budapestre hozzák.

A WHO-nak ez a döntése a magyar kormány szándékaival teljes mértékben egy irányba mutat, hiszen nekünk az a szándékunk, hogy minél több ENSZ szakosított szervezet és minél több nemzetközi intézmény Budapestre hozza különböző központjait. Ez Magyarország számára jó, hiszen a magyar szakképzett munkaerő foglalkoztatása szempontjából ez előrelépés, a magyar szakképzett munkaerő nemzetközi jellegű szakmai tapasztalatokat tud szerezni, illetve, ha egy-egy nagy nemzetközi szervezet vagy ENSZ szakosított intézmény Magyarországra hozza a központját, akkor itt rendezvényeket, konferenciákat szervez, amiből a szakmai és természetesen a pénzügyi pozitív hatásokat is itt lehet tartani.

Azt látjuk, hogy ebben a versenyben Magyarország a Budapest által nyújtott komparatív előnyök miatt kifejezetten jól áll, hiszen Budapest földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális adottságai, a magasan képzett, idegen nyelveket beszélő munkaerő megléte és a fejlett pénzügyi, valamint informatikai szektor nyomán olyan lehetőségeket tud kínálni a nemzetközi szervezeteknek, amelyek nyomán költségvetési és szakmai szempontból is megéri Budapestre hozni ezeket a központokat.

Az Egészségügyi Világszervezet a szolgáltatási központi funkcióinak Budapestre telepítését több fázisban tervezi, első lépésként a világszervezet humánerőforrás- és személyügyi adminisztratív tevékenységeinek az áthelyezéséről hozott döntést. Ez 28 nemzetközi munkatárs Budapestre telepítésével is jár már első lépésben, és az itteni működési tapasztalatok alapján fog majd dönteni az Egészségügyi Világszervezet arról, hogy milyen ütemezésben, milyen menetrend szerint hozza Magyarországra a többi funkcióját.

A megállapodás a többi Budapesten működő ENSZ-szervezethez, az UNHCR-hoz, illetőleg az UNICEF-hez hasonlóan rendezi a budapesti központ működésének jogi kereteit, valamint a budapesti köz­pont jogállását és a munkatársak jogállását, a nekik adható kiváltságokat és mentességeket. A megállapodás szövegének a végleges megállapításához a szükséges felhatalmazást a kormány egy májusi határozatában biztosította, és így május 11-én ezt a szerződést Mikola István államtitkár írta alá a WHO főigazgató-helyettesével, Hans Troedssonnal. A megállapodás 16 cikkből áll, és a törvény a megállapodás hiteles angol, illetve magyar nyelvű szövegének a kihirdetéséről rendelkezik.

Az Egészségügyi Világszervezet budapesti központjának elhelyezéséről, a működési feltételekről és az ehhez szükséges pénzügyi források biztosításáról a kormány egy külön határozatban döntött, ennek a határozatnak a kiadása folyamatban van. Az elhelyezés 2016-ban ‑ az elhelyezés egyszeri költségeit is figyelembe véve ‑ hozzávetőlegesen 300 millió forintos költségvetési kiadással jár, és ezt követően évente 200 millió forintot kell a költségvetésből biztosítanunk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz kérem az önök támogatását, hogy Magyarország és az ENSZ együttműködését fokozni tudjuk abból a szempontból, hogy a Genfből való kiköltözések esetében minél többször Budapest legyen a célpont, illetőleg arra kérem önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot most támogassák, hogy azt ki lehessen hirdetni.

Köszönöm a figyelmet, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 42 2016.05.24. 1:30  25-42

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Hálás vagyok azoknak a képviselőtársaimnak, akik folyamatosan próbálják segíteni a munkámat itt a parlamentben. Szeretném önöknek megköszönni a támogató hozzászólásokat mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról. Azt gondolom, hogy azok a szempontok, amelyeket a képviselő hölgyek és urak voltak kedvesek felvetni, azok mind méltányolandó és megfontolandó szempontok.

Mi természetesen, amikor pénzügyi támogatást adunk egy ilyen szakosított intézmény Budapestre hozásához ‑ mondom ezt a Jobbik vezérszónokának ‑, azt mi munkahelyteremtési szempontból tudjuk a külügyi, külgazdasági intézményrendszerben elbírálni, tehát hogy az egészségügyi költségvetés milyen forrásokat mozgósít, milyen célok támogatására, azok a munkahelyteremtési forrásokkal nincsenek összefüggésben. Ugyanakkor egyetértek a szocialista párti megszólalókkal is abban, hogy nyilvánvalóan egy ilyen, egészségüggyel foglalkozó világszervezet központjának budapesti megjelenése úgy általában a magyar egészségügyre ráirányítja a figyelmet, és különböző modernizációs folyamatokat el tud indítani.

Örömmel veszem azt, hogy vannak olyan ügyek, amelyek egyértelműen nemzeti érdekeket szolgálnak, és a parlament minden képviselettel rendelkező pártjának támogatását élvezik. Nem vagyok abban biztos, hogy a következő napirendi pontnál is ugyanezt a mondatot majd a vita végén elmondhatjuk.

Köszönöm szépen a támogatást és köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 46 2016.05.24. 17:19  43-102

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem Schiffer András frakcióvezető úrnak és az LMP frakciójának, hogy benyújtották ezt az országgyűlési határozati javaslatot, tekintettel arra, hogy ezzel lehetőséget biztosítanak arra, hogy a legadekvátabb helyen, a Magyar Országgyűlésben vitázzunk egy olyan kérdésről, amely kétségtelenül az elmúlt és az elkövetkezendő időszak egyik legjelentősebb külgazdasági kérdése. De talán nem is helyes leegyszerűsíteni ezt a külgazdaság területére, hiszen ahogyan azt frakcióvezető úr is elmondta az expozéjában, egy szabadkereskedelmi megállapodásnak nemcsak hogy egy teljes nemzetgazdaságra, de egy egész országra, ráadásul most itt egy transzkontinentális megállapodásról beszélünk, tehát egy egész kontinensre és egy egész kontinens jövőjére nagyon komoly hatása van.

Ráadásul azért is nagyon időszerű és helyes, hogy ez az országgyűlési határozat idejött elénk, merthogy az Európai Unió, maga Európa versenyképességének a jövője nagyon szorosan összefügg a szabadkereskedelmi megállapodásokkal. A világgazdaságban most egy olyan globális versenynek lehetünk a tanúi, amely globális versenyben a résztvevők a regionális, illetve az interregionális gazdasági és kereskedelmi integrációk. Ha ezeknek a regionális és interregionális gazdasági és kereskedelmi integrációknak a versenyét nézzük, akkor ha csak a megállapodások szempontjából közelítünk hozzá, azt kell mondani, hogy Európa ebben a tekintetben lemaradt. Persze más kérdés, ugye a frakcióvezető úr vezérszónoklata, illetve expozéja is rávilágít arra, hogy ellenkező megítélések vannak arról, hogy az vajon jó vagy rossz hír-e, ha az ember egy ilyen versenyben kizárólag a megállapodások számát tekintve adott esetben lemarad.

Azért is helyes vitázni szerintem a szabadkereskedelmi megállapodások jövőjéről, merthogy azt is jól mondta frakcióvezető úr, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások a magyar gazdaság jövője szempontjából rendkívül komoly jelentőséggel bírnak, ugyanis a magyar gazdaság egy nyitott és exportorientált gazdaság. Ha a tavalyi esztendő számait megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a külgazdasági területen nincsen olyan jelentős mutatószám, ahol a magyar gazdaság rekordot ne döntött volna. A tavalyi esztendőben minden idők legmagasabb exportját, minden idők legmagasabb külkereskedelmi többletét látjuk és minden idők legtöbb beruházását. A magyar gazdaság tehát egy nyitott, exportorientált gazdaság, amelynek növekedését elősegíthetik ‑ és szeretném aláhúzni: elősegíthetik ‑ a szabadkereskedelmi megállapodások.

Ugyanakkor számunkra rendkívül fontos, hogy a kitárgyalt megállapodások megfeleljenek a magyar érdekeknek. Itt most egy nagyon leegyszerűsítő mondatot mondhatnék, amely gyakorlatilag a magját jelenti a kormányzati álláspontnak: ha egy szabadkereskedelmi megállapodás jó Magyarországnak, akkor azt támogatjuk, ha egy szabadkereskedelmi megállapodás nem jó Magyarországnak, azt nem támogatjuk. Amikor azt mondom, frakcióvezető úr, hogy jó Magyarországnak, akkor én azt legalább olyan széles értelemben értem, mint ahogyan azt ön volt kedves itt elmondani az expozéjában, tehát nem kizárólag gazdasági kérdésről beszélünk ebben az esetben, tehát szándékosan fogalmaztam úgy, hogy jó Magyarországnak, és nem azt mondtam, hogy jó a magyar gazdaságnak. Ez gyakorlatilag a magyar kormányzati álláspont magja.

Miközben a szabadkereskedelmi megállapodások valóban hozzájárulhatnak a magyar gazdaság növekedéséhez, aközben rendkívül fontos, hogy ezek a szabadkereskedelmi megállapodások valós magyar munkahelyeket hozzanak létre, lehetőleg minél magasabb hozzáadott értéket képviselő magyar munkahelyeket hozzanak létre, és ezen keresztül a magyar gazdaságot erősítsék.

(11.20)

Ugyanakkor azt is legalább ilyen fontosnak tartjuk, hogy egy-egy szabadkereskedelmi megállapodás kitárgyalása során fennmaradjon a magas színvonalú uniós és magyar nemzeti környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állat- és növényegészségügyi előírások rendszere. Éppen ezért azt gondolom, hogy mivel komplexen kell kezelni ezeket a kérdéseket, a nemzeti szempontból kiemelten fontos szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében a Magyar Országgyűlésnek megkerülhetetlen szereppel és súllyal kell rendelkeznie.

Éppen ezért a határozati javaslat irányával, amelyet az előterjesztők elénk tettek, egyet tudunk érteni, és a kanadai-európai szabadkereskedelmi megállapodás tekintetében pedig kifejezetten időszerűnek is tartjuk, hogy itt most a parlamentben erről vitázzunk. Merthogy természetesen abban is igaza van a frakcióvezető úrnak, hogy kell hogy legyenek vörös vonalak, és vannak is vörös vonalak, amiket nem vagyunk hajlandók átlépni semmilyen tárgyalás során. Ilyen vörös vonal például Magyarország GMO-mentessége. Ezt az Alaptörvény is előírja. Abban biztos lehet a frakcióvezető úr, hogy a magyar kormány nem fog olyan kérdést önök elé terjeszteni, amelynek nyomán Magyarországon a GMO-men­tességet akár egyetlen napra is fel kellene adni. Alaptörvényben rögzített kötelezettségünk, az Országgyűlés támogatásával az Alaptörvényben ezt rögzítettük, Magyarország GMO-mentessége számunkra egy vörös vonal, és ezt képviselni is fogjuk természetesen minden európai és más nemzetközi vitában.

Ha megengedi a frakcióvezető úr, akkor szeretnék a konkrét megállapodásokról néhány szót szólni. A Kanadával kitárgyalt európai szabadkereskedelmi megállapodás most már bárki számára elérhető, hiszen ez egy lezárt megállapodás, amelyet az Európai Bizottság jelenleg aláírásra készít elő. Abban szerintem itt egyetértés van a parlamentben, bár nem hallottuk még a szocialisták és a Jobbik vezérszónokait, de prejudikálhatjuk, hogy talán egyetértés van abban a tekintetben, mivel ez egy lezárt megállapodás, és ismerjük a szövegét, hogy ez egy vegyes hatáskörbe tartozó megállapodás, magyarul, a magyar parlament és a többi nemzeti parlament ratifikációja szükséges az életbelépéshez. A magyar kormánynak egyértelműen ez az álláspontja.

Jelenleg arról tudom önöket tájékoztatni, hogy az Európai Unió szándékai szerint a kanadai miniszterelnök őszi brüsszeli látogatása során tervezik az aláírást, és az elfogadásra vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság a Tanács számára június során kívánja előterjeszteni, és a tanácsi menetrend szerint valamikor szeptemberben kerülne sor ennek a tanácsi döntésnek a meghozatalára.

Egyébként az európai tagállamok is, tehát maga az Európai Tanács is azt várja az Európai Bizottságtól, mint mi magunk, hogy az eredeti mandátumnak, és egyébként a kitárgyalt szövegnek megfelelően olyan előterjesztést tegyen a Tanács elé, amely ezen javaslatot, illetve ezen megállapodást vegyes hatáskörbe tartozó megállapodásként regisztrálja. A külügyminiszterek május 13-ai tanácsülésén is egyébként ezzel megegyező tartalmú állásfoglalást fogadtak el.

Ami a kanadai-európai szabadkereskedelmi meg­állapodást illeti, ott szerintem helytálló az a megállapodás, hogy az Európai Unió által eddig kitárgyalt szabadkereskedelmi megállapodások közül ez a legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodás. Ebben egy új vitarendezési mechanizmus került már beépítésre, a frakcióvezető úr, ha jól figyeltem, akkor offshore bíráskodásként nevezte az ISDS mozaiknévre hallgató beruházók és államok közötti vitarendezési mechanizmust. Most ehhez képest az a vitarendezési mechanizmus, amely szerepel a CETA-ban, előrelépésnek, pozitív irányba tett lépésnek minősíthető. Ezt is kérem, hogy értse szó szerint, nem véletlenül nem másként fogalmaztam, pozitív irányba tett lépésként értelmezhető, hiszen az ICS névre hallgató immár új mechanizmus, gyakorlatilag egy állandó bírákból álló bírósági rendszert hozna létre, amelynek nemcsak elsőfokú, hanem másodfokú ítélkezési mechanizmusa is lenne. Természetesen ezt még tanulmányoznunk kell, senki nem látta ennek a működését még, senki nem tapasztalta, ezért természetesen ennek a részletes vizsgálatára van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor a TTIP-ről, tehát az Egyesült Államok és az Európai Unió között tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodásról is szeretnék néhány szót mondani. Az Európai Tanács egy olyan mandátumot adott az Európai Bizottságnak, ami egyértelműen arról szól, hogy egy vegyes hatáskörű megállapodást kell létrehozni. Jelenleg, ahogy a tárgyalások folyamatát látjuk, számunkra egyértelműnek tűnik ‑ még egyszer mondom, a jelenlegi fázisban ‑, hogy ez egy vegyes rendelkezésű, vegyes hatáskörű megállapodás lesz, ha létrejön. Tekintettel arra, hogy az ambíciószintek magasak, a nyilatkozatok ambiciózusak, de azért a tárgyalások még elég erőteljesen, mondjuk úgy, hogy középszerű fázisban vannak, ami a menetrendet illeti. Tehát ha létrejön ez a megállapodás, akkor ebben az esetben mi úgy látjuk, hogy ez egy vegyes megállapodás lesz ‑ a TTIP-ről beszélek ‑, és itt a kormánynak is az a határozott álláspontja, hogy ha ez egy vegyes megállapodásként jön létre, akkor nemzeti parlamenti ratifikációra lesz szükség. A szöveg folyamatosan alakul, a tárgyalások még zajlanak, tehát nem lehet megmondani jelenleg, hogy a TTIP-megállapodás Magyarország jövője, érdekei szempontjából mennyire lesz jó, vagy mennyire nem lesz jó. Ezt akkor lehet megmondani, ha a tárgyalások lezárultak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Annyit viszont el tudok önöknek mondani, hogy a magyar-amerikai gazdasági együttműködés jelenleg egy sikertörténet, tekintettel arra, hogy a tavalyi esztendőben az Egyesült Államok volt a második legnagyobb külföldi tőkebefektető már Magyarországon, a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk az Európai Unión kívül, és a legfontosabb, tehát első számú exportpiacunk az Európai Unió területén kívül. Ebből fakadóan egy 1,7 milliárd dolláros külkereskedelmi többletet tudtunk realizálni az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem során.

Az Egyesült Államokból érkezett beruházások mértéke jelenleg a 9 milliárd dollárt haladja meg. Magyarországon 1600-nál valamivel több amerikai vállalat működik, és ők százezer munkahelyet tartanak fenn hazánkban. 2014 júniusa óta a beruházás­ösztönzéssel foglalkozó ügynökségünk húsz amerikai beruházásról kötött megállapodást, és jelenleg is pontosan húsz amerikai vállalattal tárgyalunk különböző magyarországi beruházásokról, ezek a tárgyalások is különböző fázisban vannak.

Tíz stratégiai partnerünk van az amerikai vállalatok között, ők 33 790 embernek adnak munkát, és több mint 715 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre Magyarországon. Idén februárban létrejött az US-Hungary Business Council, vagyis az Egyesült Államok és Magyarország üzleti tanácsa, amelyet azok az amerikai vállalatok alapítottak, amelyek jelentős magyarországi működéssel rendelkeznek, az Exim pedig 37 olyan céggel áll refinanszírozási kapcsolatban, amely az Egyesült Államokba exportál, és itt alapvetően két éven túlmutató, exportcélú előfinanszírozási konstrukciókról beszélünk.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát összefoglalva, a TTIP kapcsán az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások során azt tudom önnek mondani, hogy az Európai Bizottságnak adott európai tanácsi mandátum világos, a mi vörös vonalaink világosak, a mi alkotmányos szabályaink világosak, és az a kormányzati álláspont is világos, hogy a magyar parlamenti ratifikációra szükség lesz, ugyanis úgy látjuk, hogy ez egy vegyes megállapodásként fog létrejönni, ha létrejön.

Most frakcióvezető úr volt kedves beszélni a TiSA-ről is, amely gyakorlatilag a WTO 23 tagállama közötti, mondjuk így szép magyar szóval, plurila­terális, vagyis nagyon sok oldalú szolgáltatás, kereskedelmi megállapodástervezet gyakorlatilag. Mi úgy látjuk most, tisztelt frakcióvezető úr, hogy ennek az ambíciószintje a Kanada-Európa szabadkereskedelmi megállapodástól elmarad, ugyanakkor itt is a tanácsi tárgyalási irányelvek világosan fogalmaznak, és vegyes hatáskörbe tartozó megállapodás kitárgyalására adtak mandátumot az Európai Bizottságnak, ami megint csak a nemzeti parlamenti ratifikációt feltételezi.

(11.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az expozéban hallhattunk általános aggodalmakról is a szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében. Itt most néhány jogi elemre szeretném felhívni a parlament figyelmét, először is arra, hogy az Európai Unió Bizottságának nincs tárgyalási felhatalmazása az Európai Unió környezetvédelmi, egészségvédelmi, élelmiszer-biztonsági és munkajogi normáinak csorbítását eredményező megállapodások kitárgyalására.

A nyilvánosságra hozott Kanada-Európa szabadkereskedelmi megállapodást természetesen még részletesen tanulmányozzuk, hiszen nemrégiben készült el a jogászi nyelvi ellenőrzése a dokumentumnak, de a jelenlegi fázisban azt tudom önöknek mondani, hogy nagy figyelmet fordítunk arra, hogy ebben a megállapodásban ne is lehessenek olyan momentumok, amelyek az előbb leírt területek esetén az európai normák csorbításával járnának.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodás vonatkozásában az Európai Bizottság számára kiadott tanácsi tárgyalási mandátum is rögzíti ezt a kötelmet, és amikor 2014 márciusának végén sor került az Európai Unió és az Egyesült Államok csúcstalálkozójára, akkor ezt a kötelmet egy közös nyilatkozatban is rögzítették. És természetesen ugyanúgy, ahogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat, a benyújtott országgyűlési határozati javaslatot is részletesen tanulmányoztuk, bár ez rövidebb volt. Azt is el tudom önöknek mondani, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásai nem terjednek és nem is terjedhetnek ki az emberi jogok kérdésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Száz szónak is egy a vége, azt tudom önöknek mondani, hogy a határozati javaslat irányával egyet tudunk érteni. A konkrétumok területén pedig azt tudom mondani, hogy a Kanada és az Európai Unió között már lezárt szabadkereskedelmi megállapodás esetében egyértelműnek látjuk a nemzeti parlamenti ratifikáció szükségességét. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás tekintetében a tárgyalások jelenlegi fázisa és a tanácsi mandátum tükrében egyértelműnek látjuk a nemzeti parlamenti ratifikáció szükségességét; a TiSA-megállapodás esetében pedig jelenleg, mivel még egy alacsonyabb ambíciószintű megállapodásról beszélünk, a tanácsi tárgyalási mandátum alapján is a parlamenti ratifikáció irányába mutatnak a folyamatok.

Maga a kérdés pedig az, hogy adott esetben a TTIP lehet-e jó Magyarországnak vagy sem; azt javaslom, hogy erre a kérdésre majd akkor újra térjünk vissza részletesen, amikor a megállapodás megkötésre kerül, és amikor a megállapodott szövegek teljes egészében a rendelkezésünkre állnak, akkor tudunk erről a kérdésről, azt gondolom, nemcsak felelősséggel vitázni, mert azt lehet most is, de felelősséggel véleményt mondani.

Köszönöm szépen még egyszer a frakcióvezető úrnak, hogy ezt a kérdést volt kedves felvetni az Országgyűlésben, önöknek pedig köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 68 2016.09.12. 4:04  65-71

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát. Először is engedje meg, hogy ellentétben önnel én a tényekhez ragaszkodjak, és hadd mondjam el önnek, hogy Szent-Iványi István éppen az én miniszterségem ideje alatt hagyta el a Külügyminisztériumot, tehát nemhogy kineveztem, hanem az én miniszterségem alatt távozott a minisztériumból. Kóka Jánost semmire nem neveztem ki. Az őáltala tulajdonolt cég pont olyan segítséget kap a külgazdasági intézményrendszertől, mint mindenki másnak a cége, tehát nem gondolom, hogy bármilyen módon nekem politikai alapon különbséget kéne tennem cégek között, cégtulajdonos politikai preferenciája vagy korábbi állami pozíciói nyomán. Eörsi Mátyást sem emeltem én sehova. A magyar kormány egy nemzetközi szervezet élére jelölt egy olyan embert, aki abban a szervezetben dolgozik évek óta. Csak kérem, hogy ha már itt, a parlamentben felhozzuk ezt a témát, legalább a tényeket tartsuk tiszteletben.

Ön azt mondja, hogy mi a külpolitikát kalmárkodásnak nézzük. Nézze, ezzel kapcsolatban azt tudom mondani önnek, hogy két éve, amikor én ezt a miniszteri kinevezést kaptam, akkor sem rejtettem véka alá azt a koncepciómat, hogy szerintem a magyar külpolitikának az a feladata, hogy a magyar gazdasági érdekeket érvényesítse külföldön, hiszen mi egy olyan ország vagyunk, amely rendkívül nyitott gazdasággal rendelkezik. Nem gondolom azt, hogy a külpolitika, a magyar külpolitika önmagáért való lenne. Vannak olyan nagy országok, amelyek megengedhetik maguknak, hogy a külpolitikát azért csinálják, hogy külpolitizáljanak. Azt gondolom, Magyarország a világhatalmi rangsorban nincs azon a helyen, hogy megengedhesse magának, hogy a külpolitikát csak a külpolitikáért csinálja. Azt gondolom, igenis fontos feladata a külpolitikának a külgazdasági érdekek érvényesítése, és én nem gondolom azt, hogy bármelyik diplomata teljesítményét azon kéne lemérnem, hogy hány fogadásra ment el; sokkal inkább mérem a külképviseleteink teljesítményét azon keresztül, hogy az adott országgal a kereskedelmi kapcsolataink hogyan alakultak.

Csak a tények kedvéért szeretném megjegyezni, hogy a tavalyi esztendőben, 2015-ben működött először integráltan a teljes külügyi, külgazdasági intézményrendszer, és szintén a tavalyi év eredménye az, hogy minden idők legmagasabb exportját mutatta be a magyar gazdaság, minden idők legmagasabb külkereskedelmi többletét mutatta be a magyar gazdaság, és minden idők legtöbb beruházása érkezett Magyarországra a beruházásösztönzési rendszerünkön keresztül. Az idei esztendő első félévi adatai szerint a tavalyi rekordteljesítményt felülmúltuk exportban, a tavalyi rekordteljesítményt felülmúltuk a külkereskedelmi többlet tekintetében, és már az idei esztendőben szeptember elejéig kétszer annyi működő tőke, 2,7 milliárd euró jött be a befektetésösztönzési rendszeren keresztül, mint tavaly.

A két konkrét úriemberről, akit számon kért rajtam - nem akarom megkerülni a kérdését -, a következőt tudom önnek mondani. Hetesy Zsolt, aki a washingtoni nagykövetségen fog első beosztotti munkakört betölteni, ő 2012. július 15-e óta, több mint négy éve hazánk ENSZ-képviseletén New Yorkban első beosztott. Tehát mi történik? Mi történik? Az első beosztott néhány száz kilométerrel megy odébb. Négy éve ott dolgozik. Ön négy éve, több mint négy éve parlamenti képviselő, egyszer nem kérdezte meg, hogy hogyan lehet, hogy Hetesy Zsolt az ENSZ-képviseletünkön első beosztott. Most érdekes módon négy év után lett érdekes ez a téma - viszonylag lassú a reakcióidő.

A másik, Czukor József nagykövettel kapcsolatban: 2005-től 2009-ig Ljubljanában szolgált nagykövetként, 2010-től pedig egészen a tavalyi esztendőig Berlinben szolgált nagykövetként. Egyszer sem hallottam sem a Jobbik, sem más képviselőcsoportok részéről, hogy panaszkodtak volna Czukor József teljesítményére.

(16.30)

Tehát én azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy amikor felvetjük ezeket a szakmai-személyi kérdéseket - nyilvánvalóan voltak, vannak és lesznek is ellentétek közöttünk ebben a kérdésben -, akkor azt javaslom, hogy mindig minden tényt vegyünk figyelembe. Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a kérdést itt az Országgyűlésben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 4 2016.10.11. 5:15  1-4

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm szépen, hogy ezt a témát volt kedves itt a mai napon napirend előtt is felvetni, ugyanis azt gondolom, hogy a magyar külgazdaság szempontjából egy rendkívül fontos döntés előtt áll az Országgyűlés, azonban azt is látni kell, hogy ez a fontos döntések közül csak az első lesz, mert amennyiben az Országgyűlés megadja a lehetőséget arra, hogy Magyarország is hozzájáruljon az Európai Unió-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás aláírásához (Dr. Szél Bernadett: Amivel eláruljátok Magyarországot!), akkor onnantól kezdve a ratifikációs folyamat megindul, és az ügy legalább még egyszer vissza kell hogy kerüljön a Magyar Országgyűlés elé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Asszony! A helyzet a következő: Magyarország egy nyitott gazdasággal rendelkező ország, ezt mindannyian tudjuk. Az export/GDP mutatónk bőven 90 százalék fölött van, a Magyarországra beáramló külföldi közvetlen működő tőke alapvetően határozza meg a magyar nemzetgazdaság teljesítményét. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Ha önök megnézik azt, hogy jelenleg a világban milyen gazdasági folyamatok zajlanak, akkor nyilvánvalóan önök is látják, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások rendszere egyre bővül, a világgazdaság nagy szereplői folyamatosan kötik ezeket a megállapodásokat. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Én azt gondolom, hogy ha Európa mindebből a folyamatból végzetesen kimarad, akkor az az európai versenyképesség és benne Magyarország versenyképességének további drasztikus romlásához fog vezetni.

Ön itt nagyon helyesen a magyar kis- és közepes vállalkozások érdekeit védte. Én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mit mond azoknak a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyeknek a jövedelme döntő többsége abból származik, hogy a Magyarországon termelő nagy nemzetközi vállalatok beszállító láncaiba tartoznak, és vajon mi lenne ezekkel a magyar kis- és közepes vállalkozásokkal, ha ezek a nagy nemzetközi vállalatok Magyarországon nem termelnének, és nem adnának lehetőséget arra, hogy magyar kis- és közepes vállalkozások nekik beszállítóik legyenek. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.)

A stratégiai megállapodásokról csak annyit, tisztelt frakcióvezető asszony, hogy amióta elkezdtük megkötni a stratégiai megállapodásokat, azóta négy, azaz 4 százalékkal nőtt a magyar kis- és közepes vállalkozások aránya a beszállítók között, ezek forinttízmilliárdokban vagy még nagyobb nagyságrendben mérhető pluszbevételt jelentettek (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) a magyar kis- és közepes vállalkozások számára.

Csak szeretném önnek jelezni, tisztelt elnök úr, hogy bár minden tiszteletem a hölgyeké, ezért én csendben meghallgattam a képviselőtársam hozzászólását, sajnos a képviselőtársaim részéről ebben a ‑ hogy is mondjam? ‑ megtiszteltetésben én jelenleg nem részesülök, de ha megengedi, még mindig azt szeretném gondolni (Soltész Miklós tapsol.), hogy mégiscsak válaszra érdemes az a felszólalás, amelyet a frakcióvezető asszony itt tett.

Azt is biztosan önök is nagyon jól tudják, hogy a magyar exportnak körülbelül 79 százaléka az Európai Unióba irányul, azonban ennek az exportnak egy jelentős része továbbexportálásra kerül, alapvetően Észak-Amerika irányába, és jelenleg van egy észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás, ezt úgy hívják, hogy NAFTA, ennek részese Kanada, az Egyesült Államok, valamint Mexikó, tehát jelenleg az európai vállalatok versenyhátrányban vannak a kanadai piacon, amely versenyhátrány az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodással tud megszűnni.

(9.10)

Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Azt tudom önnek elmondani, hogy az Európai Unió-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás jelen formájában nem veszélyezteti a GMO-mentességünket. Értem én azt, hogy a legnagyobb szakmai és egyébként érzelmi vita ezen téma körül alakult ki, ugyanakkor szeretném önnek még egyszer hangsúlyozni, hogy a mi megítélésünk szerint, a szakértők megítélése, egyértelmű meglátása szerint GMO-mentességünket az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás sem­milyen módon nem veszélyezteti.

Azt szeretném még önnek elmondani, hogy a tárgyalások során a magyar érzékenységeket az Európai Bizottság mindvégig a tárgyalási mandátumban kezelte, tehát a baromfihús és a tojás kikerült a liberalizáció hatálya alól, a csemegekukoricára vonatkozólag a megállapodott vámkvótán felül a vámok megmaradnak. A szegedi szalámi, a téliszalámi és a tokaji eredetmegjelölés pedig szintén védett maradt.

Arra szeretném még önt emlékeztetni, hogy jelenleg is van Magyarország-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás. Ezt nyilván önök is tudják. Azt is tudják, hogy a Magyarország-Kanada szabadkereskedelmi megállapodásban lévő vitarendezési mechanizmus sokkal kedvezőtlenebb annál, mint ami az újonnan megkötendő szabadkereskedelmi megállapodásban benne foglaltatik, tehát ebből a szempontból ez egy előrelépés lehet abban az esetben, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy a magyar kormány adja a hozzájárulását a megállapodás aláírásához, és aztán majd ha az Országgyűlés úgy dönt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ratifikálja ezt a megállapodást.

A döntés tehát, tisztelt frakcióvezető asszony, tisztelt képviselőtársaim, az önök kezében van. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 44 2016.11.08. 10:21  43-52

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2016. június 13-án fogadta el az Országgyűlés a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényt, amelynek elfogadásával a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát is magában foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak egységesedett, hanem jelentős mértékben ki is szélesedett, ki is bővült a magyar külpolitika eszköztára. A most tárgyalandó törvényjavaslat természetesen változatlanul meghagyja a júniusban elfogadott törvényt koncepcionálisan, ugyanakkor az elmúlt hónapok során a jogalkalmazás kapcsán számos olyan kérdés és technikai részlet merült fel, amihez úgy érezzük, hogy ezen új körülmények közepette mindenképpen indokolt hozzáigazítani a jogi szabályozást, tehát gyakorlatilag egy egészen új rendszer finomhangolásáról szól ez a mostani törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény a külképviseletek működésén túl a tartós külszolgálat alapvető rendelkezéseit is magában foglalja. Ez a jogszabály szerkezetileg kettős, tekintettel arra, hogy önálló fejezettel szabályozza Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének működését is, amire annak összetettségéből és kiemelt szerepéből fakadóan van szükség. A korábban elfogadott törvény rendelkezései ezen Európai Unió melletti állandó képviseletünkön kívül minden külképviselet tekintetében 2017. augusztus 1-jével lépnek életbe. A törvény kettős szerkezetéből fakadóan egyes rendelkezések összhangjának a megteremtése külön figyelmet érdemel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény most benyújtott módosítása tehát az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni, valamint technikai pontosításokat is tartalmaz, amely módosítások azonban, mint már mondtam, nem változtatnak semmilyen módon a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási mondanivalóján. A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosítása révén most majd lehetővé válik a zömében adminisztratív, titkársági feladatokat végző, e tekintetben szakképesítéssel nem rendelkező, gimnáziumot végzett, érettségizett ügykezelők kihelyezése is.

A törvényjavaslat újdonságként vezeti be a külképviselet által foglalkoztatott házastárs fogalmát. Ezen új foglalkoztatási formával lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy azt az életszerű helyzetet is normálisan lehessen kezelni, ha egy kihelyezett munkatárs házastársa vagy élettársa is ott tartózkodik a kihelyezett munkatárssal, és a nyelvtudása, szakképzettsége őt alkalmassá teszi arra, valamint kész arra, hogy a külképviseleten munkát vállaljon, akkor ennek jogi akadálya ne merülhessen fel. Természetesen a házastárs, illetve élettárs alkalmazása csak a kormánytisztviselő külszolgálatának idejére, a szükséges fedezet és az elvégzendő munka vagy betöltetlen munkakör rendelkezésre állása esetén lesz lehetséges. A magyar joghatóság kiterjesztése erre a munkavállalói kategóriára azért is indokolt, mert ezáltal a bérjellegű juttatásaik után az adó-, valamint egyéb járulékterhek levonása a magyar jog alapján további nehézségek nélkül tud megtörténni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg hatályos szabályozás szerint a tartós külszolgálaton lévő kormánytisztviselő házastársa, amennyiben a fogadó államban vállalt munkát és Magyarországon a tartós külszolgálatra tekintettel fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, akkor a kormánytisztviselő tartós külszolgálata alatt nem szerezte meg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. A jogszabály új rendszere megkönnyíti azt is, hogy a házastárs külszolgálaton töltött ideje alatt szolgálati időt és ezáltal a későbbiekre nyugdíjjogosultságot szerezhessen.

Ez a megoldás, azt gondolom, nemzetbiztonsági szempontból is kifejezetten előnyös, mivel abban az esetben, ha a házastárs a fogadó államban vállalt munkát, nem a külképviseleten, akkor eddig le kellett mondania az őt megillető mentességekről.

(12.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó diplomaták kihelyezése tekintetében rögzítésre kerül az európai uniós ügyekért felelős miniszter egyetértési joga. Ezeken túlmenően, részben vagy egészben ilyen kérdésekkel foglalkozó diplomaták tekintetében a felkészülésükkel és szakmai vizsgakövetelményeik megállapításával kapcsolatos jogo­sultságok szintén az európai uniós ügyekért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek. A módosítás eredményeként, amennyiben az Országgyűlés azt elfogadja, a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvényben rögzített javadalmazási rendszer kiterjesztésre kerül a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységekbe kihelyezett kormánytisztviselőkre és a kormányzati ügykezelőkre is. Itt alapvetően a katonai attaséi hivatalokról beszélünk.

Szintén e törvényjavaslat alapján javasoljuk módosítani az illetményelőleg nyújtásának szabályait is. Ez a szolgáltatás vagy lehetőség nemcsak egy al­ka­lom­mal és nemcsak a kihelyezéskor lesz, lenne, amennyiben az Országgyűlés elfogadja, igényelhető. Bevezetésre kerül továbbá a költségtérítés-előleg nyújtásának lehetősége, például az évente fizetendő iskolai tandíjak esetében is. Ez mindig probléma volt külképviseleten dolgozó családos kollégák számára, amikor előre kellett fizetni a tandíjat vagy az óvodai nevelési díjakat, az komoly pénzügyi nehézségeket okozott. Most ezzel ezt a nehézséget is kezelni kívánjuk.

A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a külképviseletek vezetői, természetesen előzetes központi engedéllyel és az abban foglalt szabályok szerint támogatást, adományt vagy segélyt nyújtsanak, felajánlást és más, ellenérték nélküli kötelezettséget vállaljanak. Sajnos több esetben előfordult, még a környező térségekben is, hogy egy-egy természeti katasztrófa nyomán a külképviseletekhez fordult segítségért az adott fogadó állam kormányzata vagy éppen város önkormányzata, és bizonyos bürokratikus nehézségek miatt minimális segítség nyújtására is csak nagyon-nagyon nehezen kerülhetett sor. Gondolok itt, mondjuk, ezer üveg palackozott vízre; tehát ilyen mértékű problémákkal is szembesültünk. Most az ilyen jellegű adományok, segélyek nyújtásának lehetőségét, természetesen bizonyos határig, szeretnénk megkönnyíteni.

A törvényjavaslat fontos eleme, hogy a módosítás révén majd a módosított törvénybe kerülnének bele a 2017. évre, tehát a jövő évre vonatkozó devizailletmény-, valamint lakhatási, vegyes, továbbá óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítési alapok. Ezeket minden évben a költségvetési törvényben kell megállapítani, de tekintettel arra, hogy a 2017-es költségvetés elfogadására előbb került sor, mint hogy az Országgyűlés elfogadta volna ezt a vonatkozó törvényt, amelynek módosításáról most tárgyalunk, ezért nem tudtuk még beépíteni ezeket az alapokat. Ezért a mostani törvénymódosítást használjuk fel arra, ez ad arra lehetőséget, hogy ezek az alapok beépítésre kerüljenek a jövő esztendőre, 2017-re.

Ezeken túl, amit itt elmondtam, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, még néhány technikai pon­tosítás szerepel a törvényjavaslatban annak érdekében, hogy a teljesen új külügyi rendszerben a jogalkalmazás úgy történjen, hogy valóban minél hatékonyabb külpolitikát tudjunk folytatni, felhasználva annak kibővült eszköztárát. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy ezt a törvénymódosítási javaslatunkat vitassa meg, és lehetőség szerint támogassa.

Egyúttal pedig engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a parlament valamennyi pártjának, kormányon és ellenzékben egyaránt, hogy a tartós külszolgálatról és külképviseletekről szóló, teljesen újfajta kezdeményezéseket tartalmazó törvényről szóló ta­va­szi, nyár eleji vitákban konstruktívan vettek részt. Módosító javaslataik közül így néhánynak az elfogadására is sor kerülhetett. Köszönet a konstruktív javaslatokért, és köszönet azért, hogy megosztották velünk korrekt módon azokat az elképzeléseiket, amelyek alapján a kibővült eszköztárral rendelkező magyar külpolitika a lehető leghatékonyabban tudja szolgálni Magyarország és a magyar gazdaság érdekeit.

Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 2 2017.06.13. 5:22  1-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szólás lehetőségét. Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi nap folyamán látott napvilágot az a hír, amely szerint az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagországokkal szemben, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést.

Az Európai Bizottságnak ezt az újabb megmozdulását zsarolásnak és kifejezetten európaiatlan magatartásnak tekintjük, ugyanis még az Európai Bizottság sem veheti el az európai uniós tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, hogy kit akar beengedni a saját országába, hogy mindenki maga döntse el, minden nemzet maga döntse el, hogy kikkel akar együtt élni vagy éppen kikkel nem. Csak mi, magyarok dönthetjük el, kiket engedünk be Magyarországra. Éppen ezért nem engedünk a hatáskörein jóval túlterjeszkedő Európai Bizottság zsarolásának, és nem fogjuk megengedni, hogy bárki illegálisan Magyarország területére lépjen.

Ha az illegális bevándorlási válságról beszélünk, akkor annak kezelését sokkal inkább a kiváltó okoknál kell elkezdeni. Kevés olyan széles körű nemzetközi konszenzus van, mint amely arról szól, hogy a migrációs válság egyik legfőbb kiváltó oka az elmúlt időszak legbrutálisabb terrorszervezete, az Iszlám Állam, amellyel szemben egy rendkívül széles körű nemzetközi összefogás jött létre. Az Amerikai Egyesült Államok vezetésével létrejött egy globális koalíció, amely az elmúlt időszakban komoly sikereket ért el, hiszen az Iszlám Állam által elfoglalt területek 62 százalékát Irakban és 30 százalékát Szíriában sikerült felszabadítani, ami 4,1 millió ember felszabadításához vezetett.

Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország és így a magyar parlament képviselői is büszkék lehetnek arra a szerepvállalásra, amelyet Magyarország eddig a nemzetközi terrorizmusellenes koalíció keretében nyújtott. Több mint ötszáz katonánk szolgált eddig Irakban a parlament 2015‑ös döntésére alapuló felhatalmazás nyomán, és ez a több mint ötszáz katonánk nagy nemzetközi elismerést és megelégedettséget kiváltva vett részt az Iszlám Állam elleni harcban Irakban. Büszkék lehetünk arra mindannyian, hogy azon 27 ország közé tartozunk a világon, amelyek valódi katonákat küldenek ebbe a terrorizmus elleni nemzetközi harcba.

Tisztelt Képviselőtársaim! A civilizált világ célja nem lehet más, mint az Iszlám Állam legyőzése, hiszen az Iszlám Állam legyőzésével nemcsak a migrációs válság egyik kiváltó okát kezeljük, hanem egész Európa és Európa szomszédságának biztonságát javítjuk jelentősen.

Az új amerikai adminisztráció új lendületet adott az Iszlám Állam elleni küzdelemnek, amelynek keretében a NATO a közelmúltban úgy döntött, hogy szövetségként is csatlakozik az Iszlám Állam elleni globális koalícióhoz, megerősíti a légi felderítési, valamint az iraki hadseregnél végzett kiképzési feladatait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Egyesült Államok vezette globális koalíció tehát növeli az erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a világ legbrutálisabb terrorszervezetét le tudjuk győzni. A világ legbrutálisabb terrorszervezetének tevékenységét már az európai emberek is érezhetik a bőrükön, nemcsak azáltal, hogy migrációs nyomás hárul a kontinensre, hanem az­által is, hogy a terrorfenyegetettség most már a min­dennapi élet részévé vált az Európai Unió területén.

Éppen ezért az Iszlám Állam teljes legyőzése érdekében a magyar kormány azt javasolja, hogy a globális koalíció többi résztvevőjéhez hasonlóan Magyarország is növelje a hozzájárulását, Magyarország is növelje az erőfeszítéseit az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Az eddigi százötven fős katonai kontingensünk létszámának emelését javasoljuk kettőszázra, a hozzájárulás értékének növelése érdekében azt javasoljuk, hogy a területi mandátumot Irak területén belül szélesítsük ki, és azt javasoljuk, hogy a katonai kontingens feladatkörében az őrzés-védési, csapatkísérési és kiképzési funkciók mellett a katonai segítségnyújtási és tanácsadási funkciók is jelenjenek meg.

Ezen javaslatunkat bejelentettük a globális koalíció vezetőinek, egyeztettünk az iraki külügyminisztériummal,és egyeztettünk a kurd regionális hatósággal is. Mindannyian a nagyrabecsülésükről biztosították ezt a javaslatot, és elismerésüket fejezték ki az eddigi magyar szerepvállalás miatt, és várják a Magyar Országgyűlés döntését.

Ezért tisztelettel a kormány nevében arra kérem az országgyűlési képviselőket, hogy erősítsük meg a 2015-ben létrehozott széles körű konszenzusunkat, és bővítsük ki a magyar katonai kontingens mandátumát egészen 2019 végéig, hogy Magyarország is hozzájárulhasson az elmúlt időszak talán legszélesebb körű nemzetközi konszenzust élvező ügyéhez, a terrorizmusellenes nemzetközi küzdelemhez.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 148 2017.11.27. 2:03  145-154

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországnak új külügyi törvénye van, amelyben azt terjesztettük elő, hogy a nagyköveti terminus időszaka öt esztendő legyen. Ön benyújtott egy módosító indítványt, hogy ez legyen négy esztendő, mi ezt támogattuk, és most a négy esztendő lejár jó néhány nagykövet esetében. Ezért aztán, hogy ne maradjanak gazda, magyarul: nagykövet nélkül a nagykövetségek, természetes, hogy nagyköveteket kell jelölnöm, tekintettel arra, hogy a nagykövetségeket nagykövetek vezetik.

Hogy miért most kerülnek meghallgatásra a nagykövetjelöltek, akik egyébként majd valamikor a nyáron és aztán később, az ősszel veszik át a nagykövetségek vezetését az új pozícióikban, ennek az oka pedig egyszerű: a Külügyi bizottság üléseire a jövő esztendő első felében, ha jól értjük, csak limitált számban kerül sor, s mivel jogszabályi előfeltétel a Külügyi bizottság támogatása az új nagykövetek esetében, ezért terjesztettem elő a javaslataimat, amelyeknek egyébként döntő többségükben még az ellenzéki képviselők szavazataival is egyértelmű, illetve egyhangú támogatást biztosított a Külügyi bizottság.

Szeretném megnyugtatni képviselő urat abban a tekintetben is, hogy azok a nagykövetjelöltek, akiket önök is támogattak a Külügyi bizottságban, mind-mind felkészült diplomaták, az elmúlt időszakban bizonyították rátermettségüket, bizonyították azt, hogy értik az új idők szavait, bátran kiálltak a magyar érdekek mellett. Én értem, hogy sok esetben újdonságot jelentett, hogy a magyar külpolitika nem lehajtott fejjel, elnézést kérve ballagott el, amikor Magyarországot támadták, hanem mindig is kiálltunk Magyarországért, a magyar emberekért és a saját igazunkért. Ezekkel az emberekkel szemben ez lesz az elvárás a nagyköveti pozícióikban is. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 154 2017.11.27. 1:14  145-154

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Az a helyzet, hogy a feltett kérdéseknek csak egy része esik az én döntési kompetenciámba, de ezzel kapcsolatban hadd mondjam el önnek, hogy éppen a mai napon tartózkodik 16 miniszterelnök Budapesten a Kína–Kelet- és Közép-Európa miniszterelnöki találkozó jegyében. A keleti nyitás stratégia keretében az idei esztendő első nyolc hónapjában 17 százalékkal növeltük az exportunkat összesen 1,4 milliárd euróval. A déli nyitás országai irányában az idei esztendő első nyolc hónapjában 29 százalékkal nőtt az exportunk 360 millió euróval. Szóval, a helyzet az, hogy amikor a külgazdaságot, a külpolitikával összevontuk, az számos előnnyel is járt.

(16.30)

Például azzal, hogy az értelmetlen és terméketlen viták helyett meg tudjuk spórolni az időt, mert a számok beszélnek. És ha nő az exportunk, ha nőnek a beruházások, akkor valószínűleg azok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, jól teszik a dolgukat. A déli nyitásért és a keleti nyitásért felelős államtitkár pedig valószínűleg jól tette a dolgát. Ha nem így lenne, akkor a számok nem ezt mutatnák.

Ezért még egyszer engedje meg, hogy megköszönjem, hogy önök is támogatásukról biztosították a két volt helyettes államtitkárt, hogy az elkövetkezendő időszakban sikeres nagykövetek lehessenek. Köszönöm szépen a téma felvetését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 186 2017.11.27. 2:11  183-190

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Először is szeretném elmondani önnek, hogy Magyarország mindig is határozott és hangos támogatója volt Ukrajna európai integrációs törekvéseinek, határozott támogatói vagyunk természetesen Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának. Éppen ezért éljük meg elképesztő hátbaszúrásként mindazt, ami Ukrajnában jelenleg az oktatási törvény vonatkozásában történik, ugyanis Ukrajnában egy olyan oktatási törvényt fogadtak el, amely elveszi a magyar fiatalok jogát tízéves kor fölött attól, hogy a saját anyanyelvükön tanuljanak. Azt gondolom, szégyen, hogy egy európai integrációs törekvésekkel rendelkező országban ilyen döntést hoznak.

Az elmúlt héten pénteken, ahogy ön is említette, a keleti partnerségi csúcstalálkozón azonban az Európai Unió és a keleti partnerek, köztük Ukrajna is egy olyan záródokumentumot fogadtak el, amelynek oktatással foglalkozó része a következőképpen rendelkezik: „Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletét úgy, ahogyan az az ENSZ és az Európa Tanács konvencióiban és dokumentumaiban szerepel.” Magyarul: mindaz, amit Ukrajna az elmúlt időszakban tett, ellentétes az ENSZ, az Európa Tanács és innentől kezdve az Európai Unió döntéseivel és ezen szervezetek által képviselt értékekkel.

Tisztelt Képviselő Úr! Amikor Ungváron jártam és találkoztam az ottani magyar szervezetek képvi­selőivel, ők azt kérték tőlünk, hogy mindaddig harcoljunk, amíg Ukrajnában ezt a törvényt meg nem változtatják. Nekünk, parlamenti képviselőknek, a kormány tagjainak az a kötelességünk, hogy mindaddig harcoljunk, amíg ezt a törvényt Ukrajnában meg nem változtatják. Ezért továbbra is fenntartjuk azt a döntésünket, amely szerint Ukrajna nemzetközi törekvéseit, az Ukrajna által kezdeményezett felvetéseket semmilyen szinten, semmilyen szín alatt, semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogatjuk. Köszönöm szépen a kérdését és a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 190 2017.11.27. 1:13  183-190

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek igaza van. Ez nem egy kétoldalú kérdés, hiába próbálják azt néhányan úgy láttatni. Nem véletlen, hogy a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen fordultunk a nemzetközi szervezetekhez ebben a kérdésben. Az is világosan látszik, hogy néhány nálunknál kétségtelenül nagyobb és erősebb ország is azt próbálja elérni, hogy különböző geopolitikai megfontolások miatt Magyarország hátráljon le erről az álláspontjáról.

Viszont szeretném önöknek elmondani és a Magyar Országgyűlést ezúton is biztosítani, hogy a kárpátaljai magyarokat nem fogjuk feláldozni a nagypolitika, a világpolitika oltárán. Mindenfajta nyomásgyakorlásnak természetesen ebben a tekintetben ellenállunk, annál is inkább, mert Ukrajna van döntési helyzetben. Ha Ukrajnának valóban fontos az európai integráció, vagy másoknak fontos Ukrajna európai integrációja, akkor az ukránoknak kell lépni. Nincs más dolguk, mint visszavonni az oktatási törvényüknek azt a fejezetét, amely elveszi a magyarok és más nemzeti közösségekhez tartozók jogait az anyanyelvi oktatáshoz.

Amint Ukrajna ezt a lépést megteszi, mi újra a leghangosabb és legaktívabb támogatói leszünk az európai integrációs folyamatban. Amíg ezt nem teszik meg, addig nem fogjuk őket támogatni semmilyen szín alatt. Köszönöm szépen a kérdés felvetését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 311 2017.11.27. 5:15  308-311

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kérdés, hogy a bencések Magyarország történelmének meghatározó szereplői, nem kérdés, hogy a bencés hagyományok és a bencés rend magyarországi tevékenysége mindig is segítették Magyarországot abban, hogy még a legnehezebb időszakokat is át tudjuk vészelni, és meg tudjuk tartani ragaszkodásunkat keresztény hagyományainkhoz és keresztény gyökereinkhez.

A bencések egyedülálló oktatási, kulturális és hitéleti tevékenységet folytatnak Magyarországon, nemcsak Győrött, hanem Pannonhalmán, Bakonybélben és Budapesten is, és a Magyarország körüli, határon túli tevékenységük is nemzetpolitikai szempontból is rendkívül fontos.

Képviselő úr, az ön által említett győri bencés templom Magyarország legrégebbi barokk temploma, amelyet 1641-ben szenteltek fel, úgyhogy azt gondolom, hogy éppen itt az ideje a felújítási munkálatoknak, annál is inkább, mert az oldalkápolnákat és az oldalkápolnák oltárait soha nem restaurálták még. A templom és a rendház tetőszerkezete a megerősítésektől eltekintve ma is az eredeti, 1640-es faanyagot tartalmazza, ezért mindkét épület esetében veszélyes statikai meggyengülést tapasztaltak, és gyakori a keresztmetszet 50 százalékára kiterjedő károsodás is. Ezért nem volt kérdés, hogy azonnali műszaki beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy Győr egyik ikonikus épületegyüttesét gyakorlatilag meg lehessen menteni a még nagyobb bajtól.

Ezért döntött úgy Magyarország Kormánya a tavalyi esztendő júliusában, hogy 2017 és 2020 között négy részletben összesen 2 milliárd forintot biztosít a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelsége győri templomának és rendházának felújítására, azzal, hogy a 2 milliárd forintot négy egyenlő részletben, négy esztendőn keresztül félmilliárd forintonként bocsátjuk a kedvezményezett, illetve a támogatott rendelkezésére. A szerződések értelmében az ön által említett huszártorony felújítása mellett a templom padozata, a mellékoltárok, a tetőzet, a tornyok és az orgona is megújul.

(20.10)

Az előzetes tervek szerint a turisztikai célú helyiségek úgy kerülnek kialakításra, hogy azok a templom eredeti funkcióját, a hitéleti tevékenységet semmilyen módon ne veszélyeztessék vagy ne csorbítsák.

Szeretném elmondani önnek azt is, tisztelt képviselő úr, hogy a perjelség vezetője egy iskolafejlesztési koncepcióval is megkereste a kormányt 1,8 milliárd forint értékben, amely kérdés a héten a kormány ülésének napirendjére fog kerülni. Reménykedjünk a pozitív döntésben, hiszen a győri bencések, a bencések Magyarországon nemcsak a hitéleti és kulturális, legalább annyira az oktatási tevékenységükkel is hozzájárultak Magyarország sikereihez.

Szeretném felhívni a figyelmet ugyanakkor arra, tisztelt képviselő úr, hogy Szent Benedek Európa fő védőszentje, és manapság Európában sajnos a keresztény jelképek és a keresztény értékek megőrzése tekintetében nem ez az általános tónus, amiben beszélnek, mint ahogyan mi most beszélünk erről. Sajnos Európában, a XXI. századi Európában, a XXI. századi keresztény Európában sajnos nem ez az általános hozzáállás, mint ahogyan mi most ezt a kérdést kezeljük.

Néhány héttel ezelőtt Franciaországban az államtanács arról hozott döntést, hogy János Pál pápa szobráról el kell távolítani a keresztet. Azt gondolom, hogy nagyon kevés ennél nagyobb baj jöhet még Európában, mint hogy Európa keresztény gyökereitől ennyire el akar szakadni, mint hogy Európában, amely elvileg egy olyan kontinens, ahol a demokráciát kiemelt ügyként kezelik és ahol a különféle szabadságjogokat szeretik hangoztatni, hogy a vallásszabadság pont ránk, keresztényekre ne vonatkozzon, azért az úgy mégiscsak túlzás.

Csak úgy összehasonlításként szeretném jelezni, hogy a Zöld-foki Köztársaságban jártam nemrégen, ami egy afrikai ország. Ott az első látvány, amivel az ember szembesül, az János Pál pápa szobra és egy kereszt, és azt senki nem akarja elvitetni a Zöld-foki Köztársaságban. Franciaországban, Európában a XXI. században pedig igen. És én azt gondolom, hogy ha egy kontinens ilyen mértékben eltávolodik a gyökereitől, a hagyományaitól, a kereszténységétől, akkor az a teljes önfeladáshoz vezet, ezt pedig jó volna elkerülni. Mi a magunk részéről most ezt a kis lépést ebbe az irányba megtesszük.

Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt az ügyet. Elnök úrnak köszönöm a türelmet, és köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 2 2017.12.04. 5:25  1-12

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a mai napon napirend előtt, mert az elmúlt hét második felében Elefántcsontparton rendezték meg az Európai Unió és az Afrikai Unió csúcstalálkozóját, amelynek napirendjén hangsúlyos napirendi pontként természetesen a migráció kérdése szerepelt.

Ha egy mondatban szeretném összegezni az ott elhangzottakat, akkor azt tudnám önöknek mondani, hogy az illegális bevándorlás veszélyei továbbra is velünk maradnak. Számos afrikai ország továbbra is a destabilizáció állapotában van biztonsági szempontból, számos afrikai ország alapvető gazdasági kihívásokkal küzd, és azáltal, hogy a terroristák folyamatosan veszítik el a korábban birtokolt területeiket, újabb és újabb, más és más területek, befolyási övezetek után néznek, egyre elkeseredettebbé, ennek nyomán pedig egyre kegyetlenebbé is válnak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekből fakadóan sajnos azzal kell számolnunk, hogy az elkövetkezendő esztendőkben Afrika az Európába irányuló illegális bevándorlás kimeríthetetlen utánpótlását fogja jelenteni. Ezt a tényt kell figyelembe venni akkor, amikor az Európai Unió bevándorlási politikáját alakítjuk, illetve mondunk róla véleményt. Ugyanis mindezek a tények világosan mutatják, hogy az a brüsszeli bevándorlási politika, amely sokkal inkább a bevándorlást ösztönzi, semmint megállítani akarja, óriási biztonsági és gazdasági fenyegetést hoz magára az Európai Unióra.

Az Európai Unió-Afrikai Unió csúcstalálkozó is bebizonyította, hogy nem szabad ösztönözni az illegális bevándorlást, nem szabad bátorítani, arra biztatni az embereket, hogy hagyják el otthonaikat és induljanak meg Európa irányába, hanem sokkal inkább olyan politikákat kell kialakítani, aztán végrehajtani, amely politikák nyomán megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az emberek a saját otthonaikban maradjanak, vagy legalábbis ahhoz a lehető legközelebb.

Annak a magyar megközelítésnek, amely úgy szól, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, és nem kell a bajt meg a veszélyt odahozni, ahol nincs baj meg nincs veszély, ennek az igazsága bebizonyosodott az elmúlt hét második felében tartott csúcstalálkozón is.

Vannak természetesen olyan országok Európában is, amelyek azt gondolják, hogy a saját munka­erő­piaci és demográfiai kihívásaikat a migráción keresztül szeretnék megoldani. Vannak ilyen országok, de ez a döntés egy saját nemzeti szuverén döntés kell hogy legyen; azt minden ország maga eldöntheti, hogy bevándorlóország kíván‑e lenni vagy sem. Vannak olyan országok, amelyek úgy döntenek, hogy igen, azok szeretnének lenni; Magyarország viszont úgy döntött, a magyar emberek világosan dön­tést hoztak erről a népszavazáson, hogy nem kí­ván bevándorlóország lenni. Magyarország meg tud­ja oldani mind a demográfiai, mind a munkaerőpiaci kihívásokat a migráció nélkül. Éppen ezért világossá tettük a csúcstalálkozón is, hogy nem fogadjuk el, hogy egyes országok nyomást gyakoroljanak más szuverén országokra annak érdekében, hogy a migrációval kapcsolatos álláspontjukat módosítsák.

Természetesen az afrikai országok közül is egyre többen vannak, amelyek konstruktív álláspontot visznek ebben a kérdésben, hiszen nekik sem érdekük az, hogy tömegek ellenőrizetlenül járkáljanak keresztül-kasul Afrikán, nem érdekük az, hogy a leg­jobb elméik elhagyják az adott afrikai országokat. Éppen ezért három kérdésben van szükség arra, hogy az európai országok támogatást nyújtsanak az afrikai országoknak, és ebben a tekintetben Magyarországra lehet számítani.

Először is a határvédelem területén. Fontos, hogy az afrikai határok ne legyenek szabadon átjárhatók, az afrikai határokat is meg kell védeni, mert nem túlzás azt állítani, hogy Európa biztonsága ma Afrikában kezdődik; ha Afrikában meg tudják védeni a határokat, akkor az észak felé történő áramlást nyilvánvalóan meg lehet állítani.

Aztán gazdaságfejlesztési programokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy a kivándorlás gazdasági okai megszűnjenek, és az afrikai emberek a sa­ját országaikban találjanak olyan munkát, amelynek nyomán majd nem akarják elhagyni az otthonaikat.

(11.10)

Harmadrészt pedig ösztöndíjprogramokat kell indítani annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek számára is egy világosabb jövőkép táruljon ki. Ma Magyarországon 976 afrikai diák tanul a magyar kormány által finanszírozott ösztöndíjprogramban.

Továbbra is ezt a politikát kívánjuk folytatni, tisztelt képviselőtársaim, azonban az Európai Unió és Afrikai Unió csúcstalálkozójának eredménye, illetve az ott elhangzott mondanivaló alapján világos, hogy sajnos az Európába irányuló afrikai bevándorlási folyamatok utánpótlásbázisa kimeríthetetlen, ezzel kell számolnunk a jövőben is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 88 2017.12.12. 5:10  85-88

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügy­mi­niszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyar­ország egy nyitott gazdasággal rendelkező ország, amelynek teljesítményét alapvetően meghatározzák a gazdaság külső dimenziói, így a magyar vállalatok számára felderített exportlehetőségek és a Magyar­országra vonzott beruházások teljesítménye is.

Amikor nagy vállalatok magyarországi beruhá­zá­sairól tárgyalunk, akkor három dolog szokott felmerülni általában. Az adórendszer kérdése, amely az utóbbi időben már nem kérdés, tekintettel arra, hogy Európa legalacsonyabb adóit itt, Magyar­or­szá­gon kell fizetni, legyen szó a személyi jövedelem­adóról vagy a társasági adóról. Fel szokott merülni a munkaerőkérdés, amely kétségtelenül egy kihívás. Ma Magyarország és a magyar kormány előtt két­ségtelenül jobb kihívás, mint 2010-ben, amikor 12,5 százalék volt a munkanélküliség, most pedig 4,2 százalék, ami gyakorlatilag a teljes foglalkoztatással egyezik meg a közgazdaság-tudományi szakkönyvek szerint. És harmadikként az infrastruktúra kérdése merül fel; az infrastruktúra kérdése, amely alap­vetően meghatározza a versenyképességet, különös tekintettel arra, hogy ma az európai gazdaságban, az európai iparban már tárolásra, raktározásra keveset szeretnek költeni a vállalatok, és az úgynevezett just-in-time vagy just-in-sequence rendszerekben mű­köd­nek, ami azt jelenti, hogy a logisztikának és a lo­gisz­tika szinte percre pontos kiszámíthatóságának nagyon komoly jelentősége van.

Magyarország annak érdekében, hogy infra­struk­turálisan is vonzó tudjon lenni a külföldi beru­házók számára, 2500 milliárd forintot fordít az el­kö­vetkezendő esztendőkben mintegy 900 kilométernyi autópálya, autóút és gyorsforgalmi út megépítésére, amelynek nyomán egy új dimenzióba fogunk kerülni a gyorsforgalmi úthálózat fejlettségének tekin­te­té­ben. Ennek keretében kerül sor az M2-es autóút kétszer kétsávos úttá történő bővítésére egy 20 kilo­méteres szakaszon, amely beruházás 50 milliárd forintos költségvetési kerettel rendelkezik, és a Duna bal partjának Budapesttől északra elterülő részén a beruházások számára egy újabb érvet szolgáltat arra, hogy miért érdemes odavinni újabb és újabb beru­házásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gaz­da­sá­gának gerincoszlopát az autóipar adja. Ma az autó­ipar már kevésbé szól az egyszerű termelésről, sokkal inkább a verseny már akörül zajlik, hogy ki lesz ké­pes arra, hogy az önmagukat vezető autókat kifej­lessze és gyártsa, és ki lesz képes arra, hogy az elektromobilitáshoz szükséges kutatásokat és fej­lesz­téseket sikeresen hajtsa végre. Azonban az elektro­mobilitáshoz nemcsak elektromos autók, hanem azokba való akkumulátorok is kellenek. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a Samsung SDI, a világ egyik legnagyobb, elektromos autókhoz akkumulátorokat gyártó vállalata Gödre hozta az egyik európai gyár­tó­központját, ahol az elektromos autók működéséhez szükséges akkumulátorokat fogják gyártani, alap­vetően a nyugat-európai piacra. 100 milliárd forintos beruházás keretében 600 új munkahely jön létre. Tájékoztatom tisztelt elnök urat, tisztelt kép­vi­selőtársaimat, hogy immáron a beruházás második üteméről is előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. Nagyon komoly regionális verseny zajlott az első beruházási ütemért, és fog zajlani természetesen a második beruházási ütemért is.

Összességében el lehet mondani, hogy Duna­keszin, Gödön, Fóton és környékén az elmúlt négy esztendőben munkahelyek ezrei jöttek létre egy tu­datos gazdaságpolitikai koncepció keretében. Ter­mé­sze­tesen ezeket a nagyberuházásokat le kell követnie az infrastrukturális fejlesztéseknek is. Ha ez nem történik meg, akkor az részint a helyiek bosszúságát, másrészt pedig a termelés kiszámíthatatlanságát okozza.

(14.30)

Ezért a Göd városával történt megállapodás értelmében egy 5,7 milliárd forintos fejlesztési program valósul meg, amelynek keretében részben már az államtitkár úr, képviselő úr által ismertetett útfelújítások történnek meg, amelyek közül talán a legfontosabb az M2-es autópálya északi csomópontja, valamint a 2-es számú főút közötti új összekötő út létrehozása, amelynek költségvetési kerete 3,77 milliárd forint, és a tervek szerint 2019 második negyedévétől ezt az utat már lehet használni.

Mindezt figyelembe véve azt tudom önöknek mondani, hogy a Duna bal partjának Budapesttől északra elterülő, Vácig tartó szakaszán egy újabb érvet adunk azon vállalatok kezébe, akik újabb és újabb beruházási helyszínek után néznek. Köszönjük szépen államtitkár úr együttműködését ebben a tekintetben, államtitkár úr munkája nélkül a Samsung beruházásához szükséges első fázisú tárgyalásokat sikerrel nem tudtuk volna lezárni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 92 2017.12.12. 5:22  89-92

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szószóló Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és Szlovénia kétoldalú kapcsolatairól, azt gondolom, minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy soha ilyen jók még nem voltak, mint most. A két ország között az együttműködést megnehezítő nyitott politikai kérdés nincsen. A két kormány legutóbbi csúcstalálkozóján meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a két ország közötti összeköttetések rendszerét fejlesszük. Napirenden van a Hévíz-Cirkovce közötti villamosvezeték-összeköttetés létrehozása, amelyhez már csak néhány szlovéniai jogi kérdés tisztázására van szükség. Együtt pályáztunk arra, hogy a két ország gázvezetékrendszerét összekötő interkonnektor az Európai Unió kiemelt beruházási listájára felkerüljön. Dolgozunk azon, hogy a két főváros között szünet nélkül kétszer kétsávos úton lehessen közlekedni, és a jövő esztendőben két új határátkelőhelyet nyissunk a két ország határán, Lendvadedesnél és Orfalunál.

Tisztelt Szószóló Asszony! A tavalyi esztendőben adhattuk át az immáron végig villamosított Budapest-Koper vasútvonalat. Koper az első számú kikötője a magyar vállalatoknak. Az előző napirendi pont során beszélhettem arról, hogy mit jelent az, hogy a magyar gazdaság nyitott gazdaság. Nos, a magyar vállalatok exportteljesítménye szempontjából a koperi kikötő ‑ mint első számúként használt kikötő ‑ rendkívül fontos szerepet játszik. Természetesen kulturális együttműködésünk sem marad le a jövő esztendőben az infrastrukturális és gazdasági együttműködés mögött. A jövő esztendőben a ljubljanai nemzetközi könyvvásár díszvendége éppen Magyarország lesz, amely alkalomból több magyar szerző munkáját is lefordítjuk, lefordíttatjuk szlovén nyelvre, és azok kiadására a könyvvásár időszakában már lehetőség fog nyílni.

Tisztelt Szószóló Asszony! Azt gondolom, a két ország közös sikere, hogy az idei esztendőben el tudtuk indítani a muravidéki gazdaságfejlesztési programot, amelynek második pályázati ütemét novemberben kiírtuk, és amelyre 500 millió forintot hagyott jóvá a magyar költségvetés, ennyi pénzt tudunk biztosítani a térség kis- és közepes vállalkozói számára a fejlesztésekre. A két ország kölcsönösen a kisebbségekre erőforrásként tekint, a kisebbségekre úgy tekintünk, mint amik összekötnek, és nem, mint amik szétválasztanak minket. Sajnos, nem minden szomszédunkról mondható el az a korrekt bánásmód a magyar nemzetiségi közösség vonatkozásában, mint Szlovénia esetében.

25 éve három fontos megállapodást írtunk alá: 1992 szeptemberében a két ország közötti kulturális, oktatási és tudományos együttműködésről, 1992 novemberében a két ország közötti együttműködést a nemzeti kisebbségeknek biztosítandó jogokról, és 1992 decemberében a barátsági és együttműködési szerződés is létrejött. Mindezeknek a szerződéseknek gyakorlatilag a 25. évfordulóját ünnepelhetjük most.

(14.40)

A kisebbségekről szóló kormányközi megállapodás értelmében létrejött a kisebbségi vegyes bizottság, amely 25 esztendő alatt 17 ülést tartott. Minden egyes ülés után sikerült közösen elfogadni a jegyzőkönyvet és alá is írni azt, amely jegyzőkönyveket később a kormányok határozatokban hirdették ki, és amely határozathirdetéseket akciótervek létrehozása és végrehajtása követett.

A szlovén kisebbség Magyarországon megbecsült része a magyar társadalomnak. Az Országos Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat éves támogatása többszörösére nőtt 2010-hez képest. Akkor 75 millió forintot kapott az önkormányzat működési támogatásra, az idei esztendőben ennek kis híján háromszorosát, 201 millió forintot. Fontos, hogy létrejött a MURABA nevet viselő európai területi társulás, amelyet júliusban nyilvántartásba is vettünk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával sikerült megkötni az önkormányzatnak azt az ötéves támogatási megállapodást, amelynek nyomán a Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények kiszámítható működésre térhettek át, így a Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Felsőszölnökön, az Apátistvánfalvi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda, a Szlovén Rádió, valamint a Kühár Emlékház, illetve a Szlovén Tájház is. Mivel az ő működésükhöz az alaptámogatás nem lenne elég, ezért az EMMI-vel kötött megállapodás értelmében fejenként és évente 540 ezer forint plusztámogatást biztosít a kormány. Örömünkre szolgált, hogy a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom felújításához is hozzájárulhattunk.

Szószóló asszony jókívánságait köszönjük. Hasonlókat kívánunk, és reméljük, hogy a jövő esztendőben Magyarország és Szlovénia kapcsolatrendszerében még az idei, kétségtelenül sok sikert hozó esztendőt is sikerül majd túlszárnyalnunk. Köszönöm szépen, hogy felhozta ezt a témát itt az Országgyűlés falai között. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 96 2017.12.12. 5:18  93-96

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ön azt mondta, hogy folyamatosan változó, rohanó világban élünk. Ezt mi a külpolitikában úgy fogalmazzuk meg, hogy egy új világrend jött létre, amely új világrendnek az az egyik jellemzője, hogy korábban a versenyképesség szempontjából nem kifejezetten kiemelkedő térségek válnak egyre inkább versenyképesebbé, gyorsan fejlődnek, feltörekvő térségekké válnak, és sokszor korábban kedvezőbb helyzetben lévő régiókat előznek meg. Így van ezzel Latin-Amerika is, amely nem véletlenül került a nemzetközi befektetők, nagy nemzetközi vállalatok fókuszába.

Öröm számunkra az, hogy a parlament ilyen aktív, ön pedig személyesen is ilyen kezdeményező szerepet vállal az ibér-amerikai térség népszerűsítésében, amint a latin-amerikai magyar együttműködés minél jobb megalapozásában.

2015-ben Magyarország Kormánya meghirdette a déli nyitás stratégiáját, amelynek egyik fókusza éppen a latin-amerikai kapcsolatrendszerünk minél szélesebb körű kiépítése, felismerve azt, hogy mind az Európai Unió, mind a nagy nyugati befektetők, mind pedig a távol-keleti befektetők egyre komolyabb figyelmet fordítanak a világ ezen térségében zajló folyamatok iránt.

Öt új képviseletet nyitottunk 2015 óta Latin-Amerikában. Megnyitottuk az ecuadori nagykövetségünket, valamint újranyitottuk a kolumbiai, chilei, perui követségeinket és a São Pauló-i főkonzulátust is, és ezért cserébe éppen a napokban kaptuk a hírt, hogy Kolumbia és Peru közösen, együttesen nyit nagykövetséget itt Budapesten.

2015-ben és ’16-ban összességében 2,5 százalékos kereskedelmiforgalom-növekedést tudtunk mérni Magyarország és Latin-Amerika között. Azonban 2017 első nyolc hónapjában már beérni látszanak a politikai kapcsolatépítési folyamatok, és az exportunk 49 százalékkal növekedett 8 hónap alatt a latin-amerikai térség országaiban.

(14.50)

Történt mindez úgy, hogy elképesztő nemzetközi verseny zajlik egyébként ezekért a gazdasági lehetőségekért. Számos alkalommal volt lehetőségem tárgyalni latin-amerikai politikai vezetőkkel, külügyminiszter-, külgazdaságiminiszter-kollégákkal, és világos a régió nyitottsága Magyarország iránt. Látszik, hogy elismerik Magyarország eredményeit, és a világnak azon térségében van értéke az őszinte, nem képmutató politikának.

Azonban, mivel egy földrajzilag távoli helyről beszélünk, és ha gazdasági fókuszt adunk az együttműködésnek, akkor jól fókuszáltnak, koncentráltnak kell lennünk, és hatékonyan kell kiválasztanunk azokat az ágazatokat, ahol eredményesek tudunk lenni. Így a vízgazdálkodás, az informatika és a fenntarthatóváros-tervezés, valamint gyógyszeripar területén nyílnak olyan lehetőségek, ahol a magyar vállalatokat tudjuk segíteni piaci sikerekhez.

Emellett természetesen a humanitárius aspektust sem felejthetjük el: Latin-Amerika egy olyan térség, amely gyakran válik extrém időjárási jelenségek áldozatává, így az elmúlt időszak ilyen természeti katasztrófáit követően Perunak és Kubának is víztisztító berendezéseket ajánlottunk fel, illetve szállítottunk le, amelyek több település számára biztosítják az ivóvízellátást mindkét országban.

Ugyanakkor, mivel ‑ még egyszer mondom ‑ távol lévő térségről beszélünk, ezért az emberek közötti kapcsolat tudja megalapozni a jó gazdasági együttműködést. Ezért is volt fontos a brazil kormány „Tudomány határok nélkül” programja, amelynek keretében három esztendő alatt 2013-2016 között mintegy 2300 diák tanult hazánkban, és most is több mint 400 ösztöndíjas hallgató tanul a magyar kormány által hirdetett ösztöndíjprogramok keretében Magyarországon a latin-amerikai térségből. Az idei esztendőben harmadik alkalommal rendeztük meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Magyarország-Latin-Amerika fórumot, amelynek fő vendége Kolumbia külügyminisztere volt. Most volt a legnagyobb érdeklődés, a legtöbb részvevő ezen az eseményen, és nem véletlen, hogy a „Tudás és fejlődés ‑ befektetés a jövőbe” címet viselte a konferencia.

Önnek teljesen igaza van, tisztelt képviselő asszony, a latin-amerikai magyar közösségek egy speciális kötést, speciális együttműködési lehetőséget nyújtanak Magyarország és a latin-amerikai térség között. Brazíliában, Argentínában és Venezuelában jelentős magyar nemzeti közösség él, akikkel a kapcsolatot tartjuk, akik számára biztosítjuk a segítséget ahhoz, hogy meg tudjanak maradni magyarnak az újvilág kihívásai közepette is.

Még egyszer köszönöm azt a konferenciát, amelyet szerveztek, és köszönjük, hogy népszerűsítik Magyarország és Latin-Amerika együttműködését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 60 2018.02.19. 4:13  57-62

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ e New York-i deklarációban úgy döntött, hogy globális migrációs csomagot és globális menekültügyi csomagot dolgoz ki, amelynek első olvasatát február 5-én ismertették a tagországokkal, és a szándékok szerint az idei esztendőben, kormányközi konferenciák sorozatát követően decemberben kerül sor ennek a globális csomagnak az elfogadására. Ha valaki végigolvassa az első előterjesztést, világosan látja, hogy egy szélsőségesen bevándorláspárti dokumentum született, amely híján van mindenfajta kiegyensúlyozottságnak, és amely jól láthatóan figyelmen kívül hagy minden olyan tényt és tapasztalatot, amelyet az elmúlt két, két és fél esztendőben gyűjtöttünk itt Európában.Hogyha a dokumentumot készítő ENSZ-alkalmazottak figyelembe vették volna, hogy az elmúlt két és fél esztendőben Európában 27 olyan terrorcselekményt követtek el, amelyek elkövetői migrációs hátterű személyek voltak, ha figyelembe vették volna, hogy ezen terrorcselekmények nyomán 330-an vesztették életüket és 1300-an megsérültek, akkor valószínűleg nem írtak volna össze ilyen dolgokat, mint amilyenek megtalálhatók ebben a dokumentumban.

Mi az alapálláspontját is vitatjuk az ENSZ globális migrációs csomagjának, amely alapállítás úgy szól, hogy a migráció a jólét, az innováció és a fenntartható fejlődés forrása lehet. Na, ezzel mi egyáltalán nem értünk egyet. Szerintünk a migráció rossz, a migráció veszélyt hoz Európára és veszélyt hoz az európai nemzetekre. Ez a dokumentum azt írja, hogy elkötelezzük magunkat a biztonságos, szabályozott és rendezett migráció elősegítése és biztosítása mellett, mert ez mindenkinek kedvező. A mi álláspontunk szerint nem. Ez nem kedvező mindenkinek, senkinek sem kedvező, ezért a migrációt nemhogy ösztönözni kell, hanem a migrációt végre meg kell állítani. Tehát amíg az ENSZ azt gondolja ebben a dokumentumában, hogy a migráció jó és megállíthatatlan, mi azt gondoljuk, hogy a migráció rossz, veszélyes és nemhogy megállítható, hanem meg is kell állítani, és hogy a migrációs folyamatok megállíthatók még akkor is, ha tömegesek. Ezt Magyarország bebizonyította azzal, hogy a visegrádi országok segítségének köszönhetően Magyarország déli határánál meg tudtuk állítani a korábbi százezres nagyságrendű, agresszív bevándorlótömeget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ dokumentuma azt is írja, hogy tartózkodnunk kell a migránsok visszafordításától a tengeren és a szárazföldön, és ehelyett a befogadókapacitásokat kell növelni. Ez egészen elképesztő, ez egy elképesztően szélsőségesen bevándorláspárti megnyilatkozás. Magyarország ennek homlokegyenest az ellenkezőjét gondolja, a magyar emberek biztonságának szempontjából ezt a mondatot, ezt az egész gondolatvilágot a lehető leghatározottabban vissza kell utasítanunk. És mi azt gondoljuk, hogy egy ország addig ország, amíg meg tudja védeni a saját határait. Ilyenfajta önfeladásra vonatkozó előterjesztést, felszólítást a lehető leghatározottabban visszautasítunk, azt semmilyen körülmények között nem fogjuk végrehajtani.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön előtt is ismert, hogy a magyar kormány mérlegelte egy ideig, hogy esetleg az Egyesült Államokhoz hasonlóan kilépjen ebből a tárgyalási folyamatból, végül úgy döntöttünk a visegrádi és közép-európai országokkal történt konzultációkat követően, hogy maradunk a tárgyalási folyamatban. Elkészítjük a magunk javaslatát, amely homlokegyenest ellentétes az ENSZ előterjesztésével, és megpróbáljuk elérni, hogy egy biztonsági szempontoknak megfelelő megállapodás jöjjön létre a végén ahelyett, hogy a migrációt ösztönözzük. A migrációt meg kell állítani! Köszönöm szépen a kérdését, köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 78 2018.02.19. 4:21  75-80

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem érdemes először is az alapkérdésre adandó választ leszögezni: Magyarország nem lesz bevándorlóország, Magyarország soha nem fogadott be és nem is fog befogadni illegális bevándorlókat. Teljesen mindegy, hogy milyen nyomást helyeznek ránk, akár az ENSZ, akár az Európai Unió, akár bármelyik nemzetközi szervezet vagy európai uniós tagország részéről. Nem fogadjuk el, hogy bárki is ultimátumot intézzen hozzánk, közép-európaiakhoz, nem fogadjuk el a teljesen európaiatlan zsarolást és nyomásgyakorlást.Sajnos, azt kell látni, hogy az elmúlt időszakban is volt olyan alkalom, amikor az Európai Unió különböző intézményei elég erőteljesen  zárójelbe téve az európai jogszabályokat  próbáltak arra kényszeríteni európai uniós tagországokat, hogy fogadjanak be illegális bevándorlókat. Emlékezhetünk arra, hogy hogyan indult az egész kvótatörténet. Az Európai Tanács, amely az Európai Unió legmagasabb szintű döntéshozó szerve, ahol az európai uniós tagországok állam- és kormányfői foglalnak helyet, ők egyhangú döntéssel azokat a konklúziókat fogadták el  egyhangú döntéssel , amelyek szerint a befogadási, betelepítési kvóták kizárólag önkéntesség alapján nyugodhattak volna.

(15.40)

Ezt követően ugyanis az Európai Tanács belügyminiszteri formációja, amely már egy eggyel lejjebbi szint a döntéshozatali sorban, nem egyhangú szavazással, hanem többségi döntéssel, átírva az európai állam- és kormányfők akaratát, azt a döntést hozta, hogy akkor a kvóták kötelezőek lesznek. És akkor emlékezhetünk arra is, hogy először 120 ezerről szóltak a hírek, aztán lett 160 ezer, aztán jött az Európai Parlament egyik bizottságának a javaslata, hogy mindenfajta felső határ nélküli, időben elnyúló, gyakorlatilag időbeni végpont nélküli, kötelező betelepítési-elosztási rendszer jöjjön létre. Ez számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan. Ez Magyarország és a magyar emberek biztonsági érdekével teljes mértékben ellentétes. A migráció nyomán olyan biztonsági kockázatok vannak Európában, amelyekről az elmúlt évtizedekben nem is értesülhettünk, amelyeket nem is tapasztalhattunk, a terrorfenyegetettség az elmúlt évtizedekben nem volt olyan súlyos Európában, mint jelenleg, és mindez az illegális, tömeges bevándorlás miatt jött létre.

A visegrádi országok úgy döntöttek, hogy egy javaslatcsomagot nyújtanak be a dublini szerződések jelenleg folyó vitái során, egy olyan javaslatcsomagot, amely nem úgy tekint a migrációra, mint amit ösztönözni kell, hanem mint amit meg kell állítani. A javaslataimban szerepel az, hogy az Európai Unió külső határai fölötti ellenőrzés képességét maradéktalanul vissza kell szereznünk. A javaslatunk tartalmazza azt, hogy már az Európai Unió határain kívül döntést kell hozni arról, hogy egyáltalán ki lehet jogosult arra, hogy bejöjjön az Európai Unió területére, és a javaslataink között szerepel az is, hogy végre legyenek hatékony visszaküldési politikák.

Vagyis ha valakiről kiderül, hogy jogszabályokat sértő módon jött Európába, az Európai Unióban jogszabályokat sértő módon tartózkodik, azonnal küldjük vissza oda, ahonnét érkezett. Ugyanis nem lehet, nem lehet teret engedni annak a megközelítésnek, hogy a migrációhoz való jog alapvető emberi jog lenne, mert nem alapvető emberi jog eldönteni, hogy hol akar valaki élni.

Vannak nemzetközi jogszabályok, amiket mindenkinek be kell tartani, és ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a határokat csak úgy lehet átlépni, ahogy azt nemzetközi szerződésekben meghatározták. Ezért, tisztelt képviselő úr, arról tudom önt biztosítani, hogy mindenfajta nyomásgyakorlással szemben a magyar kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy illegális bevándorlót ugyanúgy nem fogunk befogadni a jövőben, mint ahogy nem fogadtunk be eddig sem. Köszönöm az ehhez nyújtott parlamenti támogatást. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 128 2018.02.19. 2:03  125-132

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy mindannyiunknak az az érdeke, hogy a magyar nemzet valamennyi tagja, függetlenül attól, hogy hol él a világon, részt tudjon venni a parlamenti választáson, hiszen számunkra rendkívül fontos, hogy a magyar nemzet valamennyi tagja, aki szeretne, részt vehessen a hazánk jövőjéről szóló közös, legfontosabb döntésben. Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, szeretném önt tájékoztatni arról, hogy amióta a külgazdasági és külügyminiszteri munkát végezhetem, azóta mindig figyeltem arra, hogy a konzuli szolgáltatásainkat folyamatosan bővítsük. Több esetben volt módom személyesen is konzultálni önnel különböző konzuli ügyekről, amelyeket mindig a legjobb tudásunk szerint próbáltunk megoldani.Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy míg 2014-ben összesen 97 helyszínen volt lehetőség arra Magyarországon kívül, hogy magyar állampolgárok leadhassák a szavazatukat a parlamenti választáson, úgy 2018-ban már 118 helyen, tehát 21 hellyel több helyszínen van lehetőség arra, hogy leadják a szavazataikat a magyar állampolgárok. Az ön által említett Manchester és Edinburgh valóban két kiemelkedő nyugat-európai példa, de akár Stuttgartról, Düsseldorfról vagy az azóta megnyitott chicagói főkonzulátusról is beszélhetünk.

A nyugati világban úgy nyitottuk meg egyébként ezeket a külképviseleteinket, hogy mindig azt figyeltük, hogy hol van olyan szignifikáns magyar közösség, akinek a számára segítséget jelenthet egy magyar külképviselet. Ezen túl pedig szeretném önt arról is tájékoztatni, hogy a személyes szavazást lebonyolító külképviseleteken természetesen arra is lehetőség van, hogy a levélben szavazók leadják a szavazati levélcsomagjaikat, és azok a külképviseleten keresztül jussanak el végül a Nemzeti Választási Irodához.

Még egyszer köszönöm képviselő úrnak, hogy ezt a kérdést felvetette itt a parlamentben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 132 2018.02.19. 1:01  125-132

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvalóan képviselő úr az utolsó mondatát nem gondolhatta komolyan. Ami az érdemi részére vonatkozik a kérdésének, még egyszer szeretnék két számot elmondani: négy év alatt 97-ről 118-ra növeltük azoknak a helyeknek a számát a világon, ahol magyar állampolgárok szavazhatnak. Lehet, hogy nem egyezik az ízlésünk, és ön azt mondja, hogy a majdnem egynegyedével történő megnövelése a helyszíneknek kevés. Tisztelt képviselő úr, én mindig örömmel veszem azt, ha valaki a külképviseleti hálózat bővítéséért kardoskodik, én magam ilyen vagyok. Amióta ezt a munkát végezhetem, azóta 130 fölé emelkedett a magyar külképviseletek száma. Örültem volna annak, hogyha ehhez némi támogatást az ellenzék részéről is kapunk.

Tisztelt Képviselő Úr! A célban természetesen egyetértünk, hogy minél több magyar vehessen részt a parlamenti választáson, éljenek ők a határ közelségében, a határon túl vagy a világ bármely más pontján. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 136 2018.02.19. 2:01  133-140

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor mi a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikánkat alakítjuk, akkor nem akarjuk újra feltalálni a meleg vizet, hanem egész egyszerűen megkérdezzük a határon túl élő magyar közösségeket, hogy mit kérnek tőlünk, milyen álláspontot foglaljunk el az őket érintő kérdésekben. Mi nem akarjuk Budapestről megmondani a határon túl élő magyar közösségeknek, hogy nekik mi a jó, hanem tőlük várjuk és kapjuk meg azokat a koordinátákat, amelyek alapján a velük kapcsolatos álláspontunkat mindig ki tudjuk alakítani. A mi alapkoncepciónk úgy szól, tisztelt képviselő asszony, hogy szerintünk a határon túl élő magyar nemzeti közösségnek sokkal jobb, ha jó és kiegyensúlyozott a kapcsolat az anyaország és a lakóhely szerinti ország között. Ez sokkal jobb, mint ha rossz lenne a kapcsolat. Sajnos, az elmúlt időszakban erre is volt példa. Mi mindig ahhoz adjuk meg a segítséget, hogy helyben tudjanak erősödni, és helyben tudjanak boldogulni a nemzeti közösségeink, akikre mi erőforrásként tekintünk.

Ha pedig olyan eset áll elő, mint például az ön által is említett ukrajnai oktatási törvény esetében, akkor nem vonakodunk attól sem, hogy alapvető nemzetközi politikai eszközöket ragadjunk meg annak érdekében, hogy nyomást tudjunk helyezni a másik országra, hogy ne sértse meg a magyar nemzeti közösség jogait. Ukrajna vonatkozásában el kell mondani, hogy a nemzetközi jog lábbal tiprásával találkozunk, hiszen Ukrajna egy más létező jogot akar elvenni a nemzeti közösségektől, így a magyar nemzeti közösségtől is.

Ezért természetesen a nemzetközi politika eszköztárának valamennyi rendelkezésünkre álló eszközét használjuk annak érdekében, hogy rászorítsuk a szomszédos országot arra, hogy a nemzetközi jogszabályokat és a kétoldalú kötelezettségeit tartsa be. Az ebben az ügyben a parlament, a frakciók által nyújtott segítséget pedig természetesen köszönettel vesszük. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 140 2018.02.19. 1:20  133-140

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném önnek elmondani, hogy a szomszédos országokkal kapcsolatban több esetben tudunk megnyugtató fejleményekről beszámolni, azonban az is világosan látszik, hogy sok munka van még előttünk, hiszen dacára annak, hogy több szomszédos országgal is sikerült komoly közös sikertörténeteket építenünk és megácsolnunk egyfajta bizalmi alapot ahhoz, hogy a mégoly érzékeny és nehéz kérdéseket is napirendre tudjuk tűzni a megoldás reményével, azért bizonyos esetekben még a saját célkitűzéseinknél is lassabban tudtunk haladni. Azonban egy dolog világos: Magyarország Kormánya minden körülmények között megvédi a határon túl élő kisebbségek jogait, és látszik, hogy ezt akkor tudjuk igazán eredményesen megtenni, ha széles körű politikai konszenzus övezi ezeket a lépéseinket. Hála a Jóistennek, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban, ha másban nem is, legalább a határon túl élő magyarok megvédésében számíthattunk egyfajta pártokon is átívelő nemzeti konszenzusra és politikai támogatásra. A jövőben is szükség lesz erre ahhoz, hogy a kisebbségeink, a nemzeti közösségeink védelmének érdekében sikeresen fel tudjunk lépni. Ebben az ügyben kifejtett tevékenységét pedig köszönettel vettük. (Taps a kormánypártok soraiban.)