Készült: 2021.04.20.02:01:33 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 244 2012.03.05. 2:08  227-267

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem tudom, ismeri-e azt a közmondást, hogy bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Szóval, pont ön vádaskodik ilyen dolgokkal, ahelyett, hogy példát mutatna a Fidesz, hogy az a kritika, amit megfogalmaz velünk szemben, azt ő hogyan csinálja most másképpen.

(19.10)

Akkor nézzük meg, hogy hogyan csinálja ezt a Fidesz másképpen! Az MSZP-kormány idején, amikor a vagyonkezelő szervezet működött, volt egy felügyelőbizottság, és a jogszabály kötelezően előírta, hogy az ellenzéki pártok képviselői is ott ültek benn a szervezetben, láthattak, ellenőrizhettek, megvizsgálhattak mindent, amit a vagyonkezelő csinált, amit a vagyonkezelő igazgatósága döntött.

Most mi van, tisztelt államtitkár úr? Most senki a parlament részéről, különösen nem az ellenzék részéről nem tudja ellenőrizni, hogy a vagyonkezelő mit csinál, mert egyszerűen nincs képviseletünk a vagyonkezelőnél. Nézzük meg, hogy az átláthatóság szempontjából hogyan működik a földárverés vagy a földhasznosítás kérdése! Mondja már meg, tisztelt államtitkár úr, hogy a parlament számára áttekinthető ez a folyamat egyáltalán?! Tudhatja egy ellenzéki párt, hogy mi történik a földek bérbeadása, a földek árverése körül? Vagy van-e egyáltalán árverés? Vagy ilyen valamiféle ajándékozás vagy mi a fene formájában juttatják a gazdákat különböző bérleti jogviszonyokhoz? Most ez hogyan működik, államtitkár úr? Most miért nem jön ezzel elő?

Vagy hogyha kritizál bennünket ebben a kérdésben, akkor miért nem teszik lehetővé azt például, hogy vizsgáljuk, mi történt a kolontári kármentesítés kapcsán a kormányra kerülésük után? Vagy mi történt a Malévnél 2010-2012 között? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Hogyha ennyire nyitottak, miért nem teszik lehetővé mindezt?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 95 2012.03.06. 5:10  82-146

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor mégiscsak arról szól a mostani vita, hogy megpróbálják a kormánypártok valamilyen módon helyrehozni azt a hibát, amit elkövettek. Az eredendő bűn, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim (Babák Mihály közbeszólása.), nyilvánvalóan az egykulcsos, önök által arányosnak, általunk teljesen aránytalannak és elfogadhatatlannak minősített egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve az adójóváírás kivezetése ettől az évtől kezdődően.

Önök százszor elmondták a különböző sajtónyilvánosságokon keresztül, hogy senki nem fog rosszabbul járni ezzel a rendszerrel, sőt az adózók jelentős része jobban jár majd. És aztán bebizonyosodott, hogy ez nem így van.

Erre föl kitaláltak egy kompenzációs rendszert, amit a költségvetési törvénnyel már jóváhagytak. Mostanra, két hónap után kiderült, hogy ez a kompenzációs rendszer, amit korábban elfogadtak, nem működik, ezért megpróbálnak most egy másik kompenzációs rendszert létrehozni, hogy valamilyen módon mégiscsak kárpótolják azokat az állampolgárokat, akiknek kevesebb lett a jövedelme az önök nagyszerű, új személyi jövedelemadó-rendszere miatt.

Az elvárt kategória, az elvárt béremelés kategória, tisztelt képviselőtársaim, hogyha piacgazdasági viszonyok között gondolkodunk, egy egészen elképesztő és különleges fogalom. Ez is a Fidesz fogalomtárában jelent meg először. (Babák Mihály közbeszólása.) Egyébként a szocializmusban az érdekképviseletek részéről, a munkavállalók részéről egy ilyen kategória elfogadható volt, hogy nyilvánvalóan van egy elvárt béremelés a munkaadó részéről.

Az, hogy a kormány fogalmaz meg ilyet piacgazdasági viszonyok között, figyelmen kívül hagyva egyébként minden elemét, ami hozzátartozik a piacgazdasághoz, ez egészen elképesztő dolog. És főleg úgy beállítani a dolgot, amire itt az államtitkár úr is utalt az expozéjában, meg a kormánypárti képviselők is megpróbálták a dolgot úgy beállítani, mint hogyha itt valamiféle fantasztikus jótéteményt tenne a kormány a munkavállalóknak, és köszönjék meg, hogy micsoda gesztusokat tesz a kormány, hogy ne csökkenjen a jövedelmük, ez egészen elképesztő, tisztelt képviselőtársaim!

Úgy beállítani a dolgot, mint hogyha ennek a javaslatnak a következtében akár 600 ezer munkavállaló is részesedhetne ebből, az megint csak egy olyan hatalmas csúsztatás, ami egyszerűen elfogadhatatlan. Az, hogy hányan tudják majd igénybe venni ezt a kedvezményt pályázati úton, ez nyilvánvalóan a gazdasági társaságtól függ, hogyha meg tud felelni azoknak a feltételeknek, amelyeket önök megfogalmaztak.

Az a kétség merül fel ezzel kapcsolatban, hogy nagyon kevés olyan társaság lesz, amelyik minden feltételnek meg tud felelni. Nyilvánvalóan önök szándékosan azért határoztak meg ilyen feltételeket, mert nem igazán akarnak erre túlzottan sok költségvetési pénzt fordítani, csak a propaganda kedvéért itt elmondanak mindenféle ilyen nagy számokat, ilyen 600 ezres nagyságrendű számokat, de az, hogy valójában mi fog történni, és hány gazdasági társaság fogja tudni ezt igénybe venni, ez már abszolút kérdéses.

És főleg az, hogy mikor tudja igénybe venni. A mostani szabályozást hogyha elfogadja a parlament, akkor ezek a gazdasági társaságok jó, ha félévtől kezdődően igénybe tudják majd venni ezeket a juttatásokat, tehát fél évig mindenképpen csökken a jövedelmük ezeknek a munkavállalóknak.

És aztán arról nem beszélve, hogy ráadásul még meg is fenyegeti a munkaadókat, hogy aki nem emel legalább 5 százalékban bért, akkor az majd nem fog kapni mindenféle állami juttatást, amit egyébként megkapna. Ez megint csak egy abszurdum, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány csinál egy új személyi jövedelemadó törvényt, aminek ilyen negatív következménytömege van, és ráadásul még azt mondják, hogy ez az egész szabályozás olyan egyszerű, hogy pofonegyszerűen fogja mindenki alkalmazni, ez egészen elképesztő. De szükség van rá nyilvánvalóan, ezért szavaztunk tartózkodással, mert ha egy forint segítséget kap valaki, az is segítség, több (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), mint a semmi, ezért szavaztunk tartózkodással.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 80 2012.03.12. 0:16  79-80

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr nem biztos, hogy tudja, hol volt a miniszter asszony, úgyhogy személyesen tőle szeretném megkérdezni, hogy hol járt. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 24 2012.03.13. 9:17  21-139

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Fideszes képviselőtársam a közösségi közlekedés egy fontos eleméről beszélt, de azért úgy gondolom, ez mégsem a legfontosabb tétel, bár megértem, hogy ez az egyik olyan elem, amiről a kormánypárti képviselők tudnak beszélni, mert ez egy pozitív elem a törvényjavaslatban. Az összes többiről ez ugyan nem mondható el, így azután megértem, hogy a képviselő úr ezt az elemet emelte ki, és erről beszélt, minthogyha ez egy fontos és meghatározó elem lenne.

Az, hogy a közösségi közlekedés milyen színvonalú, milyen szervezettségű, természetesen nagymértékben hozzájárul egy gazdaság működőképességéhez, egy ország ellátási színvonalához, és ezek alapján azt gondoltuk volna, hogy a Fidesz-kormány képviseli a kormányra kerülését követően azt az álláspontot, amit éppen az államtitkár úr nagyon sokszor hangsúlyozott a bizottsági vitákban, a parlamentben is, hogy milyen fontos a közösségi közlekedés színvonalának a fejlesztése, mert hogyha jobb, magasabb színvonalú az ellátás, akkor többen veszik igénybe, ezáltal gazdaságosabban működtethető és fenntartható ez az ellátás. Ezek mellett - idézőjelben - "természetesen" a Fidesz mint ellenzéki párt, az előző kormány minden hatékonyságjavító intézkedését ezen a területen megpróbálta megakadályozni, és számos területen, valljuk be, sikeresen működött is e tekintetben, de valóban az előző kormányok mindegyikének felróható, hogy mára a közösségi közlekedés gyakorlatilag fenntarthatatlanná, finanszírozhatatlanná vált. Több megállapítás is leírja azt, hogy mintegy 100 milliárd forint hiányzik a közösségi közlekedés finanszírozásából, képviselőtársaim majd a budapesti, a BKV-ügy kapcsán erről nyilván részletesen fognak beszélni.

Sajnos, ebben a törvényjavaslatban pontosan azok az elemek nincsenek benne, amelyeket a Fidesz az előző ciklusban hiányolt, és olyan sejtetéseket tett, hogy ha majd kormányra kerül, akkor természetesen ezen az úton indul el. Mondhatnánk azt, hogy a Fidesz ezen a területen sem mondott igazat, magyarul: hazudott a választópolgároknak, mert ebben a javaslatban azután minden van, csak az nem, amiről a Fidesz korábban beszélt.

Mi szükséges ahhoz, hogy egy ilyen törvényjavaslatról jó szívvel tudjunk beszélni? Mit kellene tartalmaznia? Nyilvánvalóan tartalmaznia kellene azt, hogy milyen prioritásokat fogalmaz meg a Fidesz a közlekedés fejlesztése tekintetében, tehát melyek azok a területek, amelyek prioritást élveznek, milyen fejlesztési forrásokat kívánnak ezekre a területekre fordítani, és miért gondolják ezt, hogy ez fontos.

Fontos lenne tudni, mennyi pénzt kíván fordítani, mennyi forrást kíván fordítani a kormány ezekre a területekre, mert azért az tudott, hogy a világon talán sehol nincs olyan közösségi közlekedés, ami piaci alapon bírna működni, tehát a költségvetés valamilyen módon mindenütt hozzájárul ennek a fenntartásához. Szerencsés lenne, hogyha tudnánk azt, hogy milyen volumenű szolgáltatást kíván biztosítani a kormány a következő időszakban. Most erre vonatkozóan itt van a ragyogó példa: tegnap már a szakszervezetek képviselői jelezték, hogy az a kormányelképzelés, ami a tudomásukra jutott, bizony elfogadhatatlan és anakronisztikus olyan tekintetben, miután az előző kormányzat idején számos szárnyvonalat, amelyek kihasználtsága erősen megkérdőjelezhető volt, bezártak ilyen szárnyvonalakat; a Fidesz a politikai kampánynak megfelelően néhányat újranyitott a kormányváltást követően, azután most meg olyan hírek szállingóznak, hogy ennek a tízszeresét kívánják megszüntetni, bezárni, ami szakmailag egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy egyáltalán miért van szükség olyan szárnyvonal fenntartására és működtetésére, ahol két vagy három vonatpárat kíván működtetni a Fidesz a következő időszakban, hiszen tudott, nem ez a legnagyobb költség a vasúti közlekedés fenntartása szempontjából például, tehát ez egy olyan abszurd ötlet, ami azután éppen a költségek csökkentése szempontjából marginális tételt jelentene.

Nyilvánvalóan nem lehet, mert akkor nagyon hosszan kellene beszélni a törvényjavaslat számos eleméről, fontosabb dolgokat szeretnék kiemelni, például egy olyan elemet, amelyet tartalmaz a törvényjavaslat. A kormánypárti képviselők a vezérszónoklatban sem, meg azóta sem cáfolták, hogy például lehetőség van arra, hogy gazdaságosan működtethető vonalakat pályáztatás nélkül kiszervezzen a kormányzat.

Tudott módon, meg az eddigi tapasztalataink alapján lehet is gondolni és számítani arra, hogy kire gondol a Fidesz, amikor ilyen pályáztatás nélküli kiszervezésekben gondolkodik; nyilvánvalóan a Fidesz közeli cégeket favorizálná ilyen esetben. Jó lenne, ha ez egyáltalán kikerülne ebből a javaslatból, és őszinte szándék, demokratikusnak tekinthető javaslat fogalmazódna meg a kormányzat részéről.

Vagy a másik ugyanilyen elem a munkaadó költségátvállalása az utazási költségek tekintetében. Erre mi a Szocialista Párt részéről azt mondhatjuk, hogy támogatunk egy ilyen elképzelést, bár a felelősség a kormányt terheli a tekintetben, hogy a munkaadók képesek lesznek-e finanszírozni ennek a többletköltségét. Éppen a parlamenti képviselők megkapták a kereskedelmi dolgozók szakszervezetének vagy a munkaadóknak a véleményét arról, hogy ez mennyibe kerülne a munkaadóknak. Ennek a költségeit 10-15 milliárdra becsülték. Egyébként, ha ezt ők ki tudják gazdálkodni, ez a döntés nyilván a kormány felelőssége, de vannak feltételeink, ha a kormány valóban őszinte szándékkal javasolja ezeket a módosításokat. Például nyilvánvalóan meg kellene tartani a tarifák hatósági árazását, mert akkor nem merülne fel az a gyanú, hogy a kormány ily módon akarja áthárítani a munkaadókra a közösségi közlekedés finanszírozását, mondván, hogy ha úgyis a munkaadók finanszírozzák az utazási költségeket, akkor meg lehet emelni a tarifákat, akár a többszörösére is, akkor nyilvánvalóan ezen keresztül lehetne finanszírozni, és ha hatósági áras, akkor ennek a felelőssége nyilván a kormány kezében van. Tehát ha őszintén gondolják ezt a dolgot, akkor meg kell tartani a hatósági árakat, és lehet ilyen módon szabályozni a közösségi közlekedés tarifáit.

Még egy elemre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a gyanú sem merüljön fel, hogy egyébként a munkaadó például majd berakja ezt a tételt, mármint a helyi közlekedés finanszírozását a kafetéria-rendszerbe, akkor meg kell tiltani a törvény által, hogy ez nem lehet része a kafetériaszolgáltatásoknak, és mindjárt másképpen néz ki az egész megoldás.

Néhány elem - nyilvánvalóan nem akarom elvenni a képviselőtársaim kenyerét, amikor ilyen részletekről beszélünk -, ha ezek nincsenek pontosan szabályozva, tisztelt államtitkár úr, akkor a gyanú árnyéka ott lebeg önök felett, hogy mégiscsak olyan megoldásokban gondolkodnak önök, amelyek nincsenek konkrétan beleírva a törvényjavaslatba, de lehetőséget teremt önöknek arra, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyekről eddig nem beszéltek, például a szolgáltatások volumenének a jelentős csökkentéséről, magyarul, számos vonat- és autóbusz-közlekedés megszüntetéséről.

(10.10)

Ha pedig nem gondolják úgy, hogy ez így van, akkor álljanak fel és mondják el a parlament nyilvánossága előtt, hogy mik azok az őszinte szándékaik, amiket nem fogalmaztak meg ebben a törvényjavaslatban. A többi elemről pedig majd képviselőtársaim a mai nap során még részletesen beszélni fognak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 38 2012.03.13. 2:04  21-139

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaimnak is szeretném azt mondani, hogy ebben hatalmas vita volt az előző kormány idején is, hogy milyen módon lehet hatékonyabbá tenni a közösségi közlekedést. Ezt tudja nagyon jól az államtitkár úr is.

És amit mi most hiányolunk: tudott dolog, hogy a kormány számos kisiskolát be akar záratni. Az oktatási rendszer államosításának nyilvánvalóan ez a célja, ez áll mögötte, mert így akarnak forrásokat megtakarítani, hogy iskolákat zárnak be. Tudjuk, hogy kórházakat államosítanak, azzal a céllal, hogy számos kórházat be akarnak zárni. És az is tudott, hogy a vidéki településeken, a kistelepüléseken különösen, nincs annyi munkahely, ahol tudnák foglalkoztatni az ott élő embereket, tehát a bejárás nem váltható ki semmi mással.

Hogyha mindezt tudja a kormány, akkor nyilvánvalóan egy olyan közösségi közlekedési jogszabályt kell ide, a parlament elé benyújtania, amely mindezt figyelembe veszi. Hogyha csak az van leírva, hogy minimumszolgáltatásként 2 vagy 3 vonatpárat kell egy nap megtartani, az a legnagyobb őrültség, mert ez biztos, hogy teljesen gazdaságtalanná teszi az egész működtetését, és ürügyet szolgáltat arra, hogy fél év, egy év múlva azt mondja a kormány, hogy lám, nem utazik azokon a vonatokon senki, és akkor emiatt aztán be lehet zárni az ottani közlekedést.

Ahelyett, hogy letettek volna egy koherens koncepciót arra nézve, hogy hogyan lesz fenntartható, finanszírozható, mennyivel járul hozzá a kormány mindennek a fenntartásához, és milyen volumenű fejlesztéseket kívánnak a következő időszakban megvalósítani, ehelyett ezt a teljes bizonytalanságot látjuk, ami itt van előttünk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 112 2012.03.13. 2:02  21-139

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt a tárgyalás vége felé mindenképpen szeretnénk azt elmondani, hogy kigyűjtöttük, hogy annak idején, az előző kormány idején hány fideszes országgyűlési képviselő, polgármester szervezett különböző demonstrációt a vasútvonalak bezárása ügyében, tiltakoztak az ellen. És most szeretném tisztelettel megkérdezni a kormánypárti képviselőktől, hogy hol vannak ezek a képviselők most, hol vannak most ezek a polgármesterek, amikor körülbelül tízszer annyi vonal, illetve vasúti közlekedés csökkentéséről kíván dönteni a kormányzat. Most hol demonstrálnak, vagy hol szerveznek demonstrációt az ellen, hogy tiltakozzanak a kormány intézkedései ellen?

Itt ül Pálffy képviselő úr, aki napirend előtti hozzászólásában ostorozta az Európai Bizottságot meg az Európai Parlamentet, hogy micsoda károkat okoz úgymond Magyarországnak. Tisztelt Képviselő Úr! Miért nem szervezi a demonstrációt, a tiltakozást a saját kormánya ellen? Aki látható módon el kívánja lehetetleníteni ezekkel az intézkedésekkel a vidéken élő embereket, a kistelepüléseken, a hátrányos helyzetű térségekben élő embereket, akik egyébként is hallatlanul nagy nehézségekkel küzdenek. Ráadásul itt most szembetalálkoznak egy olyan intézkedéscsomaggal, ami teljesen ellehetetleníti őket, nem tudják majd megközelíteni az iskolákat, a kórházakat, a munkahelyeket, legalábbis nem tudható módon, mert semmit nem mondanak arról, hogy mit szándékozik tenni a kormányzat annak érdekében, hogy ha bezárják az iskolát meg bezárják a kórházat, akkor az ott élő emberek hogyan jutnak el ezekbe az intézményekbe. Jobb lett volna, ha a képviselő úr például erre is fölhívta volna itt a képviselők figyelmét.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 180 2012.03.13. 2:07  167-185

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gyenes képviselő úr is beszélt arról, hogy bizony ez a javaslat, különösen ha a fideszes képviselő úr indítványát még el is fogadja a Ház, és e tekintetben nem tudjuk, hogy mi a kormánypártok szándéka, mert most is arról van szó, hogy benyújtanak egy törvényjavaslatot, aztán a fene tudja, hogy majd a zárószavazáshoz beadott koherenciás módosításokkal mit fognak még beletenni még a javaslatba vagy kivenni a javaslatból; mindenesetre, ha a módosító indítvány elfogadásra kerül, akkor még inkább kevés az a forrás, amit úgymond megtakaríthatnak érzésem szerint a háziorvosok, persze nincs ilyen felmérés, de azért tudjuk, hogy a háziorvosok többsége olyan önkormányzati tulajdonú rendelőben rendel, ahol egyébként se kell ilyen adót fizetni, tehát gyakorlatilag ez semmiféle kedvezményt nem jelent a háziorvosoknak.

Mindenképpen beszélni kell arról, amit Gyenes képviselő úr már elmondott, hogy évtizedek telnek el azóta, amióta gyakorlatilag az alapellátás finanszírozása nem változik, és most is a kormányzati tervekben éppen az szerepel, hogy bár az egészségügy egyes ágazatai részesülnének némi béremelésben vagy kompenzációban, ebből éppen az alapellátásban szereplő háziorvosok maradnának ki. Tehát ha ezt annak szánták a kezdeményezők, hogy valamiféle kvázi juttatásként tüntessék fel az alapellátásban részt vevő orvosok felé, hát ez bizony egy nagyon-nagyon sovány javaslat, és sokkal inkább kellene a kormányzatnak megfontolnia azt, nehogy egy olyan állapot következzen be ezen a területen is, amit az elmúlt év végén, mondjuk, a sztrájkokkal és demonstrációkkal el akart már egyszer kerülni a kormány.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 190 2012.03.13. 5:07  185-228

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Aradszki képviselő úr egy kétmondatos bizottsági határozati javaslatról beszélt 15 percen keresztül, nyilván ebben benne volt a bizottság többségi álláspontja is.

A bizottság kisebbségi álláspontjaként azt kell elmondjam, hogy a Jobbik tartózkodott a szavazásnál, és az MSZP képviselőcsoportja nem támogatta a jelentés, illetve az ehhez kapcsolódó gazdasági bizottsági határozati javaslat elfogadását, de hangsúlyoztuk a bizottsági ülésen is, hogy az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett javaslatot szükségesnek, fontosnak és pontosnak tartjuk, és azt elfogadja a Szocialista Párt képviselőcsoportja is, és támogatjuk.

A jelentéssel kapcsolatban pedig elmondtuk azt, hogy részben elfogadható az, amit az előterjesztő elmondott, de összességében azt kell mondjuk, hogy a jelentés számos pontatlanságot és nem megfelelő információt tartalmaz, és ha nem haragszik az előterjesztő, akkor azt kell mondjam, hogy sok tekintetben a jelentés számos utólagos okoskodásnak minősíthető, mert olyan megállapításokat tesz, amire ember nem volt, aki abban a szituációban és abban a helyzetben számíthatott volna, így a devizaárfolyamok jelentős megváltozásától elkezdve számos elemet lehetne felsorolni.

De van számos ok is, ami miatt mi nem támogattuk ezt a jelentést. Az egyik az, ami a vizsgálóbizottságok tevékenységére az utóbbi időben jellemző, tisztelt képviselőtársaim, magyarul az, hogy mindent lehet vizsgálni, ami nem a Fidesz-kormányhoz vagy a Fidesz-kormányhoz közel álló emberekhez kötődik. A Fidesz-kormány tevékenységét, illetve a Fidesz-kormányhoz közel álló emberek tevékenységét nem lehet vizsgálni. Elnagyoltan beszélt az előterjesztő arról a dologról, amivel nem értünk egyet, arról a megállapításról, hogy milyen terhet jelentett volna a magyar költségvetésnek az, ha a Fidesz által korábban elfogadott lakástámogatási rendszer fennmarad. Mára már ezermilliárd forintos nagyságrendű terhet jelentett volna, tisztelt képviselőtársaim, és úgy gondolom, hogy ez elég súlyos teher lett volna, amibe a költségvetés meglehetősen belerokkant volna, ha ezt fenntartottuk volna.

Ugyancsak megállapítottuk azt, hogy érdekes módon nem lehetett vizsgálni a jegybank akkori elnökének a tevékenységét, és ugye, a szemünkre vetették, hogy nekünk az az álláspontunk - amiről úgy gondolják, hogy most ezt megváltoztattuk volna -, hogy a kormánynak meg a politikának nem illik beleszólnia a jegybank tevékenységébe, de ezt fenntartjuk most is. Most is az a véleményünk, hogy a kormánynak, a politikának a jegybank független döntéseibe nem illik a hétköznapokban beleszólni, de ilyet, hogy hat évvel ezelőtt hozott döntéseket ne lehetne értékelni, mérlegelni és ebből konklúziót levonni, ne mondjon már senki, és hogy nem lett volna egy ilyen bizottságnak feladata például értékelni azt, hogy az a monetáris politika vagy árfolyam-politika, amit a jegybank követett, mennyire volt megalapozott, és hogyan járult hozzá ahhoz, hogy az emberek elkezdtek a devizahitelezés irányába menni és devizahiteleket felvenni.

De ugyanez elmondható arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy miért nem vizsgálta a bizottság a 2010-es kormányváltás utáni időszakot. Csak azért példaként szeretném emlegetni, mert többször vagy százszor elhangzott itt a plenáris ülésteremben, hogy a svájci frank árfolyama a kormányváltás környékén 170 forint alatt volt ahhoz képest, hogy most 240 forint környékén mozog. Ez is mutatja, hogy bizony ennek a kormánynak a tevékenysége jelentősen, súlyosan hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok nagy tömegei jelentősen eladósodtak, és nem tudják fizetni a hiteleiket. Tehát amikor vizsgál a bizottság egy ilyen folyamatot, akkor nyilvánvalóan szükségszerű vizsgálni azt is, azt az időszakot, ami a terhek legnagyobb részét jelentette e tekintetben, mert nem az az időszak jelentette a nagy terhet, ami az előző kormány tevékenységéhez kötődik, hanem éppen a kormányváltást követő időszak árfolyamváltozásai miatt bekövetkező hihetetlen és hatalmas tehernövekedés.

Mindezekre tekintettel az MSZP képviselőcsoportja - nyilván a képviselőtársaim majd részleteket mondanak, hogy mivel nem értenek egyet a jelentésben - összefoglalóan ezért nem tudja támogatni a jelentést.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 64 2012.03.19. 3:05  63-69

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz kampányában talán egyetlenegy ígéret hangzott el konkrétan, hogy szükségesnek tartották az egészségügyi ágazat azonnali megmentését. Sajnos azt kell mondjuk, hogy eddig érdemben a forráskivonáson és megszorításokon túl a Fidesz-kormány az egészségügyben semmilyen intézkedést és lépést nem tett.

Sőt, az illetékes államtitkárság részéről, bár nem tudom, hogy ön az illetékes államtitkársághoz tartozik-e, mindenesetre az illetékes államtitkárság azt a közleményt adta ki, hogy valóban szándékában áll a kormánynak 16 városi kórház bezárása és funkciójának átalakítása. Nem cáfolták tehát azt, hogy 16 kórházat be akarnak zárni, illetve azt erősítették meg, hogy május 1-jétől további városi kórházakat, az összes városi kórházat államosítani kívánják.

Azt mondják persze, hogy ezek az intézmények nem zárnak be, csak a funkciójukat változtatják meg, tehát ezekben a kórházakban nem lesz a továbbiakban sebészeti, szemészeti ellátás, szülészet és hasonló ellátások. Tehát mindenképpen azt mondhatjuk, hogy a betegek számára ez a megmentés mindenképpen azt jelenti, hogy többet kell utazniuk, messzebbre kell utazniuk, és az ellátásuk biztonsága nem lesz jobb, mint korábban volt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Május 1-je nagyon közel van. Az a kérdésünk, hogy foglalkoztak-e és törődtek-e azokkal a munkavállalókkal, akik egyébként ezekben az intézményekben dolgoznak. Szakorvosokról van szó, szakellátókról, akik hosszú évtizedek óta dolgoznak ezekben az intézményekben, sőt nemcsak ők maguk, hanem a családjuk is nyilvánvalóan ezekben a városokban él. Most az a kérdés, hogy önök azt mondják-e nekik, hogy le is út, fel is út, mehetnek oda, ahova akarnak egyébként, vagy pedig kínálnak nekik valamiféle megoldást.

Tisztelt Államtitkár Úr! Öntől megszoktuk az elmúlt időszakban, amikor válaszolt interpellációra, hogy semmi mást nem tett, mint hogy az előző kormányok tevékenységéről beszélt. Legyen szíves most konkrétan... - mert ezek az egészségügyi dolgozók, akik ezekben a kórházakban dolgoznak, most arra számítanak és arra várnak, hogy ön majd a kormány nevében egy olyan hiteles tájékoztatást ad, hogy igen, a kormány gondoskodni kíván róluk a következő időszakban, és nem mondja nekik azt, hogy le is út, fel is út, oda mentek, ahova akartok, és ott éltek, ahol akartok.

Tehát azt kérem, államtitkár úr, hogy erre fokuszáljon a válaszában, és ne az előző kormányzati időszak cselekvéseit emlegesse fel százszor, teljesen hiábavaló módon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás ugyanott: Éljen!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 146 2012.03.19. 2:07  145-152

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Gondolom, egyetért azzal, hogy a közlekedési ágazat stratégiai ágazat Magyarországon, már csak azért is, mert ez a tevékenység az ön hatáskörébe tartozik. Mindezekre tekintettel szeretném kérdezni a következőket. Hol volt ön a Malév csődje idején, tisztelt miniszter asszony? Elképzelhető-e ön szerint az, hogy egy illetékes miniszter a nemzeti légitársaság csődjével kapcsolatban egyszerűen nem szólal meg? Nem mond semmit, nem kommentálja, nem mondja el a kormány álláspontját és az ön személyes álláspontját a nemzeti légitársaság, nem egy akármilyen fapados társaság csődjével kapcsolatban.

Nem tudjuk, mert a kormányzat és ön sem mondott semmit arról, hogy ön tett-e lépéseket vagy erőfeszítést annak érdekében, hogy megmentse a nemzeti társaságot. Vagy pedig tudatosan hagyták bedőlni, esetleg hátsó szándékkal hogy ezt a piacot átjátsszák valami befektetőknek, akik érdekeltek ezen a területen.

(15.50)

Jó lenne, ha erre megnyugtató választ adna. A másik, ugyanilyen kérdéskör: ígérték, hogy nemzeti közlekedési holdingot hoznak létre a párhuzamosságok csökkentése érdekében. Az államtitkár úr biztosan mondaná, hogy most van napirenden a törvény, de tudjuk, ez nem arról szól természetesen.

Kérdezzük: egyébként hol van a miniszter akkor, amikor a BKV-ról folynak a tárgyalások, és nem lehet tudni, mi a kormány álláspontja? Ezeknél a társaságoknál is az-e a kormány szándéka, hogy bedönti ezeket a társaságokat, a zsíros üzletre majd jönnek a magánbefektetők, és elviszik ezeket az üzleteket, mint ahogyan egyébként a törvény erre lehetőséget is adna?

Azt szeretném kérni, hogy a környezetében lévő elnök úr a súgógépeknek szóljon, hogy ne zavarják a miniszter asszonyt a válaszban. (Derültség az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 150 2012.03.19. 1:06  145-152

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Önök két éve kormányoznak, tisztelt miniszter asszony. Ismerték a Malév helyzetét, ismerték azt is, hogy egyébként más országokban hasonló esetben a légitársaságokat hogyan alakították át, hogyan helyezték egy új pályára, és megmaradhatott a nemzeti légitársaság jellege, csak a Swisst említeném itt, hogyha ön emlékszik rá.

Az volt a kérdésem, hogy mit tett ön miniszterként annak érdekében, hogy a Malév megmaradjon. Egyáltalán tudott-e arról, hogy milyen szándéka van a menedzsmentnek, és ismert volt-e ön előtt az, hogy mit fognak tenni? Ezután milyen lépéseket kíván tenni a kormányzat?

A másik kérdéskör pedig vonatkozott a MÁV-ra, mert arról is beszéltek, hogy a MÁV-ot konszolidálni kell hasonló nagyságrendű forrásokkal. A kérdés az, hogy a MÁV, a BKV és a Volánok esetében is hasonló forgatókönyvre számíthat-e a magyar társadalom, mint a Malév esetében, hogy bedöntik, és majd jönnek a magántársaságok, amelyek ellátják ezt a feladatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 120 2012.04.11. 4:28  115-193

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, hogy önök sem vitatják azt, hogy a bizottsági vita arra való, hogy a törvényjavaslat részleteivel a képviselők megismerkedhessenek, kifejthessék álláspontjukat a javaslattal kapcsolatban, esetleg értékeljék a vitapontokat, kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre ott, a bizottsági ülésen kapjanak választ. Hiszen itt, a plenáris ülésen már kevés esély van arra, hogy ez megtörténjen.

Nem vitattuk azt, hogy szükség van ennek az európai uniós direktívának az átvételére. Nem azért, mintha ez napi szükséglete lenne, mondjuk, a magyar iparnak, hiszen tudjuk, hogy ezt a szabályozást egyelőre gazdasági megfontolások miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben Magyarországon használni fogják. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy egy évvel ezelőtt már kísérletet tett a kormány ennek a szabályozásnak az elfogadására, akkor ez nem sikerült. Emiatt aztán kötelességszegési eljárás indult Magyarország ellen. Itt van most ez a javaslat, reméljük, hogy ez már olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az európai uniós direktívának.

Ugyanakkor a bizottság többségi véleményében sem, de az expozéban sem hangzott el, hogy ennek a javaslatnak vannak olyan elemei, amelyek bizony súlyos terheket rónak a vállalkozásokra a jövő időben, és ennek megfelelően kérdéseket fogalmaztunk meg államtitkár úrnak. A koncesszióköteles bányászati tevékenység esetében koncessziós díj megállapítására kerül sor, és szerettük volna megtudni a bizottsági ülésen a következő kérdésekre a választ a kormánytól. Mert nyilvánvalóan, amikor a kormány egy ilyen törvényjavaslatot benyújt a Háznak, bár azt mondták, hogy megfelelő egyeztetések történtek az érdekeltekkel, de szerettük volna tudni azt, hogy milyen következményei lesznek ennek a javaslatnak.

Szerettük volna tudni, hogy miért van szükség ennek a koncessziós díjnak a bevezetésére akkor, amikor a bányavállalkozóknak már eddig is számos terhet jelentő tételt kell fizetniük. A szüneteltetés alatt fizetendő térítési díj miért nem nyújt például kellő fedezetet erre? Nem derült ki, mert erre nem adott választ az államtitkár úr a bizottsági ülésen, hogy a koncessziós díj bevezetése érinti-e a jelenleg működő vállalkozásokat, vagy később életbe lépő vállalkozások esetén kívánja ezt bevezetni. Ha érinti a jelenlegi vállalkozásokat, akkor nyilván a koncessziós szerződést módosítani kell. Nem volt válasz erre a kérdésre sem.

Mekkora költségvetési bevételre számít a kormány ennek a díjnak a bevezetésével? Nyilvánvalóan itt pénzbehajtásról van szó, és az is tudott, hogy a legnagyobb tétel ebben a kérdéskörben az olaj- és gázipart érinti, hiszen a bányajáradék 99 százalékát is ez az iparág fizeti volumenében. De ez nem jelenti azt, hogy az egyéb vállalkozások számára, az egyéb bányászati tevékenységekre arányaiban nem jelent olyan terhet, amit a későbbiekben bizony nehezen tudnak majd kifizetni.

Ezek olyan kérdések, amelyekre jó lett volna megfelelő választ kapni amellett, hogy néhány tételt mi is szükségesnek tartunk a törvény módosítása kapcsán. Pontosításokra nyilvánvalóan szükség van, az, hogy az egyes energiaszolgáltatók kapcsán a különböző büntetési tételek, illetve a fogyasztóvédelem megfelelően működjön, elismerhető, hogy a módosításokra szükség van. Ugyanakkor mindaddig, amíg ezeket a tételeket nem tisztázzuk, addig nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, annak elfogadását, azért, mert ez olyan terhet jelenthet a vállalkozásokra, ami számukra már elviselhetetlen lehet.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 128 2012.04.11. 12:51  115-193

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az nem vitatott, hogy a benyújtott törvényjavaslatok érdemeit felsorolni elsősorban a kormánypártok dolga, az ellenzéknek pedig az a dolga és az a feladata, hogy felhívja a figyelmet azokra az esetleges ellentmondásokra, amelyek a törvényjavaslatban megjelennek, és olyan javaslatokkal is előállhat az ellenzék, amelyek a benyújtott törvényjavaslat jobbítását célozzák vagy szolgálnák, természetesen akkor, ha a kormánypártok fogadókészek egy ilyen javaslatra. Hát, az elmúlt két évben nem éppen volt jellemző a kormánypártokra, hogy nagyon fogadókészek lettek volna ilyen javaslatokra, de az ellenzék kitartóan próbálkozik ilyen kezdeményezésekkel, hátha egyszer mégis megtörténik.

Ahogy képviselőtársaim már elmondták, az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően három fő blokkot tartalmaz. Az egyik a szén-dioxid föld alatti geológiai tárolásának a lehetősége, illetve ennek a szabályozása. A másik fontos elem, amiről egyre kevesebb szó esik - én egyébként vártam, hogy az előttem szóló kormánypárti vezérszónok, esetleg az államtitkár részleteiben beszél majd erről, de ez nem történt meg -, a koncessziós díj bevezetése és annak szükségessége, és egyéb energetikai tárgyú törvények módosítása is szóba kerül.

Ha megengedik, tennék egy egy-két mondatos kitérőt azzal kapcsolatban, amit Bencsik képviselő úr is elmondott, hogy a kormánypártok milyen súlyt fektetnek a nemzeti energiastratégiára, illetve az abban megfogalmazott célok teljesítésére például a hazai nyersanyagok hasznosítása céljából. Ugyanakkor a tettek meg pont ennek az ellenkezőjét mutatják. Csak egy-két példát szeretnék fölhozni a közelmúlt történéseiből. Jelentősen előkészített fejlesztés volt a Mátrai Erőműben a kormányváltást megelőzően, majd amikor a Fidesz kormányra került, leállította a fejlesztést, amely alapvetően hazai lignitbázison alapult volna. Természetesen azóta sem kaptunk magyarázatot arra, hogy ezt miért tették. Ezek az ellentmondások felfedezhetők a nemzeti energiastratégia, illetve a napi cselekvések között.

Az már az eddigi vitában is nyilvánvalóvá vált - s itt visszatérnék a törvényjavaslathoz -, hogy ez a szabályozás azért szükségeltetik, mert van egy európai uniós direktíva, amit Magyarországnak át kell vezetnie a hazai jogrendbe, erre történt egy évvel ezelőtt egy kísérlet, akkor ez nem sikerült, most ismét kísérletet tesz erre a kormány. Aki elolvasta a törvényjavaslatot, az láthatta, hogy egyébként szükség van még 26 kormányrendelet módosítására, amire a törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy ez a szabályozás is működőképes és hatékony legyen. Tehát így önmagában ez a szabályozás nem működőképes, hanem majd azzal a 26 kormányrendelettel együtt lesz az, ami nyilván majd csatlakozik ehhez a szabályozáshoz.

(15.50)

Az elhangzott, és én is ezen az állásponton vagyok, hogy sem a jelenlegi feltételek között, sem a közeljövőben nem valószínű, hogy a gazdasági folyamatok lehetővé teszik ennek a technológiának az alkalmazását, különösen oly módon, olyan körülmények között, hogy a CO2-kereskedelem ott tart, ahol tart. Gyakorlatilag ilyen alacsony ára a CO2-kvótának, mint mostanában van, az elmúlt időszakban nem volt. Tehát ez még inkább azt valószínűsíti, hogy ilyen technológiák bevezetésére a közeljövőben kevés esélyünk van. Ettől függetlenül, ha megszületik a jogszabály - ezt szoktuk, ugye, üres halmaznak nevezni -, van ilyen, de senki nem fogja használni, és senki nem fog ilyen technológiát Magyarországon egyelőre bevezetni. Hogy néhány év múlva mi fog történni, és milyen újabb technológiai megoldások születnek, erre vonatkozóan még nincsenek elképzeléseink sem.

Tehát nyilvánvalóan egy ilyen téma kapcsán - és biztos, hogy a későbbiekben képviselőtársaim a CO2-kvótakereskedelemmel kapcsolatos anomáliákról is fognak beszélni, mert sajnos e tekintetben sem tudunk sokat, mármint az ellenzék, hogy a kormány az elmúlt időszakban kereskedelem tekintetében milyen gyakorlatot folytatott, és az abból származó bevételeket mire használta, holott tudjuk, hogy az előző kormányzat ebből indította el a panelprogramot, és több százezer magyar lakás fűtés-korszerűsítése valósult meg. Nem tudjuk, hogy a kormánynak mi a szándéka az ebből származó bevételekkel. Vannak becslések, hogy hány tíz milliárd forint bevétel származhat ebből, de sajnos itt nem tudunk ezzel kapcsolatban többet mondani.

Amiről szeretném, ha több szó esne itt a vita során, az a koncessziós díj bevezetése. Elmondtam már bizottsági kisebbségi véleményként, hogy nem értjük, nem tudjuk, hogy miért szükséges ennek a bevezetése. Nem tudjuk, hogy mennyi bevételre számít egyébként a kormány ebből a tételből, mire akarják ezt fölhasználni, és egyáltalán mikor és hogyan, milyen feltételek között kívánják bevezetni. Azt az érvet pedig, amit itt mondanak, hogy azért kell koncessziós díjat bevezetni, mert majd ezzel fogják kényszeríteni egyébként a vállalkozókat, hogy minél ütemesebben és gyorsabban termeljék ki a bányatelek alatt lévő ásványkincseket, nem is értem. Azért nem értem, tisztelt képviselőtársaim, mert vitatom azt, hogy Magyarországnak az lenne az érdeke, minden körülmények között az lenne az érdeke, hogy kitermeljék a magyar ásványi vagyont minél gyorsabban és minél ütemesebben.

Úgy gondolom egyébként, hogy Magyarországnak ezzel a kinccsel is gazdálkodnia kell, és igenis, a bányavállalkozónak meg kell azt fontolnia, már csak a jövő generációja érdekében is - és ebben a kormánynak lenne felelőssége, tisztelt képviselőtársaim, hogy gondoljon a jövő nemzedékére. Ne arra ösztönözze a magyar energiaipart meg a magyar vállalkozásokat, hogy minél hamarabb termeljük ki a magyar ásványkincseket, és használjuk föl - mert akkor mit fog csinálni a következő nemzedék? Ez is egy olyan kérdéskör, hogy akkor kell kitermelni a magyar ásványkincset, amikor az gazdaságilag a legoptimálisabb és még a leggazdaságosabb. Nyilvánvaló, hogy ha olcsóbb külföldről beszerezni az ásványkincseket, akkor nem kell ma fölélni az összes tartalékunkat, az összes lehetőségünket, hanem a későbbiekre, a későbbi időkre tartalékolni. Tudjuk, hogy a kőolaj-kitermelésben is évről évre csökken a kőolaj-kitermelés Magyarországon nyilvánvalóan azért, mert a korábbi időszakban a lehetőségeket maximálisan kihasználva termeltük a kőolajkincset, és nem biztos, hogy ez volt az optimális megoldás a következő időszakban. (Jelzésre:) Képviselőtársam ingatja a fejét, majd elmondja, hogy ő másképpen gondolkozik erről a dologról.

Egyébként nyilvánvalóan tudja mindenki, hogy emellett a bányatulajdonosoknak mi mindent kell még fizetniük a térítési díjtól elkezdve a felügyeleti díjon át a bányajáradékon keresztül. Ez egy újabb tétel, ami terheli majd a bányavállalkozásokat. Elmondtam a kisebbségi vélemény kapcsán is, hogy leginkább természetesen a legnagyobb befizető ezen a területen a magyar olajipar. Na de arányaiban az összes többi vállalkozót is ugyanúgy érinti ez a többletteher, amit ez a törvényjavaslat előír. Egyébként nem láttam semmiféle olyan hatástanulmányt, hogy egyébként ez milyen terhet jelent majd a vállalkozásoknak, és ők mennyire örülnek ennek. Bár azt hallhattuk az előterjesztés kapcsán, hogy mindenféle egyeztetés ezzel kapcsolatban megtörtént, de nem hiszem el a magam részéről, ha megengedik, hogy a bányavállalkozások nagyon örültek volna egy újabb tehertételnek.

Mindezek kapcsán azt kell mondjuk, hogy mi nem nagyon tudjuk támogatni és egyetérteni azzal, hogy egy ilyen új adótételt, amit mi egyszerűen pénzbehajtásnak tekintünk, vezessenek be a következő időszakban.

Azokat az erényeket, amelyeket képviselő úr felsorolt, hogy egyes energetikai tárgyú törvényeknél, villamosenergia-törvény, gáztörvény kapcsán a javaslatban megfogalmazódik, nem vitatjuk, hogy ez szükségeltetik. Hallhatjuk a hétköznapokban, hogy az energiaszolgáltatók milyen gyakorlatot folytatnak akkor, ha szabálytalan vételezést tapasztalnak. A szabálytalan vételezés esetén elég nehezen, időnként bizonyítható, hogy valóban a fogyasztó a bűnös, vagy valóban történt szabálytalan vételezés, vagy esetleg volt már arra is példa, hallhattunk ilyet, hogy a szolgáltató nem éppen körültekintően eljárva olyan súlyos büntetést szabott ki a fogyasztóra, amit ő aztán nem tudott kifizetni.

A szabályozás, ha e tekintetben valamilyen változást, pozitív változást hoz, és az Energia Hivatal hatáskörébe utalja ezeknek a kérdéseknek a kezelését, az egyébként üdvözlendő, csak félünk attól, hogy ez nem elégséges, ami itt megjelent ebben a szabályozásban. Félünk attól, hogy nem jelent megfelelő védelmet a fogyasztóknak olyan esetekben, még egyszer szeretném hangsúlyozni: nem olyan esetekben, amikor a fogyasztó szabálytalanul vételezve fogyasztja az energiát, és nem is fizet érte, és akkor eljár nyilvánvalóan a szolgáltató, hanem olyan esetekben, amikor ez a tényállás nem egyértelműen áll fenn, és nem egyértelműen bizonyítható. Ezt üdvözöljük, és ezzel egyébként egyetértünk, ha ilyen módosításokat kezdeményez a kormány.

Végezetül, nem húzva tovább az időt, azt kell mondjuk: ha továbbra sem hajlandó a kormány nyilatkozni arról, hogy mi a szándéka a koncessziós díjjal, annak mértékével, nagyságával, mert ezt sem tudjuk egyébként... - visszatérve egy gondolat erejéig, jó lenne, ha nyilatkoznia az államtitkár úr, itt ül, hogy azokra a vállalkozásokra vonatkozik-e, akiknek most koncessziós szerződésük van, és ezáltal újra kell szabályozni vagy új szerződést kell kötni, vagy csak azokra, akikkel a továbbiakban kívánnak ilyen koncessziós szerződést kötni. Jó lenne, ha tudnánk, számukra is talán megnyugtató lenne ennek a kérdésnek a tisztázása. Amennyiben hajlandó ebben a kormány valamilyen értelemben visszavonulót fújni, és valami épeszű magyarázatot adni arra, hogy milyen okból vezeti ezt be, és mire kívánják a forrásokat fordítani, akkor esetleg még elképzelhetőnek tartjuk a javaslat támogatását, egyébként pedig nem, mert ez olyan többletteher, ami indokolatlanul sújtja ezeket a vállalkozásokat.

Mindezekre tekintettel reméljük, hogy a kérdésekre választ kapunk, és megoldások születnek azokra, amelyeket itt problémaként felvetettünk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Dr. Józsa István tapsolva: Egyhangú.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 140 2012.04.11. 2:00  115-193

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szerencsére még az a veszély nem fenyeget, amiről Gaudi képviselő úr beszélt, volt szó róla, hogy miért nem, a gazdasági feltételei nem adottak ennek az azonnali megvalósításának.

Szeretnék utalni arra, ami vezérszónoklatban elhangzott kereszténydemokrata képviselőtársam részéről, hogy a kormánypártok nem szoktak visszamenőleges hatályú jogszabályokat elfogadni. Lehetne sorolni számost, és még mindig nem mondták ki, nem állt föl az államtitkár úr, és nem mondta ki, hogy nem vonatkoznak ezek a jogszabályok azokra a koncessziós szerződésekre, amelyek most hatályban vannak. De van egy utalás, hogy folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, tehát ha valaki már beadta a kérését bányatelek alakítására, arra is fogják vonatkoztatni ezt a szabályt. Mi ez, ha nem visszamenőleges hatályú? Amikor ő kezdeményezte ezt a projektjét, akkor nem tudhatta, hogy fog egy ilyen szabály születni, tehát nyilvánvalóan nem készülhetett föl rá.

Egyébként nem esett még szó arról, hogy van egy egymondatos szabályozás a távhőszolgáltatás árszabályozására vonatkozóan. Gondolom, még a későbbiekben erről is lesz szó. Miután egy ilyen módosítás bekerül a javaslatba, kellene a kormánynak néhány mondatot mondani arról, hogy azzal a korábban elfogadott szabállyal kapcsolatban, ami szintén a távhőszolgáltatás árszabályozásáról rendelkezett, eddig milyen tapasztaltok voltak, hogyan működött, és egyáltalán azok a szolgáltatók, amik ezen szolgáltatás alapján szolgáltattak, most hol tartanak, és egyáltalán a működőképességük fenntartható-e a következő időszakban, és aztán módosítani ismételten ezt a szabályozást.

Köszönöm szépen.

(17.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 64 2012.04.16. 3:07  63-69

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Egyre egyértelműbb, hogy a 2010. évi kormányváltás óta megkezdődött az energetikai szektorban is a bezárási, elbocsátási hullám.

Mint ön is tudja, az AES tiszapalkonyai és kazincbarcikai erőművének termelését 2011 tavaszán leállította, működését felfüggesztette. Akkor több mint 200 ember bocsátottak el. Ezek az emberek a járandóságaikat hónapokkal később sem kapták meg, elhelyezkedésükre a borsodi térségben gyakorlatilag minimális volt az esély. Ráadásul a tavaly bezárt egyik erőmű hazai megújuló energiaforrást használt, így kiesésével újabb értékes hazai munkahelyek kerültek veszélybe, nőtt a gázfüggőség. Március 31-én bezárt a 900 megawatt kapacitású tiszaújvárosi Tisza II. hőerőmű is, és a bejelentett hírek alapján több mint 100 ember maradt munka nélkül. A hírek szerint a bezárás mögött húzódó indok, hogy az állami tulajdonú rendszerirányító nem kötött az erőművel áramvásárlási szerződést március 31. utáni időpontra.

Mindez több problémát is fölvet. Egyfelől az elbocsátott több mint 100 dolgozó gyakorlatilag ugyanolyan kilátástalan helyzetbe került, mint egy évvel korábban elbocsátott társaik. Miből fognak ezek az emberek megélni, kérdezem tisztelt államtitkár urat. Az erőmű kiesésével a hazai erőművi kapacitás közel 10 százalékkal csökkent. Az ellátásbiztonság szempontjából ez jelentős kockázatot jelenthet. Az erőművek kiesése azt jelenti, hogy Kelet-Magyarországon nem lesz a rendszerszabályozásban részt vevő erőmű, vagyis bármikor előállhatnak a hálózatban olyan problémák, amelyek károkat okozhatnak a térség lakóinak, vállalkozásainak. Emlékeztetnék például arra, hogy az elmúlt hónapokban többször előfordult néhány másodperces áramkimaradás, feszültségletörés, ami a TVK-ban több száz millió forintos termeléskiesést okozott.

(15.10)

Lesz-e elég tartalék a rendszerben ezután, tisztelt államtitkár úr, vagy a kormány kockáztatja a fogyasztók ellátásbiztonságát? Kérdés továbbá, hogy a külföldről beszerzett villamos energia - ami ma már eléri közel 20 százalékát a magyar villamosenergia-fogyasztásnak - milyen esetleges más állam által támogatott forrásból származik, ami hozzájárul a hazai energiaszektor ellehetetlenüléséhez.

Kérdezem: hogyan kíván gondoskodni a munkájukat elvesztő erőművi dolgozókról a kormány? Hogyan kívánja mérsékelni az ellátásbiztonsági problémákat az erőmű leállását követően? Számoltak-e a térség villamosenergia-rendszerében bekövetkező esetleges zavarokkal az erőmű leállítását követően? Hogyan, mennyi pénzből kívánják megerősíteni a hálózatot az esetlegesen fellépő ellátási zavarok megszüntetésére?

Várom tisztelettel válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 68 2012.04.16. 0:56  63-69

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, ön is tudja, hogy az ellátásbiztonság szempontjából, az energiaellátó rendszer biztonsága szempontjából ezek a fejlesztések nem jelentenek olyan megnyugtató megoldást, ami Kelet-Magyarország ellátása szempontjából jelentene biztonságot.

De szeretném azt elmondani, hogy az önök kormányzása alatt Tiszaújvárosban és környékén bezárt az Akzo Nobel festékgyár, bezártak az erőművek, felszámolás alatt az újonnan épített pelletüzem. Tegnaptól már a vasúti közlekedés is gyakorlatilag megszűnt Tiszaújváros irányában, államosítják a jól működő iskolákat, államosítják az egészségügyi rendszert.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek a Fidesz diadalmas kormányzásának a hatalmas eredményei. Abba kellene hagyni, tisztelt államtitkár úr, mielőtt mindent tönkretesznek.

Nem fogadom el a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 126 2012.04.16. 2:07  125-132

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Ház! A múlt héten dr. Mengyi Roland fideszes képviselő interpellált. A meseszerű, a népek etetését szolgáló válaszból megtudhattuk, hogy milyen "nagyszerűen" bonyolították le a Bükki Nemzeti Park földterületeinek hasznosítását.

Nézzük a tényeket! Dr. Ángyán József államtitkár úr annak idején úgy rendelkezett, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek; az igazgató ezt hajtotta végre. A földigénylő pályázatok első beadási határideje október 3-a, 12 óra volt - fontos dátum. Valaki intézkedett: a park igazgatóját aznap délben állásából indoklás nélkül felmentették, majd a pályázati határidő lejárta után 10 órával, este 22 órakor az interneten visszavonatták a pályázati felhívást. Új pályázatot írtak ki, pályázatok bontása január 30-án, eredményhirdetés március 29-én történt.

Kik azok a nyertes helyi gazdák, akikről Mengyi képviselő úr beszélt? 149 pályázat érkezett, ebből 25 pályázó nyert. 7 pályázó nyerte meg a területek több mint 81 százalékát, 2200 hektár földet, ezek között is három, aki 1500 hektárt nyert. Közülük az egyik egy bt., fő tevékenysége az áruszállítás, mezőgazdasági tevékenysége nincs, amely január 16-án tulajdonost vált, átteszi székhelyét Mezőcsátra, egy lakatlan romos házba, és nyer 496 hektár földet (Nyakó István: Gratulálunk, mekkora vívmány!), az új tulajdonos pedig Kanyok Attila fideszes önkormányzati képviselő, korábban polgármesterjelölt Tiszaújvárosban, Mengyi Roland képviselő úr képviselői alkalmazottja. Nyer több nyilvánvalóan stróman pályázó 450 hektárt (Nyakó István: Micsoda siker!), közte olyan is, akinek tízmilliós nagyságrendű adótartozása van.

Ez gyalázat, a helyi gazdatársadalom arculcsapása, tisztelt államtitkár úr! Azonnali vizsgálatot követelünk, követeljük, hogy a bérleti szerződéseket vonják vissza! Mit kíván tenni az államtitkár úr, ön mint a törvényesség legfőbb bajnoka? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 33 2012.05.08. 2:34  22-164

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki pártok véleménye szerint az utóbbi évtizedek egyik legcinikusabb törvényjavaslata van előttünk, azzal, hogy gyakorlatilag a kormánypártok az alaptörvény első módosítását azért akarják az alaptörvény részévé tenni, hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa ennek a szabályozásnak a nyilvánvaló alkotmányellenességét.

Ismert a kormánypártok előtt, hogy Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult az alkotmányellenesség megállapítása érdekében, ezért önök úgy gondolták, hogy élve a kétharmados többségükkel, ezt megakadályozandó az alkotmány részévé teszik, azért, hogy az Alkotmánybíróság ilyet ne tehessen. Ez nyilvánvaló cinizmus; használhatnék más, durvább kifejezéseket is, tisztelt képviselőtársaim, de ha önök ezt nem szégyellik, akkor vállalják ennek minden következményét.

(10.30)

Az is nyilvánvaló - és lassan kezdenek önök is meg mások is elfeledkezni róla -, hogy a jegybanktörvény módosítása egy évvel ezelőtt tulajdonképpen abból a szándékból született meg, hogy a kormány rá akarta tenni a kezét a Nemzeti Bank devizatartalékaira. Ezért támadták önök folyamatosan Simor András jegybankelnököt.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az előző kormány ideje alatt Járai jegybankelnök kitölthette a mandátumát, tehát az előző kormánynak nem volt ilyen szándéka. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük Révész Máriusz: Nem is volt Cipruson bankszámlája!) Önök folyamatosan támadták a mostani jegybanki vezetést, és ennek megfelelően módosították a jegybanktörvényt. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) És miután rájöttek arra, hogy az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság nem fogja eltűrni ezt a jogszabály-ellenességet, mert itt nem arról van szó, amit a Jobbik képviselőitől hallhatunk folyamatosan; Magyarország a csatlakozási szerződés aláírásával vállalta ezeket a jogszabályokat. (Babák Mihály: Milyen jogszabályokat?) Ezekből a szabályokból, a korábban elfogadott szabályokból vonulnak vissza lépésről lépésre. Most csak három tétel van előttünk, amiben a korábbi szabályozásból visszavonultak, de hallhattuk a bizottsági elnök úr véleményét, meg a kormány képviselőjének véleményét is egyébként, hogy majd még egyéb módosítások is következnek, nyilvánvalóan alkalmazkodva azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket az Európai Központi Bank is megfogalmazott.

Mindezekre tekintettel mi nem támogatjuk a javaslatok elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 87 2012.05.08. 2:01  22-164

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban a dolgok tartalmi lényegéről kellene szót váltanunk, és az kétségtelen, a mai napig nem kaptunk választ arra, hogy mi volt a kormánypártok szándéka akkor, amikor a jelenlegi jegybankelnököt megpróbálták vegzálni és mindenféle módon kibillenteni a helyzetéből. Mi volt a szándék ezzel? Kit akartak a helyére ültetni? Nyilvánvalóan olyan valaki pártkatonát, aki jobban megfelelt volna úgymond a kormányzati szándékoknak.

A másik kérdés viszont még mindig itt van előttünk, tisztelt képviselőtársaim. Ebben a törvényjavaslatban számos ponton nincs olyan módosítási kezdeményezés, amit az Európai Központi Bank jónak és szükségesnek tart ahhoz, hogy a tárgyalások az IMF-fel, illetve az Európai Bizottsággal megkezdődhessenek.

Kérdezem: a kormánypárti képviselőknek mi a szándékuk? Szintén zárószavazás előtti, előre nem megvitatható, megtárgyalható módosító indítványokkal kívánják ezt a helyzetet kezelni? Kérem, nyilatkozzanak erről! Lesz-e ilyen, hogy a zárószavazás előtt lényeges ponton kezdeményezik a törvényjavaslat módosítását, vagy továbbra is belemennek abba a bizonytalan helyzetbe, hogy most ugyan elfogadnak egy törvényt, ami nyilvánvalóan nem felel meg az Európai Központi Bank ajánlásainak, és ezt követően folytatódik a huzavona? Vagy tulajdonképpen ez a valós szándékuk, hogy nem is akarnak tulajdonképpen megállapodást, csak mindig kitalálnak valamilyen ürügyet, indokot azért, hogy a tárgyalások ne kezdődjenek meg, és megpróbálják így az egész évet vagy a jövő évet kihúzni, még olyan áron is, hogy ez százmilliárdokba kerül a magyar adófizetőknek? Kérem, hogy erről beszéljenek, mert ez a dolog lényege! Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 105 2012.05.08. 1:46  22-164

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előzőekben Ékes képviselő úr hozzászólásából mintha az derült volna ki, hogy ön vagy esetleg a kormánypárti képviselők teljes ismeretében és tudatában vannak annak, hogy Orbán miniszterelnök úr, illetve Barroso úr miben állapodtak meg. Ha ön ezt tudja részletesen, tételesen, akkor legyen szíves itt, a parlament nyilvánossága előtt ne csak velünk, képviselőkkel, hanem az ország nyilvánosságával is ismertesse meg azt, hogy ez a megállapodás miről szól, milyen elemeket tartalmaz, és ezt a kormány mikor kívánja végrehajtani. Nyilván nagyon sokan örülnének a magyar gazdasági és pénzügyi szektorban is, ha ezekről a megállapodásokról itt, a parlament nyilvánossága előtt kapnának tájékoztatást. Ez az egyik.

Rogán képviselő úrnak pedig azt ajánlanám a figyelmébe, hogy ha tényleg komolyan gondolják azt az ígéretet, ami szóban hangzott el, hogy a kinevezéseket majd az új jegybankelnök időszakában tennék meg, a jogszabályban van arra lehetőség, hogy beleírják, hogy ez a paragrafus 2013. július 1-jén lép hatályba. És akkor senki nem fog gyanakodni, mert most még van okunk a gyanakvásra a Fidesz korábbi gyakorlatát illetően, de ha most beleírják, hogy ez a paragrafus '13. július 1-jén lép hatályba, akkor mindenki megnyugszik, és tudomásul veszi, és gondolom, hogy az Európai Központi Bank is elfogadhatónak tart egy ilyen megoldást.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 367 2012.05.08. 6:06  358-386

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A látszólagos és valóságos egyetértés mellett azért szükségszerűnek tartjuk beszélni azokról az aggályokról és fenntartásokról, amelyek a törvényjavaslattal kapcsolatban felmerülnek.

Elsőként nem állhatom meg, hogy elmondjam, hogy a kormányváltás időszakában a miniszterelnök azt találta mondani, hogy néhány hét, és itt rend lesz ebben az országban minden területen, megoldunk minden olyan problémát, olyan törvénytelenséget, amit az előző kormányzatnak nem sikerült megoldani.

Hát íme, eltelt két év, és a probléma nemhogy csökkent volna, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett. És hogy ebben az ágazatban az áfacsalás és az adócsalás milyen méreteket ölt, azt az itt elhangzott számok is illusztrálják: több tíz milliárd forintos problémakörről van szó, tisztelt képviselőtársaim. És ha csak arról beszélünk, hogyha sikerülne visszaszorítani, jelentősen visszaszorítani ebben az ágazatban az adócsalást és az áfacsalást, a visszaéléseket, akkor például nem kellene bevezetni most a sárgacsekkadót, vagy nem kellene a távközlési ágazatban különadókat bevezetni, sokkal szerencsésebb lenne például koncentrálni erre a területre, és megpróbálni valóban beszedni azt az adót, ami jár ilyen tekintetben az államnak.

Azt kell mondjuk természetesen, hogy egyrészt a hazai tapasztalatok, másrészt a külföldi tapasztalok, a romániai tapasztalatok alapján indokoltnak tűnik a javaslat bevezetése, és ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat az aggályokat és fenntartásokat, amelyeket a képviselő úr is említett a javaslatban kapcsolatban, hogy például ez a javaslat semmiféle megoldást nem nyújt az Unión belüli értékesítésekkel kapcsolatos visszaélésekben.

(21.50)

Sajnos ez a javaslat ezt nem oldja meg, erre a kormányzatnak mégiscsak találnia kellene valamilyen olyan megoldást, ami hatékonnyá (Sic!) teszi azt az egyre nagyobb méreteket öltő visszaélést, hogy látszólag külföldre szállítják a terméket, aztán mégis visszahozzák, és itt, hazánkban értékesítik. Erre jó lenne, ha a kormány is vagy a kormánypárti képviselők is valamiféle megvalósítható javaslatot tennének. Itt kell elmondani: érthetetlen az, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakértői miért nem tettek le egy olyan megoldási javaslatot ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban is például, ami megoldást jelenthetne.

Aggályos, és erről a képviselő úr nem beszélt, de azért az ágazatban ez mégiscsak kérdés, hogy az átmeneti időszak finanszírozása, illetve azon kisebb vállalkozások esetében, amelyek nem havi vagy negyedéves áfa-visszaigénylők, hanem féléves és éves, hogyan oldódik meg ennek az időszaknak a finanszírozása. Mert hiszen, ahogy elmondta a képviselő úr is, az input anyagok, az alapanyagok esetén áfát kell fizetniük, ugyanakkor a visszaigénylés fél év vagy egy év múlva történhet. Ez nem kis terhet jelent, és a mezőgazdasági bizottságban, ahogy a jegyzőkönyvet olvastam, számos kormánypárti képviselő is felvetette, hogy célszerű lenne, ha a kormány valamiféle átmeneti finanszírozási javaslatot letenne az asztalra.

Az is elhangzott, és valóban megfontolandó, hogy az agrárágazat számos más területén hasonló nagyságrendű visszaélések tapasztalhatók. Ön is említette, képviselő úr, a zöldségágazatot, de a húságazattal kapcsolatban konkrét - idézőjelben - "megoldásokat" mondtak el a képviselők, akik a szállítólevéllel kapcsolatos visszaélésekre hívták fel a figyelmet, és ennek az elkerülésének a fontosságát is emlegették. Ez megint csak egy olyan kérdés, ami úgy gondolom, hogy része lehetne ennek a törvényjavaslatnak, erre mindenképpen valamiféle megoldással kellene előállnia. Ha látják a problémát, látja a kormány, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja, hogy hogyan élnek vissza a jelenlegi szabályozással, akkor ezeket a kiskapukat illene bezárni, hogy ne tudjanak visszaélni vele, és akkor még inkább tennének valamit az ágazat versenyképessége érdekében. Nyilvánvalóan számos más ilyen kérdés is megfogalmazódik a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Mi, az MSZP frakciója mindezek mellett is támogatni fogja ezt a javaslatot, de szeretnénk és javasoljuk, hogy ezeket a kérdéseket vegye elő a kormányzat a szakértői bázisával, az Adó- és Vámhivatal szakembereivel üljenek le, és tegyenek javaslatot, még van rá idő, hogy bekerüljön módosító indítvány formájában ebbe a törvényjavaslatba, mert ez mindenképpen indokolttá tenné, és a bizalmat tulajdonképpen a kormányzattal szemben jelentősen növelné, ha ilyen megoldásokkal a kormányzat előállna. E tekintetben mi hiányosnak tartjuk ezt a javaslatot, ugyanakkor szükségszerűnek, de fölhívjuk a figyelmét a kormánynak arra: ügyeljen arra, hogy a kisebb vállalkozások finanszírozása ebben az átmeneti időszakban is megoldható és biztosítható legyen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 371 2012.05.08. 1:01  358-386

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Dög unalmas hallgatni azokat a demagóg és pitiáner megjegyzéseket a Jobbik képviselői részéről, amelyek folyamatosan azt kérik rajtunk számon, hogy az elmúlt 8 évben miért nem oldottunk meg minden problémát. Hát az élet napról napra produkál mindig újabb és újabb megoldandó problémákat. A Szocialista Párt rengeteg problémát megoldott. Kétségtelen, hogy maradtak megoldatlan ügyek. Na most, képzeljék el azt a helyzetet, hogy ha a Szocialista Párt megoldott volna minden problémát, önök mi a fenét csinálnának itt, a parlamentben!? Nem lenne dolguk, nem kellene csillogtatni azt a hatalmas zseniális tudásukat, amit itt nap mint nap fölvillantanak, hogy az ügyeket hogyan kell megoldani. Hagyják abba, mert ez már olyan kicsinyes és pitiáner visszamutogatás, aminek már semmilyen értelme nincs.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 102 2012.05.15. 5:12  101-111

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy elnök úr említette, összesen kilenc ajánlási pontot tartalmaz a bizottsági ajánlás, ebből nyolcat az MSZP képviselőcsoportja, képviselőtársaimmal együtt nyújtottunk be, illetve egyet a kormánypárt képviseletében Rogán képviselő úr.

A bizottsági ülésen már folytattunk vitát a beadott módosító indítványokkal kapcsolatban, ugyanis el kell mondjuk azt, hogy az eredetileg benyújtott törvényjavaslat nyilvánvalóan és egyértelműen nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket az Európai Központi Bank korábban megfogalmazott. Tehát annak, hogy gyakorlatilag az Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal a tárgyalások nem kezdődtek meg, egyik oka az például, hogy a Nemzeti Bankról szóló jogszabályt az Európai Unió nem tartja harmonizáltnak az európai jogrenddel, ezért várja a magyar kormány lépéseit ebben a kérdéskörben.

Benyújtották a törvényjavaslatot, és teljesen nyilvánvaló, hogy néhány pontjában nem felel meg az elvárásoknak ez a javaslat.

Mi kísérletet tettünk a módosító indítványokkal, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt a korrekciót sikerüljön végrehajtania a kormánynak. Meg kell jegyezzük egyébként, hogy a Rogán képviselő úr által benyújtott javaslat sem jogtechnikailag, sem egyéb tekintetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és ez a bizottsági ülésen egyébként ki is derült, mert hiszen bejelentette a kormány képviseletében ott jelen lévő helyettes államtitkár, hogy néhány zárószavazás előtti módosító indítványra még sort kell keríteni.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

(13.00)

Ezzel szemben az általunk és képviselőtársaim által benyújtott 2. ajánlási pontban szereplő módosító indítvány - amely összetartozik az 5. és 9. pontokkal - tökéletesen megfelel a jogalkotási elveknek, és ha a kormányoldal támogatná ezeket a módosító indítványokat, nem lenne szükség további módosító indítványok benyújtására. Megjegyzem, ezeket az általunk javasolt indítványokat a Magyar Nemzeti Bank jelen lévő képviselője is támogatta, sőt, szeretném külön kiemelni, hogy a 4. pontban szereplő módosító indítványunkat kifejezetten ajánlotta a Nemzeti Bank jelen lévő alelnöke elfogadásra, mint olyan szabályozást, amely a jegybank függetlenségét alapvetően garantálná. A kormánypárti képviselők sajnálatos módon nem támogatták ezeket az indítványokat a bizottsági ülésen. Persze nem értjük és kíváncsian várjuk, hogy majd a zárószavazás előtt milyen módosító indítványok sokaságát fogják benyújtani nyilvánvaló módon a kormánypárti képviselők. Tudják, az a legnagyobb probléma, hogy ezt tudják, és nem szégyellik. Nem szégyellik azt, hogy most felálljanak, és azt mondanák, hogy igen, tudjuk, tisztában vagyunk vele, hogy szükség van ilyen módosító indítványokra, támogassuk az ellenzék által javasoltakat. Nem. Megvárják, amíg elérkezik az utolsó nap, amikor majd szavazni kell a zárószavazás kapcsán, előtte két órával benyújtják az alkotmányügyi bizottságnak azokat a módosító indítványokat, amelyekről szavazni fognak. A kormánypárti képviselők nyilvánvalóan nem is fognak találkozni ezekkel a javaslatokkal, kritika nélkül fogják megszavazni és támogatni azokat az indítványokat, amelyekkel akkor találkoznak, vagy nem is találkoznak, csak a frakcióvezető intésére megszavazzák azokat.

Azt kell mondjam, így szinte nincs is nagyon értelme annak, hogy a plenáris ülésen vagy a bizottsági vitában értelmes szakmai javaslatokkal álljon elő az ellenzék, mert úgyis élből lesöprik az asztalról ezeket az indítványokat, még akkor is, ha ugyanilyen jellegű indítványokkal állnak majd elő a zárószavazás előtt. Egyszerűen elfogadhatatlan, érthetetlen ez a magatartás. Természetesen kíváncsi lennék a kormány véleményére is, amelynek a képviseletében itt ül helyettes államtitkár úr, és aztán majd valószínűleg nem fog szólni semmit. De kíváncsian várom természetesen a kormánypárti képviselők álláspontját és véleményét is, talán megismerhetjük azokat.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 110 2012.05.15. 1:59  101-111

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 4. ajánlási pontról szeretnék beszélni, a monetáris tanács tagjainak kinevezéséről, hatásköréről és feladatairól, ami természetszerűleg a fideszes képviselőtársam által elmondottakhoz semmilyen módon nem kapcsolódik olyan értelemben, hogy semmi köze az előző kormányzat működéséhez, mert ezt a szabályozást a Fidesz-kormány változtatta meg és szüntette meg. A Magyar Nemzeti Bank vezetése többször jelezte - de nemcsak ők, hanem az Európai Központi Bank is -, hogy szükségszerű pontosan szabályozni, hogy a monetáris tanácsnak hány tagja van, milyen feltételekkel, hogyan s mint nevezhetők ki, hogyan történik az ő leváltásuk, vagy hogyan történik a hivataluk, megbízatásuk megszüntetése, a hatáskörük, a tagjainak a száma nyilvánvalóan.

Ezt önök a korábbi szabályozásból kivették, illetve a mostani szabályozással bővíteni szerették volna a monetáris tanács létszámát, az alelnökök számát, amit az Európai Központi Bank is vitatott, hogy ezt szükségszerű lépés-e megtenni a jelenlegi szabályozás mellett, vagy a jelenlegi vezetők is el tudják látni ezeket a feladataikat.

Mi erre vonatkozóan egészen pontos szabályozást tettünk le az asztalra, nyújtottunk be a 4. ajánlási pont keretében, és érthetetlennek tartjuk, hogy miután - még egyszer hangsúlyoznám - a jelen lévő nemzeti banki vezetés is alapvetően szükségesnek tartotta ennek a módosításnak az elfogadását, ennek ellenére a kormánypárti többség mindenféle indoklás, magyarázat nélkül leszavazta ezt a javaslatunkat, amit persze érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 204 2012.05.15. 1:59  113-223

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elég régen tart ez a vita, szeretném kormánypárti képviselőink figyelmét is fölhívni arra, hogy az ajánlás 19 pontjából kettő darab van olyan, amit az előterjesztő támogat, ez Kara képviselő úr két módosító indítványa. Tehát teljesen mindegy, hogy önök eddig itt mit mondtak, meg mi volt a véleményük az egyes pontokkal kapcsolatban, az előterjesztő nevében, de a bizottságok túlnyomó többségének véleménye szerint is ez a két módosító indítvány támogatható és fogadható el, az összes többi nem.

Tehát az a papír, ami itt van előttünk, tökéletesen cáfolja azokat a mondásokat, amiket például Kontur Pál vagy más kormánypárti képviselők itt elmondtak, mert hiszen ebből a papírból nem tükröződik az, hogy önöknek valójában mi a szándékuk.

A másik, amit az előttem szóló képviselőtársnő elmondott, a bizonytalanság, tisztelt képviselőtársaim. Egy oktatási rendszerben, amikor változtatásokat hajtunk végre, akkor kellő idő kell ahhoz, hogy mind az iskola, mind a tanulók fölkészülhessenek a változtatásokra. Hogy itt most még mindig bizonytalan az, hogy néhány hónap múlva a rendszer hogyan fog megváltozni, és hogyan fog átalakulni, ez teljesen ellehetetleníti, maga a bizonytalanság ténye lehetetleníti el az egész szakképzés rendszerét.

Ebben kellene önöknek rövidesen, hamarosan, a következő napokban dönteni, hogy valójában mi a szándékuk, mi az, amit támogatni kívánnak, és mi az, amit nem támogatnak ezen indítvány kapcsán, mert akkor mindenki számára világos lesz, és a szavazás lesz az az igazi fordulópont, amikor eldől, hogy önöknek mi az őszinte szándékuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 314 2012.05.15. 14:44  297-343

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hajdanán, amikor az egészségügyi bizottság tagja voltam, akkor egy bizottsági ülésen az egyik kormánypárti képviselő azt vetette a szememre, hogy szakmai kérdésekből én politikát csinálok. Persze, erre mondhatnám azt rögtön, hogy nem én kezdtem, mert önök kezdték, amikor az előző kormányzat idején még népszavazást is kezdeményeztek úgymond egy szakmai kérdésről, de ez egy régebbi történet. Egyébként pedig a parlament az a hely, ahol politizálni lehet, meg még a szakbizottság is az, és politikát lehet csinálni ezekből a kérdésekből. Mint ahogyan önök is politikát csinálnak a törvényjavaslat egyes elemeiről, amiről a későbbiekben én is szólnék néhány szót.

Elsőként, ha megengedik, akkor a társadalmi egyeztetésről váltsunk néhány szót. Ismert, hogy mintegy 24 órája volt az érdekképviseleteknek arra, hogy megismerkedjenek ezzel a szabályozással, és kifejtsék ezzel kapcsolatban az álláspontjukat. Még egy megjegyzést, államtitkár úr, ha megengedi, szóval, nem tett jót a tárca presztízsének meg az egészségügy presztízsének, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője az a Halász János volt, akit lassan már itt a parlamentben úgy ismerünk, mint az elmúlt 8 évet emlegető államtitkár, aki olyan mint Móricka, neki mindenről az előző 8 év jut eszébe, ez nem tett jót ennek az előterjesztésnek.

Ha lett volna megfelelő társadalmi egyeztetés, akkor nem történnének olyan anomáliák, nem kerülnének a törvényjavaslatba, amiről Gyenes Géza képviselő úr is beszélt, hogy például a teljes jogú nyugdíjasok is kikerülnek az ingyenes ellátásból, például a fogászati ellátás kapcsán. Nyilván a szakmai szervezetek megjegyezték volna, hogy hogy van ez, tisztelt előterjesztő, hogyha valaki teljes jogú nyugdíjas, akkor miért nem kaphat ingyenes ellátást, hogyha 62 éves korától fiatalabb.

De akkor mondok még egy egészen abszurd dolgot. Itt van előttünk egy egészségügyi salátatörvény, és benyújtotta a kormány az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló T/7035. számú javaslatot, ebben is van a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló módosítás, mintegy 2-3 oldalon keresztül, több paragrafusban. Aztán itt van egy másik adócsomag, amit szintén most nyújtott be a kormány, ez a T/7028-as, ebben is van a biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátásra vonatkozó szabályozás. Most akkor ez hogy van, tisztelt államtitkár úr? Van egy megfontolt, meggondolt jogalkotás, törvényalkotás, és egyébként a jogalkotásról szóló törvény szabályai szerint nem is lehetne a Ház előtt egy időben olyan jogszabály, ami ugyanazt a jogszabályt három törvényben, egy időben módosítja. De logikusan nem is nagyon magyarázható egyébként, hogy mi szükség van arra, vagy lehet, hogy nem is tudnak róla, vagy lehet, hogy tudnak róla, ezzel értenek egyet, de majd biztosan elmondják, hogy önök hogy gondolták, vagy hogyan gondolkodnak erről a kérdéskörről.

Mondtam, hogy politikát csinálnak önök is a szakmából, mert hiszen ezt a törvényjavaslatot úgy harangozták be a közvéleménynek, hogy micsoda fantasztikus dolgot sikerült elérnie az egészségügyi kormányzatnak, béremelést hajtanak végre az egészségügyben. Ez rendjén való dolog lenne, csak az a baj, hogy elfeledkeznek reálisan bemutatni az egész elképzelést, és azokat, akiket érint a dolog, félrevezetik azzal a kommunikációval, amit nyilvánvalóan minden kormányzat a saját maga fényezésére megpróbál pozitívabban bemutatni, mint a realitás.

(18.30)

Elhangzott, Gyenes képviselő úr is, az én képviselőtársaim is elmondták a délelőtt folyamán, hogy a problémája a dolognak, tisztelt államtitkár úr, hogy ez a forrás, ez a pénz, ez a 30 milliárd forintnyi nagyságrendű forrás nincs benne a költségvetésben. Tehát, ha azt kérnénk számon, mint parlamenti képviselők, hogy tessék szíves lenni bemutatni azt a sort a költségvetésben, ahonnan majd ezt finanszírozni fogják, akkor nyilvánvalóan nem találjuk meg a költségvetésben ezt.

Ebből mi levonhatnánk azt a következtetés, hogy azt üzenjük az egészségügyi társadalomnak, hogy ne tessenek szíves lenni elkölteni előre ezt a pénzt, mert semmi garancia nincs arra, hogy időben meg fogják kapni, de majd államtitkár úr nyilvánvalóan be fogja bizonyítani, hogy mennyire nem állja meg a helyét a mi állításunk, de nemcsak mi mondtuk, más ellenzéki képviselők is említették.

Még egy megjegyzés a kormánypárti képviselőknek: nyilván nem haragszanak azért, hogy ők a törvényjavaslat erényeit sorolták, az ellenzék meg megpróbál rávilágítani azokra a hiányosságokra, amelyek a törvényjavaslatban mégiscsak megvannak. És az egyik legfontosabb kérdés mégiscsak a bérezés kérdése. Ahogy Ódor képviselő úr mondta, 80 ezer egészségügyben dolgozó kap valamilyen szintű béremelést. De ez, tisztelt képviselőtársaim, az egészségügyi dolgozók 50 százalékát sem éri el. Nagy-nagy fájdalom az, hogy nagyon súlyosan nehéz helyzetben lévő rétegek egyáltalán nem részesülnek semmilyen béremelésben, az alapellátásban dolgozó orvosok és az alapellátásban dolgozó egészségügyi dolgozók.

Tudott dolog, és ezt tudja nagyon jól államtitkár úr is, hogy az alapellátás egységei nem képesek finanszírozni normálisan a működésüket a normatív finanszírozásból, a kártyapénzből. Ráadásul még olyan külön teherrel is sújtották őket, ami egészen elképesztő és megmagyarázhatatlan. Utalok arra, hogy kötelezővé tették a kamarai tagságot - jó, úgy gondolták, hogy ezt kell megvalósítani, akkor rendben van. De hogy ezeknek az egészségügyi vállalkozásoknak, ezeknek a bt.-knek még a gazdasági kamarákba is be kell jelentkezniük, és a gazdasági kamaráknál is tagdíjat kell fizetni, ez mégiscsak abszurd és megmagyarázhatatlan. Még akkor is, ha ez nem egy túlzottan nagy teher, de az ő ellátásuk mellett az az 5 ezer forint, amit fizetniük kell, egészen megmagyarázhatatlan, hogy miért van rá szükség. Ez egy pitiáner dolognak tűnik, de mégiscsak azt üzeni, hogy az alapellátás ilyen értelemben - és nem is mondtak semmit arra vonatkozóan, hogy ha most ők nem is részesülnek ebben a béremelésben vagy finanszírozásnövelésben, mondjuk ezt, akkor mire számíthatnak a következő időszakban.

De hát nincsenek jobb helyzetben azok a felsőfokú végzettségű, nem orvos, de egészségügyi ellátásban dolgozó szakdolgozók, akik 0 és 3 év között semmilyen béremelést nem kapnak, 3 év fölött is esetleg egy-két ezer forintot. De én ismerek olyan egészségügyi dolgozót, akinek 25-30 éves gyakorlata van, és ő is 3 ezer, bruttó 3 ezer forint béremelésre számíthat. Ők nyilvánvalóan becsapottnak érzik magukat, tisztelt államtitkár úr, mert nem erre számítottak, és nem ebben gondolkodtak, hogy így fog a dolog működni. És még inkább csalódni fognak, és erről Gyenes képviselő úr is beszélt, hogy visszamenőleges hatályú a szabályozás, de ha valaki például táppénzen vagy valamilyen más okból éppen kiesett a munkából ez alatt az időszak alatt, ő azt fogja tapasztalni, hogy arányosan ennyivel kevesebb pénzt fog kapni. Számukra ez mégiscsak nagy csalódás lesz, meggyőződésem, hogy nem erre számítottak.

Mindenképpen szeretnék beszélni néhány gondolatot arról, hogy hogyan viszonyultak önök, és itt ülnek azok a képviselő urak, Puskás képviselő úr például, aki kígyót-békát kiabált az előző kormány úgynevezett korbácsrendeletéről, ami kutyafüle volt ehhez képest, amit önök most itt előírnak az orvosoknak szabályozásként, hogy például egy orvos, ha nem jogosultan írja fel a receptet, akkor a 150 százalékát kell kifizetnie egyébként az OEP-nek ebben az esetben. Ez sokkal súlyosabb fenyegetés, mint az egész korbácsrendelet, amit önök elátkoztak az előző ciklusban, ami sokkal enyhébb szabályozás volt e tekintetben.

Jó lenne, ha erről egyébként mondanának valamit, hogy mégis hogyan gondolják. Államtitkár úr megfelelőnek tartja-e például az egészségpénztár működését a tekintetben, hogy minden szabályozásváltozásról kellő időben és kellő módon tájékoztatja-e az orvosokat, az orvosi társadalmat, az alapellátásban dolgozókat például, hogy ők mindig időben értesülnek-e arról, hogy milyen szabályozásváltozások következtek be? Nekem van olyan információm róla, hogy 100 oldalas módosítást - amit az OEP előírt, amit fejből kellene tudnia az orvosnak, amikor működik - két nappal a hatálybalépés előtt kapták meg a háziorvosok például. Gyenes képviselő úr biztosan konkrét példát is tud mondani, mert ő benne van ebben a szakmában, ebben a kérdésben. De Puskás képviselő úr is. (Dr. Puskás Tivadar bólint.) Na, ugye. Na, most akkor egy ilyen helyzetben, ha nem tudott fölkészülni az a háziorvos a szabályok megfelelő alkalmazására, akkor hogyan fogja az OEP megbüntetni? Mert a büntetés egykettőre megszületik, és ebben semmiféle tolerancia nincs az OEP-nél.

Már a korábbi években is emlegettem azt a tényleg abszurd abszurditást, hogy az OEP a saját előírásainak a megismertetését, ha különböző tanfolyamokon teszi, ezért még ráadásul tanfolyami díjat is kér azoktól az alkalmazottaktól, akikkel tulajdonképpen szerződéses viszonyban van. Az OEP érdekében szolgálná az, hogy megfelelő tájékoztatást adjon, és ezért még ő hozzájárulást kér az orvosoktól. Ettől abszurdabb dolgot aztán már el sem tudok képzelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenképpen önöknek, kormánypárti képviselőknek mondaniuk kell valamit arról, hogy azok az egészségügyi dolgozók, akik most kimaradtak ebből a bérfejlesztési intézkedéssorozatból, a következő időszakban mire számíthatnak, mire készüljenek. Mire készüljenek azok az orvosok, akik az államosított kórházak alkalmazottaiként külön drákói előírásokat kapnak ebben a jogszabályban, hogy milyen kirendelések történhetnek akkor, ha az ellátás valamilyen okból, valamilyen probléma folytán valahol veszélybe kerül? Ezzel kapcsolatban mégiscsak kellene nekik mondani valamit, hogy ezekre az intézkedésekre milyen megfontolásból és miért van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan számos olyan eleme van még a javaslatnak, amiről részletesebben kellene beszélni, amiről képviselőtársaim, az MSZP képviselői is, de akár Gyenes képviselő úr vagy a Jobbik képviselőcsoportja beszélt. Ezeket mindenképpen meg kell fontolniuk. Azt kérem, hogy a jövőben ne csináljanak ilyeneket, hogy három törvényjavaslat van egy időben benyújtva a Ház elé, és akkor majd a jövő héten is tárgyalunk ilyen jellegű egészségügyi szabályozási kérdéseket, aztán utána két hét múlva megint, aztán a fene tudja, és akkor a végén kiderül, hogy önök sem tudják követni a változásokat, nemhogy azok, akikre egyébként vonatkoznak ezek. Mert ha elfogadunk itt az Országgyűlésben jogszabályokat, és mi, képviselők nem tudjuk a folyamatokat követni, az egy dolog.

(18.40 )

De hát azoknak, akinek alkalmazniuk kell nap mint nap ezeket a törvényeket, vagy alkalmazkodniuk kell hozzájuk, ők hogyan készüljenek fel ezek alkalmazására? Ez mindenképpen elkerülendő, és ezen hiányosságok miatt nem tudjuk támogatni az indítványokat; természetesen függővé téve, hogy a módosító indítványokkal hogyan lehet a benyújtott törvényjavaslaton még javítani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 328 2012.05.15. 2:03  297-343

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elhangzottak Szalay képviselő úr részéről azok a sikerek, amelyeket a gyógyszerkassza környékén elért a kormányzat. Beszélni kell arról is, hogy az előző kormányzat is tett számos erőfeszítést a gyógyszerkassza-szabályozás kérdéskörében. Itt persze az egészségügyben dolgozók abban gondolkodtak, hogy amit a kasszán sikerült megtakarítani, azt az egészségügy más területére fordítja a kormány. Ezt nem igazán sikerült eddig megvalósítani, a gyógyszerkasszából elég jelentős összeget sikerült kivonni. Ezt persze megérezték az egyes intézmények az ellátás tekintetében is, nem volt teljesen zökkenőmentes a dolog. Én nem mondom, hogy ez egy egyszerűen szabályozható kérdés, nem is akarok ezzel kapcsolatban túlzottan sokat foglalkozni, de az elvárás mégiscsak az lett volna, ha már a gyógyszerkasszát sikerült ilyen módon úgymond lefaragni, akkor jobb lett volna, hogyha az egészségügy más területére sikerül ezt fordítani.

Sajnos, azt kell mondanom Szalay képviselő úrnak, hogy az alapellátás szolgáltatói nincsenek online kapcsolatban az OEP-pel, ebből adódóan azután az információellátottságuk meglehetősen késve érkezik, nem beszélve arról, hogy ha bizonyos dolgokat mégiscsak az OEP rendszeréből kell az orvosnak lekérdeznie, a rendszer gyorsasága azt nem teszi lehetővé, hogy ha egyébként a rendelő előtt 60 beteg várakozik, akkor az orvos perceket azzal töltsön, hogyan tud online kapcsolatot teremteni az OEP-pel. Ez azért még jelentős fejlesztésre vár, hogy hatékonyan és jól működő rendszer legyen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 257 2012.05.21. 2:01  236-273

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. "Elmúlt nyolc év" államtitkár úr már elment, de Répássy úr itt van, aki szintén itt ült az elmúlt nyolc évben, és el kell ismernie azt, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem nyújtottak be képviselők annyi önálló képviselői indítványt, mint amennyit most a Fidesz ez alatt a két év alatt. Nem beszélve arról, hogy a koherenciás módosító indítványok töredékét az elmúlt nyolc évben nem sikerült benyújtani annyit, mint amennyit most ebben a ciklusban már a fideszes képviselők meg a kormány egyébként benyújtott a parlamentnek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön, mint a jogalkotásért a kormányban az egyik felelős, hogy jogszerűen járjon el a kormány, meg lehetőség szerint a parlamentet is instruálja arra, hogy jogszerűen járjanak el, pontosan ön ül itt, és próbálja meg megmagyarázni nekünk azt, amit egyébként az elmúlt nyolc évben ön, itt ülve a parlamentben kritizálta az ettől sokkal pitiánerebb esetleges szabálytalanságokat, amit az előző kormányzat idején elkövettek - most ön ezt csinálja. Aztán arra hivatkozni, hogy majd az alkotmányügyi bizottság eldönti, hogy a javaslat házszabályszerű-e vagy nem!

Tisztelt államtitkár úr, ha egy példát tud mondani arra, hogy az önök által többségben irányított alkotmányügyi bizottság egyetlenegyszer is az önök kezdeményezése ellenére nem házszabályszerűnek, nem megfelelőnek minősítette a jogszabályt, akkor azt mondom, hogy igen, az alkotmányügyi bizottság tényleg fel van hatalmazva erre, hogy ezt eldöntse.

(19.20)

De hát erre példát nem tud mondani. Az önök szavazógépezete mindent, ami a bizottság elé kerül, szó nélkül és kritika nélkül megszavazott, és példát nem tud az ellenkezőjére mutatni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP és az LMP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 34 2012.05.22. 2:39  17-155

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az már menetrendszerű szinte, hogy a gazdasági bizottságban legalábbis, de ahogy hallom, más bizottságokban a hasonló törvényjavaslatokkal kapcsolatban érdemi megjegyzés kizárólag az ellenzéki pártok oldaláról hangzik el. A kormánypárti képviselők annyit nem mondanak el, hogy egyébként ők mindennel egyetértenek a javaslatban és egyébként azt támogatják, a szavazásig jutnak el.

A kéthetenkénti adóemelések kormánya most már egy adócsomagot nyújtott be. Az idén már 22 hasonló adóemelésre vonatkozó javaslattal állt elő a kormány; azok, akik egyébként a választási kampányban éppen ennek az ellenkezőjét kommunikálták, ezerszer és százszor, az előző ciklusról ne is beszéljek.

Három dologról szeretnék részletesen beszélni, mert megosztottuk az időkeretet. Az egyik az, hogy ebben a törvényjavaslatban számos olyan hatályon kívül helyező rendelkezés van, amely olyan törvényjavaslatokra vonatkozik, olyan törvényszakaszokra vonatkozik, amelyeket önök meghoztak, még életbe sem léptek, és most hatályon kívül helyezik őket. Ez a jogbiztonság szempontjából alapvetően megkérdőjelezhető. Úgy gondolom, a dolog lényegéről sem a gazdasági bizottságban a kormány képviselője, sem itt az államtitkár úr nem beszélt.

Az, hogy megmarad az a Robin Hood-adónak nevezett adó, amiről korábban úgy beszéltek, hogy ki kívánják vezetni 2013-tól kezdődően, nemhogy csak megmarad, hanem kiterjesztik olyan közüzemi szolgáltatókra, mint a vízszolgáltató, illetve a települési hulladékkezelő. Ezt azzal indokolták a gazdasági bizottságban, hogy extraprofitra tettek szert ezek a szolgáltatók az előző időszakban. Nem gondolom, hogy ez így van, de egyébként ha így van, akkor többségében a Fidesz által vezetett önkormányzatok mint tulajdonosai ezeknek a társaságoknak, gondoskodtak, hogy olyan árszabályozást fogadtak el, hogy ezek szerint extraprofitra tehettek szert, amit most meg lehet adóztatni, ami szerintem nem így van, mert ez a teher a fogyasztókra fog hárulni nyilvánvalóan, mert ezek a társaságok az én ismereteim szerint zömében közel a nyereségi szinthez vagy a nullához közelítően működtek, most ha többlet-adóterhet kapnak, akkor azt az árakban érvényesíteni fogják.

Ezt is az állampolgárok fogják megfizetni, mi ezért nem támogattuk a javaslatot. (Babák Mihály: És amit eladtatok?) Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 54 2012.05.22. 8:23  17-155

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is Matolcsy György idézetével kezdeném, ami arra vonatkozott, hogy egy gazdasági rendszer hatékonyságát az adórendszer határozza meg. Az elmúlt negyedévi adatok alapján az mondható csak, és semmi más nem mondható, hogy ez a gazdaságpolitika kudarcos, tehát az az adórendszer, amit működtet a kormány, az egyértelmű kudarc.

Az mondható el ezekről a törvényjavaslatokról is, amelyek itt vannak előttünk, akár a mostani, illetve a következő két tárgyalandó napirendről, és konkrét ígéretet nem kaptunk a kormány részéről, hogy további adótörvényekkel nem készül a kormány, ezért jó lenne, ha például az államtitkár úr itt a parlamentben is letenné a nagy esküt, hogy bizony isten, nem jön további törvényjavaslat elénk.

(11.50)

Mint ahogy elhangzott, ez a törvényjavaslat is több mint húsz törvény módosítását tartalmazza. És hogy ez egy milyen salátatörvény, jellemzi az is, hogy egyébként az adótörvényeken túl a gyógyszerellátásról szóló jogszabályokon keresztül az illetéktörvények és számos más törvény módosítására is sor kerül. És hogy az ellentmondás még nagyobb legyen, ismert, hogy az egészségügyi salátatörvény itt van a parlament előtt, ugyanakkor itt vannak ezek a jogszabályok, amelyekben az odatartozó elemeket is módosítani kívánja a kormányzat.

A jogbiztonság szempontjából alapvetően problémás a törvényjavaslat, hiszen olyan elfogadott törvényeket is módosít, amelyek még hatályba sem léptek. Ennek a következményeit természetesen nap mint nap tapasztalhatjuk. Sajnos, a tőke nem jön Magyarországra, hanem elmegy, mert hiszen nem kiszámítható az a gazdaságpolitika egyébként, amit követ a kormány.

Néhány elemére szeretnék visszatérni ennek a javaslatnak, olyan fontos elemeire, amelyek, úgy gondolom, hogy picit el vannak dugva a javaslatok mögött, és itt mód van arra a vita során, hogy reagáljunk a képviselőktől elhangzottakra is. Azt kell mondjam önöknek, hogy számos elemével, amit Gyurcsány Ferenc kifejtett itt, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja alapvetően nem ért egyet. Nem értünk egyet azzal, hogy szükségszerű lenne az adóemelés és az adók növelése ma Magyarországon.

Azzal egyetértünk, amit képviselő úr itt kifejtett, hogy a mai adórendszer méltánytalanul igazságtalan, elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket sújtja leginkább, és a gazdagoknak nyújt kedvezményt; egyetértünk, hogy ezen változtatni kellene. De azzal, hogy szükségszerű adóemelésekről kellene itt beszélni, abszolút nem értünk egyet, és elfogadhatatlannak tartjuk. Egyébként megjegyzem: kormánypárti képviselők ellenzéki képviselőktől itt a mai napon nem hallottak olyan javaslatot, hogy szükségszerű lenne adócsökkentést végrehajtani. Ilyen javaslattal az ellenzék sem állt elő, csak azt tettük meg az elmúlt percekben meg az elmúlt hetekben, hogy emlékeztettük egyébként a kormánypárti képviselőket meg a kormány képviselőit is arra, hogy mit ígértek egyrészt a választási kampányt megelőzően számos területen, és mit ígértek a kormányzásuk idején is, amit már azóta lényegesen megváltoztattak.

Tehát az a véleményünk egyébként, hogy azért kell például most itt a távhőszolgáltatás versenyképességét szabályozó kérdések kapcsán jelentős adóemelésekre sort keríteni, mert azzal a gazdaságpolitikával, amit követnek, nyilvánvalóan a költségvetési lyukakat nem lehet betömni másképpen. Mi okozza ezt? Az a bizalmatlanság, ami a jogbiztonsággal kapcsolatban, illetve a gazdasági környezet tekintetében van Magyarországon, azt eredményezi, hogy Magyarország 9-10 százalékos kamatra kap csak hitelt, amiből az államháztartási hiányt finanszírozni tudja.

Mennyivel kevesebb adót kellene beszedni akkor, ha egy hiteles gazdaságpolitikával a magyar kormány, mondjuk, az államadósságot néhány százalékos hitellel tudná finanszírozni? Mondjuk, ha Magyarország megpróbálkozott volna azzal, hogy nem összevész a fél világgal, az IMF-fel, az Európai Bizottsággal, hanem megpróbál partneri kapcsolatot kialakítani, és például az Európai Központi Bank által az eurózóna tagállamai bankjainak kínált 1 százalékos hitelről, amit ők megkaphatnak, Magyarország tárgyalhatott volna, és kezdeményezhette volna, hogy ezt terjesszék ki Magyarországra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Számolják már ki, hogy mennyivel kevesebb adót kellene beszednie a magyar kormánynak ahhoz, hogy a hiányt finanszírozni tudja, ha 1 százalékos kamatra kapnánk hiteleket, mint hogy 9-10 százalékos hitellel kénytelen finanszírozni az államháztartási hiányt.

Mit jelent ez az adó, amit említettem? Miért kell kiterjeszteni ezekre a közüzemi szolgáltatókra? A gazdasági bizottságban az hangzott el a kormánypárti képviselők, illetve a kormány képviselői részéről is, hogy ezek a társaságok extraprofitra tettek szert, és nem jelent számukra semmi problémát és terhet, hogy kifizessék ezeket a többletadókat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem nem ez a véleményem egyébként, az én tapasztalataim alapján ezek a társaságok nem realizáltak extraprofitot, de ha igen, akkor abban legfőbb ludas természetszerűleg a helyi önkormányzat, aki tulajdonosa volt ezeknek a társaságoknak, és mint helyi árhatóság, engedélyezte annak idején az áremeléseket, amelyeket ezek a szolgáltatók kezdeményeztek. Ma már más a helyzet, mert hatósági árkategóriába kerültek ezek a tarifák. Majd a kormány nyilvánvalóan eldönti, hogy milyen áremelési kezdeményezéseket fog támogatni vagy nem támogatni a jövőben, de ez akkor is a szolgáltatást igénybe vevők terheit fogja növelni. Hiába mondja ezt a kormány, bebizonyosodott, a mai napon is hallhattuk már, hogy azokkal a kommunikációkkal szemben, amelyeket eddig hallhattunk a kormánypártok részéről, igenis a szolgáltatók és a bankok is áthárítják ezeket a többletterheket, mert nem tudnak mit csinálni, mert nincs olyan forrás, amiből ezeket a többletterheket vállalni tudnák.

Mindezek teszik szükségessé azt, hogy ezeket a többletadókat - amiről most, illetve a következő két napirend kapcsán is majd tárgyal az Országgyűlés - ezért kell bevezetnie ennek a kormánynak. Ez nem szükségszerű, ezt mi elutasítjuk a Szocialista Párt részéről, nem kellene adókat emelni, ha elfogadnák azokat a gazdaságpolitikusok által tett, megfogalmazott javaslatokat, hogy ha változtatna a kormány a személyi jövedelemadó és számos más adó területén a jelenlegi szabályokon, akkor nyilvánvalóan ezekre az adóemelésekre nem lenne szükség.

Ezért nem is támogatjuk ezt az adócsomagot, és elfogadhatatlannak tartjuk. Még egyszer szerentém hangsúlyozni, hogy a Szocialista Párt nem azonosul azzal, amit Gyurcsány Ferenc itt ezzel kapcsolatban elmondott.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 70 2012.05.22. 2:06  17-155

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő első hozzászólására szeretnék reagálni, amelyben súlyos csúsztatásokat és valótlanságokat mondott.

Tisztelt Képviselő Úr! A Szocialista Párt képviselői az Európai Parlamentben sohasem kezdeményeztek Magyarország elleni akciókat, ellenben ez nem mondható el Orbán Viktorról, az önök pártelnökéről, aki Lisszabonban a konzervatív párt egy kongresszusán, illetve az Európai Bizottságban kifejezetten kezdeményezte azt, hogy Magyarország támogatását függessze fel az Európai Bizottság. A Magyar Szocialista Párt képviselői soha ilyet nem tettek. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban. - Kontur Pál: Ne hazudj!) Nem tud példát mondani arra, hogy a kormány képviselői részéről vagy a kormánypártok részéről az előző időszakban bárki biztatta volna az állampolgárokat arra, hogy devizahitelt vegyenek fel. Ellenben, amikor valaki fölhívta a figyelmét erre a kockázatra, akkor aztán kígyót-békát kiabáltak még az önök parlamenti képviselői is, hogy meg akarják vonni ezt a kedvezményt a magyar állampolgároktól a kormánypártok, hogy ilyen hatalmas kamatkülönbségek esetén ők ne juthassanak hozzá kedvezményes kamatozású hitelhez. Ez az igazság. Biztatni senki nem biztatott magyar állampolgárokat, ellenben önök még az esélyét is megakadályozták, hogy a kormány erre fölhívja a figyelmet.

Aradszki képviselő úr figyelmét szeretném fölhívni, hogy ugyan mért vonják ki a külföldi bankok a forrásaikat innen, Magyarországról. Azért, mert megszűnt a jogbiztonság, meg olyan többletadókat kell fizetniük itt Magyarországon, hogy nem látják biztonságban a pénzüket. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban.) Ezért vonják ki. Mert hogyha itthon, Magyarországon olyan lenne a gazdasági környezet, hogy itt jövedelmezően forgathatnák a pénzüket, akkor nyilvánvalóan itt tartanák, és nem vinnék el Magyarországról. (Mágori Józsefné: Úgy van, hazudj csak! ) Ez az önök bűne ezzel kapcsolatban, tisztelt képviselő úr. (Taps az MSZP soraiban.)

(12.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 122 2012.05.22. 2:03  17-155

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Babák képviselő úr ismét 17 percben megpróbált kísérletet tenni arra, hogy elterelje a figyelmet a dolog lényegéről. A dolog lényege az, tisztelt képviselő úr, hogy gazdasági visszaesésben van Magyarország. Nem növekedésben, nem stagnál, visszaesésben van Magyarország. Ez a kétéves fideszes kormány gazdaságpolitikájának a következménye és eredménye. Szeretném jelezni, hogy kormányváltáskor még gazdasági növekedésben volt az ország, a válság ellenére.

Szeretném, hogyha a következő kétpercesében elmondaná azt, hogy a válság kellős közepén milyen kamatfeltételekkel vette fel az előző kormány a hiteleket, és most milyen kamatfeltételekkel tud fölvenni a kormány hitelt ahhoz, hogy visszafizesse ezeket a kötelezettségeket, amiről ön is beszélt. Mire költötték a rekvirált magán-nyugdíjpénztári vagyont? Itt a parlament nyilvánossága előtt legyen szíves már, részletezze, hogy mire költötték el, mert nyoma nincs a dolognak, és úgy, ahogy Volner képviselő úr utalt rá, a felét ugyan államadósság visszafizetésére költötték, de gyakorlatilag a kamatfelár megette ennek a pénznek a jelentős részét, tehát ott tartunk, mint két évvel ezelőtt, csak elköltöttek önök 3000 milliárd forintot.

(13.50)

Végre egyszer itt, a parlament nyilvánossága előtt valaki mondja már meg, hogy a 10 millió magyar állampolgárnak milyen haszna származott abból, hogy önök 500 milliárd forintért visszavásárolták a MOL 20 százalékos üzletrészét, és ennek fejében egyébként a társaság alapszabálya szerint továbbra is 10 százalékos részvénycsomaggal szavazhatnak. De milyen haszna származott ebből 10 millió magyar állampolgárnak, hogy erre önök elköltöttek az adófizetők pénzéből 500 milliárd forintot? (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 204 2012.05.22. 5:01  189-215

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság ülésén - már-már szokásos módon, mondhatom - érdemi vita nem alakult ki a törvényjavaslattal kapcsolatban. A kormánypárti képviselők részéről egy feltétel nélküli támogató igen szavazat hangzik el minden alkalommal. Érdemi megjegyzés mind a javaslat védelme érdekében, mind esetleges kormánypárti oldalon megfogalmazott aggályok nem szoktak elhangzani.

Mint ahogy az előterjesztésből is kiderül, egyértelműen még az indoklásban is az van benne, hogy a költségvetési lyukak befoltozására szükséges egy új javaslattal előállni.

(16.50)

Még akkor is érthetetlen ez, tisztelt képviselőtársaim, ha jövő év január 1-jén lép úgymond hatályba ez a jogszabály, így különösen elfogadhatatlan, hogy semmiféle egyeztetés nem történt a biztosítótársaságokkal, legalábbis érdemi egyeztetés nem történt a biztosítótársaságokkal, nem beszélve arról, hogy semmiféle hatásvizsgálat nem készült. Arra hivatkozik a kormány, hogy persze máshol is vannak ilyen biztosítási elemek, és aztán azok alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy majd nálunk is ez vagy az vagy amaz fog történni. De hogy mi fog történni, azt egyébként a kormány se tudta megmondani, ő sem tudott erről semmit érdemileg a bizottsági ülésen előterjeszteni.

Itt a kormánypárti képviselők oldaláról elhangzott az a dicséret úgymond, hogy három korábbi adónem szűnik meg, és hogy micsoda nagyszerű, mert így egyszerűsödik egyébként az adózás. Nem tudom, hogy tudják-e, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás például, amit a biztosítótársaságok fizettek, milyen célt szolgált eddig meg ebben az évben. Azt a célt szolgálta, ugye, hogy a tűzoltóságok - kiegészítve az önkormányzati hozzájárulással - erre nyújthattak be pályázatot eszközfejlesztésekre.

Na most, nagyszerű dolog, hogy ez az egész adó bekerül a központi költségvetésbe, csak kérdezem a kormánypárti képviselőket, hogy hogyan gondolják, hogy a tűzoltóságok fejlesztése majd a jövő évi költségvetés kapcsán hogyan fog megvalósulni, hogyan lesz biztosított. Majd lesz egy külön sor nyilvánvalóan - és gondolom, erre majd a kormánypárti képviselők figyelnek, hogy legyen egy olyan külön sor -, ami eddig a biztosítási adóból befolyt összeg volt úgymond a Belügyminisztérium fejezetében, és most legyen egy olyan, amire a tűzoltóságok pályázhatnak, és az eszközeiket fejleszteni tudják. Tehát nem egészen látom én azt, hogy ez egyértelmű sikertörténet, és itt micsoda nagyszerű dolog, hogy egyszerűsödik az adózás, mert megvannak egyébként az aggályok a tekintetben, hogy a másik oldalon az a tétel hogyan biztosítható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt azért el kell mondani, hogy a casco biztosítás megadóztatása miatt további brutális terheket rónak az amúgy is agyonadóztatott autóstársadalomra. Az autósok már annyi és olyan különféle adókat fizetnek, nem beszélve azokról a tervekről, amelyeket a kormány megfogalmazott, hogy majd külön még úthasználattal arányos útdíjat akarnak bevezetni, ami megint csak az autóstársadalomnak jelent jelentős többletterhet.

Ezzel a tétellel egyébként tovább fogják szűkíteni azoknak a táborát, akik képesek lesznek casco biztosítást kötni az autójukra, mert meggyőződésem, hogy a casco biztosítás piacán messze nincs olyan verseny, mint amilyen a kötelező felelősségbiztosításon kialakult. Nem beszélve arról, hogy nincs olyan átkötési határidő ezen a területen, mint a kötelező felelősségbiztosításoknál, és nyilvánvalóan csak azok az autósok, akik nagyon-nagyon alaposan odafigyelnek az ilyen lehetőségekre, fognak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Semmi garancia nincs arra, hogy ezen a területen ugyanolyan verseny alakulna ki, mint a kötelező felelősségbiztosítás piacán, így aztán valószínűleg ezeknek a terhei az autósokra fognak hárulni.

Mindezekre tekintettel, a többletterhekre is tekintettel a bizottság kisebbsége - jelentős kisebbsége azért, mert nyolc képviselő ellene szavazott - nem támogatta a javaslat általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 208 2012.05.22. 15:29  189-215

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon immár a harmadik adócsomagot tárgyalja a Ház, és ha nem haragszanak, akkor néhány megfigyelést tennék, és ezt önök előtt is elmondanám. Mégpedig azt, hogy az az érdekesség, hogy három adócsomag kapcsán az itt ülő kormánypárti képviselők részéről még véletlenül sem hangzott el egyetlenegy kritikai megjegyzés sem a benyújtott javaslatokkal kapcsolatban, tehát ők úgy gondolják, hogy ezek így tökéletesek, ahogy be vannak nyújtva. Nyilván csak támogató jellegű hozzászólások hangzottak el, ez azért az előző ciklusokban nem igazán volt jellemző, tisztelt képviselőtársaim, azért a kormánypártok részéről is megfogalmazódtak adott esetben kritikai megjegyzések a kormány előterjesztéseivel kapcsolatban. Különösen érthetetlen ez, mert hát azért itt az ellenzéki képviselők részéről számos fenntartás a törvényjavaslatokkal kapcsolatban megfogalmazódott, és az nem egészen valós dolog, hogy erre csak az ellenzéki képviselők jöttek rá, a kormánypárti képviselők ezt nem vették észre.

A másik momentum, ami megfigyelhető, az az, hogy a kormánypárti képviselők szerint, és különösen igaz ez azokra a képviselőtársaimra, akik az előző ciklusban vagy ciklusokban is itt ültek, a 2008-as gazdasági válság idején az akkori ellenzéki pártok részéről egyetlenegy vélemény fogalmazódott meg, hogy minden, ami történik, az a kormány tevékenységének köszönhető, természetszerűleg a gazdasági világválságnak semmiféle hatása nincs e tekintetben, mindent a kormány rontott el. Most, amit hallhattunk a kormánypárti képviselők részéről, az az, hogy minden, ami történik, az a gazdasági válság miatt van, holott a helyzet azért alapvetően és radikálisan megváltozott a korábbi időszakhoz képest. Míg 2008-ban és 2009-ben egész Európa gazdasága megroggyant, és pánikolt, hogy milyen következményei lesznek az akkori válságnak, most azért számos országban - és különösen a legfőbb partnerünknél, Németországban - nem gazdasági visszaesés, hanem gazdasági növekedés van, számos országban pedig ez jelentős gazdasági növekedést eredményez. Tehát ez azért mégiscsak furcsa állítás az önök részéről, a kormánypárti képviselők részéről, hogy most, a mostani kormány természetesen semmiről a világon nem tehet, mindenről a gazdasági válság tehet.

És hát itt ennek megfelelően mindhárom törvényjavaslat esetén az az indoklás, hogy azért van szükség ezekre a javaslatokra, hogy egyrészt a költségvetési hiányt csökkenteni, illetve 3 százalék alá szorítani a GDP-arányos költségvetési, államháztartási hiányt, illetve az államadósságot csökkenteni.

(17.10)

Hát akkor érdemes erre is néhány szót vesztegetni, hogy akkor hogy is van az, hogy az elmúlt két évben tulajdonképpen nem sikerült csökkenteni az államadósságot. Bár Rogán képviselő úr itt expressis verbis kijelentette, hogy márpedig az államadósság kevesebb, mint volt. Az elmúlt két hét forinterősödése kapcsán lehet, hogy éppen az az állapot állt elő, hogy a két évvel ezelőtti adóssági szinten vagyunk, de összességében az államadósság természetesen nem csökkent, annak ellenére, hogy a Fidesz képviselőcsoportja annak idején, amikor a magánnyugdíjpénztárakban lévő jelentős, mintegy 3000 milliárd forintos vagyont ellopta az állampolgároktól (Kontur Pál: Na!), akkor ezt azzal indokolta, hogy csökkenteni kell például az államadósságot, és egyéb más célokra kell fordítani.

Sajnálatos módon a mai napig sem tudjuk, hogy ezeket a forrásokat a kormányzat mire költötte el, és nem érthető ezek után különösen, hogy miért nem csökkent jelentősen az államadósság. Magyarázat természetesen van, mert sajnálatosan a kormány - idézőjelben - áldásos tevékenysége kapcsán a forint árfolyama jelentősen zuhant. A kormányváltás időszakában mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb volt ez az árfolyam. Ennek megfelelően nyilvánvalóan emiatt is nőtt az államadósság forintban elszámolható mértéke. Ez már egyébként el is tűnt a kormánypártok kommunikációjából, hogy prioritásként az államadósság csökkentése szerepel, hiszen ha két évig ezen a területen semmilyen eredményt nem sikerült elérni, akkor tovább nem nagyon érdemes ezt folytatni, mert ezt kevesen hiszik már el.

Nyilvánvalóan sajnálatosan nem esett szó arról, hogy a növekedést mivel kívánja a kormány előmozdítani a következő időszakban, és emiatt találkozunk itt folyamatosan újabb és újabb adótételekkel. Itt van ez a biztosítási adó - és itt most szeretnék erre visszatérni. Elhangzott Dancsó képviselő úr részéről, mintha itt lett volna valamiféle egyeztetés a biztosítótársaságokkal. A sajtónyilatkozatokból nem ez derül ki. A biztosítótársaságok úgy nyilatkoznak, hogy valamiféle kutyafuttában történt egyeztetés Fidesz módra, hogy megküldjük, egy napot adunk rá, hogy valamiféle álláspontot kialakítsanak, de hogy aztán azt az álláspontot mennyire veszik figyelembe, vagy nem veszik figyelembe, nyilvánvalóan megtapasztaltuk, hogy mi ezzel kapcsolatban a gyakorlat.

Pedig egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, különösen, hogy jövő év január 1-jén lép hatályba, éppen még idő is lett volna rá. Mellékesen megjegyzem, nem is nagyon érthető, hogy ha nem volt előzetes egyetértés, meg nincs hatásvizsgálat a javaslat kapcsán, miért kellett ezt éppen most benyújtani, miért nem lehetett két hónappal később, és az egyeztetéseket ez alatt az idő alatt lefolytatni, meg valamiféle hatásvizsgálatot ezzel kapcsolatban elvégezni.

Úgy gondolom, az Magyarország tekintetében semmit nem jelent, hogy esetleg más országokban valami hasonló jellegű adó van, mert már annyiszor bebizonyosodott, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy amikor önök hivatkoznak, hogy persze, ilyen adók más országokban is vannak, akkor amikor valaki megnézte, hogy valóban így van-e, akkor kiderült, hogy hát igen, valami hasonló van, de az mégse olyan, mint amit önök kívánnak bevezetni, a hatásai meg közel sem azok, mint amit önök feltételeztek.

Számba kell venni természetesen ezeket az adótételeket, hogy hogyan érintik egyrészt a biztosítótársaságokat, másrészt a biztosítottakat ezek az adóváltozások. Az már itt elhangzott, hogy miután az életbiztosítások területét a javaslat nem érinti, ez azt jelenti, hogy a biztosítótársaságok mintegy felét érdemben nem érinti ez az új adótétel, tehát amikor önök azt mondják, hogy hasonló nagyságú terhelést kapnak ezek a biztosítótársaságok, ez magyarra lefordítva azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy a társaságok felét ugyanannyi terheli, tehát akkor őket dupla adóztatás éri, mint a korábbi időszakhoz képest.

Elmondható persze a kötelező felelősségbiztosítás kapcsán, hogy az elmúlt időszakban jelentős verseny alakult ki ezen a piacon - ez így is van egyébként. Ez nyilván köszönhető azoknak a szabályozásoknak, amelyek még az előző kormány idején születtek, és köszönhető annak a módszernek, ahogy ezek a váltások történnek. Nyilvánvalóan ma már több százezer autós odafigyel október-november táján, amikor a kötelező felelősségbiztosítások átkötésére sor kerül, hogy megpróbálják megkeresni és megtalálni azokat a legjobb alternatívákat, amelyek számukra a legkedvezőbbek.

De nem tudjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha nem vezették volna be a baleseti adót, ami terhelte a kötelező felelősségbiztosításokat, akkor milyen tételeket ajánlottak volna a biztosítótársaságok, mennyivel lett volna kevesebb úgymond a biztosítási díj. Még inkább nincs tapasztalat arra nézve, hogy azoknál a biztosításoknál - lakásbiztosítás vagy például az utas-, balesetbiztosítás esetén - kialakul-e egyáltalán valamiféle verseny, és hogy hogyan fogják a biztosítótársaságok áthárítani ezeket a terheket a fogyasztóra. Meggyőződésem egyébként, hogy valamilyen mértékben bizonyosan, de nem tudjuk, hogy milyen mértékben, ez utólag fog természetesen kiderülni, vagy nem fog kiderülni, mert nem dönthető el, hogy mi történt volna, ha nem történik meg ezeknek a biztosítási tételeknek a bevezetése.

A lakásbiztosításoknál valószínűsíthetően messze nem alakul ki olyan verseny, mint a kötelező biztosítások esetén, mert hiszen itt nincs olyan időszak, amikor átkötésre kerülne a sor. Így aztán gyakorlatilag csak azok indulnak majd úgymond keresésre a jobb alternatívák iránt, akik egyébként elkötelezettjei az elektronikus média használatának, és nyilvánvalóan, akik odafigyelnek nap mint nap ezekre a költségeikre. Azok, akik erre nincsenek felkészülve, vagy nincsen otthon technikai hátterük ahhoz, hogy mindezt megtegyék, azok valószínűleg azt fogják tapasztalni, hogy ezen a területen majd az egyes költségeket áthárítják a biztosítótársaságok rájuk.

Itt kell szót ejteni arról, amit már a bizottsági kisebbségi vélemény kapcsán elmondtam, ez a tűzvédelmi hozzájárulás kérdése. Ez természetesen különösen akkor volt izgalmas és érdekes, amikor a tűzoltóságok önkormányzati fenntartásúak voltak, és erre mondta Dancsó képviselő úr, hogy hát most már ez nem probléma, merthogy állami fenntartásúak. Részben azért, mert továbbra is maradtak önkormányzati tűzoltóságok, továbbra is maradtak önkéntes tűzoltóságok, és továbbra is megmaradtak intézményi tűzoltóságok, amik egyes gazdasági társaságoknál, például vegyipari üzemeknél, olajfinomítóknál meg más hasonló társaságoknál is működő tűzoltóságok, amik technikai fejlesztésükhöz eddig is pályázhattak ezekre a pénzeszközökre.

Hogyha a következő éves költségvetésben ehhez hasonló nagyságrendű tétel - mert ez milliárdos nagyságrendű tétel volt, amire pályázhattak ezek a tűzoltóságok - nem lesz benne a költségvetésben, akkor elesnek ettől, és az a technikai fejlesztési folyamat, amelynek jelentős eredményei voltak az előző ciklusokban - ezt megfigyelhetjük a tűzoltóságok technikai felszereltségében - könnyűszerrel leállhat, és tetszik, nem tetszik, még akkor is, ha nem az önkormányzatok a fenntartói ezeknek a tűzoltóságoknak, csak az önkormányzatokra hárul ezek következményeinek az elhárítása.

(17.20)

Például, hogyha nem kellő hatékonysággal működik a tűzoltóság, akkor az önkormányzatnak kell majd a következményeket valamilyen módon elhárítania.

Amit Dancsó képviselő úr a biztosítások felmondásával kapcsolatban elmondott, bizony azt azért tudjuk, hogy a biztosítótársaságok a szerződésre hivatkozva egyoldalúan is felmondhatják a szerződéseket külső körülmények változására tekintettel, tehát itt megint csak nem teljesen kiegyenlített partnerekről van szó, a biztosítótársaságok ilyen tekintetben nyilvánvalóan előnyben vannak. Mindezekre tekintettel úgy gondolom, miután ez a teher mégiscsak jelentős tétel, részben nyilvánvalóan az állampolgárokat fogja érinteni, illetve sújtani, egyértelműen amiatt kerül ennek a bevezetésére sor, mert az a gazdaságpolitika, amit a Fidesz-kormány visz, gyakorlatilag kudarcba fulladt, újabb és újabb elemekkel kell kiegészíteni ahhoz, hogy a lyukakat sikerüljön bepótolni, mindezekre tekintettel nem támogatható a javaslat, mert hiszen van más megoldás. Képviselőtársaim itt már elmondták más adótételek kapcsán is, hogy milyen megoldásokra gondol például az MSZP képviselőcsoportja. Én ezt nem akarom megismételni, de jó lenne, ha a kormány végre felébredne, és hallgatna nemcsak az ellenzéki kritikákra, hanem hallgatna azokra a nemzetközi hírű gazdaságpolitikai szakértőkre, akiknek alapvetően más véleményük van, és hallgatna arra a magyar állampolgárok érdekében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 293 2012.06.04. 4:55  280-350

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatosan a kiindulási alap az, hogy ezt a törvényjavaslatot házszabályellenesen kezdte el tárgyalni az Országgyűlés. Tisztelt kormánypárti képviselők, akik teljes érdektelensége mellett folyik mind a bizottságokban, mind a parlament plenáris ülésén a vita, önök fogadták el azt a Házszabályt, hogy a törvényjavaslatokat akkor lehet tárgyalni a parlament előtt, ezt persze a kormánynak is tudnia kéne, de hát nem dolga, mert nem is foglalkoznak ilyenekkel, mert már nem is törődnek a Házszabállyal se, meg a törvényességgel se... - de tudnia kéne, hogy 72 órával előtte be kell nyújtani a törvényjavaslatot, de még vasárnap se volt egyértelmű, hogy feltették volna a hálózatra. Az, hogy milyen dátumot írtak a papírra, hogy mikor nyújtották be, az egy dolog, de hogy a képviselők számára mikor volt elérhető a törvényjavaslat, az a meghatározó. Tisztelt államtitkár úr, önök ebben sem tartják be a saját maguk által elfogadott jogszabályokat, törvényeket.

Másrészt teljesen érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy ennek a nagyszerű szakértő kormánynak miért kellett fél évet várnia arra, hogy beillessze a korábban elfogadott munkajogi törvényeket más jogszabályokba, abba a 66-ba vagy 65-be, ami itt a képviselők előtt van. Ez egyszerűen elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, különösen, hogy ezek után meg extra sürgősséggel kérik a tárgyalását itt a parlament plenáris ülésén, teljesen negligálva és semmibe véve az ellenzék minimális jogait, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre, hogy ezt a 66 módosító jogszabályt megfelelőképpen át tudjuk tekinteni, mert ezekben számos olyan rejtett és utólag kiderülő dolog van, tisztelt államtitkár úr, amit persze ön nem mondott el az expozéjában, nem hívta fel rá a figyelmet. Egyet-kettőt még szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni.

Az ellenzék minimális joga az, hogy felkészüljön és felhívja a figyelmet. De az még hagyján, hogy az ellenzék jogait nem veszik figyelembe, most sem, mint ahogy egy fél évvel ezelőtt sem egyeztettek az érdekképviseletekkel semmilyen tekintetben. Megint úgy nyújtották be ezt a javaslatot, hogy az érdekképviseletet nem látták, mert ha korábban körültekintően jártak volna el és nemcsak a saját köreikben egyeztettek volna, hanem az érdemi munkavállalói érdekképviseletekkel is, akkor most nem kellene ennyi módosítást berakni ebbe a törvényjavaslatba, mert akkor azok a módosítások a munkavállalói érdekképviseletek javaslata alapján már korábban bekerültek volna a javaslatba, és nem kellene most pótolgatni, javítgatni azokat a hibákat, amelyekre az ellenzék már akkor is felhívta a figyelmet, tisztelt államtitkár úr, de önök akkor se hallgattak az ellenzéki szakmai észrevételekre, ezért most kénytelenek egy fél év elteltével módosítani. De számos más törvényjavaslat esetén is tapasztaljuk, hogy eltelik két-három hónap, és rájönnek, hogy megint egy olyan vacak törvényt fogadtak el, ami alkalmazhatatlan és elfogadhatatlan, és jönnek a javításokkal.

Még egy különleges elemre szeretném felhívni a figyelmet. Önök két évig azzal kampányoltak meg kommunikáltak, hogy a különböző állami és önkormányzati vállalatoknál milyen tisztességtelen és hatalmas jövedelmekre tesznek szert a gazdasági társaságok vezetői, ezért korlátozták ezeknél a társaságoknál a kifizethető jövedelmeket. Most pedig minden arcpirulás nélkül föloldják ezt a korlátozást, becsempészve ebbe a törvényjavaslatba, nem beszélve róla, hogy föl akarják oldani ezt a korlátozást. Ezt se emelte ki államtitkár úr az expozéjában, fölhíva rá a figyelmet, hogy tessék erre odafigyelni, mert mi a kétéves kommunikációnk ellenére ezt a szabályt is föl fogjuk oldani, mint ahogy nem volt igazunk két éven keresztül, amikor ilyeneket mondtunk.

Tehát ez a jogszabály van itt előttünk, tisztelt államtitkár úr, és ha még egy-két napot rászánunk, és a részletekbe elmerülve át tudjuk majd tanulmányozni, akkor még valószínűleg számos ilyen elemre leszünk kénytelenek rámutatni, amilyen hibákat és nem megfelelőségeket tettek ebbe a törvényjavaslatba.

Mindezekre tekintettel nem tudjuk támogatni a javaslat elfogadását, tisztelt államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(19.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 34 2012.06.05. 2:06  23-40

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a helyzet abszurditására szeretném felhívni az önök, nemcsak a kormánypárti képviselők, hanem a minket a televízión keresztül figyelemmel kísérő állampolgárok figyelmét is. Van egy jogszabály a katasztrófavédelmi hozzájárulásról, amit önök, a Belügyminisztérium jelen lévő képviselője is, Kontrát államtitkár úr, oroszlánként védtek itt az elmúlt hetekben, hónapokban, és érveltek amellett, hogy erre milyen nagy szükség van. Még a kormánypárti képviselők is elmondták, hogy ez a jogszabály olyan zavarosra született, hogy értelmezhetetlen, nem lehet tudni, hogy kinek, mi alapján mennyit kell fizetni, de az előzetes becslések szerint is lényegesen több a befizetési kötelezettsége az egyes társaságoknak, mint amennyit önök előre terveztek és prognosztizáltak.

Az előterjesztő kormánypárti képviselő elmondja, hogy miért szükséges ezt a jogszabályt, ezt az adókötelezettséget megszüntetni és visszavonni, elmondják itt képviselőtársaink, hogy ez a költségvetés bevételi oldala szempontjából meg a katasztrófavédelmi tevékenység szempontjából milyen kieséseket jelent, erre föláll az államtitkár, és azt mondja, hogy egyébként a kormány támogatja ezt a képviselői indítványt. És egyetlenegy hangot nem mond arról, hogy mit gondol a kormány, hogy a kieső bevételeket hogyan kívánja pótolni, hogyan kívánja helyettesíteni, mondjuk, a katasztrófavédelem területén a betervezett forrásokat, hanem egyszerűen föláll, és azt mondja, hogy a kormány támogatja ezt az indítványt, tudva azt, hogy előzetesen a bizottságokban még úgy nyilatkoztak, hogy nem támogatják. Ez az abszurditása ennek a helyzetnek, tisztelt képviselőtársaim.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 18 2012.06.12. 5:07  13-65

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a napirendi pontnak a bizottsági vitájára is az volt a jellemző, ami már általánossá vált tapasztalataim szerint az Országgyűlésben: nagy jelentőségű törvényjavaslatok tárgyalása esetén sincs érdemben bizottsági vita, ugyanis néhány ellenzéki megjegyzéstől eltekintve a kormánypárti képviselők érdemben nem szólnak hozzá a javaslatokhoz. Így fordulhat elő az, tisztelt képviselőtársaim, hogy rendre, most már menetrendszerűen találkozunk olyan törvényjavaslatokkal, amelyeket néhány hónappal ezelőtt fogadott el az Országgyűlés.

Akkor ugyanúgy viszonyultak a kormánypárti képviselők ezekhez a javaslatokhoz, mint ahogy ehhez is például, hogy lényegében nem tudják, hogy mi van a javaslatban, így aztán azt mondják, hogy úgy van jól, ahogy van, aztán amikor hazamennek a választókörzetbe, és a polgármesteri hivatalokban vagy az állampolgárok felhívják a figyelmüket arra, hogy miket fogadtak el, akkor néhány hét és hónap elteltével jönnek a módosító javaslatok tömkelegével, esetleg teljes mértékben átírva az egyes törvényeket. Példa erre - a tegnapi bizottsági ülésen ez is a napirenden volt - a víziközmű-szolgáltatásokról szóló jogszabály, amit három-négy hónappal ezelőtt fogadott el a Ház, és most gyakorlatilag egy 30 oldalas új törvényjavaslat formájában került a Ház elé. Ezen törvényjavaslat kapcsán is nyilvánvalóan a kormány képviseletében az államtitkár úr felsorolta azokat az úgymond érdemeit a javaslatnak, amelyekkel nem is nagyon lehet vitatkozni, és amelyeket talán még el is lehet fogadni, nem beszélt azonban azokról a tipikus elemeiről, amelyekkel majd az állampolgárok találkoznak.

Néhány héttel ezelőtt egyes kormánypárti képviselők nagy sajtónyilvánosságot adtak annak, hogy az egyes büntetési tételek nagysága milyen elrugaszkodottá vált, és ezen mindenképpen változtatni kellene, aztán utána nem történt semmi, mondanom sem kell, ebben a kérdéskörben. Itt van előttünk ez a törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat még inkább lehetővé teszi, hogy a közlekedési szabálysértések esetén még nagyobb büntetési tételeket alkalmazzon a kormányzat. Például felvetettük a bizottsági ülésen a többszörös bírságolás lehetőségét a parkolási szabálysértések esetében. Ott a helyettes államtitkár a kormány nevében azt mondta, hogy tévedünk, hiszen ez a javaslat éppen korrigálja ezt a kérdést. Nem így van, tisztelt képviselőtársaim, lehetővé válik a többszörös bírságolás olyan parkolási zónák esetében, ahol adott időre, mondjuk, három órára parkolhat egy időben az autó, továbbra is egy napon belül akár ötször is megbírságolhatják, tehát nem állja meg a helyét az a kommunikáció, ami elhangzott.

Korábban - az államtitkár úr tudja nagyon jól - egyes közlekedésstratégiai kérdésekben az Országgyűlés hatáskörébe tartozott különböző fejlesztési tervek és programok elfogadása. Most a központosítás jegyében gyakorlatilag mindent a kormány hatáskörébe utal ez a törvényjavaslat, semmiről nem fog tudni az Országgyűlés, semmiről nem fog információt kapni, csak azt követően, miután a kormány eldöntött bizonyos fejlesztési projekteket. Ennek az indoklásáról, elfogadásáról semmiféle információja nem lesz még az országgyűlési képviselőknek sem.

Bővül a közlekedési bírságolásnak a lehetősége, és egyes ellenőrzési feladatokat ellátó személyek olyan korlátlan adatkezelési hatáskört kapnak ezen törvények kapcsán, hogy majd akkor fog meglepődni az állampolgár, amikor megállítják őt valamiféle nem rendőri, hanem ellenőrzési hatóságok, és a náluk lévő összes dokumentumtól elkezdve mindent elkérhetnek, és még le is foglalhatják tőlük azokat. Ezt egyszerűen képtelenségnek tartom, hogy egy ilyet ebben a jogszabályban megfogalmazzanak és beletegyenek.

Itt van a külföldi rendszám használatának a kérdése. Nagy dérrel-dúrral hónapokkal ezelőtt bevezette a kormány azt a szabályozást, amiről napok múlva kiderült, hogy alkalmazhatatlan, lehetetlen, most megpróbálják ezt korrigálni, szerintem ez a szabályozási mód sem egyértelmű, rengeteg kiskaput tesz majd lehetővé. Mindezekre tekintettel a bizottság kisebbsége nem tartotta általános vitára alkalmasnak a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 32 2012.06.12. 2:07  13-65

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jellemzi a helyzetet, tisztelt képviselőtársaim - és kérem a kormánypárti képviselőket, hogy ne hördüljenek fel, ha a tényeket emlegetjük -, hogy a kormánypárt vezérszónoka egy ilyen fontos törvényjavaslat kapcsán odáig jut el, hogy a kisebbségi vélemény megfogalmazóját kritizálja néhány percben. Ez a kormánypárti képviselők és a frakció véleménye erről a törvényjavaslatról.

Képviselő úr ráadásul a tekintetben sem mond igazat - mert Göndör képviselő úr elmondta, hogy mire utaltam a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor -, az sem állja meg a helyét, hogy az önkormányzatok feladatai ne növekednének, és az ehhez szükséges forrásokat nyilvánvalóan nem biztosítja a kormány. Tessék elolvasni a 2. § bekezdéseit, ami leírja, az önkormányzatok kötelezettsége az, hogy gondoskodjanak a közúti és vasúti átjárók biztonságáról, az átjárók megvilágításáról és a hasonló, biztonságot szolgáló létesítményekről. Ez köztudottan hatalmas pénzbe kerül. Korábban nem volt egyértelműen így szabályozva, hogy ez az önkormányzat feladata, hanem a vasúttársaság feladata volt a közúti átkelőhelyek biztonságának a biztosítása. Ha most ez megfordul, és az önkormányzatok feladatává válik, nem tudom, hogy az önkormányzatok honnan fognak ehhez forrásokat biztosítani.

A későbbiekben Józsa képviselő úr is emlegetett itt néhány fontos momentumot. Én kiragadnám azt - s a későbbiekben majd beszélnék róla -, hogy a reklámkorlátozás a közutak mentén kinek az érdekeit szolgálta a korábban elfogadott jogszabályban, illetve a mostani módosítás kapcsán is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 44 2012.06.12. 2:01  13-65

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Továbbra is szeretném Manninger képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a 8. § második mondata úgy szól, hogy kivéve, ha meghatározott ideig parkolhat valaki egy helyen. Tehát, ha Budapesten egy parkolási zónában reggel 8 órától 18 óráig lehet parkolni, és egy parkolás alkalmával maximum két órát tartózkodhat ott az autó, akkor igenis ötször két órát, tehát akár ötször is megbüntethetik a parkolót. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat.

Amit Nyitrai képviselő úr elmondott, valószínűleg pontatlanul fogalmaztam. Én arra utaltam, tisztelt képviselő úr, hogy önök menetrend szerint az elmúlt két évben úgy nyújtanak be nagy terjedelmű törvényjavaslatokat, hogy szombaton délután vagy vasárnap délután nyújtják be a parlamentnek, és már hétfőn elkezdődik az általános vitája. Ebből következően olyan selejtes törvények sorozatát fogadják el, amely törvényeket aztán utána egy-két hónapon belül, amikor kiderül ezek selejtes, alkalmazhatatlan volta - szeretnék utalni itt, ebben a törvényben is a külföldi rendszámú járművek használatára vonatkozó szabályozásra, ennek tekintetében is -, már most kénytelenek javítani a korábban elfogadott szabályozást. Mert egyszerűen nem volt idő arra, hogy megfelelő módon áttekintse a törvényhozás, a parlament, a parlamenti képviselők a benyújtott törvényjavaslatokat, és kapkodó módon, kritikátlanul fogadják el önök, kormánypárti képviselők ezeket a szabályokat, és itt kell újra és újra javítanunk, mint ahogy most, ebben az esetben is megtörténik.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 60 2012.06.12. 4:24  13-65

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék reagálni egy-két dologra, ami a vitában is elhangzott, egyrészt azzal kapcsolatban, amit a képviselőtársaim példaként emlegettek, másrészt az úthasználati díjjal kapcsolatban lenne nekem is néhány megjegyzésem - kapcsolódva Göndör képviselő úrhoz -, illetve a közúti ellenőrzés új szabályaival, valamint a reklámtevékenység szabályozásaival kapcsolatban.

Korondi képviselő úr, illetve az ellenzék ellenzékeként működő Jobbik képviselőcsoportja is szívesen emlegeti az elmúlt nyolc évet. Szeretném emlékeztetni őket és a kormánypárti képviselőket is, hogy az elmúlt nyolc évből már két évet a Fidesz-kormány kormányzott, tehát jó lenne valami más kifejezést erre kitalálni.

A képviselő úr emlegette az előző ciklus autópálya-építéseinek néhány anomáliáját, többek között bizonyos felüljárók építését. Szeretnék utalni arra, hogy valóban utólag nehezen magyarázható ezen felüljárók megépítése, mint az M7-es autópályánál is a viadukt megépítése, de mindkét esetben, az M3-as autópálya esetében is meg az M7-es autópálya esetében is az autópálya építtetője, illetve a beruházó alternatív megoldások sorozatát ajánlotta, ahol az érintett önkormányzatok voltak azok, amelyek elutasítottak mindenféle más megoldást. Az M7-es környékén zömében fideszes vezetésű önkormányzatokról van szó, és ez vezetett oda, hogy ma már nehezen magyarázható, de hatalmas költséggel megépült viadukt vagy vasúti felüljáró megépítésére is sor került, mindkét esetben önkormányzati ellenállás akadályozta meg a hatékonyabb és korszerűbb megoldás megtalálását.

A használati útdíj kérdéséről: nyilvánvalóan az államtitkár úr nagyon is tisztában van azzal, hogy már az előző ciklusokban milyen vita alakult ki a használattal arányos útdíjfizetés rendszerének bevezetéséről itt Magyarországon, milyen problémák merültek fel, és miért nem valósult ez meg a korábbi időszakban. Az, hogy itt egy mondat erejéig van utalás arra, hogy ki szedheti be ezt a díjat a későbbiekben, még nem jelenti azt, hogy a törvényi szabályozás megfelelő lenne a tekintetben, ha a kormánynak valóban szándéka van a használattal arányos útdíj rendszerének bevezetését illetően, hogy ez megfelelően szabályozottan történhet, erre nincs kísérlet ebben a törvényjavaslatban. Nem tudom, hogy a későbbiekben ezt hogyan kívánja a kormányzat szabályozni.

Utólag beigazolódott sajnálatosan az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a korábbi reklámtörvény-módosítás kapcsán, hivatkozva úgymond a közúti közlekedés biztonságára, korlátozták az egyes közutak melletti reklámozási tevékenységet, utólag bebizonyosodott, hogy teljesen nyilvánvalóan bizonyos Fidesz közeli gazdasági érdekek motiválták ezen törvényjavaslatok elfogadását. Most is tulajdonképpen erről van szó, ennek a szabályozásnak a pontosításáról, és ez is jól azonosítható módon bizonyos gazdasági érdekeket szolgál.

Még egyszer szeretném fölvetni, tisztelt államtitkár úr, hogy a közúti közlekedés ellenőrzésével kapcsolatos és a jogszabályban adott felhatalmazásokat mi meglehetősen túlzónak tartjuk, és az adatkezelés szempontjából is aggályosnak, tehát jobbnak tartanánk azt, ha például megkérnék az ombudsman állásfoglalását is a tekintetben, hogy az itt leírt szabályozás minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelő-e. Nekünk aggályaink vannak e tekintetben. Mindezekre és arra tekintettel, amit a képviselőtársaim is elmondtak, mi aggályosnak tartjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 102 2012.06.12. 2:07  65-149

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr figyelmét is szeretném felhívni arra, hogy ha őszintén és tárgyszerűen akarna beszélni, és nem politikai lózungokat durrogtatni itt a Házban, akkor őszintén beszélne arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak több mint 3 millió tagja közül 2 millió önkéntesen lépett be a nyugdíjpénztárba, senki nem kényszerítette rá, senki nem írta elő nekik, hogy márpedig nektek kötelességetek belépni. Tehát a kétharmaduk önkéntesen lett a tagja. Hazugság az is, tisztelt államtitkár úr, hogy bár volt rá példa, hogy valakinek kevés hozamot hozott az a befektetés, amit a nyugdíjpénztárban ért el, de itt, a teremben is ülnek olyan emberek, akik milliós nagyságrendű hozamot kaptak a magánnyugdíjpénztárból, amikor azt megszüntették.

Nem véletlen, tisztelt államtitkár úr, azt kell mondjam önnek, hogy önök levették napirendről a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap elmúlt évi beszámolóját. Ugyan, miért vették le? Hiszen ebből a beszámolóból kiderült volna, hogy önök bizony az átvett pénzeszközökkel nem gazdálkodtak körültekintő módon, mondhatnám: egy részét eltőzsdézték, amivel vádolták... Erről beszéltek egy éven keresztül. Selmeczi Gabriella itt arról beszélt, hogy a magánnyugdíjpénztárak eltőzsdézték a tagjaik pénzét, holott ez véletlenül sem volt igaz.

Ellenben az igaz, mert önök például MOL-részvényeket vásároltak belőle, aminek az árfolyamvesztesége ma már a 100 milliárd forintot is meghaladja. Ez eltőzsdézés, tisztelt államtitkár úr! Amit a nyugdíjpénztárak csináltak, az a gondos pénzkezeléshez sokkal-sokkal közelebb áll, mint amit önök itt produkáltak az elmúlt egy évben. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 116 2012.06.12. 2:03  65-149

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Az államtitkár úr arra hivatkozott, hogy a gazdasági bizottság alelnökeként - akkor nézzük a gazdasági oldalát a dolognak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Több mint 3 millió ember 15 éves megtakarításából összejött 2800 milliárd forintnyi összeg, ez állt rendelkezésre ahhoz, hogy a majdani nyugdíjasok nyugdíját ebből az összegből, illetve a költségvetés kiegészítéseiből finanszírozzák egyharmad-kétharmad arányban.

Mi történt? Önök államosították ezt a 2800 milliárd forintot, egy év alatt a nyakára hágtak, elköltötték, nincs egy fillér sem, tehát mind a 3 millió embernek, akinek a majdani nyugdíját részben ebből a megtakarításból, részben majd a költségvetési kiegészítésből kellett volna fizetni, most már az egészet a majdani költségvetési kiegészítésből vagy hozzájárulásból kell fizetni. Akkor mitől lesz biztosabb a nyugdíjrendszer, amit itt úgy interpretált Selmeczi képviselő asszony, hogy megvédték a nyugdíjasoknak a jövőjét? Mitől védték meg? Mitől nagyobb garancia az, hogy egyrészt korábban volt egy kétbázisú ellátásra lehetőség a magánnyugdíjpénztárakból, illetve az állami hozzájárulásból, most már csak egy van? Az is olyan, amilyenről az államtitkár úr beszélt, hogy évről évre csökkentik a nyugdíjasoknak a lehetőségeit, hol ez a korosztályt, hol amazt, hol a harmadikat kurtítják meg és szüntetik meg.

Teljesen kiszámíthatatlanná vált az egész nyugdíjrendszer, nem rendszerszerű átalakítást csináltak, hanem ide is belevágtak, oda is belevágtak, amoda is belevágtak, és teljesen bizonytalanná tették az egész nyugdíjellátás rendszerét. Ezt produkálták, államtitkár úr, az elmúlt két évben. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 134 2012.06.14. 1:02  3-171

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottsági elnök úr valamiféle átalakításról, valamiféle reformról beszél az egészségügyben. Az egészségügyben, tisztelt képviselőtársaim, káosz, áttekinthetetlenség, finanszírozási hiányok tapasztalhatók (Zaj a kormánypártok soraiban.), a dolgozók nem kapják meg a fizetésüket, a kórházak hiánya egyre nő, hónapról hónapra nő, ugyanakkor a stadionokra és minden más luxusberuházásra ennek a kormánynak van pénze. De az ígéretek ellenére szeretném önöket emlékeztetni: mit is ígértek?

Egyetlen konkrét ígéretük volt, hogy az egészségügyet azonnal rendbe kell tenni, merthogy, úgy mondták, csődhelyzet előtt áll. Na, mit tettek ez alatt az idő alatt? Forrásokat vontak ki, államosítottak, teljesítették a káoszt, ami az egészségügyben van, de források továbbra sincsenek. Luxusberuházásra most is telik önöknek, az egészségügyi dolgozók bérére viszont nem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 178 2012.06.14. 2:33  171-205

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. A bizottsági ülésen olyan megállapodás született, hogy a Jobbik képviselőjével megosztva mondjuk el a kisebbségi véleményt.

A bizottsági ülésen meglehetősen furcsa helyet alakult ki. Tudott dolog, hogy két-három hónappal ezelőtt fogadta el az Országgyűlés az új jogszabályt, ehhez képest most egy nagy terjedelmű módosító indítvány került az Országgyűlés elé, ráadásul, képviselőtársaim, időközben a nemzeti vagyonról szóló törvényben is módosították már vagy módosítják - mert még nem szavazott róla a Ház, de módosul - a korábban elfogadott jogszabály egy-egy paragrafusát. Hát ez aztán nem tekinthető a jogbiztonság legjobb példájának, hogy hónapokon belül változik egy terület szabályozottsága. Egyébként ez meg is látszik a jelenlegi helyzeten, óriási a bizonytalanság és a káosz az önkormányzati szférában, hogy hogyan lesz működőképes, hogyan tehető működőképessé ez a terület a következő hónapokban. Ráadásul a bizottsági ülésen az is kiderült - bár most államtitkár úr a plenáris ülésen bejelentette, hogy a kormány ezt támogatja, de a bizottsági vitában még az derült ki -, hogy két illetékes tárca nem értett egyet a jogszabállyal a benyújtott formában. Én ebből arra a következtetésre jutok, hogy még ez a benyújtott törvényjavaslat is módosító indítvány formájában várhatóan jelentősen módosulni fog a következő időszakban. Ez még inkább nem tesz jót a jogbiztonság kérdéskörének.

El kell mondjam azt is, amellett, hogy jogbiztonsági problémák is vannak a területtel, ugyanakkor az is látszik az elmúlt hónapok működése vagy próbálkozásai alapján, hogy az a kritérium, amit a lakosság joggal elvár, hogy ennek a szolgáltatásnak a minősége és az érte fizetett díj lehetőség szerint arányban álljon egymással, ez a törvényjavaslat semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy ez a jövőben is így lesz, ezért meglehetős fenntartással fogadjuk. Az általános vitában még további aggályokat is szeretnék elmondani.

A továbbiakban a Jobbik képviselőjének adom át a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 194 2012.06.14. 11:05  171-205

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kormánypárti képviselőtársaimnak szeretném mondani, a kritikánk, hogy egy néhány hónappal ezelőtt elfogadott törvényt ismételten módosítunk, az arra vonatkozott, hogy nem értünk egyet azzal a jogalkotási móddal, ahogyan önök kormányoznak. Nem lehet egy ilyen jelentőségű törvényjavaslatot olyan kutyafuttában megtárgyalni és elfogadni, ami a 2011-es elfogadását jelentette. Itt többször felhívtuk a kormánypárti képviselők figyelmét is ellenzéki oldalról, hogy tisztelt képviselők, önök nem tanulmányozzák át a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat, és miután elfogadják őket itt a Házban, utólag jönnek rá, amikor hazamennek, és elkezdik alkalmazni a jogszabályokat, hogy mennyire nem átgondoltan történt.

A képviselő úr arra hivatkozott, hogy most milyen társadalmi egyeztetés volt a módosítás kapcsán, én meg azt kérem számon, hogy annak idején az eredeti javaslattal kapcsolatban miért nem volt ilyen szintű társadalmi egyeztetés, és hogyan lehetséges az - megint csak azt kell mondanom -, hogy egy másik törvényben, a vagyontörvényben ezt a törvényt módosítják házszabályellenesen, mert ugye, ugyanazt a törvényt két benyújtott törvény formájában nem lehet módosítani a Házszabály szerint egy időben a Házban, de a vagyontörvényben ott van a határidők kitolása és módosítása, ami nem egyértelmű. Kérdezném képviselőtársaimat is, hogy ez azt jelenti-e, hogy azoknak a megállapodásoknak, amelyeket most készítenek elő az egyes társaságok, a határideje akkor ezek szerint nem június 30-a, hanem októbert 1-je. Jól értelmezzük-e? Vagy egyáltalán mire vonatkozik a vagyontörvénynek az a módosítása, amelyről hétfőn egyébként zárószavazni fog az Országgyűlés?

A kormánypárti és a másik ellenzéki pártok képviselői is diadalként emlegették azt, hogy a korábban elfogadott jogszabályban ez a tevékenység állami és önkormányzati feladat lehet a továbbiakban, és kormánypárti képviselőtársam megfogalmazta azt, hogy milyen prioritásai vannak egy ilyen átalakításnak. Én még egyet hozzátennék. Azt mindenképpen hozzátenném, hogy ez a szolgáltatás a fogyasztó számára megfelelő minőségű és megfizethető szolgáltatás legyen.

Most akkor vizsgáljuk meg ebből a szempontból, hogy az eddigi rendszerek hogyan viszonyultak például ehhez a követelményhez. Azt azért tudjuk, hogy az úgymond külföldi tulajdon ezekben a szolgáltatásokban meglehetősen csekély volt az össz-szolgáltatási volumenhez képest, mert azért az össz-szolgáltatási volumen jelentős része vagy önkormányzati, vagy állami tulajdonú, 100 százalékban állami tulajdonú cégekben történt és valósult meg.

Nézzük meg, hogyan alakult az ár, a szolgáltatás ára ezekben a társaságokban. Elmondhatjuk-e azt, hogy ezek a csúnya kapitalisták, akik egyes társaságokban benne voltak, ezeknek a cégeknek a szolgáltatásai voltak a legdrágábbak? Nem ezek voltak, tisztelt képviselőtársaim, hanem éppen jó néhány nagy önkormányzati tulajdonban lévő társaság esetében, ott, ahol a fogyasztói egyenérték már most eléri a 200-300 ezer főt, ezekben a társaságokban volt az egyik legdrágább a szolgáltatás. A minőségére tekintettel pedig sajnos azt kell mondanunk, és itt van, biztosan képviselőtársaim is megkapták az utolsó pillanatban az Állami Számvevőszék értékelését az elmúlt évek ez irányú tevékenységéről, bizony az látható, hogy még mindig van 450 körüli olyan önkormányzat, ahol nincs megfelelő minőségű szolgáltatás, nem beszélve arról, hogy van vagy 1,5 millió olyan magyar állampolgár, aki nem kap megfelelő minőségű vizet, azért, mert sajnálatos módon az elmúlt két évben leállt az ilyen rendszerek felújítása és korszerűsítése, hogy megfelelő minőségű vízzel lássák el a fogyasztókat.

Aztán nézzük azokat a cégeket, amelyek ráadásul a legdrágábban működtek, hogy ezek gazdálkodási helyzete hogyan néz ki. Sajnos azt kell mondanom önöknek, hogy ezen cégek között számos olyan van, amelyik napi fizetési gondokkal küzd mind a mai napig. A dolog problémája az, hogy a 2011-ben elfogadott törvény alapján, de a mostani módosítás alapján is ezekbe a cégekbe kell integrálni a kisebb társaságokat, esetleg azokat a társaságokat is, amelyek eddig sokkal olcsóbban, megbízhatóbban, jobb minőségben szolgáltattak.

(19.20)

Itt szintén nagyon pozitívumként emlegették a kormánypárti és ellenzéki képviselők is, hogy micsoda nagyszerű dolog, hogy ezentúl az állam fogja megállapítani az árakat. Itt van az Állami Számvevőszék véleménye ebben a kérdésben is, ebből az fog következni, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyon sok önkormányzatnál ennek az ármegállapításnak a következtében nemhogy csökkennének az árak, hanem éppen ellenkezőleg, jelentősen növekedni fognak. Akkor önök mint kormánypárti képviselők, ezeken a településeken több százezer magyar állampolgárnak mivel fogják megmagyarázni azt, hogy szükségszerű volt ez az átalakítás, hogyha náluk azt eredményezte ez az átalakítás, hogy a szolgáltatások drágábbak és rosszabb minőségűek lesznek, mint korábban voltak? Ezért megmagyarázhatatlan, hogy miért ezt a módszert választották önök, és hogyan fogják megmagyarázni ezeken a településeken ezeket a következményeket. Mert sajnálatos módon semmi garancia nincs arra, hogy ezt követően a szolgáltatások minősége meg a gazdasági társaságok működése jobb lesz, hatékonyabb lesz, olcsóbb lesz, mert erre, hogyha ez lett volna eddig is a példa, hogy milyen nagyszerű, hogy állami, önkormányzati tulajdonban vannak ezek a társaságok, erre mutathattak volna példát, hogy milyen nagyszerűen és milyen hatékonyan működnek, de sajnos nem ezt láthatjuk. Vannak példák természetesen az ellenkezőre, de a többségre sajnos nem ez a jellemző - és akkor a dolog hogyan lesz tovább működtethető?

Itt nem egyértelmű számomra - és a jogszabályban vannak ellentmondások, mint ahogyan Szilágyi képviselő úr utalt rá -, ezt a holdingszerű működést, amit képviselőtársam üdvözölt, nem látom egyértelműen szabályozva ebben a törvényjavaslatban; nem egyértelmű a szabályozás, hogy mit jelent. Itt fölmerült a kérdés, hogy akkor, amikor bizonyos tevékenységeket majd esetleg kiszerveznek, ezt kell versenyeztetni vagy nem kell versenyeztetni a versenytörvény vonatkozó szabályai szerint. Egyáltalán nem egyértelmű a jogszabály ebben a kérdéskörben sem, és kormánypárti képviselő úr is utalt rá, hogy szükség lehet a további módosításokra a működési tapasztalatok alapján; nyilvánvaló az a bizonytalanság, ami látható ebben a törvénycsomagban. Bizony, nagyon is indokolt lenne, bár képviselő úr integetett a fejével, hogy nem jelenti azt, hogy meghosszabbodik a határidő, amíg az önkormányzatoknak vagy az egyes önkormányzati kisebb cégeknek dönteniük kell, hogy kivel kötnek megállapodást. Jó lenne, hogyha erre több idő állna rendelkezésre, mert azok a bizonytalanságok, amelyek a korábbi jogszabályban, illetve még a mostaniban is vannak, ezek elbizonytalanítják az önkormányzatokat is meg a cégeket is, akikkel a megállapodásokra készülnek.

Úgy gondolom, hogy ezek jogos kérdések. Honnan lesz az államnak, hogyha az állam tulajdonában lesznek a nagyobb gazdasági társaságok, pénze arra, hogy fejlesztési forrást biztosítson a tulajdonának, hogy fejleszteni is tudjon? Hogyan indul be ismételten az a felújítási, fejlesztési folyamat, ami sajnálatos módon leállt az elmúlt két évben, pedig vannak európai uniós források, amelyekből ezeket a fejlesztéseket lehetne finanszírozni és működtetni? Kell is egyébként az önkormányzati és állami tulajdon ahhoz, de ugyanakkor az önkormányzatoknak önerő is ahhoz, hogy pályázni tudjanak a különböző európai uniós forrásokra, és ebben a tekintetben is sajnos komoly problémák voltak az elmúlt időszakban, hogy nem volt önerőalap, amiből az önkormányzatok az önerejüket a fejlesztésekhez biztosíthatták volna.

Tehát úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek olyan kérdések, amelyeket még a javaslat elfogadása előtt mindenképpen meg kell válaszolni ahhoz, hogy megnyugtató megoldások születhessenek, mert ha egy önkormányzat a tulajdonában álló cég ügyében döntést hoz, itt hosszú távú döntés születik, és tetszik, nem tetszik, az önkormányzaton fogják számon kérni a következményeket. Ezért az önkormányzatok nagyon óvatosak ebben a kérdéskörben az én tapasztalataim szerint, és fontos az, hogy biztos alapokon álljon az a változtatás, amiről a későbbiekben döntenek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 198 2012.06.14. 2:09  171-205

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy az önkormányzatok most megfelelő garanciákkal megerősített megállapodásokat tudjanak kötni, és teljesüljön az az elvárás vagy megfogalmazás, amit a képviselő úr is mondott, hogy jelentős vagy érzékelhető áremelkedés lehetőség szerint ne következzen be, ahhoz az lenne szükséges, hogy milyen rendszer szerint fogja az állam, amikor majd árhatósági szerepe átkerül az önkormányzattól az államhoz, akkor milyen szempontok alapján fogja kialakítani az árakat, és elképzelhető-e az, hogy egy szolgáltató területén belül különböző árakat állapítsanak meg. Én most erre nem nagyon látok a törvényben semmiféle garanciát, hogy erre lenne lehetőség a későbbiekben. Amennyiben erre nem lesz lehetőség, akkor nehezen látom megvalósíthatónak azt, hogy egyes területeken, ahol most jelentős árkülönbségek vannak, ön is tudja, hogy vannak olyan területek, ahol kétszer olyan ár van, mint a másik területen; nyilvánvalóan, ha egy ilyen áremelkedés egy ilyen átalakítás miatt az egyik szolgáltató területén bekövetkezik, azt nehezen lehet megmagyarázni a fogyasztóknak, hogy ez mitől van vagy mitől következett be.

Tehát igenis, ez szerintem egy kulcsfontosságú kérdés, amit valamilyen módon szabályozni kell. Meg kell tudni magyarázni, mert hogyha egy szolgáltató például jelentős beruházást valósított meg - tudok ilyenről, hogy fölújították több száz millió forintért a szennyvíztisztító telepet -, ennek az a következménye, hogy az amortizációs költségek növekedtek, nyilvánvalóan növekedni fog valamelyest az ár, de ennek az árnövekedésnek elviselhető mértékűnek kell lennie.

Köszönöm szépen.

(19.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 200 2012.06.18. 2:50  197-203

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egységes javaslat 24. §-ához beadott módosító indítványról szeretnék néhány szót elmondani. Hogy a kormánypárti képviselők is értsék, miről szól a javaslat: a nemzeti vagyonhoz benyújtott törvénynél a víziközmű-társulásról, a víziközmű-szolgáltatásról szóló, az elmúlt év végén elfogadott törvényhez benyújtottak egy módosító indítványt. Természetesen már megszoktuk, hogy teljesen más tárgykörhöz tartozó törvényekhez nyújtanak be módosító indítványt. Különösen azért furcsa a dolog, miután napirenden van, hiszen a szavazások után itt a parlamentben folytatódik a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény részletes vitája, amit többek között azért kellett benyújtani, mert beigazolódott, hogy az a jogszabály, amit az elmúlt év végén elfogadtak, működésképtelen, és számos helyen módosítani szükséges. Ezért benyújtották ezt a törvényjavaslatot, amelynek a részletes vitája kezdődik a szavazások után.

Ezt megelőzően ehhez a javaslathoz benyújtottak a kormány által egy olyan halasztó hatályú paragrafust, amely kitolta volna az egyes paragrafusok életbelépését október végéig. Most ezt akarják megmódosítani a kormány előterjesztésére, hogy ezek a paragrafusok ne október végén lépjenek hatályba, hanem mégis július 15-én. Ez egyébként kaotikus helyzetet eredményezett már eddig is az önkormányzatoknál, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál, mert ezek működése tekintetében jelentős átalakításokat kell végrehajtani. Erre az önkormányzatok nem voltak felkészülve, és nincs megfelelő idejük, tehát teljes mértékben indokolt lett volna a határidő kitolása. Most ezt rövidíti meg ez a javaslat július 15-ére vonatkozóan, aminek az alkotmányossága megkérdőjelezhető, tisztelt képviselőtársaim, mert ez tipikusan nem koherenciás módosító indítvány. Egyébként erről a gazdasági bizottság ülésén már szó esett, és a gazdasági bizottság elnöke maga is azt mondta, hogy aggályosnak tartja ennek a paragrafusnak az alkotmányosságát.

Amennyiben a köztársasági elnök az eddigi gyakorlatának megfelelően jár el, ezt a törvényt is vissza kell küldje az Országgyűlésnek, és újra kell foglalkoznia vele. Mindezekre, valamint arra tekintettel, amit képviselőtársam az előzőekben elmondott, nem tudjuk támogatni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 262 2012.06.18. 3:44  261-267

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Na, ez az a törvényjavaslat, ami láthatóan megfeküdte a kormánypártok gyomrát, hetek óta gyötrődnek, hogy valamiféle változatot ezzel kapcsolatban elfogadjanak. Mindenesetre az egész törvényjavaslatot azzal nyújtották be az Országgyűlésnek, hogy ez lesz az, ami majd megoldást talál arra a problémára, ami az orvosok elvándorlását, nem csak az orvosokét, az egészségügyi dolgozók elvándorlását is megakadályozza.

Ezt próbálták meg bemutatni az egész magyar közvéleménynek és a magyar egészségügyi társadalomnak, de hamar kilógott a lóláb, ugyanis látható módon csak egy viszonylag szűk rétegnek jelent majd érzékelhető béremelést, ugyanakkor azoknak az egészségügyben dolgozóknak a számára, akik a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, a világon semmit nem ad a javaslat, és nem ad azoknak az egészségügyi dolgozóknak sem, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, nem orvosok, de hosszabb ideje, 15-20 éve dolgoznak az egészségügyben. Számukra is néhány száz, egy-kétezer forintos béremelkedést jelent ez a nagyszerű javaslat, amit előterjesztett a kormányzat.

Ezen túl is számos olyan eleme van, ami, ha hatályba lép, súlyos csalódást fog okozni mind az egészségügyben dolgozóknak, mind az intézményeknek, mert a problémák legtöbbjére nem nyújt semmiféle megoldást. Azért, hogy megfejeljék az eddigi szenvedésüket ezzel a témakörrel kapcsolatban, sikerült most benyújtani a miniszternek egy olyan módosító indítványt - koherenciás módosító indítványnak nevezett indítványt -, ami semmi mást, mint további sarcot jelent a gyógyszergyártóknak, és rajtuk keresztül a betegeknek, akik ezeket a gyógyszereket fogyasztják. Lesznek olyan gyógyszergyárak, amelyek ezt követően már nem 20 százalék, hanem 30 százalék különadót kell majd fizessenek. Nyilvánvalóan az lesz a következménye ennek az intézkedésnek, hogy számos gyógyszergyártó bizonyos termékeivel kivonul a magyarországi piacról, mert hiszen nem lesznek gazdaságosan forgalmazhatók ezek a gyógyszerek, és ennek a kárát a magyar betegek fogják látni nyilvánvalóan, akiknek többletpénzért kell majd a kiváltott gyógyszereket beszerezniük.

Ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, meggyőződésem, hogy ez a javaslat is alkotmányellenes, mert hiszen egy olyan paragrafust nyit meg koherenciás módosító indítványként, amelyet korábban meg sem nyitott a javaslat, és - mint ahogy már elmondtam - semmi más tartalma nincs, mint egy újabb sarc.

(19.50)

Újabb sarc a tekintetben is, hogy ismert, hogy a jövő évi költségvetésben mintegy 80 milliárd forintot kíván kivenni a kormány a gyógyszerkasszából. Ennek a következményeit vagy a mostani intézkedés következményeit fejeli meg a jövő évi költségvetés. Kiszámíthatatlan, hogy milyen hatásai lesznek a magyar egészségügyre ezeknek az indítványoknak. Mindezekre tekintettel, annak ellenére, hogy heteken keresztül próbáltak megfelelő megoldásokat keresni, nem sikerült, ezért mi nem tudjuk támogatni ezt az indítványt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 241 2012.06.25. 2:09  218-252

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság ülésén is, ahol egyébként részt vett a jegybank elnöke is, bár a vita után nem nyilvánított véleményt, ott is megfogalmaztam azt a kérdést, hogy végre már a kormánypárti oldalról valaki indokolja meg azt, hogy mi volt ennek a szabadságharcnak, a szabadságharc küzdelmének a célja; megérte-e az az esetleg 100 milliárd forintos veszteség, amit a magyar adófizetőknek kellett elszenvedni e miatt a szabadságharc vagy szabadságküzdelem miatt. Nyikos képviselő úr, aki tekintélyes közgazdász, az előző fölszólalásában elemezte, hogy véleménye szerint miért volt ez a dolog indokolt.

De akkor nézzük meg, tisztelt képviselő úr, az érem másik oldalát! Az érem másik oldalán az van, hogy hónapok óta folyik ez a csiki-csuki. Ennek az a következménye, hogy nincs megállapodás az IMF-fel, ennek következménye az, hogy az állampapírokat csak lényegesen magasabb kamatfelárral tudja az Államadósság Kezelő Központ értékesíteni, magyarul az adófizetőknek ha nem is mostani, azonnali kifizetéssel, de a jövőbeni tartozással hatalmas pénzeket kell majd kifizetniük.

Hiába próbálta meg Rogán elnök úr azzal magyarázni a dolgot, hogy de hát azért volt szükség úgymond erre a törvénymódosításra, merthogy egy időben jár le a bank vezetőinek mandátuma, és hogy ez micsoda bizonytalanságot okoz, én egyébként nem gondolom, hogy ez a tény maga megért volna olyan hatalmas veszteséget, amit a magyar állampolgároknak kell majd (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) adók formájában megfizetniük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 6 2012.06.28. 8:51  1-336

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Túl vagyunk a Fidesz-kormány ciklusának felén, túl vagyunk Matolcsy György mesedélutánján is. Ezt követően, úgy gondolom, érdemes egy kis mérleget készíteni arról, hogy mit ígért a Fidesz-kormány, ebből mi valósult meg, és mire számíthat Magyarország a benyújtott költségvetést követően.

Azt ígérték, hogy növekedési pályára állítják a gazdaságot, ezzel szemben visszaesés vagy jobb esetben stagnálás következik be. E tekintetben megoszlanak a nemzetközi pénzügyi szervezetek, de még a Nemzeti Bank, illetve a kormány véleménye is. Csökkentik az adókat - ehelyett tömeges adókivetés történik, olyan adóterhelés, mint amilyen a jövő évben várható, soha korábban nem volt Magyarországon. Mérséklik az eladósodottságot, az államadósságot - hát, ellopták több millió ember megtakarításait, ennek ellenére 2012 januárjában közel 1000 milliárd forinttal magasabb az államadósság, mint volt 2010. december 31-én.

Jobbak lettek-e az életkörülmények Magyarországon? Sajnálatosan nem, hiszen olvashatjuk, hogy több mint 1 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. És Matolcsy miniszter úr tegnap is, illetve a gazdasági bizottsági meghallgatáson is számokat ígért, számok nem hangzottak el, akkor, ha megengedik, néhány összehasonlító adatot mindenképpen fölsorolnék. Már csak azért is, mert itt önök megpróbálják elhitetni a magyar társadalommal, hogy minden, ami történt, arról az előző kormány tehet, és ennek a kormánynak semmi köze nincs a dologhoz.

(8.10)

Akkor nézzük a tényeket! Az előző kormánynak rendezett kapcsolatai voltak a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, önök elsőre, néhány kokit kiosztva, fölszámoltak mindenféle kapcsolatot, most megpróbálják visszakönyörögni magukat. Szerény növekedés volt a Bajnai-kormány utolsó időszakában, és növekedési perspektívák a következő években, most gazdasági visszaesés és rendkívül rossz prognózisok. Mint ahogy említettem, az adósság közel 1000 milliárd forinttal magasabb, annak ellenére, hogy két éven keresztül önöktől semmi mást nem hallhattunk, mint hogy prioritásként kezeli a kormány az államadósság csökkentését. Az állampapírokat a Bajnai-kormány utolsó időszakában 5-7 százalékos kamattal lehetett értékesíteni, most januárban volt olyan időszak, amikor 9-11 százalékkal is alig tudtak értékesíteni, de most is még 7-9 százalék körüli kamatszintek vannak. A jegybanki alapkamat 5,25 százalék volt, most 7 százalék. Az árfolyam, a forint árfolyama 265 forint körül alakult, most örvendünk, hogy 300 forint alá került a magyar forint; de hogy ez mennyire lesz stabil, ez majd a jövő kérdése.

A hitelminősítők, valamennyi hitelminősítő vételre ajánlotta a magyar állampapírokat, most minden hitelminősítő a bóvli kategóriába sorolta a magyar állampapírokat. Önök természetesen ezt másképpen interpretálják, én úgy beszélnék erről, hogy az előző kormányban a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az Európai Bizottság, az Európai Bank bízott, önökben viszont alapvetően nem, és elveszítették azt a bizalmat, amivel korábban Magyarország rendelkezett. Ebből önök azt a következtetést vonják le, hogy minden, ami baj van ma Magyarországon, arról az előző kormány tehet, önök viszont zseniálisan kormányozzák ezt az országot. Ennek a zsenialitásnak az az eredménye, amit most önöknek fölsoroltam.

Kérdésként fogalmazódik meg, hogy most miért is kell költségvetést tárgyalnia az Országgyűlésnek, szemben a korábbi húszéves gyakorlattal, amikor az őszi időszak volt az, amikor a költségvetésről tárgyaltunk. Meglehetősen bizonytalan magyarázatokat kapunk e tekintetben. Úgy tűnik, mintha a kormánynak az lenne a szándéka, hogy ezzel akarná bizonyítani az IMF és az Európai Központi Bank előtt, hogy Magyarország mennyire eltökélt egyébként azon az úton, amelyen elindult, de ezek a pénzügyi szervezetek tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy ez a költségvetés egy homokra épült várhoz hasonlítható. Gyakorlatilag ezt meg is erősítették, mind az Állami Számvevőszék, mind a Költségvetési Tanács, amikor azt mondták, hogy e költségvetés bevételi oldalának a 30 százaléka teljes mértékben megalapozatlan. Tehát gyakorlatilag azok a tervek, amelyek benne vannak ebben a költségvetésben, azok semmilyen módon nincsenek alátámasztva dokumentumokkal, ezért óriási a kockázata e tekintetben ennek a költségvetésben.

Aztán összevissza hablatyolnak mindenfélét, különösen igaz ez Matolcsy miniszter úrra, aki a CNN-nek adott interjújában azt találta mondani, hogy vége a válságnak, elmúlt a válság, ezzel nem kell foglalkozni. Most gyakorlatilag a költségvetési vitában meg a gazdasági bizottság előtt is azt emlegette, hogy micsoda nemzetközi pénzügyi válság van, és ehhez kell a kormánynak alkalmazkodnia. Hogyha így összevissza beszélnek, akkor hogyan lehet egyáltalán bármit is elhinni, amit önök mondtak?

Én úgy gondolom, hogy amit önök aposztrofálnak itt a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, hogy az a növekedés költségvetése, inkább kamu költségvetésnek mondanám a magunk részéről. Nagyban, nagy tételben lehetne fogadni arról, hogy ezt a költségvetést nagyjából ezekkel a számokkal, ami be van nyújtva, a kormánypárti többség el fogja fogadni, ennek ellenére ősszel ez a javaslat itt lesz ismételten előttünk, és ismét tárgyalni fog róla az Országgyűlés, mert oly mértékben megalapozatlan ez a költségvetés.

Sajnálatosan számos területen, néhány területet leszámítva, mint Orbán Viktor és Kövér László saját titkosszolgálata, vagy a Köztársasági Elnöki Hivatal, akik jól járnak ezzel a költségvetéssel, sokak számára ez tragikus költségvetést jelent. Ilyen az önkormányzatok számára, ilyen az egészségügyi szféra számára, ilyen az önkormányzatok mellett számos más terület, az önkormányzatok fekete évére számíthatunk a következő időszakban. De nem ez a legnagyobb probléma, hanem teljesen kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni akár az oktatásügy, akár az önkormányzat, akár az egészségügy területén. Néhány hónappal azelőtt, mielőtt ezeknek a szervezeteknek is költségvetést kellene a jövő évre vonatkozóan készíteniük, teljes a káosz és teljes a bizonytalanság.

Erről fognak még képviselőtársaim részletesebben beszélni a költségvetési vita során, de jó lenne, hogyha a kormánypárti képviselők legalább valamiféle magyarázatot adnának arra, hogy hogyan fog működni, mert amit itt az előttem szóló kormánypárti képviselő úr elmondott például a hulladékgazdálkodás területéről, hónapok óta itt van a törvényjavaslat, nem tudják eldönteni, hogyan akarják ezt a kérdéskört kezelni, de ugyanez mondható el a víziközmű-szabályozásról és számos más területről. Jó lenne, hogyha az ország jövője és a társadalom többsége érdekében megnyugtató megoldásokkal állnának végre - és végrehajtható és igaz megoldásokkal - elő.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 127-129 2012.06.28. 2:21  1-336

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Még egyszer nagyon röviden a nyugdíjrendszerről. Hárompilléres nyugdíjrendszer volt, amit a Fidesz-kormány szétvert. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Volt az önkéntes nyugdíjpénztár, amelynek 2 millió önkéntes tagja volt, nem az egész, mint ahogyan önök próbálják itt sugallni, hogy mindenkit belekényszerítettek ebbe a rendszerbe. Az állampolgárok saját döntéssel léptek be, több mint a kétharmaduk saját döntéssel lépett be ebbe a rendszerbe (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Nem! Nem igaz!) azért, mert nem bízott abban az állami rendszerben, ami korábban működött. Ezt önök úgy lopták el a nyugdíjpénztár tagjaitól, hogy azt mondták nekik, hogy eltőzsdézték a pénzüket, holott valójában arról szólt a történet, hogy számos fideszes parlamenti képviselő milliós nagyságrendű osztalékot vehetett fel ezektől a magánnyugdíjpénztáraktól, amikor azt megszüntették. Ez az igazság, tisztelt képviselőtársaim! (Kontur Pál: Hazudik! - Zaj.) Nézzenek utána!

Most mi a garancia arra, hogy az a nyugdíjrendszer, amit önök egyébként ígérnek a jövőre, fenntartható és működőképes lesz? Legalább hárompilléres rendszer volt. Két pillér, az önkéntes és a magánnyugdíjpénztár legalább biztos volt, az államira vonatkozóan semmiféle garanciát önök most sem tettek. Ráadásul, amit elloptak a magán-nyugdíjpénztári tagoktól, azt az összeget meg el is tőzsdézték. 500 milliárdot költöttek belőle MOL-részvényekre, amelynek az árfolyama jelentősen csökkent. (Közbekiáltások.) Ha egyébként használni kellene ezeket a részvényeket, hatalmas veszteséggel lehetne eladni ezeket. Önök azok, akik elköltötték a nyugdíjpénztárak pénzét.

ELNÖK: Tisztelt képviselőtársaim! Képviselő úr, befejezheti, csak hadd kérdezzem... (Taps az MSZP soraiban.) - a kórusvetélkedőnek nem itt van a helye, úgyhogy kérem, próbáljuk egymást követően házszabályszerűen folytatni a dialógust. Folytassa, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én csak azt szeretném kérni, hogy ne hazugságokkal próbáljuk tömködni a hallgatóságot meg a televízió nézőit, hanem az igazságot próbáljuk meg elmondani és bemutatni. Erre lenne a legnagyobb szükség, tisztelt képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 32 2012.06.29. 1:58  1-270

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Ismét önkormányzati finanszírozás és oktatásügy.

Tisztelt Képviselőtársaim! Már hallhattunk számos érvet arról, hogy milyen kaotikus a helyzet az oktatásügy területén, de tegnap óta az illetékes államtitkár bejelentett egy olyan abszurdumot, ami egyszerűen elképesztő, hogy miben gondolkodnak önök.

Létrehoznak egy Klebelsberg Kunóról elnevezett intézetet, amelynek lesz összesen 160 ezer alkalmazottja, lesz 700-800 milliárd forintos költségvetése, járásonként lesz 160 ezer fős apparátusa, tehát az összjárás tekintetében. Egyszerűen önök komolyan gondolják, hogy egy ilyen mamutszervezet majd hatékonyan és jól tud működni? Amikor a MÁV-nak 35-38 ezer alkalmazottja van, és tudjuk, hogy a hatékonyság szempontjából milyen nehézségekkel küzd a MÁV, akkor úgy gondolják, hogy létrehoznak egy ilyen mamutot, ami majd hatékonyan és jól fog működni? Ez egyszerűen elképzelhetetlen, és beláthatatlan következményei lesznek, az egész magyar oktatásügy fog összeomlani, a következménye az lesz ennek a dolognak, amit már képviselő asszony is említett, hogy ahol alacsony színvonalú oktatás folyt, azt ugyan megpróbálják valamelyest emelni, de ez másképpen nem képzelhető el, mint a jó színvonalú oktatás lerontásával, azért, hogy egységes oktatási rendszer jöjjön létre.

Ez aztán mindennek a teteje, tisztelt képviselőtársaim! Nem gondolom, hogy realisztikusan gondolkodó kormánypárti képviselők egy ilyen őrültséget támogatni tudnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 89 2012.06.29. 2:03  1-270

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Pósán képviselő úr az oktatásügy fontosságáról, a finanszírozás fontosságáról beszélt. Tisztelt Képviselő Úr! Az előbb már mondtuk, hogy létrehoznak egy 160 ezer alkalmazottat alkalmazó mamutszervezetet. Nekem ne mondja senki, hogy ezt a szervezetet önök hatékonyan, jól és költségtakarékosan fogják tudni működtetni!

Azt mondta az első mondataiban, hogy többletforrásra lenne szükség az oktatásügyben, de a költségvetés nemhogy többet, hanem lényegesen kevesebb forrást tartalmaz, amiből az oktatásügyet finanszírozni kellene. Nincs forrás, vagy nem látszik a költségvetésből, hogy az oktatásügy irányítását végző mamutszervezet létrehozására mennyi forrást kívánnak költeni, hol akarják létrehozni, hogyan kívánják működtetni. Bizonyosan nincs a költségvetésben a pedagógus-életpályamodell finanszírozásához szükséges forrás. Ez kiderült azokon a bizottsági üléseken, ahol a mi képviselőtársaink feltették a kérdést a kormány jelen lévő képviselőjének, hogy legyenek szívesek, mutassák be, hogy hol van a költségvetésben az életpályamodell finanszírozásához szükséges pénz, de sehol sem tudták. Sehol sem tudták. Tízmilliárd forint van nevesítve, de ez nyilvánvalóan nem elég. Ön beszél a felsőoktatás átszervezése kapcsán arról, hogy az ingatlangazdálkodást meg kellene oldani. Átszerveznek, és utána kezdenek el gondolkodni azon, hogy a megmaradó vagyonnal mit fognak kezdeni vagy hogyan? Nem fordítva kellene, hogy átgondolni, hogy ha átalakítunk valamit, akkor utána mitől és hogyan fog működni hatékonyabban a rendszer? Tiszta káosz van minden területen! Amelyik képviselőtársam megszólalt, csak a káoszról tud beszélni, tisztelt képviselőtársaim. Erre kellene javaslatot tenni önöknek!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 59 2012.07.03. 4:33  56-208

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban az történt, hogy kormánypárti oldalról nem hangzott el a bizottságban hozzászólás ehhez a törvényjavaslathoz, amin tulajdonképpen nem lehet csodálkozni.

Azért nem lehet csodálkozni, mert annak ellenére, amit az államtitkár úr itt megpróbált felvezetni, az mondható el, hogy ez a törvény nem alapoz meg a világon semmit. Ezt nyilvánvalóan alibiből nyújtotta be a kormány.

Ezt alátámasztja az is, hogy módosító indítványokat is egészen augusztus 24-éig lehet a törvényjavaslathoz benyújtani. Nyilván ez is jelzi, hogy a kormány még nem találta ki, milyen módosító indítványok szükségesek ahhoz az egyes törvényeknél, ami a költségvetési törvény megalapozását jelentené.

Ez a törvényjavaslat egyébként a korábbi évekhez képest egy néhány oldalas iromány, ami néhány tételt tartalmaz. Nagy tételben lehetne fogadni arra, hogy számos módosító indítványt fog még az ősz során a kormány ehhez a javaslathoz benyújtani.

(11.10)

Ennek ellenére van néhány olyan eleme, amiről érdemes most szót váltani, és ami meglehetősen megmagyarázhatatlan a kormány álláspontjára tekintettel. Az egyik az Innovációs Alap kérdése. Ismert, hogy Magyarországon a gazdasági stagnálás vagy visszaesés milyen gondot és problémát okoz ebben, és az új munkahelyeket is nyilvánvalóan a kutatás-fejlesztés alapvetően befolyásolhatná. Ennek ellenére a kormány erre a célra nem kíván a jövő évben sem egyetlenegy fillért sem fordítani. Ez egyszerűen érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy korábban, amikor az előző kormányzat elfogadta ezt a szabályozást, ugye, ezt a Fidesz-kormány megváltoztatta, azzal, hogy ideiglenes jelleggel változtatják meg, ezt most a következő évre is kitolják, tehát nem kíván a kutatás-fejlesztési tevékenységhez érdemben a költségvetés hozzájárulni.

A másik érdekes momentuma ennek a javaslatnak, hogy miközben az önkormányzatok a feladatellátás tekintetében abszolút tájékozatlanok, és nem látják azt, hogy a jövőben milyen feladatoknak kell megfelelniük, ilyen pimfli szabályozásmódosítást tesznek bele ebbe a törvényjavaslatba, ami semmire nem jó, semmilyen értelemben nem ad tájékoztatást az önkormányzatoknak a jövő feladatai tekintetében.

A Fidesz önmagához természetesen megint csak jó kíván lenni azzal, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő hatásköréből számos, a honvédelemhez kapcsolódó gazdasági társaság vagyonkezelése átkerül a miniszterhez. Ez megint csak kérdéses, hogy miért szükséges ezt áthelyezni. (Zaj. - Az elnök csenget.) Mindenféle magyarázatokat, a honvédelmi érdekhez kapcsolódó magyarázatokat fűztek ehhez a dologhoz, de akkor megkérdezném például, hogy a Kulturális és Üdültetési Kft. vagyonkezelésének mi köze van a honvédelemhez, és miért kell ennek a vagyonkezelését átadni a honvédelmi miniszterhez. Talán csak nem arról van szó, hogy ezen a területen is a Fideszhez közeli beszállítóknak kívánnak ily módon és közvetlenül piacot teremteni egy ilyen módosítással? És azt, hogy mennyire komolytalan ez az egész törvényjavaslat, mi sem mutatja jobban, hogy éppen tegnap tárgyalta itt a parlament az éjszakai órákban az ez évi költségvetési törvény 145 milliárd forintos átszabását, megint csak fiktív tételekkel. Itt a képviselőtársaim az általános vitában nyilvánvalóan erre is fognak utalni.

Tehát gyakorlatilag az egész egy színjáték, ami most ezzel kapcsolatban itt zajlik, komolyan egyáltalán nem vehető. Emiatt is az ellenzéki képviselők nem támogatták ennek az indítványnak az elfogadását.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 71 2012.07.03. 2:06  56-208

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Körülbelül egy hete, amióta a költségvetés vitája zajlik, folyamatosan kérdezzük az ellenzéki oldalról, hogy ugyan már, mutassa be a kormány vagy a kormánypárti képviselők mutassák be azokat az érveket és indokokat, amelyek indokolták, hogy ezt a költségvetési törvényjavaslatot most kell tárgyalni a parlamentben.

(11.40)

Különösen indokolt lenne ennek a magyarázata azt követően, hogy miközben folyik az általános vitája itt a parlamentben, bejelent a miniszter egy frakcióvezetővel együtt (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miniszterelnök!) egy olyan 300 milliárd forintos csomagot, aminek a bevételi oldala egyáltalán nem megalapozott. Ráadásul az eredeti költségvetési törvényjavaslat bevételi oldalát is mind az Állami Számvevőszék, mind a Költségvetési Tanács kétségbe vonta, 30 százalékát nem találta megalapozottnak, hogy azok a bevételek, amelyeket ott a kormány benyújtott, valóban teljesíthetőek.

Ilyen hatalmas bizonytalanság mellett egészen elképesztő és érthetetlen, hogy miért szorgalmazzák - merthogy ezek a bizonytalanságok az elmúlt napokban nemhogy oldódtak volna, tehát sem a kormányzat részéről, sem a kormánypárti képviselők részéről nem hangzottak el olyan érvek és indokok, amelyek ezeket a bizonytalanságokat oldották volna. Sőt, nyilvánvalóvá vált, miután a nemzetközi és a hazai pénzügyi világ megismerkedett ezzel a csomaggal, bemutatták az összes ellentmondását, például a Nemzeti Bank is, a Kincstár is, de a parlamenti képviselők is elmondták, hogy a tartalékkal kapcsolatban milyen fenntartásaik vannak.

Tehát mindezekre tekintettel érthetetlen ez a mód, és ahogyan tárgyalja az Országgyűlés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a költségvetési törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 89 2012.07.03. 2:11  56-208

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Babák Képviselő Úr! Éppen azt vitatjuk, hogy ebben a törvényjavaslatban, amit mi itt tárgyalunk, azokra a problémákra, amiről ön beszélt, semmiféle megoldás nincs. Puch László képviselő úr egészen részletesen sorolta az álláspontunkat a tekintetben, hogy mi mindennek kellene benne lennie ebben a törvényjavaslatban ahhoz, hogy valóban a jövő évi költségvetés megalapozásáról beszélhetnénk. De elhangzottak itt olyan kritikai észrevételek az előző kormánnyal kapcsolatban, Ékes képviselő úr részéről is, szeretném még egyszer fölhívni a figyelmüket arra, hogy az előző két évben nem volt kétharmados többsége az előző kormányzatnak, önök viszont politikai megfontolásból minden egyes változtatási kezdeményezést, amihez kétharmados többség kellett, önök megakadályoztak.

Az államadósság kérdésében pedig, Babák képviselő úr, az is jelentősen hozzájárult például, hogy az önök által vezetett megyei önkormányzatok meg megyei jogú városok, mint például Hódmezővásárhely, milliárdos kötvénykibocsátást valósítottak meg, ami jelentősen hozzájárult az államadósság növekedéséhez. Egyébként pedig az államadósság az európai viszonyokhoz képest nem tekinthető kiugróan magasnak, ennek ellenére önök két éven keresztül ezzel tobzódtak itt a parlamentben, hogy prioritás az államadósság csökkentése, erre fordították a magánnyugdíjpénztárakból elrabolt pénzek egy részét is, ennek ellenére ma az államadósság magasabb, mint 2010-ben a kormányváltáskor volt. Magasabb, tisztelt államtitkár úr! Mutassa be tényszámokkal, hogy nem így van, álljon föl, és mondja el a tényszámokat, hogy miért nem így van, mert a Statisztikai Hivatal egyértelműen igazolja (Az elnök csenget.), hogy nőtt az államadósság ebben az évben például, és magasabb, mint 2010-ben volt.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 149 2012.07.03. 1:59  56-208

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Visszatérve a törvényjavaslat egyes paragrafusaihoz, érdemes elemezni az Innovációs Alappal kapcsolatos módosításokat, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz.

Tisztelt Államtitkár Úr! Itt van a Tárki legújabb gazdasági elemzése a jövő évi költségvetésre vonatkozóan. Matolcsy miniszter úr néhány nappal ezelőtt, miután megvilágosodott, bejelentette, hogy 2 százalékos gazdasági növekedést terveznek a jövő évre. Ez alapján számolják a jövő évi költségvetést. A Tárki most hozta nyilvánosságra a véleményét, amelyben 0,7 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál erre az évre, és nem azt a nullás eredményt vagy nullától valamivel jobb eredményt, amivel önök kalkuláltak. A magánfogyasztás 1,4 százalékos visszaesését, a közösségi fogyasztás 1,5 százalékos visszaesését, a beruházások 7 százalékos visszaesését prognosztizálja a Tárki, tisztelt államtitkár úr.

Ez alapján joggal kérdezhető ismételten meg, hogy ez a törvényjavaslat, amiről mi itt most beszélünk, ez most tényleg megalapozza a jövő évi költségvetést, vagy egyszerűen félrevezeti a közvéleményt is, vagy megpróbálja félrevezetni, a szakembereket nyilván nem tudja félrevezetni. Semmilyen értelme nem látszik annak, hogy itt most már órák óta folyik ennek a törvényjavaslatnak a vitája, mert a világon semmit nem alapoz meg, értelme nincs. A lezárást elhalasztják augusztus végéig, fel kellene függeszteni az egésznek a tárgyalását és elhalasztani őszre, mert ennek lenne értelme, tisztelt államtitkár úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 155 2012.07.03. 2:05  56-208

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindazzal, amit elmondott, valóban ön sem vonta kétségbe, hogy Magyarország gazdasága szempontjából milyen jelentősége van a kutatási és innovációs tevékenységnek. Az előző kormány, amikor ezt a szabályozást meghozta, nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy a kutatási tevékenységet, ami van eredendően Magyarországon, a társaságok folytatni tudják, kapjanak hozzá ösztönzést, ha lehetséges, akkor állami támogatást is különböző formában, akár adókedvezmények, akár közvetlen direkt formában, mert meghatározó jelentőségű lenne például az, hogy a gyógyszeripari kutatások Magyarországon itt maradjanak, és ha lehetőség van rá, akkor fejlődjenek.

Sajnos azt tapasztaltuk az elmúlt két évben, hogy pontosan a jogszabályi bizonytalanságok miatt ez a bázis nem növekedett, hanem éppen csökkent. Tehát ezt kockáztatják önök, amikor a szabályozást ilyen módon megváltoztatják és kiszámíthatatlanná teszik. Mert hiszen egyrészt sok közgazdász megfogalmazta már, hogy a magyar ipar legnagyobb problémája, hogy a hozzáadott értékalapú termelés Magyarországon - összehasonlítva más országokkal - rendkívül alacsony, tehát pontosan ebből a szempontból lenne nagyon fontos, hogy tovább folytatódjon, és bátorítása legyen a kutatási és innovációs tevékenységnek. (Babák Mihály: Ellopták a pénzt.)

A másik, amit elmondott, azzal is tökéletesen egyet lehet érteni, csak kérem szépen, hogy a kormánypárti frakció képviselőinek is mondja azt el, hogy mindig szakmai véleményt fogalmazzanak meg. Ha államadósságról beszél, és azt mondja, hogy a GDP-hez kell viszonyítani az államadósság nagyságát, akkor tessék szíves lenni elmondani a kormánypárti képviselőknek, hogy az előző nyolc évben is, az előző nyolc év kritikája kapcsán is legyenek szívesek megfelelő szakmaisággal reagálni a tényekre.

Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Megduplázták akkor is az államadósságot.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 197 2012.07.03. 4:38  56-208

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután órák óta folyik a vita, csak tőmondatokban szerettem volna összefoglalni az álláspontunkat a javaslattal kapcsolatban, de két mondat erejéig kénytelen vagyok reagálni arra, amit Babák Mihály képviselő úr elmondott. (Dr. Józsa István: Bár már nincs itt!) Bár már nincs itt, éppen most nincs itt a képviselő úr.

(14.30)

Az Alkotmánybíróság döntése alapján valóban külön törvényben kell ezt a szabályozást benyújtani. Akkor, amikor ez a határozata az Alkotmánybíróságnak megszületett, még volt jogosítványa az Alkotmánybíróságnak ilyen döntéseket hozni. Ma már igen korlátozott a hatásköre az Alkotmánybíróságnak. Azt meg most ebben a felszólalásban nem vitatnám, hogy ezen korlátozott jogkörrel is miért viszonylag korlátozottan él az Alkotmánybíróság.

Az, hogy 2008-ban természetszerűleg mindenért, Babák képviselő úr meg a kormánypárti képviselők szerint is mindenért az akkori kormánypárt volt felelős, és a világgazdasági válság nem is létezett, most mindenért a világgazdasági válság a felelős, és Matolcsy György miniszternek természetszerűleg ehhez a dologhoz semmi köze nincs, nyilvánvalóan olyan abszurd ellentmondás, amit nem is lehet, nem is szükséges vitatni, mert mindenki látja az ebben rejlő ellentmondást.

A törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmaztuk azt, hogy nem tekintjük valóban megalapozó csomagnak. Nyilvánvaló, hogy az őszi vita során még számos módosító indítvány kerül benyújtásra. Nem véletlenül támogatta a kormánypárti többség azt, hogy a módosító indítványok benyújtására egészen augusztus 25-ig legyen mód.

Hosszú vita alakult ki az Innovációs Alapról, erre nem térek ki. Kifejtettük az álláspontunkat, hogy milyen fontosnak tartjuk, és vitatjuk a javaslat indokoltságát.

Szeretném azt megemlíteni, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előző kormány idején, az MSZP-kormány idején tettük egységessé a vagyonkezelés magyarországi rendszerét, kivettük az egyes minisztériumok hatásköréből az egyes vagyonelemek működtetését teljesen indokolt módon, azért, hogy egységes vagyonkezelés jöjjön létre Magyarországon. Ezt rúgta fel és szüntette meg a kormány, és számos módon már korábban megváltoztatta ezt a szabályozást, és most íme, itt a Honvédelmi Minisztérium kapcsán is számos intézmény, illetve gazdasági társaság irányítását, felügyeletét a Honvédelmi Minisztériumhoz rendeli teljesen indokolhatatlan módon. Nyilvánvalóan az a gyanú merül fel azonnal ezzel kapcsolatban is, hogy a Fidesz a gyakorlatának megfelelően a hozzá közel álló, saját gazdasági érdekeltségeket akarja előnyben részesíteni, és ezért változtatja meg az egységes vagyonkezelés rendszerét. Nyilvánvalóan ez állhat a dolog mögött.

Mindezekre tekintettel is vitattuk, immár több órája vitatjuk ennek a jogszabálynak az indokoltságát, szakmai megalapozottságát. Az nem kétséges, hogy ami benne van, az törvényszerű, de nem elfogadható. Például lehet, hogy az önkormányzati szabályozásra vonatkozó rész szükséges, mert egyébként említettük mi is annak idején, hogy ha két önkormányzat között nincs megállapodás a körjegyzőség finanszírozásáról, akkor azt valahogy szabályozni kellene. Hát ezt most itt megteszik. De ha a polgármesterek, akik itt ülnek vagy nem ülnek itt a parlamentben, tudják, hogy a jövő évben egyébként az ő működésük kapcsán milyen szabályokat kell majd alkalmazni, hát akkor nagyon érdekes helyzet előtt állnánk. Én azt tapasztalom egyébként, hogy teljes a tanácstalanság, teljes a bizalmatlanság ezen a területen.

Ide kellett volna, ebbe a törvénybe ezeket a szabályokat berakni, bele is fogják, meggyőződésem, valamikor az ősz folyamán. Csak arra kérem önöket, hogy legyen mód arra, hogy legalább a részletes vitában erről szó eshessék, és elmondhassák az ellenzéki pártok is a véleményüket, és ne úgy, hogy koherenciás módosító indítványok tömegével tegyék rendbe ezt a területet. Arra számítunk, hogy nem így lesz.

Mindezekre tekintettel sem tudjuk a javaslatot támogatni és elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 213 2012.07.03. 4:52  208-242

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Mengyi Képviselő Úr! Sajnálatosan azt kell elmondanom itt a parlament nyilvánossága előtt, hogy amit ön elmondott, az a kormánypárti képviselők részéről nem hangzott el a költségvetési bizottságban. Csak szavazatukkal támogatták a javaslatot, de szóban semmilyen megjegyzést nem fűztek hozzá.

Ez már a második módosítása a szóban forgó törvénynek, de nem mutatja igazából a tartalmát, amit a cím sugall.

(15.40)

Az egyik dolog az államadósság számításának a kérdése, tisztelt képviselőtársaim, amelyről itt egy jelentős vita folyt az elmúlt órákban. Ezt egyszerűen rendezi a kormány. Azt mondja tulajdonképpen ebben a törvényjavaslatban, hogy az államadósság számítása esetén a forint árfolyamát úgy kell kiszámítani, ahogyan ő gondolja, tehát ő megmondja, mennyi az árfolyam, és aszerint kell kiszámítani, hogy függetlenül attól éppen aktuálisan hogyan néz ki a forint árfolyama. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Babák képviselő úr, aki nincs itt, éppen egy-másfél órával ezelőtt éppen az ellenkezőjéről próbálta győzködni itt a parlament többségét. (Dr. Hoppál Péter közbeszólására:) El kellett volna olvasnia, képviselő úr, hogy a saját kormánya milyen javaslattal áll elő a következő napirend kapcsán, mert akkor nem kezdeményezett volna ilyet.

Szeretnék rátérni a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos szabályozásokra. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy volt már ebben az országban az előző kormány idején, éppen a Fidesz-képviselők kezdeményezésére, illetve szorgalmazására létrejött egy független Költségvetési Tanács, amelynek megvolt a maga apparátusa, megvolt a szakértői háttere, amellyel el tudta végezni azokat a feladatokat, amit a jogszabály rárótt. No, a Fidesz-kormány megalakult, első intézkedései egyikeként megszüntették ennek a Költségvetési Tanácsnak a mandátumát, majd heteken, hónapokon keresztül mindenféle álmegoldásokkal álltak elő, és a végén megszületett az a javaslat, amely itt van előttünk. Abból a szempontból sem állja meg a helyét, amit itt a kormány képviseletében elmondott az államtitkár úr, hogy itt a Költségvetési Tanács hatásköre mindenben bővült volna. Szeretnék utalni arra, hogy nem nyilváníthat véleményt a Költségvetési Tanács az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről, tehát korlátozás van.

Az, amit itt emlegettek a kormánypárti képviselők, hogy vétójoga van a Költségvetési Tanácsnak a költségvetés benyújtásával kapcsolatban, tudott dolog, hogy ez egy politikai döntés, ami másfél évvel ezelőtt született, a Költségvetési Tanács megszületésekor, éppen azzal a céllal, hogy egy következő kormányt hozzon lehetetlen helyzetbe vagy elfogadhatatlan helyzetbe, azzal, hogy a Költségvetési Tanács, amelynek az összetétele ismert, fideszes többségű politikusok vannak a Költségvetési Tanácsban, nyilvánvalóan egy ilyen testület, ha kap egy ilyen felhatalmazást, egy esetleges jövőbeni kormány mozgásterét teljes mértékben korlátozni tudja. Tehát erre hivatkozni itt a kormánypárti képviselők részéről, ez meglehetősen álságos dolog.

El kell mondanom azt, hogy a Költségvetési Tanács igazából nem fog tudni hatékonyan és jól működni, különösen akkor, hogyha úgy kell a törvényjavaslatokról véleményt mondania, hogy egy napja vagy két napja van a megalapozott szakmai vélemény kialakítására, ráadásul úgy, hogy nincs önálló apparátusa, nincs önálló szakértői háttere, hanem támaszkodnia kell egyrészt a Nemzeti Bank, másrészt az Állami Számvevőszék szakmai hátterére, olyan szakemberekre, akik nyilvánvalóan nem mindennap foglalkoznak ilyen kérdésekkel, és gondoljuk el, van néhány napja a Költségvetési Tanácsnak arra, hogy szakmai véleményt alakítson ki, hogyan kaparja elő egyik napról a másikra azt a szakértői bázist akár a Nemzeti Bankból, akár az Állami Számvevőszékből, akikkel ki tudja alakítani ezt a határozott álláspontját.

Mindezekre tekintettel természetesen egy álságos javaslatnak tartjuk azt, ami itt van előttünk, és nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 229 2012.07.03. 9:05  208-242

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek az Országgyűlésnek van 263 kormánypárti képviselője. A 263 kormánypárti képviselő közül egy sincs - egy sincs! -, aki fölvállalta volna ennek a törvényjavaslatnak a védelmét, úgymond előterjesztőként a kormánypárti frakciók részéről. Ez azért eléggé sokatmondó dolog, tisztelt képviselőtársaim.

Azt vállalták föl kormánypárti képviselők, hogy bizottsági többségi véleményt mondanak, ami, már a bizottsági vélemény elhangzásakor utaltam rá, természetesen nem hangzott el a bizottságban, de azért ezt ők többségi véleményként megpróbálták itt bemutatni. Ezen túl a 263-ból egy sem volt. Ez azért sokat mondhat Matolcsy miniszter úrnak is, merthogy ő a törvényjavaslat benyújtója. Tehát gyakorlatilag egy sincs a kormánypárti képviselők közül, aki azonosulna úgymond ezzel a törvényjavaslattal. Persze, ezt nem mondták ki, de hát ebből mi, ellenzéki képviselők nyugodtan levonhatjuk ezt a következtetést, hogy nem vállalják föl, mert ők sem értenek vele egyet, mert abszolút védhetetlennek tartják.

Azt, ami a rögzített árfolyammal kapcsolatos észrevételek itt elhangzottak, nem akarom tovább ragozni, mert képviselőtársaim ezt már nyilvánvalóan kifejtették. De ez a dolog is káoszt és bizonytalanságot, bizalmatlanságot fog kelteni a külföldben is. Mert gondolják meg, mindig többféle államadósság fog megjelenni. Az egyik a rögzített árfolyamhoz, a másik a mindenkori aktuális árfolyamhoz, és akkor fogják kutakodni a külföldi pénzügyi szakértők, hogy akkor most ez mitől van, hogy van, mi van. Mindenesetre a bizalmat ez nem fogja semmiképpen növelni.

Volt egyszer, tisztelt képviselőtársaim, egy Költségvetési Tanács, amit Kopits György, egy igazán nagy tekintélyű nemzetközi szakember vezetett, egy olyan nagy tekintélyű szakember, akinek az álláspontját és véleményét senki meg nem kérdőjelezte; senki meg nem kérdőjelezte, hogy az, amit ők elmondtak és javasoltak, mennyire felel meg a valóságnak. Na, a Fidesz-kormány első intézkedése volt, amikor először magát a tanácsot tette működésképtelenné, aztán nyilvánvalóan Kopits György is lemondott egy idő után, amikor a működése teljes mértékben ellehetetlenült.

Ezt követően létrehozott a kormánypárti többség egy olyan Költségvetési Tanácsot, amelyet az eredeti törvényjavaslat szerint is egyrészt, gondolva a jövőre, egy jövőbeni kormánypárti oldalról nem várt helyzetre, mondjuk, amikor leváltják ezt a Fidesz-kormányt, hogy abban a helyzetben is a Fidesznek legyen egy olyan szervezete, amely gyakorlatilag zsarolni lesz képes a következő kormányzatot, sőt nemcsak zsarolni, hanem egyenesen sakkban tartani. Ez az a hatásköre a Költségvetési Tanácsnak, hogy vétójoga van a költségvetés elfogadása tekintetében. Teljes mértékben indokolt lenne, hogy a Költségvetési Tanács erről a benyújtott költségvetési törvényjavaslatról kimondja azt a verdiktet, hogy ezt nem, és éljen ezzel a hatáskörével.

Megmagyarázhatatlan egyébként, hogy ezek az emberek, akiknek persze a politikai beállítottságuk, Domokos Lászlóé nem kérdőjelezhető meg nyilvánvalóan, a szakmai tekintélyük alapján teljes joggal mondhatnák, hogy ezt azért nem kellene. Na hát, ezért is van ebben a törvényjavaslatban, hogy korlátozza a Költségvetési Tanács hatáskörét és véleményalkotási jogát, például abban, hogy az államháztartás helyzetéről nem fejthet ki álláspontot, pedig hát sok esetben indokolt lenne. Még inkább, ha arra gondolunk, hogy annak idején miért született meg a Költségvetési Tanács. Az egyik ok nyilvánvalóan a költségvetés megalapozottságának ellenőrzése. Másrészt volt egy nagyon érdekes hatásköre, hogy minden törvényjavaslatot véleményezhetett a Költségvetési Tanács a tekintetben, hogy hogyan befolyásolja a költségvetés alakulását. Ez legalább olyan fontos hatásköre volt a Költségvetési Tanácsnak, mint magának a költségvetésnek az ellenőrzése, én úgy gondolom.

Igaz, hogy a korábbi időszakban is ennek a feladatának nem minden esetben tudott megfelelni a Költségvetési Tanács, és ebben kétségtelenül, azt kell mondani, hogy az előző kormányzat is hibákat követett el, mert mondjuk, nem adott kellő időt a Költségvetési Tanácsnak ezen vizsgálatok elvégzésére. De legalább annak a Költségvetési Tanácsnak volt egy olyan szakapparátusa, amely képes volt arra, hogy viszonylag rövid idő alatt megalapozott álláspontot alakítson ki.

(16.40)

Az, hogy itt gyakorlattá vált, hogy egynapos határidőkkel nyújt be ez a kormány a költségvetést jelentősen befolyásoló törvényjavaslatokat - említeném például a tegnapi napot, amikor az idei költségvetést éppen 145 milliárd forinttal szabta át a benyújtott törvényjavaslat, na hát, ezt aztán mikor lett volna ideje a Költségvetési Tanácsnak megfelelőképpen áttekinteni, szakmai véleményt megfogalmazni erről a dologról?!

De az összes többi törvénynél is elmondható lenne ugyanez, hogy hogyan befolyásolja például a köznevelési törvény vagy a felsőoktatási törvény a költségvetés alakulását, és hogy milyen egyéb módosításokat kell még végrehajtania az ilyen szempontból is megfontolatlan törvényalkotás kapcsán a kormánypárti többségnek, illetve a kormánynak.

Összességében azt kell mondjuk, hogy ez az indítvány is olyan indítvány, ami megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy a kormány igenis támaszkodni akar ennek a Költségvetési Tanácsnak a szakmai véleményére, álláspontjára, csak ennek éppen a feltételeit nem teremti meg, nem adja meg a tanácsnak azt a jogosítványt, ami ahhoz lenne szükséges, hogy megfelelő véleményt tudjon kialakítani.

De mondanék egy másik dolgot is. A Költségvetési Tanács működésének költségeit az Országgyűlés költségvetésében kell megtervezni. A benyújtott költségvetési törvényjavaslatban nem találtunk ilyen rubrikát, ami ennek a feltételeit biztosítaná. Ez is egyébként egy meglehetősen fura helyzet, hogy hogyan támaszkodhat igazán egy Költségvetési Tanács-elnök olyan szakapparátusra, amelynek egyik része az Állami Számvevőszék, másik része pedig a Nemzeti Bank munkatársaiból áll. Úgy gondolom, hogy egy ilyen szervezet nem fog tudni igazán jól és hatékonyan működni, és nem tud megfelelni annak a kihívásnak, amelyet még korábban, évekkel ezelőtt támasztottak az első Költségvetési Tanács felállításakor. Utalnék arra, hogy a Fidesz-képviselők is nagyon is szorgalmazták ennek a Költségvetési Tanácsnak a felállítását. Érdekes módon ellenzékből nagyon támogatták ezt, amikor hatalomra kerültek, akkor meg mindent megtettek, hogy nehogy már egy olyan független testület jöjjön létre, amely hitelesen tudja esetleg bírálni vagy más alternatív megoldást megfogalmazni a kormány elképzeléseivel szemben.

Mindezekre tekintettel nem tudjuk támogatni ennek az indítványnak az elfogadását, és teljes mértékben indokolt emellett, hogy még a kormány is átgondolja egyébként, hogy mi van a javaslatban, hogy augusztus 24-éig még legyen módja olyan módosító indítványokat benyújtani a tervezethez, amelyek kicsit hitelesebbé teszik az indítványt, mint ahogy benyújtották.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 90 2012.07.06. 2:05  69-321

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kormánypárti képviselők folyamatosan arra hivatkoznak, hogy az előző ciklusokban az önkormányzatok kevesebb forrást kaptak, mint úgymond szükséges lett volna.

Ebből egy következtetésre lehet jutni, tisztelt képviselők, hogy a kormányváltást követően a Fidesz-kormány első intézkedése nyilvánvalóan az kellett volna legyen, hogy megemeli az önkormányzatok finanszírozását, merthogy önök folyamatosan ezt kommunikálják kifelé, a külső hallgatóság felé, mint hogyha ez igaz lenne. De nem ezt csinálták, hanem éppen fordítva: további forrásokat vontak el az önkormányzatoktól, hivatkozva mindenféle ürüggyel arra, hogy erre miért van szükség.

Aztán, hogy továbbmenjünk: elvonták a megyei önkormányzatok összes vagyonát, mert egyébként amit az önök által irányított összes megyei önkormányzat hiányban produkált, az évszázados csúcsteljesítmény, tisztelt képviselőtársaim!

A fideszes megyei önkormányzatok 10 milliárdos nagyságrendű kötvénykibocsátásokat csináltak, amit aztán nem tudtak megfinanszírozni. Persze annak idején Orbán Viktor biztatására tették ezt (Révész Máriusz: Hányas?), mondván, hogy nyugodtan csináljátok, majd legfeljebb, ha mi kerülünk kormányra, akkor valahogy megoldjuk ezt a problémát. (Révész Máriusz: Hányas ponthoz szólsz hozzá?)Hát így oldották meg: államosították az önkormányzatok, a megyei önkormányzatok teljes vagyonát, gyakorlatilag mára nem maradt ott a megyékben semmi. (Révész Máriusz: Hányas pont?) Önök ezt az indítványt így kezelték.

A módosító indítványokkal kapcsolatban pedig nyilvánvalóan érdekes vita lesz, mert Tilki Attila képviselő úr, akit nem látok itt a teremben, ő a kormány magyar hangja, úgy látszik. Az ő nevében nyújtotta be a kormány az összes módosító indítványt. Hogyha önök azt mondják, hogy nekünk nincs úgymond jogalapunk vitatni ezeket az indítványokat, akkor az önök túlnyomó többségének nincs, merthogy egyedül ő nyújtott be módosító indítványt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), nyilvánvalóan a kormány nevében. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 110 2012.07.06. 2:02  69-321

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem nagyon értem a képviselő úr kritikáját, de én reagálni szeretnék a Bóka és Riz képviselő urak által elmondottakra.

Nem vitatom, hogy amit mindketten elmondtak, azok fontos célok és megvalósítandó célok, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kormány nem nyilatkozott egyértelműen a Bóka képviselő úr által tett indítványokról, hogy támogatja vagy nem támogatja az indítványokat, pontosabban a gazdasági bizottsági ülésen felsorolták azokat a kormánypárti indítványokat, amelyeket támogat a kormány nevében a tárca, ezek között nem volt az ön által felsorolt indítványok egyike sem.

Ugyanakkor azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy bár fontos dolgokról van szó, mégis pimfli ügyek ahhoz képest, hogy mi mindent nem tudunk, hogy a jövő évben az önkormányzatok hogyan fognak működni, és hogyan fogja finanszírozni az önkormányzatokat a költségvetés. Semmilyen értelemben nem tisztázott az, hogy az önkormányzatoknak milyen feladatokat kell majd ellátniuk, semmilyen értelemben nem derül ki ebből a költségvetésből, hogy ehhez a működéshez a költségvetés milyen forrásokkal járul hozzá (Babák Mihály közbeszól.), így azután elég nagy bátorság kijelenteni Tilki képviselő úr részéről azt, hogy márpedig itt minden rendben van, a finanszírozás tökéletesen rendben van, különösen arra tekintettel, hogy pontosan azt kritizálták a fideszes képviselők, hogy az előző ciklusokban mennyivel kevesebb volt az önkormányzatok finanszírozása. Egyébként most még kevesebb, és erre meg azt mondják, hogy ez így rendben van, tökéletesen átlátható és követhető. (Zaj a kormánypártok soraiban.)

Nem kellene összevissza mindenféléket mondani, hanem a lényegről kellene beszélni, tisztelt képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 138 2012.07.06. 7:14  69-321

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim már elmondták, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem adott be módosító indítványt ehhez a költségvetéshez, mert egyszerűen nem látjuk módosító indítványokkal sem javíthatónak a benyújtott indítványt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZP képviselői ne mondhatnák el a véleményüket egyrészt a kormánypárti képviselők által beadott és a kormány által is támogatott módosító indítványokról, azok tartalmáról, és ne beszélhetnénk arról, hogy tulajdonképpen miért nem tartjuk elfogadhatónak és javíthatónak ezt a költségvetést, amit benyújtottak, és ehhez néhány, a kormánypártok képviselői által benyújtott módosító indítványt is igazolásul szeretnék felhozni, hogy mennyire nem átgondolt és megfontolt a benyújtott javaslat.

Itt van mindjárt az önkormányzati finanszírozás kérdése, amiről kormánypárti képviselők úgy nyilatkoztak, kvázi polgármesterek, akik nagyon értenek a területük működtetéséhez; akkor tisztelettel kérem ezeket a polgármestereket, legyenek szívesek, mondják el azt, hogy például csak az alapfokú oktatási rendszer átalakításával kapcsolatban tisztázottnak látják-e a helyzetet a tekintetben, hogy milyen finanszírozási feladatai lesznek az önkormányzatnak, mi marad úgymond az önkormányzatnál, mi marad az állam kezelésében, és ez egyébként mennyibe fog kerülni.

Vagy: egyértelműen és világosan látják-e azt, hogy mennyibe fog kerülni például a pedagógus-életpályamodell finanszírozása, bár ez nem kifejezetten önkormányzati kategória, ez központi költségvetési kategória, de akkor is a költségvetés része.

Ha önök teljes mértékben tisztában vannak vele - és Tilki képviselő úr megsértődött, hogy én a kormány magyar hangjának neveztem őt; teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány által kidolgozott módosító indítványokról van szó. Az ő módosító indítványai az önkormányzati finanszírozást szabják át meglehetősen jelentős tétellel, mintegy 35 milliárd forinttal. Mire hivatkozik az indoklásában a képviselő úr a benyújtott módosító indítvány kapcsán? Arra hivatkozik, hogy az önkormányzatok ezt követően fognak nyilatkozni arról - például a 3000 fő alatti települési önkormányzatok -, hogy vállalják-e az iskolák fenntartását vagy nem tudják vállalni. Ha még ezután fognak nyilatkozni, akkor egyáltalán a költségvetésben pontosan ezt hogyan fogják finanszírozni, és hogyan lesz benne a költségvetésben ennek a tételnek a finanszírozása?

De itt vannak az LMP képviselői által benyújtott módosító indítványok, amelyek például a tranzakciós illetékre vonatkoznak. Kormánypárti képviselők komolyan gondolják, hogy ami benne van a költségvetésben - a 280 milliárd forintos bevételi tétel ezen a soron -, és erre nem nyújtottak be módosítást, de már a kormány nevében meg a frakcióvezetés nevében már többször nyilatkoztak róla, hogy ez a 280 milliárd forint nem annyi, hanem 140 vagy 150 milliárd forint? De a költségvetésbe nincs benyújtva módosító indítvány, csak az LMP-s képviselők nyújtottak be rá módosító indítványt, hogy ez nem 280 milliárd, hanem 160 milliárd forint. Akkor mennyire hiteles ez a költségvetés, tisztelt képviselőtársaim?

Ez alapján is mondhatjuk egyébként, amire fogadásokat ajánlottunk önöknek, hogy ősszel jelentős módosításokra kerül majd sor, mert most elfogadják a költségvetés főszámait, de ha ezek a tételek maradnak benne, és ráadásul megkérdőjeleződik egyáltalán a korábban elfogadott bevételi szabályokra vonatkozó jogszabályoknak az európai jogrendbe való illesztése, és azt vissza kell majd a kormánynak vonnia esetleg, akkor nem tudom, hogy hogyan tisztázódik, hogy a bevételi oldalon szereplő számok hogyan felelnek meg.

Amiről itt korábban szó esett, és Bókai képviselő úr is elmondta, hogy mennyire fontosnak tartaná az idegenforgalmiadó-bevételeket, illetve hogy azokat a forrásokat az önkormányzatok fölhasználhassák. Ez igaz, de nem az ellenzék akarja csökkenteni a jelenlegi tételeket, hanem a kormány nyújtott be ilyen javaslatot, és a kormánypárti képviselők arra vonatkozóan adtak be módosító indítványt, hogy maradjon a jelenlegi szabályozás, és ne csökkentse a kormány az önkormányzatok ilyen irányú bevételeit. Miért nem erről beszélnek?

Ezt kellene elmondani, hogy egyébként az önkormányzati bevételek ilyen értelemben is csorbulnának, mert kiszámíthatatlan a jövőre nézve, hogy hogyan lesz képes működni az önkormányzati rendszer, nem beszélve arról - mondom még egyszer -, hogy még a feladatok sem tisztázottak e tekintetben.

Beszélhetnénk természetszerűleg az egészségügyi finanszírozás kérdésköréről is. Számos alkalommal fölvetődött már itt, a parlament plenáris ülésén is, hogy mintegy 60 milliárd forint hiányzik a gyógyszerkasszából. Erre vonatkozóan sem adtak be módosító indítványt kormánypárti képviselők. Komolyan gondolják, hogy működőképes lesz az egészségügyi rendszer ilyen állapotok mellett, ami ebben a költségvetésben fogalmazódik meg?

Ha megengedik, kicsit hazabeszélve, két Borsod megyei képviselő arra vonatkozóan adott be módosító indítványt, hogy 490 millió forintot különítsenek el a diósgyőri stadion felújítására. Én ezt fontos dolognak tartom, persze, futballstadionra szükség van Miskolcon is.

De hát ez a legfontosabb? Ez az egyetlenegy tétel jutott a Borsod megyei képviselőcsoport fideszes képviselőinek eszébe, hogy ilyen módosítást kell benyújtani a költségvetéshez? Minden más terület, a szociális, az egészségügyi, az oktatási szférától elkezdve minden - a Miskolci Egyetem például - fenntarthatósága is nem kérdőjeleződik meg? Ez a legfontosabb tétel, amit be kell nyújtaniuk?

Ez is kérdésessé teszi az egész költségvetés hitelességét, tisztelt képviselőtársaim, és én az önök helyében meglehetősen bizonytalan lennék, és fenntartásokkal fogadnám, hogy egyáltalán ez a költségvetés hogyan lesz fenntartható a következő időszakban. Ezért döntött az MSZP képviselőcsoportja úgy, hogy egy alternatív megoldást fog ősszel benyújtani a parlament elé, mert így is, úgy is tárgyalni kell ezekről az elképzelésekről. Úgy gondolom, hogy az a javaslat már sokkal inkább megalapozott javaslat lesz, mint az önöké, amiről most itt tárgyalunk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 146 2012.07.06. 2:07  69-321

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Hoppál képviselő urat szeretném emlékeztetni arra, hogy emlékezetem szerint a pedagógusok utoljára a szocialista kormány idején kaptak béremelést. (Moraj a Fidesz soraiból.) Ha a Fidesz komolyan gyakorolná azt, amit egyébként itt nyilvánosan mond, akkor megtehette volna, hogy például az egykulcsos személyi jövedelemadóval elbokázott 500 milliárd forintból például megemelhette volna a pedagógusok fizetését, például megemelhette volna az egészségügyben dolgozók fizetését (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Benne van!), és nem ilyen bizonytalan, jövőre vonatkozó ígéreteket fogalmazna meg.

Ha őszintén beszélne, tisztelt képviselő úr, akkor beszélne arról is, hogy a közoktatás átalakítása következtében hány ezer pedagógust kívánnak elbocsátani. Erről is legyen szíves, beszéljen, amikor a pedagógus-életpályamodellről beszél, az új oktatási rendszerrel kapcsolatban például el kellene mondania azt, hogy hány fővel csökkentik az oktatásban dolgozók létszámát. Vagy beszéljen arról a felsőoktatás keretében, hogy hány fővel csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, mennyivel többe kerül az alacsony jövedelmű tanulóknak az oktatása, hogy egyáltalán felsőfokú végzettséget szerezzenek. Ha a magánnyugdíjpénztárakból befolyt 3000 milliárd forintból például ilyen célokra is fordítottak volna, és nem eltőzsdézték volna MOL-részvények vásárlásával például, vagy elköltötték a költségvetés keretén belül, akkor ilyen célokra is költhettek volna, és akkor nyugodtan dicsekedhetnének vele, nemcsak egy jövőbeni valamilyen pedagógus-életpályamodellre, amihez vagy van pénz, vagy nincs pénz, mert a költségvetési soron mindössze 12 milliárd forint van elkülönítve, tisztelt képviselő úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nézze meg! (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 208 2012.07.12. 2:09  203-230

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita során végig azt kérdőjeleztük meg és vontuk kétségbe, hogy ez a törvény szól-e a jövőbeni diákok röghöz kötéséről, vagy nem. Úgy gondolom, hogy ez az ösztöndíjrendszer semmi esetre sem hasonlítható egy vállalati ösztöndíjrendszerhez, mert amikor az egyetemre járó fiatal szerződést köt egy gazdasági társasággal, hogy a tanulmányait ez a társaság finanszírozza, vagy hozzájárul költségekkel, akkor egyúttal arra is kötelezettséget vállal ez a gazdasági társaság, hogy megfelelő munkahelyet biztosít ennek a tanulónak.

Amikor ezt a kötelező érvényű szerződést a magyar állam kikényszeríti, akkor vállalnia kellene azt is, hogy megfelelő színvonalú és megfelelő jövedelemmel bíró állást is tud biztosítani azoknak a diákoknak, akiket köteleznek arra, hogy szerződést kössenek ahhoz, hogy az állam hozzájáruljon az ő oktatásukhoz. Meggyőződésem szerint a két dolog akkor állna arányban egymással, ha mind a két feltétel egy időben is teljesülne. Azon túl kétségbe vonjuk, tisztelt államtitkár asszony, hogy az Európai Unióban ez a szabályozás elfogadható lesz. Ez korlátozza a szabad munkavállalást az Európai Unión belül. Meggyőződésünk, hogy kétségbe fogják vonni ennek a jogszabálynak a harmonizáltságát.

Mindezekre tekintettel sem tudjuk támogatni és elfogadni, számos más aggályunkkal kapcsolatban is ezt a javaslatot, amit előterjesztettek, és sajnáljuk, hogy azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselőtársaim az általános és részletes vitában megfogalmaztak, semmilyen tekintetben nem vették figyelembe. Valószínűleg rövidesen találkozni fogunk ennek a jogszabálynak a módosításával itt a parlament nyilvánossága előtt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 214 2012.07.12. 2:41  211-230

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott koherenciás módosító indítványokról, tisztelt képviselőtársaim; államtitkár asszony jegyzi ezeket az indítványokat.

És hogy milyen előkészítettségű a javaslat? Az egyik legfontosabb módosító indítvány az, ami az alapfogalmakat tisztázza a törvényjavaslattal kapcsolatban. Tehát egy olyan törvényt nyújtottak be a Házhoz, amelynek az alapfogalmait a koherenciás módosító indítvánnyal kell tisztába tenni, hogy mindenki számára egyértelmű és elfogadható legyen. Ez is mutatja egyébként, hogy mennyire átgondolt volt a javaslat, amit benyújtottak, és hány módosító indítvány került még ehhez kapcsolódóan is benyújtásra.

A Fidesz-frakcióban számos polgármester ül, vannak vagy nyolcvanan. Kérdezem őket, hogy egyébként ők azonosulni tudnak ezzel a törvényjavaslattal vagy ezzel a módosítással, ami be van nyújtva, amely az önkormányzatokat augusztus 31-éig kötelezi arra, hogy nyilatkozzanak, hogy tudják-e finanszírozni az intézmények működtetését (Ughy Attila: Megint nem figyeltél oda!) vagy nem tudják finanszírozni, olyan feltételek között, hogy az önkormányzatoknak fogalmuk nincs, hogyan alakul a jövő évi költségvetésük, de az eredeti elképzelés szerint még október 30-áig kellett volna nyilatkozniuk. Egyébként ez egy normális időpont, hiszen nyáron - tudott dolog - a képviselő-testületek nem üléseznek, főleg nem üléseznek egy ilyen fajsúlyos és jelentős hatással járó ügyről, mint az oktatási intézmények finanszírozása. Na most, nyár kellős közepén kell az önkormányzatnak előkészítenie meg anyagilag alátámasztania azt, hogy fenn tudja-e tartani az intézményét a jövőben, vagy nem. Ez egy teljesen elfogadhatatlan, megmagyarázhatatlan módosítás, amit jó lenne, ha az államtitkár asszony megmagyarázná itt, majd megmagyarázná azoknak a képviselő-testületeknek, amelyeknek majd a nyár közepén kell ezzel az üggyel foglalkozniuk, hogy miért is nem volt jó az október 30-ai határidő.

Egyébként pedig kétségbe vonom azt, hogy az az állami apparátus, amelynek ezekkel az ügyekkel majd foglalkoznia kell, egyáltalán kész van-e, és felkészült-e ezeknek az ügyeknek a fogadására.

Mindezekre tekintettel is abszolút elfogadhatatlannak tartjuk ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 220 2012.07.12. 1:25  211-230

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, most kell tisztázni azt a helyzetet, amit az államtitkár asszony előidézett azzal, hogy azt az emlegetett módosító indítványt, ami módosítja a határidőt augusztus 31-re, visszavonta volna. Tisztelt Államtitkár Asszony! Itt van előttem az ajánlás, amit az alkotmányügyi bizottság megtárgyalt. (Németh Szilárd István: Mi az ügyrend? Elnök úr!) Az ajánlásban az szerepel, hogy az előterjesztő képviselője a bizottsági ülésen nem vett részt (Németh Szilárd István: Mi az ügyrend?), de a kormány képviselője és a bizottság is támogatta a javaslatot. Itt van az ajánlásban, támogatott módosító indítványként szerepel.

Tehát amennyiben az államtitkár asszony kijelentését most hivatalos bejelentésnek kell tekinteni (Közbeszólások a KDNP soraiból: Lapozz egyet és nézd meg! - Németh Szilárd István: Ez csak műbalhé!), hogy a kormány nevében ön visszavonta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezt a módosító indítványt, akkor úgy gondolom (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő! Idő! Idő!), hogy erről mindenképpen az Országgyűlésnek szavaznia kell, mert ha nem, akkor egyben fog szavazni az Országgyűlés valamennyi, előterjesztő által támogatott módosító indítványról, és akkor benne marad a módosítás az augusztus 31-ei időpontra. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő! Idő!) Hiába ordítoznak a kormánypárti képviselők, ők is rá fognak jönni, hogy őket nagyon hátrányosan érinti ez a javaslat, ezért érthetetlen, hogy ily módon reagálnak erre a problémára.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 34 2012.09.11. 2:36  27-41

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolattal szeretném kiegészíteni azt, amit Józsa képviselőtársam már elmondott. Szemben azzal, amit ellenzéki képviselőtársaim állítottak az előző kormány idejéből, tessék megnézni a vámhivatal adatait: évről évre folyamatosan csökkent a jövedéki termékekkel történő visszaélések száma. Ez igaz a dohánytermékekre is, igaz az alkoholos italokra is, és még az üzemanyagokra is.

Mióta a Fidesz-kormány működik - tessék elővenni a statisztikai adatokat - ezek a számok folyamatosan romlanak. Ez a jogszabály, amit ide most beterjesztettek, még inkább elősegíti az ezen termékekkel történő visszaélést. Szeretnék konkrétan utalni néhány módosító indítványra, amivel tulajdonképpen átírták az egész jogszabályt, ami korábban be volt nyújtva, mégis tartalmaz számos olyan elemet, ami alapvetően szembemegy azzal, amit itt heteken keresztül szajkóztak a kormánypárti képviselők, különösen az egészségügyben dolgozók nagyon élesen próbálták bemutatni, hogy bizony ez a törvény mennyire a fiatalok védelme és az egészség szolgálatában született.

Na, tisztelt képviselőtársaim, itt lehetővé teszik például azt, hogy mozgóboltban is lehet majd árulni dohányterméket. Ez éppen, hogy föllazítása és nem pedig szigorítása ennek a területnek. Nem kötelezik nyilvántartásra a boltot, ahol dohányterméket árulnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez itt a kiskapu arra, hogy különböző, feketén becsempészett dohánytermékeket árulhatnak majd azokban a boltokban, amelyeket az önök holdudvarának érdekében hoztak létre. Mi ez, ha nem újabb és újabb kiskapu azokra a területekre, amelyeket önök szabályoznak?! Nézzék meg a statisztikai adatokat egy év múlva vagy két év múlva, hogy hogyan nő a jövedéki termékekkel való visszaélés, igaz ez most már az alkoholos termékekre, az ominózus pálinkarendeletükkel. Nem győznek az adónyomozók föltárni olyan eseteket, amikor ezzel visszaéltek.

Most itt az újabb kiskapu a dohánytermékekre, és szó nincs a fiatalok egészségének védelméről, hanem az önök holdudvarának kielégítéséről. Mi ennek megfelelően sem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 50-54 2012.09.11. 5:33  41-237

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság ülésén a Szocialista Párt képviselői nem vonták kétségbe a javaslat pozitív elemeit, ugyanakkor a bizottsági ülésen is és most is kritizáljuk azt a hazug propagandát, amit ezek köré a törvényjavaslatok köré építettek.

Sajnálatos módon miniszter úr az expozéjában mintegy 12 percen keresztül nem is a két törvényjavaslatról, hanem arról a hazug propagandáról beszélt, amit hallhattunk a Fidesz-kormány tagjai részéről. Ennek a legfontosabb eleme, tisztelt képviselőtársaim, hogy annak a gazdasági sikernek, amit két év alatt a Fidesz-kormánynak sikerült elérnie, egyetlenegy jelzőszáma a legmegfelelőbb: az 1,3 százalékos gazdasági visszaesés. Ez mutatja azokat a hatalmas sikereket, amiről itt 12 percen keresztül hallhattuk a tisztelt miniszter urat.

ELNÖK: Képviselő Úr! A bizottsági vélemény ismertetése nem jelenti azt, hogy ön bármilyen formában reagálhat az elhangzott expozéra, arra majd a következő vitában lesz lehetősége; önnek ahhoz kell magát tartania, ami a bizottságban elhangzott. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás ugyanott: Így van.)

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Ígérem, elnök úr, hogy aszerint fogok eljárni. Nyilvánvalóan minden parlamenti képviselőtől elvárható, hogy a dolog lényegéről beszéljen itt a Házban. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Mint említettem, önnek arról kell most beszélni, ami a bizottságban elhangzott. Utána önnek lehetősége lesz a vitában bármikor felszólalni, és reagálni mindarra, ami már itt a Házban az expozéban és azt követően elhangzik. Parancsoljon, folytassa, képviselő úr! Az idejébe beszámoljuk.

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Bízom benne, hogy elnök úr az időkeretbe beszámítja majd az elmúlt perceket. (Demeter Ervin: Még adunk is hozzá.) A bizottsági ülésen is felvetettük, ami már hetek óta folyik egyébként a sajtóban meg a politikai közbeszédben is, hogy a javaslat pozitív elemei mellett van egy hihetetlen negatív része is a dolognak: nem tudható, hogy azt a 300 milliárd forintot, amivel a program végrehajtásra kerül, honnan fogja a kormány egyébként előteremteni. Erre vonatkozóan konkrétan kérdést fogalmaztunk meg a bizottsági ülésen is. A kormány jelen lévő képviselője nem kívánt válaszolni erre a felvetésre, de szeretnék arra utalni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma délután 4 óra környékén kezdődik a jövő évi költségvetés részletes vitája. Kérem a kormánypárti képviselőket, hogy ha hozzászólnak a vitában, akkor majd legyenek szívesek, mutassák be, hogy a jövő évi költségvetésben hol vannak azok a sorok egyébként, amelyek biztosítják ennek a programnak a fedezetét, amit itt megpróbáltak nekünk bemutatni.

Szeretnék arra is utalni, hogy azt is felvetettük a bizottsági ülésen, hogy beszélnek arról, hogy egymillió munkahely védelméről van szó. Itt utalnék arra, hogy a miniszter már másfél millióról beszélt; jó lenne, ha egyeztetne a kormány, hogy most akkor egymillió vagy másfél millió. Egyébként az a sajnálatos, hogy a munkahelyek védelmét sem egyértelműen garantálja ez a javaslat, és még sajnálatosabb az, hogy új munkahelyekről nincsen szó.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önök az elmúlt két évben semmi másról nem beszéltek, mint hogy a kormánynak eltökélt szándéka, hogy egymillió munkahelyet teremt. Ma már eljutottak odáig, hogy meg kellene védeni azokat a munkahelyeket, amelyek korábban is megvoltak. Kétségtelen egyébként, hogy nyilvánvalóan könnyíti a munkaadóknak számos területen ebben a szférában az adósságait, a költségeit, de nem segít semmilyen értelemben a munkavállalóknak, különösen azoknak a munkavállalóknak, akik a piacok elvesztése miatt a kisvállalkozók területén is elveszítik a munkájukat, és nem tudnak részt venni semmiféle átképzésen, nem kapnak semmiféle könnyítést a tekintetben, hogy elhelyezkedjenek, és más munkahelyen más munkát is találjanak. Ez a legnagyobb hátránya egyébként ennek a javaslatnak, hogy az új munkahelyek tekintetében semmiféle pozitívumot nem jelent.

Tisztelt Képviselőtársam! Ugyan a bizottsági ülésen nem hangzott el, de itt megemlítette a házipénztár kérdését. Itt egy újabb kiskapu a feketepénzek tisztára mosására. Tudjuk, hogy az előző kormány milyen erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megszűnjön a házipénztáron keresztül történő különböző manipulációk lehetősége; önök most visszahozzák ennek a lehetőségét. Ez se a gazdaság kifehérítésének irányába mutat.

Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, azt mondtuk, hogy a kisvállalkozókat segítő javaslatokat támogatni kívánja a szocialista képviselőcsoport, ugyanakkor a másik, a munkahelyek megvédése céljából benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatos fenntartásaink miatt a tartózkodásunkat fogalmaztuk meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(11.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 104 2012.09.11. 2:09  41-237

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Immár négy órája folyik a vita erről a két törvényjavaslatról itt a parlamentben. Még a legelején kértük, hogy a kormányoldal a kormány képviseletében legyen szíves, mutassa be azt, hogy ez a program, ami körülbelül 300 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek, miből lesz finanszírozva. Amikor itt a miniszter úr közel fél órán keresztül beszélt a két törvényjavaslatról - persze a beszéd jelentős részében nem arról beszélt, hanem olyan valótlanságokat mondott, amelyekre kénytelenek voltunk itt néhány alkalommal fölhördülni, mert olyan valótlanságokat mondott -, és nem marad itt soha. Miután elmondja ezeket a lózungokat, elvonul, és egyszerűen a fölmerülő, a parlamentben, a képviselők által fölmerült kérdésekre a miniszter nem válaszol. Nem mondják el, itt van már négy órája, még mindig nem tudjuk, hogy miből fogja a kormány ezt a programot finanszírozni.

Azért követeljük ezt, tisztelt képviselőtársaim, mert azok, akik érintettek, számítanak erre; akiket félrevezettek azzal a levéltömeggel, amit már elküldtek nekik, és azt a látszatot keltették, minthogyha ez a program már létezne; ez még nem létező program, majd most fogja elfogadni a parlament, és majd talán januártól életbe lép, és annullál néhány, az előző kormány által elindított és már működő programot. Erre több százmillió forintot költöttek, tisztelt képviselőtársaim, ahelyett, hogy további elemeket emeltek volna be ebbe a programba, és tulajdonképpen csak azokat tájékoztatták volna erről a programról, akik érintettek. Mondják már meg, hogy a nyugdíjasok tömegeit milyen módon érinti ez a program, akiknek levelet küldött Orbán Viktor személyesen, több százmillió forintért.

Úgy gondolom, ez a propaganda része, és a valóság ettől nagyon-nagyon messze áll, tisztelt képviselőtársaim. (Babák Mihály közbeszól. - Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 188 2012.09.11. 2:04  41-237

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kormánypárti képviselők immár két órája azt próbálják sugallni, mintha mi, szocialisták nem szeretnénk, ha ez az önök által benyújtott program megvalósulna. Éppen ellenkezőleg - szeretném ezt önöknek elmondani. Ugyanis nem tud megvalósulni ez a program, ha ennek nincs meg az anyagi fedezete, tisztelt képviselőtársaim. Nincs többletfoglalkoztatás, nincs többletproduktum, ebből adódóan nincs többlet-adóbevétel. Tehát az adóbevétel szinten marad. Ha ehhez képest kedvezményeket adunk, akkor csökken az adóbevétel.

A nyári ülésszakot megelőzően önök benyújtották a költségvetési törvényjavaslatot, sőt el is fogadták annak fő számait. Ha ehhez képest a költségvetési bevételek csökkennek mintegy 300 milliárd forinttal, akkor úgy lehet tartani az önök kormánya által megfogalmazott költségvetési hiányt, ha vagy újabb adókat vetnek ki, és többlet-adóbevételre tesznek szert más területen, esetleg ezen vállalkozásoktól más módon veszik vissza ezt a pénzt, amit most oda akarnak adni, vagy pedig a kiadásokat csökkentik valami más területen. Ez nagyon sok pénz. Ez például másfélszer annyi, mint a gyógyszerkassza, tisztelt képviselőtársaim. Tehát ezt valahonnan el fogják venni.

Ha önök is komolyan gondolják, és komoly szándékaik vannak, hogy ezt a programot meg kívánják valósítani, nekünk komolyan az a szándékunk, hogy ez megvalósuljon, de ehhez az anyagi hátteret meg kell teremteni. Ha önök ezt el akarják mismásolni, és nem akarják megmondani, hogyan akarják megcsinálni, akkor hazugság az egész, ami eddig itt az önök részéről elhangzott. Erről szól, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt két óra vitája.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 218 2012.09.11. 2:10  41-237

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ékes Képviselő Úr! Ma itt az én hozzászólásaimat nevezte ön demagógnak. Én olyan hozzászólásokat tettem, amikor megkérdeztem önöket, hogy legyenek szívesek bemutatni, miből fogják ezt a programot finanszírozni. Én belátom, önöknek nagyon-nagyon kínos, hogy mi itt ülünk, és emlékszünk arra is, hogy mi volt 4 évvel ezelőtt, meg 8 évvel, meg 12 évvel ezelőtt is. Emlékszünk, tisztelt képviselő úr, arra, hogy az első Fidesz-kormány, amely olyan nagyszerűen működött, és zseniális gazdaságpolitikát folytatott, sikerült a 4 százalékos gazdasági növekedésről 2,5 százalékra feltornáznia 2002 végére az ország gazdasági teljesítményét.

Azután, tisztelt képviselő úr, emlékszünk arra is, hogy az a Fidesz-frakció, amelyik itt ült a parlamentben, és az első MSZP-kormány idején, pontosabban a 2002-2006-os ciklusban, amikor a koalíciónak volt 4 fős többsége, és azután a következő ciklusban, amikor a koalíciónak volt 20 fős többsége a parlamentben, és azután a végén az egy évben, amikor kisebbségben kormányzott az országban, akkor önök hogyan viselkedtek itt a parlamentben? Hogyan viselkedtek például 2008-ban a gazdasági válság kellős közepén? A Fidesz-frakció mivel járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország a saját problémáit meg tudja oldani, és kezelni tudja a válsághelyzetet? (Zaj a kormánypártok soraiban.) Önöknek e tekintetben, tisztelt képviselő úr, nincs erkölcsi alapjuk bármit is számon kérni rajtunk (Nagy zaj a kormánypártok soraiban.), mert önök az elmúlt 8 évben elfogadhatatlan módon viselkedtek itt a parlamentben, mindent opponáltak! Egy dolog volt fontos önöknek: a szociális népszavazástól kezdve minden, hogy önök hatalomra kerüljenek, és nem is tudom, hogyan fejezzem ki, hogy mit tettek Magyarország érdekében az elmúlt 8 évben. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Semmit nem tettek! Mindent opponáltak! (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 70 2012.09.26. 13:04  35-101

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a gazdasági bizottság ülése miatt egy kicsit később tudtam bekapcsolódni az itteni vitába, és kevés olyan képviselőtársam ül itt, akik az előző ciklusban vagy ciklusokban nem vettek részt a parlament munkájában (Vágó Gábor: Túl kevés.), nekik is szeretném felidézni az elmúlt év néhány történetét, amely az Állami Számvevőszékkel történt. Nem tudom, emlékeznek-e rá, de körülbelül hat évvel ezelőtt járt le két számvevőszéki alelnök megbízatása. Az akkori parlamenti erőviszonyok alapján és az akkori szabályozás alapján létrehoztak egy Számvevőszék alelnökeit jelölő bizottságot, először csak alelnököket, és ez a bizottság paritásos bizottság volt, tehát ugyanannyi kormánypárti, mint ellenzéki képviselője volt, és ez a bizottság többséggel kellett jelöljön ÁSZ-alelnököket. Ennek a bizottságnak egy időben én voltam tagja, aztán utána hosszú éveken keresztül én voltam ennek a bizottságnak az elnöke.

Ez a bizottság egyszerűen képtelen volt számvevőszéki alelnököket jelölni azért, mert az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz képviselői egyszerűen éveken keresztül nem voltak hajlandók ÁSZ-alelnököket jelölni. Elérkeztünk addig a pillanatig, amíg lejárt az elnök, Kovács Árpád megbízatása is, és ekkor már nemcsak alelnököket, hanem elnököket is kellett jelölni. A Fidesz képviselőcsoportja nem törődve persze azzal a dologgal, hogy az Állami Számvevőszék mégiscsak az Országgyűlés ellenőrző szerve, és jó az, ha ez az ellenőrző szerv független testületként működik, és még csak a gyanú árnyéka sem merül fel, hogy valamely politikai oldal befolyást kíván szerezni e testület irányítása fölött... - na most, természetesen elkövetkezett a választás, ahol a Fidesz kétharmados többséget szerzett. Mi sem volt sürgetőbb a Fidesz képviselőcsoportja számára, mint átírta az egész számvevőszéki törvényt, majd kisvártatva két politikust választott meg az ÁSZ elnökének, Domokos Lászlót, aki egyébként éveken keresztül tagja volt az ÁSZ alelnökeit és elnökeit jelölő bizottságnak. Tehát ha azt mondanánk, hogy elnök úr, sajnos ezt kell mondani, hogy ön személyesen is érdekelt volt abban, hogy ne legyen elnöke és alelnökei az Állami Számvevőszéknek, akkor ezt nem tudja lemosni magáról, ne haragudjon, ezt kell mondani.

Na most, ez azért probléma, mert az elmúlt évtizedekben a politikai oldalak között egyetértés volt a tekintetben, hogy az Állami Számvevőszék egész testületének, illetve vezetésének a szakmaiságát soha senki nem kérdőjelezte meg. Együtt ültünk az elnök úrral a költségvetési bizottságban legalább nyolc éven keresztül, és én emlékszem, amikor a bizottság tárgyalta az Állami Számvevőszék beszámolóit, illetve értékelte azokat a javaslatokat, amelyeket az Állami Számvevőszék megfogalmazott például a költségvetés kapcsán. Soha, egyetlenegyszer sem volt példa arra, hogy a Fidesz mint ellenzéki párt, kétségbe vonta volna az Állami Számvevőszék szakmai anyagait, amit benyújtott a Ház elé, sőt azt kell mondjam, hogy ez az Állami Számvevőszék kritikusan működött, mindig szakmai megalapozottsággal, és kritikusan működött mindig az aktuális kormányzattal szemben, és ezt a Fidesz képviselői mindig fegyverként használták, mert amikor itt érveltek a Parlament épületében a különböző kormányzati javaslatokkal szemben, amit véleményezett az Állami Számvevőszék, akkor mindig felidézték, hogy a szakma mit gondol arról, amit a politika úgymond letett az Országgyűlés asztalára.

Sajnos azt kell mondjuk, tisztelt elnök úr, hogy e tekintetben a helyzet alapvetően megváltozott. Nem vonjuk kétségbe az Állami Számvevőszéknél dolgozó szakemberek hozzáértését és szakmaiságát, de alaposan kétségbe vonható, hogy néhány területen született megállapítások az ÁSZ részéről mennyire politikától befolyásoltan vagy befolyásoltságtól mentesen születnek meg.

(15.20)

Szeretnék rögtön egy példát mondani, mai példa, tisztelt képviselőtársaim: ma meghallgatást tartott a gazdasági bizottság az államadósság ügyében, ahol is az elnök úr és az alelnök úr nem vett részt, hiszen ők itt ültek a parlamentben, két munkatársuk vett részt, és a gazdasági bizottságnak az elnöke egyetlenegy bekezdését emelte ki egy ÁSZ-jelentésnek, az államháztartás központi alrendszerének adósságáról és éven túli kötelezettségvállalásáról készített jelentésnek. Ennek a jelentésnek egyetlenegy pontját kiemelte a gazdasági bizottság elnöke, Rogán Antal, ami olyan látszatot keltett vagy olyan látszatot kelt a kívülálló számára, mintha az Állami Számvevőszék is egyetértene azzal, hogy a 2008-ban az IMF-től felvett hitelről szóló megállapodás gazdaságilag teljesen megalapozatlan és indokolatlan lett volna. Erről egy közel négyórás vita keletkezett a gazdasági bizottságban, és sajnos, elnök úr, az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatban kénytelenek voltunk a következőket megállapítani.

Az összes megállapítását az Állami Számvevőszék arra alapozta, hogy értékelte a 2006-2011 közötti időszakot az államadósság szempontjából, és rögtön azt a megállapítást tette, hogy az államadósság ez alatt az idő alatt jelentősen növekedett. (Babák Mihály: Ez tény!) Ez tény, ezt nem is vontuk kétségbe, csak a szakmaisághoz meg a szakmai megállapításhoz az is hozzátartozott volna, hogy azt írja le az Állami Számvevőszék, amely az Országgyűlés ellenőrző szerve, hogy az államadósság 2001-től kezdődően, köszönhetően az első Fidesz-kormány szociálpolitikai intézkedéseinek, folyamatosan és állandóan növekedett. Voltak olyan évek, amikor jelentősebb megugrás is következett, és voltak olyan évek, amikor nem. Természetesen ez kimaradt nyilvánvalóan az ÁSZ jelentéséből, de ugyanúgy kimaradt, tisztelt elnök úr, hogy értékelte volna az Állami Számvevőszék a 2011. évet ugyanebből a szempontból, értékelte volna például azt, hogy mennyire volt indokolt az IMF-től felvett hitelből MOL-részvényeket vásárolni, ebből mennyi haszna származott a magyar költségvetésnek, vagy ne adj' isten, vesztesége. Tudjuk, hogy a jelenlegi állás szerint százmilliárdos nagyságrendű vesztesége keletkezett, de ez is érdekes módon kimaradt az ÁSZ értékeléséből és jelentéséből.

Továbbá kimaradt az is, tisztelt elnök úr, hogy mi a véleménye az Állami Számvevőszéknek arról, hogy hogyan jutottunk el 2011 novemberéig, amikor a Fidesz-kormány kénytelen volt bejelenteni, hogy segítséget kér az IMF-től ahhoz, hogy kézben tarthatóak legyenek Magyarországon a pénzügyi folyamatok. Érdekes módon a jelentésből ez is kimaradt, tisztelt elnök úr. És ha az Állami Számvevőszék szakmaiságát a továbbiakban is meg akarják őrizni, vagy ha a szakmai hitelességét vissza akarják szerezni az Állami Számvevőszéknek, akkor erről az útról, amit elkezdtek - hogy minden rosszat, amit csak elképzelhetőnek tartanak, az előző kormányról elmondanak, és hihetetlenül óvatosan és visszafogottan fogalmaznak, amikor a mostani kormány működéséről kell kritikai észrevételt mondani -, tisztelt elnök úr, erről az útról önöknek le kell térniük. Le kell térnie önnek is személy szerint, tisztelt elnök úr, arról az útról, hogy ön mint a Költségvetési Tanács tagja kritika nélkül és szó nélkül hagyja azt, hogy gyakorlatilag a kormány benyújtott hónapokkal ezelőtt egy költségvetést, amiről látszott, hogy teljesen megalapozatlan. Önök ugyan néhány tételben felhívták rá a figyelmet, hogy milyen elemei nem megalapozottak a költségvetésnek, de mostanra kiderült, hogy összeomlott még az a tervezet is, amit eddig megpróbáltak áterőszakolni itt a Házon keresztül. (Babák Mihály: Nem omlott össze! Ti omlottatok össze!) Felfüggesztették ennek a tárgyalását, és ön (Babák Mihály: Károgtok, mint a varjú!) mint a Költségvetési Tanács tagja, ha a szakmai hitelességét meg akarja őrizni, nem engedheti meg magának, hogy ne tegyen megfelelő észrevételt.

Önöknek vétójoguk van. Jó, hogy önök nyilvánvalóan azzal a szándékkal hozták létre ezt a vétójogot, hogy majd ha nem a Fidesz-kormány lesz már, akkor ez a 3 fős fideszes apparátus meg tudja nehezíteni a következő kormány dolgát, esetleg ellehetetlenítse a következő kormány működését (Közbeszólások: Csúsztat!), de ez a szabály már most is él, most is megtorpedózhatnák, és azt mondhatnák, hogy vonja vissza a kormány azt a költségvetést, amit benyújtott, mert az nem tartható fenn. Önöknek vétójoguk van (Babák Mihály: Még nincs is költségvetés! - Dr. Józsa István: Ezt mondjuk mi is! Ez nem az!) a Költségvetési Tanács tagjaként ebben a kérdésben. Ha ebben önök nem szólalnak meg a Költségvetési Tanács tagjaként, akkor az önök hitelességének a maradéka is eltűnik, és ezért ön a felelős, nem az apparátus, nem azok a szakemberek, akik ott dolgoznak, és megpróbálják azt a szakmai színvonalat tartani, amit az elmúlt években tartottak.

(15.30)

Nyilvánvalóan megtesznek mindent ennek érdekében, de ez az ön személyes felelőssége. Ez az első olyan jelentés, amit már az önök időszakában készített az Állami Számvevőszék. Önöknek nagyon-nagyon oda kell figyelni arra, hogy a gyanú árnyéka se merüljön föl a tekintetben, hogy önöket politikailag befolyásolja a Fidesz-kormány, merthogy a Fidesz-kormánytól kapták azt a mandátumot, amivel jelenleg rendelkeznek. (Seszták Oszkár: Az Országgyűléstől.) Természetesen igen. (Babák Mihály: Legyél tárgyszerű! - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Még egyszer szeretném elmondani, a Fidesz-frakció az előző ciklusban hat éven át akadályozta meg, hogy független vezetői legyenek az Állami Számvevőszéknek. Hat éven keresztül nem szégyellték azt, hogy az állami számvevőszéki törvényt nem fogadták el (Babák Mihály: Nem is volt olyan.), és semmi nem volt drága annak érdekében, hogy kinevezhessék a saját megbízottaikat, és Babák úr hiába ordibál (Babák Mihály: Nem ordítok, te hazudsz.), tudja nagyon jól, hogy igazam van, és ez így volt, hat éven keresztül akadályozták meg ezt a dolgot, és most látszik, hogy miért akadályozták meg.

Ha nincs igazunk, akkor bizonyítsák be a mindennapokban, hogy nekünk ebben a kérdésben nincs igazunk! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 78 2012.09.26. 2:00  35-101

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Hát, Babák úr, önt nem fenyegeti ez a dolog, mert vagy polgármester lesz, vagy képviselő, tehát végül is ebből a szempontból mellékes a dolog.

Tisztelt képviselő úr, amit elmondtam az elején, az az Állami Számvevőszék történetéhez hozzátartozó történet. Nem az előző kormány képviselői voltak azok, akik megakadályozták hat éven keresztül, hogy az Állami Számvevőszéknek vezetői legyenek. Önök voltak azok - többek között Domokos László -, aki képviselte a Fidesz-frakciót az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő bizottságban. Nekem sem volt nagyon nagy boldogság eljárni a bizottsági ülésekre, a jelölőbizottsági ülésekre, ahol is mi megtettük a javaslatainkat, és a Fidesz-frakció minden alkalommal bejelentette, hogy neki nincs javaslata, nem kíván javaslatot tenni, de az MSZP-frakció javaslatait sem kívánja támogatni.

Továbbá egy korábbi ilyen plenáris ülésen már elmondtam Ékes képviselő úr hozzászólására reagálva, de most az ön hozzászólására is reagálva elmondom, hogy amit mi itt ellenzéki képviselőként "produkálunk" a Parlament falai között, az olyan szerény és visszafogott politizálás az önök képviselőinek az előző nyolc évben tapasztalt gyakorlata, többek között Babák képviselő úrnak a költségvetési bizottságban játszott szerepéhez képest, hogy mi ipari tanulók sem lehetünk e tekintetben önökhöz képest. (Babák Mihály: Mert marhaságokat csináltatok, tönkrement az ország.) A mi hozzászólásaink igenis jelentősen visszafogottak és szakmaiságra törekvők ahhoz képest, amit önök az elmúlt nyolc évben produkáltak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 106 2012.09.26. 7:25  101-141

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha csak ilyen egyszerű lenne ez a kérdés, mint ahogy a vezérszónokok, illetve az előterjesztő előadta, akkor bizony tényleg nem lenne mit mondani ezzel a javaslattal kapcsolatban. De hát azért mégiscsak számos kérdés felmerül ezzel a javaslattal kapcsolatban.

Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, akik néhányan itt ülnek a teremben, hogy milyen fölütéssel rabolta el a kormánypárti többség a magánnyugdíjpénztárak vagyonát az állampolgároktól, milyen indokokat szajkóztak itt heteken-hónapokon keresztül, hogy miért csinálják meg ezt az államosítást, miért lopják el több mint 3 millió ember megtakarításait, amiből a nyugdíjukat kívánták fedezni. Most válik egyértelművé és világossá, hogy azok közül a célok közül, amiket akkor megfogalmaztak, egyrészt egy se volt igaz, másrészt egy se valósul meg. Azt mondták, hogy azért kell államosítani ezeket a magán-nyugdíjpénztári vagyonokat, hogy biztosítsák a nyugdíjak reálértékét, hogy a biztosítottak vagyona a későbbiekben is megmaradjon. Na, erre vonatkozóan aztán semmiféle garancia nincs.

Aztán azt mondták, hogy ebből a vagyonból, amit így államosítottak, semmi másra nem lehet fordítani, mint az államadósság csökkentésére. Ez egy érdekes momentum lenne, mert ha emlékeznek rá képviselőtársaim, az adósságkezelő központ benyújtotta a parlamentnek az elmúlt évi beszámolóját. Aztán a kormánypárti többség valami miatt gyorsan-gyorsan levette a napirendről ennek a témának a tárgyalását, persze azóta se tudjuk, hogy miért. Vannak sejtéseink, hogy ami ebben a beszámolóban megjelent, az valószínűleg nem egyezik azzal a korábbi kommunikációval, amit a kormánypárti képviselők ezzel kapcsolatban megfogalmaztak. Itt ül a kormány képviseletében államtitkár úr, tessék szíves lenni a parlament nyilvánossága előtt nyilatkozni arról, hogy miért kezdeményezte a kormány ennek a beszámolónak a parlament napirendjéről való levételét. Nyilvánvalóan van valami titkolnivalójuk ezzel kapcsolatban. S most előttünk van egy előterjesztés, amely arra tesz javaslatot, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek térítés ellenében az alap átadhasson különböző vagyonelemeket.

Az első kérdés az, ki fogja megmondani - az alap dönti el, mert az alapnak van ilyen jogosítványa a törvény alapján -, hogy melyik vagyonelemet fogja átadni a Nemzeti Vagyonkezelőnek, és a Nemzeti Vagyonkezelő mit fog majd csinálni ezzel a vagyonelemmel. Arról nem rendelkezik a törvényjavaslat, ki tesz javaslatot arra, hogy milyen vagyonelemeket, miért, milyen indoklással, milyen feltételekkel és hogyan ad át, és a Nemzeti Vagyonkezelő a továbbiakban mit fog kezdeni ezzel a vagyonelemmel. Elhangzott az előterjesztő részéről, hogy hányfajta vagyonelemről van szó, részvényekről, befektetési állampapírokról és még ingatlanokról is. Az Országgyűlés számára eddig se volt igazán áttekinthető, hogy az alap hogyan működött és gazdálkodott az ellopott vagyonnal. Most, miután az átadásra sor kerül, ezt követően meg még inkább áttekinthetetlenné válik az Országgyűlés számára, hogy ezekkel a vagyonelemekkel a későbbiekben mi fog történni.

Ha olyan javaslat érkezett volna az Országgyűlés elé, amely az országgyűlési képviselők és az Országgyűlés számára is áttekinthetőbbé, követhetőbbé tette volna az ezzel a vagyonnal történő gazdálkodást, akkor azt mondtam volna, meg lehet fontolni, hogy ha már ellopták az állampolgárok megtakarításait, akkor legalább a köz érdekében gondos gazdaként gazdálkodjanak vele. De hát szó nincs erről! Nem tudjuk például, mert az Államadósság Kezelő Központ sem számolt be arról, hogy azok a vagyonelemek, amelyeket az államadósság csökkentésére fordítottak, hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy az IMF-től felvett hitellel kiegészülve, ami összességében több száz milliárd, sőt a mai gazdasági bizottsági ülésen elhangzottak szerint megközelíti az 1000 milliárd forintot, csak hát az a probléma, hogy a forint árfolyamának a romlása miatt ennyivel nőtt az államadósság. Magyarul, hiába fizetett ki a kormány az elmúlt egy-másfél évben közel 1000 milliárd forintot az államadósság csökkentésére, a forint árfolyamának romlása és csökkenése miatt az államadósság gyakorlatilag alig-alig csökkent néhány tized százalékkal. Éppen ezért fogadtatta el a kormány a múlt héten az Országgyűléssel, hogy ezentúl majd az államadósságot úgy kell kiszámítani, hogy a kormány megmondja, milyen árfolyamon kell figyelembe venni, és ezzel meghatározza, hogy mennyi az államadósság, holott az államadósságot nem az alapján kell fizetni, hogy a kormány milyen árfolyamot határoz meg, hanem hogy a törlesztés időpontjában éppen milyen a forint árfolyama, annak megfelelően kell a törlesztést végrehajtania, legalábbis én úgy gondolom, hogy ez így van, de hát ez nyilvánvalóan így is van. Ezt a szabályt nyilvánvalóan azért nyújtotta be a kormány, hogy tetszése szerint mondhassa, amikor a forint árfolyama éppen úgy alakul, nagy hurráoptimizmussal bejelentheti, hogy az államadósság ismét csökkent 2 százalékkal. Akkor persze nem fogja bejelenteni, amikor az árfolyam romlása miatt az államadósság ismét visszakerül egy magasabb szintre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslattal kapcsolatban mindenképpen azt kell mondjuk, hogy semmilyen tekintetben nem válik átláthatóvá és követhetővé az ezzel a vagyonelemmel való gazdálkodás. Mi nem látjuk az értelmét és az indokoltságát ennek a javaslatnak, ezért nem is tudjuk támogatni az elfogadását.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 116 2012.09.26. 2:08  101-141

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Már megszoktuk az elmúlt két évben azt a fideszes gyakorlatot, hogy benyújtanak egy viszonylag ártalmatlannak látszó törvényjavaslatot, és aztán egyszer csak megjelennek az igazi szándékot megtestesítő, nyilvánvalóan nem a képviselők kútfejéből kipattanó módosító indítványok, amelyek alapvetően átírják a jogszabályokat, és megmutatják a kormány igazi szándékát, amit nyilvánvalóan el kívánt titkolni akkor, amikor benyújtotta a törvényjavaslatot.

György István képviselő és Spaller Endre képviselő úr benyújtottak egy-egy módosító indítványt, és íme, kezd kibújni a szög a zsákból, hogy a kormánynak mi a valós szándéka ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ugyanis a képviselő urak módosító indítványa azt kezdeményezi, hogy az átadott vagyonelemek cseréje esetén, amikor nemcsak az átadott, hanem az összes, a Nemzeti Vagyonkezelőnél lévő összes vagyonelem cseréje versenyeztetés nélkül megtörténhessen. Itt van benyújtva ez a módosító indítvány. Nyilvánvalóan nem a képviselő úr kútfejéből pattant ki ez az indítvány. Most mindjárt lezárul az általános vitája a javaslatnak, benyújtották módosító indítványként, gondolom, hogy továbbiak jönnek majd hasonló tartalommal bizottsági módosító indítvány formájában. És akkor fog kiderülni igazán, hogy mi a kormány valós szándéka ezzel a törvényjavaslattal. Ez egyszerűen elképesztő és elfogadhatatlan! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 122 2012.09.26. 2:04  101-141

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Babák Képviselő Úr! A parlament üléstermét vagy színháznak tekinti ön, és olyan dolgokat mond, amiket itt elmondott (Babák Mihály: Cáfold meg!), ami már gyakorlatilag a demagógia olyan magasságaiba jutott el (Babák Mihály: Nem demagógia!), hogy egészen elképesztő.

Tisztelt Képviselő Úr! A kötelező nyugdíjpénztári tagoknak a kétharmada, több mint kétmillió ember nem kötelezően, a törvény erejénél fogva, hanem saját önkéntes döntése alapján (Babák Mihály: Mert átvertétek őket!), kvázi önkéntes nyugdíjpénztárba lépett be. Önök az önkéntes nyugdíjpénztárba belépett tagok vagyonát lopták el. (Babák Mihály: Hú! Szűzanyám!) Ellopták! Erőszakkal lopták el, mert őket nem a törvény kötelezte arra, hogy lépjenek be a magánnyugdíjpénztárba, hanem saját jól felfogott érdekük alapján léptek be. (Babák Mihály: Átverték őket!) Önök ezeknek a vagyonát lopták el, és most meghatározhatatlan módra akarják egyébként felhasználni.

Szeretném jelezni, hogy György István képviselő úr neve alatt szerepel az az indítvány, ami a cserét illeti, Spaller képviselő úr egy más jellegű, de kapcsolódó módosító indítványt nyújtott be ehhez a javaslathoz képest. (Vágó Gábor: Akkor bocsánat!) Tehát gyakorlatilag arról szól a történet, és itt ül államtitkár úr, nyilatkozhatna róla, ha akarna, hogy ezt az indítványt vagy ehhez hasonló jellegű indítványokat kíván-e támogatni a kormány, vagy ez volt-e a kormányzat szándéka, hogy ilyen módosító indítványokkal alakítsák át az eredetileg benyújtott törvényjavaslatot.

Jó lenne, ha már itt ül az államtitkár úr, akkor nyilatkozzon ebben a kérdésben, hogy ezzel a javaslattal egyetért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) vagy nem ért egyet. (Szilágyi György: Súlyos vádak, választ várunk!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 128 2012.09.26. 1:47  101-141

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Én azt elfogadom és tudomásul veszem, hogy a Jobbik képviselőjének ez a véleménye a magánnyugdíjpénztárakról. (Babák Mihály: Jelentés van róla!) Úgy gondolom egyébként, hogy azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik egyébként több tízmilliárd forintnyi osztalékot vettek fel most a megszüntetést követően, azoknak egy kicsit más a véleményük és más az álláspontjuk ebben az ügyben, mert úgy gondolom, hogy számukra mégiscsak garanciát jelentett az (Babák Mihály: Az csak morzsa volt!), hogy van egy saját számlájukon megtakarított pénzük, amire majd annak idején, a nyugdíjas korukban számíthatnak. Most pedig ehelyett nincsen semmi.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát volt korábban, önök azt mondják, hogy egy bizonytalan és nem megfelelő garanciákkal rendelkező, de mégiscsak volt egy vagyon, amire számíthatott a nyugdíjba vonuló, most pedig ehelyett nincsen semmi. Csak van a nagy lózung, amit a Fidesz annak idején ígért, hogy majd lesz egyéni számla meg lesz nyugdíjbiztonság, meg lesz minden. Ehelyett mi van? Semmi nincs, semmilyen garancia nincs. Azokat a nyugdíjhozadékokat, amelyekkel korábban rendelkeztek állampolgárok, visszamenőleges törvényalkotással még azokat is mind sorra-sorra megszüntették.

(18.00)

Tehát senki, egyetlenegy olyan ember sincs Magyarországon, aki azt mondhatná el, hogy az ő nyugdíja nagyobb biztonságban van a Fidesz-kormány ideje alatt, mint volt az előző kormányok idején. Egy sincs ilyen! Csak mind létbizonytalanságban szenvedő emberek, állampolgárok, akik ma nem tudják, hogy mire számíthatnak nyugdíjaskorukban. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 152-154 2012.09.26. 15:53  141-175

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én belátom, hogy a kormánypárti képviselők kínos helyzetben vannak, amikor a kormányuk 30. adóemelési javaslatához kell valamiféle indoklást és magyarázatot találni.

Valóban egyetértés van-e abban, hogy az egészségügynek többletforrásra van szüksége? Igen. De mihez képest van szüksége többletforrásra, tisztelt képviselőtársaim? Emlékeztetem önöket arra, és itt ülnek az egészségügyi bizottság tagjai is, hogy az ominózus chipsadó bevezetése kapcsán is azzal érvelt a kormány annak idején, hogy egyrészt az emberek egészségének a megóvása érdekében van erre szükség - persze senki nem tudta bemutatni, hogy ennek valójában milyen hatása van, de ezt hagyjuk, ez egy szakmai kérdés, én ehhez nem értek, mások biztosan értenek hozzá -, a másik ígéret pedig az volt, hogy az ebből befolyó forrásokat az egészségügyre fogják fordítani. (Babák Mihály: Így is lett!) Babák képviselő úr, aki a költségvetési bizottság tagja, nagyon jól tudja, hogy egyetlenegy adóbevétel sincs megcímkézve olyan értelemben, hogy ezt az adóforintot erre a célra lehet használni, a másik adóforintot arra, a harmadikat meg amarra. Mindegyik adóbevétel befolyik a költségvetés bevételi kasszájába, és ezt követően az Országgyűlés döntése alapján fordítja a kormány bizonyos célokra ezeket a bevételeket.

Többletet kapott-e az elmúlt évben a chipsadóból az egészségügyi ellátás? Tisztelt képviselőtársaim, ha be tudják nekem bizonyítani, hogy a 2010-es évhez képest 2011-ben az egészségügyi ágazat többletfinanszírozást kapott, és ez a többletfinanszírozás a chipsadóból származik, akkor ezt a dolgot még el is fogadom. De mit mondanak arra, hogy a benyújtott és a fő számok tekintetében már elfogadott jövő évi költségvetésben a gyógyszerkasszára eredetileg 80 milliárd forinttal kevesebbet kíván a kormány fordítani? Nyolcvan milliárd forinttal kevesebbet! (Zaj a Fidesz soraiban.) Képviselő úr, ha ideges... - na jó.

ELNÖK: Tisztelt Babák képviselő úr! Ma másodszor kell mondanom, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ebben a vitában ne úgy működjek közre, hogy én adok szót. A felszólalásokat követően, akár két percben készséggel adok szót.

Kérem, folytassa, képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tehát eddig nem hangzott el semmilyen formában, hogy a kormány nem gondolta komolyan ezt a 80 milliárd forintos gyógyszerkassza-csökkentést, mert ezt ily módon akarja visszapótolni, hogy ilyen új adókat vet ki, és akkor ezáltal az egészségügy több pénzhez fog jutni a jövő évben. Nem, hanem ez a pénz is befolyik a központi költségvetésbe, és az egészségügyre fordított forrás a jövő évben ezekkel az adóbevételekkel együtt több tízmilliárd forinttal lesz kevesebb, mint az idén volt.

(18.40)

Tehát akkor miről beszélnek, amikor azt mondják, hogy az egészségügynek többletforrásra van szüksége? A többlet a magyar nyelv szabályai szerint valamihez viszonyítottan több. A valamihez viszonyítottan több lehet a 2010., 2011., 2012. évi költségvetésben az egészségügyre fordított források összessége. Tessék szíves lenni, önök, kormánypárti képviselők bemutatni, hogy az elmúlt két évben, amikor a Fidesz-kormány már önállóan készített költségvetést, mikor emelkedett az egészségügyre fordított központi költségvetés forrása! Nyilvánvalóan erre majd adnak valamiféle magyarázatot, és akkor be fogják nekünk mutatni, hogy az ily nagyszerű javaslatok kapcsán mennyivel többet költöttek az egészségügyre, a magyar emberek egészségére.

Akkor most nézzük tételesen a benyújtott törvényjavaslatot, ennek számos elemét. Tehát ez a kormány harmincadik adóemelése, tehát majdhogynem jubilálhatnának már. Az adócsökkentések kormánya 2010-ben azt ígérte, hogy milyen radikális adócsökkentést fognak végrehajtani, ehhez képest ez a harmincadik adóemelés jubileumi adóemelés, tisztelt képviselőtársaim. Két éven keresztül nem nyúltak az LPG-üzemanyaghoz, mert azt mondták, környezetvédelmi szempontból milyen fontos dolog az, hogy LPG-vel, magyarul propán-bután gázzal hajtsák az állampolgárok az autót, és nem is nyúltak hozzá. Közbena benzin meg a gázolaj jövedéki adóját már emelték. Azt az illúziót keltették az orvosokban, hogy erre érdemes 200-250 ezer forintot vagy esetleg 300 ezer forintot költeni, beszerelni az autóba egy gázpalackot meg egy szabályozószelepet azért, hogy ezt az üzemanyagot is tudja használni. Nyilván az autós sem hülye, kiszámította, mennyivel olcsóbban kell vásárolnia üzemanyagot ahhoz, hogy belátható időn belül - ez 3-4 év -, ez alatt az idő alatt megtérüljön neki az a befektetés, amit az üzemanyag-rendszer átalakítása miatt az autójába tett. Most, miután több százezer autós ezt megtette Magyarországon, nosza, akkor emeljük meg az LPG jövedéki adóját kétszer 50 százalékkal, magyarul: 100 százalékkal. Igaz, hogy még így is olcsóbb lesz ez az üzemanyag, bár energetikailag rosszabb hatásfokú, mint a benzin, de összességében is még mindig olcsóbb lesz, mint a benzin, de a ráköltött pénz, amit ráfordítottak, sokkal-sokkal hosszabb idő alatt fog megtérülni, tehát gyakorlatilag elindul egy leépülő folyamat, amikor ezt az anyagot már nem fogják annyian használni, ezáltal a jövedékiadó-bevételek valószínűleg nem nőnek olyan mértékben, mint ahogyan azt a kormány számította. Ennyit az üzemanyagokról.

Beszéljünk akkor az alkoholtermékek jövedéki adójáról. Ezt is úgy vezették föl önök, hogy azért van szükség az alkoholtermékek jövedéki adójának emelésére, mert milyen fontos az, hogy megvédjük az emberek egészségét, kevesebb alkoholt fogyasszanak, merthogy az milyen káros egyébként az egészségre. Na, ezt az álságos álláspontot cáfolja alapvetően a kormánynak az az intézkedése, amikor 50 liter/fő erejéig adómentessé tette a pálinkafőzést. Na, ezt magyarázzák meg nekem a kormánypárti képviselők, hogyan van az, hogy egy négytagú család éves szinten főzhet adómentesen 200 liter pálinkát, egyébként exponenciálisan nő az így megtermelt pálinka mennyisége Magyarországon, mert az egyik évben még csak kevesen, azután a szomszéd is, meg annak a szomszédja is, meg egyre többen kezdenek el pálinkát főzni és forgalmazni. Mert ne legyen senkinek kétsége, nyilván egy négytagú család két gyerekkel nem fog 200 liter pálinkát meginni egy évben, nem is lehet, el fogják adni.

Mi fog történni ezekkel a pancsolt italokkal? Az fog történni, mint ami Csehországban történt. Hányan is haltak már meg, tisztelt államtitkár úr, az ellenőrizetlen minőségű alkoholtermékek forgalmazása miatt? 29-nél tartanak, a mai híradásokat hallottam. Ez a veszély Magyarországon is fennáll. Ha valaki azt mondja, hogy nem, nem létezik ez a veszély, az hatalmasat téved, mert ebben óriási üzlet van; gondolják meg, nulla adóval, nulla jövedéki adóval a megtermelt pálinkát értékesíteni a kocsmákban. Ön, államtitkár úr, nagyon jól tudja, mert a vámhivatalok jelentései nyilvánvalóan eljutnak önhöz, amelyek alapján egyértelmű, egyre nagyobb mennyiségű adózatlan pálinkát tárnak fel a vámosok. Tehát ez a veszély igenis, itt van a napjainkban, ezért is érthetetlen, hát érthetetlen, emelik a jó minőségű adózott pálinka jövedéki adóját, hogy még drágább legyen, és még jobban megérje a feketéző pálinkaeladás, hogy aki otthon főzeti a pálinkát bizonytalan eredetű alapanyagból, az még nagyobb haszonra és még nagyobb nyereségre tegyen szert. Ezt nekem nem fogják tudni a büdös életben sem megmagyarázni, hogy ez miért van így. Mert hogyha őszintén akarják védeni a magyar állampolgárok egészségét, meg még féltik az adóbevételeket is, akkor ilyet nem lehet csinálni, még akkor sem lehet csinálni, ha a miniszterelnök onnan, a pulpitusról ígérte meg a népnek. Akkor is azt lehet mondani, hogy uraim, tévedés volt, változtatni kell rajta.

Egyébként kötelességszegési eljárás folyik ez ügyben, tisztelt államtitkár úr, Magyarország ellen, tudtommal. Akkor majd mit fogunk csinálni két év múlva, amikor majd a kötelességszegési eljárás kapcsán megint megbüntetik Magyarországot, azután fizethetünk több tízmilliárd forint büntetést egy ilyen dolog miatt, azért, mert egyébként a miniszterelnök azt ígérte a "bocsoknak", hogy ők pálinkát főzhetnek otthon.

A dohánytermékeknél az az aggályunk van ezzel kapcsolatban - most bocsánat, elnézést a kifejezésért... (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) A dohánytermékek esetén pedig, amire valószínűleg számíthatunk, és ez már elhangzott a korábbi időszakban is, hogy minél nagyobb lesz a dohánytermékek jövedéki adója, annál nagyobb lesz a csábítás itt is a feketepiac szélesedésével, terjedésével az adózatlan dohánytermékek csempészetére. Az előző kormányzat időszakában, együttműködve egyébként a vámszervekkel, illetve a dohánygyáraknak köszönhetően is, évről évre csökkent a feketén értékesített dohánytermékek forgalmazása. Évről évre!

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tendencia két éve megfordult. Évről évre növekszik a feketén értékesített dohánytermékek forgalma Magyarországon, és nyilvánvalóan még inkább növekedni fog, amikor majd életbe lép a dohánytermékek forgalmazásáról szóló új jogszabály, ami egyes településeken gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt, hogy dohányterméket szerezzenek be, nem beszélve arról, hogy ha tényleg 70-100 forinttal fog emelkedni a javaslat hatására egy doboz cigaretta ára, akkor nyilvánvalóan feketén sokkal olcsóbban beszerezető a dohány, amely termékek minősége ráadásul még rosszabb, mint amit a hivatalos kereskedelemben lehet kapni. Ezt is bebizonyította az elmúlt évek számos vizsgálata, hogy ezeknek a termékeknek még nagyobb egészségkárosító hatásuk van, tehát nem cél, hogy ezek fogyasztása nőjön.

Szeretnék emlékeztetni arra is, és ez már nem a jövedéki adó kategóriájába tartozik, hogy az előző kormánynak volt egy olyan intézkedése, amivel elrendelte azt, hogy bizonyos összeghatár fölött a készpénzes fizetés szűnjön meg. A Fidesz-kormány belépésekor azonnal megszüntette ezt, és most jönnek rá, hogy ez egy elkapkodott, elhamarkodott lépés volt, és most visszaállítják, 1,5 millió forintos nagyságrend fölött már nem lehet készpénzzel, hanem csak átutalással fizetni. Egyébként ez is azt mutatja, hogy csak azért, mert azt a jogszabályt az előző kormány hozta, azért kell hatályon kívül helyezni, hogy "megmutassuk" azt, hogy az új kormánynak milyen fantasztikus, új, hatékony elképzelései vannak. Egy ilyen nyilvánvalóan és egyértelműen jó szabályozást szüntettek meg, amit azután most visszahoznak, mert rájöttek, hogy kár volt ezt a lépést megtenni.

(18.50)

Összességében azt tudom elmondani, tisztelt képviselőtársaim - és a kormánypártiakhoz szólok -, hogy ha önök tényleg komolyan azt hiszik és elhiszik, hogy az ebből származó bevételeket az egészségügy fogja megkapni, akkor én azt kérem önöktől, hogy kérjék meg a saját kormányukat, hogy mutassa be, hogy az ez évi finanszírozáshoz képest - itt körülbelül 50-60 milliárd forint többletbevételről van szó -, az ez évi egészségügyi finanszírozáshoz képest hol van az a plusz 50-60 milliárd forint, amit ígér a kormány ebből az adóbevételből. És nem a mínusz 80 milliárd, amit ígértek a gyógyszerkassza csökkentésére, hanem az a plusz, ami az idei összköltéshez képest növekmény.

Ezt mondtam az államtitkár úrnak, Szócska államtitkár úrnak, amikor még annak idején a bizottságban azt mondtam neki, hogy ha ő bebizonyítja, hogy egyébként annyival több finanszírozást kap az egészségügy, akkor megemelem a kalapomat előtte itt a nyilvánosság előtt, de ezt azóta se tudták nekem bemutatni, hogy nőtt volna az egészségügyi rendszer finanszírozása azokból a bevételekből, amiről Szócska államtitkár úr itt beszélt. Sajnos azt valószínűsítem, hogy ez is csak egy lózung, amivel a kormány ezt az intézkedéscsomagot megpróbálja elfogadtatni, hogy az ebből származó bevételeket majd az egészségügy kapja; még egyszer mondom, többletfinanszírozás, ezt mondták, hogy többletfinanszírozás, tehát az idei finanszírozáshoz képest plusz 60 milliárd. Ha ezt be tudják mutatni, hogy ez így lesz, akkor önök előtt is meg fogom emelni itt a kalapomat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 28 2012.10.09. 4:40  23-33

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak röviden szeretnék szólni a benyújtott módosító indítványok kapcsán a törvényjavaslatról. Képviselőtársaim már az általános vitában elmondták, hogy sajnálatosan súlyos késésben van ez a törvényjavaslat, mert hiszen január 1-jével megtörténik a piacnyitás, ehhez képest rendkívül későn fogadja el az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot. Nincs idő fölkészülni sem a Magyar Posta Zrt.-nek, sem pedig a potenciális versenytársaknak arra az időszakra, amely a jövő év január 1-jétől előttük áll.

E tekintetben is különösen érdekes az, hogy Nyitrai képviselő úr, aki előttem szólt, nyilvánvalóan a kormány magyar hangjaként benyújtott vagy 45 darab módosító indítványt, amelyek részben részletkérdéseket (Dr. Nyitrai Zsolt: Huszonötöt!), másrészt stratégiai kérdéseket is módosítanak; ami azt jelenti tulajdonképpen, hogy az elmúlt időszak nem volt elégséges a kormánynak arra, hogy megfelelő koncepciót dolgozzon ki, és itt a törvényjavaslat vitája közben nyújtott be még számos módosító indítványt a törvényjavaslathoz. Persze azt már nem is feltételezzük, hogy ez egy tudatos módja a jogalkotásnak, mert hiszen az elmúlt két évben a kormány nagyon gyakran fordult ehhez a módszerhez, amikor nem akarta előzetesen föltárni a valóságos szándékát, benyújtott egyfajta törvényjavaslatot, majd képviselői módosító indítványok vagy bizottsági módosító indítványok vagy a záróvitához benyújtott módosító indítványok formájában gyakorlatilag átírták az egész törvényt, amit korábban benyújtottak.

Remélem, hogy most itt nem erről van szó. Egyébként azt nem vitatjuk, hogy a törvényjavaslat szándéka a Magyar Posta Zrt. pozícióinak a lehetőség szerinti védelme. Ugyanakkor kritikaként nyilvánvalóan meg kell fogalmazni azt, hogy ennek ellenére nem nyújt semmiféle perspektívát és fejlesztési lehetőséget a Magyar Posta Zrt. számára, tehát nem látható a törvényjavaslatból, hogy az infokommunikáció új eszközeit hogyan tudja majd a Magyar Posta a magyar állampolgárok érdekében a jövőben alkalmazni és fejleszteni. Mi nem vitatjuk nyilvánvalóan a törvényjavaslat szándékát, ugyanakkor az, amit Nyitrai képviselő úr is elmondott, hogy nagy valószínűséggel, lehet, hogy már a következő hónapokban módosítani kell a törvényjavaslatot, mert arra sincsen semmi garancia, hogy az Európai Bizottság ezt a törvényjavaslatot így, ahogy van, el fogja fogadni.

Mert feltételezhető, hogy azok a módosító indítványok, az a 45, amit képviselő úr nyújtott be nyilvánvalóan, nem volt egyeztetve, vagy ha egyeztetve volt, akkor esetleg a Magyar Posta Zrt. néhány szakemberével, de más illetékes szervezetekkel nyilvánvalóan nem volt egyeztetve, nem beszélve arról, hogy ez a változat nyilván nem volt kiküldve, nem küldték ki Brüsszelbe sem, hogy valamiféle véleményt vagy álláspontot fogalmazzanak meg. Tehát számíthatunk arra, hogy a következő hónapokban ismét itt lesz előttünk ez a törvény, ismét valamilyen átalakításra szorul, és a koncepciótlansága az, amit leginkább vitatunk. Erről nagyon részletesen beszélt Baja képviselő úr, aki a frakció nevében szólt hozzá az általános vitában.

Mindezekre tekintettel, meg arra is tekintettel, hogy a benyújtott módosító indítványokon keresztül nemigen látható a fejlődés a törvényjavaslat koncepciójában, mindezekre tekintettel mi nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot, nem vitatva azt, hogy szükség van rá, de nem egy ilyen törvényjavaslatra lett volna szükség.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 42 2012.10.09. 2:08  33-63

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetértve azzal, amit Tukacs képviselő úr elmondott, mégiscsak föl kell vetnem a törvényjavaslat kapcsán, hogy nyilvánvalóan a javaslat nem úgy fogalmazódott meg, hogy valaki a hasára ütött, és azt mondta, hogy ha eddig 5 milliárd forintos nagyságrendben lehetett vagyont átadni, milyen jó lenne, ha ez 15 milliárd forint lenne. Tehát valószínűleg sorozatban jelentek meg ilyen önkormányzati igények, és amikor a kormány nevében vagy a kormány támogatásával egy ilyen törvényjavaslat a Ház elé kerül, akkor legalább példálózva, ha nem is tételesen, de mégis jó lett volna, ha a Ház információt kap arról, hogy mire gondoltak akkor, amikor ilyen vagyonátadás lehetőségét teremti meg ez a törvényjavaslat.

Tehát gondolnak-e például arra, hogy azok az államosított múzeumok, amelyeket nemrégen államosított az állam, most visszakerülnek esetleg az önkormányzatok tulajdonába vagy kezelésébe, vagy valami más hasonló. De legalább tudnánk, hogy mire gondolnak, amikor ilyen vagyonátadási törvényt nyújtanak be a parlamenthez.

A másik bibije, és erre már csak fél percem van, hogy elmondjam, mégiscsak az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kistérségi társulások a törvény erejénél fogva december 31-én megszűnnek. Tehát gyakorlatilag ilyen értelemben erre a néhány hétre vonatkozik ez a jogszabály, mert azt követően egy korábban a kormánypárti többség által elfogadott törvény alapján megszűnnek a kistérségi társulások. Tehát ilyen értelemben a törvényjavaslat utolsó pillanat után születik, ez a része tulajdonképpen értelmetlen is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 72 2012.10.09. 15:11  63-131

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselőtársaim itt körülöttem azt mondták, hogy milyen könnyű dolgod van, Babák képviselő úr után szólhatsz, biztosan fog egy csomó olyan dolgot mondani, ami könnyűszerrel cáfolható. Ez részben következett be, mert hiszen a 15 perces időkeretének felét se fordította arra, hogy a 2011-es költségvetésről beszéljen, és ebben is számos olyan állítás fogalmazódott meg, ami nagyon-nagyon messze van az igazságtól.

Egy ilyen zárszámadási törvény kapcsán az ellenzéki pártoknak is olyan értelemben mérleget kell készíteniük, hogy annak idején, amikor 2010-ben a 2011. évi költségvetés vitája folyt a parlamentben, hogy akkor mit mondtak és mit állítottak, az mennyire teljesült, mennyire az következett be, amit az ellenzék állított, és mennyire nem az, amit a kormány próbált annak idején sugallni.

Képviselőtársaim már számos elemre fölhívták a figyelmet. Csak emlékeztetőül szeretném önöknek elmondani, hogy már a 2010. őszi vitában elmondtuk, hogy bizony ez a költségvetés meglehetősen ingatag lábakon áll, valószínűleg nem fog nyilvánvalóan teljesülni. Itt indulásként azért tisztázni kell, hogy szemben azzal, amit itt a kormánypárti képviselők sugallni próbáltak, hogy 2010-ben egy katasztrófa előtt álló országot vettek át és annak az irányítását, ezzel szemben tény volt - és itt Babák képviselő úr figyelmét is szeretném felhívni a tényekre - a gazdasági növekedés 2,6 százaléka. Tény volt, hogy az infláció 3 százalék közelében járt. Tény volt, hogy a GDP-arányos államadósság 80 százalék körül volt.

Erről érdemes annyit mondani itt az általános vitában, hogy ez az Európai Unió átlagának felel meg, ettől vannak lényegesen eladósodottabb országok, és az adósságállomány szempontjából az a meghatározó, hogy hogyan áll az ország gazdasági növekedése. Ha egy ország gazdaságilag növekszik, fejlődik, akkor egy magasabb államadósságot is képes finanszírozni, ellenben, hogy ha visszaesés van, mint ami most is, akkor nyilvánvalóan még egy alacsonyabb államadóssági szint is meglehetős terheket jelent egy állam számára.

Kezdjük talán azzal, hogy mit jósoltak önök a költségvetéssel kapcsolatban, mint mondott az ellenzék. Mi azt mondtuk, hogy ingatag lábakon áll. Be is következett, februárban már módosítani kellett ezt a költségvetést, és utána jó néhányszor, még legalább ötször módosították abban az évben a költségvetést, mígnem eljutottak 2011 novemberéig, amikor már olyan rossz állapotban volt a költségvetés, hogy kénytelenek voltak kérni a hazapaterolt IMF segítségét. Kérték, hogy segítsen az IMF finanszírozni a magyar költségvetést, hogy a stabilitása megmaradjon.

Az már persze más kérdés, hogy mind a mai napig ez a huzavona folytatódik az IMF-fel, egészen a mai napig, amikor teljesen nyilvánvalóvá vált az újságokban közzétett hirdetés alapján, hogy a kormánynak esze ágában nincs megállapodást kötni az IMF-fel. Megpróbál minden bajt és problémát az IMF nyakába zúdítani, az állampolgárok felé ezt üzenni, hogy mindenről az IMF tehet meg természetesen az előző kormányzat, és semmiről ez a mostani kormányzat.

Akkor vegyük sorra azokat a lépéseket és intézkedéseket, amit megtettek eme költségvetés kapcsán, és annak a következményeit!

Itt van mindjárt az egykulcsos személyi jövedelemadó. Erről azt mondták, hogy ez azért lesz jó egyébként, mert ott marad a pénz az állampolgároknál, nagyobb lesz a vásárlóerejük, többet fognak költeni, magasabb lesz a forgalom a kereskedelmi hálózatokban. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem következett be. Azt mondták, hogy ott hagyják a pénzt az állampolgároknál, majd az állampolgárok befektetnek, és munkahelyeket hoznak létre. Ez sem következett be.

Nyilvánvalóan egy dolog következett be, amit már képviselőtársaim itt többször hangsúlyoztak: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek ettől a gazdaságpolitikától, amit akkor elindítottak.

(12.40)

Nézzük a gazdasági növekedési tendenciákat is! Képviselő úr rosszul mondta: 2010-ben a gazdasági növekedés 2,6 százalékos volt, 2011-re 1,7 százalékra csökkent. Önök a költségvetési tervezetben még 3 százalékkal kalkuláltak, ami a végére 1,7 százalékra realizálódott, és mára már, ebben az évben mínusz 1 százaléknál tart a gazdasági növekedés, tehát visszaesés van. Egyáltalán nem az a folyamat következett be, amit a Matolcsy-féle gazdaságpolitika előre jósolt. Ennek mi a következménye? Az a következménye, hogy gyakorlatilag kéthavonta bejelentenek megszorító csomagot azóta is. Ugyanúgy, mint ahogy az előző, 2011-es költségvetés kapcsán, folytatódik ez a tendencia ebben az évben is. Éppen néhány nappal ezelőtt jelentett be a gazdasági miniszterük egy 400 milliárd forintos megszorító csomagot, aminek a következményeit természetesen majd a lakosság fogja viselni.

A másik súlyos következménye, amiről ma még itt nem is esett szó, hogy a magyar állampapírok a bóvli kategóriába kerültek, pontosan ebben az évben, 2011-ben. Tisztelt képviselőtársaim, ez azt jelenti, hogy nem befektetésre ajánlott kategóriában vannak a magyar állampapírok, ezért istentelenül magas kamatfelárral lehet eladni őket. Itt van ez a probléma, amiről megint csak nyilatkozniuk kellene a kormánypárti képviselőknek, hogy miért jó az a magyar állampolgároknak, hogy 7 százalékos kamattal finanszírozzák a magyar államadósságot, amikor lehetne 3 százalék körüli kamattal is finanszírozni. Milyen előnye származik a magyar állampolgároknak ebből a politikából, amit a Fidesz-kormány követ e tekintetben? Semmilyen! Nem beszélve arról, hogy Babák képviselő úr úgy próbálta beállítani, hogy az előző kormány által felvett 20 milliárdos hitelkeretet felélte és elköltötte.

Tisztelt Képviselő Úr! Tudja nagyon jól, hogy a 13,5 milliárd - amiről ön beszélt - felét az MNB tartalékába helyezte, nem beszélve arról a maradék 5 milliárdról, amiből a Fidesz-kormány idején MOL-részvényeket vásároltak. Akkor beszéljünk erről is, tisztelt képviselő úr, mert önök az elmúlt évben 500 milliárd forintot meghaladó összegért MOL-részvényt vásároltak. Kérdezem önöktől - de már huszadszor kérdezem a parlament plenáris ülésén -, hogy milyen előnye származott a magyar állampolgárnak abból, hogy a Fidesz-kormány ilyen nagyságrendű pénzért MOL-részvényeket vásárolt. Egyetlenegy érvet nem hallottam még itt a plenáris ülésen, hogy a magyar állampolgárnak milyen előnye származott belőle. (Babák Mihály: Miért adtátok el?) Olcsóbb lett a benzin? Nem lett olcsóbb, mert nyakló nélkül emelik a jövedéki adót. Ilyen magas benzinárak nyilvánvalóan korábban elképzelhetetlenek voltak; a kormányváltás idején 300 forint környékén volt az üzemanyag ára, most meg 450 forint környékén van. Ez az előny származott abból, hogy a MOL-részvényeket a Fidesz-kormány megvásárolta, és ezért kellett ezeket a megszorító lépéseket ezt követően tenni, hogy ilyen részvényvásárlásra költse az adófizetők pénzét a kormány?

A cégek eladósodásáról, tisztelt képviselő úr meg a bankokról, a hitelezés válságáról. A hitelezés válságát, tisztelt képviselő úr, az önök által elfogadott bankadók és azoknak a következményei okozták. Odavezetett ez a gazdaságpolitika, hogy a mai napon már gyakorlatilag egyetlenegy bank sem ad hitelt a gazdasági társaságoknak, mert nincs miből hitelt adniuk. De a helyzet még súlyosabb, mert ma már az önkormányzatoknak se adnak hitelt. Azok az önkormányzatok, akik finanszírozási problémákkal küzdenek, és az olyan időszakokat, amikor nincs adóbevételük, nem tudják másképpen finanszírozni, mint áthidaló kölcsönökkel, nem kapnak ilyen kölcsönöket, mert azt mondják, hogy olyan mértékben bizonytalan az önkormányzatok helyzete, hogy nem kapnak a bankoktól hitelt. Számos önkormányzat áll csőd közeli helyzetben ebből az okból kifolyólag.

Utalt itt arra a képviselő úr, hogy micsoda nehézségekkel küzdött a Fidesz-kormány, mert a megyei önkormányzatok által felvett hiteleket is finanszíroznia kellett. Azt már természetesen számtalanszor elmondtuk itt a parlament plenáris ülésén is, hogy ugyan már ki biztatta a megyei önkormányzatokat arra, hogy nyakló nélkül vegyék fel ezeket a hiteleket. A Fidesz vezető politikusai biztatták őket, hiszen ezek mind fideszes önkormányzatok voltak - egy kivételével -, és biztatták őket, hogy nyugodtan adósodjatok csak el, legfeljebb az fog történni, hogy ha a mi kormányunk jön, akkor majd valamit csinálunk. Csináltak is: államosították a megyei önkormányzatok vagyonát, lényegesen magasabb összeggel, mint amennyi adósságuk volt. A másik, amit akkoriban mondogattak, hogy ha nem mi leszünk, akkor majd oldja meg ezt a következő kormány.

Ennek a levét isszuk most mindennapjainkban, tisztelt képviselő úr, arról aztán nem beszélve, hogy ha megvizsgálnánk - ami majd jövőre következik el az ez évi zárszámadás tárgyalása kapcsán -, hogy azok az egészségügyi intézmények, kórházak vagy megyei intézmények, amelyeket államosítottak, mennyivel jobban és mennyivel hatékonyabban működtek ebben az évben, mint az azt megelőző években. Csökkent-e például a kórházak adósságállománya az elmúlt időszakhoz képest, amióta számos funkciót elvettek tőlük meg államosították őket? Tudunk számos olyan kórházról, tisztelt képviselőtársaim, amelyeknek megduplázódott az adósságállománya ez alatt az idő alatt, az elmúlt egy évben a korábbi időszakhoz képest. Nyilván erről is - majd képviselő úr választ ad rá - az előző kormányzat tehet, mint ahogy a lakosság devizaadósságáról is. Nagyon sok ilyen fideszes parlamenti képviselő van, körülbelül százról beszéltek annak idején, amikor ez téma volt itt a Házban, hogy hányan vettek fel devizaalapú hitelt annak idején. Nyilván őket is csalfa szándékkal az előző kormányzat direkt módon megtévesztette, nem pedig a saját érdeküket és a saját zsebüket nézték akkor is, mint ahogy most is, mert amikor a Fidesz-kormány elfogadta azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tették számukra az előtörlesztést, ezzel megint csak ők jártak jól. Akkor is ők jártak jól, amikor kedvező kamatozással tudtak hitelt felvenni, meg most is ők jártak jól, akik kedvező módon tudták előfinanszírozottan visszafizetni a kölcsöneiket. Ez az igazság ezzel kapcsolatban, tisztelt képviselő úr. Miért nem erről beszélnek? Miért nem ezt mondják el a választópolgároknak, akik egyébként hallgatják itt a parlament ülését? Szemben azzal, amit képviselő úr mondott, az export jelentősen visszaesett; 2010-től kezdődően egészen 2011-en keresztül és ebben az évben is jelentősen visszaesett az export, ami aztán nyilvánvalóan rátesz egy lapáttal a gazdasági visszaesésre.

Kellene szót váltanunk arról, mert még nem nagyon beszéltünk róla, hogy az Állami Számvevőszéknek is itt kellene ülnie, hiszen az ő jelentését is tárgyaljuk, és eléggé érdekes, hogy az Állami Számvevőszék egy ilyen napirendi pont kapcsán nem képviselteti magát. A Számvevőszék véleménye meglehetősen visszafogott volt ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Már többször kifejtettük azt a véleményünket, hogy az ÁSZ nagy bátorságot tanúsít akkor, amikor az előző MSZP-kormány tevékenységét kell kritizálnia. Amikor a Fidesz-kormányról kellene hiteles szakmai álláspontot képviselni, akkor már persze nem ilyen vitézek, most meg még itt sincsenek, hogy legalább elmondanák, hogy egyébként ők hogyan gondolkodnak erről a dologról.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, a 2011-es zárszámadás kapcsán teljesen nyilvánvalóvá vált mostanra, hogy az a gazdaságpolitika, amit a Fidesz követ, csődbe viszi az országot, csődbe viszi az embereket. Egyre több és több olyan ember él Magyarországon, akik a létminimum alatt vagy a létminimum környékén élnek. A legnagyobb tragédia az, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyre több fiatal hagyja el az országot, mert nem látnak perspektívát, nem látnak lehetőséget Magyarországban, és ezeknek a fiataloknak a többsége már nemigen fog ide visszatérni. Ez jelentheti Magyarország számára a legnagyobb tragédiát.

Köszönöm szépen.

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 82 2012.10.09. 2:13  63-131

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nyilván Babák képviselő úr is számba vette azt, hogy a devizaeladósodás problémájához mennyiben járult hozzá a forint árfolyamromlása, amihez nagymértékben hozzájárult a Fidesz-kormány intézkedése, illetve a Fidesz parlamenti frakciója néhány vezető politikusának a megnyilatkozása, ami oda vezetett, tisztelt képviselő úr, hogy adott pillanatban a forint árfolyama a 315 forintot is elérte az euróval szemben. Nyilvánvalóan egy ilyen árfolyamromlás hozzájárult ahhoz, hogy olyan visszafizetési problémák keletkeztek a devizahitelek kapcsán, mint amiről természetszerűleg ön is beszélt.

De kellene szót váltani és beszélni arról, amiről hallgatnak, nem szólnak egy szót se, hogy mire költötte a kormány azt a közel 3000 milliárd forintot, amit ellopott a magánnyugdíjpénztáraktól.

(13.00)

Egyszerűen elképesztő, hogy önök itt ülnek, kormánypárti képviselők, és erről a tényről nem beszélnek. Mindenfélét összevissza hablatyoltak annak idején, amikor ezt a jogszabályt elfogadták, hogy miért kellett, merthogy a magánnyugdíjpénztárak tönkretették a befektetett pénzt, és gyakorlatilag tönkretették az ott befektető állampolgárokat.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezzel szemben a tény az, hogy fideszes parlamenti képviselők milliós nagyságrendű kamat-hozzájárulást kaptak, amikor gyakorlatilag elvonták a megtakarításaikat, a hozamot kifizették a magánnyugdíjpénztárak, s milliós nagyságrendű forráshoz jutottak hozzá fideszes képviselők, és akkor ilyeneket mondanak, hogy a magánnyugdíjpénztárak felélték a megtakarításokat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 116 2012.10.15. 2:01  115-124

KOVÁCS TIBOR (MSZP). Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Három témakörben szeretném kérdezni önt. Nem tudom, tudja-e, hogy az idén végzett orvosok és fogorvosok többsége a mai napig, október közepéig nem kapta meg a hatóságoktól a szükséges engedélyeket, illetve nem kapták meg az orvosi bélyegzőjüket, amelyek nélkül nem tudják elkezdeni a munkájukat.

Kérdezem az államtitkár urat, hogy ilyen gazdagok vagyunk, hogy megengedhetjük magunknak, hogy az idén végzett több száz orvos közül nagyon sokan nem tudják elkezdeni a munkájukat, sőt valószínűsítem, hogy ez arra inspirálja őket, hogy elhagyják az országot. Az abszurdum a dologban az, hogy a 3 héttel ezelőtt elküldött írásbeli kérdésemre a miniszter úr a válaszában, valaki által aláírva, mert nem a miniszter írta alá, az előző kormányt, és személy szerint engem tett ezért is felelőssé, hogy ez így történik. Hát ez egészen abszurdum!

A második: a sikerpropaganda ellenére, tisztelt államtitkár úr, egy képviselőtársamnak adott válaszból kiderül, hogy ez év júniusában a kórházaknak magasabb volt az adósságállománya, mint 2010-ben. Akkor mire volt jó az egész hercehurca, az egész államosítási folyamat, hogyha ennyit sem tudtak elérni?

A harmadik: hogy teljes káosz legyen az egészségügyben, október közepén nem lehet tudni azt, hogy mi a kormány valós szándéka azokkal a rendelőintézetekkel, amelyek önkormányzati fenntartásban vannak. Hallottunk már mindenféle alternatívát erről. Az önkormányzatok nem tudnak tervezni, nem tudnak a jövő évre vonatkozó költségvetést elkészíteni, mert nem ismert a kormány szándéka, nem tudható az, hogy hogyan kívánják ezeket tovább működtetni.

Várom válaszát, tisztelt államtitkár úr! (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 122 2012.10.15. 1:08  115-124

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Sajnálom, hogy a minisztériumon belüli információáramlás olyan rossz, hogy egy több mint 3 héttel ezelőtt feltett írásbeli kérdésemre valaki válaszol a miniszter nevében az ön minisztériumából, és ez olyan válasz, amiben az előző kormányt és engem személy szerint tesz felelőssé, mondván, hogy a mai napig az a rendszer működik, ami az előző kormány idején.

(15.40)

Csakhogy az a különbség, tisztelt államtitkár úr, hogy a mi kormányunk idején ezeket az ügyeket egy-másfél hónap alatt elintézték, és mindenki hozzájutott ehhez a dokumentumhoz, most meg már négy hónapja nem lehet tudni, hogy mi történik.

A lejárt tartozásokról van szó, tisztelt államtitkár úr, tehát ezek viszont egymilliárd forinttal most magasabbak, mint 2010-ben voltak, tehát semmilyen hatékonyságjavulásról ezen a téren nem beszélhetünk. A rendelőintézetek működtetéséről pedig már egy évvel ezelőtt is beszéltek, hogy azt is államosítani kívánják, most meg kiderült, hogy azt sem tudják, mit akarnak, és hogyan akarják működtetni. Hogyan tervezzenek így komolyan az önkormányzatok a jövő évi működésre vonatkozóan?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 196 2012.10.15. 2:20  195-205

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, azt kell mondjam ezen törvényjavaslat kapcsán, hogy a javaslat címe sem felel meg a valóságnak. Természetesen nincs szó arról, hogy az egészségügy többletforrásokat kapna, sőt éppen az ellenkezője az igaz, a következő évben kevesebb forrásból gazdálkodhat az egészségügy. Egyszerűen, tisztelt képviselőtársaim, pénzbehajtásról szól a történet, és a javaslat indoklása egyszerűen kétszínűnek mondható, ami megfogalmazódik benne.

Csóválhatják a fejüket azok az emberek, akik átalakították a gépjárművüket például autógázas üzemmódra, ráköltöttek több százezer forintot, és most azt tapasztalhatják, hogy a kormány megemeli az autógáz jövedéki adóját két lépcsőben majd' 100 százalékkal. Tehát lényegesen drágább lesz ez az üzemanyag, így az átalakítások megtérülésére várhatnak az autósok.

Valóban komolyan gondolják-e, tisztelt képviselőtársaim, és főleg a kormánypárti orvosokat kérdezem, hogy ha a dohánytermékek és az alkoholtermékek adóját azért kell emelni, mert azok az egészségre károsak, akkor hogy van az, hogy az a házilag főzött pálinka, amely után nem kell adózni, nem ártalmas az egészségre. Ezek szerint a kormánypárti orvosok azonosulnak azzal a tétellel, hogy mégiscsak elegánsabb májrákban meghalni, amit az ellenőrizetlen minőségű pálinka okoz, mint tüdőrákban, amit természetesen a dohánytermékektől kaphatnak az állampolgárok. Arról természetesen már nem is beszélek, hogy ez a törvényjavaslat is tartalmaz olyan elemeket, amelyek következtében a köztársasági elnök valószínűleg ezt a javaslatot is vissza fogja küldeni önöknek, és a következő hetek valamelyikén ismét tárgyalhatjuk ezt a javaslatot, de ennek a részleteiről Tukacs képviselőtársam fog beszélni.

Mindezekre tekintettel mi nem tudjuk támogatni az indítványt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 138-140 2012.10.29. 2:14  137-148

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Igen.

ELNÖK: Igen, öné a szó, képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy évvel a fekvőbeteg-ellátó rendszer államosítása után úgy gondolom, föltehetjük azt a kérdést - különösen az oktatási rendszer államosítását megelőzően -, hogy ez az új rendszer hatékonyabban vagy jobban működik-e, mint a korábbi.

Két héttel ezelőtt Szócska államtitkár úr nem tudott válaszolni arra a kérdésemre, hogy a kórházak ma miért magasabb kifizetetlen számlákkal rendelkeznek, mint két évvel ezelőtt, a kormányváltás időszakában. Föltehetjük a kérdést, hogy javult-e az ellátások színvonala. Nem tudom, hogy államtitkár úr találkozott-e olyan beteggel vagy olyan orvossal, aki azt mondaná, hogy javult az ellátások színvonala. Egyszerűbb lett-e az ellátórendszer, tisztelt államtitkár úr? Talán meg kellene kérdezni azokat az orvosokat, akik az alapellátásban dolgoznak, vagy meg kellene kérdezni a mentőszolgálatokat, hogy nekik mi a véleményük erről az új rendszerről.

Csökkentek-e a várólisták, tisztelt államtitkár úr? Éppen ellenkezőleg. Némely területen már olyan hosszú a várólista, hogy egyszerűen beláthatatlan hosszúságúak. Az alapellátásban dolgozók helyzete napról napra romlik, már csak azért is, tisztelt államtitkár úr, mert mára már tömegessé vált az elvándorlás, külföldre vándorlás az egészségügyből, mert itthon az orvosok, de nemcsak az orvosok, hanem a szakápolók sem tudnak megélni a jövedelmükből. Előre látható volt a gyógyszerkassza hatalmas problémája és a jövőben még inkább. Napi hír az, hogy az inzulinforgalmazók egy része ki akar vonulni az országból, mert nem látja a helyzetét biztosítottnak.

Ez az a káosz, amire önöknek válaszolni kellene, tisztelt államtitkár úr. Remélem, hogy most érthető magyarázatokat ad ezekre a kérdésekre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Garai István Levente: Ez nem káosz, hanem népirtás.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 146 2012.10.29. 1:09  137-148

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Rendkívül sajnálom, hogy államtitkár úr azokra a felvetésekre, amelyeket én itt elmondtam, azokra egyre sem válaszolt.

Kérdésként fogalmaztam meg, tisztelt államtitkár úr, hogy magasabbak-e a kifizetetlen számlái a kórházaknak most, mint két évvel ezelőtt. Két héttel ezelőtt államtitkár úr is elmondta, hogy valamivel magasabbak, mint korábban. Rendezettebb vagy jobb-e az ellátás a kórházakban, mint a korábbi időszakban volt? Erre nem adott választ, tisztelt államtitkár úr. Nem adott választ arra sem, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy itt tartsák az orvosokat, akik ma már tömegesen vándorolnak el külföldre megélhetést keresni, azért, mert nem találják itt Magyarországon a megélhetést. Rendezettebbé tették úgymond az ellátórendszert. Ma kaotikus viszonyok vannak! Menjenek el a mentőszolgálatokhoz vagy az alapellátásban dolgozókhoz, és kérdezzék meg tőlük!

Ezekre a kérdésekre próbáljon válaszolni, és ne hablatyoljon összevissza, hogy mi volt nyolc évvel ezelőtt Magyarországon! (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 249 2012.10.29. 5:10  240-284

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, hogy egészen meg vagyok döbbenve, és el vagyok képedve, hogy két olyan szakember, mint államtitkár úr, illetve Bencsik képviselő úr, abban, amit elmondtak, hisznek is, és komolyan gondolják, hogy amit itt előadtak, az úgy is van.

Tehát egy ilyen javaslatot, amely szándékát tekintve tökéletesen értelmetlen, tartalmilag pedig dilettáns előterjesztés, tisztelt államtitkár úr, ön kritika nélkül, amikor önnek a helyettes államtitkára a gazdasági bizottság ülésén tíz percen keresztül sorolta, hogy milyen hiányosságai és milyen értelmetlenségei vannak ennek a javaslatnak, ezek után ön feláll és azt mondja, hogy a kormány nevében támogatják ezt az indítványt. (Dr. Fónagy János: Tárca! Nincs még kormányálláspont!) Egyszerűen egészen elképesztő és érthetetlen arra hivatkozni, hogy az ellátás biztonsága szempontjából meghatározó jelentősége lenne annak, hogy egy ilyen társaság állami tulajdonban van vagy nincs állami tulajdonban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mondjon példát arra, hogy az elmúlt tíz évben mikor - pedig voltak kritikus időszakok, mind időjárás szempontjából, mind egyéb más szempontból mikor -, volt bármilyen csekély mértékben is veszélyben a lakosság földgázellátása amiatt, mert ez a földgáztároló, a stratégiai földgáztároló nem állami tulajdonban, hanem magántulajdonban volt. Mondjanak egyetlenegy példát is erre a dologra!

Vagy magyarázzák már el, hogy jelenleg, amikor a jogszabály előírja kötelezően, és ezt egyébként az üzemeltetők mindig betartották, hogy csak a kormány illetékes minisztériumának engedélyével használhattak fel földgázt ebből a stratégiai tárolóból, akkor egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy a kormány az adófizetők pénzéből miért akar több mint százmilliárd forintot költeni egy ilyen tárolónak a megvásárlására. Az, amit államtitkár úr elmondott, hogy itt valami új beruházásról lenne szó, lehet, de nincs benne a törvényben. A törvényből az értendő és az érthető, hogy a jelenlegi stratégiai földgáztároló is a hatálybalépést követően azonnal állami tulajdonba kell hogy kerüljön. Csak akkor kodifikációs szempontból abszolút hibás a javaslat, mert ez a javaslatból nem derült ki.

Ha ez ilyen fontos kérdés, akkor mondják már meg, hogy a korábban 1,2 milliárd köbméterben meghatározott stratégiai készletet a Fidesz kormányzása idején miért csökkentették 800 millió köbméterre. Ez egyszerűen érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy miközben arra hivatkoznak, hogy ennek a földgáznak a lakossági ellátás szempontjából milyen meghatározó jelentősége van, erre föl egyharmaddal csökkentik a tárolt mennyiséget, ráadásul ismert, hogy ez egy nagyobb kapacitású tároló, amiről itt a törvényjavaslatban szó van, 1,7 milliárd köbmétert bír tárolni, tehát van kereskedelmi mennyiség is, amit ebben a tárolóban tárolnak.

Tehát a vita során további részleteket is el fogunk mondani, hogy miért tartjuk abszolút megmagyarázhatatlannak, értelmetlennek, fölöslegesnek, hogy miközben a kormány nem akar pénzt fordítani a pedagógusok fizetésének emelésére (Patay Vilmos: Honnan veszed?), amikor az egészségügyben óriási problémák vannak, miközben a gyógyszerkasszát százmilliárd forinttal akarják csökkenteni, aközben egy ilyen tökéletesen fölösleges kiadást, százmilliárd forintot miért akar elkölteni a kormány.

Netán arról van-e szó, hogy így akarnak segítséget nyújtani a MOL-nak például, hogy megszabaduljon attól a jelenleg veszteséges társaságtól, amit működtetni köteles? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A részletekről majd az általános vitában is fogunk beszélni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 251-255 2012.10.29. 16:03  240-284

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Van mondanivaló 15 percen keresztül erről a törvényjavaslatról, és természetesen csak akkor van értelme beszélni 15 percig egy ilyen javaslatról, ha azok, akik előterjesztői az indítványnak, illetve a kormány képviseletében az általunk felvetett gondokra és problémákra szakmai és érthető és elfogadható magyarázatot adnak, hogy miért van itt a parlament előtt ez a javaslat. Egyébként az indítvány illeszkedik a Fidesz eddigi törvényalkotási gyakorlatába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két és fél évben a Fidesz-kormány 15 alkalommal módosított energiatárgyú törvényeket, és ezek nem sorolhatók a legsikeresebb módosítások közé. Módosították az árszabályozásról szóló törvényt, különadókat vezettek be erre a területre, egyszerűbbek a kikapcsolási szabályok, ami természetesen a fogyasztókat hátrányosan érinti - mondom idézőjelben -, szétverték a KÁT-rendszert, ami korábban jól és megfelelően működött, a távhőtörvényt módosították, az atomenergia-törvényt, az engedélyesek felügyeleti díjának a módosítását, és ahogy az előbb is említettem már, a földgáz biztonsági készletnek a mennyiségét csökkentették 1,2 milliárdról 800 millió köbméterre.

Milyen következményei voltak, tisztelt képviselőtársaim, ezeknek a módosításoknak? Egyrészt elbizonytalanították az iparágban szereplőket. Az elmúlt években az energiaszektorban gyakorlatilag semmiféle fejlesztés nem valósult meg. Elmaradtak még a szükséges karbantartások is, így aztán az ellátás biztonságát leginkább ez veszélyezteti, nem pedig az, amit itt a törvényjavaslatban megfogalmaztak. Nemhogy új munkahelyek születtek volna, tisztelt képviselőtársaim, hanem teljes erőművek zártak be, a tiszapalkonyai, a barcikai, a tiszaújvárosi II. erőmű, ezek mind a Fidesz-kormány működésének ideje alatt zártak be, természetesen azért, mert a piaci és gazdasági viszonyok úgy alakultak a kormány működése kapcsán.

Mindez, tisztelt képviselőtársaim, ha a Fidesz-kormány arra bazírozik, hogy majd jön a gazdasági növekedés, ez azonnal problémákat okozhat, mert mindaddig, amíg a gazdaság visszaesésben van, annak nyilván az az automatikus következménye, hogy csökken az energiafelhasználás és -fogyasztás Magyarországon, addig ezek nem problémák, hogy az elmúlt időszakban semmiféle fejlesztés, karbantartás, felújítás nem volt. De ha beindulna a gazdasági növekedés, rövid úton bebizonyosodhatna az egyébként, hogy nincsen elég kapacitás, nem beszélve arról, hogy azok a határon átmenő kapacitások most sem megfelelő nagyságrendűek.

(18.40)

Meggyőződésünk, hogy a benyújtott javaslat illeszkedik abba a kapkodó, átgondolatlan, megfontolatlan jogalkotási gyakorlatba, amit eddig tapasztalhattunk. Azóta kiderült a törvényjavaslat benyújtását követően, hogy természetesen egyetlenegy érintettel sem történt egyeztetés a témakörben. Az érintetteket is derült égből villámcsapásként érte az előterjesztés, leszámítva természetesen, hogy ha az az eset következik vagy következett be, mint amiről beszéltem, hogy titkos háttér-megállapodások eredményeként a kormány így kíván segíteni egyes gazdasági társaságokon, ez egy más kérdés természetesen, de mondani kéne, hogy erről szól a történet.

Egyébként ebbe a körbe illeszkednének azok a javaslatok, amelyeket már megtapasztalhattunk Lázár János képviselő úr részéről, amikor annak idején polgármesterként Hódmezővásárhely problémáit a villamosenergia-rendszer tartozásai miatt úgy próbálta megoldani, hogy jogszabályokat terjesztett a parlament elé. Bencsik államtitkár úr, amikor államtitkár volt, akkor megtapasztalhatta ennek a jogalkotásnak a szakmára visszavetített következményeit.

Tehát szeretnék visszatérni: a törvényjavaslat indoklásában az szerepel, hogy a lakosság földgázellátásának biztonságát növeli az, hogyha ezek a földgáztárolók állami tulajdonban vannak. Próbáltuk természetesen megfejteni mi is, meg kérdéseket tettünk föl a bizottság ülésén a tekintetben, hogy ugyan mondják már meg, hogy azzal, hogy ebben a társaságban - hiszen egy tárolóról van szó, és ezt a tárolót jelenleg 75 százalékban a MOL, durván 25 százalékban a Széndhidrogén Készletező Szövetségben lévő tagok tulajdonolják - tehát ez a tulajdoni szerkezet megváltozik, és állami tulajdonba kerül ez a társaság, rögtön az a kérdés merül föl, hogy akkor mi az előterjesztők őszinte szándéka, és mi az őszinte szándéka a kormánynak.

Az-e az őszinte szándék, hogy ha Magyarországon valaki vagy valamilyen gazdasági társaság esetleg abban gondolkodott volna, hogy újabb stratégiai tárolót hozna létre, akkor az csak százszázalékos állami tulajdonban lehet és működhet a továbbiakban, vagy pedig arról szól a történet, hogy a meglévő stratégiai tárolót kívánja átvenni a kormány, nyilván megfelelő díj ellenében? A kettő között persze óriási különbség van. Államtitkár úr azt mondta, hogy csak az újakra vonatkozik a javaslat, de még egyszer szeretnék utalni arra, hogy a törvényben nem ez van. A törvényben az van, hogy a jogszabály hatálybalépését követően azonnal állami tulajdonba kell kerülnie ennek a stratégiai földgáztárolónak.

Hogyan működött ez a rendszer eddig? A kormány - az előző kormány - szinte Európában elsőként elfogadta a földgáz stratégiai tárolásáról szóló jogszabályt. Korábban az európai uniós tagállamokban nem nagyon volt ilyen, de miután a Széndhidrogén Készletező Szövetség működése alapján az volt valószínűsíthető, hogy ez egy fontos szempont, és Magyarország geológiai adottságai olyanok, hogy megvan a feltétele annak, hogy ilyen nagyságrendű föld alatti gáztárolókat kialakítsanak, megszületett a jogszabály, és ennek eredményeként létrejött ez a stratégiai tároló, aminek a tulajdonosai - amint elmondtam - a MOL, illetve a Szénhidrogén Készletező Szövetség.

De a stratégiai tároló működését nagyon szigorú jogszabály szabályozza. Ebben meghatározzák azt, hogy mikor milyen mennyiségű és milyen áron betárolt gáznak kell lennie, és ki az, aki engedélyt adhat ezen gáz felhasználására, és milyen feltételek és milyen körülmények között lehet fölszabadítani ezt a készletet. Ez a rendszer eddig hiba nélkül és jól működött. Nem is látszik semmiféle olyan aggály, hogy a jövőben miért ne működhetne ugyanígy tovább ez a rendszer. Ezért kérdés az, hogy miért akarja ezt a kormány állami tulajdonba venni. Mitől lesz stabilabb, jobban működő ez a rendszer, ha ez állami tulajdonba kerül? Mert mondják, hogy a piaci alapon működő tároló úgymond kiszolgáltatja Magyarországot a piac szereplőinek. Eddig sosem szolgáltatta ki, egyébként szabályozási kérdésnek kell a dolgot tekinteni, mert ha a jogszabályok bizonyos kötelezettséget előírnak ezekre a társaságokra, akkor a társaságoknak ezeket a jogszabályokat be kell tartaniuk, mint ahogy eddig mindig be is tartották.

Azt mondtam, hogy fölöslegesnek tartjuk, nem értjük, hogy miért akar erre az adófizetők pénzéből költeni a kormányzat akármennyit, mert nem tudjuk. A könyv szerinti érték alapján körülbelül ez 100 milliárdos nagyságrendű vagyon, de hogy valójában üzletileg, piacilag mennyi az értéke, ezt nem lehet természetesen tudni. Olyan szabályok vannak ebben a javaslatban, hogy az ebben érdekelt gazdasági társaságok tulajdonrészének részbeni értékesítése esetén is a kormányzatnak vagy a magyar államnak elővásárlási joga van.

Tudják-e, tisztelt képviselőtársaim, hogy kik a tulajdonosai például a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek? A törvény erejénél fogva minden olyan kereskedelmi cég, akik egyébként földgázimporttal vagy földgázforgalmazással foglalkoznak, így nemcsak azok a mindannyiunk által ismert társaságok vannak ebben, hanem mondjuk a Magyar Telekom meg az Auchan, meg számos más, nagy társaság. Ha ezt feltételezzük, hogy ha mondjuk, az Auchan egyes üzletrészei értékesítése kapcsán bejelentési kötelezettség van, és majd az Energia Hivatal ad engedélyt arra, hogy az üzletrészt értékesíteni lehessen, hát ez egész érdekes folyamatokat indítana el.

De most gondoljanak arra, hogy ott van a MOL! A MOL egy tőzsdén bejegyezett gazdasági társaság. A MOL részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. Ha eszerint értelmezzük a benyújtott jogszabályt, akkor az történik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a MOL részvényeit a tőzsdén nem lehet forgalmazni, csak akkor, ha valaki el akarja adni - szó szerint értendő a szöveg, tisztelt államtitkár úr, ön tudja nagyon jól, mert az ön szakmai stábja ezt a bizottsági ülésen is elmondta, hogy ilyen abszurdumok vannak a javaslatban -, ha szó szerint értjük és így marad a jogszabály, akkor tulajdonképpen megszűnik ezen társaságok tőzsdei kereskedése, mert hiszen lehetetlen azt kivárni, hogy egy részvény értékesítésénél majd az Energia Hivatal fog engedélyt adni arra vagy fogja kimondani 60 nap múlva, hogy a kormány igényt tart-e ezekre a részvényekre vagy nem tart igényt. Vagy netán mégiscsak ez van a dolog hátterében, hogy ily módon akarja úgymond megszerezni ezeknek a társaságoknak a befolyásos részesedését a kormány a törvény erejénél fogva?

Egyébként is, ha már itt tartunk a Magyar Energia Hivatalnál, eddig is meglehetősen erős jogosítványai voltak az Energia Hivatalnak. Ha tehát ilyen üzletrész-értékesítésre került volna sor azokban a társaságokban vagy a földgáztároló értékesítése kapcsán, az Energia Hivatal most is megakadályozhatta egyébként, hogyha nem látott garanciát arra, hogy a rendszert a továbbiakban stabilan működtessék.

Tehát számos olyan dilettáns megfogalmazás van ebben a törvényjavaslatban, ami egyszerűen működésképtelenné tenné. Az lenne a katasztrófa, ha ezt a törvényjavaslatot így fogadná el a Magyar Országgyűlés, ahogy be van nyújtva, ez biztos, hogy egyet jelentene: teljesen alkalmazhatatlan lenne azoknak, akiknek egyébként alkalmazni kellene ezt a jogszabályt, ki lennének téve annak, hogy fogalmuk sem lenne, hogy most nekik mi a dolguk és mi a felelősségük ezzel kapcsolatban.

(18.50)

Mindezekre tekintettel - és mondom, vég nélkül lehetne sorolni azokat a dilettáns megoldásokat, amelyeket ebbe a törvényjavaslatba beletettek, de ezt nem kívánom tovább folytatni - csak egyet mondjanak el, és egyet magyarázzanak meg: miért akarnak az adófizetők pénzéből egy jól és stabilan működő rendszert százmilliárd forintos nagyságrendért állami tulajdonba átvenni, amikor így is jól működik, és az állam, az adófizetők pénzére ezer más területen sokkal nagyobb szükség lenne, mint erre a területre, amely egyébként jól és biztonságosan működik piaci viszonyok között is. Miért nem akarják a kormánypárti képviselők az így rendelkezésre álló forrásokat például az oktatásügy, az egészségügy vagy számos más, problémával küzdő terület fejlesztésére fordítani, és miért akarják ilyen teljesen fölösleges kiadással terhelni a közszférát?

Mondják meg, hogy ha analógiát teremtünk a MOL-részvények vásárlása kapcsán, amikor szintén arról beszéltek, hogy az ellátásbiztonság szempontjából milyen meghatározó jelentősége van annak, hogy önök 500 milliárd forintot költöttek a MOL-részvények megvásárlására, most olcsóbb lett a benzin a benzinkutaknál? Most biztonságosabb az ellátás? Most nagyobb garanciát jelent a magyar állampolgárok számára?

ELNÖK: Képviselő úr, megkérdezem, hogy kíván-e az egy perc időmeghosszabbítással élni.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Fél perc múlva befejezem, elnök úr.

ELNÖK: Rajta!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tehát a javaslat teljesen analóg azzal, amikor a MOL vásárlására költöttek ilyen jelentős összeget. Az is mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen fölösleges, és arra lehet mondani, hogy eltőzsdézték az állampolgárok pénzét, mert a MOL-részvények árfolyama jelenleg legalább 150 milliárd forinttal kevesebbet ér, mint amiért akkor, annak idején megvásárolták. Nehogy ennél a javaslatnál is ugyanígy járjanak el!

Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, természetesen nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, mert elfogadhatatlannak tartjuk.

Köszönjük szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 259 2012.10.29. 2:07  240-284

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Volner Képviselő Úr! Minden, amit követelményként elmondott a stratégiai földgáztárolóval kapcsolatban, az most is így van. Most is a magyar kormány az, amely meghatározza, hogy a stratégiai földgáztárolóban hogyan lehet kezelni az ott tárolt földgázkészleteket. Meghatározza, mikor, milyen feltételekkel, ki használhatja fel az ottani készleteket.

Annak idején, a törvény erejénél fogva ez a stratégiai földgáztároló üzleti alapon jött létre, a kormánynak erre pénzt, energiát nem kellett költenie. A fogyasztók ellátása szempontjából semmilyen jelentősége nincs annak, hogy ez állami tulajdonban van vagy magántulajdonban, aminek a felhasználását jogszabályok rögzített módon írják elő.

Kérdésem - és föl kell tenni ezt a kérdést -, mennyivel biztonságosabb a lakosság fogyasztása szempontjából az a tény, amit ön is említett, hogy a kormány 500 milliárd forintért MOL-részvényeket vásárolt, és most már 24 százaléknyi tulajdonrésze van a kormánynak. Lehetne 25 is, csak azért nem lépnek efölé, mert egyébként akkor kötelező ajánlatot kellene tenni a többi részvény fölvásárlására is. Ez az egyik, de hát értelmetlen volt a vásárlás abból a szempontból is, hogy jelenleg a MOL működési szabályzatában az van, hogy függetlenül a tulajdoni hányadtól, mindenkinek csak 10 százaléknyi szavazati joga van.

Tehát egyszerűen az, amit kívánalomként megfogalmazott, az most is így van, és attól, hogy ráköltenek 100 milliárd forintot (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), nem lesz jobb a magyar fogyasztók szempontjából.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 263 2012.10.29. 2:13  240-284

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor szeretnék idézni önnek a törvényből. A törvényjavaslat rögzíti: "Az állam kizárólagos tulajdonában kell állnia a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti biztonsági földgáztárolóknak, továbbá az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik a biztonsági földgáztárolók üzemeltetése és működtetése." Ez expressis verbis kimondja azt, hogy a jelenlegi földgáztároló csak állami tulajdonban lehet, illetve csak az állam működtetheti ezt a tevékenységet. Tehát ha nem ez volt a törvényalkotás szándéka, akkor ezt meg kell változtatni a javaslatban, mert ez van benne, és ebből más következtetésre nem lehet jutni.

Azt a sugalmazást, amit az államtitkár úr itt a hozzászólása elején tett, amelyben azt sugalmazta, minthogyha én nem a választópolgárok érdekeit, hanem valaki más érdekeit szolgálnám, alapvetően visszautasítom. Azt kell mondanom önöknek, és önnek is azt kell mondanom, hogy ha a kormánynak illetve önöknek az volt a szándékuk, hogy a jelenlegi tulajdonosok, ha értékesíteni kívánják ezt az eszközt, akkor majd a kormány itt van és megvásárolja, mert üzleti alapon egyáltalán nem biztos, hogy erre tömeges érdeklődő és jelentkező lenne, de önök ezzel a törvénnyel úgymond a tulajdonost megsegítik azonnal azzal, hogy természetesen az állam megvásárolja, ha ő el akarja ezt adni. Ez mutatja azt, hogy én egyébként a választópolgárok érdekeit képviselem azzal, hogy szerintem ez fölösleges kiadás, és az adófizetők pénzét fölösleges erre a célra költeni. Hogyha a másik változat következik be, abból viszont le lehet vonni azt a következtetést, amit ön a hozzászólásában sejtetni engedett. Ezért utasítom vissza azt, amit az elején mondott ön.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 271 2012.10.29. 2:07  240-284

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Államtitkár Úr! A gáztároló - mint ahogy elhangzott - 1,7 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas. Ebből az önök döntése alapján, a mostani törvény szerint 800 millió köbméter az, ami biztonsági készletet jelent. Na most, miután a gázmolekulákat nem lehet szétválasztani, hogy ez a része tartozik a biztonsági, ez pedig a nem biztonsági, kereskedelmi kategóriába, ebből adódóan a biztonsági tárolót sem lehet kettéválasztani, hogy ez szolgálja a biztonsági készletezést, ezt vesszük állami tulajdonba, a másik részét meg meghagyjuk üzleti alapon működtetni, ezért az egészet akarják állami tulajdonba venni. Miután nem lehet kettéválasztani, tisztelt államtitkár úr, egy gáztárolóról van szó, ha a gáztárolót akarják államosítani, akkor az egészet akarják államosítani, aminek majd egy részét fogják a későbbiekben használni biztonsági tartaléknak, a másik részét pedig nyilvánvalóan üzleti alapon akarják működtetni.

Ne akarjuk ezt félremagyarázni, hogy ez nem így van! Mondja azt akkor, hogy az, amit a törvényben leírtak, mint ahogy több képviselőtársam is számon kérte, hogy nem akarják, nem akarják megvenni, meg nem akarják államosítani úgy, ahogy a törvényben le van írva, hanem majd ha valaki a tulajdonosok közül - amit mi vitatunk, hogy szükségszerű-e, szeretném mondani - el akarja adni, azt csak az államnak adhatja el. Ezt vitatjuk, hogy erre szükség van-e vagy nem. Egyébként pedig az, amit elmondtam, hozzátartozik a dolog lényegéhez, úgy gondolom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 279 2012.10.29. 2:18  240-284

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Aradszki képviselő úr a pozíciójából adódóan nyilvánvalóan lényegesen tájékozottabb ezen a területen, mint bárki más itt a teremben. Azért én szeretném megkérni Aradszki képviselő urat, vázoljon fel itt egy olyan esetet, egy olyan üzleti lehetőséget, amikor Magyarországon a földgáz biztonsági készletezés azért bizonytalanodna el, mert a jelenlegi tulajdonosok esetleg egy más tulajdonosnak akarnák a tulajdonukat eladni, és ezt nem az állam szerezné meg, hanem egy másik tulajdonos. Legyen szíves, magyarázza el nekünk, mindannyiunknak, hogy ez milyen kockázatot jelent a magyar felhasználók szempontjából.

S aztán jó lenne, ha azt is elmagyarázná, illetve elmondaná itt a többi képviselőtársamnak, hogy is volt az, amikor a kormány egy törvényjavaslat kapcsán lecsökkentette a készletezett mennyiséget 1,2 milliárdról 800 millióra, és azt a 400 millió köbméternyi betárolt gázt milyen áron, mikor és miért pont akkor használta fel arra a célra, amire felhasználta. Nyilvánvalóan egy olyan árhullám időszakában használta ezt fel a kormány, amikor ezzel a mennyiséggel törte le az árakat és fékezte meg azt az árhullámot, ami éppen üzleti módon, de kialakult és kibontakozott.

Jó, ha ezeket az üzleti háttér-információkat is elmondja akkor, amikor valami mellett vagy valami ellen érvel. Kérem, fejtse ki az álláspontját abban, hogy milyen veszélyt jelent az ellátás szempontjából az, ha a tulajdoni hányadot nem a MOL, hanem az állam vásárolja meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 46 2012.10.30. 2:38  29-77

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! az ön egyik helyettese a gazdasági bizottság ülését úgy kezdte, hogy a kormány folytatja azt az utat, amin elindult.

Tisztelt Államtitkár Úr! Jó lenne, ha észrevennék, hogy ez az út a szakadékba vezet, lassan már ott tartunk a szakadék szélén. Az a gazdaságpolitika, amit az adópolitika alapoz meg az önök részéről, idevezetett, hogy immár ebben az évben bizonyosan jelentős gazdasági visszaesés lesz, és a gazdasági elemzők már a jövő évre is gazdasági visszaesést vagy stagnálást prognosztizálnak, tehát jó lenne, ha fölébrednének.

A másik elem, ami elhangzott az ellenzék részéről, hogy milyen képtelen helyzet az, hogy benyújtanak egy adócsomagot a parlament elé, ami részletszabályokat tartalmaz. Sőt azt mondom, vannak olyan elemek benne, amelyek az adózás szempontjából kedvező elemek, ugyanakkor a súlyos megszorító intézkedéseket tartalmazó módosításokat, amelyeket Matolcsy I. és Matolcsy II. néven szoktak nevezni, azokat majd bizottsági módosító indítvány formájában kívánják benyújtani. Még csak arra sem vállalkoznak, hogy képviselői módosító indítvány formájában nyújtsák be a parlamentnek, hogy legyen legalább valami idejük a képviselőknek tanulmányozni ezeket a javaslatokat, legyen idő a bizottságban megvitatni és véleményt alkotni ezekről a javaslatokról. Az utolsó pillanatban, a korábbi gyakorlatuknak megfelelően, eltitkolva a képviselők elől, eltitkolva a közvélemény elől, eltitkolva az érintettek elől, az utolsó pillanatban bizottsági módosító indítványként akarják azokat a javaslatokat benyújtani, amelyek alapvetően meghatározzák a jövő évi adópolitikát.

Elhangzott képviselőtársaim részéről is, részleteiben fogjuk elemezni nyilván a vita során, hogy miért gondoljuk azt, hogy ez a csomag még ráadásul a magasabb jövedelműeknek kedvez. Csak két elemet emelnék ki belőle. Az egyik a különböző illetékek változtatása. Például az öröklési illeték is a gazdagabbaknak kedvez, de a regisztrációs adóról is ugyanez mondható el: aki nagy értékű járművet vásárol, annak ugyanennyi lesz az adója (Az elnök csenget.), mint az alacsonyabb értékűnek.

Mindezekre tekintettel nem támogatjuk a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 174 2012.11.05. 2:11  173-176

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Matolcsy nemzetgazdasági miniszter úr által meghirdetett költségvetési zárolásból 3,3 milliárd az egészségügyi ágazat kereteit kurtítja. Az ÁNTSZ és az Országos Mentőszolgálat kerete 400-400 millió forinttal, a szak-államtitkársági fejezet előirányzata, illetve a háttérintézmények, benne az Országos Vérellátó Szolgálat összesen további közel 400 millió forinttal használhat fel kevesebbet. A zárolási kötelezettség fennmaradó részét, mintegy 2 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alap kasszájából vennék el, onnan, ahonnan már amúgy is hiányzik 3,8 milliárd forint. Ebből fizetik például az egészségügyi dolgozók bérét. A hírek szerint azt sem tudják az illetékesek, hogy a decemberi bért miből fogják kifizetni.

Ha elveszik a mentőszolgálattól a jelzett összeget, akkor nem jut pénz a felújításokra, nem tudnak például téli gumit venni a mentőautókra. Mások mellett ez is veszélyezteti a mentésben részt vevők munkáját. Előfordulhat, hogy szükség esetén 24 órás esetkocsik munkaidejét korlátozzák majd a felére. Az Országos Mentőszolgálat a kötelező garantált munkabér fedezetét még mindig nem kapta meg a kormánytól, és csak emiatt 820 millió forint hiányzik a kasszájukból.

Kérem tisztelt államtitkár urat, hogy a szokásos nyolcévezésen és hablatyoláson túl konkrétan válaszoljon a következő kérdésekre. Miből lesz a mentőszolgálatnak téli gumira vagy az esetkocsik működtetésére pénzük? Lesz-e pénz az egészségügyben dolgozók bérére? Mi fog történni a kórházak kifizetetlen számláival? Hogyan, miből fogják kifizetni azokat? Vagy a beszállítók is készülhetnek a legrosszabbra?

Várom az érintetteknek megnyugtató válaszait. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 87 2012.11.06. 2:07  18-142

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Én az önök helyében nagyon szégyelltem volna magam, miközben hallgatták a saját miniszterüket (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból.), aki annyi butaságot és annyi demagógiát mondott a felszólalásában, hogy az már szégyellnivaló volt. (Wittner Mária: Ez nem demagógia, ez tény!)

Sajnálatos, hogy Pálffy képviselő úr felállt, és folytatta ugyanezt a demagógiacunamit, amit a minisztere elkezdett.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy annak idején az emlegetett száznapos programokat a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja megszavazta. Ezt megelőzően abban a választási kampányban, amit ön emlegetett, képviselő úr, akkor a Fidesz képviselői javasolták a tizenharmadik havi nyugdíjat meg a tizennegyedik havi bért is egyébként, mert úgy gondolták, hogy ez finanszírozható.

Kérdés természetesen, hogy ha a Fidesz tisztában volt azzal, hogy nincsenek meg a forrásai ezeknek a száznapos programoknak, akkor miért szavazták meg ezeket a programokat. Nyilván felelőtlenségből, tisztelt képviselő úr. (Kőszegi Zoltán: Miért, ki kormányzott?) Ha a felelősöket keresik, szeretném még felhívni a figyelmüket arra, hogy rendkívül sajnálatos, hogy ebben a vitában pontosan arról nem esett szó, hogy egyébként hogyan kívánják kezelni ezt a helyzetet, hogyan kívánják finanszírozni az államadósságot. Ugyanis az is kiderült itt a vitában, hogy a legnagyobb problémát önöknek az jelenti, hogy a gazdasági visszaesés miatt, a gazdasági növekedés nullára csökkenése miatt nincsenek bevételek, nincs miből finanszírozni az államadósságot, ami korábban, a növekedés fázisában könnyűszerrel finanszírozva volt.

Na, erről nem mondtak önök ebben a vitában még egyetlenegy hangot sem, és azt kérném önöktől, hogy mivel megjött államtitkár úr, talán ezzel kapcsolatban is mondana néhány olyan elképzelést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amivel a kormány kezelni szeretné ezt a helyzetet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 303 2012.11.19. 5:03  294-316

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság most már menetrendszerűen méltatlan körülmények között és méltatlan napirendek kapcsán tárgyalja ezeket a javaslatokat, nem nyújtva megfelelő időt a képviselőknek arra, hogy kifejthessék a szakmai vagy politikai álláspontjukat egyes javaslatok kapcsán, az utolsó pillanatra összehívott bizottsági üléseken erre már nincsen mód.

Méltatlan a bizottsági vita a tekintetben is, tisztelt helyettes államtitkár úr, hogy most már menetrendszerűen mindig köztisztviselők, újabban már nem is főosztályvezetők, hanem osztályvezetők képviselik a kormányt mindenféle felhatalmazás nélkül a bizottsági vitában anélkül, hogy érdemi válaszokat adnának a bizottságban fölmerült kérdésekre. Egyszerűen ez elfogadhatatlan és méltatlan a parlament működéséhez, hogy a kormány semmibe veszi a parlament munkáját, a parlamenti bizottságok munkáját, pedig van annyi államtitkár és helyettes államtitkár ebben a kormányban, mint égen a csillag, mégse képesek képviselni a kormányt egy ilyen nagyon fontos ügy tárgyalása kapcsán.

Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy egy jubileumi költségvetési módosítás van előttünk, immár 11. alkalommal módosítja az ez évi költségvetést ez a kormány, tehát minden hónapra jutott egy. Ez is mutatja, hogy milyen alapossággal és megfontoltsággal nyújtották be annak idején ezt a javaslatot a parlamentnek, és hogyan működik az a gazdaságpolitika, amit Matolcsy miniszter úr fémjelez; most már nemcsak Magyarországon tudják ezt róla, hanem a világ számos pontján.

Kialakult a törvényjavaslat számos pontjával kapcsolatban itt is a bizottsági vélemények kapcsán vita. Megjegyzem, természetesen a gazdasági bizottságban most sem hangzott el kormánypárti vélemény, amit a képviselőtársam elmondott, azt a törvényjavaslatból olvasta ki. Egyébként kormánypárti képviselők most se szólaltak meg a bizottsági vitában a törvényjavaslat kapcsán, tehát nyugodtan elmondhatnám, hogy én mondom a többségi és kisebbségi véleményt is, mert többségi vélemény nem volt, én meg mondom a kisebbségi véleményt.

Na, akkor kapcsolódjunk azokhoz a témákhoz, amelyekről már képviselőtársaim beszéltek! Itt van ennek az önkormányzati adósságfinanszírozásnak a kérdése. Felmerült a bizottsági vitában egyrészt, hogy milyen megfontolásból kapnak ezek az önkormányzatok, akik egyébként eladósították a saját önkormányzatukat, úgymond ilyen kárpótlást, és mi van azokkal az önkormányzatokkal, amelyek egyébként megfontoltan, körültekintően, a lehetőségeikhez mérten gazdálkodtak az elmúlt években. Azok most bánhatják ezt, hogy nem viselkedtek úgy, mint azok a felelőtlen önkormányzatok, amelyek egyébként eladósították a saját önkormányzatukat, meg felelőtlen volt a Fidesz-frakció is egyébként.

Szeretném elmondani önöknek, hogy akkor, amikor az MSZP-kormány kezdeményezte, hogy korlátozzuk az eladósodását az önkormányzatoknak - ahogy önök ezt most megtették, mert korlátozták az önkormányzatok ezen lehetőségeit -, akkor bezzeg nem járultak hozzá a kétharmados szabályozás miatt, hogy ezt az MSZP-kormány megtegye. Most természetesen erre nem lenne szükség, és nem lehetne visszafelé mutogatni, hogy bezzeg az előző kormány ezt is elrontotta, és ezt is lehetetlenné tette. Önök a felelősök ezért, mert a kezdeményezést az akkori kormány megtette, önök meg megakadályozták, és idevezetett, hogy most finanszírozniuk kell az önkormányzatok eladósodottságát.

Föltettük a kérdést egyébként, hogy miből fogják finanszírozni, mert az rendben van, hogy az államadósságot, az egyensúlyt nem rontja ez a lépés, na de valamiből ki kell fizetni ezt az adósságot, tisztelt államtitkár úr. Jó lenne, ha itt az általános vitában felállna, és azt mondaná, hogy a kormánynak ez és ez a szándéka, ebből és ebből a kasszából kívánjuk finanszírozni ezt az adósságot, merthogy egyébként valamiből finanszírozni fogják, másra nem fog jutni, mert elköltik erre, az adósság finanszírozására. Jó lenne, ha tájékoztatnák a parlamentet, hogy mit akarnak tenni, és hogyan akarják ezt a finanszírozást működtetni.

Számos kérdés merült még fel, tisztelt képviselőtársaim, amire sajnálatos módon nem kaptunk választ a bizottsági vitában, de reméljük, hogy legalább itt a plenáris vitában válaszokat kapunk önöktől. Ezért is nem támogattuk a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 313 2012.11.19. 2:09  294-316

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak néhány mondattal szeretném kiegészíteni azt, amit Veres János képviselő úr elmondott, és amire felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét. A Kossuth tér rekonstrukciójával kapcsolatban még egy momentumra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, arra, hogy a beruházás utóellenőrzése ezzel a módosítással gyakorlatilag lehetetlenné válik. Tehát ha a következő kormányzat meg szeretné nézni, hogy milyen indokoltsággal, mire költötték el azokat a forrásokat, az ezzel a módosítással gyakorlatilag lehetetlenné válik. Ha tudatosan ez volt a céljuk ezzel a változtatással, akkor azt ezzel a módosítással nyilvánvalóan el is érik.

(22.20)

A másik, amiről többször szó esett az Országgyűlés plenáris ülésén, az a panelprogram, amit ez a kormány gyakorlatilag leállított vagy pihentetett, vagy szüneteltetett az elmúlt időszakban, és hogy most 1,6 milliárd forintot kívánnak erre a célra fordítani, az már gyakorlatilag is elkésettnek tűnik, mert hiszen számos önkormányzat, számos társasház hónapokkal, esetleg közel egy évvel ezelőtt megvalósított fejlesztéseinek ellenértékét a mai napig nem kapták meg ezek a társasházak, nap mint nap jelentkeznek nálunk és érdeklődnek, hogy egyrészt a megvalósított beruházásaik után a megítélt támogatást mikor fogják megkapni, illetve azok, akik eddig nem indították el ezeket a fejlesztéseiket, milyen eséllyel pályázhatnak erre a következő időszakban.

Sajnos úgy tűnik, hogy teljesen indokolatlan az, hogy a CO2-kvóták értékesítésével miért vacakolt eddig ez a kormány, és miért nem gyorsította fel ezt a folyamatot, hogy ez a program hatékonyabban és gyorsabban haladhatott volna előre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)