Készült: 2021.01.23.05:58:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2019.11.25.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 17:11


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők többsége feláll, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 14. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Tordai Bence jegyző urak lesznek segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország lakossága a második világháború alkonyán sokszoros traumát élt át, két totális és embertelen diktatúra szorításában. Ezekben a napokban, éppen 75 évvel ezelőtt, az ország még német megszállás alatt álló részeiben a zsidó lakosságra a náci- és a nyilasgyűlölet halálos veszedelme leselkedett, de ugyanebben az időszakban a megszálló szovjet csapatok is megkezdték a fogságba esett magyar katonák és a magyar, köztük kiemelten a német nyelvű, polgári lakosság elhurcolását is. Ennek többszörös célja volt: az előre megszabott fogolylétszám teljesítése, az etnikai tisztogatás, a magyar lakosság teljes megfélemlítése. Voltak, akiket a háborúban elveszett munkaerő pótlására vittek el többéves kényszermunkára, vagy ahogy akkoriban nevezték: málenykij robotra, kis munkára. De voltak, akiket nemegyszer a magyar hatóságok közreműködésével, koholt vádak alapján fosztottak meg legalapvetőbb emberi és polgári jogaiktól, és kerültek akár évtizedekre a gulág rabtelepeire.

Az elhurcolt foglyok száma meghaladta a 700 ezer főt, de egyes becslések szerint elérhette a 900 ezret is. Közel ezer táborban, bányában, építkezésen és kolhozban dolgoztatták őket az északi sarkkörtől a Fekete-tengerig. A kivégzettek, az éhezésben és betegségekben meghaltak száma mintegy 200 ezerre tehető. Sokan közülük ma is a kommunizmus névtelen áldozatai közé tartoznak.

Gyűjtőtáborok, málenykij robot, gulág, gupvi: olyan szavak, mozaikszavak és kifejezések ezek, amelyek az áldozatok és leszármazottaik számára egyaránt egyet jelentenek az emberi méltóság sárba tiprásával, a megaláztatással és a megkínoztatással. Mindezek a túlélőkben kitörölhetetlen nyomott hagytak, ahogy családtagjaikban is a többéves aggódás, rettegés vagy a gyász fájdalma. E tragédia nemcsak az áldozatok, hanem az egész magyar nemzet tragédiája lett, olyan kibeszélhetetlen trauma, amit évtizedekig a hallgatás vagy csak szűk családi körben elhangzó suttogások öveztek.

A rabságból hazatérő túlélők a kiépült kommunista diktatúrában nem nyerhettek sem kárpótlást, sem lelki békét, évtizedekig vagy akár halálukig további megaláztatás és megfélemlítés várt rájuk. Csak a rendszerváltás éveit követően nyílt alkalom arra, hogy minderről nyíltan és őszintén lehessen beszélni.

„Szomszédunk egy nagy kommunista volt, megfenyegetett, hogy visszavitet, ha beszélni merek. Fogjam be a számat! Mindig azt hallottam: Robot, robot! Davaj, davaj! Éjszakánként felsikoltottam. A férjem már megszokta, és ilyenkor átnyúlt az ágyon, és csak annyit mondott: itthon vagy.”  emlékezett vissza egy, még leányként elhurcolt áldozat, akit azért vittek el, mert német származásúnak vélték. „Hiába gyógyít az idő, én még évekig álmodtam, hogy visznek. Külön fájt, hogy tilalmas volt erről még évekig beszélni. Ez igen nagy lelki teher nékem még máig is.”  mondta el a ’90-es években egy másik túlélő.

Tisztelt Országgyűlés! Az emlékezés és a múltunk traumáival való őszinte szembenézés nekünk, jelenben élőknek kiemelt kötelességünk. Hogy a felejtést, a félelmeket és a hallgatást felváltsa a tisztánlátás és a méltó megemlékezés, 2012. május 21-én az Országgyűlés november 25-ét a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította. Felelősségünk, hogy az emlékezés soha ne érjen véget. Feladatunk, hogy múltunk tragédiáit nem felejtve együttesen óvjuk nemzedékünk jövőjét az emberi életeket megnyomorító hatalmi önkény és terror bármilyen formájától.

Kérem önöket, hogy egyperces néma felállással, kegyelettel emlékezzünk az áldozatokra. (A jelenlévők néma felállással adóznak az áldozatok emlékének.) Köszönöm.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. A mai napon a napirend előtti felszólalásokat követően 12 óra 15 perctől 13 óra 45 percig a kérdésekre, majd körülbelül 13 óra 45 perctől 14 óra 45 percig az azonnali kérdések és válaszok órájára kerül sor. Végül a napirend utáni felszólalásokkal fejezzük be az Országgyűlés ülését.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Seszták Miklós képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport: „Határon túli gazdaságfejlesztések” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben, illetve 2014-ben Magyarországon a nemzetpolitika rendszerszintűvé vált, az erre a célra fordított összeg folyamatosan nő, és a hagyományos nemzetpolitika mellett megjelent a szülőföldön való boldogulás elősegítése is.Magyarország Kormánya a határon túli magyarság támogatása érdekében a szomszéd országokkal való partneri viszony erősítésére, annak a kölcsönös előnyök alapján történő elmélyítésére, valamint a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok meghatározására törekszik. A határon túli régiókban elindult gazdaságfejlesztés jó az ott élő magyarságnak, jó a többségi nemzethez tartozóknak, és jó Magyarországnak is, amelynek gazdasága így mennyiségi és földrajzi értelemben is bővülni tud. Minden egyes befektetett forint még egy forintnyi gazdasági növekedést eredményez az érintett területen, és közben az anyaország GDP-jében is növekedést biztosít.

Ebben a szellemben indultak el 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében, melyeknek fő célkitűzése a külhoni magyarság szülőföldön maradásának és helyben boldogulásának elősegítése, és legfontosabb feltétele a gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés hosszú távú alapjainak megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány konkrét adatot ismertessek önöknek! A Vajdaságban 2016-ban és 2018-ban több kategóriában több mint tízezer pályázó részesült támogatásban, s ennek a támogatásnak a mértéke meghaladta a 35 milliárd forintot. Ezzel közel 70 milliárd forint értékű beruházást teremtettünk. Ezek a beruházások közel 1500 munkahelyet teremtettek, és a falusi házvásárlási pályázatok eredményeként 601 család számára nyílt lehetőség házvásárlásra.

Kárpátalján 2016-ban és 2018-ban mezőgazdaság, turizmus, vállalkozásfejlesztés, valamint földhivatali rendezés és földbérlet-támogatás kategóriákban a beérkezett pályázatok közül 23 907 pályázat kapott pozitív elbírálást, összesen 13,5 milliárd forint támogatással. Ebből a támogatásból összesen 18,2 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Kárpátalján.

Erdélyben a 2017-2018-ban meghirdetett mezőgazdasági, földhivatali rendezési és vállalkozásfejlesztési, az integrációval egybekötött nagyberuházások támogatását célzó pályázati kategóriákban több mint ezer pályázatról született pozitív döntés, több mint 27 milliárd forint értékben.

A muravidéki gazdaságfejlesztési program keretében a 2017. évben 315 pályázó jutott több mint 928 millió forint támogatáshoz. A 2017., 2018. évben a horvátországi Drávaszögben mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési pályázati kategóriákban került meghirdetésre pályázati lehetőség, melyben több mint 300 pályázó nyert el támogatást 900 millió forint értékben.

A felvidéki gazdaságfejlesztési program 2017 őszén indult, melynek keretében 2017 és 2018 folyamán 1528 esetben született pozitív döntés összesen 5,4 milliárd forint értékben. Az ezen támogatással megvalósult fejlesztések összértéke 9,2 milliárd forint volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti adatok bizonyítják, hogy a kormány az elmúlt években jelentős összegeket mozgósított a határon túli közösségek életkörülményeinek javítására, a szülőföldön való boldogulás elősegítésére. A kormány hosszú távú tervei között továbbra is kulcsfontosságú az újabb munkahelyteremtő és innovatív beruházások, fejlesztések támogatása a Kárpát-medencében.

A gazdaságfejlesztési programokon keresztül lehetővé válik, hogy az anyaország ereje a határon túl is érezhető legyen, illetve a határon túli nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatnai. A határon túl élő honfitársaink ügye nemzetstratégiai ügy, az értük vállalt felelősség nemcsak önként vállalt, hanem Alaptörvényben rögzített kötelesség is.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a jövőben is támogassák a határon túli gazdaságfejlesztési programok elindítását és lebonyolítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Menczer Tamás államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, és örülök annak, hogy ma a parlamentben napirend előtt elsőként a külhoni magyarokról beszélhetünk. Ez nagyon fontos és nagyon időszerű. Szeretném elsőként azt hangsúlyozni, hogy ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely a magyar érdeket helyezi a középpontba, és amely a magyar érdeket tekinti a legfontosabbnak, és amely magyarbarát kormány. Természetesen igaz ez a külhoni magyarokra nézve is.Azért fontos ezt hangsúlyozni, tisztelt Ház és tisztelt képviselő úr, mert sajnos azt láthattuk az elmúlt időszakban, hogy egyébként a magyar ellenzék, a parlamenti és a parlamenten kívüli ellenzék magyarellenes. (Felzúdulás, közbeszólások az ellenzéki oldalról, köztük dr. Vadai Ágnes: Jaj! Ne már!) Nyugalom, tisztelt ellenzéki képviselők! Miért mondom ezt? (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki oldalról.) Azért, mert már több mint két hete annak, tisztelt Ház, hogy a Momentum politikusai Romániában és Szlovákiában a magyar jelölt ellen kampányoltak. Ez akkor is így van, ez ténykérdés, ha az ellenzéki politikusok nem akarnak erre emlékezni.

Tehát a magyar jelölttel szemben kampányoltak a momentumos képviselők, az önök szövetségesei, és az elmúlt több mint két hét során egy ellenzéki párt sem állt ki, és nem mondta azt, hogy elhatárolódik a Momentumtól, és nem mondta azt egy ellenzéki párt sem, hogy a jövőben soha nem fog együttműködni ilyen magyarellenes alakulattal, mint a Momentum. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki oldalról.) Amíg önök ezt, tisztelt ellenzéki politikusok, nem teszik meg, addig kénytelenek vagyunk önöket magyarellenes politikusnak tekinteni. Nem örülök ennek, de a helyzet mégiscsak ez. (Dr. Vadai Ágnes: Jaj!) És szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy aki a határon túl a magyarok ellen dolgozik, az a határokon innen is a magyarok ellen dolgozik. Ezt is szeretném a figyelmükbe ajánlani.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön kimerítően beszélt a határ menti gazdaságfejlesztési program adatairól. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Én összességében szeretnék néhány szót mondani: 2016 és ’19 között 44 882 nyertes pályázatot regisztrálhattunk, 121,9 milliárd forintos támogatásban részesültek ezek a pályázatok. Összességében több mint 228 milliárd forint a beruházások értéke, tehát több mint 228 milliárd forint, 121 milliárd forintos támogatással. Jelenleg pedig bírálat alatt van 13 415 pályázat, több mint 35 milliárd forint összértékben.

Teljes mértékben egyetértek önnel, ez egy win-win, sőt inkább győztes-győztes-győztes helyzet, ha lehet így fogalmazni. Ez jó a külhoni magyarságnak, ők ezt el is mondják sokszor, tehát a gazdasági megerősítésük rendkívül fontos, természetesen egybevág a mi szándékainkkal, tehát mi is örülünk ennek, és jó egyébként a szomszédos országnak is, hiszen munkahelyek létesülnek ott, és ott fizetnek ezek a munkaadók és vállalkozások adót.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Minekutána ön sok mindent elmondott a részletekről, engedje meg nekem, hogy a nemzetiségpolitikával kapcsolatban a teljesség igénye nélkül néhány dologra felhívjam a figyelmet.

(11.20)

A magyar kormány a határon túli magyar közösségre és egyébként azokra a nemzeti közösségekre is, amelyek itt élnek nálunk, erőforrásként tekint. Tehát mi ezekre a közösségekre olyan erőforrásként tekintünk, amely összeköt két országot, nem pedig elválaszt, és igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a szomszédos országok vezetői is erről így gondolkodjanak.

A külhoni magyarok helyzete összességében sokkal jobb, mint öt évvel ezelőtt volt, de kétségtelen tény, hogy sok feladat, sok megoldásra váró feladat áll még előttünk. Szerbiával kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy az európai uniós szomszédokat is figyelembe véve példaértékű, ahogyan a kisebbségekkel, a nemzeti közösségekkel bánnak. Itt két tényre szeretném felhívni a figyelmet. A legutóbbi parlamenti választást követően számbelileg nem volt indokolt a magyar párt bevonása a koalícióba, mégis megtörtént, a vajdasági tartományi parlamenti választást követően pedig nem volt meg az elegendő szavazatszám ahhoz, hogy magyar elnök legyen, de a kormánypárt támogatásával erre mégis sor került.

Ukrajna vonatkozásában a helyzet önök előtt ismert. Itt most csak annyit szeretnék kiemelni, hogy az új elnök ugyan új remény, ezt továbbra is így gondoljuk, de a helyzet nem javult. Reméljük, hogy egy legmagasabb szintű találkozó mielőbb létrejön, és ez sokat tudna javítani a helyzeten. Szlovákia vonatkozásában arra hívnám fel a figyelmet, hogy praktikus kérdésekben kiváló az együttműködés, és a politikai együttműködés szintén kiváló. Ennek vannak pozitív hozadékai a kisebbségi helyzetre is a kétnyelvű táblák kihelyezésével kapcsolatban, a kisiskolák költségvetésével kapcsolatban, de van még tennivaló. Románia esetében pedig remélhetőleg, ha eljön és lesz politikai stabilitás, akkor tudunk kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban is előre haladni. Köszönöm szépen még egyszer a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai