Készült: 2021.01.27.08:28:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

137. ülésnap (2020.06.09.),  21-26. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:29


Felszólalások:   17-20   21-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kontrát Károly államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Seszták Miklós képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt: „Külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! A Covid-járvány 2020-ban az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért márciusban, így az eddig meghozott gazdaságvédelmi intézkedések a magyar gazdaság újraindítását eredményesen segíthették. Nem volt ez így 2008-ban. A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, valamint a gazdaság, a gazdasági növekedés lendületének elindítása, visszanyerése. Fontos cél, hogy a magyar gazdaság megfelelő startpozícióba tudjon kerülni a világgazdaság Covid utáni újraindulásakor. Magyarország Kormánya a határon túli magyarság támogatása érdekében a szomszéd országokkal való partneri viszony erősítésére, annak kölcsönös előnyök alapján történő elmélyítésére, valamint a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok meghatározására törekszik. Kiemelten fontos, hogy a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is folytatódjanak a Magyarország Kormánya által 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok keretében 2016 óta több mint 230 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást, és ezzel 54 984 nyertes pályázat révén több ezer munkahelyet hozott létre a Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken, a Muravidéken és a Drávaszögben. 2018 óta a programok megvalósításában fokozatosan növekvő arányban vesznek részt magyarországi vállalkozások is, melynek köszönhetően a programok megvalósítása nemcsak a határon túli magyarlakta területeken, hanem Magyarországon is hozzájárul a magyar vállalkozások versenyképességének növeléséhez és a munkahelyek megvédéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságvédelmi akciótervvel összhangban a programok megvalósítása az idei évben is folytatódik, melyhez a kormány már döntött újabb források biztosításáról. A Felvidéken 2100, kis összegű pályázat elbírálása és kifizetése van folyamatban, Erdélyben közepes léptékű ipari innováció és technológiai fejlesztések, szállodafejlesztések indulhatnak, illetve folyamatban van a partiumi pályázati felhívások, valamint egy újabb székelyföldi pályázati kör előkészítése is. A Vajdaságban kezdő turisztikai vállalkozóknak biztosítunk segítséget, továbbá nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű földvásárlási pályázati támogatást is biztosítunk. Kárpátalján több mint ezer kis értékű turisztikai, vállalkozásfejlesztési és mezőgazdasági pályázat előkészítése van folyamatban. A Drávaszögben és a Muraközben több mint száz kis és közepes értékű pályázattal folytatjuk a programunkat.

Azon magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások részére, amelyek versenyképességük megőrzése, illetőleg fejlesztése érdekében határon túli beruházást terveznek megvalósítani, kiemelten támogatva a munkahelyteremtést, a közép-európai gazdaságfejlesztési hálózat bevonásával egy új támogatási programot is elindítunk. A támogatás célja a koronavírus-járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítése, versenyképességük fenntartása és a munkahelyek megőrzése. A támogatásból megvalósuló fejlesztések célterülete megegyezik a határon túli gazdaságfejlesztési programok és az ezeket megalapozó gazdaságfejlesztési stratégiák célterületével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelt cél a programok folytatása, az újabb munkahelyteremtő és innovatív beruházások, fejlesztések támogatása a Kárpát-medencében úgy, hogy a támogatások egyrészt határon túli gazdaságfejlesztést, másrészt pedig hazai gazdaságvédelmi célokat is szolgáljanak.

(10.00)

Fontos cél továbbá az is, hogy a magyar beszállítók és befektetők a szomszédos országokban és a nemzetpolitikai szempontból fontos területeken a lehetőségeket minél hatékonyabban ki tudják használni a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből fakadó átrendeződésre.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy továbbra is támogassák a határon túli gazdaságfejlesztési programok elindítását, lebonyolítását. Köszönöm megtisztelő és megértő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Seszták képviselő úr. A válaszadásra a kormány nevében megadom a szót Menczer Tamás külügyi államtitkár úrnak.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: (Nem működik a mikrofon.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak!

ELNÖK: Elnézést, mikrofongondunk van. (Menczer Tamás: Most talán jobb lesz. Én hallom magamat, elnök úr, ez már részeredmény.) Mindjárt segítenek a kollegák. A kijelzőn sincs ott a neve az államtitkár úrnak. (Menczer Tamás: Én voltam a hibás, elnök úr, elnézést kérek.) Öné a szó, államtitkár úr.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy önnek teljesen igaza volt akkor is, amikor a beszédét kezdte, és azt említette meg, hogy milyen gazdasági helyzet volt Magyarországon 2010-et megelőzően, illetőleg most milyen helyzetben várta az ország, illetve milyen helyzetben köszöntött az országra a válság, akkor egy gazdasági típusú válság, most a koronavírus-járvány, ami szintén természetesen jár gazdasági következményekkel. Ugyanis azt az örök igazságot mindannyian ismerjük, hogy a nincsből nem lehet adni. Ha nincs itthon, akkor van elég megoldandó feladat, amellyel itthon kell a kormánynak megbirkóznia, azonban ha van, akkor tudunk segíteni a külhoni magyaroknak is. Most a koronavírus-járványt megelőzően erős állapotban volt a magyar gazdaság, a foglalkoztatottsági adatok, a GDP-adatok, a külgazdasági adatok mind ezt mutatják, tehát egy erős gazdasági helyzetből tudtunk nekiindulni a válságnak, illetőleg a válsággal való megbirkózásnak, és ez teszi lehetővé azt, hogy a külhoni magyaroknak is tudunk segíteni különböző formában.Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm azt, hogy ezt a fontos kérdést idehozza, különösen a trianoni évforduló után néhány nappal, ugyanis mielőtt a gazdasági kérdésekre rátérnék, engedje meg, hogy azt is hangsúlyozzam, hogy a mi felfogásunk szerint a nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal. Túléltük azt a csapást, azt a csonkítást, amelyet meggyőződésünk szerint egy másik nemzet sem élt volna túl, és igazolva azt az elvet, hogy ami nem öl meg, az megerősít, erősebben állunk most itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt 100 év során bármikor. A külhoni magyarok mindig a szívünk közepében voltak, vannak és lesznek, segítjük őket, akár az identitás megőrzéséről van szó és ezzel kapcsolatos törekvésekről, akár gazdasági kérdésekről.

Hogyan tesszük ezt és hogyan működik ez? A külhoni magyarokkal kapcsolatban elsősorban úgy, hogy meghallgatjuk őket, nem Budapestről akarjuk megmondani sem azt, hogy például milyen gazdasági együttműködésre és támogatásra van szükségük, sem mást; azt képviseljük, amit ők mondanak.

A mi álláspontunk szerint a nemzeti közösségek összekötnek két országot, nem pedig elválasztanak. Erőforrásként tekintünk rájuk, olyan erőforrásként, amely két országot összehoz, közelebb hoz, és nem pedig elválaszt. A szomszédos országokra pedig partnerként tekintünk, mert a mi meggyőződésünk szerint mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a közép-európai régió erősödjön, fejlődjön, és ennek az erősödésnek és fejlődésnek az együttműködés az alapja, így tehát az együttműködésben érdekeltek vagyunk, és az együttműködésnek alapvető része az, hogy a különböző nemzetiségek, így tehát a külhoni magyarok is, erősödjenek a szülőföldjükön, és ott, ahol élnek.

Tisztelt Képviselő Úr! Az, aki velünk együttműködik, és aki támogatja a politikánkat, meggyőződésem szerint mindenki nyer, ugyanis ez jó a külhoni magyaroknak értelemszerűen, jó a szomszédos országoknak, ahogy ön is tett rá utalást, hiszen a támogatás ott hasznosul, és jó nekünk is, hiszen támogathatjuk nemzettársainkat.

Ön több megkülönböztetést tett  és lehet is természetesen  a projekteket, pályázatokat illetően a beruházók mérete alapján, a beruházás területe alapján. Én a relációban szeretnék egy olyan összegzést tenni, hogy a Vajdaságban 2016-20 között 13 026 nyertes pályázatot hirdettünk, 47,5 milliárd forint volt az elnyert támogatás és 93 milliárd forint a teljes fejlesztési érték, tehát látható, hogy nagyjából a duplája a támogatásnak. Kárpátalján 33 048 nyertes pályázat, 14 milliárdos támogatás, 19 milliárdos fejlesztési érték. Erdélyben több mint 6000 támogatott pályázat, 47 milliárdos támogatás és 87 milliárdos fejlesztés, tehát itt is nagyjából a duplája a támogatási értéknek. Felvidéken 2131 nyertes pályázat, 15 milliárdos támogatás, 30 milliárdos fejlesztési összérték. A Muravidéken 651 pályázat, 2,5 milliárdos támogatás, 3,5 milliárdos összberuházás. A Drávaszögben 532 pályázat, több mint 2 milliárd támogatás és nagyjából 3 milliárdos teljes fejlesztési érték.

A vírussal kapcsolatban nyilvánvalóan nagyon fontos volt a határ mentén élőknek, akár itt, akár a határ túloldalán élnek, hogy nagyon hamar létrejött az ingázási lehetőség. Ez alapvető fontosságú volt természetesen azoknak, akiknek ez a bevételi forrást jelenti.

A világban sok minden változik, ezt a vírus kapcsán is láthatjuk. Egy biztosan nem: a külhoni magyarok mindig számíthatnak a magyar kormány támogatására. Köszönöm a téma felvetését, és hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:   17-20   21-26   27-30      Ülésnap adatai