Készült: 2021.04.10.23:48:01 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 6 2010.06.01. 5:08  5-6

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja tegnap nem támogatta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot, nem a nemzeti együttműködésre, a nemzeti összetartozásra mondott nemet. Azt valljuk, hogy valódi nemzeti együttműködés és összetartozás csak akkor alakulhat ki, ha az alapvető nemzeti kérdésekben figyelemmel vagyunk egymás álláspontjára, és vitákban, kompromisszumokra nyitottan alakítunk ki konszenzusos álláspontot.

A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája, annak megítélése kilencven év után is alapvető nemzeti ügyünk. Elengedhetetlenül szükséges lett volna tehát a megfelelő egyeztetés, a kompromisszumkészség és a konszenzus. Nem ez történt.

Pedig a Szocialista Párt módosító javaslatai azt célozták, hogy valódi nemzeti összefogás alakuljon ki, hogy ne osszuk fel a parlamentet hívőkre és nem hívőkre, hogy a sebeket gyógyítsuk és ne felszaggassuk, és egyértelművé tegyük, hogy a gyógyítást az európai egység, az Európai Unió keretein belül tudjuk csak elképzelni, hogy egységesek legyünk azokkal szemben, akik a Trianon okozta rossz helyzetet csak tovább rontották a "mindent vissza" erőszakos revíziós politikával, a más népek elleni gyűlölet- és indulatkeltéssel, mert mindez a második világháborúba vezette az országot, amely a párizsi békével zárult. És egységesek legyünk azokkal szemben is, akik ma ezt mégis sikerként, sikeres alternatívaként akarják láttatni.

Igen, mi határozottan azt valljuk, hogy a Trianonban elkövetett bűn, az igazságtalanság nem adhat felmentést más bűnökre, az Európában elsőként Magyarországon 1920-ban meghozott úgynevezett numerus clausus törvényre, amely a zsidó értelmiség rovására úgynevezett törvényes korlátokat állított fel, a müncheni szerződésre, a bécsi döntésekre, aminek az ára a második világháborúba történt belesodródásunk és többek között a Don-kanyar magyar tragédiája is volt.

Engedjék meg, hogy illő tisztelettel ideidézzem Szekfű Gyulát, aki 1943-44-ben a Magyar Nemzetben "Valahol utat vesztettünk" címmel írt cikksorozatot, amelyben bírálta a Horthy-rendszer hivatalos politikáját, és felidézte a reformkor polgári demokratikus eszményeit figyelmeztetés gyanánt. Arra törekedtünk és törekszünk tehát, hogy a történészek nyugodtan dolgozhassanak tovább az esemény feldolgozásán, és a napi politika ne forgathassa ki a tényeket saját szája íze szerint. Az MSZP képviselőcsoportjának tagjai ezért részt vesznek holnap délután 17 órakor az ELTE Gólyavárban a Magyar Demokratikus Charta által Trianonról megrendezett konferencián, amelyet ezúton is ajánlok az önök figyelmébe is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök nem fogadták el a módosító, kiegészítő indítványainkat - lelkük rajta. Nyilván az önök figyelmét sem kerülték el azok az írások, amelyek az elmúlt egy-két hétben jelentek meg a nemzetközi sajtóban Magyarországról. Hogy csak néhány címet idézzek: "A nacionalizmus fellobbanása Magyarország és Szlovákia között", "Vissza a XIX. századba", "Magyar halottkultusz". Történelmi felelősségünk tehát, hogy most döntsünk: a múltba révedünk vagy sikeres európai jövő felé visszük a magyar nemzetet.

A rendszerváltozást követően konszenzus alakult ki közöttünk, és államalapító királyunk szellemében is egyöntetűen vallottuk: vissza Európába, a határainkon kívül élő magyarságot pedig a Kárpát-medencében a határok megváltoztatása nélkül, európai keretek között egyesítjük, és ma ezen az úton haladunk, alapvetően sikeresen. Az MSZP továbbra is a közös és sikeres európai jövőt és a konszenzust pártolja. Boldogulhasson minden magyar a szülőföldjén, és lehessen igazi magyar hazafi és lojális állampolgár a határon túli magyar, ne kényszerítse őket senki választásra.

Ajánlom figyelmükbe Széchenyi István intő szavait: "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni, valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk s leendünk. Sokan azt gondolják: Magyarország volt; én azt szeretném hinni: lesz." - mondta Széchenyi István, és én azt gondolom, hogy ezek a gondolatok számunkra is intőek és kitűnő célok.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 214 2010.07.12. 1:57  209-217

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2007. április 25-én és 30-án aláírt módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok között fontos esemény volt, amely hosszú hónapokig tartó tárgyalássorozatot követett. Ahogy ez itt már említésre került, nyolc tárgyalási forduló során sikerült megtalálni és elfogadni azokat a megállapodásokat és azokat a pontokat, amelyek minden érintett számára az érdekeiknek megfelelően tartalmazzák a legfontosabb pontokat.

Magam is szeretném kiemelni ebből azt, hogy további együttműködést biztosít a beruházások területén, a felek légügyi piacaihoz való hozzáférés területén, valamint a környezetvédelem, a biztonság és a védelem területén. Egyetértek államtitkár úrral, hogy a környezetvédelem különösen is fontos, hiszen a zajvédelemmel összefüggő feladatok a mi számunkra is különösen sok gondot okoztak eddig, és ezzel megkönnyíthetik a helyzetünket.

(18.00)

Hasonlóan fontosnak tartom én is a szociális dimenziót, a magas szintű foglalkoztatásból származó előnyök biztosítását és természetesen a piacokhoz való hozzáférés kiemelt szerepét. Azt gondolom, hogy a hosszú tárgyalási folyamatok eredményeként megszületett megállapodás megfelel a magyar nemzeti érdekeknek is, ebből következően a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatja a tervezet elfogadását.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP frakciójában.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 30 2010.07.13. 2:23  21-152

SZABÓ VILMOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A külügyi és határon túli magyarok bizottságának tegnapi ülésén kisebbségi vélemények is megfogalmazódtak. A Jobbik képviselői részéről megfogalmazódott, hogy általában támogatják az előterjesztést, kifogásolják azonban, hogy egy általuk korábban, azonos tartalommal benyújtott és beterjesztett törvényjavaslat, előterjesztés és annak javaslatai nem találtak támogatásra a kormányzó többség képviselői részéről, vagyis leszavazták, és nem engedték, hogy napirendre kerüljön, és előzetes egyeztetést is szükségesnek tartottak volna.

A Magyar Szocialista Párt képviselői részéről fölhívtuk a figyelmet arra, hogy az előzetes véleményünk alapján az előterjesztés jelenlegi helyzetében és jelenlegi formájában félreértésekre adhat okot, problémákat okozhat egyes szomszédos országokkal vagy akár több szomszédos országgal is. Azt gondoljuk, nagyon fontos, hogy egyértelművé váljon, hogy a törvényjavaslat nem jelent nacionalista vagy revizionista irányban történő elmozdulást sem a kormány részéről, a kormánypolitika részéről, sem azok részéről, akik támogatják ezt az előterjesztést. Azt gondolom, mindenkinek tudomása van arról, hogy vannak már ilyen vélemények, és nem csak a szomszédos országokban, ez az Európa Tanács legutóbbi parlamenti közgyűlésén is tapasztalható volt.

Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ebben a vonatkozásban a kormánynak és különös tekintettel a Külügyminisztériumnak, a magyar diplomáciának nagyon sürgős és fontos teendői vannak, hogy ezeket a veszélyeket elkerülje. Ezért a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja módosító javaslatokat és indítványokat terjeszt be ahhoz, hogy támogatni tudja ezt a javaslatot, és őszintén reméljük, hogy ezeket a javaslatokat a kormányzó többség támogatni fogja.

Köszönöm szépen, elnök úr.

(11.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 52 2010.10.04. 1:33  51-57

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Magyarország komoly kihívás előtt áll az Európai Unió soros elnökségének ellátásához. Ehhez elengedhetetlen egy jól képzett elnökségi stáb, mely a sikeres elnökség záloga lehet. Kiemelkedő feladat jutott és jut ebben az elmúlt években Brüsszelben feladatot teljesítő szakdiplomatáknak.

2010. szeptember 20-án az új miniszteri struktúra értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium vette át az EU-s döntéshozó és döntés-előkészítéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat, és ezzel kapcsolatban újabb hét szakdiplomata kihelyezésének visszavonását kezdeményezték. Ismét láthatjuk, hogy a kormány politikai tisztogatást folytat mind a hazai közszférában, mind a külhonban teljesítők között, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az beláthatatlan következménnyel járhat a három hónap múlva kezdődő soros elnökségi folyamat lebonyolítására is. Tisztán kivehető, hogy semmilyen szakmai felkészültség nem elegendő ahhoz, hogy Damoklesz kardja ne lebegjen minden diplomata felett.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem öntől, meddig folytatják még pártpolitikával átitatott tisztogatásaikat. Milyen sorsot szánnak a hazarendelt szakdiplomatáknak? A szakdiplomaták helyét hogyan próbálják meg ilyen rövid idő alatt pótolni?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 56 2010.10.04. 1:02  51-57

SZABÓ VILMOS (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Nemhogy nem győzött meg a válasza, hanem azt kell mondjam, hogy nem válaszolt érdemben és valójában az elhangzott kérdéseimre. Azt kell mégiscsak feltételeznem és elfogadnom, hogy mégiscsak politikai okokból mentették föl, hívták haza ezeket a szakembereket, akik nagyon jól felkészültek, és az elnökségünk lebonyolításában kulcsszerepet kellett volna hogy játsszanak. Nem számít tehát sem a szakértelem, nem számít a káros következmény, amelyet a nemzeti érdekeinknek is okoznak.

Nyilvánvalóan akkor tudnám elfogadni a válaszát, ha azt hallottam volna, hogy félreértés és tévedés történt, ezek a szakdiplomaták maradhatnak a helyükön, és végezhetik tovább a dolgukat. Sajnos, ön nem ezt mondta. Azt szeretnénk kérni, hogy hagyják abba ezt az ámokfutást, mert így az egész ország kárát látja. Nem tudom elfogadni a válaszát.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 163 2010.10.11. 1:30  162-165

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Schmitt Pál köztársasági elnök úr és a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának a megnyilatkozásaiból arról értesülhettünk, hogy Tom Lantos Intézet létrehozását tervezi a kormány.

A kezdeményezést már több mint két évvel az előző kormány részéről megtettük. A gondolat, a terv megszületését követően - a család határozott kérésére is - egyeztetést kezdeményeztünk az akkori parlamenti pártok képviselőivel. Az elképzelések szerint az intézet vezetésében és kuratóriumában mind a kormányzó, mind az ellenzéki pártok delegáltjai részt vettek volna. Természetesen az akkori egyeztetésben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója is részt vett. Bár 2009 végén a tárgyalások alapján létrehozható lett volna az intézet, a nehéz költségvetési helyzet és a közelgő parlamenti választásokra való hivatkozás miatt ez elmaradt.

Kérdezem államtitkár urat:

Milyen konkrét elképzelései vannak a kormánynak a Tom Lantos Intézet létrehozásával kapcsolatosan? Folytatni kívánják-e a már korábban megkezdett egyeztetést a parlament demokratikus pártjainak frakcióval? Kapcsolatban léptek-e, illetve konzultáltak-e Tom Lantos családjával az intézet létrehozását illető terveikről?

Várom válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Simon Gábor tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 165 2010.10.20. 2:12  80-188

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Miniszter Úr! Magam is azt gondolom, hogy egy történelmi jelentőségű eseményről van szó, amely nagy kihívás elé állít bennünket, ugyanakkor nagy lehetőség is.

Sok szó esett már itt a konszenzusról, arról a bizonyos elnökségi békéről, amelyet - félreértés ne essék - nem az új kormány hirdetett meg, az elnökségi munkacsoport létrejöttével ez érvényesült már az előző hónapokban is. Azt gondoltam, hogy végül is ennek a jegyében, bár a kritikus szellemet az előző kormány képviselői, konkrétan akár Németh Zsolt korábbi társelnök úr az elnökségi munkacsoportból szintén gyakorolta, ami azt gondolom, természetes, mi is tesszük ezt; azt gondoltam, ahogy ez a vitanap zajlott, és nagyon sokan említették, hogy valóban ennek a békének a jegyében zajlott, hogy ez folytatódik, mígnem Deutsch Tamás képviselő úr ebből kilépett. Hadd mondjam el, hogy semmiféle botrányos előkészítés egészének a leírása, amit ő jelölt, nem állja meg a helyét. Az átadás-átvételnél és azt követően is egyértelműen tisztáztuk, és ezt Martonyi miniszter úr nem egyszer megerősítette már, az európai soros elnökségünk szakmai előkészítése rendben van. Rendben valónak találta az új kormány, ennek a folytathatóságáról egyébként a mai beszéde is a nyilvánosság előtt tanúbizonyságot tett.

Valóban, ahol probléma volt, ez a költségvetési része. Nyugodtan beszélhetünk erről, ebben a részében, amelyben bizonyos ingatlanok eladására számított, ebben nem tudott az előző kormány előrelépni, ebben kellett az új kormánynak sürgős lépéseket tennie. Nem volt a közbeszerzések kérdésében sem helyes és igaz, amit állított Deutsch Tamás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hiszen azért nem tettük, mert a Fidesz ezt kérte, hogy ezt már hagyjuk meg az új kormány idejére.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 30 2010.10.25. 0:55  29-33

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Rövid időn belül másodszor fordult elő, hogy napirend előtti hozzászólásban a Ház napirendjén lévő kérdéssel foglalkoztak képviselőtársaink. Az elmúlt héten Selmeczi Gabriella képviselő asszony, ma pedig Lázár János frakcióvezető úr a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatosan napirenden lévő kérdéssel foglalkozott, és ezzel házszabálysértést követtek el. Matolcsy miniszter úr hasonlóképpen válaszolt erre.

Szeretném kérni elnök urat, hogy biztosítsa a Házszabály betartását, és azt, hogy ez ne forduljon elő akkor sem, ha kormánypárti képviselők, és akkor sem, ha ellenzéki képviselők próbálják ezt megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 14 2010.11.08. 2:08  1-14

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt részt vett a Magyar Állandó Értekezleten, és aláírásával ellátta az elfogadott zárónyilatkozatot. Tettük ezt azért, mert egyetértettünk és egyetértünk azokkal a kérdésekkel, azokkal a sorskérdésekkel, amelyek a magyar nemzetet egészében foglalkoztatják, és a jövőbeni kihívásaink közé tartoznak. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan fóruma a magyar-magyar együttműködésnek, amelyben az egyetértésre való törekvés a jellemző, és leginkább az lesz a jellemző, amely a Kárpát-medencében, a szomszédos országokban élő magyarság és az anyaország közötti magyarság minél nagyobb összhangját és egyetértését fogja megteremteni, egyúttal az Európában és az Európán kívül élő szórványban, kisebbségi közösségben élő magyarságot is bekapcsolja ebbe a folyamatba.

Egyúttal különvéleményt is fűztünk az elfogadott közös nyilatkozathoz. Tettük ezt azért, mert nincs egyetértés közöttünk az elmúlt nyolc év magyar nemzetpolitikájának a megítélésében. Tettük azért, mert nem értünk egyet azzal az interpretációval, amely a Magyar Állandó Értekezlet össze nem hívásának az indoklását, megokolását jelenti és jelentette. Nyilvánvalóan lesz módunk arra, hogy erről a jövőben is tudjunk beszélni, hiszen az elmúlt nyolc évben is működött a magyar-magyar együttműködés rendszere, infrastruktúrája, a konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között, és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a keretein belül a stratégiai kérdéseket is meg tudtuk vitatni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 26 2010.12.07. 5:06  21-70

SZABÓ VILMOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén egyik ellenzéki párt képviselője sem támogatta a törvénytervezet napirendre tűzését. Jobban mondva hadd mondjam el, ahogy miniszterelnök-helyettes úr is jelezte, két részből áll az előterjesztés. Nyilvánvalóan a kedvezménytörvény módosítása napirendre tűzhető, azzal kapcsolatosan különösebb kritikát nem fogalmaztunk meg, döntően a változások az állampolgárság megadásának könnyítésével, a honosítás megkönnyítésével kapcsolatban január 1-jétől életbe lépő és bevezetendő szabályokkal adódnak.

Nem így van ez azonban a Bethlen Gábor Alap létrehozásával. Az ellenzéki pártok képviselői abban teljesen egyetértettek, hogy indokolatlan ez a sietség a támogatási rendszer megváltoztatására. Előzetes egyeztetésekre lenne, lett volna szükség, egyeztetésekre a pártok között és az érintett, határainkon túl élő magyar közösségek legitim képviselőivel. Össze lehetne hívni a MÁÉRT szakbizottságát, amelynek a keretében a vitát le lehetne folytatni. Jól érzékelhető a kapkodás, hiszen a költségvetés tervezetében a Szülőföld Alap szerepel, és az is fog már benne maradni nyilvánvalóan.

Az egyeztetések most elmaradtak. Elmaradtak a pártok között, elmaradtak a határon túli magyar közösségek képviselőivel. Abban is egyetértés volt, hogy az előterjesztést a beterjesztett formájában nem tartjuk megfelelően, különösen is az irányítás erőteljes centralizációja miatt. Ez a bizonyos irányító testület, a háromfős bizottság dönthet ezen törvényjavaslat elfogadása után szinte minden kérdésről. Az ő döntésükön múlik a kollégiumok kinevezése, elnökük meghatározása, az ő döntésükön múlik a pályázatok odaítélhetőségének, a támogatási összeg mértékének a meghatározása is.

Nyilvánvalóan nem volt egyetértés az ellenzéki pártok között a Szülőföld Alap megítélésében. A Magyar Szocialista Párt nem ért egyet azzal az állásponttal, amelyet a Bethlen Gábor Alapról szóló törvénytervezet megfogalmaz az általános indoklásában. Azt gondoljuk, hogy aki ezt írta, az vagy nem ismeri a Szülőföld Alap tényleges működését, vagy tudatosan el is ferdíti azt.

(10.20)

Ezt bizonyítja az, hogy a beterjesztett szövegnek csaknem 100 százaléka szövegszerűen, sőt szó szerint megegyezik a Szülőföld Alap törvényi szövegével. Amiben a változtatás történt, az nyilván azokat a területeket érinti, amelyek a hatalomkoncentrációt jelentik, vagyis a lehető legkevesebb kézbe koncentrálják a pályázatok odaítélhetőségét, amely nagyban megnöveli annak a veszélyét, hogy önző pártérdekek alapján azokat lehet majd a támogatási rendszerből támogatásban részesíteni, akik az éppen kormányon lévőknek tetszenek, illetve megfelelőnek tartanak vagy támogatásra alkalmasnak ítélnek, s akiket pedig nem annak, azok nem fognak ebből részesülni.

Azt gondoljuk, hogy sokkal jobb lenne, ha az előterjesztő visszavonná az előterjesztésnek ezt a részét, a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról szóló részét, és megmaradna csak a kedvezménytörvény módosításának az előterjesztése. Ha időt szánnánk erre és egyeztetnénk, minden bizonnyal el lehetne jutni egy olyan tervezethez, amely egy nemzetpolitikában oly nagy szükséget, a konszenzus igényét erősítené, és talán meg is találnánk olyan megoldást, amely leginkább azokat szolgálná, akiknek támogatására ez a támogatási rendszer létrejött, és szolgálni kívánja ezután is a határon túl élő magyar közösségeket.

Ez kisebbségi vélemény, tehát nem támogatja az általános vitára való alkalmasságot.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 36 2010.12.07. 17:49  21-70

SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném leszögezni az elején - ahogy már a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésénél is mondtam -, hogy két részből áll az előterjesztés. A kedvezménytörvény módosítását érintő részben nagyobb elvi kifogásunk nincs. Néhány módosító indítványt be fogunk terjeszteni, amelyekről azt gondoljuk, hogy pontosítják a jelenlegi szöveget. Kritikánk inkább a Bethlen Gábor Alap létrehozására irányul.

Valóban nehéz racionális magyarázatot találni erre a sietségre. Miniszterelnök-helyettes úr is úgy gondolta, hogy erre kitér a bevezetőjében. Amit azonban válaszként elmondott, az valójában nem volt arra indoklás és magyarázat, hogy miért is kellett ily nagy gyorsasággal beterjeszteni a Ház elé. Abban teljesen egyetértünk, hogy valóban fontos kérdésről van szó, a nemzetpolitika egyik legfontosabb kérdéséről, vagyis hogy milyen rendszerben, milyen elvek és milyen gyakorlat alapján fogja a magyar állam támogatni a határon túl élő magyar közösségeket. Ezért is kellett volna ehhez nagyobb megfontoltság, nagyobb előkészítés, és nem saját körben, igen nagy gyorsasággal és meglehetősen felületesen elvégzett munka alapján beterjeszteni ezt az előterjesztést.

Ha megnézzük az általános indoklást, és megpróbálunk abból következtetést levonni, azzal se leszünk okosabbak, hiszen az általános indoklás közhelyszerű megállapításokból áll, másrészt pedig azt gondolom, hogy alaptalan és igaztalan megállapításokból.

(10.40)

Még egyszer megismétlem - itt már az előbb elmondtam -: akik ezt írták, vagy nem ismerik a helyzetet, vagy tudatosan ferdítik el. Azt mondják, hogy a működő rendszer nem alkalmas, ötletszerűen elnevezett célkitűzések voltak, a támogatási rendszer átláthatatlanná vált, és gyakorlatilag most ezt ismételte meg Semjén miniszterelnök-helyettes úr is a bevezetőjében.

No de, ha ez így van, akkor vajon mivel magyarázható, hogy a tervezet csaknem száz százalékban azonos szövegű a Szülőföld Alap-törvénnyel, azzal a Szülőföld Alap-törvénnyel, amely 2005-ben született? És miután magam is részt vettem ennek az előkészítésében, örömmel is vehetném, hogy valójában és alapvetően a mostani előterjesztők ezt egy jó rendszernek tekintik, bár az ellenkezőjét mondják és az ellenkezőjét írják le róla, de gyakorlatilag nem változtatnak a rendszeren. Nem értem tehát, mik azok a jó gyakorlatok, amikről itt mind a miniszterelnök-helyettes úr, mind Balla Mihály képviselő úr, bizottsági elnök úr beszélt, hiszen döntően ezen a rendszeren nem változtatnak: ha ez átláthatatlan volt, akkor ez is átláthatatlan lesz, ha az kiszámíthatatlan volt, akkor ez is kiszámíthatatlan lesz, és még folytathatnám a sort.

Említik a MÁÉRT-et. Való igaz, az nem a MÁÉRT felügyeletére vagy elvi iránymutatására alapult. De mire alapul a mostani előterjesztés? Azt mondja, hogy a MÁÉRT és a szakbizottságai elvi iránymutatást adnak. Kérem tisztelettel, akkor miért nem tetszettek már most a MÁÉRT-et és a MÁÉRT szakbizottságát arra használni, hogy adjon elvi iránymutatást a születésénél ennek az új alapnak? Miért nem lehetett összehívni a MÁÉRT szakbizottságát, amelyben a parlamenti pártok képviselői és a határon túli közösségek legitim képviselői jelen vannak, akár ezt a tervezetet, akár egy másik tervezetet elküldeni megvitatásra?

Azt mondják, hogy a költségvetés okozza. A költségvetést úgy tetszettek beterjeszteni, hogy a Szülőföld Alap szerepel benne meghatározott összegekkel, és ez most már így is fog maradni, hiszen most már csak a részletes vita következik. Ami fog történni, és e tekintetben nem okozna kárt, miniszterelnök-helyettes úr, a halasztás, hiszen jogutódlás címén, ami eddig Szülőföld Alapról szólt, az Bethlen Gábor Alapként lesz átvezetve, ha ezt tetszenek elfogadni, amit most beterjesztettek, akkor ugyanezen szöveg vagy ugyanezen, akkor már elfogadott törvény alapján, de az égvilágon semmi más nem történik.

Az hangzott el a kormánybiztos úrtól a külügyi és határon túli magyarok bizottsága ülésén, hogy majd a jövő évben egy teljes MÁÉRT fog ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát utólag miért is fog már ezzel foglalkozni? Hiszen ha a törvényt elfogadták, akkor ezzel már nem kell foglalkozni. Foglalkozni nyilván majd a tapasztalatokkal kell.

Elmaradt az egyeztetés, és ez a második legnagyobb problémája az egész történetnek, elmaradt az egyeztetés a határon túli magyarok képviselőivel. Hát, ha úgy tetszik, az újságból tudták meg. Nyilvánvalóan nem gondolom, hogy ennek olyan nagyon örülnek, hiszen mégiscsak róluk van szó, mégiscsak arról van szó, hogy a következő, mindenképpen négy évben hogyan fog a támogatási rendszer működni, és mi az, amibe ők most már nem szólhatnak bele. Így tehát ez az általános indoklás egyáltalán nem ad magyarázatot, a törvény szövege se ad magyarázatot, mert, még egyszer ismétlem, majdnem száz százalékban azonos a Szülőföld Alap-törvény szövegével. Akkor tehát most alkalmas ez a működő rendszer vagy nem alkalmas?

Nem értjük azt sem, még egyszer mondva, hogy miért nem tudtak egyeztetni, és miért csak utólag akarnak egyeztetni. Hát egy magyarázat nyilvánvalóan kínálkozik, és olyan nagyon ezen nem is lepődünk meg: illeszkedik ez a kormányzat hatalomkoncentrálási tevékenységéhez és eddig kifejtett tevékenységéhez, említhetek a médiától kezdve sok minden más egyebet. Vagyis: minél szűkebb kör dönthessen a lehető legkisebb kontrollal és ellenőrzéssel és beleszólással a teljes összegről, hiszen itt több mint kétmilliárd forintról van szó, amelyről ez a bizonyos háromtagú bizottság fog dönteni. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a Szülőföld Alap-törvény - ezt megváltoztatták - előírta, hogy a támogatási összeg 90 százalékát pályázat útján kell odaítélni. Ez kimaradt érdekes módon. Helyette az szerepel, hogy ez a háromtagú bizottság eldöntheti, hogy milyen arányban lesz pályázat útján odaítélt összeg vagy keret, és milyen arányban lesz nem pályázat útján odaítélt keret. Ez a bizonyos háromtagú bizottság nevezi ki a kollégium tagjait.

Apropó, kollégium. Eddig a Szülőföld Alapban volt három kollégium. Hát ha ezek önök szerint ötletszerűek, akkor bizonyosan bennem van az értelmezési hiba. De kérdezzék meg a határon túli magyarokat is, szerintem ők sem fogják ezt érteni. Volt oktatási és szakképzési kollégium, kulturális, egyházi és médiakollégium, önkormányzati, együttműködési és informatikai kollégium. Nos hát, ezen kollégiumokon belül beszélték meg azt, hogy a támogatást hogyan ítéljék oda. Na, most lesz egy általános kollégium, amelyet a háromtagú bizottság nevez ki. A háromtagú bizottság fogja meghatározni, hogy milyen összeg pályáztatható, és nyilvánvalóan a kollégium pedig majd ezt el fogja fogadni.

A MÁÉRT és a szakbizottság elvi iránymutatása is nagyon általános meghatározás. Talán lehetne egy picit több törvényben megfogalmazott jogkört adni, hiszen most a háromtagú bizottság vagy figyelembe veszi a MÁÉRT és a szakbizottságai iránymutatását, vagy nem veszi figyelembe. Egyébként, ha nem veszi figyelembe, akkor sem sérti meg a törvényt, merthogy erre a törvény nyilvánvalóan nem kötelezi. Az, hogy mikor és hogyan kerül majd erre sor, ez sem derül ki a szövegből.

Ezért azok a most megismerhető elemek, amelyek ebben az alapban vannak, egyrészt az elnevezést és a nevet megváltoztatják, nyilvánvalóan Bethlen Gábor tevékenysége, személyisége, megítélése részünkről is teljesen pozitív, abszolút alkalmas arra, hogy egy ilyen alapnak az elnevezője legyen, vagy egy ilyen alapot róla nevezzünk el. De ha csak ennyi a történet, ha megint csak egy szimbolikus lépésről van szó és többről nem, akkor azt gondolom, olyan nagyot nem léptünk előre, és egyáltalán nem hoz tartalmi változtatást.

A félelmünket erősíti ez a háromtagú bizottság, hogy az a hatalomkoncentráció és az a fideszes pártpolitikai befolyásnövelés, amelyet láthattunk az elmúlt hónapokban már a határon túli magyar közösségekben, az ebben a támogatási rendszerben fog majd igazán testet ölteni. Vagyis azokat a szervezeteket, pártokat és személyeket fogják támogatni, akik úgymond ennek a kormánynak, illetve a Fidesznek a politikai, ideológiai törekvéseit szolgálják, vagy azt gondolják róluk, hogy szolgálják.

Láthattuk ennek a következményeit már a Felvidéken, igen tragikus következményekkel. Látjuk ezt Kárpátalján is, elég sajnálatosan, ahol a kormányzat nem hagyja a magyar közösségre azt, hogy elrendezze a belső problémáit, hanem kívülről igyekszik, Budapestről igyekszik eldönteni. Láthatjuk ennek a jeleit Erdélyben is, csak remélni tudjuk, hogy ezek nem fognak fokozódni. És hogyha ehhez most társul ez az elfogadásra beterjesztett törvény a Bethlen Gábor Alapról, akkor azt gondolom, hogy minden okunk megvan arra, hogy félelemmel tekintsünk erre. Ez nem nemzeti együttműködés lesz, hölgyeim és uraim, miniszterelnök-helyettes úr, ez egy önző pártpolitikai célokból meghozott törvény lesz a többi mellett, amelyet már meg tetszettek hozni az elmúlt időszakban, és még valószínűleg terveznek is ilyet.

(10.50)

És nagyon súlyos károkat fog okozni, mint ahogy megítélésünk a Szülőföld Alap tekintetében is azért tér el, mert a Szülőföld Alapot egyébként nem a népszavazás miatt és annak következtében hozta létre az akkori kormány, annak a létrehozását már azt megelőzően elkezdte, csak éppenséggel egyeztetésekkel; egyeztetésekkel a parlamenti pártokkal, egyeztetéssorozattal a határon túli magyar közösségek képviselőivel, és azt követően is igen szoros egyeztetésekre került sor.

Nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt átlátható és kiszámítható. Ugyanazon költségvetési törvényi szabályok alapján történt. Nem felel meg a valóságnak, hogy egyes határon túli kiemelt, prominens személyek vagy szervezetek, a határon túli magyar közösségek legitim képviselői, akik egyébként ma a MÁÉRT szereplői, pontosan ők voltak a Szülőföld Alap eddigi döntési mechanizmusában a regionális tanács tagjai, akik - ha úgy tetszik - a mostani elvi iránymutatás alapján meghatározták a főbb szempontokat az alap számára, a kollégiumok számára. Most ugyanők szerepelnek és ugyanők a tagjai a Magyar Állandó Értekezletnek, tehát ebben sincs különösebb változás. Tehát ugyanazok a szervezetek fognak a Magyar Állandó Értekezleten belül erről véleményt mondani, már ha tehetik. Most például nem tehették, mert a létrehozáshoz nem szólhatnak hozzá, megkapják ezt karácsonyi ajándéknak meg újévi ajándéknak, és hát aztán boldoguljanak majd vele, ahogyan tudnak. Talán inkább majd félni kezdenek, hogy minek alapján is osztják majd a pénzt, milyen szempontoknak kell majd megfelelni, mik lesznek a kormánynak azok a politikai szempontjai, aminek alapján majd valaki kap támogatást, más meg nem kap támogatást, hogy a pályázatokat milyen szempontok alapján fogják majd elbírálni.

Ez volt az a rendszer, ami '98 és 2002 között is élt, ez volt az a történet, ami miatt nem volt konszenzus a magyar parlamentben, és ez lesz most is. Ez nem lesz nemzeti együttműködés. Ez az a nemzeti együttműködés, amiről önök akarják meghatározni, hogy aki beletartozik ebbe, az az, aki önök szerint nem tartozik bele, az nem az.

Az, hogy ezt a magyar parlamentben és a Magyar Köztársaságban a választási győzelmek után érvényesítik, ez itt nyilván következik a többségéből, de hogy ezt most ki akarják terjeszteni a határon túli magyar világra, azt gondolom, ez az egyik legnagyobb hiba, sőt azt mondanám, hogy nemcsak tévedés, hanem már bűn is lesz, amit el fognak követni. Ide fog ez vezetni, ha ezt a törvénytervezetet így most áthajtják és kötelezővé teszik, és egyáltalán nem lesz átláthatatlan, mert a háromtagú bizottságnak különösebben nem kell senkinek beszámolnia, és egyáltalán nem lesz az elszámoltatása sem minőségében más. Még egyszer ismétlem, ugyanúgy fog működni ez a része az irodájával együtt, mint ahogy a Szülőföld Alap működött.

Ha önök egy teljesen új rendszert dolgoztak volna ki és vezetnének be, akkor ezt látnánk a szövegen. Miniszterelnök-helyettes úr itt van. Ha össze tetszik hasonlítani a 2005-ös Szülőföld Alap-törvényt a mostanival, nagyon kell néznie, hogy mely szavak nem egyeznek azon a néhányon túl, és azok nem a bővítésre, nem az átláthatóságra vonatkoznak, hanem a szűkítésre, a kizárásra, a hatalomkoncentrációra, erre vonatkoznak. Ez fog ebből kisülni. Én nagyon sajnálom, hogy ezt teszik. Semmi nem indokolja, hogy ezt tegyék, idő is lenne rá, nyitottság is, készség is lenne, ha tetszettek volna ezt kezdeményezni. Önök vannak kormányon, nyilvánvalóan önöknek kellene ezt tenni, ahelyett, hogy pénteken éjszaka föltették az internetre és kedden már a külügyi bizottságban és a bizottságokban vitát nyitottak a kérdésről, és most pedig már teszik ezt és viszik a döntés irányába.

Nos, tehát azt tudom mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt ebben a formájában nem támogatja. Módosító indítványokat nyújtottunk be a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslathoz is, amennyiben mégis úgy gondolják, hogy ez megfontolható, akkor fogadják ezt el, de a legjobban azt tennék, hogyha ezt visszavonnák, és a jövő évben kezdődne egy egyeztetés, széles körű egyeztetés, és egy tényleges nemzeti együttműködésben, konszenzusra törekvés alapján születne egy olyan támogatási rendszer és az ahhoz kötődő szabályozás, amelyet együttesen el tudnánk fogadni. Ez most nem ez a helyzet, ezért ezt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 51 2010.12.07. 2:00  21-70

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném mondani Kőszegi Zoltán képviselőtársamnak, hogy ezzel a kijelentésével tette saját magát hiteltelenné és silányította magát egyszerű pártkatonává, már tudniillik azzal, hogy kisajátítja azt, hogy megmondja, ki a hiteles magyar és ki nem az. (Taps az MSZP soraiban.) Hát ez az, képviselő úr, ami nem helyes!

De ha egyébként ön így gondolkodik, akkor szóvá kellene tennie, hogy ezt a törvényjavaslatot vissza kell vonni, mert az ön által hiteltelennek tartott előző, 2005-ben alkotott Szülőföld Alap-törvény szövegét tartalmazza csaknem százszázalékosan. Ha tehát az hiteltelen, ha tehát azt mondja, hogy az a Gyurcsány Ferenc által - nem tudom, hogy fogalmazott, miképpen - megadott pótlék lehetett, hát önök ezt most átveszik és működtetik, miközben azt mondják, hogy ez nem jó és nem elfogadható.

A vita többi részéhez hadd tegyem még hozzá, hogy korábban természetesen az Állami Számvevőszék ellenőrzése mellett dolgozott a Szülőföld Alap, ellenőrizte az iroda a benyújtott beszámolók és számlák alapján, sőt monitoringvizsgálat is volt.

El szeretném még mondani - bár Harrach Péter frakcióvezető úr nincs a teremben -, ő számomra elismerte, hogy teljesen felesleges a törvény, hiszen azzal a mondatával, hogy nem a szöveg a lényeges, hanem a végrehajtás, azt ismerte el, hogy nem új törvényre van szükség, hanem új emberek, új személyek ülnek be, és centralizáltabban működtetik a régit, amit alapvető rendszerében azonban ugyanúgy működtetnek. Azt hiszem, ez is csak arra kellene sarkallja az előterjesztőket, hogy visszavonják.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 57 2010.12.07. 1:26  21-70

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak szeretném mondani, hogy valóban nehéz azt megmagyarázni, képviselő úr, hogy miért is viseli egy új törvényjavaslat a Bethlen Gábor nevet, és egyben csaknem százszázalékosan megegyezik a Szülőföld Alap-törvénytervezettel, és nehéz azt is megmagyarázni, hogy miért nem foglalkozott a Magyar Állandó Értekezlet ezzel a kérdéssel. Azt tetszik mondani, és ezt mondta a kormánybiztos úr vagy miniszteri biztos úr is, hogy mert nem volt napirenden.

De miért nem volt napirenden, tessék mondani? - ez a következő kérdés. A miniszteri biztos úr azt mondta, hogy azért, mert ez hosszú évek után az első MÁÉRT volt, és nehéz lett volna ráereszteni, hiszen pénzről van szó és egyebekről, és ez elvitte volna. Jó, hát akkor tessenek újra összehívni, vagy tessék újra összehívni azt a szakbizottságot. Hiszen a következő MÁÉRT-nek vagy szakbizottságnak már azzal kell, azzal a kész ténnyel kell szembesülni, amit itt most készülnek elfogadni, és ennek a játékszabályai alapján kell majd itt tenni. Önöknek majd a határon túliak szemébe kell nézni, és bizony el kell majd ezzel számolni. (Felzúdulás a kormánypártok soraiból.) Így bizony, képviselőtársaim, önöknek ezzel el kell majd számolni, amit most tesznek, és ez nem lesz egy egyszerű elszámolás, akármennyire is az új klientúra kiépítésére törekszenek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 69 2010.12.07. 1:26  21-70

SZABÓ VILMOS (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretném a figyelmükbe ajánlani a Szülőföld Alap éves beszámolóit, amely itt a parlamentben járt, amelyből világosan megnézhetik, hogy kik is részesültek támogatásban. Én most csak a 2009-es beszámolóból idéznék néhány tételt, és azt hiszem, nagyon fontos, hogy ezeket tudják, nem hiszem, hogy ezeket olvasgatták.

Thália Színház, Kassa; Hét Nap Kft., Vajdaság; Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Szent Mihály-székesegyház, Palágykomoróci Református Egyházközség, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, Selye János Egyetem, Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület, Szabadkai Műszaki Főiskola, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola; Jánosi Líceum, Kárpátalja, Ukrajna; Magyarkanizsai Községfejlesztési Információs Központ, Szövetség a Közös Célokért Alapítvány, Jakabffy Elemér Alapítvány, Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, Bécsi Napló internetes működése.

Azt gondolom, hogy mielőtt felelőtlen kijelentéseket tesznek, egy picit tájékozódjanak, és nézzék meg pontosan, hogy mi történt, azután szűrjék le a tapasztalatokat, és alakítsák ki a véleményüket.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 434 2010.12.13. 6:41  431-454

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Nyilvánvalóan először is őszinte sajnálatunkat kell kifejezni amiatt, hogy ilyen késői, vagy mondhatnánk úgy is már, hogy korai órában kerül sorra a nemzetpolitika egyik legfontosabb kérdése, a támogatási rendszer átalakításának részletes vitája, amely meg fogja határozni az elkövetkezendő években a magyar költségvetésből a határon túli magyarság ügyeire fordítandó támogatások odaítélésének módját, lebonyolítását, egyáltalán az egész eszközrendszerét.

Őszintén sajnáljuk azt is, hogy a javaslataink közül azt, amelyik arra vonatkozott, hogy pontosan az első szakaszban, tehát az 1-34. pontokig terjedő szakaszt érintően visszavonást javasoltunk az előterjesztőnek, itt a módosító indítványainkat egy-két kivétellel, de azt mondom, érdemben nem fogadta el az előterjesztő. Fenntartjuk a véleményünket azokban a pontokban, amelyek a módosító indítványainkban is megfogalmazódtak. Azt gondoljuk, hogy pont a legfontosabb célok nem fognak teljesülni, ami az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot érinti.

Az 1. pont éppen az irányítás centralizálására vonatkozik, hiszen a korábbi Szülőföld Alap törvénynek szinte majdnem teljes egészében megtartott, szó szerint is átvett szövegéből ez az egyik pont, ahol változtatásra került sor, egy háromtagú bizottság kezébe kerül nemcsak az elbírálás, de egyáltalán a lebonyolítást végző további kollégium és irányító szervezet, iroda tagjainak, vezetőinek a megbízatása is. Azt gondoljuk, pontosan ez az a pont, ami szűkíteni fogja a beleszólás lehetőségét, pont azok részéről, akiket a támogatás érint, de egyáltalán csökkenti az ellenőrizhetőséget is.

Hasonlóképpen hiányoljuk, kifogásoljuk, és azt gondoljuk, hogy ártalmára lesz a támogatási rendszer lebonyolításában a támogatási eszközök, pénzek odaítélését illetően az, hogy a korábbi szabályozásban meg volt határozva, hogy a rendelkezésre álló támogatási összeg 90 százalékát pályázati keretek között kell odaítélnie a Szülőföld Alapnak, a most létrehozandó Bethlen Gábor Alapnak. Az új törvénytervezetben itt a háromtagú bizottságra lesz bízva, hogy a rendelkezésre álló keret mely részét bocsátja pályázati keretekben elbírálásra, illetve melyiket nem.

Örömtelinek mondható, hogy a Magyar Állandó Értekezlet, amely felújította a munkáját, ellenőrző, befolyásoló, jobban mondva meghatározó szerepet kap, ez azonban, úgy véljük, igen tág és általános.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy azt a módosító indítványunkat, amely ajánlásokat is fontossá tett volna vagy előírt volna a Bethlen Gábor Alap működésében, nem fogadta be az előterjesztő. Azt gondoljuk, enélkül szintén az átláthatóság és a kiszámíthatóság fog sérülni.

Hasonlóképpen a kollégiumok számának csökkenése; ugye, három kollégium volt a Szülőföld Alapban, az oktatási, szakképzési kollégium, a kulturális, egyházi és médiakollégium, az önkormányzati, együttműködési és informatikai kollégium. Most ezek közül csak egy általános kollégium lesz, amelynek szintén azt gondoljuk, hogy szűkítő szerepe van.

Egyáltalán egészében azt szeretném megerősíteni, hogy az a változtatás, amely arányait tekintve ugyan csekély, hiszen ismételten a törvény szövege nagyobb részében megegyezik a 2005-ben elfogadott Szülőföld Alap törvénnyel, ezek azonban hátrányára változtatták meg vagy változtatják meg az új, Bethlen Gáborról elnevezett alapot. Erősödik tehát a gyanúnk, hogy itt erőteljesen a politikai szempontok fognak dominálni. Azért történik tehát a változás, hogy szabad kezet kapjanak a pénz elosztására, és vélhetőleg azok számára, akik a kormánynak kedvesek, vélhetőleg a politikai hűség lesz az egyedüli szempont. Ez 2002 előtt is gyakorlata volt az előző Orbán-kormánynak, vagyis az, hogy Budapestről határozzák meg azt, hogyan is működjön és lehetőleg mely szervezeteken keresztül a határon túli magyarság. Úgy véljük, ebben a tekintetben nem bölcs és nem reális dolog (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogy ez a változtatás így jön létre.

Köszönöm szépen. Elnézést a túllépésért. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 20 2010.12.23. 3:39  19-23

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Amikor először rátekintettem a módosító javaslatra, akkor még azt gondoltam, hogy talán mégiscsak áttanulmányozták a Szocialista Párt és a többi ellenzéki párt módosító javaslatait, és ennek a megfontolása alapján a lényeges javaslatainkból, ha az utolsó pillanatban is, de beterjesztettek zárószavazás előtti módosító javaslatot. Amint azonban a két módosító javaslatot el is olvastam, rá kellett jönnöm, hogy nem ez történt: egyik javaslat sem olyan, amely jobbá tenné a beterjesztett törvénytervezetet.

Sem az 1., sem a 2. módosító javaslat nem helyettesíti az egyeztetést, amely elmaradt. Elmaradt az egyeztetés előzetesen a parlamenti pártokkal, és elmaradt az érintett, határon túli közösségekkel. Nem helyettesíti azt, hogy tulajdonképpen a Magyar Állandó Értekezletet sem tartják olyannak, amely érdemes lett volna akár szakbizottsága útján, hogy megtárgyalja ezt a javaslatot, és megmaradt csak az a homályos utalás, amely elvi iránymutatást ad a Magyar Állandó Értekezletnek és a bizottságának. Arra kell tehát gondolnunk, hogy ebben a tekintetben a kormány és a Fidesz a Magyar Állandó Értekezletet csak bokrétának fogja tekinteni a saját kalapján.

A két módosító javaslat nem teszi semmissé azt a kifogásunkat és kritikánkat, hogy egy centralizáció történik, amely egy háromtagú bizottság kezébe adja, a háromtagú bizottság mindenhatósága alá rendeli a határon túli magyarok támogatásának szinte egész rendszerét, pénzügyi keretének az elosztását, a lehető legkevesebb kontroll, ellenőrzés és a beleszólás biztosítása nélkül. A két módosító javaslat nem javít a tekintetben sem, hogy átláthatóbb legyen, sokkal inkább az átláthatatlanság lesz jellemző. A pályázati keretek meghatározása szintén a háromtagú bizottság mindenhatósága alá van rendelve, és őtőlük függ, hogy mely részét határozzák meg pályázható és nem pályázható összegnek.

Azt kell tehát gondolnunk, hogy valóban visszatér a kormány az 1998-2002 közötti időszakhoz, amikor Budapestről kívánják meghatározni azt, hogy mi történjék a határon túli magyar világban, anélkül, hogy figyelembe vennék a véleményüket és az álláspontjukat.

(11.50)

Szeretném jelezni: rosszul fog működni, rossz hatást fog elérni, ellentétes lesz a nemzeti érdekeinkkel. Kérem, ne tegyék, fontolják meg, s még mindig van pár perc, hogy azt mondják, inkább kerüljön sor egyeztetésre, és a későbbiekben fogadjuk el ezt akár kialakítandó konszenzussal. Nem történne nagy kár, biztosan így fog nagy kár történni. A Szocialista Párt nem támogatja a módosító javaslatot és az alapot sem ebben a formájában.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 207 2011.04.26. 0:25  204-212

SZABÓ VILMOS, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi bizottság a mai ülésén meghallgatta a Belügyminisztérium előterjesztésében a törvényjavaslat indoklását, amelyet elfogadott, és egyhangúlag javasolja az általános vitára való alkalmasságát, elfogadását az Országgyűlésnek.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 372 2011.05.17. 7:44  169-405

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Hát, kétségtelenül nincs könnyű helyzetben. Megértem, hogy könnyebb az ellenzéki pártok programjait tanulmányozni, és itt idézni. Úgy tűnik nekem, hogy a minisztériumokban vagy az ön minisztériumában van egy külön osztály vagy részleg, amely aktuálisan az ellenzéki pártok programjából gyűjti ki az idézeteket. (Dr. Rétvári Bence: Google-osztály!) Jó lenne, ha a Fidesz programjából tenné ezt, legalábbis abból nehéz így, de megtehetnék, hogy a kormány programjából gyűjtik ki.

(0.20)

Szeretném képviselőtársaim figyelmét is felhívni a Fidesz- és a jelen nem lévő KDNP-frakcióból, hogy önök kormányoznak. Kormányoznak már. Államtitkár urat persze természetesen oda sorolom, de ön most a kormányt képviseli.

Államtitkár úr említette a velencei bizottságot. Én azért nem hivatkoznék olyan nagyon a velencei bizottságra az alkotmányt illetően. A velencei bizottság állást foglalt három kérdésben, amit önök megkérdeztek a kormány részéről, de épp a mai és a holnapi napon van itt Budapesten és folytat megbeszéléseket a velencei bizottság raportőri delegációja, már találkozott a kormány képviselőivel is, ahol egészében az elfogadott alaptörvényt tanulmányozza, és tesz majd jelentést az Európai Tanács monitoringbizottságának.

Az a gyanúm, hogy amit önök most itt beterjesztettek, ez hab a tortán az itteni konzultációjukhoz, hiszen ez kétségtelenül egy, nevezhetném akár meglepetésnek is, egy év után ugyan nehéz mondani, hogy tudnak okozni meglepetést, de talán arra kevesen gondoltak, hogy a még december 31-éig érvényben lévő alkotmány módosításához kezdenek, miközben elfogadták a Fidesz-KDNP pártalkotmányát, amelyik január 1-jétől életbe lép.

Önök ezt mégis megtették, ezzel a valóban csemegeszámba menő címmel, amit én most nem idéznék. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr jobban ért ehhez szakmailag. Ő elmondta, hogy ez akár alkotmányellenes is lehet már önmagában; ez elképzelhető, hogy így van. De tartalmilag is minden bizonnyal lehet alkotmányellenes, és itt lehet nyilván a magyarázata, vagy legalábbis az egyik magyarázata, hogy vajon miért is így terjesztették be, vajon miért is vették elő azt az egy év alatt alkalmazott módszert, hogy képviselői indítványként hozták be a képviselőházba.

Nyilván az első, hogy ki akarják kerülni a társadalmi egyeztetést. A második, amire egyébként ön is utalt valahol, ha jól láttam a híradásokban, hogy arra a kérdésre, hogy mi van, ha alkotmányellenes, talán azt válaszolta - de itt van, úgyhogy ha nem jól idézem, akkor majd helyesbít -, hogy miután alkotmánymódosítás, ezért az Alkotmánybíróság nyilván ezzel nem foglalkozhat.

Tehát megint annak a kikerülése, hogy már eleve be legyen biztosítva, hogy az Alkotmánybíróság ezzel ne foglalkozhasson.

De a társadalmi egyeztetésnél hadd mondjam el azt is, hogy történt még egy meglehetősen, minimum cinikusnak nevezhető lépés, miközben a kormány képviselője - Pintér belügyminiszter úrra gondolok - a lehetséges érintettek egy részének az érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel tárgyalt, mélyen a szemükbe nézve egy szót sem szólt arról, hogy készül egy ilyen előterjesztés, egy ilyen érdekes és fura alkotmánymódosítás. Persze, mondhatnák azt is, hogy miért is szólt volna, hiszen nem a kormány terjesztette be. Nyilván a kormánynak fogalma sem volt arról, hogy a frakcióban Lázár frakcióvezető úr és képviselőtársai, akivel a beterjesztést megtették, ők ezt be fogják terjeszteni. Ezért nem szóltak erről, és ez most mégis itt van. Ez természetesen meglehetősen cinikus.

Az is elég cinikus, amit ma a kormányszóvivő nyilatkozott, hogy egyelőre nem kezdhették meg az érdemi tárgyalást, mert a szakszervezetektől a kabinethez semmilyen javaslat nem érkezett. Azt ne tessék már mondani, hogy ez az indoka annak, akkor be kellett hozni már a múlt héten pénteken délután ezt az előterjesztést, most pedig megmondani, hogy várunk arra, hogy majd hoznak javaslatot! Szerintem a belügyminiszter úrral való tárgyaláson a szakszervezeteknek az általuk előterjesztetten voltak javaslatok, amit azt hiszem, bőven meg tudtak volna fontolni, és amiről tudnának tárgyalni.

Azt kell mondanom, hogy ez a valóban több százezer embert, több százezer magyar polgárt érintő intézkedés tényleg felelőtlen, felháborító és rendkívül méltatlan. Azt hiszem, hogy az, ami a magyar polgároknak az egzisztenciáját, jogbiztonságát érinti és bizonytalanságot gerjeszt, ezt ilyen módon hagyományosan végighajtani a parlamenten, ahogy ezt most önök teszik, egyszerűen szavakat nem lehet rá találni, valóban méltatlan, felháborító és rendkívül felelőtlen.

Ne csodálkozzanak, ha elemi a felháborodás, és ne mondják azt, hogy ez önökhöz nem jut el. Eljut önökhöz pontosan, csak éppen most nem akarnak róla tudomást venni, pedig ez nemcsak az önök ügye, ez az egész ország ügye.

Államtitkár úr, képviselőtársaim, az előterjesztők képviseletében jelen lévő képviselő asszony, vonják ezt vissza nagyon gyorsan. Vonják vissza, és kezdjenek egyeztetést, csinálják meg az előterjesztést. Ha akarnak erre olyan megoldást, ami az érintetteket is bevonja, akkor ennek nem ez a megoldása. Ebből óriási konfliktusok lesznek, ezt önök talán most nem is akarják még elhinni.

Az Alkotmánybíróságról csak hadd mondjak annyit, hogy persze, biztosan nyilvánvalóan ezt is végig fogják hajtani. Meg fogjuk látni, amikor majd jelölnek alkotmánybírót. Önök felrúgták az Alkotmánybíróság tagjainak a jelölésénél az előző két évtized gyakorlatát, amikor is megegyezéssel és konszenzussal jelölt a parlament alkotmánybírót. Most ez már nem így volt.

Engedje meg, hogy pesszimista legyek, hogy ez ezután se így lesz. Élek a gyanúperrel, hogy önök bizony, igen, a saját jelöltjüket fogják idetenni, és el akarják kerülni, hogy az Alkotmánybíróság önöket kényelmetlen helyzetbe hozza, nemcsak a kompetenciáját szűkítik, igyekeznek majd olyan tagokat jelölni, és meg is fogják tenni, és azt hiszik, hogy az önök igényeinek megfelelően fogják a munkájukat végezni.

Azonban ha azt hiszik, hogy ezzel sikerül elhárítaniuk a kritikát, sikerül meghosszabbítani a kormányzásukat, azt gondolom, hogy nagyon tévednek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 386 2011.05.17. 0:53  169-405

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Végül is rendben lenne ez filozófiailag, ha nem ez lenne a gyakorlat. Ha ön ezt most úgy mondta volna el, hogy a kormány ezen filozófia alapján elkészített egy programot, ezt egyeztette, előkészítette mindazokkal, akikkel kell, és végül is idehozta a kormány, akkor most erről itt vitatkozna a parlament, no, akkor lenne rendben. De ahogyan mondtam volt, önök végül is kormányoznak, ezt kellene csinálniuk, ehelyett nem ezt csinálják.

Megértem, hogy filozófiailag ön ezt gondolja, ez nagyon tiszteletre méltó, de amíg nem ezt teszik, addig bizony nem igazán tudunk dűlőre jutni és egyetérteni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 360 2011.05.24. 0:58  267-425

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim, fideszes Képviselőtársaim! Értem, hogy önöknek nagyon kínos most már védeni a mundér becsületét. Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket, ha még ezt nem tették volna meg, hogy a belügyminiszter úr a kormány ülése után tájékoztatta a sztrájkbizottságot, hogy a legújabb tervek szerint a szolgálati nyugdíjasok reaktiválása csak önkéntes alapon történhet, és azok sem veszítik el a nyugdíjukat, akik a visszatérést nem vállalják. Az aktív állománykorúaknál szigorításokkal ugyan, de megmarad a korkedvezményes szolgálati nyugdíjrendszer.

Miről tetszenek még itt beszélni? Mit védenek önök? Bele lettek hajtva ebbe az egészbe államtitkár úrral együtt, kormánnyal, mindenkivel!

Kedves Képviselőtársaim! Vége ennek itt, úgy tűnik, és megsértettek rengeteg embert, megsértettek olyan állampolgárokat, akik tisztességgel mentek nyugdíjba, és még most is ezt teszik. Elképesztő! Hagyják abba! (Kontur Pál: Ennyi van benned.) Önben mennyi van, képviselő úr?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 366 2011.05.24. 1:04  267-425

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam az Országgyűlés kompetenciáját, és nem is kívánom azt tenni.

Államtitkár úr, hát ki terjesztette be az alkotmánymódosítást? Hát aki beterjesztette, az riogat! Hát azért történt az egész, mert be tetszettek terjeszteni előkészítés nélkül... (Kontur Pál: Nem így van.) Előkészítés nélkül, ezzel kiprovokálták azoknak a jogos elégedetlenségét, akik sztrájkkal fenyegettek, és akkor ma a kormányülésen nyilvánvalóan ettől megriadva... Önök riogattak, akik beterjesztették, azok riogattak! Ne tessék ezt másra kenni! Ezt nem az ellenzék provokálta ki, önök tették ezt, és azok, akik ezt előzetesen, minden különösebb előkészítés nélkül, valóban azzal a szándékkal, hogy ha az alkotmányba belerakják, akkor megspórolhatják az Alkotmánybírósághoz történő beadványt, és azt, hogy az Alkotmánybíróság ezzel foglalkozzon. Tessék ezt elvállalni! Ha bevállalták, akkor tessék elvállalni ezt! Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 372 2011.05.24. 1:17  267-425

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Ivanics Ferenc képviselőtársam, szívesen elfogadnám ezt az érvelést, csak akkor nem így kellett volna behozni, főként nem rögtön alkotmánymódosításként. Ha ez lett volna a szándék, egyébként nem ez van leírva, de ha ez lett volna a szándék, akkor kellett volna kezdeményezni egyeztetést minden érintettel, az érintett érdekképviseletekkel, adott esetben a parlamenti pártok frakcióival, és ha eljutott volna egy fokig, odáig, hogy ide bejöhet és körbejárták volna, akkor nyilvánvalóan például az érdekképviseletek sem kezdeményezték volna, hogy sztrájkbizottságot alakítsanak és egyáltalán akit érint, az is másképpen figyelt volna rá. Ha ez volt a cél, ez volt a szándék, akkor miért nem ezt tették? Miért hozták be a szokásos módon, és le akarják gyorsan zavarni, és rögtön alkotmánymódosításként, egyébként a már tulajdonképpen nem érvényben lévő vagy csak december 31-én érvényben lévő alkotmányhoz, és furmányos módon hozzákötik az új alkotmányhoz. Ezért nem tudom elfogadni hiteles magyarázatként azt, amit ő mondott. Egyébként logikus lehetne, tehát azt gondolom, ebben nem lenne vita. Itt a probléma.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 380 2011.05.24. 1:07  267-425

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ivanics Ferenc képviselőtársamnak mondom, hogy én értem a határidőt, az nyilvánvaló, ha már megszavazták az alkotmányt, akkor ez egyértelmű, de azért ez egy különös védelem, hogy először behozom a parlament elé, alkotmányban rögzítem, majd utána megpróbálom elmondani, hogy most megvédtelek benneteket, kedves érintett társadalmi csoportok, és esetleg még lehet is róla beszélni. Mellesleg eközben a miniszterelnök úr szociális konzultációt kezdeményez rengeteg pénzért, ami nyilvánvalóan egy PR hasonlóképpen, de legalább beleírták volna és megvárták volna, hogy erre mit mondanak vagy bárhogyan, de mindenképpen először egyeztetni. Nem, először alkotmány, bebetonozom, támadhatatlanná teszem, Alkotmánybíróságnál sem lehet, és akkor utána kihirdetem, és azt mondom, hogy egyébként megvédtelek, kedves magyar polgár vagy állampolgárok csoportja. Ez valóban különös védelem, és nehezen nevezhető demokratikus eljárásnak. Köszönöm a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 432 2011.05.24. 0:35  425-437

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ahogyan a Magyar Szocialista Párt képviselői már többször kifejtették, továbbra sem értünk egyet és helyeseljük azt, ahogyan megváltoztatták a jelölési rendszert, egyoldalúan, az egypártiság szellemében alakították át, felrúgva a korábbi konszenzusos rendszert. Szeretném ugyanakkor elmondani, hogy a Szocialista Párt képviselői részt fognak venni az eseti bizottságban, és ki fogják fejteni a véleményüket.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 34 2011.07.11. 2:42  33-39

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Véget ért a magyar EU-elnökség időszaka. Ha néhány szóban akarnánk értékelni az elmúlt évet, azt mondhatnánk, az egyik szemünk sír, a másik nevet. A magyar EU-elnökség a kitűzött célok elérésében komoly szakmai sikereket ért el. Elismerés és köszönet jár a rendkívül felkészült szakmai csapat áldozatos munkájáért, akiknek egyébként a Fidesz-kormány által elkövetett hibákat is kompenzálni kellett. Fontos eredmény a Duna-stratégia elfogadása, az európai romastratégia megszületése, az energetikai integrációban történt előrelépés és Horvátország csatlakozásának döntő mértékű előmozdítása is.

Ez azonban csak az érem egyik oldala. A féléves elnökségünket sajnos kezdetétől a végig az Orbán-kormány negatív politikai lépései, ügyei árnyékolták be és tették kudarcossá. Orbán Viktor politikájának köszönhetően romlott az ország nemzetközi tekintélye. Magyarországra a külföld - amelyet, szeretném leszögezni, továbbra sem a Jókai utcából irányítanak, bármennyire szeretnék ezt önök a választókkal elhitetni - mint az európai alapértékekkel szembemenő, alapvető emberi jogokat korlátozó, demokratikus deficitet felhalmozó országra tekintett és tekint. A Fidesz-kormány elérte, hogy újra rossz érzés legyen magyarnak lenni külföldön. Orbán Viktor az első magyar politikus, aki éppen az elnökség idején képes volt az Európai Uniót az Osztrák Császársághoz és a Szovjetunióhoz hasonlítani. De Orbán Viktor büszkélkedhet azzal a kétes dicsőséggel is, hogy az elnökségi félévben az Európai Parlament két ízben is elmarasztaló állásfoglalást fogadott el a kormányával szemben, a médiatörvény és az új alaptörvény miatt.

A magyar elnökség alatt sorozatosan figyelmeztettük a kormányt, hogy a demokráciát korlátozó és szétzúzó intézkedéseik ártanak nemzetközi érdekeinknek, nemzeti érdekeinknek, és meglesz a hatásuk Magyarország nemzetközi megítélésében. Nem hallgattak ránk. Figyelmeztettük önöket, hogy nem kellene mindenkiben, aki ellentétes véleményt és kritikát fogalmaz meg, ellenséget látni, és megint csak nem hallgattak ránk. Európában megkérdőjeleződött a hit Magyarország kormányának demokratikus értékrendje iránt.

Kérdezem tisztelt miniszter urat: szolgálja-e a kormány európai alapértékekkel szembemenő, antidemokratikus belpolitikája a nemzeti érdekeinket és az erős Európa iránti elkötelezettséget? Nyugat vagy Kelet felé szeretné Orbán Viktor miniszterelnök kormányozni Magyarországot? Meddig folytatja a Fidesz különutas, mindenhol ellenséget látó politikáját? Nem veszik észre, hogy ezzel tökéletesen lerombolják Magyarország tekintélyét?

rom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 38 2011.07.11. 1:04  33-39

SZABÓ VILMOS (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Meg kell mondjam önnek, nem rajtunk múlott, hogy nem tudtunk összezárni, és nem lehetett ezt a szakmai sikert az egész félév sikerévé és Magyarország sikerévé konvertálni. Mindent megtettünk, sokszor elmondtuk itt a parlamentben is, a munkacsoportban is és a nyilvánosság előtt is, hogy ne tegyék, hogy az európai uniós elnökségünk során azokat a közvéleményt, Magyarországot nagyon megosztó és az európai alapértékekkel szembemenő törvényeket meghozzák. Önök erre nem hallgattak, ezért tehát nem lehet kettéválasztani - önnek teljesen igaza van -, és mivel nem lehet kettéválasztani, még folytathattam volna, hiszen a kokizásról még nem is beszéltem, amelyet nem a miniszterelnök úr osztott, hanem mi, illetve ő kapta, és rajta keresztül az egész ország. Vagy a monitoringbizottság látogatását a múlt héten, amely a demokráciadeficitet vizsgálta.

Nem tudom elfogadni a válaszát, miniszter úr. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(12.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 44 2011.09.13. 2:45  29-113

SZABÓ VILMOS, a külügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A szocialista képviselők a külügyi bizottságban is ügyrendi javaslatban kezdeményezték a napirendre tűzés elhalasztását a Házszabállyal való összeütközés, a Házszabálynak való meg nem felelés miatt. Ezt az ügyrendi javaslatot a külügyi bizottság kormánypárti és többi ellenzéki tagjai nem fogadták el, így a bizottság - ahogy ez a többségi álláspont ismertetéséből már egyértelmű - tárgyalta a napirendi pontot.

Elmondtuk, hogy sem szükségesnek, sem célszerűnek nem tartjuk ennek a témának a napirendre tűzését, hiszen létezik egy érvényes országgyűlési határozat, a 40/2008-as számú - lehet, hogy a számát rosszul mondom, de a 2008 és 2020 közötti időszakra szólóan van egy érvényes országgyűlési határozat -, amely bármikor módosítható és kiegészíthető, s ahogy ez már előzőleg képviselőtársaink részéről elhangzott, semmi olyan nóvumot nem tartalmaz a beterjesztett országgyűlési határozattervezet, amely azt jelentené, hogy ez újat hoz.

Ezzel együtt azt gondoljuk, hogy a határozati javaslatban megfogalmazottak nemkívánatos visszalépést is jelenthetnek az Európai Unió egységesülő belső energiapiacán, illetve a tekintetben is, hogy az atomerőmű bővítéséről szóló kormányzati döntést széles körű társadalmi vita, az emberek véleményének széles körű ismerete nélkül rögzítik. S azt is gondoljuk, hogy eltérések lehetnek az állami tulajdonosi szerepvállalással, az energetikai piac befolyásolásával az uniós értékekkel kapcsolatosan.

Mindezek alapján a Szocialista Párt képviselői nem tartották általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot, és nem támogatták annak további tárgyalását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 221 2011.09.26. 2:00  194-258

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen talán mondhatnám, hogy meglepetéssel, de talán mégsem meglepetéssel látjuk, hogy Rogán képviselő úr a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását is kezdeményezi.

Emlékeztetném a tisztelt Házat, hogy már az új alap létrehozásakor világossá tettük, hogy nem fog működni. Ez az alap átláthatatlan, kiszámíthatatlan lesz, ellenőrizhetetlen lesz, a politikai önkényes és pártpolitikai önkényes döntéseknek fog teret engedni. Nos, az eddigi tapasztalatok gyakorlata azt is mutatja, hogy nem igazán működik, hiszen leváltások is történtek. Úgy látjuk, hogy ez a mostani módosítás nem fogja erősíteni a működőképességet, tehát még inkább átláthatatlan, még inkább ellenőrizhetetlen, és még inkább az önkényes politikai, pártpolitikai döntéseknek fog teret adni.

Most már arra is lehetőség lesz, hogy az alap kezelőszerve a feladatainak a hatékony ellátása érdekében, a pályáztatási feladatok ellátása érdekében más szervezeteket is létrehozhat vagy megbízhat. Azt gondolom, még további meglepetések is lehetnek benne. Nem tisztán értem, hogy miért nem lehetett akkor most már legalább konzultálni egy működőképes szervezetről. Azt sem értem, illetve kérdezem is talán, hogy vajon ha már velünk nem konzultáltak, az érintettekkel konzultáltak-e, vajon tudják-e azok, akiket a Bethlen Gábor Alap szolgál vagy szolgálnia kell, hogy mi ez és mi fog történni, és ez hogyan fog ezután működni. Talán nem kellene eljutnunk oda, hogy azt a megállapítást tegyük, hogy így loptok ti.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 191 2011.10.10. 1:56  190-194

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A médiában folyamatosan jelennek meg hírek arról, hogy kezd szétesni az európai uniós programok, fejlesztések lebonyolításáért felelős intézményrendszer. A kormány először tagadott, most meg inkább mintha hallgatna, ezzel próbálva elfedni a valóságot. Ezek után egyre érdekesebb hírek kerülnek napvilágra, amelyek már arról szólnak, hogy az Európai Bizottság a közlekedési operatív program kifizetéseit leállította. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nem sikerül megszüntetni a kifogásokat, akkor a hazai költségvetés lesz kénytelen kifizetni azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyekre elvileg már az Európai Közösség biztosított számunkra jelentős forrásokat.

Miniszterelnök úr azt hangoztatja, hogy minket senkinek a véleménye nem érdekel, de eközben nyújtjuk a kezünket a Közösség segítségéért. Most pedig láthatóan meg vagyunk sértődve, hogy az Unió nem szívesen ad olyan helyre pénzt, ahol a korrupció veszélye jelentős, ahol a kormányzati döntések miatt nőtt a rendszer átláthatatlansága, pedig csak be kellene tartani azokat a játékszabályokat, amelyek rögzítik, hogy milyen legyen az EU-s pénzek felhasználását ellenőrző és menedzselő intézményrendszer. El kellene végre fogadni például, hogy a német és a francia adófizetőket nem igazán érdekli a nemzeti együttműködés rendszere, amikor az általa befizetett eurókat a magyar társadalom felzárkóztatására, infrastrukturális fejlesztésére költik. Őket az érdekli, hogy ezek a pénzek valóban oda jussanak, ahová az Európai Unió jóváhagyta.

Kérdezem államtitkár úrtól, igazak-e azok a sajtóhírek, hogy a közlekedési operatív és más operatív programok kapcsán is gondok vannak az EU-s források lehívásával. Készen állnak-e arra, hogy fejlesztési források elvesztése miatt önmaguk ellen hivatalból feljelentést tesznek hűtlen kezelés alapos gyanúja okán?

Várom válaszát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 10 2011.10.25. 4:43  9-12

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Október 24-én az Egyesült Nemzetek Szervezete világnapjáról emlékeztünk-emlékezünk meg ebben az évben is. Az Egyesült Nemzetek alapokmányát 1945. június 26-án írták alá San Franciscóban, és 1945. október 24-én lépett életbe. Már a második világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. A három szövetséges nagyhatalom megállapodott egy nemzetközi szervezet létrehozásában. Ennek előkészületeit és egyes intézményeinek megszervezését a nyugati államok már el is kezdték, így például az UNESCO-t, a nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetet, a FAO-t, az élelmezési és mezőgazdasági szervezetet, valamint az IMF-et létrehozták.

1944 augusztusában Washington közelében ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás, amelynek során kidolgozták az ENSZ alapokmányát. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Állandó tag az öt nagyhatalom lett, amelyeknek vétójoguk van. A világszervezet alapító okmánya szerint tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, és a szervezet megítélése szerint a kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. Nem egy tökéletes nemzetközi szervezetről van szó az ENSZ esetében sem, az elmúlt hatvanhat év azonban igazolja életképességét. Sok mindent túlélt, hidegháborút, sok nemzetközi konfliktust, helyi, regionális háborút, a múlt század végének nagy és meghatározó világpolitikai váltását és változásait. És ha a jelenre gondolunk, legaktuálisabban a líbiai történések juthatnak eszünkbe.

Magyarország 1955. december 14-én nyert felvételt az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. ENSZ-tagságunk kezdeti éveit alapjában határozta meg az 1956 októberében kitört magyar forradalmat követő szovjet katonai beavatkozás, amely azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Közgyűlése napirendjére került, és amely események kivizsgálására a Közgyűlés 1957. január 10-én különbizottságot hozott létre. Az ezt követő években az úgynevezett magyarkérdés folyamatosan napirenden szerepelt az ENSZ különböző fórumain, mígnem a hatalomra került Kádár-rendszer konszolidációját követően a különbizottság 1962-ben lezárta tevékenységét.

Az elkövetkezendő években Magyarország megkezdte teljes körű integrációját az ENSZ-család szervezetébe. Első ízben 1968-69-ben voltunk a Biztonsági Tanács nem állandó tagja, majd 1982-ben a Közgyűlés 37. ülésszakán Magyarország adta a Közgyűlés soros elnökét Hollai Imre személyében. 1992-93-ban pedig országunk ismét betölthette a Biztonsági Tanács nem állandó tagságát, amelynek különös hangsúlyt adott a térségünkben kitört délszláv háború.

Ez a megemlékezés szólhatna most egy újabb magyar sikerről is. Magyarország az elmúlt hónapokban komoly lobbitevékenységet folytatott, hogy elnyerje a világ országainak támogatását a nem állandó BT-tagsághoz. Elismerés illeti mindazokat, akik keményen dolgoztak ezért. Ha sikerült volna, a BT-tagsággal a magyar diplomáciának is közvetlen beleszólása lett volna ismét a legfontosabb világpolitikai kérdésekbe.

(8.30)

Nem sikerült. Csupán 52 ország támogatta Magyarországot a szavazás első fordulójában, Azerbajdzsán 74, Szlovénia 67 szavazatot kapott. Az okok lehetnek sokrétűek, azt azonban bizonyosnak látom, hogy ebben döntő szerepet játszott Magyarország nemzetközi tekintélyének, befolyásának fokozatos és folyamatos csökkenése az Orbán-kormány hivatalba lépése óta.

Megfelelő alkalom ez a kormány számára az önvizsgálatra. Nem lehet káros következmények nélkül szembemenni Európával, a világgal, egyik harcot és háborút a másik után meghirdetni. Nem lehet következmények nélkül birodalmi Bécshez hasonlítani, Bécshez és Moszkvához hasonlítani Brüsszelt. Nem lehet következmények nélkül leépíteni a jogállamiságot, korlátozni a sajtószabadságot, és még folytathatnám. Így nem sikerülhetett - kár érte.

Tisztelt Kormány, kormánypárti Képviselőtársaim! Ideje van az önvizsgálatnak, mert még nagyobb baj is lehet.

Köszönöm szépen, hogy szót kaptam. (Tukacs István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 186 2011.12.19. 2:07  185-189

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Orbán Viktor 2011 februárjában elmondott évértékelő beszéde mindannyiunk számára emlékezetes marad. Azt mondta: 2011 a megújulás esztendeje, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.

Ki kell mondanom, nem a levegőbe beszélt; a Magyar Köztársaságban az Orbán-kormány minden demokratikus, alkotmányos berendezkedést eltöröl, illetve ellehetetlenít, nem érdeklik az ellenvélemények, a súlyos kritikák, érkezzenek itthonról, az Európai Unió felől vagy a tengerentúlról.

(16.40)

2012 valóban az elrugaszkodás éve lesz, elrugaszkodnak a valóságtól. Önök nem akarják észrevenni, hogy a 2012-es költségvetés már az elfogadása előtt megdőlt, méghozzá az önök elhibázott gazdaságpolitikai döntései miatt. Az EU figyelmeztetett bennünket, a költségvetés mellett a növekedési prognózis is tarthatatlan. A jogos kritikákra a kormány kivont karddal felelt egy olyan helyzetben, amikor Magyarországnak ismét az Európai Bizottsághoz és a Valutaalaphoz kellett fordulnia. A határozott nem "talánra" és gyenge "igenre" puhulása a legutóbbi EU-csúcson már nem egyszerű hitelvesztéshez vezetett, a folyamatos, agresszív bel- és külpolitika az Európai Unió szélére sodorta és sodorja az országot akkor, amikor éppen nekünk van szükségünk a segítségükre.

Tovább rontja a helyzetünket a mindennapok ad hoc politikája. Az Alkotmánybíróság legyengítésével, a Magyar Nemzeti Bank átszervezésével, a súlyos káderpolitikai rombolással teljesen megszüntetik Magyarországon a demokratikus alkotmányos berendezkedést. Ennek beláthatatlan következményei vannak és lesznek. Ezért kérdeztem, kérdezem a miniszterelnök urat, mikor lesz hajlandó végre a sorozatos bel- és külpolitikai kudarcokkal szembenézni, elismerni, hogy tévedett, s ennek tudatában olyan konkrét intézkedéseket tenni, amelyek visszatérítik az országot a nemzetközi elszigetelődés tévútjáról.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 176 2012.02.20. 4:44  171-189

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Nagykövet Úr! Az elmúlt három évben a magyar-német kapcsolatok jeles évfordulóira emlékezhettünk. 2009-ben a határnyitás 20. évfordulójára, ami döntő momentum volt Németország újraegyesítésében. A falból Magyarország verte ki az első követ - így méltatta Helmut Kohl német kancellár 1989 decemberében itt ebben a Házban Magyarország szerepét a belnémet határ 1989. november 9-ei megnyitásában. A magyar kormány az akkori NDK-ból érkezett németek előtti határnyitás bátor döntésével történelmi módon járult hozzá Németország és Európa megosztottságának felszámolásához is. Történelmi sorsfordító időkre emlékeztünk, hiszen a határnyitást néhány héttel megelőzően a világ lélegzetvisszafojtva figyelte, amikor Magyarország és Ausztria külügyminisztere, Horn Gyula és Alois Mock átvágták a vasfüggöny szögesdrótját. 2010-ben a Magyar-Német Fórum születésének 20. évfordulóját ünnepeltünk. Nagyon fontos szerepe volt, van és lesz is a fórumnak a két ország átfogó kapcsolatrendszerének folyamatosan megerősítésében és fejlesztésében.

Most a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés 20. évfordulójára emlékezünk, amelyet 1992. február 6-án Helmut Kohl német kancellár, Antall József miniszterelnök, Hans-Dietrich Genscher és Mádl Ferenc Budapesten írtak alá. Tíz évvel ezelőtt, a barátsági szerződés 10. évfordulóján a Bundestagban 12 pontból álló nyilatkozatban emlékeztek meg az eseményről "Németország és Magyarország együttműködése a kibővített Európai Unióban" címmel.

(17.30)

A középpontban akkor Magyarország uniós tagságának, csatlakozásának hathatós támogatása volt. Döntő és nagyon fontos volt számunkra a támogatás, amit kaptunk a saját nemzeti teljesítményünkhöz, erőfeszítéseinkhez, az uniós tagság elnyeréséhez.

Fontos, azt hiszem, az is - máig ható érvénnyel is -, hogy a tizenkét pontban elismeréssel szóltak a szegedi folyamatról, a Szerbia demokratizálódásában játszott magyar szerepről, és a magyar-német együttműködésről ebben a folyamatban.

A magyar-német kapcsolatokat mindkét fél kiemelkedően fontosnak ítéli, szoros baráti, stratégiai, történelmi jelzőkkel illetjük, jellemezzük, amelyek kiterjednek az élet minden területére. Az elmúlt húsz év dinamikus, széles körű és átfogó fejlődést hozott mind a politikai, gazdasági, kulturális életben, a kisebbségek életében, a magyarországi németek és a Németországban élő magyar kisebbség számára a civil kapcsolatokban. Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Nyilván sok időbe telne minden tényt felsorolni, nem is szükséges ezt megtennünk, hiszen mindannyian tisztában vagyunk vele, és a külügyi bizottság határozattervezete tartalmazza is a legfontosabbakat. Biztosan kijelenthetjük, hogy rendkívül szilárd alapokra építkezhetünk a jövőben, és csak rajtunk múlik, hogy a jövő is a közös sikerekről szóljon, rajtunk mindannyiunkon és a mindenkori kormányokon, Magyarországon és a Német Szövetségi Köztársaságban is.

Itt a parlamentben persze szeretném azért külön kiemelni az intenzív parlamenti kapcsolatokat is, a baráti csoportok aktivitását, az ösztöndíjprogramot, amelynek keretében 2008-tól a magyar parlament is fogad németországi gyakornokokat.

A Magyar Szocialista Párt kormányon és ellenzékben folyamatosan a két ország és a két nép kapcsolatainak előmozdításáért, fejlesztéséért dolgozott, részei és részesei vagyunk a sikereknek, az elért eredményeknek. A jövőben is elkötelezetten fogunk mindezért dolgozni, hogy további sikereket érjünk el a két ország, a két nép együttműködésében. A Magyar Szocialista Párt a határozattervezet elfogadását támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 254 2012.02.20. 2:08  227-321

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a vitából is egészen egyértelmű és világos, hogy miért nem parlamenti műfaj ez, és miért nem parlamenti szintű határozatban kell mindazért köszönetet mondani, amit önök most lengyel és litván vonatkozásban meg kívánnak ejteni.

A kritikák nem a parlamentet érték, a kritikák nem az országot, a nemzetet érték - a kormányt. A köszönet is, és a kiállás is a kormánynak jár. A kiállás konzervatív, jobboldali politikusoktól vagy más szervezetektől jön nyilvánvalóan.

(20.20)

Tehát nem a parlamentnek, a kormánynak kell ezt megtennie. Németh Zsolt államtitkár úr sem tudott ebből a labirintusból kijönni, hiszen a Néppártról beszélt, a CDU-ról beszélt, mellesleg a CDU-ról, miközben Lázár János és Martonyi János arról beszélt Berlinben, hogy hibákat követtek el, hogy nem figyeltek az ellenzékre, nem figyeltek a német barátaikra, ezután jobban fognak, aközben hivatkozott a CDU-s frakció állásfoglalására, eközben a külügyi bizottság CDU-s elnöke a Népszabadságnak adott interjújában ismételte meg azokat a kritikákat, amelyekről most történetesen szintén szólnak és beszélnek.

Ez egy politikai kiállás. Köszönje meg a kormány, ha úgy gondolja, köszönje meg a frakció, köszönje meg a Kereszténydemokrata Néppárt vagy éppen a Fidesz, és ismerje el. Amit el kell fogadni, az ma volt, a német-magyar barátsági szerződés húszéves évfordulójáról, arról kell, amiben van konszenzus, amely az egész parlamentet, az egész országot érinti, abban kell ilyen szintű határozatot hoznunk, hoznia a parlamentnek, és nem ezt a vitát ide behozni.

Egyébként végezetül a dolog komolyságára nézve a külügyi bizottság az ülés előtt két órával kapta meg és küldték szét, tehát istenigazában még módunk sem nagyon volt rá. Ha komolyan gondolták volna, akkor előbb kezdeményeztek volna politikai vitát vagy más vitát.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 296 2012.02.20. 2:09  227-321

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ékes József képviselőtársam figyelmébe ajánlanám, részben Firtl Mátyásnak is, aki igen határozott és kategorikus kijelentést tett, hogy ilyen még nem létezett.

A Fidesznek, a Fidesz európai parlamenti képviselőinek és politikusainak nemzetközi színtéren tett kijelentéseit tanulmányozza egy picit az Európai Parlamentben is, hogy miről szólt a frakció szinte minden tagja, a Fidesz-KDNP, a Kovács Tibor által már említett is. De éppenséggel a miniszterelnök úr, aki ugye, úgy reagált a választási vereségre, hogy a nemzet nem lehet ellenzékben, nem is tekintette magát ellenzékben lévőnek, nemcsak, hogy azt javasolta, hogy az országot ítéljék el, hanem a támogatások megvonását is javasolta. Ugyanezt tették a pártcsaládjukban, folyamatosan el szerették volna ítéltetni Magyarországot, szinte másról nem szólt már elég kínosan a Fidesz képviselőinek a megnyilvánulása, mint hogy a hazájuk ellen és a kormányuk ellen agitáltak.

Úgyhogy, Ékes képviselő úr, tessék csak egy picit körülnézni. Ahhoz képest a mai ellenzék rendkívül korrekt magatartást tanúsít itt is és a külföldi színtéren is, és csak akkor viszi ki, amikor önök a kétharmadukkal lehetetlenné teszik, hogy a parlamentben elmondjuk, vagy lehetőségünk legyen hozzászólni ahhoz, amihez a kritikánkat, gondolatainkat, netalántán a javaslatainkat hozzá szeretnénk tenni.

A legutóbbi, az előző év decemberében meghozott házszabály-módosításuk is erről szólt, hiszen most már még tovább szűkítették annak a lehetőségét, hogy az ellenzék élhessen a kritikai és egyáltalán a megszólalási jogával.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 345 2012.02.27. 1:22  344-347

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A módosító javaslataink, amelyeket képviselőtársaimmal együtt előterjesztettünk, tartalmazzák azokat a véleményeinket, amelyeket a vita során mind a bizottságban, mind itt a Házban kifejtettünk, vagyis úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi bírálatok és elmarasztalások a magyar kormányt érintették, nem Magyarországot, nem a magyar nemzetet, nem a magyar parlament egészét, ezért sem tartjuk indokoltnak, hogy parlamenti szintű határozati javaslat szülessen ebben a tárgyban a litván és a lengyel, elsősorban és főképpen a jobboldali és konzervatív politikus, civil szervezetek által kinyilvánított vélemények, szimpátiák kérdésében.

Azt javasoljuk tehát, hogy amennyiben a kormányzat ezt úgy gondolja, azzal a parlament mindenképpen egyetérthet, a kormány fejezze ki elismerését és köszönetét ezekért a megnyilatkozásokért. Ezt a javaslatot terjesztettük elő, és ehhez kérjük majd a parlamenti képviselők, képviselőtársaink támogatását.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 173 2012.04.10. 1:38  172-175

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár kárpátaljai látogatásával foglalkozik a helyi sajtó.

Az államtitkár Ungvárott tartott sajtótájékoztatóján ugyanis nem mulasztotta el a lehetőséget, hogy a nyilvánvaló tényekkel szemben továbbra is hamis vádakkal illesse az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget. Emellett a sajtó munkatársaival azt is tudatta, hogy a Külügyminisztérium képviseletében egyezményt írt alá az ottani megye vezetőivel, amelynek értelmében közös erővel és azonos mértékben 2 millió dollár összegben támogatást nyújtanak kárpátaljai közintézményeknek. Hogy pontosan kik lesznek a szerencsések, egyelőre nem nyilvános, annyit lehet tudni, hogy oktatási, kulturális és társadalmi feladatokat ellátó közintézmények számíthatnak a jelentős anyagi támogatásra.

Ahogy az államtitkár fogalmazott, Magyarország kiemelt partnerséget ajánlott Ukrajnának, azt, hogy fő támogatója lesz az ország európai integrációs törekvéseinek. Cserébe a kormány azt reméli Kijevtől, hogy az idei parlamenti választásokon biztosítani fogja Kárpátalján a magyar többségű választókerületet.

Miniszter Úr! Milyen keretből biztosít a Külügyminisztérium 2 millió dollár támogatást ukrán állami intézményeknek? Nyílt vagy meghívásos pályázattal kívánják az összeget a pályázók számára rendelkezésre bocsátani? Ki dönt a beérkezett pályázatok elbírálásáról? Az ukrán közintézményeknek nyújtott támogatás mennyiben segíti a kárpátaljai magyarság megmaradását? Kétmillió dollár támogatás fejében szeretné a kormány Kijev hozzájárulását megvásárolni a magyar többségű választókerület kialakításához? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 12 2012.10.10. 20:07  3-29

SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, államtitkár úr, miközben kifejezem nagyrabecsülésemet ön iránt, hogy mégis csalódott vagyok. Azt gondoltam, hogy van ez a téma annyira jelentős és annyira súlyos, hogy felügyelő miniszterelnök-helyettes úr az idejéből, nyilván a miniszterelnök úr is... (Dr. Rétvári Bence: Kormányülés van.)... azt mondja ön, hogy kormányülésen van, de megértéssel lett volna, hiszen a miniszterelnök úr tegnap a Magyar Állandó Értekezlet délelőtti, illetve délutánba nyúló részét személyesen is végigülte, aktívan részt vett rajta. Azt hiszem, hogy méltányolta volna, hogy ezen a napirenden a felügyelő miniszterelnök-helyettes itt legyen és meghallgassa az erről szóló vitát, az erről szóló véleményeket. Ezt azért szerettem volna előzetesen elmondani.

Másodszor, ön úgy fogalmazott, és talán ez némi realizmust is jelent, hogy a Bethlen Gábor Alap tevékenysége javult, ha jól idézem vissza, de ha nem, akkor ön majd megcáfolja, de mindenképpen felírtam ide magamnak, hogy javult. Tehát ha javult, akkor ez az jelenti, hogy még nem jó, és meglehetősen sok probléma is van vele.

Potápi Árpád elnök úr beszélt is arról, amiről ön nem beszélt az expozéjában, hogy tudniillik számos olyan probléma volt az elmúlt évben, ami működési zavarokat okozott. Mindjárt azt emelném ki, hogy a vezetése lemondott, mondjam így, hogy tulajdonképpen összeomlott a szervezet, és ha úgy tetszik, év közben korrigálni kellett, újra kellett építeni. Azt is tudjuk, hogy tervezik a módosítását az erről szóló törvénynek, október körülre ígérték ezt, ma még nem tudjuk pontosan, legalábbis az illetékes bizottságnak nincs még erről információja, hogy mi lesz ebben, hogy mennyire és milyen módon fogják és kívánják átalakítani, mi lesz ennek az iránya.

Az is jelzi, hogy problémák voltak, hogy nem sikerült betartani azt a törvényes határidőt, amelyet a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényben meghatároztak, hiszen ez azt mondja, hogy május 31-éig legalább évente egyszer a Bethlen Gábor Alap tájékoztatja a kormányt, a kormány június 30-ig beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint a törvény alkalmazásának tapasztalatairól, a beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(9.40)

Nos, ha ránézünk a naptárra, az órára, akkor úgy tűnik, hogy június 30-án jócskán túl vagyunk, ez már október eleje. Engedje meg, hogy megkérdezzem öntől, és várnám majd az összefoglalóban az ön válaszát, a véleményüket: először is mi volt az a zavar? Miért is omlott össze a Bethlen Gábor Alap év közben? Miért vált szükségessé a vezetés cseréje és újjáépítése? Miért késtek a határidővel? Én egyébként a bizottságban, a nemzeti összetartozás bizottságában akkor tettem egy javaslatot, hogy egy hónappal módosítsa, hosszabbítsa meg a határidőt a bizottság javaslatára a parlament. Ezt akkor Répás Zsuzsanna államtitkár asszony kérésére felfüggesztettem, hiszen azt mondta, hogy rövidesen meg fog történni, és ők is készülnek többek között ennek az időpontnak a módosítására. Ez azóta nem történt meg, de itt mindenképpen zavar van.

Szeretném azt is elmondani, úgy fogalmazott az államtitkár úr, hogy a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős mértékben - most nem szó szerint idézem - növekedett. El szeretném mondani, hogy nem növekedett jelentős mértékben, ez nagyságrendileg annyi, mint az előző kormányok idején volt. Lehet néhány száz millió forintos eltérés, de még egyszer mondom, ez nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit 2010 előtt a kormányok a Szülőföld Alap rendelkezésére bocsátottak, hiszen a Szülőföld Alap is összevonta egy keretbe azoknak a forrásoknak a legnagyobb részét, amelyek a nemzetpolitikára, a határon túli magyarság támogatására fordítódtak. Szeretném azt is elmondani, hogy természetesen üdvözöljük, személyesen is üdvözlöm mindazokat a programokat, amelyek azon pályázatokra kerültek kiosztásra, elosztásra, amelyek szolgálták az egyetemes magyarság érdekeit, szolgálták a Kárpát-medencei magyarság, az egyes nemzetrészek magyarságának az érdekeit, az anyaországi magyarság és a határokon kívül élő magyarság egybetartozását, együttműködését, kapcsolatteremtését. Azt gondolom, mindezt elismerés illeti, és mindenképpen fontos ezt elismerni. Ez azonban, úgy gondolom, sajnos a kisebbik része.

Kétségtelenül igaz, ahogyan az ön beszámolója egészében szólt, ha távolról nézünk erre az egyéves beszámolóra, akkor talán úgy tűnhet, hogy rendben van. Ha közelebb megyünk és még közelebb, akkor nyilván már az előbb feltett kérdésemből is kiderül, hogy miért nincs igazán minden rendben, és ha még közelebb megyünk, akkor azt látjuk, hogy pontosan azok a kérdések, amelyeket a létrehozáskor feltettünk, visszaköszöntek az elmúlt egy évben is meg az előző rövid időszakban is, de mondjuk, az előző egy év már egy teljes év volt. Amikor kifejeztük az értetlenségünket, szocialista pártiak, de más ellenzéki pártok is tették ezt, hogy miért is ilyen sürgős, tehát miért kell ezt olyan gyorsan, miért kellett olyan gyorsan létrehozni, akkor jeleztük, abból csak problémák lesznek. Miért kellett kihagyni a konzultációs szakaszt a létrehozásból? Miért kellett kihagyni éppen az érintettekkel való alapos konzultációt, a véleményük kikérését? Semmilyen kényszerhelyzet nem volt, a Szülőföld Alap működésének nem volt olyan helyzete, hogy valami kényszerítő okok miatt kellett volna ezt az átalakítást megtenni.

De ezen túlmenően magában a tervezetben kifogásoltuk ezt az erőscentralizálást. Miért is kell három embernek dönteni ilyen nagyon súlyos stratégiai kérdésekben és konkrétan pedig ilyen pályázatelbírálási, pénzelosztási kérdésekben? Miért is kell megváltoztatni a Szülőföld Alapnak azt a rendjét, amely a pályázható kereteket 90 százalékon tartotta? Miért is kell csak 5 százalékra levenni azt a keretet, amelyre pályázni lehet? Erről persze ön most nagyon szépen beszámolt, és az anyag is nyilván ezen kereteken belül helyesen és jól összefoglalja mindezeknek a pénzeknek az elosztását, az ezzel összefüggő pályázati eseményeket és történéseket; de miért is kell ennek így lennie? Miért kell 95 százaléknak lennie olyan keretben, amelyről nem pályázható keretek között a feltételek és a szempontok igen rugalmas alkalmazásával egy ilyen centralizált háromtagú bizottság dönt?

Ebből persze az következik, hogy nagyon sokak számára nem világos, kik kaptak, kik kaphatnak, miért kaphatnak, milyen szempontok alapján kaphatnak, kik miért nem kaphatnak, milyen szempontok alapján nem kaphatnak, vajon ugyanazok a szempontok egyszer igen, mások számára pedig nem. Az sem érthető, miért is kell ebből érdemben kizárni az érintettek, éppen a határon túli magyar közösségek képviselőinek a részvételét, hiszen az a válasz, hogy a Magyar Állandó Értekezlet meghatározza a fő irányvonalat, ez persze helyes, így is van, a Magyar Állandó Értekezlet bizottságai is egészében és általában foglalkozhatnak ezzel, és meghatározzák az elveket, de a konkrétumokkal már nem.

Hadd mondjam önnek újra, mert ezt akkor is elmondtuk, hogy a Szülőföld Alapon belül nem az történt persze, hogy az érintettek döntötték el teljes egészében, hogy mi történik, de mindenesetre meghatározták azokat a fő irányokat, méghozzá nemzetrészenként határozták meg azokat a fő irányokat, hogy Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken vagy Kárpátalján vagy akár a Kárpát-medencén túli magyarság életében mi az, amit ők abban az évben a legpregnánsabbnak tartanak, hogy ez éppen a diaszpóraügy legyen, vagy éppen az oktatás legyen, vagy a kultúra vagy más, ez egyedileg változhatott. Vagy hiányzik az is, hogy a legrosszabb helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek, különös tekintettel a Délvidéken és a Kárpátalján élő nemzeti közösségekre, élvezzenek prioritást, a többi nemzeti közösség a saját lehetőségei vagy pályázatai közül önként felajánlotta volna ezeknek a közösségeknek a javára, hiszen sokkal rosszabbak a lehetőségeik és a kilátásaik is arra, hogy csatlakozhassanak ahhoz a ma már több mint 90 százalékhoz, akik európai keretek között - rövidesen a horvátországi magyarok is elmondhatják -, az Európai Unió keretei között lehetnek, az a bizonyos nemzeti újraegyesítés az európai keretek között és a határok megváltoztatása nélkül megváltozik. Az ő számukra ez egy sokkal hosszabb távon és talán nem is feltétlenül években meghatározhatóan következhet be.

Most miért is nincs ez így? Miért vannak ők ebből konkrétan kizárva? Nem igazán értjük, és nem igazán érthető, hogy miért történik ez. Azt sem értjük, ha már egyszer összeomlott az alap, és új vezetést kellett kinevezni, akik újraépítik, hogy miért is kell annyira felduzzasztani az apparátusukat. Miért kellett 800 millió forintot költeni a Bethlen Gábor Alapkezelő apparátusának a fenntartására és a finanszírozására? Nem értjük, hogy miért nincs a nyilvántartási rendszer, és miért nem működik a nyilvántartási rendszer az alap honlapján.

(9.50)

Ugyan erre a bizottsági ülésen volt egy válasz, hogy részben ma is minden elérhető és működik, de majd egy új rendszert fognak kialakítani és kiépíteni az elkövetkezendő időszakban, az is több száz millió forint költséget fog felemészteni - 300-400 millió forintról tettek említést a nemzeti összetartozás bizottságában -, mikor egyébként van egy meglévő alap, egy működő rendszer, amely nyugodtan és simán alkalmazható lenne. Éppen a 233/2005. számú kormányrendelet alapján erre minden törvényes lehetőség is adott volna, miért kell kidobni újabb több száz milliós költséget? Az alapból épp lenne hova tenni, hiszen a pénz - ahogy jeleztem - nem lett több, és ahogy a miniszterelnök úr tegnap jelezte a Magyar Állandó Értekezleten, várhatóan az ország gazdasági helyzete miatt nem is igen várható, nem is igen lesz több várhatóan. Azt gondolom, jó lenne, ha államtitkár úr, illetve miniszterelnök-helyettes úr megvizsgálná, megnézné ezt, megspórolható lenne ez a több száz millió forint.

Aztán igazából azt sem értettük, miért kellett megváltoztatni az oktatási-nevelési támogatások kifizetésének a rendjét, vagy legalábbis abban a mértékben és ahogyan megváltoztatták. Ez egyrészt okozott egy zavart a kétoldalú, kormányközi szerződésekben, hiszen egyoldalúan mondott föl a kormány több szomszédos országgal, így Szlovákiával, Romániával meglévő kormányközi megállapodást, ezt azóta sem rendezték. Vélhetőleg ez is az egyik oka annak, hogy a kisebbségi vegyes bizottságok nem üléseztek, ami aztán egyéb fontos kérdések megtárgyalását sem tette lehetővé. Olyanokat, amelyek a felvidéki vagy akár az erdélyi magyarság számára alapvető fontosságúak lennének, hogy azt mondjam: a Sapientia állami támogatásának a kérdését, amelyre szándéknyilatkozatot vállalt a román fél még az előző kormány idején, de olyan kérdéseket sem a Felvidéken, mint az államnyelvtörvény, az állampolgársági törvény ügye, vagy akár a Selye János Egyetem visszaminősítése főiskolai rangra.

Ezt követően - jobban mondva ehhez képest - elég nagy sikerként beszél a beszámoló arról, hogy az oktatási-nevelési támogatási kifizetések hogyan történtek az új rendszerben az OTP bekapcsolásával. Hát mi másképpen értesültünk, más tapasztalatokról tudunk, ezek nem igazán voltak még sikertörténetek az előző évben. A pályázóknak utazni kell, üres bankkártyákat kell átvenni, újra be kell menni, tehát a korábbiakhoz képest bizony ezek sokkal több problémát okoznak, mint ami addig volt. Nem igazán találjuk kielégítőnek a csángó oktatási rendszer átalakításáról szóló részt sem, jó lenne ebben is tisztábban látni.

Tehát ugye gond volt a döntések centralizálásával, hogy három személy irányítja, hogy nem vonják be érdemben az érintetteket, hogy a pályázati keretek pályáztatás alapján elosztható része minimális. Akkor vajon mi is lehet az oka, mire is lehet gondolni, hogy miért tartják ezt fenn, miért gondolják ezt olyannak, hogy mégis jónak - és összességében ön úgy is fogalmazott, hogy javul, tehát nyilván megfelelőnek - kell értékelni.

Nem tudjuk és nem tudom megkerülni, hogy ne gondoljak arra, hogy igen, ez szolgálja a klientúraépítést, ez szolgálja azt a klientúraépítést, amelyet az Orbán-kormány 2010 óta igen nagy energiával, erővel és elánnal követ. Ha az elmúlt évre tekintünk vissza, akkor láthattunk ennek konkrétan is a jeleit. Hiszen növekedett az úgymond központi vagy centrális politikai erőtér - ahogy önök fogalmaznak vagy a miniszterelnök úr fogalmazott, és időnként ma is használják ezt - beavatkozása, az a szándéka, hogy a nemzetpolitikában is az egyes nemzetrészekben, nemzeti közösségekben Budapestről legyen meghatározott minden, csak olyan szervezetek működhessenek, csak olyan események, csak olyan irányok működhessenek, amelyek megfelelnek ennek a központi, centrális politikai erőtérnek. Hogy úgy mondjam, annak a politikai vagy filozófiai logikának a mentén, hogy aki nincs velünk, az nincs. Ehhez meg is tettek mindent, hiszen a pénzcsapok elzárásával, illetve más irányokban pedig pénzek odaítélésével és eljuttatásával próbálták befolyásolni jelentős mértékben a nemzeti közösségek életét.

Ezzel jelentős zavarokat okoztak a magyar-magyar kapcsolatokban is, a magyar nemzeti közösségek életében, gondoljunk csak a Felvidéken történtekre, ahogyan a választásokon való részvétel, ennek a befolyásolása történt. De nyugodtan gondolhatunk arra, és elég szomorúan nézhetjük azt, ami Erdélyben az önkormányzati választások előtt, alatt történt, és csak reménykedhetünk abban, hogy a parlamenti választások előtt ezt nem ismétlik meg, hiszen ez jelentős érdeksérelmet és veszteségeket okozhat.

Azt gondolom tehát, hogy ennek alapján mi nem tudjuk támogatni ezt a beszámolót, és nem is fogjuk támogatni. Várom államtitkár úr válaszát és reagálását, és hát persze, ha nem is nagy reménnyel, mert azért azt nem gondolom, hogy ebben a módosításban, amelyet ígérnek októberben vagy esetleg még később, megváltoztatják. De ha őszintén egy jól működő rendszert szeretnének bevezetni, akkor az lenne jó, ha ezeken a működési zavarokon elgondolkodnának, és ennek megfelelően alakítanák át a rendszert.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
240 62 2012.11.21. 7:36  51-71

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ékes Ilona képviselőtársamnak csak azt tudom mondani, hogy sem formailag, sem tartalmilag nem igazán felelt meg a valóságnak az, amiről szólt. Ajánlanám figyelmébe, hogy tanulmányozza azokat a működési formákat, amelyek 2002-2010 között zajlottak (Kontur Pál közbeszól.), ezek egyébként az akkori határon túli szervezeteket is sértették (sic!). De hát azt gondolom, ezt majd megteszi, ha úgy kívánja.

Magáról a beterjesztett törvényjavaslatról el szeretném mondani, hogy nagy várakozás övezte, mind államtitkár úr, mind államtitkár asszony, a területen dolgozók részéről olyan információkat közöltek velünk, illetve az érintettekkel, hogy komolyan tanulmányozni kívánják a Bethlen Gábor Alap működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, felvetéseket, kritikákat, tehát egyáltalán azt a helyzetet, amely gyakorlatilag működésképtelenséget is idézett elő. Erről itt a parlamentben is volt szó, amikor a kicsit elkésett - vagy nem is kicsit elkésett - éves beszámolóról folytattuk le a vitát.

Maga az előterjesztés is leírja azt a mondatot, hogy a Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében szükséges a módosítás. Ezzel tulajdonképpen azt is elismeri, hogy eddig nem volt teljesen átlátható, és nem volt jogszerű sem a működés. Nyilván maga ez is indokolja azt, hogy fontos és jelentős pontokon kellett volna, kellene továbbra is módosítani a meglévő törvényt.

Ha összegészében nézzük, akkor ami született, az nagyon távol áll attól, amire szükség lenne, ami a várakozás volt, ami a határon túli érintett nemzeti közösségek részéről is elvárt és elvárható lenne. Mondhatnám azt is, hogy vajúdtak a hegyek és egeret szültek, technikai jellegűnek minősített módosításokat terjesztett be a kormányzat. Szeretném mondani persze, hogy nem becsüljük le ezt sem, ahogyan államtitkár úr is az előterjesztés bevezetőjében ezeket felsorolta, nyilvánvalóan van jelentősége - és pozitív jelentősége - annak, hogy kibővítik a támogatások kedvezményezettjeinek a körét, hogy igyekeznek az alap működésének, működtetésének a költségeit is behatárolni.

A kollégium elnökének és tagjainak a visszahívására vonatkozó szabályozás már nem teljesen ilyen egyértelműen nevezhető pozitívnak, hiszen azt fogalmazzák meg, hogy indoklás nélkül hívható vissza. Szeretném jelezni, hogy ez nem az átláthatóságot és a jogszerűséget erősíti. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy igenis szükséges az indoklás megfogalmazása ebben a tekintetben.

Hasonlóképpen üdvözlendő az önmagában, hogy a beszámolási kötelezettség időpontját módosították, és meghatározzák a kormány elé történő beterjesztés időpontját, azonban a parlament esetében már kiveszik a konkrét időpontot, vagyis nem kötik időponthoz. Ez már egyáltalán nem pozitív, és egyáltalán nem az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget erősíti, ebben a tekintetben is módosító indítványt nyújtunk be.

Azok a technikai jellegű részek, amelyek a kamatok felszámításáról, illetve ezek érvénybe léptetéséről, alkalmazásáról, illetve az átcsoportosításról szólnak, nyilván szintén lehetnek a pozitív kategóriába sorolhatók. Az azonban, hogy azokra az alapvető kérdésekre nem adnak választ, és amelyekhez nem nyúltak, továbbra is azok a kritikus pontok, amelyeket a Magyar Szocialista Párt, de más, a többi ellenzéki képviselőcsoport is fölvetett. Ez elsősorban is az irányító és döntéshozatali fórum, a háromtagú bizottság, amely az eddigi nem átlátható és nem ellenőrizhető formában fogja majd a munkáját végezni. A döntés-előkészítő jogkörrel bíró kilencfős kollégium továbbra is csak a nyílt pályázatok esetében illetékes, amely az idei évben a támogatási keretnek csupán az 5 százalékát jelenti, nyilvánvalóan ebben sem fog változás történni a módosítást követően sem, amennyiben így fogadja el a többség ezt a törvényjavaslatot.

(13.20)

Továbbra sem vehetnek részt érdemben a döntés-előkészítésben, döntéshozatalban a helyzet- és terepismerettel rendelkező külhoni magyar szakértők vagy a MÁÉRT munkájában részt vevő személyek. Azt hiszem, hogy ezek is továbbra is negatívan fogják befolyásolni az alap működését.

Ehhez kapcsolódóan nyilván sok minden egyéb felvetés is megfogalmazható lenne, nem kívántak hozzányúlni végül is érdemben a Bethlen Gábor Alap működését negatívan befolyásoló tényezőkhöz, pontokhoz. Úgy tűnik, hogy ebben a formájában némi kis foltozgatással kívánják ezt továbbra is működtetni, ezért, miután a törvényjavaslat továbbra sem szolgálja az átlátható, jogszerű működést, a Magyar Szocialista Párt nem fogja támogatni ebben a formában annak az elfogadását.

Szeretnénk jelezni, hogy amint lehetőségünk lesz arra, meg fogjuk változtatni az alap döntéshozatali rendszerét, ismét bevonjuk a külhoni magyar szakértőket a döntés-előkészítésbe, döntéshozatalba, és arra törekszünk, hogy a támogatási keretösszeg minél nagyobb arányban legyen megpályázható, ahogy az egyébként korábban is volt, nyílt pályázati keret formájában, és ez lesz átlátható vagy ennek alapján lesz átlátható a támogatás. Kiemelt figyelmet fogunk fordítani a szórványtelepülésekre, oktatás, kultúra támogatására, és nyilvánvalóan a nemzeti jellegű, jelentőségű intézmények rendszerében is változtatást kell és fogunk is eszközölni.

Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 366 2012.11.26. 3:56  359-370

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az 5. és 7. ajánlási pontokhoz szeretnék szólni. Azt gondolom, már az általános vitában is elmondtam, hogy üdvözlendő, hogy az átláthatóság és a jogszerűség biztosítása vezette a kormányzatot, hogy hozzányúljon a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényhez, és hát a kifogásunk, a kifogásom, a saját frakcióm álláspontját tükröző álláspontok kifejtésénél is elmondtuk, hogy bizony nem igazán sikerült ennek a kérdésnek a tartalmához, a lényegéhez hozzányúlni. De hogy bizonyos elemeiben még inkább vissza is lépjenek, ez azért - hogy úgy mondjam - meglehetősen elcsodálkoztatja az embert. Hiszen annál a pontnál, ahol a kollégium tagját és elnökét indoklás nélkül bármikor föl lehet menteni, azt hiszem, mindent szolgál, csak nem a jogszerűséget és az ellenőrizhetőséget. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az erre irányuló módosító javaslatot nem kívánja a kormányzat támogatni, hiszen azt hiszem, ez nagyon fontos és lényeges lépés lenne.

A másik kérdés, ami a beszámolási kötelezettségről szól - itt Szili Katalin képviselőtársam már szintén szólt erről -, meg kell említsem, hogy a bizottságban az a megállapítás volt, hogy a kormányzat nem tudta teljesíteni a törvényben előírt kötelezettségét, nem sikerült határidőre a kormány elé terjeszteni, ebből következően a parlament elé sem, és ez hónapokig tartó csúszást idézett elő. Ennek a helyzetnek az orvoslására a benyújtott módosítót az államtitkár asszony azzal próbálta - hogy is mondjam - korrigálni vagy leállítani, és én ebben partner voltam, hogy úgyis készül a törvény módosítása, várjuk meg, a kormányzat is látja, hogy ehhez hozzá kell nyúlni. Nos, hát ehhez képest a kormányzatnak történő beszámolás időpontját módosították, azt azonban kivették, ami eddig szerepelt, hogy legyen egy határidő, ami a parlamenti beszámolást is meghatározza.

(23.20)

Azt gondolom, megint vissza kell térni, ha átláthatóság, jogszerűség, ellenőrizhetőség vezette a módosítást, akkor nem kivenni kell a határidőt, hanem meg kell határozni, ha éppenséggel az nem felelt meg, akkor egy másik időpontot kell a helyébe tenni. Ehelyett azonban azt mondani, hogy ez ne szerepeljen vagy ne legyen határidőhöz kötve, azt hiszem, nem szolgálja azt a célt, amit a kormányzat is követett. Mint ahogy egészében minden bizonnyal újra szembe kell majd néznie a kormányzatnak a következő hónapok vagy következő év tapasztalataival. Azt már csak remélni tudom, bár bízni nem feltétlenül bízom benne, hogy legközelebb érdemben is hozzá fognak nyúlni, hiszen az érintettek, a határon túli magyar világ hasonlóképpen érzi ennek az alapnak a működési bizonytalanságait, nehézségeit, sok esetben a működésképtelenségét.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 208 2012.12.17. 1:30  207-210

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány által kivetett kiskereskedelmi és távközlési különadó, illetve a kafetériarendszer átalakítása miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásokat a múlt héten új szakaszba léptette az Európai Bizottság. Az említett adók ügyében két hónapot, a kafetériaszolgáltatások ügyében négy hetet adott Magyarországnak arra, hogy változtasson a szabályozáson.

A kormány meg van győződve arról, hogy a hatályos magyar szabályozás teljes mértékben összhangban áll az uniós joggal. Ellenben a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó olyan igazgatási díjnak minősül, amely a központi költségvetés bevételeinek növelését szolgálja, ez pedig az Unió előírásaival szöges ellentétben áll.

Az étkezési utalványok piacán a korlátozások indokolatlanok és aránytalanok, amelyek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát nem biztosítják megfelelően. Amennyiben a kormány nem változtat ezeken a jogszabályokon, Magyarországnak vissza kell fizetnie a három év alatt beszedett említett különadókat, azaz csaknem 300 milliárd forintot.

Ezek ismeretében kérdezem miniszter urat, illetve államtitkár urat, milyen intézkedéseket szándékoznak bevezetni a jogharmonizáció érdekében. Vagy a kormány vállalja a következményeket, és ismét az adófizetőkkel fizetteti meg az esetleges uniós bírságot?

Várom válaszát, államtitkár úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 28 2013.02.26. 14:51  19-120

SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló 26/1999-es országgyűlési határozat 1/c. pontja alapján a kormány évente legalább egy alkalommal beszámol az Országgyűlésnek határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról.

A jelenlegi beszámolót 2012 decemberében nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Sajnos nem derült ki, hogy a jelentés mely időszakot öleli fel, viszont döntően a 2011. évi tevékenységről szól, de több 2012-es esemény, program is említésre kerül. Az azonban kiderül, hogy az Országgyűlés határozata által előírt évenkénti beszámolókkal probléma van, hisz ebben a ciklusban a kormány még nem számolt be a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról. Hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak ennek, azt jól jelzi, hogy nincs a teremben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és nem látom itt a felelős helyettes államtitkárt, Répás Zsuzsannát sem.

A napirenden szereplő jelentés egy terjengős kormányzati sikerpropaganda, amely nem szól az elmúlt két és fél év tényleges magyarságpolitikai gyakorlatáról, hiányzik belőle a minimális önkritika, hiszen még a kisebbségi vegyes bizottságok 2011-2012. évi működése során sem tesz említést arról, hogy a magyar fél miatt nem került sor jegyzőkönyv aláírására. Nem csak azzal van problémánk, ami szerepel a beszámolóban, sokkal inkább azzal, ami kimaradt belőle. A jelentés néha nevetséges részletességgel igyekszik a kormányzat nemzetpolitikai áltevékenységét bemutatni - hány kilométert tettek meg, és hány emberrel találkoztak a nemzetpolitikai államtitkárság munkatársai -, de nem találhatjuk meg benne az elmúlt időszak nagy port felvert eseményeit, amelyek mind a hazai, mind a határon túli lapok címlapjain szerepeltek. Egy szó sincs benne az elmúlt időszak felelőtlen magyarságpolitikájáról, a magyar belpolitikai küzdelmek határon túlra exportálásáról, a határon túli szervezetek versenyébe és az egyes szervezetek belső életébe történő beavatkozásról, az egyes külhoni szervezetek egyoldalú pénzügyi és politikai támogatásáról, az állampolgársági ügy mögé bujtatott pártépítésről, a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika egyensúlyának felbomlásáról, a külhoni magyarság kulturális önigazgatási, önkormányzati közigazgatási és területi autonómiájának támogatásáról.

A nemzeti összetartozás bizottságának ülésén még kormánypárti képviselők is hiányolták a külhoni magyarság autonómiaigényeinek kormányzati támogatására vonatkozó részt a beszámolóból. Az "autonómia" kifejezés mindössze egy helyen szerepel a tízoldalas beszámolóban, a vajdasági kulturális autonómia vonatkozásában. Nem derül ki tehát a beszámolóból, hogy mi a kormányzat álláspontja autonómiaügyben, és mit tettek ebben a vonatkozásban, sokat elárul viszont Martonyi János külügyminiszter 2012. március 20-ai bukaresti látogatása, amelynek kapcsán a magyar diplomácia vezetője stratégiai szövetségesnek nevezte Romániát. A látogatás estéjén az erdélyi magyarság megdöbbenve értesült arról, hogy a magyar külügyminiszter a hivatalos tárgyalásokon a román-magyar államközi kapcsolatoknál nem használta az "autonómia" kifejezést.

A kormányzat elmúlt két és fél évének magyarságpolitikáját nem a sikerek, hanem a külhoni magyar szervezetek vezetőinek lekezelése, a párbeszéd hiánya, az arrogancia és a kioktatás jellemezte. A jelenlegi kormány a külhoni magyar közösségek vezetőinek megkérdezése nélkül, gyakran kifejezett kérésük ellenében cselekedett és cselekszik, miközben elvtelen politizálással vádolja meg őket. Azzal a váddal illeti a szervezetek vezetőit, hogy saját közösségük fölött erős diktatúrát, hegemóniát gyakorolnak, ugyanakkor egyre mélyülő szakadékot emlegetnek a külhoni magyar közösségek és annak vezetői között. Egyre mélyülő szakadék a magyar-magyar és a magyar-szomszédsági kapcsolatban van. Nem véletlen, hogy legutóbb február 15-ei KMKF-ülésen a külhoni magyar szervezetek rendkívül erős kritikákat fogalmaztak meg a jelenlegi kormány magyarságpolitikájával szemben.

Az 1996-os magyar-magyar csúcs óta csaknem minden MÁÉRT- és KMKF-tanácskozáson jelen voltam, de ilyen mértékű és mélységű kritikus megszólalást a magyar-magyar kapcsolatok intézményesített fórumain még nem hallottam. Sajnálatos, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr nem várta meg például Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalását, Répás Zsuzsa államtitkár asszony pedig jelen sem volt a tanácskozáson, így nem szembesülhetett a tényekkel, azzal, hogy a jelenlegi magyar kormány beavatkozása miatt az RMDSZ embert próbáló időket élt át, de minden próbálkozás ellenére politikai értelemben életben maradt. Ahogy Kelemen Hunor fogalmazott: "Ez sokakat keserűséggel tölt el, értetlenül állnak a tények előtt, és a harc folytatásáról nyilatkoznak." Nemcsak életben maradtak, hanem sikerült megszerezniük azt a társadalmi támogatást, ami az önkormányzati és parlamenti képviseletet biztosítja az erdélyi magyarságnak.

A beavatkozás, a kikényszerített magyar-magyar versenyhelyzet miatt azonban a helyhatósági választásokon elveszett Szatmár és Maros megye, valamint Szatmárnémeti város vezetése, a parlamenti választásokon pedig kevésen múlott, hogy az RMDSZ el tudta érni az 5 százalékot.

(10.30)

Erről is kellene szóljon a napirenden lévő beszámoló; arról, ahogy Kelemen Hunor fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány nyújtotta segítség után a romániai magyaroknak sajnos meg kellett kapaszkodni. Nem véletlen, hogy az RMDSZ elnöke külön említette a romániai helyhatósági választási kampányt, hiszen ahhoz fogható fideszes kormányzati és pártaktivitást rég láthattak a romániai magyarok. Érdekes, hogy erről sincs szó a jelenlegi beszámolóban.

Martonyi János külügyminiszter néhány héttel a kampány előtt Bukarestben még azt mondta, Magyarország nem kíván beavatkozni az erdélyi magyar pártok választási versengésébe. Ehhez képest Kövér László, Tarlós István nyíltan kampányolt a Magyar Polgári Párt mellett, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Oroján Sándor, a Fidelitas alelnöke pedig a Tőkés László fémjelezte Erdélyi Magyar Néppárt kampányrendezvényein vett részt. Magánemberként pedig kiutazott Szász Jenőhöz Budai Gyula is. Érdekes módon, a Fidesz-KDNP-vel egy pártcsaládhoz tartozó RMDSZ mellett egyetlen Fidesz-KDNP-politikus sem szólalt meg. Persze, az új egységet szorgalmazó Fidesz-politikusok valójában egymás ellen is kampányoltak. Hiszen az MMP és a Magyar Polgári Párt mindenekelőtt egymás ellenfelei voltak, és csak utána esetleg az RMDSZ-é.

Ugyancsak nem szól ez a jelentés a Kövér László és Szász Jenő által celebrált Nyirő József újratemetési kísérletről sem, az azt követő kampányhadjáratról. Ezzel nemcsak megosztották a romániai magyarságot, hanem súlyos károkat okoztak a magyar-román viszonynak is, hiszen a Magyar Országgyűlés elnöke Románia területén barbársággal vádolta meg a bukaresti kormányt.

De hogy ne csak az erdélyi magyarokat érintő problémákat érintsem, ugyancsak nem találunk információt a jelentésben a szlovák állampolgársági és nyelvtörvény módosítása ügyében folytatott tárgyalások eredményeiről. Nem derül ki, hogy milyen lépéseket tett a kormány a felvidéki magyar jogfosztottak ügyében, az elmaradt egyeztetések miatt bekövetkezett szlovák ellenreakciót miként próbálják legalább tompítani. Nyilvánvaló, hogy a legutóbbi szlovákiai parlamenti választások egyértelmű vesztese a Magyar Koalíció Pártja. Bár a párt vezetői mindent megtettek a parlamentbe jutásért, a Fidesz sajnálatos beavatkozása, kézi vezérlése ezúttal is visszaütött. A 2010-es szlovákiai választások előtt az MKP vezetőinek kérése ellenére a Fidesz a választási kampány időszakában a szomszédos államokkal történő előzetes konzultációk hiányában terjesztette be a magyar állampolgársági törvény módosítását a Magyar Országgyűlésben.

A korábbi tapasztalatokból mit sem okulva, a magyar kormány továbbra is beavatkozott a felvidéki magyarság életébe, teljesen kirekesztve a Bugár Béla vezette Híd pártot a magyar-magyar párbeszéd intézményesített struktúráiból. Az előző választási kampányhoz hasonlóan a Fidesz vezetői jelenleg is csak az egyik párt támogatására szólították fel a választókat arra, hivatkozva, hogy a Híd nem magyar párt, mit sem törődve a felvidéki magyarság, magyar nemzeti közösség azon részével, amely ezt a magyar pártot támogatta a választásokon.

Kirekesztették a meghirdetett nemzeti együttműködés rendszeréből a kárpátaljai magyarság jelentős részét is. A Külügyminisztérium 2010 őszén a magyarigazolványok kiadása ügyében indított álvizsgálatra hivatkozva elvette az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségtől a magyar-magyar kapcsolattartást szolgáló egyik kiemelkedő program felügyeleti jogát, nevezetesen a schengeni vízum igényléséhez szükséges támogató nyilatkozatok kiadását. A program kizárólagos jogát a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek adták át. A kormány ezzel a diszkriminatív döntésével 25 ezer kárpátaljai magyart minősített "B" kategóriás magyarrá, akiknek egyetlen bűnük, hogy nem a Fidesz-párti KMKSZ-re szavaztak.

A Németh Zsolt külügyi államtitkár által kezdeményezett vizsgálat eredményét ma sem ismerik az érintettek, a kárpátaljai magyar és az anyaországi közvélemény sem kapott tájékoztatást, sőt többszöri kérésem ellenére nem tekinthettem be a dokumentumokba, mivel a kormány azokat titkosította. Az UMDSZ elnökét, Gajdos Istvánt példátlan módon nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették, a megválasztott parlamenti képviselővel semmilyen kapcsolatot nem tartanak, mondván, hogy egy ukrán párt listáján került be a parlamentbe.

Hasonló helyzetben van a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége is, amely annak ellenére, hogy a 2007. évi és a 2011. évi parlamenti választásokon is a szervezet képviseletében induló Sója Dénest választották parlamenti képviselőnek, illetve a 2011-es kisebbségi önkormányzati választásokon négyszer annyi képviselőjük jutott mandátumhoz, mint a Horvátországi Magyar Demokrata Közösségnek... - a Fidesz még mindig ezt az utóbbi szervezetet támogatja és tekinti politikai partnernek.

Röviden a támogatáspolitikáról. A határon túli támogatások koncentrált elosztására létrehozott Bethlen Alap Zrt. esetében sem szakmai alapon, hanem korábbi politikai ígéretek alapján dőlnek el a pályázatok. Nyilvánvaló, hogy emiatt volt kénytelen az alap általuk kinevezett teljes korábbi igazgatósága testületileg lemondani. Az alap késedelmes bírósági bejegyzése és az előző igazgatóság lemondása miatt már 2011-ben késett a pályázatok kiírása, a beérkezett kérelmek elbírálása és a támogatások kifizetése. A döntés előkészítésében illetékes kollégium tagjai csak a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező szakértők lehetnek. Eltérően a korábbi támogatáspolitikai koncepcióktól, emiatt nem lehet része a döntés-előkészítésnek határon túli szakértő vagy a MÁÉRT munkájában részt vevő személy. Ezzel gyakorlatilag helyzet- és terepismerettel rendelkező határon túli szervezeteket kizártak a szakértői munkából.

A beszámoló kitér a nemzeti jelentőségű intézményekre, de sajnos nem taglalja, hogy annak összeállítása esetében érdemben nem vette figyelembe a határon túli szervezetek véleményét, illetve az egyes régiókban a javaslatot tévő szervezetek választásokon bizonyított támogatását. Már a legutóbbi Magyar Állandó Értekezleten több határon túli szervezet szóvá tette, hogy az általuk elküldött kritériumrendszer elemeit a kormány nem építette be. Kárpátalján a felsőoktatási intézmények közül csak a magyar állam által fenntartott beregszászi főiskola kap támogatást. A legszembetűnőbb, hogy a jelenlegi magyar kormány nem tartja nemzeti jelentőségű intézménynek az ungvári nemzeti egyetem magyar karát, a hungarológiai központot és a munkácsi állami egyetem magyar tagozatát. Holott a hangoztatott feltételeknek, például a közösség megmaradása, gyarapodása, a magyar nyelv terjesztése, mindkettő régóta megfelel. Stabil, kiszámítható működésük ugyancsak megkérdőjelezhetetlen.

Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szerint egy ukrán állam által fenntartott felsőoktatási intézmény nem lehet magyar nemzeti jelentőségű intézmény. Az államtitkár asszony nyilván elfelejti, hogy a Vajdaságban a szerb állam által fenntartott újvidéki egyetem magyar nyelvű tanítóképző kara nemzeti jelentőségű intézmény lett, és nemcsak működésére, programra, hanem beruházásra is kaphat támogatást.

Végezetül pedig a kormány nemzetstratégiájáról vagy éppen annak hiányáról. Semjén Zsolt a KMKF ülésén arról beszélt, hogy a diaszpóra területeire mintegy 50 konzult küldenek ki, további 50 népművelőt pedig a magyar nyelv tanításának fejlesztésére és a kulturális élet felpezsdítésére. Ugyanakkor az 1,3 milliárd forint költségvetési támogatásból felállított Nemzetstratégiai Intézet, amelyről szintén nincs szó a beszámolóban, vezetője a szórvány áttelepítésről értekezik. Melyik az igazi kormányzati akarat? Mentjük vagy felszámoljuk a külhoni magyar közösségeket?

A Magyar Szocialista Párt nem támogatja a beszámoló elfogadását. A kolozsvári elnökségi ülésen elfogadott magyarságpolitikai programunknak megfelelően a magyar belpolitika küzdelmeit nem visszük határon túlra. A be nem avatkozás, a kölcsönös felelősségvállalás és az egyenlő közelségtartás elveire alapozzuk politikánkat és gyakorlatunkat. Azt valljuk, hogy a magyar politika mindenkori partnerei azon szervezetek kell legyenek, amelyeket a külhoni magyar nemzeti közösségek legitimálnak, a szomszédos országokban lezajlott választásokon szavazataikkal támogatnak, és a külhoni magyar szervezetek képviselőivel folytatott érdemi konzultációkra törekszünk.

Meggyőződésünk, hogy helyre kell állítani a helyes arányokat a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika között. A szimbolikus politizálás nem pótolhatja a külhoni magyarokat ténylegesen segítő, helyzetbe hozó, gyakorlatias politikát. Támogatjuk és teljesen jogos igénynek tartjuk a külhoni magyarság kulturális, önkormányzati, közigazgatási és területi autonómiájának megteremtését. A nemzetpolitika, a magyarságpolitika alapkérdéseiben, a magyarság sorskérdéseiben újra széles körű nemzeti egyeztetésre, egyetértésre, konszenzus teremtésére van szükség. A Magyar Szocialista Párt partner ebben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 224 2013.07.04. 4:38  197-238

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Szinte hihetetlen és egyben hátborzongató is, hogy a Magyar Országgyűlés 2013 júliusában egy Európát elítélő határozati javaslatról tárgyal. Azt gondolom, elég sokan vagyunk itt, meg talán biztosan az országban is, akik erre nem gondoltak. Sajnos azonban ez a valóság, és rögtön rájövünk, hogy nem mese, még csak nem is tündérmese, amiről szó van, hanem nagyon-nagyon mély valóság. Igaza van Hargitai János képviselőtársamnak, aki azt mondta, hogy itt belpolitikáról van szó. Erről van szó, és erről akarják önök a figyelmet elterelni. Minden eszközzel megpróbálják, pedig nem fogják tudni, akárhány határozatot hoznak még és szavaznak meg a kétharmadukkal. Nem fogják tudni. Nevezzük nevén a dolgot, hogy miről van szó!

(21.20)

Arról van szó, és ezt akarják önök takargatni, hogy mit csinált a Fidesz Magyarországból az elmúlt három év alatt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Na, mit?) Erről van szó, képviselőtársaim, hogy egy egypárti ihletésű, antidemokratikus rendszer kiépítésébe kezdtek. Ezt akarják eltakarni, ezzel nem akar a miniszterelnök úr, Orbán Viktor szembenézni. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Hozzáfogtak a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez, a demokratikus alapjogok csorbításához, és teszik ezt még ma is. És azt próbálják hazudni, itt ma is ez történt, azt próbálják hazudni, hogy ez nem így van, hogy ez nem igaz, de nem fog ez sikerülni önöknek.

Erről szól ez a jelentés is, erről szól a Velencei Bizottság jelentése, erről szól az Európa Tanács által elfogadott legutóbbi jelentés, amelyet a monitoringbizottság alapozott meg, és nyilvánvalóan erről fognak még szólni további jelentések is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Na!?) Szembe kell nézniük előbb vagy utóbb, tudomásul kell venniük, hogy a magyar választók önöket erre nem hatalmazták fel. Az 52 százalékkal megszerzett kétharmados mandátumukkal nem hatalmazták fel arra, hogy megszüntessék a demokratikus rendszert Magyarországon.

Erre önöknek nincsen joguk, és hiába próbálnak összeesküvés-elméleteket fabrikálni, amelyek néha már tényleg nevetségesek. Valaki itt emlegette az ürgebőrbe kötött üzeneteknek az átadását. Viviane Redinggel kapcsolatban az újságokban, a Magyar Nemzetben, de a miniszterelnök-helyettes úr által vagy a kereszténydemokrata frakció vezetője által is elmondottak már szinte tényként vették, és már szinte egy olyan összeesküvés bontakozott ki Magyarország ellen, hogy az ember azt hitte, hogy az ötvenes években van, és valóban az ürgebőr is meg fog már jelenni. (Közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) Nem fog ez sikerülni önöknek, bármennyire is szeretnék, hogy másról beszéljenek, és jogi csűrés-csavarással eltereljék a figyelmet.

Azt szeretném önöknek ajánlani, vegyenek példát a Horn Gyula által vezetett (Moraj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.) kétharmados támogatottságú kormányról. Vegyenek arról példát, ahogyan az a kormány kormányzott, és nem élt vissza a kétharmados hatalmával. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Önök arról beszélnek, hogy most hirtelen, amikor megfogták önöket, amikor rajtakapták önöket, hogy szavazzon mindenki együtt, lépjünk, emelkedjünk fölül, lépjünk fel együtt. Tisztelt képviselőtársaim, ehhez azonban meg kellene változtatni az önök hozzáállását. Meg kellene változtatni azt a filozófiát, hogy aki nincs önökkel, az nincs. Az igazi vélemény, az egyetlen vélemény csak az lehet, ami az önök véleménye. No, ez így nem megy.

Itt most nem hivatkoztak rá, de nagyon sokszor hivatkoztak a román példára, hogy bezzeg a román parlament képviselői együtt szavaztak. Igen, csak egy dolgot elfelejtenek elmondani, a szocialista Ponta-kormány a kritikák után mindent annullált, nullára állította vissza az órát. Visszaállították az órát, leültek a román parlament ellenzéki képviselőivel, és úgy meg tudtak egyezni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mi is ezt csináltuk itt.) No, így lehet tárgyalni. És igazuk van, ez belpolitikai kérdés, itt kell, csak önök ezt nem hagyják. Azt hiszik, hogy ez a kétharmad örökké tart. Nem fog örökké tartani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 50 2013.10.08. 14:36  39-69

SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal kell kezdenem, hogy ki képviseli a témát a parlamentben, ahogyan legutóbb is tettem. Minden tiszteletem az államtitkár úr iránt, és természetesen megfelel, jogszerűen képviseli a témát, az azonban jelzi a kormányzat hozzáállását, hogy nincsenek jelen a területet közvetlenül felügyelő vezetői, így elsősorban a miniszterelnök-helyettes úr, Semjén Zsolt, aki most sem tiszteli meg az Országgyűlést. De Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszonyt sem látom a teremben. Továbbra is azt kell mondani, hogy ez jól jellemzi, hogyan is viszonyul a kormányzat ehhez a beszámolóhoz, hogyan viszonyul a területhez, és hogyan viszonyul ahhoz, hogy ezt az Országgyűlés tárgyalja. Abban a tekintetben még azt is mondhatnám, hogy persze van előrelépés, hiszen tavaly magával a beszámolóval is gond volt, annak a törvényben meghatározott időpontját sem tartotta be a kormány, most legalább ezt már megteszi.

Az államtitkár úr jelezte, hogy sok részletet tartalmaz a beszámoló. Valóban, formailag igen sok részletet tartalmaz, hiszen újra bemutatja a feladatokat, a támogatási rendszert, a támogatások kedvezményezettjeit, a működést, bevételt, a kiadást, és úgymond több példaértékű programot és pályázatot is felsorol részletesen, mintegy 23 oldalon keresztül taglalja egyes pályázati programok sorát és részleteit. Ha azonban tartalmilag nézem, már egyáltalán nem ilyen kedvező a véleményünk. Ez egy terjengős, sok esetben a pályázók bemutatásával felduzzasztott beszámoló, lényegtelen információkat tartalmaz, és számos fontos kérdésre nem ad választ.

Továbbra sem tudjuk meg, hogy a döntés-előkészítő jogkörrel bíró 9 fős kollégium miért csak a nyílt pályázatok esetében illetékes. Hiszen, ahogy az államtitkár úr is elmondta, több mint 13 milliárd forintról van szó, és ennek az összegnek ez a bizonyos kollégium csak 4,5 százaléka fölött dönt. Továbbra sem tudjuk meg, hogy miért nem vehet részt a döntés-előkészítésben és döntéshozatalban a helyzet- és terepismerettel rendelkező külhoni magyar szakértők közül bárki is, vagy a MÁÉRT munkájában részt vevő személy. Továbbra sem tudjuk meg, hogy mi indokolja, hogy az oktatási-nevelési támogatások esetében nagy számban elutasított pályázatok miért lettek elutasítva, mi alapján ellenőrizték például, hogy a pályázati kiírásban szereplő igazolatlan mulasztott órák száma hogyan alakult. Nyilvánvalóan érdemes lett volna az oktatási-nevelési pályázatok tekintetében megvizsgálni a tapasztalatokat. Nem tudjuk meg, hogy volt-e ilyen vizsgálat, folytattak-e, végeztek-e ilyen munkát, végeztek-e ilyen elemzést, hiszen az elmúlt 11 év után erre már kellett volna hogy sor kerüljön.

Nem tudjuk meg, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények összeállítása esetében a kormány miért nem vette figyelembe a határon túli szervezetek véleményét, illetve az egyes régiókban javaslatot tevő szervezetek választáson bizonyított támogatottságát. Nem tudjuk meg, hogy miért nem lehet nemzeti jelentőségű intézmény például az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara, a Hungarológiai Központ és a Munkácsi Állami Egyetem magyar tagozata. Az elutasításnak nem lehet oka az, hogy az ukrán állam által fenntartott felsőoktatási intézmény nem lehet magyar nemzeti jelentőségű intézmény, ahogy ezt Répás Zsuzsa államtitkár asszony többször elmondta, mivel a Vajdaságban a szerb állam által fenntartott Újvidéki Egyetem magyar nyelvű tanítóképző kara bekerült a nemzeti jelentőségű intézmények sorába, és nemcsak a működésre, programra, hanem beruházásra is kaptak támogatást. Félreértés ne essék, ezt mi támogatjuk, és ezzel egyetértünk, csak meg kellene mondani, hogy mi indokolja a differenciálást, azt, hogy az egyiknél lehet, a másiknál nem lehet. Nagyon könnyen jutunk arra a következtetésre, hogy politikai motiváció van a döntés mögött.

Azt sem tudjuk meg, hogy a kárpátaljai felsőoktatási intézmények közül miért csak a KMKSZ-hez közel álló II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola kapott 300 millió forintos támogatást, annak ellenére, hogy sajnálatosan megkérdőjelezhető a beszámolásban szereplő azon állítás, hogy a főiskola végzőseinek 85 százaléka a szakmájában Kárpátalján helyezkedik el. Államtitkár úr, ez nem igaz!

(11.20)

Nem tudjuk meg azt sem, hogy a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Keresztény Egyetem 2,4 milliárd forintos támogatása mellett mekkora támogatásban részesült a romániai magyar hallgatók meghatározó része által látogatott Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar kara. Saját tapasztalataim vagy információim szerint ez kevesebb, mint 2 millió forint, de illett volna beleírni, meg azt is, hogy miért ennyi.

Nem tudjuk meg, hogy meddig tartja fenn a Bethlen Gábor Alap a nyílt pályázati rendszer nevetségesen alacsony támogatási keretösszegét. Ez a 600 millió forintos keret továbbforgácsolódik egy 400 millió forintos központi, és egy 200 millió forintos regionális pályázati keretre. Miközben a kormányhoz közel álló szervezetek milliókat, százmilliókat, milliárdokat kapnak, a határon túli civil szervezetek fenntartására ennyit szán a Bethlen Gábor Alap, illetve a kormányzat.

A 400 milliós központi keretre 1712 pályázat érkezett be, amelyből több mint 10 százalék, 187 darab nem felelt meg a pályázati feltételeknek, nem tudjuk, hogy miért. Persze tudjuk, az elbírálási feltételek meglehetősen szubjektívek, hiszen többek között ilyenek vannak: a pályázat legyen kellően kidolgozott, felépítése logikus, elemei között követhető tartalmi összefüggések legyenek.

Nem tudjuk meg, hogy vajon az időszakonként megtartott két-három napos képzések indokolják-e, hogy a Collegium Talentum program keretében a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának 150 millió forintos támogatást kell adni, vagy inkább arra kell gyanakodnunk, hogy a főiskola tulajdonosának van akkora befolyása, amely megmagyarázza ennek a szokatlanul nagy összegű támogatásnak az odaítélését.

Miközben valóban örvendetes, hogy a határon túli jogászképzésben részt vevő 25 hallgató ösztöndíjat kapott a Szász Pál-ösztöndíj keretében, azt nem tudjuk meg, hogy mikor ad hasonló támogatást a Bethlen Gábor Alap a határon túli közgazdász-, orvos- vagy pedagógushallgatók számára. Nem tudjuk meg, mi indokolja azt, hogy a "külhoni magyar óvodák éve" program keretében rendelkezésre álló 100 millió forint támogatási összeg nagy részét Magyarországon használták fel. Miért is, államtitkár úr?

Mi magyarázza, hogy 2012-ben mindössze 9 beruházással kapcsolatos műszaki helyszíni szemle történt? A több mint 13 milliárd forintos támogatási összegből csak 9 helyen zajlik határon túli magyar intézmény fejlesztése? Nem tudjuk meg, hogy mekkora összeget jelent a támogatások jogtalan igénybevétele miatti visszakövetelésből származó bevétel, és ez hány pályázatot érintett, történt-e ezekben az esetekben felelősségre vonás. Nem tudjuk meg, hogy a Határtalanul-programot lebonyolító csapat miért mondott fel testületileg. Hasonló módon 2011 nyarán a Bethlen Gábor Alap korábbi teljes igazgatósága hagyta el az alapot.

Nem tartalmaz - vajon miért nem tartalmaz? - számottevő információt a beszámoló az alap működéséről, a 810 millió forintos működési keret felhasználásáról: szerződések, létszám és így tovább. Azt gondolom, hogy ezek alapvető információk, amelyeket nemcsak hogy illett volna, hanem kellett volna a beszámolónak tartalmaznia, ha komolyan veszi a kormányzat, a Bethlen Gábor Alap azt a törvényes kötelezettséget, hogy a Magyar Országgyűlésnek beszámoljon a tevékenységéről, és számot adjon annak minden részletéről.

Tehát tele vagyunk kérdésekkel, államtitkár úr, amelyekre megint nincs válasz - tavaly sem volt. Nem szívesen előlegezem meg, mert tavaly is ön ült itt, és az akkor feltett kérdéseinkre nem adott választ, nem szeretném azt feltételezni, még megcáfolhat az összefoglalójában, hogy kitér ezekre, és választ ad a feltett kérdésekre és a felvetett problémákra.

Mindezek a kérdések, mindezek a megválaszolatlan témák azt mutatják, hogy jogosak voltak azok a kritikáink, azok a kérdéseink, amelyeket a Bethlen Gábor Alap létrehozásakor feltettünk, és azóta minden esetben, amikor ez a téma az Országgyűlésben napirendre kerül, ezeket ismételjük. Valóban fontos lenne, hogy ennyi idő után, ennyi tapasztalat után visszatérjenek azokra az alapkérdésekre, amelyek jól láthatóan akadályozzák, hogy ez az alap szolgálja azokat, akikért létrejött, a határon kívül élő magyar közösségeket, a szülőföldön való megmaradást és az egyetemes magyarságot. Jelen formájában, jelen működésében ezt nem teszi, erre nem alkalmas.

Ez a beszámoló, tisztelt Országgyűlés, egy terjengős kormányzati sikerpropaganda, amely nem szól az elmúlt év tényleges támogatáspolitikai gyakorlatáról, a külhoni magyar közösségek további megosztásáról, amelyhez hozzájárult, és arról, hogy csak a Fideszhez közel álló szervezeteket támogatták kizárólag. A kormányzati kommunikációval ellentétben a Szülőföld Alap jogutódjaként létrehozott Bethlen Gábor Alap nem hozott semmiféle korszakváltást - ahogy ezt önök mondják - a támogatáspolitikában. A keretösszeg nem növekedett, összességében önök nem fordítanak több pénzt a határon túli magyarság támogatására, gyakorlatilag csak a korábbi költségvetési előirányzatokat fogták össze egyetlen alapba, és annak a nagy részét is szubjektív módon, tulajdonképpen saját hatáskörben, titkosítva osztják el.

De még a korábbi jó gyakorlatot sem kívánták folytatni, azaz a helyzet- és terepismerettel rendelkező külhoni magyar szakértőket nem vonták, nem vonják be a döntéshozatalba, az előkészítésbe érdemben. Tudom, hogy az lesz a válasz, hogy igen, megkérdezik, és hogy a Magyar Állandó Értekezlet dönt erről, érdemben azonban ez a részvételi jog ténylegesen befolyást nem ad a számukra. Így vélekednek erről jelentős mértékben maguk az érintettek, a pályázók, akik a pályázati rendszer bonyolult ügymenetét, túlszabályozottságát számos esetben, sőt majdnem minden alkalommal szóvá teszik, ha ténylegesen meg akarja hallgatni valaki a véleményüket, nem csak formálisan.

Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentést a Magyar Szocialista Párt nem támogatja, a beszámoló elfogadását ellenzi.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.