Készült: 2024.03.28.17:11:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

136. ülésnap (2011.11.17.), 68. felszólalás
Felszólaló Seszták Oszkár (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:40


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SESZTÁK OSZKÁR (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy Veres János képviselőtársam időközben eltávozott az ülésteremből, és úgy látom, az egész szocialista képviselőcsoport, illetve a magyar Demokratikus Koalíciónak nevezett csoportosulás is egységesen távozott az ülésteremből. Nyilván halaszthatatlan pártfeladataik szólították el őket az ülésteremből, talán a pártvagyon fölötti osztozkodás (Dr. Hiller István: Beszélj a költségvetésről!) vagy egyéb fontos személyzeti kérdések, és ezért csak Hiller István tartózkodik az ülésteremben, aki nyilván a következő felszólaló, és így nem mehetett el pártügyeket intézni.

Szerettem volna kétpercesben is reagálni, de megtehetem a rendes felszólalási körben is, azért nem reagáltam kétpercesben Veres János képviselőtársam hozzászólására. Ha azok az állítólagos intézkedések, amelyeket ők megtettek a devizahitelezés korlátlan gyakorlatának kialakulása ellen, megtörténtek volna, akkor nyilván nem kellene azzal a problémával szembesülnünk nekünk, országgyűlési képviselőknek, illetve majd' 1 millió hitelesnek, hogy hogyan alakulhatott ki ez az elszabadult devizahitelezési gyakorlat ebben az országban. Nyilván, és ez a legudvariasabb megfogalmazás részünkről, elégtelennek bizonyultak azok az intézkedések, amelyeket ő pénzügyminiszterként, első számú felelősként a kormányzatban annak idején nem tett meg. Ha állítása szerint megtette, akkor ezek az intézkedések pedig nyilván elégtelenek voltak. Úgyhogy a felelősség kérdése ebből a szempontból egészen egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen.

A másik, amire reagálnom kell a rendes felszólalási keretekben is, a garantált minimálbér kérdése. Képviselőtársam, sajnálatos módon csúsztat, és olyanfajta riogatással él, amire szerettem volna ilyen módon is felhívni a figyelmét, amelyeket Czomba államtitkár úr természetesen cáfolt, akár a helyi lapban is olvashatja a cáfolatát. Ezeket a kijelentéseket nem lehet másnak, mint hangulatkeltésnek, a választók becsapásának minősíteni. Ez a gyakorlat sajnálatos módon nem áll távol sem Veres János képviselőtársam, sem az MSZP politikai gyakorlatától, politikai praxisától.

A tárgyról, a költségvetési javaslatról szólva ezek után, meg kell állapítanom újfent, mint erre már volt módom az általános vita keretei között is, de itt néhány kérdésre fókuszálva és hangsúlyozva: nagyon fontos célkitűzése a törvényjavaslatnak a bürokrácia csökkentése. Persze, lehet egy politikusi szlogennek vagy egy kötelező körnek minősíteni minden egyes ilyenfajta intézkedést, akár a költségvetési vita során is, ugyanakkor viszont egy körülményre hívnám fel képviselőtársaim figyelmét, hogy mi a fedezete ennek a fajta intézkedéssorozatnak, amely kiolvasható a költségvetési törvényjavaslat számaiból is. A fedezete ennek az, hogy a politikai szféra, a politikusi osztály, a politikusi csoport magán kezdte ezt a fajta takarékoskodást és a bürokrácia csökkentését.

Ez visszaköszön például abban az intézkedéssorozatban is, illetve törvényjavaslat-csokorban is, amelynek a végszavazása a jövő hét hétfőjén fog megtörténni a tisztelt Házban, amely jelesül a megyei önkormányzatok feladatellátását is érinti, és újfajta feladatszabást jelent ennek az ősintézménynek a működésében. Itt is tetten érhető a párhuzamosságok kiküszöbölése, hiszen a régiós fejlesztési tanácsok tervezett megszüntetésével és a megyei önkormányzatiság ilyen helyzetbe hozásával, azt gondolom, bátran állíthatjuk, hogy a párhuzamosságok megszüntetése irányába tett lépést a kormányzat.

Tetten érhető az, hogy nem az emberek zsebében kezdett el először turkálni az új kormány azzal, hogy rögtön az első döntéseink között döntöttünk a kisebb parlamentről, és ezt az alkotmányban is rögzítettük, illetve az előző önkormányzati választásokon már kisebb önkormányzati testületekkel álltak fel mind a megyei önkormányzatok, mind pedig a települési önkormányzatok. Azt gondolom, ez jelenti azt az aranyfedezetet, amire hivatkozva, aminek a talapzatán állva bátran és felelősséggel mondhatjuk, hogy a bürokrácia csökkentése igenis ebben a költségvetési javaslatban is visszaköszön, és helyes célkitűzése a törvényjavaslatnak. Nagyon fontos intézkedések irányulnak az adócsalási kiskapuk bezárására, hiszen ha a közteherviselésről beszélünk, akkor az arányos, egyenlő és igazságos közteherviseléshez nyilvánvalóan ez a célkitűzés is hozzátartozik.

Fontos hangsúlyozni itt, a részletes vitában is, hogy természetesen két síkja van a magyar gazdaságpolitikának, amely a rövid távú válságkezelést jelenti; a rövid távú válságkezelést, amelyre ez a kormányzat időben és határozott intézkedésekkel válaszolt, lásd a Széll Kálmán-terv intézkedéseit is már ez év közepén, nem úgy, mint a 2008-as gazdasági válság kezdetekor, amikor sokáig tagadták az akkori kormányzati tényezők, köztük Veres János pénzügyminiszter úr is, hogy az a válság begyűrűzne a magyar gazdaságba.

A kormányzat időben reagált, és nyilvánvalóan a rövid távú válságkezelés is visszaköszön a jövő évi költségvetésben is. Ugyanakkor a gazdaságpolitikának természetesen van egy tágabb horizontja: hogyha vége van a világgazdasági válságnak, akkor a növekvő világgazdasági folyamatokra rá tudjon csatlakozni a magyar gazdaság. Hiszen hogyha az előző 8 év felelősségéről beszélünk, akkor az egyik legnagyobb felelősség az, hogy amikor a világgazdaság, benne az európai gazdaság is fejlődött, akkor sem tudott a magyar gazdaság ehhez a fejlődéshez felzárkózni.

Ahhoz, hogy ehhez a majdani világgazdasági fellendüléshez fel tudjunk zárkózni, nagyon fontos intézkedés például, nagyon fontos passzusa a költségvetési törvényjavaslatnak az, hogy 39 százalékkal, majd' 40 százalékkal többet szán a jövő évi költségvetési javaslat olyanfajta programokra, jelesül a Start-programra, ami lehetővé teszi, hogy olyan embereket, olyan társadalmi csoportokat tudjunk a munka világába visszahozni és az ő mentális, lelki felkészülésüket is szolgálni, akik ki voltak rekesztve a munka világából.

(11.30)

Nagyon sokat beszélnek - különösen baloldalon álló - képviselőtársaink a társadalmi kirekesztésről. Azt gondolom, hogy a legsúlyosabb társadalmi kirekesztési probléma Magyarországon és szűkebb pátriámban is a munka világából történő kirekesztés. Nagyon sok embert önök tétlenségre kárhoztattak, nem járultak hozzá az önbecsülésükhöz. Azt gondolom, hogy ez a majd' 40 százalékos növekmény a jövő évi költségvetésben, amely 200 ezer honfitársunknak teszi lehetővé, hogy ebből a kirekesztetti helyzetből kitörjenek, nagyon komoly erénye és értéke a törvényjavaslatnak, különösképpen az én pátriámban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol ez a probléma sajnos az országos átlagnál is súlyosabban jelentkezik.

Azért is fontos beszélni a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem eme legfontosabb kérdésköréről, hiszen ezek az emberek a Start-munkaprogramon keresztül - mint ahogy a neve is magában hordozza - kapnak olyan oktatási, képzési, felzárkózási lehetőséget, olyan mentális felzárkózási lehetőséget, hogy majdan, a világgazdasági válságból kikecmeregve, egy kedvezőbb gazdaságpolitikai környezetben ezek az emberek az elsődleges munkaerőpiacon is meg tudjanak kapaszkodni, oda is be tudjanak jutni. A Start-munkaprogram nem egyszerűen csak egy közmunkaprogram, hanem igenis tartalmaz ilyen elemeket is.

Ugyanakkor viszont azt is fontos mondanunk, hogy olyan új szereplők lépnek be a program szervezésébe, véghezvitelébe, akik - remélhetőleg, illetve biztos vagyok benne, hogy így lesz - adekvátabb és jobb programokat tudnak szervezni, mint sajnos sok esetben ezt tapasztalhattuk, hogy nem kellő hatékonysággal és nem a résztvevők érdekeit szolgálva folytak ezek a programok az elmúlt időszakban. Nagyon fontos erénye - még egyszer hangsúlyozom - a Start-munkaprogram és az a 40 százalékos költségvetési növekmény, ezt bátran és igazságosan mondhatjuk, különösen az ország keleti részéről itt a parlamentben.

Fontos erényének tartom a törvényjavaslatnak, hogy lehetővé teszi már a következő költségvetési évben, hogy zárttá váljon a nyugdíjkassza, világossá válva így mind az állampolgároknak, mind a törvényhozóknak, hogy milyen pénzeket fordítunk valódi nyugdíjellátásra, és milyen olyan közkiadások vannak, amelyek valójában szociális vagy más jellegű kiadásokat jelentettek eddig a nyugdíjkasszában.

Fontos - különösen az ország keleti részéről szólván -, hogy a javaslat következtében a foglalkoztatottak száma mintegy 1,5 százalékkal bővülhet, és az aktivitási ráta is mintegy 1 százalékkal bővülhet a jövőben. Nagyon fontos, hogy az Európai Unió fejlesztési ciklusának a vége felé közeledvén az új Széchenyi-terv keretében hogyan tudnak nőni a kifizetések. Ez mintegy 30 százalékos növekményt jelent a jövő évben. Azt gondolom, hogy ez is fontos erénye a javaslatnak, és hozzájárul ahhoz, hogy a GDP növekedését is az elvárt ütemben tudjuk tartani.

Végezetül engedjék meg, hogy a költségvetési javaslatról szólván arról az intézményrendszerről is beszéljek, és itt államtitkár úr figyelmét is felhívjam arra, hogy természetesen a benyújtott javaslatban nem szerepelhetnek az olyan újfajta strukturális számok, amelyekben ez az intézményrendszer a jövőben működni fog, hiszen Magyarország átszervezése is folyik éppen, nem csak egy költségvetési javaslat vitája, és ott az átveendő megyei önkormányzati intézményrendszer, ha jól emlékszem, 99,7 milliárd forinttal szerepel. Azt gondolom, hogy itt nagyon fontos lépése kellene hogy legyen a kormányzatnak, hogy ezeket a számokat újólag átvizsgálják, és a megyei önkormányzatoknak nagyon komoly áldozatába és takarékossági intézkedéseibe került, hogy 2010-ben ezeknek a számoknak a keretei között tudja tartani a költségvetést több-kevesebb, sajnos kevesebb sikerrel. Ez vezetett az intézményrendszer eladósodásához, és ennek eredményeképpen állt elő az a helyzet, hogy az állam szerepvállalása elodázhatatlanná vált az intézményrendszer fenntartásában.

Nyilván vannak még tartalékok ebben az intézményrendszerben, vannak átfedések, olyanfajta jóléti rendszerek, amelyeket ez az ország nem bír el, tehát gazdagabbak sajnos... - nem sajnos, nagyon üdvözlendő, hogy jobbak az ellátórendszereink, mint amit az ország gazdasági állapota indokolttá tesz, de sajnos a realitásokkal ilyen szempontból is számolnunk kell. Tehát ilyen intézkedési csomaggal is nyilván kezelni kell ezt a helyzetet, de azt gondolom, hogy a költségvetés számai között is, biztos vagyok benne, hogy több forrással kell számolni ennek az intézményrendszernek az átadása kapcsán, mint amennyit a mostani törvényjavaslat számai tükröznek. Azt gondolom, hogy itt belső átcsoportosításokra szükség lesz, hogy az intézményrendszer átalakítása megtörténhessen, a felesleges kapacitások esetleges leépítése is megtörténhessen, ugyanakkor viszont az intézményrendszer zavartalan működése is biztosított legyen.

Összességében úgy ítélem meg a költségvetési javaslatot, hogy ennek eredményeképpen a következő években egy munkára épülő gazdaság, egy arányos adórendszer és egy szolidáris alapon működő társadalom alakulhat ki, amely szolidáris alapon működő társadalomhoz hozzátartozhat az, hogy ne legyenek kirekesztve több százezren a munka világából, a munka embert nemesítő és a társadalom javát szolgáló világából.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai