Készült: 2020.07.13.01:00:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2011.12.01.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:42


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy igencsak jelképes, hogy a mai napunkat 19 óra késéssel kezdtük ezzel a napirendi ponttal, ami 21 évet késett meg ahhoz képest, mint amikor el kellett volna hogy fogadjuk, hiszen valamikor a rendszerváltás hajnalán (Tüsszentés a Fidesz padsorában.) lett volna szükség - igaz - Magyarországon egy ilyen törvény megalkotására, az alkotmány ilyesfajta megtoldására.

Ugyanakkor teljesen zavarban vagyok, hiszen itt látom a teremben mind szocialista képviselőtársaimat, mind pedig LMP-s képviselőtársaimat. Ez a törvényjavaslat, mint önök is olvasták, úgy kezdődik, és azzal is zárul, hogy ez az alaptörvény része, önök pedig kinyilvánították, hogy az alaptörvény vitájában a parlamentben nem kívánnak részt venni, és innen kivonultak.

Önök vagy nem olvasták el ezt a törvényjavaslatot, és ezért nem tudják, hogy ez az alaptörvény része, és most itt vannak, vagy pedig úgy látszik, hogy az MSZP és az LMP megváltoztatta az álláspontját, és most már részt vesz az alaptörvény vitájában. Kérem majd képviselőtársaimat, oldják föl ezt a fajta ellentmondást. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Feloldjuk.) Most a javaslatot nem olvasták, vagy pedig most már mégis részt vesznek az alaptörvény vitájában. Örülök, hogy így az év végére belelendültek itt a parlamenti munkába, és most már éjjel-nappal itt vannak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Visszaért a repülő?) Jó lett volna, ha az alkotmányozásnál csak nappal lettek volna itt. (Tóbiás József: Ti se lesztek sokáig büszkék!)

Én úgy látom az eddigi reakcióiból, főleg az első résszel kapcsolatban, hiszen jól láthatóan, ahogy itt az expozéban is elhangzott, ez a törvényjavaslat két nagy részre bontható, az egyik a rendszerváltás szimbolikus lezárásáról, a kommunizmustól való elhatárolódásról szól és az igazságtételről szóló első rész, a második pedig az új alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos technikai részek, ez utóbbihoz kevesebb, az első részhez igencsak sok eddigi reakció is született.

Sokszor mondta a már idézett és felhozott Antall József, amikor jobboldali kritikusai azt mondták, hogy nem zajlott le kellő mértékben a rendszerváltás 1989-90-ben, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni, ahogy önök is ismerik ezt a mondást. Akkor másként zajlott volna le Magyarországon sok minden a rendszerváltás után, a spontán privatizáció és még sorolhatnánk.

Amikor a Magyar Szocialista Párt zokon veszi, hogy ez a törvény kimondja azt, amit kimondott az Alkotmánybíróság, amit a bírósági nyilvántartásban is figyelemmel lehet követni, nevezetesen, hogy az egykori állampártnak, az MSZMP-nek az MSZP az utódpártja, akkor mi is valamelyest Antall Józsefet parafrazeálva mondhatnánk önöknek, hogy tetszettek volna 1990-ben új pártot alapítani. Akkor talán nem fájna ennyire a mostani szocialistáknak ez a történelmi tény, amit eddig is mindenki ismerhetett és tudott, de most az alaptörvénynek részévé is válik.

Hogy mennyire volt teljes ez a jogutódlás, pár évvel ezelőtt készült egy felmérés, hogy az MSZMP ingatlanjainak az MSZP hány százalékát birtokolja vagy most már tulajdonolja is. Nos, az ingatlanok 79 százalékát, az alapterületnek pedig 90 százalékát birtokolta és tulajdonolta ez a párt. De hát jól láthatóan, akár személyi összetételében vagy másfajta lehetőségeiben (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.), előjogaiban ugyanúgy a Magyar Szocialista Munkáspárt bázisán épült föl a Magyar Szocialista Párt, annak a Magyar Szocialista Munkáspártnak, amelynek nem húszéves, hanem hatvanéves története van. Volt ennek Kommunista Párt, Magyar Dolgozók Pártja, sok minden más is a neve.

Én úgy gondolom, hogy az a deklaráció, ami ennek a törvénynek az első részét képezi, az a nyilatkozat, amely a normaszöveget meg is előzi, egyfajta lakmuszpapír is, hogy ki hogyan viszonyul az előző rendszerhez. Aki ezt a javaslatot támogatni tudja, az egyértelműen leteszi a voksát amellett, hogy nem lehetséges ilyesfajta áthajlás előző és új rendszer között, egyértelművé teszi, hogy a demokraták oldalán áll. Bízom benne, hogy itt a Magyar Szocialista Pártban is megszületik ezzel kapcsolatban egy helyes döntés.

Ami a jogi igazságtételt illeti, ami ennek a törvénynek egy igencsak fontos, kardinális része, nagyon fontos azt tisztáznunk, hogy a személyiségi jogok ugyan mindenkit megilletnek, de akik nem most, hanem az előző rendszerben voltak valamiféle vezető állampárti tisztségviselők, akik akkor töltöttek be fontos pozíciót, azok most nem magánszemélynek minősülnek, hanem ugyanúgy közszereplőnek, mint ahogy például itt is mi mindahányan a parlamentben, itt a teremben. Amennyire velünk kapcsolatban ezek a jogi igazságtételi lehetőségek, a személyiségi jogoknak egyfajta korlátozása velünk szemben fennáll, ugyanúgy fennáll az előző rendszerben ilyesfajta funkciót betöltött személyekkel kapcsolatban is.

Nagyon fontos az, ami az expozéban is elhangzott, hogy az a rendszerváltás lezárásának csak az egyik fele, hogy kimondjuk, hogy kik álltak a jó és kik álltak a rossz oldalon, és ezt egyszer és mindenkorra a magyar törvényekben rögzítjük. De valóban, azt a több mint húszéves folyamatot, amit kárpótlásnak hívunk, és aminek voltak jobban és rosszabbul sikerült részei, hiszen azért azok, akik korábban nagyobb ingatlanokkal, földbirtokkal rendelkeztek, sokszor továbbra is kisemmizettek maradtak, hiszen a kárpótlás folyamata őket nem hozta abba a helyzetbe, mint ha nem történt volna meg a kommunista hatalomátvétel Magyarországon.

Nos, tehát ennek a folyamatnak is, amely nagyon sok hibával zajlott le az elmúlt húsz évben, ez a javaslat egyfajta végső pontot kíván kijelölni, legyen vége a kárpótlás folyamatának Magyarországon. A XXI. századi diktatúrák által elkövetett jogsértések miatti jóvátételi folyamatnak a végére tesz egy pontot ez a javaslat. Azt is rögzíti, hogy mindaddig, amíg az államadósság szintje 50 százalék alá nem csökken, hogyha bármilyen új jogcímen egyedi vagy tömeges kárpótlási igény merül föl, és azt akár egy egyedi döntéssel egy nemzetközi fórum vagy a magyar Alkotmánybíróság is megállapítja, akkor az csak különadó formájában hajtható be, a költségvetés egyensúlyát ez nem veszélyeztetheti.

Nagyon fontos, és pontosan az expozé végén elhangzottakkal kapcsolatban, hogy a következő nemzedékek is pontosan megismerjék a kommunizmus rémtetteit. Ezért fontos, hogy más közép-európai országok példáját átvéve, azon országok példáját, amelyek már évekkel vagy akár évtizedekkel ezelőtt is sikeresebben lezárták a kommunista múltat, persze volt, ahol ez egy életkori cenzussal történt, és nem engedtek senkit bizonyos balti országokban közpozíciót betölteni, hiszen azt mondták, hogy csak egy bizonyos életkor alatt lehetséges az, hogy valaki teljesen független az előző állampárttól. Nos, Magyarországon ilyesfajta cezúra, ilyesfajta lusztráció nem történt, de fontos, hogy legalább a fejekben továbbra is az a valós kép alakuljon ki a kommunizmus negyven évéről, amit a nemzeti emlékezet bizottság tud szolgálni, hogy mindazokból a forrásokból, amit a rendelkezésére bocsátanak, nagyon helyes módon, úgy, ahogy sok más ilyen intézmény is működik Magyarországon a XX. századi diktatúrákkal kapcsolatban, akár a Terror Háza, a XXI. Század Intézet, vagy akár a Holokauszt Dokumentációs Központ, mindegyik közpénzből nagyon fontos munkát végez, és a XX. században a demokratikus és a diktatórikus rendszerek közötti különbséget mindenki számára nyilvánvalóvá teszi.

(20.00)

Ez pontosan azért fontos, hiszen tudjuk és látjuk, hogy ma is sokan vannak, akik ezeket relativizálni igyekeznek, legyen az szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali diktatúra, és fontos azoknak a számára, akik valamelyest már az én generációmhoz is tartoznak, vagy nálam még fiatalabbak, akiknek már nincsen személyes emlékük a kommunizmus időszakáról, hanem ezt csak múzeumokból, filmekből, levéltárakból vagy könyvekből ismerhetik meg, hogy az ő ismereteik is minél inkább megalapozottak lehessenek.

Azt gondolom, hogy ennek a törvénynek az elfogadása szerencsére jó arányban vegyíti a technikai és a tartalmi szabályokat, a jogértelmezési kérdésekben minden vitás kérdést sikerül eloszlatni akár a különböző korábban kinevezett vagy megválasztott szervek és személyek megbízatásával kapcsolatban, a hatályban lévő jogszabályokkal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközökkel kapcsolatban, és a folyamatban levő ügyek helyzetét is rendezi. A kormány éppen ezért ezt a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai