Készült: 2020.07.05.07:12:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2011.12.01.), 192. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:58


Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország idén áprilisban elfogadott alaptörvénye mind preambulumában, mind a Nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Alaptörvényünk rendelkezésének megfelelően a kormány elkészítette és az Országgyűlés elé terjesztette a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény tervezetét, amelyet az elmúlt néhány órában és néhány napban volt lehetőség megvitatni a plenáris ülés keretében.

Az általános vita során a kormányzó pártok vezérszónokai a törvény részletes elemzése mellett azon új elemekre mutattak rá, amelyek a törvény által kitűzött hármas célt - a tapasztalatok átvezetése, az egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtése és a nemzetiségi közélet tisztaságának elősegítése -, tehát amely rendelkezések e célokat segítik elő. Mindegyik kormánypárti vezérszónok hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetiségi törvény nem szűkíti a meglévő nemzetiségi jogokat, de pontosítja a nemzetiségi önkormányzatok választását, működését segítő paragrafusokat. Elfogadták, hogy szükséges és fontos a népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó adatainak felhasználása annak érdekében, hogy a nemzetiségi közélet visszás jelenségeit amennyire lehet, megszüntessük, vagy legalábbis nehezítsük azok megjelenését.

A fentieken túl az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöki tisztét is betöltő, a KDNP színeiben felszólaló dr. Lukács Tamástól okulásként módjuk volt az ellenzéki képviselőknek és kormánypártiaknak egyaránt történeti áttekintést kapni arról, hogyan próbálták a korábbi, a nemzeti és etnikai nemzetiségek jogairól szóló 1993-as törvény megszövegezői kiváltani az egyetlen hozzáférhető objektív számadatot, a népszámlálás adatát kiváltani más, talán kevésbé objektív, de akkor és ott használhatónak vélt kritériumokkal. Lukács Tamás felszólalásából is kitűnt a próbálkozás, amely az elmúlt időszakban akár sikeresnek is volt mondható, ám az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy más adat nem váltja ki a számok objektivitását, mint arra most is itt a vitában szó került.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az várható volt, az ellenzéki megszólalók alapvetően a törvény negatív hatásait próbálták megtalálni, jobb esetben saját szakértőik munkája nyomán, rosszabb esetben a nemzetiségek országos önkormányzatai által a jogszabály-előkészítés egyes korábbi fázisaiban felvetett igények fényében. Így fordulhatott elő az, hogy szinte minden ellenzéki felszólaló egyaránt hiányolta a nagyvonalúbb szabályozást, a pénzügyi garanciákat és a szankciókat, az egyes részterületek ellenőrizhetőségének alacsony voltát. Ugyanakkor mindannyian elismerték, közvetlenül vagy áttételesen, hogy a tervezet jobb, egységesebb, mint a korábbi szabályozás volt. Ennek természetesen örülünk, annál is inkább, hogy ezt elismerték egyes országos nemzetiségi önkormányzati képviselők és más szakértők is.

Ennek fényében talán nem árt újra hangsúlyoznom, hogy az önök előtt levő törvénytervezet kidolgozása csaknem egy évig tartott. Ez alatt az időszak alatt az előkészítőknek módjuk volt egyeztetni, vitázni a nemzetiségek önkormányzataival, civil szervezeteivel, egyes szakértőivel, több körben egyeztették az aktuális szövegtervezetet az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel. Ugyancsak folyamatos egyeztetések zajlottak más jogszabályok előkészítőivel is.

A felvetett észrevételek közül néhányat talán nem árt újra felidéznünk.

Az MSZP vezérszónoka - bár a frakció már nem képviselteti itt magát - szerint e törvény nem oldja meg a korábban felmerült problémákat, nem teremti meg az átláthatóbb, garantált finanszírozást, és egyébként is, hiba volt a népszámlálás beemelése a rendszerbe. Az előterjesztő nevében kijelenthetem, hogy a tervezet elkészítésekor éppen a korábban felgyűlt problémák megoldásának keresése során jutottunk el a népszámlálási adatok szükségességéhez, ahogyan a feladatalapú támogatás is e célból született meg. A nemzetiségi választások szabályainak sora a népszámlálási adatok figyelembevételétől az ajánlások gyűjtéséig, a nyilvános nemzetiségi névjegyzéktől a jelölő szervezetek közhasznúságáig, mind azt a célt szolgálják, hogy kiszűrhetővé tegyük a visszaéléseket.

(5.10)

Tisztelt Ház! A Jobbik-frakció vezérszónoka részben tartalmi észrevételekkel élt a nemzetiségek nyelvhasználatának lehetőségeit hiányolva, vagy az etnobiznisz jelenségével kapcsolatosan a szankciókat kéri számon az új törvénytől. Ahogyan arra már korábban is utaltam, a szankcionálás helyett a választási folyamat áttekinthetőségét, nyilvános voltát hangsúlyozó jogszabály fekszik önök előtt, amely reményeink szerint képes lesz rendelkezéseivel gátat szabni a nemkívánatos jelenségeknek.

Ami a nemzetiségi nyelvek közigazgatási használatát illeti, ezen a területen a tervezet preambulumában szereplő nemzetközi dokumentumok rendelkezéseinek átvezetésével kívánjuk a nyelvhasználati igényeknek megfeleltetni a közigazgatás szerveit.

Az LMP-frakció szónokai egy 2005-ben már széles körben megvitatott és országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek többsége által akkor elvetett ombudsmani javaslatot ismertettek a jelenlévőkkel. A törvény kidolgozása során természetesen ezen dokumentum tartalma is szóba került, ám az akkori elutasítás indokai ma is fennállnak, így nem volt mód az abban foglalt javaslatok beemelésére.

A korábban említetteken túl felvetette a közneveléssel kapcsolatos nemzetiségi önkormányzati egyetértési jogok szűkítését, amit természetesen a törvény tervezete nem tartalmaz. Az előkészítés során az egyik szempont éppen az volt, hogy ezek a jogok összhangba kerüljenek a köznevelési és az önkormányzati törvény ugyancsak az Országgyűléshez benyújtott rendelkezéseivel.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzetiségek jogairól szóló törvény tervezete hosszú és tárgyszerű viták, tartalmi egyeztetések nyomán készült el. Reményeink szerint e jogszabály elősegíti azt, ami alaptörvényünk rendelkezéséből kiolvasható, hogy a velünk élő nemzetiségek otthon érezzék magukat e hazában, hogy megfelelő jogszabályi keret biztosítsa nyelvük, kultúrájuk továbbélését, hogy lehetőségük legyen értékes örökségük bemutatására, fejlesztésére, valamint képviseleti rendszerük kialakítására és működtetésére.

A kormányzati szándék mindenképpen az volt, hogy áttekinthető, megalapozott és alkalmazható törvény kerüljön az Országgyűlés elé. Úgy gondolom - még az itt elhangzottak ismeretében is -, hogy a cél megvalósult.

Köszönöm szépen hajnalig tartó figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai