Készült: 2020.07.05.12:31:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

138. ülésnap (2011.11.21.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Folytatnám ott, ahol ön abbahagyta, Boldoghy Olivér ügyével. Abban a pillanatban, ahogy a magyar kormány értesült erről a hírről, azonnal kifejezte felháborodását, hiszen elfogadhatatlannak tartja, hogy két európai uniós ország között ilyen helyzet alakuljon ki. Boldoghy Olivérnek - aki egyébként ma a névnapját ünnepli, és innen is boldog névnapot kívánunk neki - Magyarország minden jogi segítséget meg fog adni abban a harcában, amit úgy gondolunk, hogy az igaz ügy mellett vív, és a magyar nemzetpolitikának ez fontos sarokköve.

Maga a szlovák alkotmány is úgy fogalmaz, hogy akarata ellenére senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától. Ez a felvidéki nemzettársunk többször elmondta, hogy igenis, szlovák állampolgár kíván maradni, nem kíván lemondani szlovák állampolgárságáról, szlovákként élt eddig is, szlovák adót fizetett, szeretné ezt továbbra is tenni, de emellett egy másik európai uniós országnak, Magyarországnak a közjogi kötelékébe is szeretne belépni.

Tehát elmondhatjuk, hogy az Európai Unió alapértékeit tagadja akkor Szlovákia, amikor egy másik EU-tagországban, ami egyébként sok más egyéb szövetségben, katonai vagy kereskedelmi szövetségben is mellette áll, és partnere, egy ilyen ország állampolgárságának a felvételét tiltja meg a saját állampolgárai számára.

Tehát úgy gondoljuk, hogy ez a példa talán jó lehet arra, hogy Szlovákiát jobb belátásra bírja, és az Európai Unión belül az ilyesfajta jogfosztó magatartásnak vége legyen.

Ugyanakkor jól látható, hogy az éles magyar nemzetpolitikai kiállásnak lehet csak sikere minden tekintetben. Hiszen ha nem a Felvidékre, hanem a Délvidékre nézünk, ott a Vajdasági Magyar Szövetség pontosan a kárpótlási törvény ügyében egy olyan megállapodás közeli helyzetbe jutott, ami talán nem jött volna létre akkor, ha nincs mögötte Magyarország, és nem mondja azt a magyar kormányzat, hogy azt tudja csak támogatni, ami a vajdasági magyaroknak jó, és akár Szerbia EU-tagjelölti státusát is hajlandó megvétózni akkor, ha az ottani magyarokkal nem történik valamiféle kiegyezés. (Novák Előd: És Romániáét!)

A marosvásárhelyi orvosi egyetem tekintetében pedig, amit képviselő úr szintén felhozott itt, már a parlamentben is elmondtuk, hogy a magyar kormány, és nemcsak a magyar kormány, de a magyar állami egyetemek is minden segítséget megadnak az ottani hallgatóknak és tanároknak, hiszen hajlandóak őket egy időre át is venni, vagy akár ők maguk is lemenni oda és tanítani, pontosan azért, hogy az egyetem akkreditációja ne kerüljön veszélybe.

A Magyarság Háza napokon belül megnyit, és olyasfajta jogi segítséget nyújthat a határon túli magyaroknak, amire pont talán a felvidékieknek van a legnagyobb szükségük a kettős állampolgárság ügyében, de kulturális vagy kutatási funkciókat is el fog látni. A múlt héten megalakult Diaszpóra Tanács pedig közel félszáz határon túli - olyan határon túli, amelyik szétszóratásban él - magyar szervezetet tömörített egybe, pontosan azért, hogy a magyar nemzetpolitikának a három lába: az itthoni, a Kárpát-medencei és a diaszpóra szórványmagyarságának a politikája egyaránt hangsúlyos lehessen. Ne múljon el vagy ne törpüljön el a diaszpóramagyarok érdeke, hiszen azért ők is jó pár százezren, jó pár millióan vannak, akkor, amikor itt Kárpát-medencei problémákat napról napra kell hogy megoldjunk.

A magyar kultúrpolitikának és nemzetpolitikának pedig nagyon fontos része, hogy akkor tudja megtartani szülőföldjükön, szülőhazájukban azokat a magyar állampolgárokat, akik a kisebbségi létre vannak kárhoztatva, ha az anyanyelvet és a kultúrát ápolni tudjuk. Ez a kulcsa valamennyi magyar identitása megtartásának, ha helyben a kultúrát mint nemzetmegtartó erőt tudjuk tekinteni és támogatni. Ezért ez a nemzetpolitikának kiemelt eszköze.

Csak pár példát hadd mondjak én is képviselő úrnak, hiszen a műemléki kataszter, a települési műemlék-topográfia vagy a műemléki szakemberek képzése olyan programok voltak, amelyek már az első Orbán-kormány alatt megindultak, és nyilvánvalóan, bár közben visszafejlesztésre kerültek, de most újra fel lesznek tőkésítve. Hiszen talán sokan nem is tudják, hogy az egyetemes magyar kultúrának, az épített örökségének közel 50 százaléka határon túli magyar területeken van, és ez nemcsak az ott élőknek, nemcsak az anyaországi magyaroknak, de az egyetemes kultúrának is része. Ugyanígy a gyulafehérvári székesegyház vagy a kolozsvári házsongárdi temető szintén magyar támogatásban részesült és részesül is. Az a szándékunk, hogy Románia az UNESCO-listára kérje fel a házsongárdi temetőt, így kapjon minél nagyobb védelmet.

Az utóbbi hetek híre, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőtől 15 millió forintot kapott a Teleki László Alapítvány, pontosan azért, hogy a határon túli épített örökség védelmében vegyen részt. De csak tényleg felsorolásszerűen hadd mondjak még egypár példát, amit az utóbbi hetekben, hónapokban tettünk: a borbereki református templom, a pókfalvai református templom felújítása, a vedresábrányi református templom teljes restaurálása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és még sorolhatnám azokat a példákat, amelyekkel a külföldi magyarokat és az ő kultúrájukat kívánjuk megőrizni és megerősíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai