Készült: 2020.07.09.10:46:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2011.11.15.), 12-14. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:14


Felszólalások:  Előző  12 - 14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, abban nincs köztünk vita itt a Parlament falain belül, hogy ez a kormány, miután hatalomra került és a parlamentben a többsége kialakult, igyekezett mindent elkövetni annak érdekében több lépcsőben, több folyamatban, hogy azoknak az embereknek, akik igazságtalanul, méltatlanul és a jog ellenében kerültek valamilyen jogi eljárás alá 2006 őszén, az elégtétele meglegyen, valamiféle kártérítést kaphassanak. Ön is itt volt a parlamentben és szerintem támogatta is 2010. június 11-én azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szólt.

(8.30)

Ennek az első és legfontosabb lépése az volt, hogy elítélte azokat az állami és rendőri vezetőket, akik közreműködtek ebben a rendszerváltás óta nem tapasztalt méretű, tömeges jogsértésben. Másrészről pedig kártérítést ígért mindenkinek, akinek megalapozott kérelme van ezzel kapcsolatban. Szeptember 13-án a Magyar Közlönyben meg is jelent, még a tavalyi év során, a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert felhatalmazó rendelkezés - nyilván a belügyminisztert mint a rendőrséget felügyelő minisztert, a nemzetgazdasági minisztert mint a kormányzati pénzügyek kezelőjét -, hogy vigyék végig ezt a kártérítési folyamatot.

És nagyon kevés kivétellel, talán fél tucat ember kivételével ez meg is történt. (Gaudi-Nagy Tamás: Nem igaz! Közel 200 ember nem kapott még kártérítést...) 100 milliós nagyságrendű... (Kovács Tibor az elnök felé: Erre nem szól? - Az elnök csenget. - Zaj és derültség az MSZP padsoraiból.) Folytatom.

ELNÖK: Kovács Tibor képviselő úr, úgy látom, nem szeretne ma felszólalni, mert aki az elnök levezetését bírálja, attól minden figyelmeztetés nélkül megvonható a szó. Úgyhogy, képviselő urak, nyugodjanak meg. (Taps a kormányzó pártok és a Jobbik padsoraiból.)

Az államtitkár urat megkérem, beszámítjuk ezt a 30 másodpercet, hogy folytassa.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát 100 milliós nagyságrendű összegeket fizetett ki a kormányzat, és igyekezett mindenki számára megfelelő anyagi elégtételt adni. Úgy érzem, hogy ezek az összegek is igyekeztek azt jóvátenni valahogy, amilyen kárt szenvedtek ezek az emberek.

Albizottság alakult képviselők részvételével az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban, amelyik jelentést tett le az asztalra. Ennek nyomán több katonai ügyészségen, aztán bíróságokon is folyik eljárás pontosan azzal kapcsolatban, hogy kik éltek vissza akár a vezetői hatalmukkal, akár az adott szituációban a saját közhatalmukkal, kik voltak azok, akik a közhatalmat nem jogszabályszerűen gyakorolták.

Ebben az első elítélések meg is történtek. Illetve Balsai István is benyújtotta a jelentését mint miniszterelnöki megbízott, aki a rendőri brutalitással kapcsolatos jelenségeket vizsgálta. Tehát megtörtént egyrészről a rendőrség, az állami vezetők felelősségének a vizsgálata; elindultak az ügyészségi-bírósági eljárások; a kártérítések zömében megtörténtek. Egy-két nagyon vitatott kérdés van szerintünk, de nagyságrendileg több száz millió forint kifizetésre került.

Egyetlenegy rész van, amiben köztünk nézeteltérés van, ez pedig a semmisségi törvény megítélése. Hiszen az a lényeg, hogy miután ezeknek az embereknek rendeztük erkölcsileg a helyzetét, hiszen megkövette őket a kormányzat, rendeztük anyagilag a helyzetét, igyekszünk rendezni az elkövetők felelősségét. Ezen túlmenően őket mentesítenünk kell az alól, hogy valamiféleképpen büntetett előéletűnek minősülnek, hogy ott van a múltjukon az a pecsét, mintha jogellenes cselekményeket tettek volna, akkor, amikor valójában nem tettek ilyet.

A közkegyelemmel kapcsolatban mi is nagyon sokat mérlegeltünk, valóban, hogy melyik a jó megoldás. Én nagyon nem szívesen használnám a taxisblokádot mint párhuzamot, egyrészt annak a politikai motivációja miatt is, másrészt, ahogy ön is mondta, egy nagyon egyszerű, közlekedés rendje elleni bűncselekmény alól kellett csak felmenteni azokat az embereket, nagyon szűken meghatározva mind az időt, mind pedig a bűncselekménytípust, míg itt, ebben az esetben azért nagyobb az időtartam is, szeptember-október, sokfélébbek az elkövetési magatartások is, hiszen sokkal többféle eljárás indult el. (Gaudi-Nagy Tamás: 8 év!) Tehát nehezebb ezt megtalálni.

Maga a kegyelem amúgy is ritkán alkalmazandó, főleg humanitárius, méltányossági vagy társadalmi okokból, de sem az egyediséget nem oldja meg, sem pedig a büntetlenséget. Mi azért választottuk a semmisségi törvényt, mert nem azt mondjuk, hogy ezeknek az embereknek valóban volt valamikor egy elítélése a bíróság előtt, és utólag ezt egy kegyelemmel kvázi letakarjuk, és úgy vesszük, mintha az nem történt volna meg; mi azt szeretnénk, ha az eredeti eljárást az eredeti eljáró bíróság egy semmisségi eljárás keretében minősítené semmisnek, és megállapítaná, hogy ott igazából a felelősségre vonásnak nem is volt alapja, nem is történt meg reálisan a felelősség megállapítása.

Az a különbség szerintem, és azért választottuk mi megoldásként nem a közkegyelmet, hanem a semmisségi törvényt, hogy ne is mondják ki ezeknek az embereknek a bűnösségét, és ne az legyen a forma, hogy visszavonjuk a bűnösség kimondását, hanem a bűnösség kimondását akadályozzuk meg.

Köszönöm szépen a pluszmásodpercek beszámítását, elnök úr. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  12 - 14  Következő    Ülésnap adatai