Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tiszteletem a kormány jelen levő tagjainak. Tisztelt országgyűlési Képviselőtársaim!

A költségvetési bizottság az elmúlt héten megtárgyalta az előttünk levő törvényjavaslatot, és a törvényjavaslat terjedelméhez méltóan hosszasan, kellő szakmaisággal és még több politikai töltettel vitatkoztunk több órán keresztül az előttünk levő költségvetési törvényjavaslatról.

Szeretném előrebocsátani a végeredményt: a bizottság a szavazás során 17 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az előttünk levő törvényjavaslatot. A vitában a kormány álláspontját Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr, az Állami Számvevőszék véleményét pedig Kovács Árpád mondta el. A vita leginkább nem a törvényjavaslat tartalmáról - bár arról is -, hanem inkább az eljárási részéről szólt.

Szeretném ismertetni ebben a kérdésben a bizottság tagjai többségének álláspontját. Az Országgyűlés a beterjesztett 1999. évi zárszámadási törvényjavaslatban kezdeményezte az államháztartási törvény módosítását, amely megalapozza a több év költségvetését tartalmazó törvényjavaslat jóváhagyását, továbbá e törvényjavaslat tartalmazza a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését is. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy a törvényjavaslat, illetve a törvény normaszövegében a szabályok két évre és az államháztartás mind a négy alrendszerére szólnak, viszont a bevételi, kiadási és támogatási előirányzatok, valamint a hiányok évenként és alrendszerenként kerülnek jóváhagyásra.

Megmarad tehát az éves pénzügyi gazdálkodás, a költségvetési előirányzatok évek és alrendszerek között változatlanul nem átjárhatók pénzügyi értelemben; továbbá a beszámolásra is megmarad az évenkénti kötelezettség. Amennyiben a többéves költségvetésben a körülmények kedvezőtlen alakulása miatt kiigazításra van szükség, annak eszköze a parlament hatáskörének csorbítása nélkül az államháztartási törvényben szabályozott módon történhet: költségvetési törvénymódosítás, pótköltségvetés.

A benyújtott költségvetési törvényjavaslat eredményének tekinthető, hogy a gazdaság szereplői számára két évre előre lehet rögzíteni a gazdálkodás kereteit. A jogszabályi környezet kiszámíthatóbbá válik, segítve a hosszabb távon való gondolkodást. A stabil makrofeltételek és az adótörvények lehetővé teszik az államháztartás forrásainak megbízható számbavételét.

Szeretném jelezni, hogy mi volt a bizottságban a többség véleménye a költségvetési törvényjavaslat makrofeltételeiről. A középtávú gazdaságpolitika alapvető célja, hogy Magyarország a gazdasági teljesítmények és ezáltal a polgárok jóléte, életszínvonala tekintetében is fokozatosan közeledjék az Európai Unióhoz. A stratégia része a versenyképesség-javítás, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés fenntartása, az uniós csatlakozás előkészítése. Olyan időszak elé nézünk, amikor az ország fejlődése egyszerre lehet gyors és kiegyensúlyozott. A gazdaság erős, a növekedés már két éve meghaladja a 4 százalékot, sőt idén 5 százalék felett alakul, és a következő két évre is 5-6 százalékos GDP-bővüléssel kalkulálhatunk. A hazai növekedés továbbra is export- és beruházásorientált marad, összetevői ugyanakkor némileg módosulnak.

A 2001-2002-es időszakban a világkereskedelem bővülési ütemét lényegesen meghaladó mértékben, a számítások szerint 10 százalék körüli ütemben emelkedik az export és import volumene. Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódóan a beruházások fellendülésének hatásaként mintegy 12-14 százalékos importnövekedés és némileg alacsonyabb exportvolumen valószínűsíthető. Ez azonban az 5 százalékos GDP-növekedés mellett nem veszélyezteti a külső egyensúlyt.

A következő évek költségvetésének egyik fő kérdése az infláció mértéke. Az éves átlagos infláció az 1999. évi 10 százalékról 2000-re az olajársokk miatt csak 9 százalék körülire, majd az olajárak feltételezett részbeni visszarendeződése után 2001-re 5-7 százalékra, 2002-re 4-6 százalékra csökkenthető. A számítások az infláció középértékeire épültek.

A kedvező makrogazdasági feltételek fenntartása és a magyar gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése az elmúlt évekhez hasonlóan megköveteli az államháztartás GDP-arányos hiányának további csökkentését, a kormány döntése szerint 2001-ben 3,4 százalékot, míg 2002-ben 3,2 százalékot tenne ki.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a bizottság tagjainak többsége milyen prioritásokat emelt ki a 2001-es és 2002-es költségvetés kapcsán.

(12.40)

A 2001. és 2002. évi költségvetés üzenetét röviden talán abban lehetne tömöríteni, hogy a kiegyensúlyozott fejlődés, a köztehercsökkentés és a gyorsuló ütemű életszínvonal-javulás, a tudás alapú társadalom, a fokozottabban ellenőrzött közpénzfelhasználás hordozója ez a költségvetés. Mindez egy olyan gazdasági és költségvetési politikát feltételez, amely keretet teremt arra, hogy több pénz jusson a fogyasztásra, a beruházásokra, az infrastruktúra fejlesztésére, a vállalkozások támogatására, a gyermekes családok terheinek csökkentésére és a lakásépítési kedv ösztönzésére. A költségvetési politika kedvezményezett területei: a családpolitika, a nemzeti fejlesztési program, amely a Széchenyi-terv alapján valósul meg, az agrár- és vidékfejlesztés, a tudás alapú társadalom emberi erőforrásainak fejlesztési céljai, az EU-integrációval kapcsolatos feladatok és pénzügyi hatások, valamint az életszínvonal-emelés.

Tovább folytatódik az 1999-ben megkezdődött új, komplex családtámogatási rendszer fejlesztése. Az alanyi jogon járó gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás és a gyermekvédelmi támogatás évenkénti emelését az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó törvényi kötöttség garantálja. A rászoruló családok számára a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kiterjesztése jelent kiegészítő támogatást. A gyermekgondozási díj a gyermek nevelése miatt kieső kereset részleges kompenzálását szolgálja. Bár a családi pótlék mértéke nem változik, de a családtámogatás mégis emelkedik több mint 18 százalékkal, mert a családi támogatások rendszerén belül fontos, egyre erősödő elem a gyermekek után igénybe vehető személyi jövedelemadó-kedvezmény, amely jelentősen emelkedik, és az elkövetkezendő évben meghaladja a 80 milliárd forintot. A családpolitika megvalósításának fontos eszköze az otthonteremtési támogatások rendszere, amely emellett a gazdaság fejlődését és a társadalmi különbségek mérséklését szolgálja. A már említett Széchenyi-tervben, a költségvetési törvényjavaslatban 290 milliárd fog rendelkezésre állni.

Szeretném kiemelni, hogy az agrár- és vidékfejlesztés céljaira az előző évihez képest a folyó áras GDP-növekedés ütemét jelentősen meghaladó támogatás biztosítható. Az agrár- és vidékfejlesztés forrásai bővülnek: 2000-ben a támogatás 135,9 milliárd forint, 2001-ben 189,3 milliárd forint. Ezekben az években az agrárfejezet forrásaiban szerepel az agrárkezesség forrása is.

Az életszínvonal javítására is jelentős források állnak a költségvetési törvényjavaslatban. A következő években az Európai Unió országaiban jellemző arányokhoz történő fokozatos felzárkóztatását szolgálja a minimálbér 40 ezer, illetve 2002-ben 50 ezer forintra történő emelése. A köztisztviselők előmeneteli rendszerének közszolgálati életpályává történő alakításával, számos új jogintézmény bevezetésével kiemelt juttatásokban részesülnek, az életszínvonal-javulás érezhetővé válik. Jelentős előrelépés lesz majd az alacsony közalkalmazotti bérek felzárkóztatása terén. A költségvetési szféra területén 2001-ben 8,75, 2002-ben pedig 7,75 százalékos általános bruttó keresetnövekedés valósulhat meg. Az egyes közalkalmazotti foglalkoztatási csoportokban, ágazatokban kiemelt bér-, illetménynövelés is megvalósulhat. Ily módon a költségvetési szféra egészében a keresetek, az egy főre jutó személyi juttatási előirányzatok átlagos növekedésének tervezett mértéke 2001-ben 16-17 százalék, 2002-ben pedig 14 százalék körüli lesz.

A helyi önkormányzatok szabályozása is két évre szól, ami nem azt jelenti, hogy a törvény az önkormányzatokat is kétéves költségvetés elfogadására kötelezné, viszont megteremti ennek lehetőségét. Az önkormányzatok 2001-ben 12,4 százalékkal, 2002-ben pedig 10,5 százalékkal több forrással fognak tudni gazdálkodni.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném újra kiemelni, hogy a költségvetési bizottság többsége a költségvetési törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy az elkövetkezendő napokban ezt vitassuk meg, és jobbító szándékaikra pedig vevők leszünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)