Készült: 2024.03.29.16:18:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2017.10.31.), 28. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:14


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, hogy Harrach képviselő úr indítványát támogatni fogjuk a szavazást illetően, ugyanakkor néhány keresetlen mondatot azért szeretnék szólni erről az ügyről.

Mi úgy látjuk, hogy ez a probléma megoldásának csak a prolongálását jelenti. Vitathatatlan, hogy kedvezőbb helyzetbe kerülnek azok a problémás családok, akik éppen kilakoltatásra várnának, azzal, hogy előrehozták 15 nappal és meghosszabbították egy hónappal (Harrach Péter: Kettővel.) a kila­kol­tatási moratóriumot. Ugyanis, ahogy képviselő úr mondta, minden év december 1-je helyett november 15-ével, illetve március 1-je helyett április 30-ával (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Ez kettő és fél hónap!) lesz a kilakoltatástól védve ez az időszak.

Ugyanakkor úgy tűnik számomra, hogy e hala­dék mellé további olyan intézkedéseket kellene tenni vagy lenne szükséges meghozni, ami az eladósodott családok problémáinak a végleges megoldását jelen­te­né. Tudomásunk szerint ma is 15 ezer család vár kilakoltatásra. Ez borzasztó nagy szám, és ahogy az MNB nemrégiben publikált statisztikai adatait fel­idézzük, akkor abból kiderül, hogy mintegy 140 ezer olyan problémás család van ma Magyarországon, ahol a Damoklész kardja ott lebeg a fejük fölött.

A végrehajtási eljárás célja, mindannyian tud­juk, hogy a végrehajtást kérő a jogos követelését az adós vagyonából kielégíthesse. Nyilvánvaló, hogy ha valaki hitelért folyamodik, akkor ezt a hitelt vissza kell fizetni, ez nem lehet kérdéses. Ugyanakkor az em­beriesség véleményem szerint megköveteli, és emellett fontos társadalmi érdek is, hogy az adó­sok­nak legyen lehetőségük kitörni az adósságcsapdából. Ezzel szemben az látszik, hogy a kormányzat ebben teljesen sikertelen. Említette képviselőtársam, és én is idecitálom a magáncsőd intézményét, ez teljesen működésképtelen. Képviselő úr arra hivatkozott, hogy azokban az országokban, ahol van magáncsőd intézménye vagy öncsőd intézménye ‑ mindegy, hogy minek nevezzük ‑, a középmezőnyben helyezkedik el Magyarország. Véleményem szerint ez teljes kudarc, teljes kudarc a magáncsőd intézménye.

Annak idején, amikor a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója beterjesztette a törvényt, mi el­mondtuk és többször fölszólaltunk ebben az ügyben, bizottsági ülésen is elmondtuk, itt a plenáris ülésen is, hogy milyen passzusokat kellene még a meglévő törvénybe betenni annak érdekében, hogy haté­ko­nyan lehessen képviselni ezeknek a problémás csa­lá­doknak az érdekeit. Sajnos ez nem került be a tör­vénybe, és ez meg is látszik, gyakorlatilag alig veszik igénybe ezt az intézményesített formát.

Képviselőtársam említette ezen túlmenően a Nem­zeti Eszközkezelőt. Annak idején, amikor ez a jog­szabály megszületett, én először egy ilyen fiktív intézménynek neveztem a Nemzeti Eszközkezelőt, hiszen hónapokig azt sem lehetett tudni, hogy léte­zik-e vagy sem, csupán egy telefonszám volt meg­adva, amit valaki fölvett, de soha semmilyen válaszra nem volt hajlandó, a feltett kérdésekre érdemi válaszokat nem tudtak adni.

Képviselő úr, ön is pontosan tudja, hogy jelenleg 28 ezer olyan család van, akinek a Nemzeti Esz­közkezelő valamilyen segítséget nyújtott, legalábbis az Eszközkezelő honlapján ez az adat olvasható. Az a kvóta, amellyel rendelkezhet, az 35 ezer fő. Arra ne hivatkozzunk, hogy 35 ezer ember problémáját meg­oldja, mert a 35 ezerrel szemben a 140 ezer áll, és nem a 15 ezer kilakoltatásra váró család! Tehát azért borzasztó nagy a távolság a 35 ezer ‑ hangsúlyozom, eddig 28 ezer családot kvázi mentettek meg; egyéb­iránt csak mondom önnek, hogy nem mentettek meg az égvilágon senkit, mert akik bérlőként bent maradtak a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonában lévő lakásokban, azoknak a problémájuk ugyanúgy fönn­áll, mert a csökkentett törlesztőrészletet sem tudják fizetni. Tehát hiába lett alacsonyabb a törlesztő­rész­letük, ezt az alacsonyabb összeget sem tudják fizetni, mert olyan problémákkal küszködnek ezek a csa­lá­dok. Tehát a 35 ezerrel szemben a 140 ezer áll.

A másik ügy, amelyet szeretnék megemlíteni, hogy a KDNP által kidolgozott és az Országgyűlés által elfogadott, ahogy említettem, magáncsőd intéz­mé­nye nagyon kevés segítséget nyújt. Egyáltalán nem meglepő, hogy ilyen feltételekkel, ahogy mond­tam, alig veszik igénybe a magáncsőd intézményét.

Szeretném idecitálni egy képviselőtársuk véle­mé­nyét. Amikor ez az indítvány idekerült a parla­ment elé, Soltész Miklós ‑ akkor államtitkár, ezzel a területtel foglalkozó államtitkár ‑ a következőket mondta: 2010 óta határozott és konkrét lépéseket tettek, hogy a mintegy 1,3 millió családot érintő adósságcsapdára válaszokat adjanak. Ezek között említette a Nemzeti Eszközkezelő felállítását, a vég­törlesztést, az árfolyamgát bevezetését, a forinto­sítást, az ócsai lakópark kialakítását ‑ ez maga a vicc egyébként ‑, a devizaalapú hitelek megszüntetését és a családi csődvédelmet. Zárójelbe tettem, hogy „ez maga a vicc”.

Ehhez képest azt gondolom, most érdemes el­mondani, hogy a magáncsőd intézménye maga a csőd. A félig üres ócsai lakópark látványos kor­mányzati kudarc, a hihetetlen magas áron épített, ki­használatlan lakások jól szimbolizálják ennek a kor­mányzatnak a lakás- és szociálpolitikáját, és a vég­törlesztés ‑ ne haragudjanak, képviselő­társa­im ‑ azo­kon segített, akik eleve jelentős anyagi erőforrá­sok­kal rendelkeztek. A végtörlesztési akció után, 2011 szeptemberéről van szó, szabadult csak el igazán a svájci frank árfolyama. Tehát kijelenthető, hogy a való­ban adósságcsapdába esett embereket csak még mélyebbre lökték ezzel az akcióval. Az árfo­lyam­változásokat egyébként nyomon lehet követni az interneten. A forintosítást pedig borzasztóan magas, 256 forintos árfolyamon hajtották végre, mi­köz­ben ‑ csak megjegyzem ‑ 2010-ben, azt hiszem, még emlékszünk rá, 180-190 forint között mozgott a svájci frank árfolyama.

Summa summarum, az MSZP támogat minden olyan előterjesztést, ami az adósságcsapdába került emberek védelmét szolgálja. Az MSZP emellett to­vábbra is azon az állásponton van, hogy az adósok védelme és élethelyzetük megnyugtató rendezése kevéssé a végrehajtási szabályok módosításával, ha­nem sokkal inkább a magáncsőd intézményének működőképessé tételével érhető el. Erre vonat­kozó­an az MSZP egy teljesen kidolgozott törvényjavas­latot nyújtott be, amit sajnos a Fidesz nemhogy támogatni nem volt hajlandó, de még a parlamenti vitáját is megakadályozta; az az adósokat sanyargató, működésképtelen törvény, amit végül a KDNP ja­vas­latára elfogadott, pedig nem több egyszerű szem­fényvesztésnél. Ha a Fidesz-KDNP valóban segíteni akar az adósságcsapdába került magyar embereken, akkor a végrehajtási szabályok korrigálása mellett legyenek hajlandóak a magáncsőd szabályainak ér­demi felülvizsgálatára, valamint a devizahitelesek ma is fennálló problémáinak megoldására.

Hangsúlyozni szeretném végezetül, hogy a kila­kol­tatási moratórium meghosszabbítását a fenn­tar­tá­saink ellenére támogatni fogjuk. Köszönöm szé­pen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai