Felszólalás adatai

DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek abban, hogy az elmúlt évek vállalkozásfejlesztési programjai közül a Széchenyi-kártya valóban az egyik legsikeresebb. Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a legszélesebb vállalkozói kört sikerült támogatott finanszírozásban részesíteni, hanem abban is, és ez sokkal fontosabb, hogy ötéves működése során a Széchenyi-kártya felépített egy korábban nem létező piacot. Ma már a legtöbb kereskedelmi bank kínálja a maga versengő, Széchenyi-kártyához hasonló termékét.

A kártya bevezetésének idején a hazai hitelintézetek még egyáltalán nem kívántak tárgyi fedezet nélküli hitelt nyújtani a mikro- és kisvállalkozásoknak, míg a programban részt vevő bankok kockázatmérséklése érdekében a Hitelgarancia Rt. nagymértékű garanciavállalására szorultak. A GKM pedig 5 százalékos kamattámogatással ösztönözte a konstrukció elterjedését. Ma a programon kívüli bankok versengő termékeinek megjelenése azt mutatja, hogy a tárgyi fedezet nélküli forgóeszköz-hitelezés állami támogatás nélkül is megél és jövedelmező üzletág. A kkv-szektor fejlesztése érdekében 2008-ban a Széchenyi-kártya 2010-ig tartó garanciadíj-támogatása mellett továbbra is biztosítjuk a változatlan kamattámogatást, egyidejűleg megszületett a "Széchenyi-kártya 2" konstrukció is, amelynek futamideje két év lesz. Így olcsóbbá válik a hitel, miközben még egyszerűsítjük az adminisztráció mértékét is.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az Európai Unióba történő belépéssel a támogatások forrásösszetétele alapvetően átalakult. Ez persze azon a tényen nem változtat, hogy a kkv-k számára az elmúlt években mind a vissza nem térítendő pályázatos támogatások útján, mind pedig a támogatott hitel- és tőkeeszközök útján a korábbiaknál sokkal több forrás vált elérhetővé, a kedvezményben részesült vállalkozások száma pedig sokszorosa az ön által említett Széchenyi-terv idején megismerteknek. A Széchenyi-terv két éve alatt a GKM kis- és középvállalkozás-fejlesztési célelőirányzatából 3461 kis- és középvállalkozás nyert el 34,4 milliárd forintnyi támogatást, miközben 2004 és 2006 között a GVOP keretében ezzel szemben 8941 kkv 96,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. A kivonási művelet elvégzését képviselő úrra bízom.

Ennek a támogatási összegnek csupán a magyar központi költségvetést terhelő társfinanszírozási kötelezettsége megközelítette a 30 milliárd forintot. A Széchenyi-terv idején szinte csak mikrohitelre és kedvezményes hitelgaranciára korlátozódó támogatásokat, finanszírozási konstrukciókat sem az elért vállalkozások számában, sem a finanszírozási állományban, sem a programokban megtestesülő állami támogatások nagyságrendjében nem lehet összehasonlítani a későbbi években bevezetett hitel- és tőkeprogramokkal, mint például a négylépcsős hitelprogram, a Lánchíd faktoring program, illetve az MFB-hitelprogramok. Az idei évben induló Új Magyarország vállalkozói program keretében egységes stratégia mentén, a korábbi támogatott forrásoknak éves szinten közel hatszorosa szolgálja a kis- és középvállalkozások fejlesztését és működését. A hazai és uniós pénzekhez való hozzájutás pedig, képviselő úr feltételezéseivel ellentétben nyílt, átlátható és ellenőrizhető módon történik.

Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)