Készült: 2020.02.18.15:13:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

96. ülésnap (2019.11.21.), 78. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)
Beosztás  
Bizottsági előadó Magyarországi nemzetiségek bizottsága
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 27:56


Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Der Ausschuss der in Ungarn lebenden Nationalitäten hat den Gesetzvorschlag: Modifizierung des nationalen, einheitlichen Bildungsgesetzes CXC vom Jahr 2011 mit der Nummer T/8003. für das Parlament um in der Generaldebatte zu besprechen am 04. 11. 2019 eingereicht.Erlassen sie mir bitte, dass ich als Beauftragter Parlamentsabgeordneter des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten die Bedeutung und den Hintergrund dieses durch uns erarbeiteten und mit den betroffenen Regierungsabteilungen und mit allen Fraktionen vorangehend schon abgesprochenen Gesetzvorschlages bekannt gebe.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019. november 4-én nyújtotta be a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról tárgyú, T/8003. számú törvényjavaslatot.

Engedjék meg, hogy a magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőként az általunk kidolgozott, az érintett szaktárcákkal és valamennyi parlamenti frakcióval előzetesen már egyeztetett törvényjavaslat hátterét, jelentőségét ismertessem.

A törvényjavaslat alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. számú melléklete 6. sora 2020. január 1-jétől úgy módosul, hogy a nemzetiségi pótlék alsó határa a jelenlegi 30 százalékról 10 százalékra csökken és felső határa a jelenlegi 30 százalék helyett 40 százalékra emelkedik.

A törvényjavaslat célja, hogy a magyarországi nemzetiségi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozó nemzetiségipedagógus-létszámhiányt részben ellensúlyozza, és a megfelelő képzettségű szakembereket megtartsa a magyarországi nemzetiségek részére két módon is. Egyrészt azon nemzetiségi pedagógusok részére, akik eddig is jogosultak voltak a nemzetiségi pótlékra, mert lekötött munkaidejük legalább 50 százalékában nemzetiségi nyelven folytattak oktatást-nevelést, azoknak a nemzetiségi pótlék mértékét 30 százalékról 40 százalékra emeljük.

Másrészt azon nemzetiségi pedagógusok részére, akik eddig nem voltak jogosultak nemzetiségi pótlékra, bevezetünk két, alacsonyabb százalékos mértékű, differenciált pótlékkategóriát. Konkrétan: azon nemzetiségi pedagógusok, akik nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidejének legalább egy órájában, de kevesebb, mint 20 százalékában nemzetiségi nyelven folytatnak oktatást-nevelést, azoknak 10 százalék pótlék, míg akik a lekötött munkaidejük legalább 20 százalékában, de kevesebb, mint 50 százalékában folytatnak nemzetiségi nyelven oktatást-nevelést, azoknak 25 százalék pótlék fog járni 2020. január 1-től.

A két új jogosultsági kategória bevezetéséhez, a köznevelési törvény mellékletének módosítása mellett természetesen szükséges a pótlék jogosultságát szabályozó, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. kormányrendelet azonos tartalmú módosítása is. A 326/2013-as kormányrendelet módosítását bizottságunk már előzetesen egyeztette, az illetékes EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága a módosítást hivatalosan elindította, így várhatóan a kormány még 2019 decemberében elfogadja, és a Közlönyben megjelenteti, így nem lesz akadálya a nemzetiségipótlék-emelés és -differenciálás 2020. január elsejei bevezetésének.

A pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartása, a nemzetiségi pedagógusok megbecsülésének javítása érdekében a mostani köznevelésitörvény-módosítást megelőzte már 2018. január 1-jétől a nemzetiségi pótlék minimum- és maximumértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, majd 2019. január 1-jétől 15-ről 30 százalékra emelése.

Szeretnék visszautalni arra, hogy a nemzetiségi pótlék 15 százalékról 30 százalékra történő emelésére vonatkozó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló T/2061. számú törvényjavaslat 2018. október 16-i parlamenti általános vitája során Bangóné Borbély Ildikó és Arató Gergely képviselőtársaim is felvetették felszólalásukban, hogy a pótlékemeléssel egyetértenek, de javasolják átgondolni a pótlék mértékének differenciálását. Akkor előterjesztői válaszomban is elmondtam, hogy ezzel a felvetéssel egyetértünk, és amint a pótlék felső mértékét 40 százalékra tudjuk emelni, van értelme és van miből differenciálni, be fogjuk vezetni a nemzetiségi nyelven történő oktatással arányos, differenciált pótlékot is, melyet ez a törvényjavaslat már tartalmaz.

Ezzel egyúttal azt is elérjük, hogy minden nemzetiségi pedagógus, aki nemzetiségi nyelven részt vesz a nemzetiségi oktatás-nevelésben, ezzel arányos, differenciált nemzetiségi pótlékban részesüljön, ez összesen több mint 4100 nemzetiségi pedagógust érint nemzetiségtől és fenntartótól függetlenül.

A háromszori nemzetiségipótlék-emelés és a -differenciálás bevezetése eredményeként 2020. évben a kifizetésre kerülő bruttó nemzetiségi pótlék összege 2493 millió forint, azaz közel két és fél milliárd forint, melynek költségvetési fedezete a szociális hozzájárulási adóval együtt mintegy 2 milliárd 917 millió forint, mely a 2020. évi központi költségvetési törvényben már 2019. július hóban biztosításra került.

A 40 százalékos pótlék összege az egyetemi végzettség esetén bruttó 81 200 forint/hó, főiskolai végzettség esetén bruttó 73 080 forint/hó, ami megítélésünk szerint, ha még nem is ellensúlyozza természetesen a külföldi vagy akár a hazai piaci jövedelmi lehetőségeket, de egyértelműen jelzésértékű a nemzetiségi pedagógusaink részére, hogy számunkra az első, kiemelt prioritást jelentik.

(19.00)

Ezúton utólag és újra is szeretném megköszönni a magyar kormánynak, a teljes magyar parlamentnek, minden képviselőnek, hogy a magyarországi nemzetiségek előterjesztéseit támogatta, és a 2018. évi központi költségvetési törvényben a nemzetiségipedagógus-program elindításához, majd a 2019. és 2020. évi központi költségvetési törvényben a program folytatásához szükséges pénzügyi fedezetet biztosította.

Maga ez a törvényjavaslat mindössze néhány mondat, de jelentősége a magyarországi nemzetiségek jövője szempontjából mégis kiemelkedő fontosságú. Miről is van pontosan szó? Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a magyarországi 13 nemzetiség köznevelési rendszere, intézményhálózata, azok struktúrája, fenntartója sok szempontból különböző, de amit immár közel másfél évtizede folyamatosan érzékelünk és valamennyi nemzetiségre elmondható, az a nemzetiségipedagógus-képzés számbeli és jelentős minőségi hiányosságai, a nemzetiségipedagógus-ellátottság rosszabbodó helyzete. A nemzetiségióvodapedagógus-hiány konkrét meghatározására 2016 szeptembere és 2017. február hó között teljes körű, országos felmérést végeztünk a nemzetiségi óvodák területén, hiszen gyermekeink részére a nemzetiségi anyanyelv visszaadása, megerősítése a nemzetiségi óvodákban kell hogy megtörténjen első lépcsőben.

A Magyarországon élő 13 nemzetiségből 7 nemzetiségnek van hivatalosan nemzetiségi óvodája, a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségnek, hat nemzetiségnek  bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin és ukrán  nincs bejegyzett intézményként működő nemzetiségi óvodája. A nemzetiségi óvodával rendelkező hét nemzetiség helyzete is sok vonatkozásban különbözik, annak függvényében, hogy milyen a területi elhelyezkedésük Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma, és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében is vannak közös pontok, de nemzetiségenkénti speciális vonások is, mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni. Ráadásul a többi nemzetiséghez képest is sajátos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen míg a többi nemzetiség igyekszik a nemzetiségi gyermekeket kisebb-nagyobb nemzetiségi óvodákban összefogni és ott részükre minőségi nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyerekek esetében egy többségében roma óvodánál bármikor felmerülhet a szegregáció problémája.

A nemzetiségióvodapedagógus-felmérés és -projekt mind a hét nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiségre kiterjedt. Én most a problémakört a legnagyobb óvodai hálózattal rendelkező német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés összevont eredményeivel érzékeltetném.

Magyarországon a hivatalos nyilvántartás szerint 215 német nemzetiségi óvoda található. Véletlen, vagy talán éppen sorsszerű egybeesés, de tény, hogy a határon túli magyar nemzetiségnek is a szomszédos országokban ugyanígy pontosan 215 magyar nemzetiségi óvodája van. A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodának Magyarországon három típusa lehet: az egynyelvű, vagyis nemzetiségi anyanyelvű, a kétnyelvű, ahol többségében a nemzetiségi és kisebb mértékben magyar nyelven is folyik a nevelés, valamint a magyar nyelvű roma, cigány kulturális nevelést folytató óvoda. Nyilván a hat nemzetiséget az első két nemzetiségi óvodai típus érintheti.

A 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valéria Kochban, és ott is csak öt éve folyik egynyelvű, csak német nemzetiségi nyelvű nevelés. A többi 214 óvodában két nyelven folyik a nevelés. A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény és a nemzetiségi nevelési irányelvek szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven kell foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak nemzetiségi végzettséggel kellene rendelkeznie.

A 215 német nemzetiségi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű óvodapedagógusra lenne szükség. A tényleges német óvodapedagógus-létszám ezzel szemben mindössze 662, vagyis a hiányzó német nemzetiségi óvodapedagógusok száma 474 fő, ami a szükséges létszám 41,7 százaléka, tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik.

Ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor egyrészt azon óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonként mindkét óvodapedagógus rendelkezik német nemzetiségi végzettséggel, 33 darab, azaz az összes óvoda mindössze 15,4 százaléka. Vagyis mindössze minden hetedik óvodában vannak csak meg maradéktalanul a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti színvonalú nemzetiségi nevelés történjen.

Másrészt azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, 39 óvoda, az összes óvoda 18,1 százaléka. Ezen óvodáknál már csak az a minimumkövetelmény teljesül, hogy egy-egy nemzetiségi óvodapedagógus rövidebb-hosszabb időre való kiesésétől a nemzetiségi nevelés még biztosítva van minden csoportban legalább egy német nemzetiségi óvónővel. Az összes többi német nemzetiségi óvodában, az óvodák kétharmadában csoportonként maximum egy német nemzetiségi óvodapedagógus van, vagyis bármely német nemzetiségi óvodapedagógus átmeneti vagy tartós kiesése  gyes, betegállomány, pályaelhagyás vagy bármi más okból – esetén még a csoportonkénti egy nemzetiségi óvodapedagógus sem biztosítható.

Végezetül már a felmérés idején, 2016-ban, s ’17 elején is 22 német óvodában, az óvodák 10 százalékában kevesebb német nemzetiségi óvodapedagógus volt, mint ahány német nemzetiségi csoport. Kilenc nemzetiségi óvodában egyetlen nemzetiségi végzettséggel rendelkező főállású óvodapedagógus sem volt, négy óvodában 2016-ban már nem is indítottak német nemzetiségi csoportot a tartós nemzetiségióvodapedagógus-hiány miatt.

Mindezek alapján azt kell mondani, hogy csak a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottságot alapul véve a német nemzetiségi óvodák mintegy kétharmadánál ma még nem lehet hatékony német nemzetiségi nevelést folytatni. Ezt a nehéz helyzetet az elmúlt években több tényező is tovább fokozta. Egyrészt az Ausztriába és Németországba történő nagyarányú migráció, ennek megnövekedett németnyelvoktatópedagógus-igénye felgyorsította a német nemzetiségi pedagógusok külföldi, német nyelvterületen történő munkavállalását. A német nemzetiség vonatkozásában úgyszintén komoly veszélyeztetettséget, problémát jelent, hogy Ausztriában és Németországban nincs felsőfokú óvodapedagógus-képzés, így a magyar egyetemeken, főiskolákon a német nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzett diplomás hallgatókat tárt karokkal várják Ausztriában, Németországban, Svájcban vagy éppen Dél-Tirolban, akár óvodavezetői beosztásba is.

A többi hat nemzetiségnél az országos nemzetiségi önkormányzatok által felmért és feldolgozott adatok alapján szintúgy jelentős, 10-25 százalékos nemzetiségióvodapedagógus-hiányok vannak, a náluk jelentkező óvodapedagógus-hiány közel 80 fő. Így a hét magyarországi nemzetiség összesített nemzetiségióvodapedagógus-hiánya 2017 elején mintegy 550 fő volt.

(19.10)

Itt szeretnék kitérni, visszautalni dr. Brenner Koloman képviselő úrnak szintén 2018. október 16-án a nemzetiségi pótlék 15-ről 30 százalékra történő emelésére vonatkozó T/2061. számú törvényjavaslat általános vitája során tett észrevételére, hogy a nemzetiségitanító- és -tanárellátottság területén jelentkező komoly problémák egy úgymond egyszerű pótlékemeléssel nem orvosolhatók, hiszen ez egy sokkal átfogóbb kérdés. Ezzel a felvetéssel teljesen egyetértek. Éppen ezért is dolgoztuk ki 2016-ban a nemzetiségipedagógus-programot, mely komplexen, átfogóan felméri és elemzi a jelenlegi helyzetet, kitűzi az elérendő célokat, a célok megvalósításához szükséges feladatokat és azok megoldásának lehetséges módjait.

A nemzetiségi pedagógusok pályán tartását, fokozott megbecsülését elősegítő intézkedések, a nemzetiségipedagógus-pótlék két év alatt három lépcsőben négyszeresére történő emelése és a differenciálás bevezetésével, minden nemzetiségi pedagógusra való kiterjesztésével ennek a programnak az első pontja az, ami most 2020. január 1-jével ezen törvénymódosítással teljesülhet.

Párhuzamosan előkészítettük és 2018-ban elindítottuk a nemzetiségipedagógus-hallgatói tanulmányi ösztöndíjrendszert. Örömmel számolhatok be róla, hogy 2019 februárjában, visszamenőleg 2018. szeptember 1-jei hatállyal a 2018-19-es tanévre 84 első évfolyamos nemzetiségióvodapedagógus-hallgatóval kötöttünk ösztöndíjszerződést. Mintegy három héttel ezelőtt zártuk le a 2019-20-as tanévre vonatkozó szerződéseket, melynek keretében most már a nemzetiségi óvodapedagógusok első, második és harmadik évfolyamából, valamint a nemzetiségi tanító, tanár és szaktanár hallgatók első évfolyamából 317 fővel kötöttünk már nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjszerződést. Már most bejelenthetem, hogy a 2020. évi központi költségvetési törvény biztosítja a pénzügyi fedezetét a további bővítésnek, így a 2020-21-es tanévben ki tudjuk terjeszteni az ösztöndíjrendszert a nemzetiségi tanító, tanár és szaktanár hallgatók mind a hat évfolyamára, azaz 2020 szeptemberében mintegy 650-700 nemzetiségipedagógus-hallgatóval köthetünk majd tanulmányi ösztöndíjszerződést.

Mind a nemzetiségipótlék-emelésekről, mind a nemzetiségi pedagógus tanulmányi ösztöndíjról széles körű tájékoztatást fogunk nyújtani decemberben és 2020 januárjában a középiskolák végzős nemzetiségi tanulói részére, és a 2019. évi óvodapedagógus első évfolyamos hallgatói szerződéseknél elért 20 százalékos növekedés után a 2020-21-es tanévben bízunk benne, hogy akár 40-50 százalékkal is emelkedni fog az ösztöndíjas tanulmányi szerződést kötő első évfolyamos nemzetiségipedagógus-hallgatók száma.

Végül a nemzetiségipedagógus-program harmadik nagy területe kifejezetten maga a nemzetiségipedagógus-képzés, a nemzetiségi képzést végző tíz egyetemnél és főiskolánál a lényegesen magasabb számú és minőségileg érdemben jobb nemzetiségipedagógus-képzés személyi, tárgyi és törvényi feltételeinek a mielőbbi biztosítása. Az elmúlt három év felmérései és azok eredményei alapján egyértelműen a nemzetiségipedagógus-képzés a szűk keresztmetszet és a legnagyobb feladat a megfelelő, elvárt színvonalú nemzetiségi oktatás-nevelés biztosításához. Az elmúlt öt évben az öt év átlagában évente 75-80 fő nemzetiségi óvodapedagógus kapott szakirányú végzettséget, diplomát.

A jelenlegi helyzet alapjaiban veszélyeztette a nemzetiségi óvodák működését a nemzetiségióvodapedagógus-hiány miatt, ezért volt szükség azonnali intézkedésekre. Ezért a nemzetiségióvodapedagógus-képzést végző nyolc egyetemmel és főiskolával történt megbeszélések, az Emberi Erőforrások Minisztériuma két illetékes államtitkárságával történt egyeztetések alapján optimális esetben évente a nemzetiségióvodapedagógus-alapképzésre rövid távon mintegy 150 fő, a magyar alapképzettséggel már rendelkező, nemzetiséghez tartozó óvodapedagógusok kiegészítő képzésére pedig évente mintegy 60 fő képzését lehetne biztosítani az érintett hét nemzetiség tekintetében. Ezért 2019. január 1-jétől az óvodapedagógus-képző intézményeknek juttatott 100 millió forint célzott támogatással és a nemzetiségióvodapedagógus-alap, valamint kiegészítő képzésre jelentkezők részére biztosított, az előzőekben elmondott ösztöndíjakkal szeretnénk elérni a képzésben részt vevők számának jelentős emelését, a képzés minőségének, elsősorban a megfelelő nemzetiséginyelv-tudás és nemzetiségi tartalom jelentős fejlesztését, és közvetlen szerződéskötéssel biztosítani, hogy a végzett nemzetiségi óvodapedagógusok elkezdjék Magyarországon nemzetiségi intézményben a nemzetiségi pedagógusi pályát.

2020. január 1-jétől úgyszintén mintegy 150 millió forint célzott támogatást kívánunk biztosítani a nemzetiségitanító, -tanár- és -szaktanárképzést végző tíz egyetemnek a képzésben részt vevők számának növelése és a képzés minőségének érdemi javítása érdekében. Bemeneti oldalon objektív mérés kell a nemzetiségi nyelvi kompetenciákról, és akik nem rendelkeznek legalább középfokú nyelvi szinttel, azok részére nulladik évfolyamot kell biztosítani. A nemzetiségipedagógus-képzésben a nemzetiségi nyelven történő képzés jelenlegi mindössze 15-20 százalékos mértékét a 80-85 százalékos magyar nyelvű képzéssel szemben rövid távon legalább 50 százalékra kell bővíteni, néhány éven belül pedig az arányt meg kell fordítani. Kimeneti oldalon szintén objektív mérést kell bevezetni, amennyiben ne kerülhessen ki a nemzetiségipedagógus-képzésből olyan hallgató, aki a nemzetiségi nyelvet, pedagógusszaknyelvet nem beszéli felsőfokon.

Immáron több mint egy éve komoly szakmai munka és előkészítés folyik minden érintett fél bevonásával egyrészt a nemzetiségitanító, -tanár, -szaktanár-ellátottság helyzetének is a konkrét felmérésére, másrészt a nemzetiségipedagógus-képzés megoldásához szükséges feladatok meghatározására. Ebben részt vett, részt vesz mind a tíz egyetem, minden érintett szaktárca, az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága, az ITM Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet, az Oktatási Hivataltól a Nemzetiségi POK, a Katolikus Pedagógiai Intézet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint természetesen az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok oktatási referensei, szakértői.

A szakértői munkacsoportokkal még 2019 tavaszán kidolgoztunk egy felmérést a nemzetiségi általános és középiskolák, kollégiumok nemzetiségipedagógus-igényének, a tényleges nemzetiségipedagógus-létszámának és a nemzetiségipedagógus-hiányának teljes körű felmérésére. Még a tavaszi időszak végén 13 nemzetiségi köznevelési intézményre csináltunk egy éles tesztfelmérést a rendszer kipróbálására. A kiértékelés alapján a szükséges módosításokat megetettük, és 2020. február végéig a magyarországi összes nemzetiségi általános és középiskolára, kollégiumra, mind a hét érintett nemzetiségre és minden fenntartóra vonatkozóan elvégezzük a felmérést és annak komplett kiértékelését. Ennek eredményeként a magyarországi nemzetiségipedagógus-képzés, egyáltalában a pedagógusképzés 200. évfordulója alkalmából valószínűleg először lesznek olyan aktuális, a nemzetiségipedagógus-ellátottságra vonatkozó teljes körű és konkrét adataink, amire a következő két évtized nemzetiségitanító, -tanár- és -szaktanár-képzését alapozhatjuk.

(19.20)

Ezúton, itt is szeretném megköszönni mindenkinek nyilvánosan azt a segítséget, amit ehhez a munkához adtak. Én személy szerint kifejezetten élveztem azt a megoldásorientált, felelősségteljes, elhivatott munkát, amit a két munkacsoport az elmúlt egy évben végzett.

A törvényjavaslatot előzetesen természetesen leegyeztettük az érintett szaktárcákkal, a kormányzattal, valamennyi parlamenti frakcióval, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy egységesen támogassák a T/8003. számú törvényjavaslatunk elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai