Készült: 2020.02.22.14:24:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2019.03.19.), 170. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:03


Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Im Namen des parlamentarischen Ausschusses für Nationalitäten in Ungarn möchte ich Sie als Ausschuss-Vorsitzender und Repräsentant des Standpunktes des Ausschusses herzlich begrüßen. Über den unter der Kennzahl T/5244. eingereichten Gesetzesänderungsvorschlag hat unser Ausschuss verhandelt und einen einstimmigen Standpunkt eingenommen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében mint a bizottság elnöke és a bizottsági vélemény előadója tisztelettel köszöntöm önöket. A T/5244. számon benyújtott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz bizottságunk mint kapcsolódó bizottság a 2019. március 18-án megtartott ülésén a házszabályi rendelkezések 36. § (5) bekezdése alapján kialakította egységes véleményét. Mint az a korábbiakban elhangzott és ismert, a törvénymódosítás az egyházakról szóló törvény módosításához kapcsolódóan 27 további különböző törvény egyes részeit érinti.

A törvényjavaslat alapvető célja a koherencia megteremtése, hogy a jogrendszer egészében megteremtse az összhangot a törvényi szintű normák között. A legtöbb esetben a módosítások arra irányulnak, hogy a korábban a bevett egyházak számára előírt jogokat és kötelezettségeket kiterjessze az egyházügyi törvény módosításával létrejött új egyházi jogi személyekre is vagy éppen ezt mellőzze. A törvénymódosítás mindössze két helyen nevesíti a nemzetiségi önkormányzatokat, mégis fontosnak tartottuk, hogy a jelen törvénymódosítás során is bizottságunk megfogalmazhassa az egyházakkal, a hitélettel kapcsolatban a magyarországi nemzetiségek közös véleményét.

A Magyarországon őshonos nemzetiségek fennmaradásában, a kisebb-nagyobb történelmi viharok, megpróbáltatások túlélésében, a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia megélhetésében, ápolásában, a tradíciók továbbadásában az egyházaknak, vallási felekezeteknek, a hitnek mindig jelentős szerepük volt. A magyarországi őshonos nemzetiségek nemzetiségi és hitélete egymástól elválaszthatatlan, és ez napjainkban is nagyon fontos. Számunkra az egyházakkal, egyházi indíttatású civil szervezetekkel való kapcsolat, az egyházi ének- és zenekarokban, ifjúsági csoportokban való aktív részvétel, a liturgikus eseményekkel szinte összenőtt nemzetiségi tradíciók ápolása, nemzetiségi hitéletünk mindennapi megélése a nemzetiségi oktatás-nevelés mellett a nemzetiségi jövőnk egyik legfontosabb garanciája.

Erre utal az is, hogy a jelenlegi, a 2011. évi CCVI. számú, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény mellékletében meghatározott 27 bevett egyház közül több, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye egyértelműen egy-egy magyarországi, őshonos nemzetiséghez köthető.

(19.30)

De természetesen elmondható, hogy mind a katolikus, mind a református, mind pedig az evangélikus egyház tagjai között igen sok olyan hívő van, akik magukat a magyarországi őshonos nemzetiségek valamelyikéhez vallónak tartják. Kifejezőek azok a számok, hogy a 2011. évi népszámláskor a 644 623 nemzetiségét megvalló honfitársunk közül mindössze 8350 fő, a megkérdezettek kevesebb mint 1,3 százaléka vallotta magát ateistának. Ezek a számok még akkor is beszédesek, ha tudjuk, hogy a népszámláláskor a nemzetiségre és a vallási hovatartozásra vonatkozó adatok kitöltése, megadása nem kötelező.

Ennek elismeréseként tekinthetjük azt is, hogy a 2020. szeptember 13-tól szeptember 20-ig Budapesten megrendezésre kerülő 52. nemzetközi eucharisztikus kongresszus eseménysorozatának előkészítése során személyesen főtisztelendő Erdő Péter bíboros úr kérésére a kongresszus előkészítő bizottsága elsők közt kereste meg a Magyarországi nemzetiségek bizottságát, és az őshonos magyarországi nemzetiségek megkülönböztetett szerepet fognak játszani az eucharisztikus kongresszus eseménysorozatában. A különböző nemzetiségi nyelveken megrendezésre kerülő nemzetiségi egyházi énekkari találkozók, nemzetiségi egyházi zenekari találkozók, nemzetiségi szentmisék és más nemzetiségi liturgikus kulturális események nemcsak a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek tagjainak, hanem a világ minden részéről Magyarországra érkező, egy-egy magyarországi nemzetiség nyelvterületéhez tartozó minden külföldi hívő résztvevőnek is hitét megerősítő, emlékezetes, meghatározó élményt nyújthatnak.

Mindezek a nemzetiségi nyelveken lezajló liturgikus események egész Magyarország kedvező nemzetközi megítélését is javíthatják, elősegíthetik, hiszen a magyar politika pozitív nemzetiségpolitikáját nemcsak szavakban, hanem a kongresszuson részt vevő hívők személyes programjaikon keresztül is megtapasztalhatják. Azt mondanom sem kell, hogy természetesen az eucharisztikus kongresszus nemzetiségi rendezvénysorozatában kiemelt figyelmet és szerepet szánunk nemzetiségeink hívő fiatalságának.

Mindezek hangsúlyozása mellett a T/5244. számú törvényjavaslatnak a Magyarországon őshonos nemzetiségeket konkrétan érintő két pontjával kapcsolatban az alábbiakat kívánjuk megjegyezni. Egyrészt a törvényjavaslat 26. §-a szerint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség vagy az egyházi jogi személy fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények, könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum.” Vagyis egységesen definiálja a közgyűjtemény fogalmát valamennyi fenntartóra vonatkozóan, amellyel egyetértünk. Ugyanakkor szeretnénk megjegyezni, hogy a közgyűjtemények fenntartásának állami támogatásában viszont nincsenek egységesen kezelve az állami, a helyi önkormányzati, illetve a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott közgyűjtemények. Ennek rendezéséről a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban módosító indítvánnyal fogunk élni.

A magyarországi nemzetiségeket közvetlenül érintő másik pont a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása, mely jelen törvénymódosításban 46. §-ként szerepel. Eszerint „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatás a (továbbiakban: fakultatív hitoktatás) az egyházi jogi személy, az etikai óra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye szervezhet az e törvényben meghatározott keretek között.” Ezzel a módosítással úgyszintén egyetértünk, ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben igényelt fakultatív hitoktatás esetében a gyakorlatban több helyen és több alkalommal okozott vitát és nézeteltéréseket a fakultatív hitoktatás finanszírozásnak kérdése.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságával bizottsági tárgyalást követően részletesen egyeztetni fogunk ezen kérdéskör tisztázása érdekében, és amennyiben szükséges, meg fogjuk tenni a kellő törvényi módosító javaslatot is.

Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/5244. számon benyújtott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatja, azzal egyetért, és javasolja a tisztelt Háznak az elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak! Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai