Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Immár sorrendben a negyedik központi költségvetési törvényjavaslat 2016 óta, amely az Országgyűlés tavaszi ülésszakán születik meg, és 1990 óta a 29., amelyről az Állami Számvevőszék véleményt mond, eleget téve ezzel a törvényi kötelezettségének. Az Állami Számvevőszék véleményét a 2014 óta alkalmazott módszertan alapján készítette el. E módszertan fókuszában, ha röviden akarom összegezni, a bevételek megalapozottsága, illetve teljesíthetősége, a kiadások alátámasztottsága és a jogszabályok betartása áll.

Ennek vizsgálatához a bevételi és a kiadási előirányzatok kiválasztására lényegességi és kockázati alapon került sor, miközben biztosítjuk, hogy a kiválasztott bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege elérje a törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének a 80 százalékát.

(8.50)

A 2019. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban szereplő előirányzatok esetében az értékelés a bevételi főösszeg 87,2 százalékára, a kiadási főösszegnek pedig a 80,3 százalékára terjedt ki.

Módszertanunk alapján vizsgáltuk a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat összeállításának szabályszerűségét, bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése során az előírások betartását, a tervezett előirányzatok megalapozottságát, illetve alátámasztottságát, valamint az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglalt államadósság-szabály és egyéb előírások érvényesülését. Mindezen összetevők értékelésének együttes eredőjeként mondunk véleményt a költségvetésitörvény-javaslat megalapozottságáról, miközben felhívjuk a figyelmet a beazonosított kockázatokra, hiányosságokra, hogy azok kezelése hatékonyan és megfelelő időben megtörténhessen.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy véleményében a Számvevőszék a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik. A véleményadásunk célja, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy az Országgyűlés megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni képes költségvetést fogadjon el. Véleményével az ÁSZ hozzájárul a költségvetési folyamatok átláthatóságához is, ezt pedig nemzetközi összevetésben is kiemelkedő színvonalon biztosítja. Az idén februárban közzétett, 115 országra kiterjedő Open Budget Survey-felmérés szerint az Állami Számvevőszék kimagaslóan, a fejlett országok átlagos színvonalánál is magasabb szinten látja el feladatait a központi költségvetéssel kapcsolatos kontroll tekintetében.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék véleménye szerint a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozott, kialakítása támogatja a költségvetés rövid és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához. A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint  egy előírás kivételével  a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A 2019-es költségvetésitörvény-javaslat hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához és a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez.

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi és egyéb belső előírások szerint jártak el. A költségvetésitörvény-javaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye. A központi költségvetés átláthatóságát és az adatok összehasonlíthatóságát biztosítva az előirányzatok hazai működési, illetve felhalmozási, valamint uniós fejlesztési kiadások és bevételek szerinti bontásban is rendelkezésre állnak.

A kormány a költségvetésitörvény-javaslatban, összhangban a konvergenciaprogrammal, 2019-re 4,1 százalékos gazdasági növekedést határozott meg. Ennek realizálódásához hozzájárul a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,8 százalékos, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,5 százalékos, valamint az export 6,9 százalékos tervezett bővülése. Továbbá a központi költségvetés bevételi és kiadási oldalát is jelentősen befolyásoló bruttó bér- és keresettömeg 10,3 százalékos növekedésével számol a kormány.

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat a központi alrendszer pénzforgalmi hiányát 998,4 milliárd forintban, 2018-hoz képest 362,2 milliárd forinttal kedvezőbb szinten határozza meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a felhalmozási költségvetés 402,1 milliárd forintos és az európai uniós fejlesztési költségvetés 596,3 milliárd forintos tervezett hiányából tevődik össze. 2019-ben az államháztartás pénzforgalmi hiánya a törvényjavaslat szerint a GDP 2,7 százaléka lesz. A kormányzati szektor hiánya a bruttó hazai termék előrejelzett értékének 1,8 százalékát jelenti, amely 0,6 százalékpontos javulást jelent a 2018. évre tervezett hiánymutatóhoz képest, tehát mintegy 25 százalékkal jobb szám van a tervszámok között. Ez alatta marad a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározott 3 százalékos értéknek, ezáltal megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Tisztelt Ház! A tegnapi napon nyilvánosságra hoztuk azt a véleményt, amelyet már a miniszter úr is idézett, és az önök asztalán is rendelkezésre áll. Egy rendkívül tömör, összefogott, áttekinthető és lényegre törő véleményt szerettünk volna átadni önöknek, amellyel támogatjuk  az egyes területeket számozással is elkülönítve  a vitának a megalapozását, valamint az adott előirányzat megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, tervezésének szabályosságáról szólunk, továbbá felhívjuk a figyelmet a kockázatokra. A következőkben e témaköröket foglalom össze röviden.

A 2019-es költségvetésitörvény-javaslat bevételi előirányzatai teljeskörűen, száz százalékban megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka azonban részben, a fennmaradó 0,01 százalék nem megalapozott. Amint azt már kiemeltem, a költségvetésitörvény-javaslat  egy kivétellel  teljesíti a hiány- és az államadósság-szabállyal kapcsolatos előírásokat.

Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is megállapítottuk, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb az 1,5 százalékos középtávú költségvetési hiánycélnál. Ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából.

A központi költségvetés ellenőrzött közvetlen bevételei megalapozottak. A dinamikusan növekvő adóbevételek teljesüléséhez alapvető fontosságú a gazdasági növekedés kormányzati támogatása, valamint az adófehérítést elősegítő költségvetési intézkedések folytatása. Az uniós források tervezése az előírások és a fejezet tervezéséért felelős szervezet belső szabályozása szerint történt meg.

E források tervezett mértékű felhasználása alapvetően fontos a gazdasági növekedés dinamikájának meghatározásához, megtérítésének üteme pedig érzékenyen érinti a költségvetés pénzforgalmi egyensúlyát.

A költségvetésitörvény-javaslatban szereplő beruházási előirányzatok tervezése szabályszerűen történt. A tervezett beruházások pozitív hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és a közfeladatok ellátásának minőségi javulására.

A 2019. évi költségvetésitörvény-javaslat a véleményünk szerint mindösszesen 119,4 milliárd forint nagyságrendű kockázatot hordoz magában. Ezeket a jelentésünk tételesen tartalmazza. A feltárt kockázatok megfelelő intézkedésekkel azonban kezelhetőek. A központi tartalék-előirányzatok tervezése szabályszerűen történt, az ellenőrzött előirányzatok megalapozottak. Az Országvédelmi Alap tervezett kiadási előirányzatát a 2018. évi előirányzattal megegyezően 60 milliárd forintban határozták meg. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat 165 milliárd forint kiadást tartalmaz.

A 2019-es költségvetésitörvény-javaslatban a tartalékolás rendszere és a tartalékok mértéke megfelelő biztonságot nyújt a váratlanul felmerülő helyzetek kezelésére, a tartalékolás rendszere nagyban hozzájárul Magyarország költségvetési gazdálkodásának stabilitásához.

A céltartalékok alcímen belül a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára és a különféle kifizetésekre fordítható előirányzat a 2018. évi kiadási előirányzattal megegyező összegben került megtervezésre. Jelentős mértékű növekedés tapasztalható a költségvetésitörvény-javaslatban az ágazati életpályák és bérintézkedések előirányzatnál. Az előző években indított bérfelzárkóztató programok folytatódása mellett 51,9 milliárd forint összegű az új kormánytisztviselői életpályaprogramra elkülönített forrás.

(9.00)

Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások megalapozottak, azonban ehhez nem áll rendelkezésre közgazdasági indoklás. A költségvetés közvetlen kiadásainak tervezése szabályszerűen történt meg, az ellenőrzött kiadási előirányzatok alátámasztottak, nem hordoznak kockázatot.

Az állami vagyonnal kapcsolatos, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz és a Nemzeti Földalaphoz tartozó bevételi és kiadási előirányzatok szintén megalapozottak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál az ellenőrzött bevételek és kiadások tervezése szabályszerűen történt meg, a bevételi előirányzatok teljeskörűen, illetve a kiadási előirányzatok  az összevont szakellátás kivételével  megalapozottak. A helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatási előirányzatok szintén megalapozottak.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország 2019. évi költségvetésitörvény-tervezete a fenntartható növekedés és a fenntartható kifehérítés költségvetése. Az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány a GDP 4 százalékot meghaladó bővülésével, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években. Mindez egyértelmű stabilitást mutat, aminek az alapját az elmúlt években hozott célirányos és összehangolt intézkedések jelentik.

Látni kell, hogy a gazdaság kifehérítése támogatja a gazdaság növekedését, és vice versa, a gazdasági növekedés fenntarthatóvá teszi a gazdaság kifehérítésének folyamatát, ezáltal növekszik az adófizetési hajlandóság és megerősödik az adózási fegyelem.

Az elmúlt években bevezetett, a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések, új eljárások, mint például az online pénztárgéprendszer és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszere, közismert nevén az EKÁER mellett július 1-jétől életbe lép a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online számlázási rendszerének éles verziója. Ezzel a rendszerrel megítélésünk szerint nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és így követhetővé az adóhatóság számára, így jelentősen emelkedhetnek az áfabevételek és tovább fehéredhet a magyar gazdaság.

Nagy a felelősség abban, hogy a növekvő adóbevételeket mire és hogyan használjuk föl. Meggyőződésem, hogy a kifehérítés révén kapott adóbevételeket az adók és járulékok további csökkentésére, valamint további gazdaságfejlesztési intézkedésekre érdemes fordítani. Amennyiben a gazdaság jól teljesít, még mindig vannak olyan többlet-adóbevételi lehetőségek, amiket a jövőben csökkenteni lehet.

Itt érdemes megállni egy pillanatra. Az elmúlt években az általános forgalmi adó esetében több termék és szolgáltatás áfakulcsa jelentősen csökkent. Elemzések, kimutatások ugyanakkor azt állapították meg, hogy például az étkezőhelyi vendéglátásban a 27 százalékról 18 százalékra történő áfacsökkentést követően nem mérséklődtek az árak, hanem nőttek, így a végső fogyasztók nem érzékelhették a hozott intézkedés jótékony hatását  nyilván a vállalkozói szféra költségviselő képességét ez erősítette -, több termék esetében pedig csak részben jelent meg annak árában az árcsökkentő hatás.

Így nyugodtan leszögezhetem, hogy a forgalmi adó mérséklése hosszú távon nem jelent megtakarítást a lakosságnak, az államkasszának viszont azonnali és szükségképpen pótolandó kiesést okoz. Ezért továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy a forgalmi típusú adókat alapvetően nem csökkenteni kell, hanem a lehető legnagyobb hatékonysággal be kell szedni azokat.

A személyi jövedelemadó esetében  azzal együtt, hogy a 15 százalékos mértéken már jelenleg is nagyon alacsony, európai viszonylatban legalábbis  középtávon lehetőség kínálkozik további csökkentésre, megfontolások alapján.

Fontos változás még az előző évekhez képest, hogy az utóbbi években jóval kevesebb munkavállaló hajlandó bejelentés nélkül dolgozni, vagyis a gazdaság széles része, kezdve a szolgáltatási szektortól egészen az építőiparig, legalizálódik, fehéredik.

Az adók és járulékok további csökkentésével növekszik a vállalkozások versenyképessége, és több jövedelem marad a dolgozó családoknál. Ugyanakkor legalább ilyen fontos a magyar gazdaság erősítésében, versenyképességünk növelésében, hogy minden egyes forintnak, amit az állam elkölt, világos célokat kell szolgálnia és eredményesnek kell lennie. Meggyőződésem, hogy a költségvetési kiadások rendbetétele, vagyis legalább egy teljesítménymutató hozzárendelése minden egyes elköltésre váró közpénzhez versenyképességünk egyik továbblépésének a záloga.

Tisztelt Ház! A költségvetés stabilitására jelentős hatással van az adóhivatal tevékenysége, az Állami Számvevőszék ezért rendszeresen ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységét, különös tekintettel a különböző adóbeszedési eljárásokra. Elmondhatom, nem volt hiábavaló a számvevők munkája, megállapításaink hasznosultak.

2014-ben kezdődött az adóhivatal szervezeti átalakítása, szemléletének megújítása, amely 2017 derekán a NAV stratégiai megújulásának programja keretében az állami hivatal működését, hatékonyságát érintő programokat határozott meg a következő évekre. A bizalomra épülő ügyfél-kommunikáció, a papírt nélkülöző elektronikus személyijövedelemadó-rendszer, a már említett elektronikus pénztárgéprendszer és az EKÁER csak néhány kiragadott példa, amelyek jelentősen javították az adóbeszedés hatékonyságát. A bizalomra épülő adórendszerrel a társadalom egyre szélesebb körében javul az adófizetési hajlandóság. Ha pedig a növekvő adófizetési morált összehangoljuk a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó képzésekkel, szemléletformálással, az tovább fokozhatja a magyar gazdaság kiszámíthatóságát, ezáltal biztosabbá teszi a költségvetés tervezhetőségét.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország gazdasági szekere most szépen halad, a gazdasági folyamatok és az adatok évről évre kedvezőbbek, ami bizakodásra ad okot. Ugyanakkor semmi nem garantálja, hogy nem köszönt be egy újabb pénzügyi válság a térségünkben. A közgazdasági törvényszerűségek és a jelenlegi világgazdasági folyamatok alapján egészen biztos, hogy előbb-utóbb szembe kell néznünk egy újabb gazdasági kihívással, esetleg válsággal. Ezért az anticiklikus gazdaságpolitika eszközeivel tudatosan fel kell készülni egy rosszabb időszakra is, amelyhez a költségvetésben is meg kell teremteni a megfelelő fedezetet, válaszadó képességet.

Az ÁSZ véleménye szerint a 2019. évi költségvetésitörvény-tervezet tartalmazza azokat az elemeket, amelyek segítenek felkészülni egy jövőbeni gazdasági válságra. Felmerül a kérdés ugyanakkor, hogy képesek leszünk-e megszorítások nélkül átvészelni azt. Ehhez ösztönző csomagokkal el kell érnünk a megfelelő versenyképességet, mégpedig úgy, hogy a belső tényezők növekedése ne csökkenjen. Célszerű, ha már most minél több jól előkészített beruházási tervvel rendelkezünk, amelyeket válságos időszakban úgymond csak kikaphatnánk a fiókból, a gazdaság fenntarthatósága érdekében.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a legfontosabb a hatékonyság növelése, és erre kell fókuszálni a jövőben is. A sikerhez hozzájárul a kutatások és az innovációk számának az ösztönzése is. Mindehhez elengedhetetlen a bürokrácia további csökkentése, ám az még tisztázásra, illetve további elemzésre szorul, hogy az állam mely területeken változtasson, illetve honnan húzódjon vissza. Meggyőződésem, hogy a gazdaság azon területein, ahol az állam jelentős jelenléte nélkül is egészséges, illetve elegendő a kereslet-kínálat nagysága, ott az állam részvételével indukált keresleti-kínálati túlfűtöttségre már nincs szükség.

Egyébként az nem magyar sajátosság, hogy nem igazán látszik, miként lehetne csökkenteni az állami szerepvállalást egy olyan világpolitikai helyzetben, amikor aktív, erős, cselekvőképes államokra van szükség az állampolgárok, a vállalkozások, általában az országok biztonsága érdekében.

Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy az Állami Számvevőszék elnökeként felhívjam a figyelmet arra, hogy a közintézmények gazdálkodásának van egy olyan vetülete, amely az aktuális évi költségvetésnél távolabbra mutat. Minden állami szervezet felé úgynevezett minőségi elvárás a közpénzek eredményes és hatékony felhasználása. Intézményi szinten ezen minőségi kritériumok előírása és érvényesülése hozzájárul a tevékenységük teljesítményének növeléséhez, amely kedvező hatást gyakorol a költségvetés fenntarthatóságára, és amellyel maga az ország is dinamikusabbá válik.

(9.10)

Az Állami Számvevőszék elnökeként én magam is komoly felelősséget érzek a vezetésem alatt működő eredményes és hatékony gazdálkodás érvényesülése iránt. Ezért az ÁSZ hosszú távú takarékossági intézkedési tervének, fenntarthatósági programjának megvalósítását évről évre elsődleges célként, alapértékként tűztük magunk elé. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék az elmúlt években számos intézkedést hajtott végre a munkabiztonság javítására, a környezeti terhelés mérséklésére a takarékos erőforrás-gazdálkodás érdekében.

Így került sor az adatbekérési rendszer összehangolt megújítására, amelynél elsődleges szempontként szerepelt a bürokrácia csökkentése, valamint az ellenőrzöttek felé korszerű kapcsolattartási mód kialakítása, illetve az adatok védelmének, biztonságának megerősítése.

Ennek pénzügyi kihatása az Állami Számvevőszék önök előtt megjelenő 2019. évi költségvetési tervében már meg is jelenik. Az ÁSZ 100 millió forinttal csökkentette a dologi kiadásait, ez mintegy 10 százalékot jelent, és mondott le erről az összegről a központi költségvetés javára.

Az Állami Számvevőszék mint példamutató szervezet, 2011 óta folyamatosan növeli ellenőrzési folyamatának hatékonyságát. Közel azonos munkavállalói létszám mellett az évente leellenőrzöttek számát háromszorosára növelte, a módszertani újításoknak köszönhetően pedig már akár több száz ellenőrzött egyidejű értékelésére is képes. Az új jelentésformátumra való átállással, ami az önök számára is áttekinthetőbbé teszi a jelentéseinket, a lényeges kérdéskörök kerültek előtérbe.

Az Állami Számvevőszék teljesítményében a kockázatalapúság mellett a lefedettség fogalma is bekerült mint eredményességi mércéje az ellenőrzésnek. Az ellenőrzési folyamatba olyan eljárások épültek be, amelyek lerövidítik az ellenőrzés idejét. Az adatbekérés, a helyszíni ellenőrzés módszerének változásával lényegesen csökkent az utazásiidő-veszteségünk. A digitalizálás, a módszertani fejlesztések, a módszeresség, az új jelentésből adódó lényegességi megközelítés alkalmazása, a kockázatokra való hangsúlyhelyezés, a dokumentumok útjának rövidülése egyaránt csökkentette az egyes feladatok végrehajtásának számvevői munkaidőigényét is.

A takarékossági intézkedések, a digitalizálás, az ebből eredő technológiai fejlődés eredménye három terület ellátására is biztosított fedezetet. Egyrészt az Állami Számvevőszék feladata az ÁSZ-törvény elfogadása óta több ízben módosult, például a ’14-es a ’18. évi választásokhoz kapcsolódó feladatok, amelyekhez többletlétszámot és költségvetési forrást nem kértünk. Másrészt új külső kapacitásokat vontunk be ideiglenesen a megtakarításaink terhére az új feladatok, így például az önkormányzati gazdasági társaságok ellenőrzéséhez.

Harmadrészt pedig a működési folyamatok racionalizálásával elért megtakarításokat a beruházásokra fordítottuk vissza, különösen az informatikai beruházásokra, a technológiai megújításokra, ezzel is támogatva a munkavégzés módszertani változását, a hatékonyság növekedését.

Mindezek beépültek a Számvevőszék erőforrás-tervezésébe, a humánpolitika részévé váltak, és a munkakörök tartalmi átalakulását hozták magukkal. Ezek együttes hatásaként létszám szabadítható fel az üzleti munkaerőpiac számára. Az új feladatellátás már más készséget, tudást és munkakultúrát igényel, ami maga után vonja a létszám összetételének változását, a munkakörök kiváltását technológiai eszközökkel.

A megújult informatikai környezet alkalmazása folyamatos prioritást jelent, és a munkavállalók szintjén is alapvető elvárás lesz. Megerősödik az igény a friss diplomások iránt, ami eddig a társadalmi felelősségvállalás része volt számunkra, az ma már a humánpolitikánk részévé válik.

Ezen túl mintegy 60 fő tapasztalt, jól képzett gazdasági szakembert, munkavállalót ajánl föl az Állami Számvevőszék a vállalkozói munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten és az üzleti szféra számára.

Ennek megvalósítása érdekében a technológiai és módszertani megújulás eredményeképpen az Állami Számvevőszék a munkavállalói állomány mintegy 10 százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot.

Ez közel 450 millió forint költségvetési forrást jelent járulékok nélkül éves szinten a jövő tekintetében, a megegyezés eredményétől függően.

Tisztelt Ház! Végezetül, megismételve mai expozém legfontosabb üzenetét, a 2019. évi központi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során az Állami Számvevőszék arra az összegző következtetésre jutott, hogy a jövő évi költségvetés tervezete hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához, egyben támogatja hazánk fenntartható és a fenntartható kifehérítésre épülő gazdasági növekedését. A következő napokra tartalmas szakmai vitát kívánok önöknek. Remélem, ehhez a számvevőszéki vélemény is hozzájárulhat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)