Készült: 2019.11.18.14:33:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2005.09.12.), 280. felszólalás
Felszólaló Dr. Pető Iván (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:59


Felszólalások:  Előző  280  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégek! Tisztelt Képviselőtársak! A lényeget röviden az elején összefoglalva: az SZDSZ-frakció a beszámolót elfogadja, és a határozati javaslatot támogatja.

Természetesen az MTI beszámolója és a Számvevőszék jelentése kapcsán nagyon sok mindent el lehet mondani. Az imént elhangzottakhoz csak egyetlen megjegyzést tennék. Az előttem szóló képviselő úr véleménye sok tekintetben konzekvens, nagyjából ugyanazt képviseli, mint a Fidesz egyéb ügyekben: több kiadást, kevesebb bevétellel vagy legalábbis bevételnövelés nélkül. Hiszen azt nem fogalmazta meg a képviselő úr, hogy azokat a többletfeladatokat, amelyeket itt természetesen társadalmi igényként jogosan fogalmaz meg - ezt más pártok képviselői is megfogalmazták -, milyen forrásokból kellene az MTI-nek biztosítani, hol vannak azok a belső tartalékok, amelyekből a tudósítói hálózatot lehet bővíteni, és természetesen nemcsak a vidékit. Én igénylem azt, hogy a szomszéd országokból a tudósítások kitérjenek az ottani magyarság életére, az ottani országok tevékenységére, hiszen sokszor megfogalmazódik nyilvánosan is, hogy a magyar társadalom talán legkevesebbet a hasonló sorsú országok belső életéről tud, az úgynevezett volt szocialista országok életéről. Én azt is hiányolom, hogy a magyar társadalom nem ismeri igazán, mi van Lengyelországban, mi van Csehországban, és a határokon túli magyarság problémáit nem számítva mi van Szlovákiában, mi van Romániában. Tehát azt gondolom, feladat, jogos kívánság jócskán van.

Az MTI egy sajátos intézmény, azt is mondhatnám, egy abszurd helyzetben lévő intézmény, hiszen amikor a magyar parlament megalkotta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, akkor Magyarországon gyakorlatilag egyetlen hírügynökség létezett, egyetlen magyar hírügynökség létezett, és ahogyan itt az elnök úr, mármint az MTI elnökének a beszámolójában elhangzott, a világ információs rendszere alapvetően más volt, mint ma. A világ változása alapvetően érinti az MTI működését, és én legalábbis úgy érzem - és nem hiszem, hogy ezzel egyedül állok -, számomra a Számvevőszék jelentése és évente megfogalmazott igénye ezt csak erősíti: a magyar parlament nem volt képes arra, hogy a döntéseivel alkalmassá tegye az MTI-t arra, hogy lépést tartson mindezekkel a változásokkal.

Persze a magyar parlament egy olyan törvényt alkotott a nemzeti hírügynökségi törvény létrehozásakor, amely önmagában is abszurd. Már itt is elhangzott, hogy ebben a pillanatban gyakorlatilag közgyűlésként ülésezünk. Szerintem a magyar parlament nem alkalmas a közgyűlési feladatok ellátására, még akkor sem, ha természetesen formálisan az MTI éves beszámolójának elfogadásával, az itt tárgyalt határozati javaslattal formális értelemben majd teljesítjük a feladatunkat, de a parlament jellege miatt, az esetleg itt lévő személyek kvalitásai miatt nem vagyunk képesek arra, hogy egy részvénytársaság közgyűlésének a funkcióját betöltsük. Ha ehhez még hozzátesszük, ahogyan a számvevőszéki jelentésből kitetszik, és ahogyan Halász alelnök úr, a Fidesz vezérszónoka itt hosszasan idézte is, hogy az MTI belső döntési rendszere is alkalmatlan gyakorlatilag egy részvénytársaság hatékony működtetésére a szónak abban az értelmében, hogy az elnök és a tulajdonosi tanácsadó testület hatásköre, feladatköre meglehetősen lazán van megállapítva, a tulajdonosi tanácsadó testület neve és tényleges tevékenysége nem egészen vág egybe, akkor nagyon sok olyan elem van együtt, ami az MTI működési problémáit talán a külső szemlélő számára is világossá teszi.

Ha mindehhez még hozzátesszük azt, hogy az elmúlt években a tulajdonosi tanácsadó testület is megosztott volt, és amiről Vince elnök úr itt örömmel beszámolt, hogy az új tulajdonosi tanácsadó testületben politikai alapállástól függetlenül alapkérdésben egyetértésre tudtak jutni - bár igaz, hogy pénzt kértek, és ebben viszonylag könnyű egyetértésre jutni, de amennyire tudom, egyéb kérdésekben is nagyobb a harmónia, mint korábban volt -, ezzel szemben a korábban említett, mondjuk, az MTI működését meghatározó javaslatokban is, ha jól emlékszem, három különböző vélemény fogalmazódott meg a tulajdonosi tanácsadó testületben, akkor még színesebbé tesszük azt a képet, amely objektíven körülírja azt, hogy az MTI működését mi nehezíti. Ehhez tegyük hozzá azt, amit már említettem, meg amit Vince elnök úr is említett, hogy a mai viszonyok az MTI piaci lehetőségeit a korábbiakhoz képest alapvetően megváltoztatták.

(21.20)

A Számvevőszék évről évre ismételten jogosan vetette föl az MTI működésének problémáit, és ha tetszik, szólította föl az illetékeseket, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt módosítsák. De örök kérdés maradt, hogy ki is az igazán felelős ezért a törvénymódosításért.

Az általános gyakorlat az, hogy a magyar parlamentet a kormány látja el törvényjavaslatokkal, például ilyen típusú ügyekben, mint a nemzeti hírügynökség működését meghatározó jogi feltételek. De miután egy speciális intézményről van szó, amelyik a magyar parlament tulajdonában álló kereskedelmi részvénytársaság, ez ügyben a kormány, legalábbis formálisan, nem illetékes. Azt sem lehet várni természetesen, hogy maga az MTI terjesszen be a parlament elé törvényjavaslatot, az MTI-nek ilyen jogosítványa nincs is. Ha még ehhez hozzáteszem, hogy ha a magyar parlament házilagosan próbál törvényjavaslatot kidolgozni, egy olyan törvényjavaslatot, amelyik kétharmados támogatást igényel, akkor nagyon vázlatosan, de fölrajzoltam azt a képet, hogy miért nem valósult meg eddig a Számvevőszék követelménye.

Most az előző évek - hogy is mondjam - előcsatározásai nyomán eljutottunk odáig, hogy a kezünkben van az MTI elnökének a véleménye, az MTI ellenőrző testülete korábban megfogalmazott véleménye, az MTI korábbi tulajdonosi tanácsadó testülete véleménye, hogy milyen módon kellene az MTI működését szabályozni. Ismerjük a Számvevőszék álláspontját; a magyar parlament elnökénél eljárva sikerült támogatást kapni az ügyben, hogy talán ennek költségvetési fedezetét is biztosítva jogi szakértő készítse elő az esetleges törvénymódosítást. És ahogy Halász képviselő úrtól az imént hallottuk, és ahogy én csak meg tudom erősíteni, mind a négy parlamenti párt elvben hozzájárult ahhoz, hogy a változtatási lehetőségeket négypárti tárgyaláson tisztázzuk, és próbáljunk esetleg törvénymódosítást elérni.

Ha mindezek a feltételek valóban - hogy is mondjam - szerencsésen állnak össze, és a parlament ebben az évben vagy ebben a ciklusban módosítani tudná a hírügynökségi törvényt, akkor tisztább képet alkotnánk arról, hogy az MTI működésében mi a pillanatnyi vezető, mi az esetleges tulajdonosi tanácsadó testület vagy ha a törvénymódosítás nyomán máshogy hívják, akkor a vezetés mögött álló testület felelőssége, és egyértelműbb képet kapnánk arról, hogy mit is kell tenni.

Természetesen nagyon sok mindent tudunk, de azért érdemes itt ebben a vitában egyértelművé tenni, hogy nem természeti törvény, hogy egy ekkora országnak nemzeti hírügynökségre van szüksége. Ez döntés kérdése. Ha úgy dönt a magyar parlament, hogy kell nemzeti hírügynökség, akkor ennek működési feltételeit biztosítani kell. Ráadásul az elmúlt év óta, de a már korábban ismert szabályok alapján úgy kell biztosítani a működési feltételeket, hogy az Európai Unió szabályaival ezek a működési feltételek egybevágjanak.

Nevezetesen - a Számvevőszék ezt jogosan követeli, igényli és ebben nincs is vita -: a nemzeti hírügynökségnek a kereskedelmi tevékenységét és a közszolgálati tevékenységét egyértelműen elkülöníthetővé kell tenni. Hiszen - csak csöndben mondom - az eddigi gyakorlat az Európai Unió normáinak nem felel meg, aminek a hátránya természetesen az, hogy ütközik az Európai Unió normáival, de hátránya az is, hogy az MTI soha nem tudhatja, hogy mi a kötelessége, mire kapja pontosan a támogatást, mikor vét hibát akkor, amikor ilyen-olyan-amolyan fejlesztéseket nem pusztán a közszolgálati feladatok szem előtt tartásával, állami forrásból intézi, illetve finanszírozza.

Tehát abban nincs véleménykülönbség, hogy ha a tulajdonosi rendszert, a működési formát egyértelművé tesszük, erre jogszabálytervezetet tud a négy parlamenti párt elfogadni, akkor ennek a változtatásnak a részeként egyértelművé kell tenni azt, hogy a közszolgálati és kereskedelmi feladatok hogyan különíthetők el, és valóban pontosan meg kell határozni azt, hogy az állami költségvetésből adott támogatás milyen közszolgálati feladatokra szól.

Az MTI reményei szerint és a törvény betűjét számon kérő itteni megszólalások szerint is ez azt is jelenti, hogy ha olyan különleges feladatot rónak a politikai körülmények az MTI-re, mint, mondjuk, országgyűlési vagy önkormányzati választások, akkor ennek természetesen költségvetési többletkiadásai vannak. De ehhez egyértelmű jogszabályt, a magyar nemzeti hírügynökségről szóló törvény módosítását kell létrehoznunk, és ez a parlament felelőssége, még ha a parlament - még egyszer mondom - nem is olyan intézmény, amelyik házilagosan ilyen típusú jogszabályokat könnyen létre tud hozni. Reméljük azonban, hogy ezúttal kivételesen meg tudjuk tenni azt, amit a haza és az MTI, mármint a nemzeti hírügynökség ez ügyben megkövetel tőlünk.

Én tehát a frakcióm nevében azt tudom mondani, hogy a jelen ismeretek alapján az MTI beszámolóját az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó észrevételeinek ismeretében és figyelembevételével frakciónk tudomásul veszi, és a határozati javaslatot elfogadjuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  280  Következő    Ülésnap adatai