Készült: 2019.11.13.21:10:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2005.09.12.), 262. felszólalás
Felszólaló Vince Mátyás
Beosztás a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 20:46


Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tavaly ősszel, amikor a Magyar Távirati Iroda megelőző két évének tevékenységéről számoltam be itt a parlament plénuma előtt, 2004 egyik legjelentősebb eseményének azt neveztem, hogy elkészült az MTI 2004-2007. évre szóló négyéves stratégiai terve. Ez a terv komplex módon kijelölte elnöki megbízatásom hátralévő idejére azokat a főbb cselekvési irányokat, amelyeket ha megtartunk - és a cég menedzsmentje eltökélt e tekintetben, hogy megtartja -, akkor bekövetkezik az a fordulat az MTI életében, amit pályázatomban ígértem. Most örömmel számolhatok be arról, hogy nemcsak hogy elkészült 2004-ben ez a stratégiai terv, hanem annak alapján átfogó reformok indultak be az MTI-nél, és azt mondhatom, hogy a fordulat a vártnál nehezebb körülmények dacára megtörtént.

A stratégiai tervünk három részből áll. Az első dokumentum a fő célokat határozza meg. Erre építve dolgoztuk ki külön dokumentumként a nagyobb szervezeti egységekre vonatkozó stratégiai intézkedési tervünket, és erre alapozva készült el a 2004-es, majd a 2005-ös részletes intézkedési terv konkrét felelősökkel, határidőkkel. Ebből minden szervezeti egységünk tudhatja, hogy a terv milyen feladatokat ró rájuk.

(20.10)

Ezt azért tartottam érdemesnek részletezni, mert az Állami Számvevőszékkel elvi vitában voltunk és vagyunk annak megítélésében, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek feltétlenül szükségesek egy középtávú stratégiai terv megalapozásához, illetve végrehajtásához.

Az említett és tavaly elfogadott stratégiai terv kettős kulcsfeladatot szab a nemzeti hírügynökség számára: egyfelől ellátni a törvényben megszabott közszolgálati feladatokat, másfelől folyamatos megújulás révén erősíteni piaci helyzetünket. A stratégia kidolgozásakor tisztában voltunk vele, hogy az MTI-nél az utóbbi években tapasztalt piacvesztés nem elszigetelt magyar jelenség: szinte kivétel nélkül a világ minden nemzeti hírügynöksége számára komoly gondot okoz.

Tavaly már szóltam arról, hogy a hagyományos hírügynökségi modell válságát milyen tényezők idézték elő, de a három legfőbb alapvető okot idén is szeretném megismételni. Az egyik ok az internet globális térhódítása, és ennek nyomán a közvetlenül és ingyenesen elérhető hírek számának drasztikus növekedése. A másik a médiumok bulvárosodása, az a folyamat, amelyben a komoly, ellenőrzött információ sajnos leértékelődik, teret nyer az ellenőrizetlen, felületes, témaválasztásában a korábbiakhoz képest más fókuszú hírválaszték. A harmadik ok, hogy drasztikusan változik a hírügynökségi termékek hagyományos nagy vásárlóinak, a médiumoknak a piaci magatartása. Egyrészt maguk is keresik a kitörést a számukra is új, nehéz helyzetből, és ennek gyakran az az eredménye, hogy a hírügynökségek konkurenseként a médiumok maguk is megjelennek a hírpiacon, továbbá hogy nem vagy csak korlátozott mértékben igénylik a hírügynökségek hagyományos híreit. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ezek a számunkra negatív folyamatok tartósnak bizonyultak.

Mit tehet az MTI ebben a helyzetben? Nos, szakmai munkánk hatékonyságának elsődleges fokmérőjévé partnereink megtartását kívánjuk tenni, partnereink számának növelését, azt, hogy az MTI folyamatosan megújuló szolgáltatáskínálatára új, eddig még kiaknázatlan piacokat hódítsunk meg. Ennek érdekében szemléletet is kell váltanunk, amelynek eredményeként nemcsak a kereskedők, hanem minden MTI-munkatárs tevékenységét áthatja a stratégiák fókuszává tett piacközpontúság. A hírgyártásban dolgozóknak, a szolgáltatások értékesítésével foglalkozóknak szorossá kell tenniük együttműködésüket, mert csak így tudjuk hagyományos és új vevőink folyamatosan változó igényeit egyfajta pincérmentalitással kiszolgálni, a szó jó értelmében értve.

Rátérve az önöknek benyújtott beszámolónk gazdasági részére, azzal kezdeném, hogy 2004-ben takarékossági tervet dolgoztunk ki és hajtottunk végre az MTI pénzügyi egyensúlyának helyreállítására. Ennek keretében a múlt év legnagyobb hatású intézkedése egy kétlépcsős csoportos létszámcsökkentés volt, amelynek következtében az MTI munkavállalói létszáma a 2004. január 1-jei 458-ról 2004. december 31-re 334-re csökkent, a felmentés alatt lévőket nem számítva. Ez 27 százalékos csökkenés. Ez a tekintélyes létszámcsökkenés, úgy tapasztaltuk, nem okozott komoly fennakadást az MTI működésében, már csak azért sem, mert a leépítéssel párhuzamosan a munkafolyamatokat is racionalizáltuk, a munka hatékonyságát növeltük.

A sima átmenet érzékeltetésére említeném, hogy 2004-ben egyszer sem kényszerültünk helyreigazítást közölni, és az ORTT panaszbizottsága elé is csupán egyszer idézték az MTI-t, de az eljáró tanács végül nem marasztalta el hírügynökségünket. A dolgozók érdek-képviseleti szervezeteinek vezetőivel történt folyamatos egyeztetés nemcsak az említett fájdalmas lépések megtételét segítette, de a folyamatos konzultáció eredményeként el tudtuk azt is fogadtatni, hogy a megváltozott körülmények mindenkitől hatékonyabb, magasabb színvonalú munkát követelnek meg.

Ugyanakkor a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal folytatott egyeztető megbeszéléseinken visszatérő vitatéma volt a létszám- és bérgazdálkodás több rendezetlen kérdése. Egy dologban van egyetértés: a humán erőforrásokkal való gazdálkodásunk tervezhetőségét, annak teljesítményelvű alapokra helyezését nagyban gátolja a színlelt munkaszerződésekkel kapcsolatos törvényi szabályozás életbe lépésének többszöri módosítása, illetve a törvények körüli tisztázatlanságok. A sajtó egészéhez hasonlóan ugyanis bennünket is érint az úgynevezett osztott szerződések problémája, és ehhez kapcsolódóan a bevezetésre tervezett egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, az ekho ügye. Amíg ez a kérdés nem tisztázódik minden elemében, addig nem vagyunk képesek bevezetni egy értelmes és hosszabb távra is irányt mutató, megalapozott, teljesítményelvű szabályozást, humánerőforrás-gazdálkodási tervet, amelyet egyébként az Állami Számvevőszék joggal hiányol.

Mindent összevetve tehát 2004-ben, noha a pályázatunkban tervezettnél lassabban, de beindultak a kívánatos folyamatok. Ezekről, illetve a tavaly elvégzett tevékenységet jellemző főbb számokról a benyújtott írásos anyag jórészt beszámol, de néhány tényt azért felsorolásszerűen szívesen elmondanék. Két fontos szám munkánk jellemzésére: tavaly az MTI összes szerkesztősége több mint 300 ezer hírt, pontosan 309 177 hírt adott ki, ez egy napra átszámítva 847 hír. A fotóbankunk 2004-ben 79 ezer belföldi és 32 ezer külföldi képpel gazdagodott; ez összesen 111 831 fotó, és ezzel nem kevesebbnél, mint közel 13 milliónál járunk már, ami az MTI archívumaiban lévő fotók számát illeti. Egyébként ez Közép-Európa egyik legnagyobb fotóarchívuma.

Nézzünk talán néhány fontos tavalyi döntést, természetesen csak mutatóba néhányat. 2004-ben megszüntettük a párizsi állandó tudósítói posztot. A munkát azóta - egy költségtakarékos megoldás keretében - egy helyben élő, és az MTI-vel szerződéses és nem munkaviszonyban álló tudósító végzi. Ugyancsak a külföldi tudósítói posztoknál egy újdonság, hogy új pályázati rendet vezettünk be, amelynek egyik lényegi változása a korábbiakhoz képest az volt, hogy nyitottunk a külső pályázók felé: MTI-n kívüli dolgozó is benyújthatja a pályázatát, és akár sikerre is számíthat, ha megfelel a szigorú feltételeknek.

Nagyon fontos momentum volt 2004-ben az, hogy a hírlopás megfékezésére, az MTI hírei jogtalan használatának megállítására létrehoztuk a médiafigyelő osztályt. Munkatársaink előre meghatározott terv szerint figyelik a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és az internetes portálok hírfelhasználását. Ahol dokumentálható az MTI híreinek jogszerűtlen használata, írásban felhívják erre az érintettek figyelmét, és felszólítjuk őket a gyakorlat felfüggesztésére. Gyakran egy levél is elég, és az a tapasztalatunk, hogy e viszonylag rövid idő alatt jó néhány illegális felhasználóból tudtunk új előfizetőt szerezni, de ahol nem boldogulunk, persze perre is sor kerülhet.

Életbe léptettük az új OTS-OS-szabályzatot és díjszabást, amelynek értelmében a parlamenti pártoknak, a frakcióknak és a kormánynak közvetlenül, azonnal közleménybeadási lehetőséget kínálunk az OS-rendszeren át az MTI összes előfizetője felé. A megyei tudósítói hálózatban jelentősen korszerűsítettük a munka műszaki hátterét. Ma már minden vidéki MTI-tudósító laptopon dolgozik, és a gépekről mobiltelefonon adhatja be tudósítását a naphegyi központba.

Ennek kapcsán reflektálnék arra, hogy a kulturális és sajtóbizottság múlt heti ülésén mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról felvetődött annak igénye, hogy az MTI erősítse meg a vidék életéről tudósító gárdáját, növelje a tudósítók számát. Ott is elmondtam, itt is elmondom: a korábbi évek szükségintézkedései nyomán a jelenlegi megyei tudósítói létszám kétségtelenül jelentősen zsugorodott, mondhatni, minimálisra csökkent, de az MTI jelenlegi pénzügyi helyzetében sajnos nem látok lehetőséget e létszám növelésére.

(20.20)

A 2004-ben elért eredmények nem tölthetnek el bennünket felhőtlen örömmel. Mondhatnám: a váltók átállítása megtörtént, de a viták - egy ilyen nagy horderejű átalakításkor természetesnek tekinthető módon - továbbra is folynak a cégnél, már csak azért is, mert sokszor örökletes, rossz hagyományok fékezik az előirányzott változásokat. Másfelől menet közben kell lefolytatnunk a munka egészét és az MTI jövőképét érintő elvi, szakmai vitákat - amelyek persze a napi munka gyakorlati kérdéseit is érintik -, olyan vitákban, amelyekben nem mindig tudunk egyetértésre jutni a cég vezetésében.

Visszatérve az MTI pénzügyi helyzetére: a vázolt takarékossági lépések eredményeként csupán csökkenteni sikerült mérleg szerinti veszteségünket 2004-ben, de a tendenciát tavaly még nem sikerült megfordítanunk, noha rendkívüli bevételekhez is jutottunk: egyszeri és jelentős létszám-leépítési támogatást kaptunk a kormányzattól 2004-ben, illetve a törvényben előírt módon, a felügyelőbizottság hozzájárulásával nyílt árverésen, jó áron értékesítettük a hajdani MTI-fotólabor évek óta használaton kívül álló épületét. Csak emlékeztetném önöket arra, hogy amikor az MTI ingatlanvagyona kialakult, a hírügynökség összlétszáma másfél ezer körül járt; mára a munkaviszonyban lévők száma a 350-et sem éri el, a gyakorlatilag változatlan nagyságú ingatlanegyüttes mellett.

Tekintettel arra, hogy nekünk a ránk bízott ingatlanvagyonnal is felelősen kell gazdálkodnunk, emiatt is döntöttünk a folyamatosan pénzt felemésztő, használaton kívüli épület értékesítése mellett. Elnökségem alatt sem korábban, sem azóta egyébként nem adtunk el más ingatlant, és azt is hozzátenném, mert fontosnak tartom, hogy az MTI Rt. saját tőkéje tavaly év végén közel 60 százalékkal volt nagyobb, mint a jegyzett tőkénk, én tehát azt gondolom, hogy vagyonvesztésről egy ilyen helyzetben nem méltányos beszélni.

Ki kell térnem érintőlegesen idei dolgokra is. Eredetileg azzal számoltunk, hogy a költségvetéstől közszolgálati feladataink finanszírozására 2,2 milliárd forintot kapunk. Ez végül 150 millió forinttal kevesebb lett 2005-re, a költségvetési törvény végszavazásakor pedig még ez az összeg sem kárpótolta volna a nemzeti hírügynökséget a korábbi években folyósított költségvetési összegek értékvesztéséért. Az 1997 óta rt. formában működő MTI állami támogatásának reálértéke ugyanis sem ’98-ban, sem ’99-ben, sem 2000-ben nem tartott lépést az inflációval. 2000-ben és 2002-ben pedig egyáltalán nem változott, magyarul szinten maradt. Sőt 2002-ben - és ez fájó pont - minden előzetes ígéret és egy mindmáig el nem készült törvény hiánya miatt több mint 100 millió forintnyi fedezetet nem kaptunk meg a legutóbbi országgyűlési és önkormányzati választásokkal összefüggő többletfeladatok finanszírozására. És bár az Állami Számvevőszéknek tökéletesen igaza van akkor, amikor rögzíti, hogy az elmúlt két évben a céltámogatásokat is beleértve jelentősen nőtt az MTI állami támogatása, hadd emlékeztessek arra, hogy az áfatörvény módosítása viszont tavalyi és idei mérlegünkben egyaránt mintegy 180 millió forintos romlást eredményezett, illetve eredményez.

Az MTI menedzsmentje a nyár folyamán kérelemmel fordult a Pénzügyminisztériumhoz pótlólagos céltámogatásért, pont az előbbiekben elmondottak alapján. Kérésünk elvi alapja az volt, hogy lényegében már megkezdődött a jövő évi választásokat felvezető kampány, ami megnövekedett feladatokat, többletmunkát jelent az MTI számára; és persze nemcsak többletmunkát, hanem többletköltséget is. Ezt a kormányhoz intézett kérésünket nagy örömünkre a most júliusban újjáalakult tulajdonosi tanácsadó testület egyhangúlag, pártállásra való tekintet nélkül támogatta a kormány felé, és támogató határozatukat a kormányfőnek is megküldték. Várjuk tehát a kormány pozitív döntését.

Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy idén júliusban az önök, a parlament döntésének eredményeként átalakult, részben személyileg is megújult a tulajdonosi tanácsadó testületünk, amely testülettel jól indultunk az együttműködésben. Erre nemcsak az említett egyhangú támogató határozat utal, hanem az is, hogy beindult a folyamat egyik régi adósságunk letudása érdekében: a TTT első olvasatban már meg is vitatta a testület és az MTI menedzsmentjének kapcsolatát mederbe terelő szabályzat tervezetét.

Még egy dolgot szeretnék a tisztelt Országgyűlés szíves tájékoztatására itt ma megemlíteni, és ez a közszolgálatiság ügye. Az MTI közszolgálati alaptevékenységének legfőbb pontjait a hírügynökségi törvény határozza meg. Évek óta szembesülünk azonban a ténnyel, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálataiban folyamatosan hiányolja a közszolgálatiság fogalmának egzakt, az MTI költségvetési finanszírozásának átláthatóbbá tételét szolgáló megfogalmazását. Kicsit erre reagálva azt reméljük, és ebben talán már végre előrelépést tudunk elérni, hogy még az idén ősszel le tudunk tenni egy anyagot közszolgálati bevételeink és kiadásaink szétválasztásáról, és e dokumentumra alapozva akár egy új típusú közszolgálati szerződés alapján áttekinthetőbbé és megalapozottabbá válhat az MTI Rt. költségvetési céltámogatása.

A magunk munkája az anyag elkészítésére értelemszerűen kapcsolódik egy másik munkához, amit Szili Katalin házelnök asszony tavalyi kérése indított el. A tisztelt Ház elnöke tudniillik mint a tulajdonos képviselője konkrét javaslatokat kért mind a TTT-től, mind az FB-től, mind az MTI menedzsmentjétől arra, hogy hogyan lehetne korszerűsíteni a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, illetve az MTI alapító okiratát; hogyan lehetne ezeket a jogi kereteket EU-konformmá tenni. Ezek a javaslatok akkor elkészültek, Szili Katalin a hozzá beérkezett javaslatokat tudomásom szerint továbbította a kulturális és sajtóbizottságnak, és e javaslatokat a bizottság megbízásából már jogi szakértő is vizsgálta, és ennek alapján hamarosan elindul egy egyeztetési folyamat. Ez ügyben nagy örömmel veszem tudomásul azt is, hogy az MTI 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolóhoz készített, a kulturális és sajtóbizottság által támogatott határozati javaslat indoklása nemcsak az egyeztetés lefolytatására lát lehetőséget, hanem a nemzeti hírügynökségről szóló törvény országgyűlési módosításának tárgyalására is. A magunk részéről ennek állunk elébe.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai