Felszólalás adatai

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár az elmúlt esztendő során a parlamenti kormánytöbbség elfogadta az ország hosszú távú energiastratégiáját, Magyarország tényleges energiapolitikájában - ha egyáltalán beszélhetünk annak létezéséről - mégsem található meg a korábban megfogalmazott hármas alapelv, az ellátás biztonsága, a versenyképesség és a fenntarthatóság következetes érvényesítése.

Az európai energiapolitika egyik leghatározottabb célkitűzése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fokozása. A másik sarkalatos eleme a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása. A célkitűzések szoros összefüggésben állnak az Európai Unió klímaváltozás lassítása érdekében kifejtett erőfeszítéseivel. Az Unió által elfogadott klímacsomag komoly kötelezettségeket ró minden tagállamra, köztük Magyarországra is. Az elkövetkezendő tíz esztendő során 20 százalékkal kell csökkentenünk hazánk energiafelhasználását, és ezen túlmenően mintegy 13 százalékos megújulóenergia-részarányt kell elérnünk a teljes energiafelhasználásunkon belül. Csak halkan jegyzem meg, hogy ezek az ambiciózusnak tűnő célértékek korántsem lesznek elegendőek az egyre inkább gyorsuló éghajlat-változási folyamat megállításához, de arra mindenképpen alkalmasak, hogy mind a közvélemény, mind pedig a politikai döntéshozás figyelmét ráirányítsák a megoldásra váró problémákra.

Ha belenézünk Európa energiatükrébe, akkor azt látjuk, hogy 1995 és 2006 között a 27-ek primerenergia- és végenergia-felhasználása egyaránt 10 százalékkal növekedett. Magyarország végenergia-felhasználásának növekménye 4 százalékkal haladta meg az uniós átlagot, így összességében 14 százalékos növekményt mutat a '90-es évek közepe óta. Ismét csak halkan jegyzem meg, hogy az elmúlt évtized már a kiotói egyezmény jegyében telt, tehát a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében, amely leginkább az energiafelhasználás mennyiségétől és milyenségétől függ, minden tagállamnak csökkentenie kellett a légkörbe kibocsátott üvegházgázok mértékét.

Ugyanakkor az is kiemelendő, hogy amíg hazánk végenergia-felhasználása 14 százalékkal növekedett, addig az ennek előállításához szükséges primer energia mennyisége csak 6 százalékkal. Mindez köszönhető az iparban végbement energiahatékonysági beruházásoknak, valamint a villamosenergia-termelésben részt vevő erőművekben végrehajtott rekonstrukcióknak, illetve fejlesztéseknek. Üröm az örömben, hogy ezt az uniós átlagnál nagyobb hatékonyságnövekedést elsősorban a gázmotoros erőművek térnyerésének köszönhetjük.

Tisztelt Országgyűlés! Az általam ismertetett hatékonyságnövekedésnek komoly ára van. Magyarország 2006. évi primerenergia-felhasználásában a földgáz 41,3 százalékos részesedése túlságosan magas, az EU-27-ek átlagának 1,73-szorosa. Ennek a túlsúlyos földgázfelhasználásnak a zömét, 82,2 százalékát egyetlenegy vezetéken keresztül, orosz importból szerezzük be. Bár a földgáz mind a központosított, mind pedig a decentralizált energiaellátásban egyaránt jó hatásfokkal alakítható át villamos és hőenergiává viszonylag egyszerű és olcsó berendezésekkel, ugyanakkor a beszerzése egyre kockázatosabb, és egyre inkább politikai kérdéssé válik. Mindannyian láttuk az elmúlt évek során, hogy mindez mekkora bizonytalansági tényezőt jelent Magyarország energiaellátásában.

Ha továbbforgatjuk ezt a bizonyos energiatükröt, akkor az is szembetűnő, hogy az ipar és a közlekedés mellett a háztartások és a szolgáltatások fogyasztják a legtöbb energiát. A teljes végenergia-felhasználásunk közel 55 százalékát az épületek emésztik fel, az épületek által felhasznált energia többsége pedig az épületek hőellátását szolgálja.

És most érkeztünk el a hazai energiatükör legsötétebb pontjához, amely szerint a háztartások és a szolgáltatások 2007. évi végenergia-felhasználásában a földgáz teljes részesedése elérte a 73 százalékot, tehát a teljes energiaforrás közel háromnegyedét. Mindez annak tudható be, hogy a közvetlen fűtési célú gázigényen túl a felhasznált villamos energia egyharmada is gázalapon kerül előállításra, és a távhőszolgáltatás legnagyobb bázisai is a földgázra támaszkodnak.

Tisztelt Országgyűlés! A tükör tehát azt mutatja, hogy a hazai primerenergia-felhasználási szerkezetben a túlsúlyt a földgáz, az energiafelhasználói struktúrában pedig a háztartások és a szolgáltatások képezik. Miután a villamos energia előállításában részt vevő hazai erőműpark a primer energia vonatkozásában színesebbnek mutatkozik, és a villamos áram esetleges importja több oldalról is biztosítható, ezért a lakosság fűtési célú energiaellátása jelent kiemelkedő kockázatot. Ezen a területen kell elsődlegesen szerepet kapnia az ellátásbiztonságnak.

A felvázolt túlsúly miatt az energiatakarékosság, energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák által nyújtott lehetőségeket az épületek energiaellátásában indokolt fokozatosan érvényesítenünk. Az egyik feladat az épületek hő- és villamosenergia-igényének csökkentése építészeti és épületgépészeti beavatkozásokkal, a másik feladat pedig az energiaigények hatékonyabb ellátása hagyományos primer energiákkal és növekvő arányban megújuló energiákkal.

A már hivatkozott energiatükör ezen a területen sem mutat túlságosan kedvező képet. Bár a hivatkozott idősávban Magyarország megújulóenergia-részesedése a 2,4 százalékos arányról közel megduplázódott, és 2006-ban már 4,6 százalékos részesedést mutatott, az elmúlt esztendőben már megközelítette az 5 százalékot, annak belső szerkezete több mint lesújtó. Több mint 90 százalékát biomassza, zömében fa a vele együtt járó erdőpusztítással jelenti, ráadásul rossz hatásfokú villamos erőművekben. A hulladék biomasszák hőtermelési célú felhasználásában ugyanakkor nagy lehetőségek állnak előttünk. Az ország földgázigényének akár 10 százalékát ki lehet váltani a biomassza megfelelő, elsősorban hőenergia-előállítási célzattal történő felhasználása során.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonló a helyzet a geotermikus energia vonatkozásában is. A területen meglévő lehetőségeink töredék részét aknázzuk ki. Az ország primerenergia-felhasználásának mindössze 0,4 százalékát adja e környezetbarát energiahordozó. Átgondolt, alapvetően hőellátási célú hasznosításával az ország földgázigényét közel 10 százalékkal lehetne csökkenteni, hozzáadva a biomassza 10 százalékát, illetve az energiahatékonysági fejlesztések, épület-korszerűsítéssel kapcsolatos megtakarítások 20 százalékát, ez összességében 40 százalékkal lenne képes csökkenteni az ország földgázigényét, és ezáltal a kitettségét is Oroszország viszonylatában.

Ismét csak halkan jegyzem meg: az eddigi tapasztalatok alapján az adott termálvízmennyiségből villamosenergia-termelésre csak mintegy fele hőt hasznosíthatunk, mint ha azt hőellátásra hasznosítanánk. A termálvízzel megvalósuló geotermikusenergia-hasznosításnak több mint 50 esztendős múltja van Magyarországon. A felhasználás legfőbb területei, ahogyan azt Podolák elnök úr is említette, a növényházi kertészet, de ezen túlmenően a közösségi távfűtés is. A hasznosítók körében alapvetően magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzatok találhatók.

A geotermikusenergia-hasznosítás alapját a Kárpát-medence kedvező hidrogeológiája, illetve földi hőáramának az átlagosnál magasabb értéke adja. Nekünk tehát nem kell nagyon mélyre fúrnunk ahhoz, hogy elegendően magas hőmérsékletet találjunk, ráadásul sok helyen számíthatunk az egyik legjobb hőszállító közeg, a víz jelenlétére.

(Az elnöki széket Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A jelenlegi ismereteink alapján a hőmérséklet és a hasznosítási kockázat alapján három, egymástól viszonylag jól elkülöníthető mélységközt lehet megállapítani. A 400 méterig terjedő mélységből kinyerhető földhő csak jelentős segédenergia felhasználásával tehető alkalmassá fűtésre, de a decentralizált fűtési rendszerekben kielégítő hatásfokkal hasznosítható. Ennek köszönhető a hőszivattyús technológiák egyre gyorsabb ütemű elterjedése is. A közösségi fűtési célú hasznosításra legértékesebb mélységköz a 400 és 2500 méter közé helyezhető. A korábbi szénhidrogén-kutatás céljából mélyített kutatófúrásoknak köszönhetően nagyon sok információ áll rendelkezésre.

(20.30)

A földtani kutatásokra ezért csak korlátozott mértékben van szükség ezen a területen. A már működő közösségi távfűtési rendszerek is ebből a mélységből kapják a geotermális energiát.

A 2500 méter alatti mélységköz hosszabb távon válhat értékes energiaforrássá. Az ott található magas hőmérsékletű víz miatt az egy kútból kinyerhető geotermikus energia mennyisége akár egy nagyságrenddel is meghaladhatja a jelenlegiek értékét, amely már lehetőséget biztosít a villamos energia előállítására is. Bár a korábbi szénhidrogén-kutatások alapján ismertek ezek a magas hőmérsékletű geotermikus tárolók, de ezek pontos lehatárolása hiányzik, és a készletek becslése is további méréseket igényel. A szükséges földtani kutatások pénz- és felkészültségigényesek, így a hasznosításra vállalkozók érdekeinek jogszabályi szavatolása reális igény.

Tisztelt Országgyűlés! A bányatörvény jelenlegi módosítási javaslata a geotermikus energiahasznosítás engedélyezését teljes egészében a bányahatóság alá rendelné. A mai állapothoz képest az igen jelentős változás lenne, miután jelenleg a termálvízzel megvalósuló geotermikusenergia-hasznosítások tervezését, létesítését és üzemeltetését a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságok engedélyezik. Miután a hazai mélységi vízbázisaink egy egységes hidrogeológiai rendszert alkotnak, ezért a főhatóságok mellőzése jelentős kockázatot hordozhat magában.

További aggodalomra ad okot az indítványnak a geotermikusenergia-hasznosítás koncesszióba adásával kapcsolatos javaslata. A törvénytervezet úgynevezett zárt területekre biztosítana koncessziós kutatási és hasznosítási jogot. Az Alföld túlnyomó része 350 méter alatti mélységben egyetlen zárt területnek tekinthető. Ez az ország közel egyharmadát jelenti. Az a koncessziós vállalkozó, amely egy ekkora kiterjedésű zárt terület hasznosítási jogára szert tesz, az nyilvánvalóan monopolhelyzetbe kerül. A geotermális energia helyi energiaforrás, amelynek a szállíthatósága erősen korlátozott. Könnyű belátni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek alatt kis kockázattal feltárható geotermikus források találhatók, igen kedvező feltételekkel tudják megteremteni a helyi közintézmények és lakáscélú építmények hőellátását. Ezen települések lehetőségeit erőteljesen veszélyezteti a törvényjavaslat koncessziós elképzelése, illetve az annak nyomán kialakuló monopólium.

Amint azt korábban már említettem, a geotermális energia tervszerű fűtési célú hasznosítása közel 10 százalékkal lenne képes oldani az ország földgázfüggőségét. Ezért egy általános koncesszió meghirdetése akár arra is lehetőséget biztosítana, hogy a termálenergia-hasznosítás feletti ellenőrzés jogát valamely, a gázértékesítésben érintett gazdasági szereplő szerezze meg, és gördítsen akadályt Magyarország gázfüggőségének csökkentése elé. Ez ellátásbiztonsági és nemzetbiztonsági szempontból sem kívánatos, ezért a bányatörvény módosítására beterjesztett javaslat ebben a formájában semmiképpen sem támogatható.

Tisztelt Országgyűlés! A nyár folyamán, valamint a legutóbbi hetek során számos, a hazai termálenergia hasznosításában érintett szakmai szövetséggel, valamint az érintett önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteivel lefolytatott egyeztetések alapján körvonalazható az a kompromisszum, amely továbbra sem lehetetlenítené el a termálenergia közösségi célú hasznosítását, de egyben lehetőséget biztosítana a villamos energia termelésére szakosodott befektetők megjelenésére is. Ennek érdekében olyan közös módosító indítvány benyújtásáról határoztunk az energetikai albizottság keretében, amely a tervezett koncesszió meghirdetésére csak 2500 méter alatti mélységben, elsősorban villamosenergia-előállítás céljára biztosítana lehetőséget.

Végezetül most nem halkan, hanem kellő nyomatékkal jegyzem meg, hogy Magyarországon mint megannyi másnak, a geotermikusenergia-hasznosításnak sincs stratégiája, pedig nemcsak az ország energiafüggőségének csökkentése, hanem a belgazdaság piacbővítése és ezáltal új munkahelyek teremtése szempontjából is érdemes lenne az alattunk fekvő adottságainkat tervszerűen kiaknázni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)