Készült: 2021.03.07.09:33:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2000.06.05.), 2. felszólalás
Felszólaló Dr. Áder János (Fidesz)
Beosztás az Országgyűlés elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:48


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ÁDER JÁNOS, az Országgyűlés elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ebben az esztendőben, a magyar államalapítás ezredik évfordulóján volt kereken tíz esztendeje annak, hogy Magyarország polgárai az első szabad választásokon új utat jelöltek ki hazánk számára.

Tíz évvel ezelőtt született meg fiatal demokráciánk. Tíz éve annak, hogy hozzáláthattunk a polgári demokrácia jogállami kereteinek és új gazdasági alapjainak a megteremtéséhez.

A mai napon a magyar alkotmány értelmében pedig az a feladatunk, hogy megválasszuk a Magyar Köztársaság 2000 augusztusában hivatalba lépő új elnökét.

A törvényes jelölési eljárás szerint a közeli percekben dr. Mádl Ferenc akadémikus köztársasági elnökké választásáról kell felelős döntést hoznunk az ország nyilvánossága előtt saját lelkiismeretünk és legjobb meggyőződésünk szerint. Bevallom, nehéz helyzetben vagyok, amikor dr. Mádl Ferenc életútját néhány percben kell ismertetnem. Nehéz helyzetben vagyok, mert magam is azok közé tartozom, akinek dr. Mádl Ferenc akadémikus egy életművel hitelesített emberi példája mindössze két egyszerű szóba sűríthető: tanár úr. Nem véletlen, hogy a jogászhallgatók sok nemzedéke őt nemes, emberi egyszerűséggel hívja így.

Tisztelt Országgyűlés! Mádl Ferenc a mindennapi boldogulásáért keményen megdolgozó, hatgyermekes földműves család sarjaként született 1931. január 29-én egy Veszprém megyei kistelepülésen, Bándon. Szülei a legnehezebb körülmények között is becsülettel nevelték gyermekeiket, és minden erejüket azok boldogulására, taníttatására áldozták. Öt testvére közül ketten jogi egyetemet, egy közgazdasági egyetemet, ketten bölcsészettudományi egyetemet végeztek. Nős; fia eddig három unokával ajándékozta meg.

Elemi iskoláit Bándon és Szentkirályszabadján, gimnáziumi tanulmányait a veszprémi piarista gimnáziumban végezte. A család nehéz helyzete miatt tanulmányai alatt több helyen vállalt segédmunkát. Volt üzemi munkás, dolgozott segédvájárként, és segédmunkás volt útépítésnél és gyárban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán 1957-ben summa cum laude eredménnyel avatták doktorrá. 1961 és '63 között Strasbourgban a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Egyetemen folytatott tanulmányokat, majd összehasonlító jogi diplomát szerzett.

1964-ben kandidált, és 1974-ben a tudományos érdeklődés figyelmétől kísérve védte meg nagydoktori értekezését. 1971-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense, 1973 óta egyetemi tanár. 1978-tól a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985-től tíz éven át a nemzetközi magánjogi tanszék vezetője. 1984-től 1990 júniusáig a Tudományos Minősítő Bizottság titkára.

A Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben levelező, hat évvel később rendes tagjai közé választotta. Magyarországon először ő kapta meg a Jean Monnet professzor kitüntető címet, és több nemzetközi elismerés mellett a francia Becsületrend birtokosa.

Számos külföldi egyetem vendégprofesszora. 1967-ben, majd 1979-ben a kaliforniai Berkeley Egyetem, 1979-ben a sacramentói McGeorge Jogi Egyetem, 1995-től pedig a Müncheni Egyetem vendégprofesszora. 1986-tól a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1990-től a londoni Európai Tudományos Akadémia, 1991-től a genfi Nemzetközi Jogi Intézet, 1992-től a bécsi székhelyű Európai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.

1985-től a hamburgi kiadású Nemzetközi Összehasonlító Jogi Enciklopédia társfőszerkesztője. 1988-tól a washingtoni nemzetközi beruházási viták választottbíróságának, 1989-től pedig a római nemzetközi polgári jogi jogegységesítés intézet kormányzó tanácsának is tagja.

1990. május 23-tól az első szabadon választott magyar kormány tárca nélküli minisztere. Kormányzati munkája során többek között a Duna törvénytelen elterelésével kapcsolatos nemzetközi jogi és diplomáciai feladatokat lát el.

 

 

(16.10)

 

 

1990 augusztusától a Tudománypolitikai Bizottság és a Tudománypolitikai Tanács elnöke.

1993. február 22-étől az első szabadon választott kormány mandátumának lejártáig művelődési és közoktatási miniszter.

1995-ben elfogadja a Polgári Szövetség köztársasági elnöki jelölésre vonatkozó felkérését.

1996-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnökévé választja.

Eddig több mint kétszáz tanulmánya jelent meg a hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, és csaknem két tucat szakkönyvet és tudományos monográfiát írt magyar és idegen nyelveken. Munkáiban - Magyarországon a legelsők között - már 1974-ben felismerte az Európai Gazdasági Közösség létrejöttének jogtudományi jelentőségét; akkor, amikor a hivatalos magyar külpolitika még az Európai Közösség önálló létét sem ismerte el. Európával és az európai integrációval foglalkozni a szocialista diktatúra idején olyan időszerűtlennek tűnt, hogy egy nyugatnémet professzor elismerő csodálkozásának adott hangot, hogy valaki ilyen, minden gyakorlati jelentőséget nélkülöző témával foglalkozik odaát, a vasfüggönyön túl.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Biztos vagyok benne, hogy mindannyian egyetértenek velem abban, hogy ritka és felemelő pillanat az - és ez a pillanat csakugyan keveseknek adatik meg az életben -, amikor egy tudós témaválasztásának és munkásságának helyességét a történelem is igazolja. 1991-ben ez történt, amikor Mádl Ferenc jelen volt Magyarország és az Európai Unió társulási szerződésének aláírásánál.

Tisztelt Országgyűlés! Mádl tanár úr tanítványait megtalálhatjuk a gazdaság, a kultúra, a tudomány és az államigazgatás legkülönfélébb területein. És tanítványainál jobban aligha tudhatja jobban bárki is, hogy Mádl tanár úr professzor - a szó igazi értelmében. Tanárként sohasem egyszerűen csak a tananyagot, hanem a jogról és erkölcsről, hűségről és értékekről, közösségről és társadalomról vallott hitvallását tárta hallgatói elé.

Tanárként és emberként mindig hű maradt meggyőződéséhez és hazájához. Nem véletlen, hogy a rendszerváltoztatás évei előtt vendégprofesszorként akárhogy is marasztalták, ő mindig hazatért. Itthon azonban sohasem mulasztotta el, hogy angol, amerikai, francia és német tudósoktól idézzen, hogy a nyugati törvényhozási gyakorlat elemzésére és a külföldi szakirodalom olvasására buzdítson.

Rendkívüli alapossággal és hatalmas összehasonlító jogi anyag birtokában írta meg egyik fő művét, a "Forradalom a jog útján" című munkáját, amelyet egy nemzetközi enciklopédia számára készített. Ez a könyv mára a rendszerváltoztatás kézikönyvévé vált, amelyben Mádl Ferenc a tudományosan tényszerű jogelméleti rendszerezés mellett olykor a vallomásosságig személyes hangon is szól. Ilyen vallomásnak kell tekintenünk azt is, amikor az átalakulás kihívásairól így ír: "Nem létezett konyhakész recept. De a válság mély volt, a régi struktúra felszámolása folyamatban volt. Azok számára, akik országunkért és a jövőért felelősséget éreztek, az egyetlen lehetséges emberi hozzáállás az volt, hogy fellépjenek a fedélzetre, és olyan manőverekbe kezdjenek, amelytől azt remélhetik, hogy a hajó jó irányba tart."

De tudós tanárként példát mutatott emberségből és önzetlenségből is. Olyan embert ismerhettünk meg benne, mint akinek csakugyan lámpást adott kezébe a Teremtő; aki önmaga sohasem akart fényleni, de mindig törekedett a világosságra. Rengeteget tett tanítványai és fiatalabb munkatársai szakmai pályájának egyengetése érdekében. Úgy biztosított számukra külföldi tanulmányutakat és teremtett publikálási lehetőségeket, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. És tőle ez csakugyan ez volt: a világ lehető legtermészetesebb dolga.

Tudományos tekintélyével, fáradhatatlan együttműködési készségével igazi szakmai műhelyt, emberi közösséget teremtett. Soha nem szeretett irányítani másokat, de tettei és szavai mégis mindig pontos és érzékeny iránytűként szolgáltak környezete számára. Munkáról vallott hitvallását a Bakonyalján meghúzódó bándi szülői házból hozott apai jó tanács határozta meg. E szerint: "Ha valaki úgy érzi, hogy már semmi teendő nem akad, akkor se tétlenkedjen, hanem legalább vegyen föl egy kővel teli zsákot, és sétáljon vele az udvaron." Ez az a hitvallás, amely a szegény földműves család gyermekét, a tanulmányai folytatása érdekében segédmunkásnak is elszegődő fiatal joghallgatót az évtizedek során nemzetközi hírű, köztiszteletben álló akadémikusig emelte.

Személyében most egy olyan köztársasági elnök megválasztásáról döntünk, aki ismeri a szegénység minden gyötrelmét, aki mindig kiállt az emberi méltóság és szabadság eszméje mellett, aki minden helyzetben nyitott maradt mások gondjai iránt, aki mindig a jövő útjait kutatta, aki emberi példájával bizonyította a polgári demokrácia értékrendje iránti elkötelezettségét, és aki szakmai és tudományos teljesítményével nemcsak maga, hanem szülőföldje és hazája számára is méltán vívott ki nemzetközi megbecsülést és tekintélyt.

Tisztelt Országgyűlés! Dr. Mádl Ferenc élete és munkássága nyitott könyv mindenki számára. Az előttünk álló percekben a Magyar Köztársaság alkotmánya értelmében az ő köztársasági elnökké választásáról kell döntenünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai