Felszólalás adatai

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben, hónapokban több támadás is érte a magyar emberek nyugalmát, a közrendet és a demokratikus intézményrendszert.

Bajnai Gordon 2010-ben megbukott, a választók nemet mondtak a politikájára. Most vissza akar térni, hogy folytassa azt a veszélyes politikát, amit 2010-ben abbahagyott. Nem válogat sem a politikai eszközökben, sem pedig a támogatókban. Kiderült, hogy az általa irányított alapítvány mögött egyrészt Soros György, másrészt egyéb pénzügyi és gazdasági körök állnak. Később az is napvilágra került, hogy a Bajnaiék által támogatott, civilnek álcázott szervezetek képviselőit pedig az amerikai baloldal egyik szélsőséges szellemi vezérének, Saul Alinskynek az utasításai alapján képezik ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mire is képezik ki ezeket az embereket, a Bajnai-gárdát? Arra, hogy hogyan kell erőszakos utcai demonstrációkat szervezni; hogyan kell egy épületet elfoglalni; hogyan kell ártatlan tizenéves fiatalokat ezekbe a folyamatokba behúzni, őket felhasználni; hogyan kell a tisztességes politikai versenyt felrúgva gyűlöletkampányt indítani. Nem kellett sokáig várni, hogy - ötvözve Ron Werber korábbi gyűlölettanácsaival - a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a tanácsokat. Égjen a város! - hirdették a hallgatók belső levelezésében; bizonyára emlékeznek rá. Miután ez nem jött össze, megtámadták a Fidesz székházát, megfélemlítették az ott dolgozókat, a fizikai erőszaktól sem riadva vissza. A Fidesz azonban az erőszakra nem erőszakkal válaszolt, hanem megpróbált párbeszédet kezdeményezni, ahogy ez egyébként demokráciákban, illetve a normális emberek között szokás. Nem sikerült, mert pontosan azt a feladatot kapták Bajnai Gordonéktól, az Alinsky-módszert oktatóktól, hogy rendőri beavatkozást provokálva, áldozatként tüntessék fel magukat. Ez sem jött össze nekik, nem áldozatok lettek, hanem egyszerű garázdák, a garázdaság pedig bűncselekmény, tisztelt képviselőtársaim. Ezt a veszélyes támadást Bajnai Gordon támogatásáról biztosította, miként támogatta azokat az utcai eseményeket is, amelyeket az alaptörvény módosítása ellen szerveztek. A résztvevőket itt is a Milla közösségi oldalán toborozták.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azóta az is kiderült, hogy Bajnaiék úgy szerzik be az adatokat, hogy ombudsmani vizsgálat indult az Együtt 2014 Facebook-oldalán indított adatgyűjtő kampány ügyében. Az emberek pedig választ várnak, és még mindig várják a válaszokat Bajnai Gordontól arra, hogy kik, miért, milyen országokban és milyen szervezeteken keresztül összesítik ezeket az adatokat. Bajnai Gordon persze tagad, és nem válaszol a feltett kérdésekre - az ugyanis nem válasz, hogy minden rendben van az adatgyűjtésükkel kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a kérdésekre még mindig várják az emberek a válaszokat, a kérdések pedig a következők: miért továbbítják Európán kívüli, meg nem nevezett szervezeteknek magyar emberek adatait? Pontosan melyek ezek a szervezetek? Milyen célra használják fel ezeket az adatokat, a magyar emberek adatait? És végül: alkalmasak-e ezek az eszközök a választások tisztaságának a befolyásolására?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(9.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol az elhangzottakra.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ami a kormánnyal szembeni demonstrációkat illeti - ahogy képviselő asszony is célzott rá -, azok a különböző akciók, amelyek a spontaneitás látszatát keltették, amelyek úgy tűntek, mintha aktuálisan az elégedetlenségtől összeverődött emberek csoportjából állt volna, az - ahogy egyre több újsághír kerül napfényre - egyre inkább látszik, hogy egyáltalán nem ad hoc, egyáltalán nem általános elégedetlenségből fakad, hanem nagyon is jól kitalált, jól szervezett és jól megcélzott politikai akcióknak a része. (Folyamatos zaj.)

Hiszen az már egy bő hónappal ezelőtt is kiderült, hogy vannak olyan, ilyesfajta szervezők, akik amerikai tanácsadók képzésén vettek részt, mielőtt nagyobb tüntetéseket szerveztek volna. Ez nyilván nem a spontaneitás jele, és az utóbbi napokban pedig olyan hírek is előkerültek, hogy milyen, teljesen titokzatos körülmények között, szabályokkal, különféle információkiszivárgást megakadályozó intézkedésekkel - mint például telefonkikapcsolás, akkumulátorkivétel, zárt helyiségben való megbeszélések - igyekeztek összeszervezni azokat az akciókat, amelyek egyáltalán nem voltak tehát spontának, hanem egy nagyon jól célzott politikai akciónak voltak a részei. És utólag egyre inkább összeáll mindenki számára - aki figyeli a híreket - a kép, hogy pontosan kik és milyen sorrendben szervezik ezeket az akciókat, használva föl erre akár fiatalabbakat, akár idősebbeket, akár utcai demonstrációkra, akár erőszakos akciókra, olyan erőszakos akciókra is, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa, hogy pártszékházak ellen agressziót indítottak volna. Agresszió amúgy is elsősorban csak szélsőségesebb vagy radikálisabb szervezetek rendezvényén fordult elő (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), illetőleg Gyurcsány Ferenc rendőrsége által 2006. október 23-án. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

Ami a képviselő asszony által a kérdéseiben illetett adatgyűjtést illeti, természetesen mindnyájan várjuk az adatvédelmi biztosnak a jelentését, hiszen ő hivatott arra, hogy megvizsgálja az egész adatgyűjtés rendszerét. Nem szabad semmiképpen, hogy magyar állampolgároknak vagy bárkinek az adatai illetéktelen kézbe kerüljenek, ezt nyilvánvalóan ez a független hatóság meg tudja akadályozni, és megvannak az eszközei is arra, hogy kikényszerítse az ilyesfajta törvénytelenségek megszüntetését. Nagyon sok feltételnek kell megfelelni, és az, ami itt történt az utolsó napokban, hogy állítólagosan azonosító szoftvert telepítettek azoknak a gépére, akik itt rányomtak egyszer akár meggondolva, akár meggondolatlanul egy hozzájáruló gombra, ez hosszú távon is tisztázatlan és talán ellenőrizhetetlen helyzetet teremt az ő adatgyűjtésükkel kapcsolatban.

Tudni kell, hogy kik, miért, milyen országokban és milyen szervezeteken keresztül fogják ezeket az adatokat kezelni, és - ahogy képviselő asszony is említette - az elfogadhatatlan jogállami körülmények között, hogy egy szervezet vezetője már előre azt mondja, hogy amennyiben a vizsgálat eredménye az lesz, hogy törvénytelenségeket talál az Együtt 2014-nek vagy a Haza és Haladásnak az adatgyűjtésében, akkor ez nyilvánvalóan a jogállamnak az állapotát mutatja és nem pedig a kezdeményezők figyelmetlenségét vagy szándékolt törvénysértését.

Én kérek mindenkit, hogy tartsa tiszteletben, hogy Magyarországon a törvények uralkodnak, ezeket a törvényeket bizonyos független szervek betartják, és ne azt mondják, hogy az egész jogállamnak van problémája akkor, amikor igazából ők nem ismerik, vagy ismerik, de szándékosan nem tartják be az egyes jogszabályokat. Furcsának is tartom, hogy előre úgy gondolják, hogy törvénysértést fognak megállapítani. Hogyha ők törvényesen jártak el, akkor miért aggódnának emiatt?

A személyes adatok védelmét az alaptörvény 6. cikke szabályozza. Itt mindenki számára a személyes adatok védelméhez való jogot biztosítja, vagy más nevén az információs önrendelkezési jogot. Ez azt jelenti, hogy mindenki maga rendelkezhet teljesen szuverénül saját adatainak a feltárásáról, ezt felvenni vagy felhasználni az ő hozzájárulása, engedélye nélkül nem lehet. Ez mindig is az érintett önkéntes felajánlásán vagy hozzájárulásán alapul, hogy ki hol, mikor és milyen célra használja ezt fel. Kivételesen törvény is elrendelheti az adatgyűjtéseket kötelező szolgáltatások jegyében, de ennek a köre igen szűk, és nyilván itt közcélra kell hogy irányuljon.

Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény részletezi, hogy hogyan lehet adatot gyűjteni. Nagyon fontos a célhoz kötöttség. Tehát olyasfajta adatokat szabad csak gyűjteni, amelyek az adott cél elérésére alkalmasak és a megvalósuláshoz is elengedhetetlenek. Mindenképpen az egész folyamatnak tisztességesnek és törvényesnek kell lenni, és akkor, ha különleges adatot kezelnek - például politikai véleményt vagy pártállást -, akkor írásbeli hozzájárulás szükséges az illetőtől. Emlékezhetünk, hogy a HVG is úgy gyűjtött adatokat és hozott le a cikkében köztisztviselőkről, hogy semmifajta hozzájárulásuk nem volt. Részleges (sic!) tájékoztatásra van szükség, adatbiztonsági szabályokat meg kell tartani, hogy védve legyenek a külső behatástól ezek az adatok, illetőleg a tiltakozáshoz való jogot (Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.), a törléshez való jogot, a helyesbítéshez és a jogorvoslathoz való jogot biztosítani kell. Ezért fontos, hogy mindezt meg kell hogy előzze az adatvédelmi hatósághoz való előzetes bejelentés.

Várjuk az adatvédelmi biztos úr vizsgálatának az eredményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-18      Ülésnap adatai