Felszólalás adatai

SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva az ellenzék soraiból a költségvetéssel kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat, olyan, mintha nem egy költségvetésről beszélnénk. (Moraj az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István: Hát igen, olvasni kellene!)

(13.40)

Kétféle gondolkodásmód van. Az előző 8 évben láttunk egy gondolkodásmódot, ez a megszorítás és a nyakkendő-beszorítás kategóriája volt. (Dr. Józsa István: 50 százalékos bérfejlesztés volt 2002-ben.) Ez az előző 8 évi költségvetés vezetett egy gondolkodásmódhoz. Működött az állam, de egyre kisebb mértékű mozgástere volt. Ez a költségvetés most arról szól, hogy lépünk is és visszaszorítunk, de közben a bevételeinket tudjuk növelni. Olyan témákhoz nyúltunk hozzá, ami a költségvetés stabilitását elősegíti - gondolok a különadóra vagy éppen a bankadóra -, és ami pénztöbblet keletkezett, abból adót csökkentettünk, majd a kis- és közepes vállalkozásoknál később el fogom mondani, hogy ez mit jelent a konkrét gyakorlati életben. Valahogy a nyakkendőt nem egyformán húzzuk. Van, aki enged a nyakkendőn - ez a mostani kormány és költségvetése -, és van, aki tévedésből szorítja, és már majdnem nem vette észre, hogy belefulladunk: a magyar termelő és működő vállalkozások, a magyar emberek.

Gyakran elhangzik az a szó, hogy úri, hogy nem a szegényeket támogató, hanem inkább hátrányba helyező ez a költségvetés. Nézzük meg a tényeket, hogy milyen gondolat szerint megyünk a fogyasztók és a fogyasztóvédelem felé. A kis- és közepes vállalkozások a költségvetés majdnem minden sorában megtalálhatók. Ha megnézzük a Széchenyi-tervet és a mögötte álló forráslehetőséget, azt látjuk, hogy 7 év pénzügyi lehetőségéből 3-3,5 év után nem maradt 20 százalék. Itt az európai uniós forrásokra gondolok. Ami megmaradt, annak a fele a Széchenyi-tervbe fog bekerülni, és a Magyarországon működő magyar kis- és közepes vállalkozásokat fogja elősegíteni.

Én hatvani vagyok, ha végigmegyek a városon, látom a cukorgyárat, ami le lett bontva, látom a bezárt üzemeket, látom a bezárt boltokat és kereskedőket. Ha ezt a vonalat visszük tovább, lassan nem marad olyan magyar tulajdonban lévő cég, amely helyben, nem offshore cégekbe kipumpálva adót hagy. Ezért nagyon fontos, hogy a költségvetésen belül - és a mi felelősségünk - olyan adótörvényeket szabjunk és határozzunk meg, amivel életképesek lehetnek ezek a cégek. És ha megengedik, vonok egy párhuzamot egyből: a különadó, a multik, kereskedelmi láncok különadója. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a multik, kereskedelmi láncok know-how, védjegy és egyéb jogcímen külföldre viszik a megtermelt nyereséget, és a magyar beszállítókkal szemben igen nagy mértékű polcpénzt érvényesítenek. Ez a polcpénz költség, viszont az adóvonzata a multioldalon nem képződik meg. Ezért fontos, hogy különadóval olyan bevétel- és jövedelemtöbbletre tegyünk szert a költségvetésben, amivel éppen a magyarországi cégeket tudjuk elősegíteni.

Ez mit jelent? Elhangzott már itt az ország Házában, hogy a magyarországi cégek, amelyek az alkalmazottak kétharmadát foglalkoztatják, állítják elő a bevételek egyharmadát, és fizetik az adók több mint 60 százalékát. Ezért nekünk egyetlen továbblépési lehetőség van, hogy ezt a szektort segítjük és támogatjuk. Minden eleme a költségvetésnek ezt tartalmazza.

Munkahelyteremtés. A munkahely szempontjából a magyar vállalkozó és a magyar alkalmazott röghöz kötött. Személyileg, érzelmében az adott területhez ragaszkodik. A vidék Magyarországa a munkahelyek nagy részét elvesztette, csak abban tudunk előrelépni, ha a vidéki Magyarország munkahelyteremtését elősegítjük. Miben? Ma azt lehet mondani, hogy a magyarországi cukorgyárak 90 százaléka és a magyarországi élelmiszer-feldolgozók 70 százaléka elveszett. Ha ezen a folyamaton nem változtatunk, lassan a vidék Magyarországán nem lesz munkahely, és az adott körülmények között, adott területeken az ott élők nem tudnak megélni.

Mindez hogyan kapcsolódik a fogyasztóvédelemhez? Mindig azt mondjuk hogy tudatos fogyasztó. Az emberek, a lakosság 80 százalékban pénzérzékeny, árérzékeny, és csak 20 százalékban minőségérzékeny, mert a zsebe nem teszi lehetővé. Azáltal, hogy első lépcsőben csökkentettük az adókat, és a következő lépcső, hogy a járulékot is rendezni fogjuk - mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi járulékokat -, ez azt mutatja hosszú távon, ez azt teszi lehetővé, hogy a fogyasztók tudatossá váljanak Magyarországon, akik minőségi terméket vesznek. Ér az a vád minket, hogy ez a költségvetés azt a réteget támogatja - a vállalkozói réteget -, amely Magyarországon él, dolgozik. De ne felejtsük el: azokat az embereket, akik önállóan nem fognak vállalkozást építeni, ezek a vállalkozások fogják foglalkoztatni. Ezért a költségvetés egy olyan költségvetés, amely egy próbaidőszak első lépése. Azt nem értem, hogy önök miért nem adják meg nekünk azt a bizalmat, hogy ez egy működő költségvetés lehet, és az a folyamat jóra fog vinni. (Dr. Józsa István közbeszól.) Az elmúlt évek költségvetés nem ezt bizonyította.

Itt a lehetőség. Kérem, támogassák ezt a költségvetést, hogy mi elérjük azt a gondolatot, és jövőre ugyanitt vitassuk meg, hogy hol hibáztunk, majd akkor korrigálunk, de kérem, hogy támogassák a költségvetésünket.

Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)