Készült: 2024.03.29.01:57:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 22. felszólalás
Felszólaló L. Simon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 28:36


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a költségvetési vitában a sok-sok fontos ágazat sorában a kultúráról sem szabad elfeledkeznünk. A kormány jelenlegi költségvetési terve ebből a szempontból fontos tanulságok levonására nyújt számunkra lehetőséget.Tisztelt Képviselőtársaim! A Kásler Miklós miniszter úr és a Fekete Péter államtitkár úr által vezetett terület, azt gondolom, Banai Péterékkel egyetemben igen tisztességes munkát végzett el, és egy nagyon jó és megalapozott költségvetési tervet nyújtottak be a Ház elé. A magyar kultúra fenntartásához szükséges források, illetve a kulturális intézmények fenntartásához szükséges források nemhogy csökkentek volna, hanem a korábbi évekhez hasonló mértékű növekedés az, ami kimutatható.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy ne beszéljek általánosságban arról, hogy mi minden fenntartására fordít pénzt a magyar állam a kultúra terén, és mely részterületeket milyen módon finanszírozunk. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az önkormányzati intézmények fenntartásához a Belügyminisztériumon keresztül normatív formában járulunk hozzá, bizonyos intézmények, önkormányzati intézmények fenntartásához közvetlenül a minisztériumon keresztül, a szakminisztériumon keresztül. Én ezeket a kérdéseket most kerülném.

Néhány fontosabb témára összpontosítanék, hiszen nagyon fontos, hogy a kormány által 2010-ben megkezdett nagyberuházások a kultúra terén a következő években is folytatódnak. Ezek nagyon jelentős forrásbevonást jelentenek a kultúra világába. Nemcsak a forrástömeg növekedése és a költségvetésitörvény-tervezetben való megjelenése az, amely figyelemre méltó, hanem az, hogy ezzel gyakorlatilag a magyar kulturális élet szereplői és a nagyközönség számára érzékelhető minőségjavulást hozó, a feltételrendszert, az alkotás feltételrendszerét, a kultúraközvetítés feltételrendszerét erősen javító, komfortérzetet növelő és egyébként az értékeinket megőrző beruházások valósulhatnak meg.

Néhány ilyen területre szeretnék rámutatni. Az első, ami különösen fontos, hiszen a kormányzat egyik presztízsberuházása, örökségvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű, az a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének a korszerűsítése. A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete, a kapcsolódó létesítmények felújítása és korszerűsítését célzó beruházás keretében megtörténik az Operaház homlokzatának felújítása, a színpadtechnika korszerűsítése, a még a nyolcvanas évek elején beépített NDK-technika kicserélése, az akusztika és a nézők kényelmi szintjének a javítása, a zenekari árok átalakítása, a műemléki díszítések restaurálása, az akadálymentesítés, továbbá az Operaház közműhálózatának cseréje, ami már nagyon időszerű volt, a gyengeáramú rendszerének a telepítése, az épületen belül szükséges funkcióváltások lebonyolítása, valamint az Operaház Hajós utcai üzemházának felújítása is.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány erre a beruházásra 2015-től 30 milliárd 470 millió forintot biztosított. A beruházás megvalósítása érdekében a generálkivitelezői közbeszerzés eredményeképpen létrejött a szerződés, ugyanakkor a kivitelezői ajánlat, valamint a kormány által biztosított forrás eltérő mértéke miatt néhány fontos dolog nem került be. Az eredeti felújítási koncepció részét képező tételekről van szó.

(10.00)

Viszont ezeket meg kell valósítani ahhoz, hogy funkcionális szempontból teljes értékű legyen a beruházás. Néhány dolgot említek a képviselőtársaimnak: az épület körüli közterület rendezése, teljes körű restaurátori munka a közösségforgalmi területeken, az üzemi területek igényesebb felújítása és akusztikai korszerűsítése, illetve az értékesítési centrum jobban megközelíthető helyre való költöztetése. És vannak az épületben olyan kiemelt értéket képviselő szobrok, amelyeknek a restaurálása szintén elodázhatatlan. Ezzel együtt a kivitelezés során elvégzett szükséges építészeti felmérések és mintavételek, restaurátori feltárások és történeti kutatások alapján 2018-ra körvonalazódott az Operaház történeti fényének visszaállítása érdekében megvalósítandó bővített felújítási koncepció. Ez az úgynevezett Ybl-program. Tehát mindez még forrásokat igényel, ezért a 2020-as költségvetési törvény tervezete szerint 4,9 milliárd forintot biztosít a kormány erre a célra.

Ugyanakkor fontos, hogy a magyar kormány nemcsak a nagy állami beruházásokat támogatja, hanem a magánberuházások mellé is odaáll abban az esetben, ha azok valóban fontos értékteremtő beruházások, ezért, ha már az opera műfajánál tartunk, akkor említsük meg, hogy 2020-ban a magyar kormány egy modern operaberuházást is támogatni fog. Ezt a modern operaberuházást a Budapest Music Center hozza létre, amelyhez már eleve az alapításakor, illetve az alapítását követő időszakban is az Orbán-kormány igen jelentős forrásokkal járult hozzá. A BMC 1996-ban jött létre, a szándéka szerint a magyar zenei kultúra méltó helyének kialakítását akarta megvalósítani a nemzetközi zenei életben. A BMC-nek eltökélt célja, hogy megteremtse azt a zenei központot, ahol minden a zenéről szól, és ahol megtalálható minden, ami a kortárs zenével kapcsolatos.

Mint jól tudják, képviselőtársaim, ehhez a koncepcióhoz járultunk hozzá 2010-et követően jelentős forrásokkal, és ennek az eredményeképpen jött létre a belvárosban a Mátyás utcai központ, amely 2013-ban nyílt meg. Ennek a beruházásnak, csak hogy tisztában legyünk a hátterével, az államitámogatás-része 27 százalék volt, a tulajdonosi saját tőke 30 százalék és 43 százalék a bankhitel, tehát ez arra példa, hogy lehet sikeres magánberuházást is megvalósítani a kultúra terén abban az esetben, ha a kormány ösztönzőleg besegít a hiányzó források biztosításával.

A BMC zenei központ különlegessége a komplexitásában van: magában foglalja az ország első kamarazenei koncerttermét, a dzsesszklubot, egy információs központot és könyvtárat, továbbá egy lemezkiadót. Itt lelt otthonra az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, amely világhírű művészek bevonásával fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzésével foglalkozik.

Az évente több mint 700 programot megvalósító rendezvényközpontnak a sikere, életképessége az, ami indokolja, hogy a további fejlesztési tervekhez is támogatólag viszonyuljon a magyar kormány. A BMC most egy modern operát kíván létrehozni. Ez a BMC meglévő épületével szomszédos, azzal összenyitható épületben lesz. Már ennek az épületnek, illetve a teleknek a megvásárlásához is hozzájárult a kormány, és a következő évben a kivitelezéshez is támogatást kíván nyújtani, amennyiben elfogadjuk a költségvetési törvénynek ezt a részét is, amit én mindenképpen javasolok a képviselőtársaimnak.

Ez a modern opera olyan szakmai koncepciót készített el és adott át a kulturális államtitkárságnak, amely szakmai koncepció az Állami Operaháznak a működését nem zavarja, tehát nem jelent számára konkurenciát, hanem kiegészíti az Erkel Színház, a Magyar Állami Operaház repertoárját, elsősorban kortárs operaművek bemutatására és megismertetésére helyezi a hangsúlyt.

A BMC 2 milliárd forint költségvetési támogatásból és várhatóan 3,5 milliárd forint saját forrásból és bankhitelből valósítja meg a modern operaberuházást. Az első 1 milliárd forintos részlet átutalása már megtörtént 2017-ben, ez az, ami segítette a projekt előkészítését, az ingatlanvásárlást, tervezést; 2020-ban a tervezett második 1 milliárd forintos támogatásból indul el a kivitelezés. A 700 főt befogadni képes épület a tervek szerint 2022-re készül el.

Fontos egy másik ügyről beszélnünk, ez a Makovecz Imre Alap. A magyar kormány különösen fontosnak tartja az 1935 és 2011 között élt kiváló építészünk életművének a megőrzését és gondozását. Ez a nemzetközi rangú, fantasztikus magyar építész számos olyan épületet hagyott maga után, amely hosszú távon megőrzésre méltó. Ezeknek a gondozása, karbantartása, felújítása, illetve a Makovecz által létrehozott fontos színpadi művekhez tartozó díszletek megóvása és Makovecz Imre egyéb más művészeti alkotásai, például a sárospataki ivókutak rekonstrukciója, azt gondolom, fontos közügy.

A magyar kormány 2016 és 2020 között erre a célra 12,6 milliárd forint összeget szán, ennek keretében komoly épületek felújítása zárult már le. Gondoljanak csak a makói Hagymaházra, a kolozsvári templomra, és sorolhatnám tovább, de sok olyan épület van még, köztük még magántulajdonban lévő épületek is, amelyek a Makovecz-életműnek fontos részét képezik, és éppen ezért érdemes őket állami segítséggel felújítani.

Ki kell emelnem a költségvetési törvény tervezetéből a Nemzeti Művelődési Intézet, illetve a Lakitelek Népfőiskola fejlesztésének a forrásait. A költségvetési szerv formájában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálata keretében a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. kormányhatározat keretében döntött úgy a kormány, hogy az országos és területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatással kapcsolatos feladatokat 2017. január 1-jétől a népfőiskola alapítványa által alapított Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft. lássa el. Tehát tulajdonképpen egy nagyon fontos szakmai feladatellátást ilyen módon a Lakitelek Népfőiskola mellé rendelt egy nagyon átgondolt és jó koncepció keretében a kormány. A sikeres működés érdekében az EMMI közszolgáltatási szerződést kötött a Nemzeti Művelődési Intézettel. A feladatellátáshoz szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása érdekében a Népfőiskola Alapítvány Lakitelken épített új székhelyet a Nemzeti Művelődési Intézet Kft.-nek.

Mielőtt megkérdeznék a képviselőtársaim, hogy miért van erre szükség, gyorsan jegyezzük meg, hogy a korábbi Nemzeti Művelődési Intézet, amelynek a feladatait teljes egészében átvette a nonprofit kft., a budai oldalon található Budai Vigadó épületében működött, amelyet a kormány egyébként szintén teljes egészében felújított, és amelyben a Hagyományok Háza működik teljes egészében, így az Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza tudja használni ezt a fantasztikus épületet, ezért kell tehát egy új épület a Nemzeti Művelődési Intézetnek Lakitelken. A székházberuházás első üteméhez a központi költségvetés 2017-ben már 1 milliárd 581 millió forintot biztosított, a második ütem támogatásáról idén született döntés: a beruházás befejezéséhez szükséges 1,6 milliárd forintból 1,5 milliárd forint kifizetése idén megtörténik, és a fennmaradó 100 millió forintot biztosítja a jövő évi költségvetés.

Szeretném a képviselőtársaimnak a figyelmét felhívni arra, hogy azok a nemtelen politikai támadások, amelyek keretében állandóan csak arról beszélnek, hogy a kormány újabb és újabb stadionokat épít, elfeledkeznek arról, hogy a vidéki kulturális infrastruktúra megújítására is milyen nagy erőket fordít a kormány. Itt kifejezetten szeretném a színházak rekonstrukcióját megemlíteni. Mint tudják, képviselőtársaim, idén fog befejeződni a kaposvári színház átfogó felújítása, nemsokára kezdődik a győri színház felújítása, és a következő évi költségvetés terhére két színház felújítása fog tudni megkezdődni, az egyik a szolnoki Szigligeti Színház. Egy 1912-ben átadott épületről van szó, amelyet utoljára 1991-ben újítottak fel, és amelynek a korszerűsítésére mindenképpen szükség van már. Tehát ez az egyik fontos színházberuházás az elkövetkezendő években. 2016 nyarán készült el a felújítási terv, és akkor 3,6 milliárd forintra becsülték a beruházásnak a forrásigényét. A kormány 2017-ben már adott 250 millió forintot Szolnoknak az előkészítésre, és minthogy azóta az építőipari árak emelkedtek, ezért további 3 milliárd 980 millió forinttal fog hozzájárulni a kormány a beruházáshoz. Ebből 1 milliárd 2019-ben már megtörtént, és a fennmaradó 2 milliárd 980 millió forintot biztosítja a kormányzat a jövő évben.

(10.10)

Ugyanilyen fontos a kecskeméti Katona József Színház felújítása, amelyet utoljára 1985 és 1987 között korszerűsítettek, akkor egy állagmegóváson és karbantartáson esett át, illetve a tető rekonstrukciója megtörtént hat évvel ezelőtt. Itt nemcsak hogy felújításra van szükség, hanem például a Ruszt József Stúdió Színház bővítésére és külső-belső rekonstrukciójára is. Ez egy nagyon fontos beruházás, amelynek az előkészítéséhez a kormány 239 millió 800 ezer forintot biztosított Kecskemétnek. Ebből 119 millió 300 ezer forintot már át is utalt 2019-ben, és a fennmaradó 120 millió 500 ezer forint terheli a 2020-as költségvetést.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvény tervezetéből néhány előirányzatra, illetve keretösszegre szeretném még felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy lássuk, mely területeket tartja kifejezetten fontosnak a kormány finanszírozni, és hol van esetlegesen többletforrás, amely rendelkezésre áll.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatására 228 millió 800 ezer forint jut. A közgyűjteményi szakmai feladatok és közgyűjtemények nemzeti értékmentő programjára 529 millió 400 ezer forint jut, ebből körülbelül 80 millió forint a múzeumi feladatokra, a többi a könyvtári és levéltári feladatokra. A közgyűjtemények digitalizálási stratégiájának megvalósítására 800 millió forint fog jutni a következő évben. Kulturális alapítványok közvetlen támogatására 12 millió forint jut. A Trianon Múzeumnál a felújítási munkálatokra és működésre 300 millió forint jut. Az Árpád-ház-program tudományos szakmai projektjeire a következő évben 69 millió forintot tudunk biztosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeken túl meg kell említenem a Magyarságkutató Intézetet, amelyet az idei évben alapított meg a kormány. A Magyarságkutató Intézet a László Gyula Intézetet is magába olvasztja, és így nemcsak László Gyula hagyatékának a teljes körű feltárását és gondozását, hanem fontos, a magyar őstörténet szempontjából meghatározó jelentőségű programok elindítását tervezik. Ennek a költségvetési támogatása is megjelenik a 2020. évi költségvetési törvény tervezetében.

Egy szót már ejtettem a Hagyományok Házáról, amely nemcsak az élő népművészet ápolásával, hanem a Magyar Állami Népi Együttes fenntartásával is foglalkozik, illetve a Lajtha László Folklórdokumentációs Központ működtetésével, és egy olyan népművészeti módszertani műhelynek a fenntartásával, amely, azt gondolom, az élő népi kultúra szempontjából meghatározó jelentőségű. A következő évben a Hagyományok Házának a költségvetése is stabil működést biztosít.

Szeretnék még egy szóval visszatérni a Lakitelek Népfőiskola támogatására, hiszen a Lakitelek Népfőiskola nemcsak a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.-t foglalja magában, hanem önmaga is nagyon sok fontos feladatot lát el. A következő évben 625 millió forintot biztosít a kormány a Lakitelek Népfőiskola működésére, az ott folyó kutatások, ismeretterjesztő tevékenységek, kulturális, szociális tevékenységek, felnőttképzés és konferenciák lebonyolítására.

A filmszakmai terület mellett se menjünk el, hiszen a film terén a kormány rendkívül fontos költségvetési forrásokat biztosít a magyar dokumentumfilm-gyártás, portréfilmgyártás, animációs filmek elkészítéséhez, önállóan 142 millió forintos támogatást nyújt. Ez a minisztériumi támogatás, ezen túl természetesen a Nemzeti Filmalap, illetve a köztelevízió és a Médiatanács pályázatain keresztül sok milliárd forintot fordítunk filmfinanszírozásra.

Szeretném jelezni, hogy a taoforrások átcsoportosításán túl a következő évi költségvetésben is lesz direkt forrás előadó-művészeti tevékenységek támogatására, és különösen fontosnak tartja a kormány a kiemelt kulturális fesztiválok támogatását. Hogy csak néhányat említsek meg: Pécsi Országos Színházi Találkozó, Zempléni Fesztivál, Művészetek Völgye, Nemzetközi Tánctalálkozó, Kaposfest és a többi. Ezeknek a fesztiváloknak a jövő évi tervezett előirányzata 750 millió forint. Még egyszer mondom, ez a taós és a nemzeti kulturális alapos forrásokon túli forrás.

A közművelődési és szakmai feladatokra 1 milliárd 422 millió forintos forrás áll rendelkezésre a minisztériumnál. Ez természetesen nem foglalja magában azt a forrást, amit a Belügyminisztériumon keresztül a kötelező feladatok ellátásának biztosítására normatív alapon nyújt a kormány.

A közművelődési feladatok ellátásánál jegyzem meg, hogy egyetlenegy dologgal vagyunk adósok, és erre a következő években mindenképpen figyelmet kell fordítanunk: a közművelődési és a közgyűjteményi dolgozók bérfejlesztése. Hála a Jóistennek, itt a kormány nagy lépést tett, hiszen a Petőfi Irodalmi Múzeumban mint egy pilotprogram ez elindult. A Petőfi Irodalmi Múzeum bérfejlesztésére egyébként egy nagyon átgondolt, a múzeum munkatársai által írt életpálya-koncepció mentén ez a bérfejlesztés meg fog történni, illetve már idén elkezdődött.

Amennyiben ez sikeres lesz, azt gondolom, az összes többi országos közgyűjteménynél, illetve a vidéki közgyűjteményeknél, vidéki múzeumoknál, levéltáraknál, könyvtáraknál és a közművelődési dolgozóknál is ezt végig kell gondolni, nyilvánvalóan a költségvetési kereteket, a magyar költségvetés stabilitását figyelembe véve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell még jegyeznem, hogy a következő évben a kulturális államtitkárságnál a kulturális szakemberek továbbképzésére is sikerült forrást biztosítani, már amennyiben megszavazzuk a törvényt. Ez összesen 119 millió 600 ezer forint.

Már tavaly elindult a Csoóri Sándor Alap működése. Mint tudják jól, a Csoóri Sándor Alap egy olyan biztonságos, tervezhető és kiszámítható, támogató környezetet ad, amely garantálja a szellemi és anyagi örökségünk megőrzését célzó, a népi kultúra közösségeket teremtő műfajainak, tehát néptánc, népdal, népzene, népmese, népi kézművesség, a teljes népművészeti mozgalom szervezeteinek hosszú távú, értékalapú tevékenységét nemcsak az anyaországban, hanem szerte a Kárpát-medencében, és ami nagyon fontos, a szórványterületen is. Erre a kormány a jövő évben 3 milliárd forintot biztosít.

A művészeti tevékenységek finanszírozására is van közvetlen előirányzat, ez 2 milliárd 333 millió 800 ezer forint. Mindezeken túl a Nemzeti Kulturális Alapnál további források állnak rendelkezésre.

Az európai uniós szabályoknak megfelelően, illetve az Európa tanácsi irányelveknek megfelelően vannak olyan speciális jogdíjak, amelyeket a magyar kormány közvetlenül finanszíroz, tehát amelyeknek a beszedése nem úgy történik, mint mondjuk, az Artisjus esetében, hogy a zenei szolgáltatás után a szolgáltatók fizetnek. Ilyen speciális jogdíj az európai jogrendszerben és így nálunk is a közkönyvtári kölcsönzési jogdíj, amelynek fedezetére 160 millió forintot biztosít a jövő évben a kormány.

Illetve van egy nagyon fontos dolog, amiről ritkán szoktunk beszélni, pedig nagyon nagy küzdelem volt ennek a rendezése. 2011-ben az Orbán-kormány rendezett egy sokéves adósságot: akkor egy kormányrendelet oldotta meg azt, hogy még a szocializmus idejében keletkezett, most úgy nevezik, hogy nyugdíjalap, művészeti nyugdíj  amely tulajdonképpen a magyar alkotóművészek által eladott műtárgyakból levont források révén teremtett kifizetési jogosultságot , tehát ennek az úgynevezett művészeti nyugdíjnak a hivatalos neve ma nyugdíjsegély, és 2010-ben ennek a megbízható, stabil kifizetését rendezte el a második Orbán-kormány.

Akkor született meg az a kormányrendelet, amely garantálja azt, hogy a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül történik azoknak a művészeknek a nyugdíj-kiegészítése, akik, mint említettem, a szocializmusban befizettek minden eladott, elsősorban a Képcsarnok Vállalaton keresztül eladott műtárgyuk után egy bizonyos részt annak reményében, hogy később majd ebből nyugdíjuk lesz. Erre a célra 1 milliárd 438 millió 600 ezer forintot biztosít 2020-ban a magyar kormány. Azt gondolom, rendkívül fontos, hogy ez a rendszer működik, és azok, akik tisztességes alkotóművészeti tevékenységet folytattak, és ebből még bevétele is keletkezett az államnak a szocializmus időszakában, ma megkapják a nyugdíj-kiegészítést.

Fontosnak tartom, hogy az elkövetkezendő években továbbra is támogatja a Magyar Írószövetséget közvetlenül a kormány 30 millió forintos működési támogatással. Megjegyzem, hogy 2004 és 2010 között ott dolgoztam az Írószövetségben, pontosan tudom, milyen volt, amikor a 10 milliónál kevesebb működési támogatást december első hetében utalta át a kormány, és azt harminc nap alatt kellett volna elkölteni és azzal elszámolni.

(10.20)

Tehát mindent megtettek azért, hogy ilyen civil szervezeteket kivéreztessenek. Hála a Jóistennek, az Írószövetség stabil működése ma ezzel a 30 millió forinttal garantált.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már a civil szervezeteknél tartunk, azért jegyezzük meg, hogy a mi kormányunk viszont nem csinál ilyet. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot például mind a mai napig támogatja a minisztérium, a TIT támogatására 22 millió forintot áldoz Magyarország Kormánya.

Néhány programra szeretnék még rámutatni. Különösen fontos, hogy folytatódik a hangszercsereprogram, amely nagyon fontos, hiszen nagyon sok olyan zenei oktatást folytató intézmény működik az országban, amelynek nincsen korszerű hangszere. Ezeknek a cseréjéhez a magyar kormány jelentős forrásokkal járul hozzá.

Szeretném még kiemelni a Magyar Rádió zenei együttesének a támogatását. Mégiscsak az egyik legfontosabb magyar zenei társaságról van szó, ha csak a Rádió gyermekkórusára gondolunk, akkor a zenei nevelés szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a sok évtizedes áldozatos munkát, amit ott folytatnak. Úgyhogy örülök, hogy a költségvetési törvény tervezetében ez is megjelenik.

A taóról már említést tettem. Természetesen a jövő évi költségvetésben is a kormány biztosítja a forrásokat. Ami az előadó-művészeti területen a taotámogatások megszüntetésével költségvetési forrásként megjelenik, azt a másik oldalon a kormány visszaadja az előadó-művészeti szervezeteknek. Reméljük, hogy jövőre már rugalmasabban, gyorsabban fog tudni menni a pályáztatás, mint ahogy ebben az évben ment, de én azt gondolom, hogy Fekete államtitkár úrék nagy erőkkel és nagy szakmai kompetenciával dolgoznak ezen.

Néhány speciális kisebb támogatásra szeretnék még utalni így a végén. Az egyik a Budapesti Tavaszi Fesztivál folyamatos támogatása. Szeretném jelezni, hogy a kormány ebből a szempontból is a fővárosi kultúra és a művészeti világ mellett van. Sőt, a Budapesti Őszi Fesztivál is most már több éve, 2017 óta kormányhatározat által van biztosítva, hogy támogatást kap a költségvetésből. A 100 Tagú Cigányzenekar támogatása 1987 óta töretlen; és természetesen van néhány olyan dolog is, amely új programként jelenik meg a kultúrában, elsősorban a nemzeti identitást erősítő programokra gondolok. Ilyen a Lázár Ervin-program, amely az általános iskolás tanulók számára az ingyenes színházi, tánc- és cirkuszelőadások, komolyzenei hangversenyek, őshonos állatok bemutatói látogatását biztosítja. Azt gondolom, hogy ez is egy fontos program, reméljük, sikeres lesz. Illetve Fekete államtitkár úrék kidolgoztak egy „Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában” programot, ami nyilvánvalóan azt mutatja, francia mintára egyébként, ahol nagyon jól, állami szinten van szervezve, hogy a sportlétesítmények, így a stadionok is alkalmasak nagy koncertek, speciális színházi rendezvények megvalósítására, tehát egy olyan többlethasznosításra, ami az eredeti funkciótól eltérő. Remélem, hogy ez a program is kellő költségvetési támogatás mellett sikert fog jelenteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva azt tudom mondani, hogy a magyar kultúra pozíciói ebben a költségvetésitörvény-tervezetben nemhogy nem romlottak, hanem kifejezetten erősödtek. Ezt köszönjük Magyarország Kormányának is. Bízom benne, hogy azt a néhány apró dolgot, amelyet korrigálnunk kell, az elkövetkezendő években meg fogjuk tenni, illetve az adópolitikán keresztül is fogunk tudni még olyan, a kultúrát szolgáló kedvezményeket nyújtani, amelyek egyébként forrásokat hagynak ott az ágazatnál. Más területeken erre látunk példát. Nagyon helyes, hogy a magyar kormány javaslatára 2020-tól például a turizmus terén a szálláshely-szolgáltatás áfatartalmát csökkentjük, ezzel a turizmust generálva és az ágazat bevételeit még tovább fehérítve. Hasonló áfacsökkentés a későbbiekben majd például az előadó-művészeti területen elképzelhető lenne, de ez már az adótörvények vitájában elmondandó kérdés.

Én azt gondolom, hogy a költségvetés stabil és jó. Köszönjük, és képviselőtársaimnak javaslom az elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai