Készült: 2024.03.29.09:05:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

131. ülésnap (2011.11.08.),  17-20. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 7:48


Felszólalások:   13-16   17-20   21-50      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kalmár Ferenc képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából: "A Szabadkai Népszínház újjáépítésének leállítása" címmel. Megadom a szót, képviselő úr. Parancsoljon!

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A balkáni háború után egyértelművé vált, hogy Szerbia célul tűzte ki az euroatlanti integrációt. Ennek érdekében, ha nehezen is, de elindultak a demokratizálási folyamatok. A szerbiai magyar közösségek is remélték, hogy helyzetük javul az európai keretnek és gyakorlatnak megfelelően. 2010-ben a nemzeti tanácsok megválasztásával és felállításával nagy előrelépés történt. Emlékezzünk arra is, hogy egy és fél héttel ezelőtt Ékes Ilona képviselőtársunk szervezésében Újvidéken, Temerinben, valamint más településeken megemlékeztek a magyar áldozatokról, és ezeken a megemlékezéseken először szerb civil szervezetek is részt vettek. Már úgy gondoltuk, hogy véglegesen és visszavonhatatlanul stabil folyamatról van szó. Az elmúlt időszakban viszont a déli szomszédunkban élő magyar közösségek és rajtuk keresztül mi is kaptunk hideget is és meleget is. A belgrádi parlament megszavazta a restitúciós törvényt, amelyből kizárták a magyarokat.

Aztán tárgyalásokat követően remény mutatkozik arra, hogy a törvény változzon elfogadható módon. Most pedig újabb nyugtalanító hírek érkeznek ezúttal Szabadkáról. Köztudott, hogy a Szabadkai Népszínház egyik nagyon fontos intézménye a délvidéki magyaroknak. A hagyományokat, a magyar kultúrát, az anyanyelv megőrzését szolgálja. A hatalom úgy döntött, hogy a színház épülete már nem újítható fel rossz állapota miatt, ezért a bontás és egy új épület megépítése mellett döntöttek. Ezzel még semmi baj nem volna, de mostanra leállt az építkezés, mert állítólag elfogyott a pénz, vagyis beláthatatlan, mikorra lesz használható színháza a magyar közösségnek. Sajnos, nem ez az egyedüli szabadkai hír.

A helyi hatalom ugyanis olyan városrendezési terveket fogadott el, amelyek átalakítják a belvárost. Több - száz évnél is idősebb - ház bontásra kerülne, eltüntetve így a város jellegzetes belvárosát. Így nemcsak az asszimiláció, az elvándorlás és a délről történő betelepítések változtatják meg a város etnikai összetételét, de segíti ezt a folyamatot a történelem eltüntetése is. Úgy 25-30 évvel ezelőtt már volt a Balkánon egy diktátor, aki úgynevezett falurombolást akart véghezvinni. Sokszor nem értjük, miért kell ismétlődjön a történelem negatív oldala is. A demokratizálódás és az euroatlanti világhoz történő illeszkedés nehéz és időnként fájdalmas folyamat. Mindezt értem, ugyanakkor meg kell említenünk a mi felelősségünket is. Ez abból áll, hogy szóljunk és figyelmeztessünk, amikor szükséges.

Most úgy gondolom, hogy ilyen a helyzet. A magyar kulturális örökség egy részéről, de nem csak erről van szó. A délvidéki magyar közösségért ennek jövője miatt is aggódunk, amikor a fentieket szóvá tesszük. Ahonnan én jövök, Szeged városa, testvérvárosa Szabadkának, és ezen túl magyar érdek, hogy Szerbia legyen mihamarabb tagja az Európai Uniónak. Kérem a Külügyminisztériumot, hogy vegye fel a kapcsolatot a szerb féllel a szabadkai problémák megoldása érdekében. Megígérem, hogy a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül ugyanezt meg fogjuk tenni Szegedről is.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rétvári Bence államtitkár úr jelezte, hogy a kormány nevében ő kíván válaszolni. Megadom a szót az államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben egyetértünk önnel, hogy a Szabadkai Népszínház meghatározó szerepet tölt be a délvidéki magyarság kulturális életében. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács 2010. szeptember 3-án határozott arról, hogy a Szabadkai Népszínház a magyar nemzeti közösség számára kiemelt jelentőségű intézmény.

Fontosnak tartom, hogy itt is beszéljünk a Szabadkai Népszínház sorsáról, amely a Kárpát-medence nyolcadik legrégebbi színháza és az egyik első színházépület itt a Kárpát-medencében, amelyet magyar nyelvű színtársulat részére építettek. Tudomásunk van róla, hogy a 2007. évi tervek szerint a rekonstrukció 23 millió euróba kerül. Az összeg 45 százalékát Szerbiának, az államnak, 45 százalékát a vajdasági tartománynak, 10 százalékát pedig a szabadkai önkormányzatnak kellene biztosítania. A népszínház újjáépítése bekerült a szerb nemzeti fejlesztési tervbe is.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a népszínház fennállásának 100. évfordulóján nyitja meg kapuit. Sajnos, a pénzhiányra való hivatkozással a munkálatok a 2011. évre is átcsúsztak, sőt az első negyedévben teljesen leálltak, mivel a szerbiai nagyberuházási alap nem folyósította a szükséges forrásokat. A Szabadkai Népszínház újjáépítését még a Vajdasági Magyar Szövetség akkori városvezetése kezdeményezte, azonban a beruházás elhúzódását az is nagymértékben előidézte és a további folytatást hátráltatja, hogy a magyarság meghatározó érdekvédelmi szervezete közben kikerült a helyi politika vezetéséből. Magyarország lehetőségei sajnos korlátozottak az ügyben, de minden lehetséges fórumon eddig is felvetettük és ezután is felvetjük a színház kérdését, és megkísérelünk hatni arra, hogy az építkezést indítsák újra, a szerbiai nagyberuházási alap folyósítsa a szükséges forrásokat.

A magyar kormány a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi, 2011. június 20-ai ülésén ezt szintén szóvá tette, a jegyzőkönyv is ezt tartalmazza, és ajánlást fogalmazott meg a Szabadkai Népszínház új épületével kapcsolatban, amely szorgalmazza annak mielőbbi megépítését. A képviselő úr is láthatta, hogy a magyar-szerb viszonyokban Magyarország mindig határozottan lép fel, és ez a határozott fellépése egyelőre eredményeket, sikereket hozott, akárcsak a restitúciós törvény kapcsán is. Bízom benne, hogy itt is hamarosan a pénzhiány mint probléma elhárul, és Szabadka és Szeged város vezetői mint testvérvárosi vezetők közösen avathatják fel minél hamarabb a felújított színházat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   13-16   17-20   21-50      Ülésnap adatai