Készült: 2020.09.20.07:13:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 90. felszólalás
Felszólaló Dr. Kepli Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:57


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól számolom, ez már a tizedik költségvetési vita, amin részt veszek itt, a tisztelt Házban, a Parlament falai között, és számomra utolsó is, de talán mindez alkalmat ad arra, hogy összegezzem azt, hogy mi az, ami változott az elmúlt kilenc évben, és mi az, ami nem. 2010-ben, amikor bekerültem és a Jobbik maga is bekerült az Országgyűlésbe, akkor ősszel a 2011. évi költségvetés tárgyalása volt az első, amikor is részt vettünk benne, és az egyik első felszólalásom pont a költségvetés zöldszempontú, környezetvédelmi szempontú bírálata volt.

Nagyon sok minden van, ami sajnos azóta sem változott, a bírálat ugyanúgy megmaradt, viszont akkor még amiket bírálni tudtunk, azokat sajnos ma már bírálni sem tudjuk, mert azok az intézmények, illetve amely intézmények költségvetését bíráltuk, azok ma már nem is léteznek. Ilyen volt az önálló zöldhatóság és több más, környezetvédelmet, vízügyet, természetvédelmet szolgáló intézmény, amelyet azóta beolvasztott, megszüntetett, bedarált a kormányzat.

Úgyhogy nem mondhatjuk el, hogy 2010 óta javult volna a helyzet. Akkor azon aggódtunk, hogy megszűnt az önálló zöldminisztérium, és akkor azzal nyugtattak minket, hogy nem kell ahhoz önálló minisztérium, más minisztériumon belül államtitkárság formájában is ugyanúgy el tudja látni az érdekérvényesítést és a feladatát.

Ez azóta bebizonyosodott, hogy nem így van, hiszen jelentősen gyengült a környezetvédelmi ágazatnak a kormányzaton belül a szerepe; 2010 óta is először államtitkárság formájában  földművelésügyi vagy agrárminisztérium, éppen attól függően, hogy éppen mikor hogy hívták a minisztériumot az elmúlt kilenc év alatt , és természetesen a személyi pozíciók is egyre gyengültek ennek a feladatnak az ellátásában, hiszen legtöbbször az agrárérdekek  vagy nem is legtöbbször de nagyon sokszor  ütköznek sajnos a zöldérdekekkel. Próbálta ezt többször az éppen aktuális államtitkár összehangolni, de sajnos ez nem mindig sikerült. Attól függött éppen, hogy kinek volt nagyobb a lobbiereje, és sajnos legtöbbször a zöldterület maradt a vesztese ezeknek a csatározásoknak.

Tehát megszűnt az önálló zöldhatóság, és azóta jó néhány olyan eset következett be, környezetszennyezési esetek, amelyek azt mutatják, hogy igenis szükség volna újra egy erős, önálló, független zöldhatóságra. Ezt azóta is mondjuk, mióta megszüntették, de sajnos semmi nem utal arra, hogy ez az ágazat, ez a terület erősödne, inkább gyengül tovább.

(15.50)

De mit is várhatunk attól a kormánytól, amelynek kormányfője egy ilyen baloldali issue-nak vagy nem is tudom, minek nevezte a környezetvédelmet, egy szükséges rossznak vagy még inkább szükségtelen rossznak, talán ez a helyesebb kifejezés, ha azt nézzük, hogy mit tett az elmúlt években a kormányzat ezen a területen. És mit várunk akkor, ha a külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozza rendre, hogy a német autóipar érdekei fontosabbak, mint a klímavédelmi célkitűzések? És természetesen mit várunk akkor, amikor az európai uniós klímavédelmi célokat is megvétózza Magyarország az európai uniós színtéren?

Mindezt itthon is láthatjuk, és bár kommunikációsan a köztársasági elnök úron keresztül nagyon szépen kiállnak a klímavédelmi célok mellett, az ivóvíz, a vízcélok mentén világszerte is, csak mindaddig, amíg itthon nem történik komolyabb lépés ezekben az ügyekben, amíg itthon ennek az ellenkezőjét cselekszik, kevésbé hitelesek ezek a szavak, bármennyiszer is ismétli el őket köztársasági elnök úr.

Gyakorlatilag az itthoni színtéren a klímaváltozásra való felkészülés, a klímaváltozás hatásaira való felkészülés olyan szinten gyermekcipőben jár, hogy mostanában, ahogy egyre inkább tapasztaljuk a saját bőrünkön ennek a következményeit, kézzelfogható nyomai vannak annak, hogy nem tudunk mit kezdeni például a hirtelen lezúduló óriási mennyiségű csapadékokkal, amelyeknek az eloszlása egyre szélsőségesebb. Megint bejárták a médiát a tegnapi vagy tegnapelőtti nagy zivatarban egy szolnoki aluljáró képei, ahol az autók eltűntek a víz alatt. Korábban ilyet Kelet-Ázsiából meg nem tudom én, honnan láthattunk a tv-közvetítésekben, hogy autókat visz a víz, nálunk azért ez nem volt egy megszokott dolog. Sajnos, ahogy egyre jobban megyünk bele a klímaváltozásba, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás és a csapadékeloszlás, sajnos ezzel számolnunk kell.

Ehhez képest nem látjuk azt, hogy olyan jelentős összegek lennének a felkészülésre, akár a vízgazdálkodás, akár a csapadékvíz-elvezetés javítására, hiszen ezzel számolni kell, hogy egyre nagyobb mennyiségek fognak egyre kisebb időintervallumok alatt lezúdulni, utána meg lehet, hogy hosszú hetekig vagy hónapokig aszályos időszak következik. Ehhez képest beépítünk minél több területet, leburkoljuk, lebetonozzuk, ahonnan természetesen a csapadékvizet el kell vezetnünk valahova, mert ha nem vezetjük el, akkor megáll például az aluljárókban.

Természetesen a mezőgazdaságra is jelentős kihatása van. Hogy az öntözött területek arányát növeljük, az nagyon jó, csak ennek az infrastrukturális háttere nem igazán adott. Ezt jelentős mértékben kellene fejleszteni, hiszen szintén a csapadékeloszlás szélsőségességéből adódik, hogy ami víz, csapadékvíz leesik, abból minél többet el kellene tárolni azért, hogy utána különböző csatornákon keresztül öntözni lehessen. Ezt hívják vízvisszatartásnak. Nemcsak az árvízlevezetésre, hanem a vízvisszatartásra kellene koncentrálni. Talán mióta parlamenti képviselő vagyok, kilenc éve hangoztatom ezt is, voltak is különböző programjaink az Országgyűlés előtt a folyók szabályozásával kapcsolatban például. Sajnos, ezek aktualitása egyre fokozódik, és minél tovább várakozunk, annál sürgetőbb lesz.

Nagyon-nagyon sok mindenről lehetne még beszélni a környezetvédelem címszó alatt. Az energiahatékonyság: ha valami, akkor ez egy nagyon-nagyon sürgető és fontos feladat, hogy a villamosenergia- és hőenergia-igényünknek a lehető legnagyobb részét váltsuk ki azzal, hogy energiahatékonysági beruházásokat teszünk. Természetesen ez nemcsak azt jelenti, hogy leszigeteljük az épületeinket, és lehetővé tesszük minél több magyar családnak, hogy ezt megtegye, hanem azt is jelenti, hogy segítünk nekik, hogy a központi villamosenergia-igényt kiválthassák helyi megoldásokkal, jelesül napelemmel vagy más egyéb megoldással. Mert nyilvánvaló, hogy ez a nagy központi erőművekről veszi le a terhet, amelyek egyre inkább kiöregednek, egyre inkább megszűnnek. Ugye, Paks II. megvalósul, nem valósul, de igazából még az a 2400 megawatt is kevés, édeskedvés ahhoz, amennyi szükséges, körülbelül 8-10 ezer megawattnyi kapacitáshiány lesz néhány évtizeden belül Magyarországon az elöregedő erőművek miatt. Tehát az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak sokkal-sokkal nagyobb figyelmet kellene ennek a költségvetésnek is szentelni.

Talán a légszennyezés az, ami kritikus, és a hulladék területe, amiről muszáj, hogy szót ejtsünk. Hiszen szálló por, kis méretű részecskeszennyezés tekintetében nagyon rossz helyzetben van Magyarország. Gyakori a nagyvárosokban is a szmoghelyzet, de egyébként a kisebb falvakban is, ahol a szilárd tüzelésű helyi tüzelőberendezések, kályhák miatt alakul ki kritikus helyzet gyakrabban. Ráadásul szintén a klímaváltozás miatt a légköri viszonyok is olyanok, hogy ezek még inkább jelentkeznek, és fokozottabb veszélyt jelentenek a helyben élőkre, illetve nyílván azért is, mert sok helyen már nincs pénzük normál tüzelőre az embereknek és a szemetüket tüzelik el, ami még rosszabbá teszi a levegőminőséget. Tehát légszennyezés tekintetében mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken jelentős feladatok volnának.

Hiába tüntet péntekenként néhány száz vagy akár több ezer diák, fiatal itt, a Parlament épülete előtt, úgy tűnik, hogy a Parlament épületébe nem hallatszik be a hangjuk, hiszen ez idáig eredménytelen maradt az a kezdeményezés, hogy Magyarországon is hirdessenek klímavészhelyzetet. Ma még sokan ezen mosolyognak, hogy miért volna vészhelyzet, de azért egyre inkább tapasztaljuk ennek jeleit, és jobb félni, mint megijedni alapon mi támogattuk egyébként az LMP erre vonatkozó kezdeményezését, hogy tárgysorozatba vegyék egyáltalán ezt a vitát. Sajnos önök, kormánypárti képviselők, nem támogatták, pedig a téma fontosságára való tekintettel bizony, azt gondolom, hogy minden olyan javaslat, amely ezzel kapcsolatos, ide kellene hogy jöjjön a Ház elé, és érdemi vitát kellene róla folytatni. Itt bukik el a dolog, mert érdemi vitát folytatni ma itt, az Országgyűlésben sajnos egyre reménytelenebb, hiszen válaszokat, érdemi, szakmai válaszokat ezekre a kérdésekre elvétve lehet csak kapni, de nyilván a remény hal meg utoljára.

Gyakorlatilag azzal fejezném be, amivel kezdtem, hogy tíz költségvetés, tíz központi költségvetés vitáján vettem részt, és nagyjából az első és utolsó felszólalásom ugyanazokat a problémákat és hiányosságokat vetette fel, csakhogy azóta még súlyosbodott, még inkább fokozódott a helyzet, még kevésbé lett fontos az azóta is regnáló Orbán-kormány számára a környezetvédelem. Erre sokkal-sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, hiszen nemcsak azért, elsősorban természetesen azért, hogy a gyermekeink, unokáink is egy egészséges és normális klímájú országban biztonságban élhessenek, de ezenkívül természetesen azért is, mert  ezen a nyelven önök úgyis jobban értenek  ez konkrét, kézzelfogható gazdasági kiesést jelent nemcsak a káresemények, a szélsőséges időjárás következtében bekövetkező káresemények, hanem akár a turizmusban mint egy fontos nemzetgazdasági ágazatban jelentős bevételkieséseket jelent, például az, ami a Balatonnal történik vagy történhet a klímaváltozás kapcsán. Az egyik legnagyobb nemzetgazdasági bevételt jelentő tavunk, és egyik legnagyobb természeti kincsünk.

Amikor önök a kutatóintézetek szétverésén szorgoskodnak, akkor ne felejtsük el, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet az egyik olyan jelentős értéke, tudományos értéke ennek az országnak, akik lehetővé teszik azt, hogy a Balaton ökológiai állapota olyan legyen, amilyen, hogy a kiváló vízminőség mellett mind a turizmus célját is szolgálhassa, de mellette a természetes környezet is fennmaradhasson, a természetes halfajok újra elszaporodhassanak, a növényzet egy élő ökoszisztémát, egy élő tavat mutasson.

Mindeközben persze folyamatosan folyik a koncepciótlan építkezésen a parton, a partrombolások, a nádasok kiirtása, különböző módokon pusztítják a partot és a vízterületet. Ennek megálljt kell szabni mindenképpen, és ez nemcsak a Balatonra igaz, hanem valamennyi élővizünkre, vízpartunkra és teljes magyarországi ökoszisztémára, sokkal fokozottabb védelmet kell neki nyújtani, és ez a költségvetés erre nem alkalmas.

Természetesen nemcsak ezért, hanem sok minden másért is, de a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója nem fogja támogatni ezt a költségvetést. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai